1. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.”
(2) A Tv. 2. §-ának 7. pontja az alábbi d) ponttal egészül ki:
„d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot.”
(3) A Tv. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás.”
(4) A Tv. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek.”
(5) A Tv. 2. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak.”
2. § A Tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
| Magyar elemek | Elérhető pont | |
| 1. Szerzők: | ||
| Rendező | 12 | |
| Forgatókönyvíró | 8 | |
| Zeneszerző | 4 | |
| Összesen | 24 | |
| 2. Filmelőállító | ||
| Filmelőállító cég | 10 | |
| Producer | 5 | |
| Összesen | 15 | |
| 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás | 15 | |
| 4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): | ||
| Főszereplők | 10 | |
| Mellékszereplők | 5 | |
| Összesen | 15 | |
| 5. a) Művészeti munkatársak: | ||
| Operatőr | 3 | |
| Vágó | 2 | |
| Díszlet- és látványtervező | 2 | |
| Jelmeztervező | 2 | |
| Maszkmester | 1 | |
| b) Technikai munkatársak: | ||
| Hangmérnök | 2 | |
| Szakalkalmazottak | 2 | |
| Munkások | 1 | |
| Összesen | 15 | |
| 6. Forgatási és utómunka: | ||
| a) A filmalkotás elkészítésének helye | ||
| Forgatási helyszínek | 3 | |
| Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) | 2 | |
| b) A forgatás céljára igénybe vett technika | ||
| Kép | 2 | |
| Világítás | 1 | |
| Technikai szerkezetek | 1 | |
| c) Hangi utómunka (keverés) | 3 | |
| d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka | 4 | |
| Összesen | 16 |
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
| Magyar elemek | Elérhető pont | |
| 1. Szerzők: | ||
| Irodalmi könyv szerzője | 6 | |
| Figuratervező | 4 | |
| Képes-forgatókönyv író | 7 | |
| Rendező | 10 | |
| Zeneszerző | 3 | |
| Összesen | 30 | |
| 2. Filmelőállító | ||
| Filmelőállító cég | 10 | |
| Producer | 5 | |
| Összesen | 15 | |
| 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás | 10 | |
| 4. Szereplők (figurák hangjai) | 3 | |
| 5. Művészeti és technikai munkatársak: | ||
| Képtervezők és vezető képtervező | 10 | |
| Háttértervező | 4 | |
| Animátorok | 10 | |
| Kifestők | 7 | |
| Kompozitáló | 3 | |
| Összesen | 34 | |
| 6. Utómunkák | ||
| Vágó | 4 | |
| Hangmérnök | 4 | |
| Összesen | 8 |
(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
| Magyar elemek | Elérhető pont | |
| 1. Szerzők: | ||
| Rendező | 12 | |
| Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg | 8 | |
| Zeneszerző | 4 | |
| Összesen | 24 | |
| 2. Filmelőállító | ||
| Filmelőállító cég | 10 | |
| Producer | 5 | |
| Összesen | 15 | |
| 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás | 13 | |
| 4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): | 15 | |
| 5. Művészeti és technikai munkatársak: | ||
| Operatőr | 10 | |
| Hangmérnök | 4 | |
| Vágó | 3 | |
| Összesen | 17 | |
| 6. Forgatási és utómunka: | ||
| a) Forgatási helyszínek | 6 | |
| b) A forgatás céljára igénybe vett technika | 2 | |
| c) Hangi utómunka (keverés) | 4 | |
| d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka | 4 | |
| Összesen | 16 |
(4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.
(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy - ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelőállítón kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelőállítónak az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni.”
3. § A Tv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).”
4. § A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak az 50%-áig terjedhet.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 100%-áig terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg az 50 millió forintot.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja az 500 millió forintot.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás költségvetése a terjesztés során nem térül meg, és a filmalkotás az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
a) alapja a magyar irodalom valamely alkotása,
b) hozzájárul a magyar vagy az egyetemes kulturális, illetve tudományos örökség széles körű megismertetéséhez,
c) a gyermekek kulturális fejlődését, színvonalas szórakoztatását, illetve nevelését célozza,
d) művészi vagy eredeti technikai koncepciója alapján a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja.
