Időállapot: közlönyállapot (2006.XII.14.)

2006. évi CX. törvény

a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/B. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét a Magyar Köztársaság területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelentést készít.

(2) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés befejezése után a légijármű parancsnokát vagy a légijármű üzemben tartójának képviselőjét tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jelentést megküldi a légijármű üzemben tartójának és az érintett külföldi állam légiközlekedési hatóságának.

(3) A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul az Európai Bizottság, valamint - kérésükre - az Európai Unió tagállamainak légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak és a repülés biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni az Európai Unió valamennyi tagállama légiközlekedési hatóságának és az Európai Bizottságnak.

(5) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.

(6) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését azonnali hatállyal megtiltja a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig. Erről tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet, valamint a légijármű üzemben tartójának és lajstromozó államának légiközlekedési hatóságát.

(7) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak a légiközlekedés biztonságára vonatkozó intézkedéseivel összefüggésben használhatja fel. A légijármű hiányosságára vagy hibájára vonatkozóan önkéntesen adott információval összefüggésben a jelentés az információt adó személy adatait nem tartalmazhatja.”

2. § Az Lt. 61. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt - légtér igénybevételi díj fizetésére köteles - forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj mértéke - a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére kötelezett - repülésenként 600 forint, de összesen legfeljebb évi 300 millió forint. A felügyeleti díjat negyedéves részletekben, az adott negyedév - felügyeleti hatóság részére megküldött - forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap huszadik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára.

(6) A felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg, és azt csak a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.”

3. § Az Lt. Ötödik része a következő VI/A. fejezettel és 65/A. §-sal egészül ki:

VI/A. Fejezet

Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok

65/A. § (1) A külön törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladéktalan bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, a repülőtér üzemben tartójának és a légiforgalmi szolgálatnak külön jogszabályban meghatározottak szerint baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyást megelőzően a közlekedésbiztonsági szervtől véleményt kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat és repülésbiztonsági szolgálat egy szervezet keretében is ellátható.

(3) A külön jogszabályban meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladéktalan bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá az állami célú légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében - a katonai légügyi hatóság felügyelete alatt - az üzemben tartó és az üzemeltető szervezet vezetőjének közvetlen alárendeltségében működő repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti baleseti ügyeleti szolgálattal és repülésbiztonsági szolgálattal kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

4. § (1) Az Lt. VII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„Légiközlekedési bírság, zajvédelmi díj”

(2) Az Lt. 66/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„(1) A törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt”

(3) Az Lt. 66/A. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(1) A törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt]

h) zajkorlátozásra”

[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]

(4) Az Lt. 66/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírság kivetésének részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve rendeletben állapítja meg.”

(5) Az Lt. 66/A. §-a a következő (6)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Nyilvános repülőtér üzemben tartója e törvényben, valamint a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt tennivalók ellátásához szükséges anyagi fedezet biztosítása érdekében a repülőtér-használat díjának elemei között a zajt okozó légijárművek járatóival szemben zajvédelmi költségeit érvényesítheti.

(7) Ha a zajvédelmi intézkedések végrehajtására a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet 17. §-ának (5) bekezdése szerinti eljárás keretében kerül sor, a repülőtér üzemben tartója köteles a repülőtér-használati díjak között - elkülönítetten - zajvédelmi díjat felszámítani. A felszámítandó zajvédelmi díj mértékét az illetékes a légiközlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(8) A zajvédelmi díj mértékét a felszállásra és leszállásra külön kell meghatározni oly módon, hogy az arányos legyen a Chicagói Egyezmény külön jogszabállyal kihirdetett 16. függeléke 1. kötetének előírásai szerint a légijármű zajbizonyítványában tanúsított, effektív érzékelt zajszintből (EPN dB) számított zaj energiával. Felszállásnál az átrepülési (flyover) vonatkozási pontra megadott zajértéket (Ld), leszállásnál a megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagát (La) kell figyelembe venni. A zajértékekből számított zajenergia 10(0,1Li), ahol Li egyenlő felszállásnál az Ld-vel, leszállásnál La-val. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülőtér éjszakai használata esetén.

(9) A nyilvános repülőtérnek a repülőtér-használatra vonatkozó díjszabásában a zajvédelmi díjat a repülőtér használói számára közzé kell tenni.

(10) A zajvédelmi díj (7) bekezdés szerinti felszámításából befolyt összeg csak zajvédelmi intézkedésekre, a zajgátló övezet környezeti állapotát javító, a környezeti állapot ellenőrzését, az érintettek tájékoztatását szolgáló intézkedésekre használható. A zajvédelmi díjból származó bevételt, illetve a környezetvédelmi célú felhasználásokat a repülőtér üzemben tartója köteles elkülönítve nyilvántartani, és a bevételekről, a megtett intézkedésekről évente tájékoztatni az illetékes légiközlekedési hatóságot. A zajvédelmi célú bevétel felhasználásának részletes jogcímeit, a nyilvántartás és tájékoztatás tartalmát, rendjét az illetékes légiközlekedési hatóság a felszámítandó zajvédelmi díjat megállapító határozatban írja elő.

