1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.”
2. § (1) A Kt. 9. §-ának (1)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola – a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint – a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén – magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven – folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.
(3) A tanuló – tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte, ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik – a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet.
(4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető – az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint – érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
(2) A Kt. 9. §-ának (7)–(10) bekezdései helyébe a következő (7)–(10) bekezdés lép:
„(7) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint, az iskola által kidolgozott követelmények alapján kell vizsgát tenni.
(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket – jogszabályban meghatározottak szerint – figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.
(9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után – a (3)–(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
(10) Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.”
3. § A Kt. 11. §-a (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tanuló joga különösen, hogy]
„b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában –jogszabályban meghatározottak szerint – az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon;”
4. § A Kt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oktatási és kulturális miniszter a 20–22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.”
5. § (1) Kt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van.”
(2) A Kt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben – az alapító okiratban meghatározottak ellenére – egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon.”
6. § A Kt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban – a (4) bekezdésben meghatározott – nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium keretei között.”
7. § A Kt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában – a (2) bekezdésben meghatározott – nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy szakközépiskola keretei között.”
8. § (1) A Kt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A többcélú intézmény lehet
a) egységes iskola vagy összetett iskola,
b) közös igazgatású közoktatási intézmény,
c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK),
d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,
e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény.”
(2) A Kt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg. Tizenkettő – e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – tizenhárom évfolyammal működhet az általános iskola és a gimnázium, az általános iskola és a szakközépiskola, illetve az általános iskola és gimnázium, valamint szakközépiskola feladatait is ellátó egységes középiskola. Az egységes középiskola az alapozó szakaszon folyó oktatást nem szakrendszerű oktatásként is megszervezheti. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az egységes középiskola tagintézményeként is működhet.”
(3) A Kt. 33. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény – a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével – részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is.”
9. § A Kt. 40. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”
10. § A Kt. 48. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik.”
11. § A Kt. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4)–(7) bekezdés jelölése (5)–(8) bekezdésre módosul:
„(3) A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét – feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található – nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja.
(4) Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni.”
12. § A Kt. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”
13. § A Kt. 75. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. A tankötelezettség megszűnése után a tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a középiskolára, az összetett iskolában, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott feladatoknak megfelelő iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
14. § A Kt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn]
„c) nem kell alkalmazni az angol nyelv felkészülésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket [11. § (1) bekezdés b) pont], az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [26. § (3) bekezdés, 28. § (2) bekezdés] vonatkozó rendelkezéseket, a nyelvi előkészítő évfolyam indítására vonatkozó rendelkezések közül a 28. § (7) bekezdését és 29. § (3) bekezdését, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik–hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bekezdés és 53. § (3)–(4) bekezdés]; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével.”
15. § A Kt. 85. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni – a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben – a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, – ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat – az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.”
16. § (1) A Kt. 99. §-a a következő (5)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie.
(6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat – a további feldolgozhatóság céljából – hozzáférhetővé kell tenni.”
(2) A Kt. 99. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”
17. § (1) A Kt. 114. § (1) bekezdés b) pont hetedik gondolatjelének helyébe a következő rendelkezés lép:
[b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá – a 115–116. §-ban meghatározott kivétellel – a szakiskolában és a középiskolában]
„– a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt – az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga;”
(2) A Kt. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.”
18. § A Kt. a következő 133. §-sal egészül ki:
„133. § (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.
(2) A 2006. évi LXXI. törvény 3. §-ával megállapított Kt. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az iskolának először a 2010/2011-es tanévtől kell lehetővé tenni a felkészülést az angol nyelv elsajátítása céljából.
(3) A 2006. évi LXXI. törvény 5. §-ával megállapított Kt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok – e törvényben meghatározottak szerinti – iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról. A 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történő átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. Amennyiben a helyi önkormányzat az e bekezdésben meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyével tovább működtetheti az iskolát. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A tovább működési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani.
(4) A 2006. évi LXXI. törvény 6. §-ával megállapított Kt. 28. §-a (7) bekezdése alapján az iskolának először a 2010/2011-es tanévtől kötelező a nyelvi előkészítő évfolyam megszervezése.
(5) A 2006. évi LXXI. törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kezdődően kötelező a 2006. évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést. A 2006. évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség.
(6) A 2006. évi LXXI. törvény 10. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (10) bekezdése alapján az egységes iskola átdolgozza pedagógiai programját oly módon, hogy a továbbhaladás feltételeit a 2007/2008-as tanévtől kezdve biztosítani tudja.
(7) A 2006. évi LXXI. törvény 17. §-ával megállapított Kt. 114. § (2) bekezdését a 2007/2008-as tanévtől kezdve kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akik abban a tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az adott iskolatípus legalacsonyabb évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben.
(8) A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el a pedagógus számára, ha előtte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.”
19. § A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
„b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók – kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi előkészítő osztályt – a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;”
20. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” főcím „B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK” alcímet követő felsorolás – a II. jelölésig – helyébe a következő rendelkezés lép:
[B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK]
| „– óvodapedagógus | 32 | |
| – óvodapedagógus gyakorló óvodában | 24 | |
| – óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában | 21 | |
| – óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában | 15 | |
| – nem szaktanítást végző tanító általános iskolában | 22 | |
| – nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában | 14 | |
| – szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában | 22 | |
| – szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában | 14 | |
| – nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában | 22 | |
| – nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában | 14 | |
| – nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában | 20 | |
| – tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában | 21 | |
| – tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában | 15 | |
| – tanár középiskolában, szakiskolában | 22 | |
| – tanár alapfokú művészetoktatási intézményben | 22 | |
| – tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben | 12 | |
| – tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában | 21 | |
| – napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában | 23 | |
| – napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában | 20 | |
| – napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában | 22 | |
| – szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató | 25 | |
| – kollégiumi nevelő | 24 | |
| – kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban | 22 | |
| – kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában | 22 | |
| – fejlesztő pedagógus iskolában | 24 | |
| – fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában | 22 | |
| – pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben | 26 | |
| – pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 20 | |
| – konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben | 21 | |
| – konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 12 | |
| – könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben | 22 | |
| – könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 14 | |
| – könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelési-oktatási intézményében | 21 | |
| – pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben | 21” |
(2) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)–d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját – a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével – oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-nak (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A tanítási időkeret teljesítésébe a II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból be kell számítani az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg,”
(3) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető.”
