Időállapot: közlönyállapot (2006.II.24.)

2006. évi XL. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerződések módosításáról szóló szerződések kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerződések módosításáról szóló szerződések kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerződések módosításáról szóló szerződéseket e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a kiadatásról szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerződést módosító szerződés (a továbbiakban: kiadatási jegyzőkönyv) hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kiadatási szerződéshez, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás (a továbbiakban: EU-USA kiadatási megállapodás) 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Egyesült Államok Kormánya elismeri, hogy a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően az EU-USA kiadatási megállapodás rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú kiadatási szerződés (a továbbiakban: 1994-es kiadatási szerződés) vonatkozásában a következő feltételek mellett alkalmazzák:

1. cikk

A kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok továbbítása

Az EU-USA kiadatási megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének és 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés 8. cikkének 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kiadatási kérelmeket és a mellékelt okiratokat diplomáciai úton kell továbbítani. Ha a kiadni kért személy a megkeresett államban ideiglenes letartóztatásban van, a megkereső állam a kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok diplomáciai úton történő továbbítására vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy a kérelmet és az okiratokat a megkeresett államnak a megkereső államban működő nagykövetségére nyújtja be. Ebben az esetben a személy folyamatos fogva tartásának lehetővé tétele érdekében a jelen szerződés 11. cikke szerint teljesítendő határidő teljesítése céljából a kérelemnek a nagykövetséghez való megérkezése időpontját kell a megkeresett államhoz való megérkezés időpontjának tekinteni.”

2. cikk

Az okiratok hitelesítése

Az EU-USA kiadatási megállapodás 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés 9. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

„Azokat az okiratokat, amelyek a megkereső állam igazságügyi minisztériumának vagy külügyminisztériumának bélyegzőjét vagy pecsétjét viselik, a megkeresett államban a kiadatási eljárás során további igazolás, felülhitelesítés vagy más hitelesítés nélkül el kell fogadni. A Magyar Köztársaság esetében az »igazságügyi minisztérium« a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumát, az Amerikai Egyesült Államok esetében pedig a »US Department of Justice«-t jelenti.”

3. cikk

A kérelemben szereplő bizalmas adatok

Az EU-USA kiadatási megállapodás 14. cikkének megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés a következő 9/A. cikkel egészül ki:

A megkeresésben szereplő bizalmas adatok

Amennyiben a megkereső állam különösen bizalmas adat átadását mérlegeli a kiadatási kérelme alátámasztására, egyeztethet a megkeresett állammal annak meghatározására, hogy az adat védelmét a megkeresett állam milyen mértékben tudja biztosítani. Amennyiben a megkeresett állam az adat védelmét nem tudja a megkereső állam által megkívánt módon biztosítani, a megkereső állam dönt arról, hogy az adatot ebben az esetben is átadja-e.”

4. cikk

Kiegészítő adatok továbbításának módja

Az EU-USA kiadatási megállapodás 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés 12. cikke a következő 1a. bekezdéssel egészül ki:

„1a. Az ilyen kiegészítő adatok közvetlenül a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között kérhetők és küldhetők meg.”

5. cikk

Több állam által előterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem

Az EU-USA kiadatási megállapodás 10. cikkének megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés 15. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

Több állam által előterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem

1. Amennyiben a megkeresett államhoz ugyanazon személy kiadatása iránt a megkereső államtól, valamint bármely más államtól vagy államoktól is érkezik kérelem akár ugyanazon bűncselekmény, akár különböző bűncselekmények miatt, a megkeresett állam végrehajtó hatósága határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkereső államnak.

2. Ha a Magyar Köztársasághoz ugyanazon személy vonatkozásában az európai elfogatóparancs szerinti átadási kérelem és az Amerikai Egyesült Államokból kiadatási kérelem érkezik akár ugyanazon bűncselekmény, akár különböző bűncselekmények miatt, a végrehajtó hatóság határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkereső államnak.