(11) A zajvédelmi díj jogcímén beszedett összeg a zajvédelmi intézkedésre kötelezettet illeti meg abban az esetben is, ha a beszedő nem azonos a repülőtér üzemben tartójával. A zajvédelmi költségek fedezetéül szolgáló díjelem meghatározásának módjáról, mértékéről, átadásának részleteiről a díjat beszedőnek és a zajvédelmi intézkedésekre kötelezettnek kell megállapodnia.

(12) A 37. § (1) bekezdésének ac) pontjában meghatározott közös felhasználású repülőterek esetében a repülőtér létesítési, működési engedélyének tulajdonosa tekintendő a zajvédelem szempontjából a repülőtér üzemben tartójának. A repülőtér használóinak megállapodásban kell rögzíteni a zajvédelmi költségek egymás közötti megosztását, amelynek arányban kell állnia az okozott zajterheléssel és az ebből fakadó kötelezettségekkel.

(13) A zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási rendjét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel - valamint közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve rendeletben állapítja meg.”

5. § (1) Az Lt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér katonai szektorának kivételével -, a lajstromba bejegyzett polgári légijármű, továbbá a magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű üzemben tartása, valamint polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység - harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából, a külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető. A nyilvános repülőterek esetében a felelősségbiztosítási fedezet összegét a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom alapján kell megállapítani.”

(2) Az Lt. 69. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) Nyilvános repülőtér üzemben tartására - közös felhasználású katonai és polgári repülőtér katonai szektorának kivételével -, továbbá polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére a 22. § szerinti, a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó engedély megadásához és érvényben tartásához a kérelmezőnek megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie. A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység (71. § 27. pont) végzésére vonatkozó engedély abban az esetben adható, illetve tartható érvényben, ha a kérelmező a 2407/92/EGK tanácsi rendelet 7. cikkének megfelelően felelősségbiztosítással rendelkezik.”

6. § Az Lt. 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kormány rendeletben állapítja meg

a) a magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának szabályait;

b) a 10. § (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén a követendő eljárás szabályait;

c) a légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás - a légi árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás, veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait;

d) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait;

e) a légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és működésének rendjét;

f) a kötelező felelősségbiztosítás szabályait.”

7. § (1) Az Lt. 74. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

c) a miniszter a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait;”

(2) Az Lt. 74. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

n) a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint az 5. § b) pontjának ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - együttesen a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, továbbá a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának szabályait;”

8. § Az Lt. 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74/A. § (1) Ez a törvény a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/67/EGK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról - a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelettel együtt;

b) a Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmú Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról - a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM rendelettel együtt;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról, a 3. cikk kivételével.”

II. Fejezet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

9. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.”

10. § A Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.”

11. § A Kkt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

12. § (1) A Kkt. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban]

c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,”

[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]

(2) A Kkt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és a Határőrség, az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.”

(3) A Kkt. 20. §-ának (11) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását]

e) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - az üzemben tartó telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság”

[jogosult ellenőrizni.]

13. § A Kkt. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési hatóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével - a jármű eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.”

14. § A Kkt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.”

15. § A Kkt. 29/B. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott]

a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az építtető, az útkezelő, a közművek tulajdonosa (kezelője), az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik,

b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetőleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,”

16. § A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt közútkezelők vagy az általuk megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek

a) az autópályák és autóutak,

b) az országos főutak 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival történő használatáért, az autópályák, az autóutak és az országos főutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek, valamint kezelhetik - a követelés elévülésének (a jogvesztés) időpontjáig - az úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggő külön jogszabályban megjelölt személy- és jármű-azonosító adatokat. A díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”

17. § A Kkt. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Amennyiben az úthasználati díjat nem fizették meg, az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt közútkezelők, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a külön jogszabály szerinti pótdíjfizetési felszólítást. Ha az üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával a pótdíjat nem fizette meg, e 60 napos jogvesztő határidő a helyszíni ellenőrzés időpontjától kezdődik. A pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.”

18. § A Kkt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették és az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.”

19. § A Kkt. 44. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.”

20. § (1) A Kkt. 44/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben:

a) a gépjármű vezetőjére és a gépjármű üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenőrzése,

b) a közúti és telephelyi ellenőrzést végzők képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenőrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,

c) a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint

d) az ellenőrzéshez szükséges tachográfkártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése

- a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenőrző hatóságok feladatkörét meghatározó előírások sérelme nélkül - a közlekedési hatóság feladata.”

(2) A Kkt. 44/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A Kkt. 44/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések tagállami végrehajtásához kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:

a) a 44. § (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok közötti folyamatos koordinációja,

b) a más tagállam közúti ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására, valamint

c) az ellenőrző hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenőrzések statisztikai adatainak gyűjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére.”

21. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának általános szabályait, és az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő 12. és 13. alponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„12. a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket,

13. a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(4) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 24. alponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„24. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

(5) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Felhatalmazást kap]

g) a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján -,”

[rendeletben állapítsa meg.]

22. § A Kkt. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Ez a törvény a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel együtt;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése.”