(4) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. A munkáltató elrendeli, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül – többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. A munkáltató, ha szükséges, óradíj fizetése mellett is elrendelhet további tanítást. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást elrendelték. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a további tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. Az elrendelés adott tanévre szólhat.”
(5) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. pontja a következő 21. ponttal egészül ki:
„21. A nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által meghatározott időpontig – elkészíti a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelezőóra-beosztását és megküldi a fenntartónak. A fenntartó és az intézményvezetők közösen áttekintik az órabeosztást, és a kirendelés keretében történő foglalkoztatás [Mt. 106. §] szabályainak alkalmazásával biztosítják az ellátatlanul maradt feladatok végrehajtását. A kirendelés ideje egy tanítási évben nem haladhatja meg a százkilencven tanítási órát.”
21. § A Kt. 3. számú melléklet „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” II. rész 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.”
22. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 11. §-a 2007. január 5-én lép hatályba, az e törvény 20. §-ával megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” főcím „B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK” alcíme és az alcímet követő felsorolás, továbbá az 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Kt. 25. §-a (1) bekezdésében az „alapműveltségi vizsgára,”, (2) bekezdésében az „alapműveltségi vizsgára, illetve” szövegrész, (4) bekezdésének harmadik mondata; a Kt. 27. §-ának (4) bekezdése, (12) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá” szövegrésze; a Kt. 29. §-a (5) bekezdésének „befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá” szövegrésze; a Kt. 30. §-a (9) bekezdés negyedik mondatának „alapműveltségi vizsgán és az”, ötödik mondatának „alapműveltségi vizsgán, illetve az” szövegrésze; a Kt. 31. §-a (1) bekezdésének „ , illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére” szövegrésze; a Kt. 48. §-a (1) bekezdés b) pontja hatodik gondolatjeles bekezdésének „az alapműveltségi vizsga követelményeit és témaköreit, ha ennek megszervezését a középiskolai és szakiskolai pedagógiai program előírja, továbbá” szövegrésze; a Kt. 51. §-a (2) bekezdésének „alapműveltségi vizsgára, illetve” szövegrésze; a Kt. 52. §-a (1)–(2) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 71. §-a (1) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga vagy” és „az alapműveltségi vizsgabizonyítványt, illetve” szövegrésze; a Kt. 72. §-a (1) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 84. §-a (5) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 91. §-a (4) bekezdésének c) pontja; a Kt. 93. §-a (1) bekezdés c) pontjának „az alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. 95. §-a (7) bekezdése a) pontjának „az alapműveltségi vizsga, illetve” szövegrésze; a Kt. 95. §-a (9) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga,” szövegrésze, a Kt. 95/A. §-a (2) bekezdés c) pontjának „az alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. 99. §-a (1) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. 101. §-a (2) bekezdésének az „alapműveltségi vizsga vagy” szövegrésze; a Kt. 104. §-a (4) bekezdés a) pontjának „az alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. 116. §-a (1) bekezdés e) pontjának „alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 121. §-a (1) bekezdés 32. pont b) alpontjának „az alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 124. §-ának (1) bekezdése; a Kt. 33. §-ának (4) bekezdésének az „– e törvény 34. §-ának a), e), g) pontjában meghatározott feladatok ellátására –” szövegrész;
b) a Kt. 30. §-a (11) bekezdésének a) pontjából a „vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett – a tevékenység folytatására jogosító –” szöveg;
c) a Kt. 9. §-ának (11) bekezdése.
(4) E törvény hatálybalépésének napján a Kt. 10. § (3) bekezdésének g) pontjában, a Kt. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában és a Kt. 19. § (1) bekezdésének k) pontjában a „jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon” szöveg helyébe „az oktatási jogok biztosához forduljon” szöveg, a Kt. 93. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát” szöveg helyébe az „oktatási jogok biztosának hivatalát” szöveg, a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában „az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának” szöveg helyébe „az oktatási jogok biztosa hivatalának” szöveg, a Kt. 94. §-ának (6) bekezdésében az „oktatási jogok miniszteri biztosát, továbbá az Országos Köznevelési Tanács javaslatára jóváhagyja az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának költségvetését” szöveg helyébe az „oktatási jogok biztosát” szöveg lép; a Kt. 57. §-ának (4) bekezdésében a „foglalkozás” szöveg helyébe a „nevelési program” szöveg, a Kt. 72. §-ának (2) bekezdésében az „Oktatási Minisztérium” szöveg helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium” szöveg, a Kt. 78. §-a (7) bekezdésének d) pontjában „az illetékes szakorvos” szöveg helyébe „a jogszabályban meghatározott szakértő” szöveg, a Kt. 108. §-ának (5) bekezdésében az „Oktatási Minisztérium” szöveg helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium, szakiskolát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium”, továbbá ahol a Kt. oktatási miniszterről rendelkezik, annak helyébe oktatási és kulturális miniszter szöveg lép.