3. A megkeresett állam a jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti határozatainak meghozatala során figyelembe veszi az összes körülményt, így többek között:

a) azt, hogy a kérelmeket szerződés alapján terjesztették-e elő;

b) az egyes bűncselekmények elkövetésének helyét;

c) az egyes megkereső államok érdekeit;

d) a bűncselekmények súlyát;

e) a sértett állampolgárságát;

f) a megkereső államok közötti további kiadatás lehetőségét; és

g) a megkereső államoktól érkezett kérelmek időrendi sorrendjét.”

6. cikk

Időbeli hatály

1. A jelen jegyzőkönyvet a hatálybalépése előtt és a hatálybalépése után elkövetett bűncselekményekre egyaránt alkalmazni kell.

2. A jelen jegyzőkönyv nem alkalmazható a hatálybalépése előtt előterjesztett kiadatási kérelmekre.

7. cikk

Hatálybalépés és megszűnés

1. A jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséhez a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok lefolytatja az ehhez szükséges belső eljárásokat, és a lehető legrövidebb időn belül kicserélik az eljárások lefolytatásáról szóló okiratokat. A jelen jegyzőkönyv az EU-USA kiadatási megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba, a megállapodás 22. cikkének megfelelően.

2. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás megszűnése esetén a jelen jegyzőkönyv is hatályát veszti, és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú kiadatási szerződés alkalmazandó. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazonáltal megállapodhat abban, hogy a jelen jegyzőkönyv egyes vagy valamennyi rendelkezését továbbra is alkalmazzák.

A fentiek hiteléül a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Budapesten, két példányban, a mai napon, 2005. november hó 15-én, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

4. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a bűnügyi jogsegélyről szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerződést módosító szerződés (a továbbiakban: bűnügyi jogsegély jegyzőkönyv) hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerződéshez, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás (a továbbiakban: EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás) 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya elismeri, hogy a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kölcsönös bűnügyi jogsegély szerződés (a továbbiakban: 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés) vonatkozásában a következő feltételek mellett alkalmazzák:

1. cikk

Jogsegély a közigazgatási hatóságok számára

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 8. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 1. cikke a következő l/A. bekezdéssel egészül ki:

„1/A. a) Kölcsönös jogsegélyt nyújtanak továbbá a nemzeti közigazgatási hatóság számára is, ha az valamely cselekményt a büntetőeljárás megindítása vagy a nyomozó, illetve bűnüldöző hatóságokhoz történő áttétele céljából vizsgál az ilyen vizsgálatok elvégzésére vonatkozó különleges közigazgatási vagy szabálysértési hatásköre alapján. Ugyanilyen feltételekkel más közigazgatási hatóságok számára is nyújtható kölcsönös jogsegély. Nem nyújtható jogsegély olyan ügyekben, amelyekben a közigazgatási hatóság megítélése szerint nem indul büntetőeljárás, illetve nem következik az ügy más hatóságokhoz történő áttétele.

b) Az e bekezdés szerinti jogsegély iránti kérelmeket a központi hatóságok, vagy a központi hatóságok megállapodása alapján kijelölt más hatóságok között kell továbbítani.”

2. cikk

A kérelmek gyorsított továbbítása

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 7. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 4. cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. a) A jogsegély iránti kérelmek és az azokhoz kapcsolódó közlések gyors távközlési eszközök - beleértve a faxot vagy az e-mailt - útján is előterjeszthetők és megválaszolhatók; a megkeresett állam kérésére ezekről utólag hivatalos megerősítést kell küldeni.

b) Sürgős esetekben a kölcsönös jogsegély iránti kérelmeket szóban is elő lehet terjeszteni, de a megkeresett állam központi hatóságának eltérő rendelkezése hiányában ezeket tíz napon belül írásban meg kell erősíteni.

c) A kérelmet a megkeresett állam nyelvén kell előterjeszteni, hacsak nincs ettől eltérő megállapodás.”