III. Fejezet

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

23. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 80. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult vasúti pályával és tartozékaival kapcsolatos műszaki engedélyezési eljárásban 60 nap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti.”

24. § (1) A Vtv. 88. §-a (2) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:]

„7. a Hivatal, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére és megosztására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) A Vtv. 88. §-ának (2) bekezdése a következő 24. alponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„24. a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó részletes szabályokat”

[rendeletben állapítsa meg.]

IV. Fejezet

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

25. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam feladata]

f) a hajózási, víziúti és kikötői operatív információs rendszer - beleértve a folyami információs szolgáltatásokat - kiépítése, fejlesztése és működtetése, a külön jogszabályban megállapított információs alapszolgáltatásoknak a felhasználóknak való térítésmentes rendelkezésre bocsátása;”

26. § A Vkt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízi jármű, illetve az államhatárt átlépő belvízi személyhajó üzemben tartója köteles felkutatási és mentési célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást vezetni és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok rendelkezésére bocsátani.”

27. § A Vkt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzetközi forgalomban részt vevő magyar lobogót viselő belvízi, illetve tengeri nagyhajó parancsnoka és első helyettese az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgára lehet.”

28. § A Vkt. Második része a következő VII/A. fejezettel és 48/B. §-sal egészül ki:

VII/A. Fejezet

Hajózásbiztonsági vagy közbiztonsági érdeket érintő adat kezelése

48/B. § (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott folyami információs szolgáltatás alkalmazása során hajózásbiztonsági és forgalomkönnyítési célokból rögzített adatok kezelésére, valamint a külföldi folyami információs szolgálatokkal folytatott adatcserére a folyami információs szolgáltatási központot működtető hajózási hatóság, illetve az általa a központ technikai üzemeltetésével megbízott szervezet jogosult.

(2) A folyami információs szolgáltatások alkalmazása során rögzített adatok forrását bármilyen felhasználás esetében fel kell tüntetni.”

29. § A Vkt. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt, a 69. § (1) bekezdésében meghatározott víziutakkal kapcsolatos és a 71. §-ban foglalt állami feladatok forrását a központi költségvetés elkülönítetten biztosítja.

(2) A költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek között a folyami információs szolgáltatások működtetésével összefüggésben végrehajtott adatközlés térítésmentes.

(3) Az adatközlés során az adatok elektronikus formátumban való rendelkezésre állása esetén az adatok elektronikus formátumban kerülnek átadásra.”

30. § (1) A Vkt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány]

„j) a folyami információs szolgáltatások működtetési és fejlesztési feladatainak, valamint a térítésmentes alapszolgáltatások körének”

[rendeletben történő megállapítására.]

(2) A Vkt. 88. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]

f) a víziközlekedés ágazati információs rendjének, a folyami információs szolgáltatások működtetési és fejlesztési feladatai - beleértve a külföldi folyami információs szolgálatokkal folytatott adatcserét - részletes szakmai és működtetési szabályainak, valamint a folyami információs szolgáltatások eszközeinek és szoftvereinek típusjóváhagyási rendjének,”

[rendeletben történő megállapítására.]

31. § A Vkt. 90. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 94/25/EK irányelve (1994. június 16.) a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, 8. cikk;

b) a Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról, 8. és 9. cikk;

c) a Tanács 1999/63/EK irányelve (1999. június 21.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt;

d) a Tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel együtt;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel együtt;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról, 9. cikk.”

V. Fejezet

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX. törvény módosítása

32. § A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX. törvény 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar nemzeti bizottságának feladatait és működésének rendjét rendeletben állapítsa meg.”

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg

a) hatályát veszti

aa) a Vtv. 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja,

ab) a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező 2002. évi LXVIII. törvény 9. §-a és 25. §-a,

ac) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról rendelkező 2003. évi XX. törvény 62. §-a,

ad) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2004. évi XXV. törvény 30. §-a;

b) az Lt. 23. §-ának (5) bekezdésében az „a Tanács 2407/92/EGK rendeletében” szövegrész helyébe az „1992. július 23-ai 2407/92/EGK tanácsi rendeletben” szöveg lép.

(2) E törvény 2. §-a a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.

(3) E törvény 13. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 4. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése és 20. §-a 2007. április 11-én lép hatályba.

34. § (1) Az Lt. 61. §-ának az e törvény 2. §-ával megállapított (5) bekezdésében meghatározott, a légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj éves felső határa 2007. évben a 2007. január 1-jétől a 32. § (2) bekezdésében meghatározott napig eltelt naponként 822 000 forinttal csökken.

(2) Amennyiben a Kkt. 15. §-ának az e törvény 9. §-ával megállapított (5) bekezdése szerinti, illetve a Kkt. 33. §-ának az e törvény 17. §-ával megállapított (3) bekezdése szerinti pótdíjfizetési felszólítást e törvény hatálybalépéséig nem adták postára, azt e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül postára kell adni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha az e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett pótdíjfizetési kötelezettség elévüléséből e törvény hatálybalépésének időpontjában még több mint egy év van hátra, a követelés e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül elévül.

35. § (1) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és Tanács 847/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról, 5. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról, a 3. cikk kivételével;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról, 9. cikk.