Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéséből és az állam ezzel azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.
(2) A kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt szervezet (a továbbiakban: Szervezet) látja el.
2. § E törvény alkalmazásában
a) elemi kár: szántó, valamint szőlő és gyümölcsös ültetvény művelési ágú termőföldön aszály-, árvíz-, belvíz- és fagykár;
b) mezőgazdasági termelő: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő - ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket is - aki, illetve amely a földterületet hasznosítja;
c) termőföld: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143. b) cikk (4) bekezdésében meghatározott terület, csökkentve a gyep művelési ágú területtel;
d) tárgyévi hozamérték: a termőföldről a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;
e) referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévi ténylegesen hasznosított terület alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;
f) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
g) elemi csapás: a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30 százalékos hozamérték-csökkenést okozó elemi kár.
3. § (1) Kárenyhítő juttatást a Szervezettel erre irányuló szerződést (a továbbiakban: kárenyhítési szerződés) kötő mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: szerződő) igényelhet.
(2) A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége a termőföldön bekövetkezett elemi csapás esetén a kárenyhítési szerződés alapján áll fenn.
(3) Kárenyhítési szerződés megkötésére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki (amely)
a) a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ, és
b) külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.
(4) A kárenyhítési szerződésben meg kell határozni:
a) a szerződő nevét, lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvántartási számot (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
b) a használt termőföld nagyságára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
c) a 7. § (l)-(2) bekezdése szerint megállapított éves befizetési kötelezettség összegét,
d) a befizetés határidejét és módját.
4. § (1) A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult, amennyiben
a) a használatában lévő összes termőföld vonatkozásában kárenyhítési szerződés legalább a tárgyév első napjától, a kárenyhítési rendszer indulásának évében legkésőbb a 12. §-ban meghatározott végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától számított 30. naptól folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor a földhasználó személyében bekövetkezett változás miatt az új földhasználó a termőföldre új kárenyhítési szerződést köt;
b) a használatában lévő termőföld vonatkozásában kárenyhítési szerződés szerinti befizetési kötelezettségének eleget tett;
c) a használatában lévő termőföldön az ő használati ideje alatt bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykárt annak bekövetkezésétől számított 10 napon belül a külön jogszabályban kijelölt szakigazgatási szervhez bejelentette;
d) a használatában lévő termőföldön az ő használati ideje alatt elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó, a szakigazgatási szerv által felülvizsgált igényét legkésőbb a tárgyév november 10. napjáig a Szervezethez benyújtotta.
(2) A kárenyhítő juttatást annak részére kell megállapítani, aki a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igények elbírálásakor szerződőnek minősül.
(3) A szerződő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni a Szervezetnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a szerződő azt a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződő a Szervezet által kifizetett kárenyhítő juttatásra jogosulatlanná válik, és azt a Szervezet felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles visszafizetni.
5. § (1) Amennyiben a szerződő fél a tárgyév november 10. és december 31. között ismertté vált elemi kár miatt:
a) kárenyhítő juttatásra jogosulttá válik, úgy az őt e címen megillető összeget, vagy
b) a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megállapított mértéknél nagyobb összegű kárenyhítő juttatás illetné meg, úgy a különbözetet
a tárgyévet követő év március 1-jéig kell részére kifizetni.
(2) A szerződő fél az (1) bekezdés szerinti elemi kárt köteles bejelenteni a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint. A kárenyhítő juttatásra vonatkozó, a szakigazgatási szerv által felülvizsgált igényt az elemi kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell a Szervezethez benyújtani.
6. § A kárenyhítési szerződések alapján történő rendszeres befizetések a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezik.
7. § (1) A szerződő az általa használt termőföld után évenként szántó művelési ág esetén hektáronként 1000 forintot, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén hektáronként 3000 forintot köteles a szerződésben rögzített számlaszámra történő befizetéssel, az előirányzat javára teljesíteni.
(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt termőföld nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A befizetést a tárgyév szeptember 30. napjáig kell teljesíteni.
(3) A szerződés - a Ptk. XXVI. fejezete szerinti - megszűnése esetén a szerződő által az előirányzatra korábban befizetett összeg nem fizethető vissza.
8. § (1) Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti befizetéssel azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.
(2) Az előirányzat támogatása a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a 2008. évtől nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben a termelők által a 6. § szerint befizetett összeg.
(3) A 6. § szerinti termelői befizetés és a támogatási előirányzat ezzel azonos összege kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel.
(4) A (3) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.
9. § (1) A szerződő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés összegének megfelelő kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek, és a 8. § (1) bekezdés szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi szerződőnél arányosan csökkenteni kell.
(2) A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a biztosító által - a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján - nem fedezett részére terjed ki.
(3) Az elemi csapás esetén a szerződőket megillető kárenyhítő juttatás megállapításáról és odaítéléséről évenként egyszer, a tárgyév december 20-áig - az 5. § (1) bekezdés szerinti igény elbírálásáról pedig a tárgyévet követő év február 28-áig - kell döntést hozni.
10. § A szerződőket a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megillető kárenyhítési juttatásra vonatkozó kifizetési tervet a Szervezet jóváhagyásra bemutatja a miniszternek.
11. § (1) A Szervezet e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:
a) szerződést köt a mezőgazdasági termelővel,
b) nyilvántartja és kezeli a szerződő személyazonosító adatait,
c) fogadja a 6-8. § szerinti befizetéseket és biztosítja ezek elkülönített kezelését és nyilvántartását,
d) összesíti és feldolgozza a szerződők által benyújtott kárenyhítési igénybejelentéseket,
e) a kifizetési tervben javaslatot tesz a szerződőket megillető kárenyhítő juttatás összegére és annak jóváhagyása után a döntéstől számított 30 napon belül intézkedik azok kifizetéséről.
(2) A Szervezet, a kárenyhítésre való jogosultság fennállásának megállapítása, a kárenyhítő juttatás kifizetése céljából kezelheti a szerződők személyazonosító és a földhasználatra vonatkozó adatait, valamint a befizetésekre vonatkozó adatokat a kárenyhítési szerződés fennállása alatt, továbbá ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig.
12. § (1) Ez a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Szervezet és a szakigazgatási szerv kijelölését, a hozamérték-kiesés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, valamint a kárenyhítő juttatás megállapításának és jogosulatlan igénybevétel esetén visszafizettetésének részletes szabályait és az ellenőrzés rendjét rendeletben határozza meg.