3. cikk

A videokonferencia költségei

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 6. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

6. cikk

KÖLTSÉGEK

1. A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, kivéve a 10., és 11. cikk alkalmazása során felmerült szakértői díjakat, fordítási, tolmácsolási és a más rögzítési rendszerre átvitelből adódó költségeket, valamint a személyek utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és térítéseket a megkereső állam viseli.

2. Ezen túlmenően, a megkereső és a megkeresett állam eltérő megállapodása hiányában a videoátvitel létrehozásával és szolgáltatásával járó költségeket a megkereső állam viseli a 17/C. cikknek megfelelően. A jogsegélynyújtás során felmerülő egyéb költségek (beleértve a részvevőknek a megkeresett államba történő utazása költségeit) viselése a jelen cikk 1. bekezdése szerint történik.”

4. cikk

A felhasználás korlátai a személyes és egyéb adatok védelmében

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 9. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 7. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

7. cikk
A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA A SZEMÉLYES ÉS EGYÉB ADATOK VÉDELMÉBEN

1. A megkeresett állam kikötheti, hogy a megkereső állam a megkeresett államtól kapott bizonyíték vagy adat felhasználását a következő célokra korlátozza:

a) az általa folytatott nyomozás és büntetőeljárás céljára;

b) a közbiztonságát fenyegető közvetlen és komoly veszély megelőzésére;

c) azokra a nyomozásokhoz vagy bírósági eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó, nem büntetőbírósági vagy közigazgatási eljárásaira:

(i) amelyek az a) pontban szerepelnek, vagy

(ii) amelyekben az 1. cikk 1/A. bekezdése alapján nyújtottak kölcsönös jogsegélyt;

d) bármely más célra abban az esetben, ha az információt vagy bizonyítékot nyilvánosságra hozták annak az eljárásnak a keretében, amellyel kapcsolatban azt továbbították, illetve az a), b) és c) pontban szereplő esetek bármelyikében; és

e) bármely más célra kizárólag a megkeresett állam előzetes hozzájárulásával.

2. a) E cikk nem érinti a megkeresett államnak a kölcsönös jogsegély szerződés szerinti jogosultságát arra, hogy további feltételeket szabjon egyes esetekben, ha az adott jogsegély iránti kérelmet ilyen feltételek hiányában nem lehetett teljesíteni. Amennyiben e pont alapján további feltételeket szabnak, a megkeresett állam kérheti, hogy a megkereső állam tájékoztatást adjon a bizonyíték vagy az adat felhasználásáról.

b) A megkeresett állam a bizonyíték vagy adat átadásának az a) pont szerinti feltételeként nem szabhat általános korlátozásokat a megkereső államnak a személyes adatok feldolgozására vonatkozó jogi előírásai tekintetében.

3. Amennyiben a megkereső állam részére történő adatszolgáltatást követően a megkeresett államnak olyan körülmények jutnak a tudomására, amelyek következtében egy konkrét esetben további feltételt kell kikötnie, a megkeresett állam konzultálhat a megkereső állammal annak meghatározása érdekében, hogy a bizonyíték és adat védelme milyen mértékben lehetséges.

4. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerződés alapján átadott adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa meghatározott feltételeknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a megkereső államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy e feltételeknek eleget tegyen.”

5. cikk

A megkereső állam titoktartási kérelme

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 10. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 7/A. cikkel egészül ki:

7/A. cikk
A MEGKERESŐ ÁLLAM TITOKTARTÁSI KÉRELME

A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkereső állam kérte. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről köteles tájékoztatni a megkereső államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.”

6. cikk

Banki adatok azonosítása

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 4. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/A. cikkel egészül ki:

17/A. cikk
BANKI ADATOK AZONOSÍTÁSA

1. a) A megkeresett állam a megkereső állam kérelmére az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően késedelem nélkül megbizonyosodik arról, hogy a területén található bankok tudomással bírnak-e arról, hogy egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt, azonosított természetes vagy jogi személy rendelkezik-e bankszámlával vagy számlákkal. A megkeresett állam a vizsgálat eredményeit késedelem nélkül közli a megkereső állammal.

b) Az a) pontban meghatározott intézkedések megtehetők a következők megállapítása érdekében is:

(i) bűncselekmény elkövetésével vádolt, vagy abban más módon érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok,

(ii) bankrendszeren kívüli pénzintézetek birtokában lévő adatok, illetve

(iii) számlákhoz nem kapcsolódó pénzügyi műveletek.

