Időállapot: közlönyállapot (2007.III.29.)

2007. évi XV. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.”

2. § Az MNB törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.”

3. § (1) Az MNB törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére - a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltak figyelembevételével - nem nyújthat folyószámla hitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.”

(2) Az MNB törvény 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében. Ezen körbe tartozó hitelintézeteknek a jegybanki pénzkínálat vonatkozásában a magántulajdonban levő hitelintézetekkel azonos elbánásban kell részesülniük.”

4. § Az MNB törvény 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet.”

5. § Az MNB törvény 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MNB vezeti a központi értéktári tevékenységet folytató szervezet pénzforgalmi számláját.”

6. § Az MNB törvény 26. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

„Pénzforgalommal kapcsolatos feladatok”

7. § Az MNB törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja.

(4) Az MNB által kibocsátott érmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az állami adóhatóság és a posta pénztáraira, amelyek az érméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.

(5) A hamis, meghamisított, lyukasztással vagy más módon megcsonkított érméket nem szabad, a nehezen felismerhető érméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető érméket a hitelintézetek vagy az állami adóhatóság és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják. A csonka vagy nem rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető érmékért az MNB ellenértéket nem térít.

(6) A hamis vagy meghamisított bankjegyeket nem szabad, a hiányos (csonka) és a sérült bankjegyeket nem kell fizetésül elfogadni. A hiányos (csonka) bankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek és a posta pénztárai a hiányos (csonka) és a sérült bankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A hiányos (csonka) és a sérült bankjegyek becserélését - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - az MNB költségmentesen végzi. A hiányos (csonka) vagy a sérült bankjeggyel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja esetén, a bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig az MNB visszatarthatja a bankjegy vagy érme ellenértékének térítését.

(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.

(8) Az MNB a pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek cseréjét díj felszámításával végzi, kivéve, ha a becserélő - hatóság által kiállított dokumentummal - igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás kísérlete, vagy ténylegesen elkövetett rablás vagy lopás miatt következett be.

(9) E § alkalmazásában

a) sérült bankjegy: a fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve bármely más módon sérült bankjegy,

b) hiányos (csonka) bankjegy: a nem teljes felületű bankjegy.”

8. § (1) Az MNB törvény 31/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak vagy meghamisítottnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából - az adott büntetőeljárás jogerős lezárásáig - jogosult a feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközök természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani.”

(2) Az MNB törvény 31/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hitelintézetek, a kincstár, a pénzváltók és a pénzfeldolgozók, valamint a postai pénzforgalmi közvetítő és postai pénzügyi tevékenységet, valamint készpénz-átutalási szolgáltatást végző szervezetek kötelesek az általuk forgalmazott, illetve feldolgozott magyar és külföldi fizetőeszközök valódiságát megvizsgálni és a fellelt feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközöket az MNB-nek haladéktalanul megküldeni, illetőleg átadni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB által előírt módon és tartalommal, ideértve az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat is, adatszolgáltatást teljesíteni.”

9. § Az MNB törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta érmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű érmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darab - bankjegyre, illetőleg érmére díj-, jutalék- és költségmentesen vált át.”

10. § Az MNB törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.”

11. § (1) Az MNB törvény 49. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A monetáris tanács tagjait a köztársasági elnök kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha a monetáris tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.”

(2) Az MNB törvény 49. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A monetáris tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével megválasztja a monetáris tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a monetáris tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.”

12. § Az MNB törvény 53. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az MNB elnökét és alelnökeit megbízatásuk 49. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti megszűnésekor hathavi keresetükkel azonos összegű végkielégítés illeti meg.”

13. § (1) Az MNB törvény 58/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell megtenni. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (hozzátartozó) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - nyilvános, annak oldalhű másolatát az Országgyűlés elnöke az Országgyűlés honlapján közzéteszi.”

(2) Az MNB törvény 58/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván. Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél.”

14. § Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„60. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvény megfelelő alkalmazásával rendeletben szabályozza”

15. § (1) Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint rendeletben szabályozza)

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,”

(2) Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint rendeletben szabályozza)

g) az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével,”

(3) Az MNB törvény 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét nem kell kikérni.”

16. § Az MNB törvény 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlát vezet, illetőleg vezethet, forintban a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.

(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére jogszabály, illetve nemzetközi szerződés alapján a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bankletét elfogadása (bankletéti ügylet) műveletet végezni.

(3) Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, tőlük betétet fogadhat el, illetőleg hitelt nyújthat nekik, továbbá részükre egyéb pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat végezhet.

(4) Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját.

(5) Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá külföldiekkel forintban a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.”

Átmeneti és záró rendelkezések

17. § E törvény 10. §-a az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet, illetve e rendelet hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló, 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépése napján megbízatással rendelkező monetáris tanácsi tag esetében megbízatása lejártáig az MNB törvény 49. §-a (10) és (14) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban levő rendelkezései, valamint az e törvény hatálybalépése napján megbízatással rendelkező MNB elnök és alelnök esetében megbízatása lejártáig az MNB törvény 53. §-a (8) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban levő rendelkezései alkalmazandóak.

(3) A monetáris tanács és a felügyelő bizottság e törvény hatálybalépésekor megbízatással rendelkező tagjai e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a 13. §-ban előírt vagyonbevallást a 2006. december 31-ei vagyoni állapotra vonatkozóan teszik meg.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az MNB törvény 28. § (2) bekezdésében, 42. §-ában az „országos hatáskörű” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási” szöveg,

b) az MNB törvény 15. § (1) bekezdésében az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 18. §-ában, 37. §-ában, 39. § (2) bekezdésében, 46. § (4) bekezdésében, 52/A. § (4) bekezdésének c) és d) pontjában, 52/C. §-ában a „pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 41. § (3) bekezdésében a „pénzügyminisztert” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg, 52/D. §-ában a „pénzügyminiszternek” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/A. §-a és az azt megelőző cím.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB törvény 27. §-ának (2) bekezdése, 49. §-ának (14) bekezdése, 58/A. §-ának (2) bekezdése, 60. §-a (1) bekezdésének hf) pontja, továbbá (3)-(4) bekezdése, valamint a kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékéről szóló 2/1991. (PK. 23.) MNB rendelkezés, valamint az azt módosító 10/1992. (PK. 24.) MNB rendelkezés és 8/1994. (PK. 12.) MNB rendelkezés.