(5) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 70%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg nem magyar nyelven gyártják, de témája és megvalósítása alapján hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséhez, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket.
(6) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, és egyéb filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.
(7) A közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott Magyarországon kívül költse el.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.”
5. § A Tv. 14. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:)
„h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg.”
6. § A Tv. az alábbi új 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
(2) Nem nyújtható közvetlen támogatás olyan filmalkotásnak, amelynek az Szjt. szerinti szerzője a támogató szervezet támogatásokról döntő vezető tisztségviselője vagy annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázóval ő vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója munkaviszonyban, illetve személyesen, vagy az általa jegyzett gazdasági társaságon keresztül, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(4) A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató szervezet döntéshozóival.
(5) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető, vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik, vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni.”
7. § (1) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)
„a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,”
(2) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)
„d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,”
(3) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)
„e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,”
(4) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra módosul:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)
„h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,”
(5) A Tv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A miniszter az Iroda tekintetében a Ket. szerinti felügyeleti szervnek minősül.”
8. § A Tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.”
9. § A Tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d) a filmterjesztők egy képviselője.
(2) Az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.”
10. § A Tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(2) Ha a filmterjesztő az Iroda korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.”
11. § A Tv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Iroda „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amely nemzetközileg elismert, az Iroda által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.”
12. § A Tv. 27. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet)
„b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülő filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.”
13. § (1) A Tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nyilvántartásba vételét az Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel és ezzel egyidejűleg Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.”
(2) A Tv. 28. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be az Irodának.”
14. § (1) A Tv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe. A nyilvántartásba vételkor az Iroda megvizsgálja a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén értesíti a filmelőállítót, és az érintett támogató szervezeteket.”
(2) A Tv. 29. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be az Irodának.”
(3) A Tv. 29. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ezeket az adatokat külön jogszabályban meghatározott módon a filmterjesztő jelenti be az Irodának.”
15. § A Tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az Iroda nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat.”
16. § A Tv. 31. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d) egyéb filmalkotás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelőállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. A nemzetközi egyezmény által előírt koprodukciós igazolást az Iroda állítja ki, az egyezményben meghatározott eljárás szerint.
(3) Az Iroda a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.”
17. § A Tv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A 24. § (2) bekezdésében meghatározott bírság összege tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. Az Iroda a bírság megállapításakor figyelembe veszi, hogy a filmalkotás korhatárjelzés nélkül, vagy szabálytalan korhatárjelzéssel került-e meghirdetésre, illetve bemutatásra, a jogszabálysértő közlés milyen nyilvánosságot kapott, valamint azt, hogy a filmalkotást a kiskorúak védelme érdekében melyik kategóriába kellett besorolni.
(2) A 28. § (4) bekezdésében, valamint a 29. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a támogatást igénylővel szemben háromezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) A 29. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a filmterjesztővel szemben tízezertől százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(4) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt bírságot mozgóképszakmai célokra kell fordítani.”
18. § A Tv. 35. § (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”
19. § A Tv. 37. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját.”
20. § A Tv. 38. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Létre kell hozni a MAFILM Rt-nél 1 darab - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 185. § (2) bekezdése szerinti - szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényt, a Magyar Filmlaboratórium Kft. esetében pedig 1 darab 100 ezer forint névértékű eltérő tagsági jogot biztosító üzletrészt, amelyek az állam tulajdonában maradnak. E tagsági jogokat kivéve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM Rt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészeit a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit és a szavazatelsőbbségi jog tartalmát a Kormány határozza meg.”
21. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2006. április 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § (5) bekezdése, a 18. §, a 19. § és a 20. § e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, ugyanebben az időpontban hatályát veszti a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése, valamint a 37. § (2) bekezdésének b) pontja.
22. § E törvény támogatási és besorolási szabályait a törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási és besorolási kérelmek esetében kell alkalmazni.
23. § (1) E törvény hatálybalépésével a Tv. 14. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2) A Tv. e törvény 4. §-ával módosított 13. §-ának (1)-(5) és (7) bekezdése 2007. június 30-án hatályát veszti.