2. A jelen szerződés 4. cikk 2. bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a jelen cikk 1. bekezdésében leírt adatokra vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a természetes vagy jogi személynek az ilyen számlák vagy műveletek helyének megállapításához szükséges azonosító adatai; továbbá

b) a megkeresett állam illetékes hatósága számára elegendő információ arról, hogy

(i) fennáll az alapos gyanú, hogy az érintett természetes vagy jogi személy bűncselekmény elkövetésében vett részt, és hogy a megkeresett állam területén található bankok vagy bankrendszeren kívüli pénzintézetek rendelkeznek a kért adattal, valamint

(ii) megállapítható, hogy a kért adat a nyomozással vagy büntetőeljárással kapcsolatos;

c) lehetőség szerint arra vonatkozó információk, hogy melyik bank vagy bankrendszeren kívüli pénzintézet lehet érintett, illetve egyéb olyan információ, amelynek elérhetősége segítheti a vizsgálat körének szűkítését.

3. Az e cikk szerinti jogsegély iránti kérelmeket a következő hatóságok terjesztik elő és fogadják:

a) a Magyar Köztársaság részéről a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, amennyiben azonban a Magyar Köztársaságból érkező kérelmet olyan ügyben terjesztik elő, amely bíróság előtt van folyamatban, a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium továbbítja;

b) az Amerikai Egyesült Államok részéről

(i) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Kábítószer-végrehajtási Felügyeletének a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;

(ii) az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;

(iii) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Szövetségi Nyomozó Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, minden más ügyben.

A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok a jelen bekezdés szerinti kijelöléseiket az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti diplomáciai jegyzékváltás útján módosíthatják.

4. A Magyar Köztársaság a jelen cikk alapján olyan bűncselekmények tekintetében nyújt jogsegélyt, amelyek mind a megkeresett, mind a megkereső állam törvényei szerint büntetendők. Az Amerikai Egyesült Államok a jelen cikk alapján olyan, pénzmosással vagy terrorista tevékenységgel összefüggő cselekményeket illetően nyújt jogsegélyt, amelyek mindkét állam törvényei szerint büntetendők, valamint olyan más bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek köréről a Magyar Köztársaság számára értesítést küld.

5. A megkeresett állam az e cikk alapján azonosított számlákra, illetve tranzakciókra vonatkozó nyilvántartások megküldése iránti kérelmeket a jelen szerződés egyéb rendelkezéseinek megfelelően teljesíti.”

7. cikk

Közös nyomozó csoportok

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 5. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/B. cikkel egészül ki:

17/B. cikk
KÖZÖS NYOMOZÓ CSOPORTOK

1. Közös nyomozó csoportok hozhatók létre és működtethetők a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok területén az Európai Unió egy vagy több tagállamát és az Amerikai Egyesült Államokat érintő nyomozások vagy büntetőeljárások megkönnyítése érdekében, ha azt a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok megfelelőnek ítéli.

2. A csoport működésére vonatkozó szabályokat, úgy mint a csoport összetételét, működésének időtartamát, helyét, szervezeti felépítését, feladatait, célját, továbbá a csoport egy államból kijelölt tagjai részvételének feltételeit egy másik állam területén folytatott nyomozati tevékenységekben az érintett államok által kijelölt, a bűncselekmények üldözéséért vagy nyomozásáért felelős illetékes hatóságok megegyezéssel állapítják meg.

3. Az érintett államok által kijelölt illetékes hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a csoport létrehozása és működtetése érdekében, kivéve azokat az eseteket, ahol az ügy kivételes összetettsége, kiterjedtsége vagy más körülmény miatt néhány vagy valamennyi szempontból központosított egyeztetésre van szükség; ilyenkor az államok ennek érdekében egyéb megfelelő érintkezési módban állapodhatnak meg.

4. Amennyiben a közös nyomozó csoportnak a csoportot létrehozó valamely állam területén nyomozati cselekményeket kell végeznie, a csoport ezen államból delegált tagja kérheti saját illetékes hatóságait az említett intézkedések megtételére anélkül, hogy a másik államnak kölcsönös jogsegély iránti kérelmet kellene előterjesztenie. Az adott államban a kért intézkedés ugyanazon jogi keretek betartása mellett végezhető el, mint amelyek betartása az állam hazai nyomozati intézkedéseinek elvégzéséhez szükséges.”

8. cikk

Videokonferencia

Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (1) és (3)-(6) bekezdéseinek megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/C. cikkel egészül ki:

17/C. cikk
VIDEOKONFERENCIA

1. A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között a videoátviteli technológia alkalmazása igénybe vehető vallomás felvételéhez olyan eljárásokban, amelyekben a megkeresett államban tartózkodó tanú vagy szakértő meghallgatásához kölcsönös jogsegélyt lehet igénybe venni. Az ilyen eljárásra vonatkozó szabályokat - amennyiben ez a cikk eltérően nem rendelkezik - a jelen szerződés egyéb rendelkezései határozzák meg.

2. A megkereső és megkeresett állam konzultációt folytathat a megkeresés teljesítése során esetleg felmerülő jogi, műszaki vagy logisztikai kérdések megoldásának elősegítése érdekében.

3. A megkereső állam jogszabályai szerinti bármely joghatóság sérelme nélkül, a tanú vagy szakértő részéről a videokonferencia során tett, szándékosan hamis nyilatkozat vagy egyéb meg nem engedett magatartás a megkeresett államban ugyanolyan módon büntetendő, mintha azt a hazai eljárás során követték volna el.

4. E cikk nem zárja ki a megkeresett államban a tanúvallomások beszerzésére e szerződés egyéb cikkei alapján rendelkezésre álló egyéb eszközök használatát.

5. A megkeresett állam engedélyezheti a videokonferencia-technológiának a jelen cikk 1. bekezdésében foglalt céloktól eltérő alkalmazását, beleértve személyek vagy tárgyak azonosítását, vagy nyomozati szakaszban nyilatkozatok felvételét.”

9. cikk

Időbeli hatály

A jelen jegyzőkönyvet a hatálybalépése előtt és a hatálybalépése után elkövetett bűncselekményekre egyaránt alkalmazni kell.

A jelen jegyzőkönyv nem alkalmazandó a hatálybalépését megelőzően előterjesztett kérelmekre, kivéve a jegyzőkönyv 2., 3. és 8. cikkét, amelyeket a hatálybalépést megelőzően előterjesztett kérelmekre is alkalmazni kell.

10. cikk

Hatálybalépés és megszűnés

1. A jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséhez a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok lefolytatja az ehhez szükséges belső eljárásokat, és a lehető legrövidebb időn belül kicserélik az eljárások lefolytatásáról szóló okiratokat. A jelen jegyzőkönyv az EU-USA bűnügyi jogsegély megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba, a megállapodás 18. cikkének megfelelően.

2. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás megszűnése esetén a jelen jegyzőkönyv is hatályát veszti, és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú bűnügyi jogsegély szerződés alkalmazandó. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazonáltal megállapodhat abban, hogy a jelen jegyzőkönyv egyes vagy valamennyi rendelkezését továbbra is alkalmazzák.

A fentiek hiteléül a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Budapesten, két példányban, a mai napon, 2005. november hó 15-én, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

5. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-a a kiadatási jegyzőkönyv 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) E törvény 4. §-a a bűnügyi jogsegély jegyzőkönyv 10. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyminiszter gondoskodik.