1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható.”
2. § (1) A Btk. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább tíz évi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), emberrablás (175/A. §), emberkereskedelem (175/B. §), terrorcselekmény (261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [263. § (2) bek.], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (2) bek.], visszaélés kábítószerrel (282–282/B. §), illetve bűncselekménynek bűnszervezetben (137. § 8. pont) történő elkövetése miatt, és – figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira – az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.”
(2) A Btk. 61. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.”
3. § A Btk. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[El kell kobozni azt a dolgot,]
„d) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak.”
4. § A Btk. 137. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„12. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell,”
5. § (1) A Btk. 138/A. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése”
(2) A Btk. 138/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adóbevétel csökkenésének összege]
„a) kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,”
6. § A Btk. 160/A. §-ának (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, és a jelenlegi b)–d) pontok jelölése c)–e) pontokra módosul:
[Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerződés által tiltott fegyvernek kell tekinteni]
„b) az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyvert,”
7. § A Btk. a következő 202/A. §-sal egészül ki:
„202/A. § Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
8. § A Btk. 204. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Tiltott pornográf felvétellel visszaélés
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket szerepeltet.
(5) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)–(4) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, vagy személyeket pornográf felvételen, avagy pornográf jellegű műsorban való szereplésre felhív, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(7) E § alkalmazásában
a) felvétel: a videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetőleg más módon előállított képfelvétel,
b) pornográf felvétel: az olyan felvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja,
c) pornográf jellegű műsor: a nemiség súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvéssel való megjelenítése.”
9. § (1) A Btk. 261. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott cselekményeket az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) A (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.”
(2) A Btk. 261. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E § alkalmazásában]
„a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)–(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)–(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés [263/B. § (1)–(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)–(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §),”
10. § (1) A Btk. 261/A. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt]
„c) behozatali vagy kiviteli tilalmat”
[megszegi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]
(2) A Btk. 261/A. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[E § alkalmazásában – ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik –]
„c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tilalmon az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott árukra vonatkozó behozatali vagy kiviteli tilalmat”
[kell érteni.]
11. § A Btk. 263. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtől tíz évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követik el.
(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
12. § A Btk. 263/A. §-ának (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtől tíz évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követik el.
(4) Aki
a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
c) az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
13. § A Btk. 263/B. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel
263/B. § (1) Aki
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
b) olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
c) engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,
bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki
a) vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver vagy más nukleáris robbanóanyag, valamint ezeket célba juttatni képes rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével, gyártásával, kereskedelmével, karbantartásával, észlelésével, azonosításával vagy elterjesztésével kapcsolatban műszaki segítséget nyújt, valamint
b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, más katonai felhasználással kapcsolatban nyújt műszaki segítséget olyan országra vonatkozóan, amely a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a Magyar Köztársaságra nézve kötelező fegyverkiviteli korlátozás alá tartozik.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követik el.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) E § alkalmazásában
a) az Európai Közösség vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott területet,
b) kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott terméket
kell érteni.”
14. § A Btk. 264. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
15. § A Btk. 264/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
16. § (1) A Btk. 289. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Aki a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény
a) az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja.
(5) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár körében követik el.”
(2) A Btk. 289. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el.”
17. § A Btk. 290. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Csődbűncselekmény
290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével,
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy
d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
(5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.”
18. § A Btk. 291. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Értelmező rendelkezés
291. § (1) A 290. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott bűncselekményt tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.”
19. § A Btk. 298/A. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése
298/A. § A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki
a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
20. § A Btk. 298/B. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Saját tőke csorbítása
298/B. § A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
21. § A Btk. 298/D. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Aki törvényben előírt engedély nélkül]
„b) befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári,”
[tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]
22. § A Btk. 299. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
299. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy
b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minősül, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
23. § (1) A Btk. 300/F. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszköz:”
[a befektetési eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,]
(2) A Btk. 300/F. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 298/A. §, 298/B. §, 299. § és a 299/B. § alkalmazásában vezető állású személy:”
[a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,]
24. § A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából
a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi,
c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,
ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást
a) üzletszerűen,
b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,
c) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
d) hivatalos személyként,
e) ügyvédként
követik el.
(5) Aki az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Nem büntethető az (1)–(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.”
25. § (1) A Btk. 303/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó
a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,
és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 303/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt]
„b) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,”
[követik el.]
(3) A Btk. 303/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.”
26. § A Btk. 303/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„303/B. § Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
27. § A Btk. 303/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés az (1) bekezdés számozást kapja:
„(2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári, biztosítási, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagy magán-nyugdíjpénztári tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.”
28. § A Btk. 310/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„310/A. § (1) Az a munkáltató, aki
a) munkaszerződés nélkül,
b) színlelt szerződéssel
alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.
(7) E § alkalmazásában az adóbevétel csökkenésének meghatározásakor az elvont adók összegét egybe kell számítani.”
29. § A Btk. 312. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Csempészet
312. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, és ezzel a vámbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel nagyobb mértékben csökken,
b) az (1) bekezdés szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel jelentős mértékben csökken,
b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az okozott vámbevétel csökkenéssel azonos összegű tartozását kiegyenlíti.
(6) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában
a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének – vámjogszabályok által meghatározott formában történő – biztosítását,
b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést
kell érteni.”
30. § A Btk. 313/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A személyi vagyont károsító készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.”
31. § A Btk. 315. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E fejezet alkalmazásában gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység.”
32. § A Btk. 326. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.”
33. § (1) A Btk. 329. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája.”
(2) A Btk. 329/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
(3) A Btk. 329/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„329/B. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést
a) készít, előállít,
b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki – mielőtt a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna – tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.”
(4) A Btk. 329/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból, növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványból, védjegyoltalomból, földrajzi árujelző-oltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
34. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) az adócsalás (310. §) esetén az adóbevétel csökkenése,
b) a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (310/A. §) esetén az elvont adók összege együttesen
százezer forintot nem halad meg.
(2) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) a jövedékkel visszaélés (311. §) esetén az adóbevétel csökkenése,
b) a jövedéki orgazdaság (311/A. §) esetén a jövedéki termék értéke
százezer forintot nem halad meg.
(3) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését (288. §) százezer forintot meg nem haladó értékű támogatásra, vagy más gazdasági előnyre nézve követik el,
b) a hanyag kezelést (320. §) százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.”
35. § A Btké. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha
a) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292–293. §), az áru hamis megjelölését (296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre,
b) az árdrágítást (301. §) százezer forintot meg nem haladó értékű árura vagy húszezer forintot meg nem haladó nyereség elérése végett,
c) a csempészetet (312. §) százezer forintot meg nem haladó vámbevétel-csökkenést okozva,
d) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést húszezer forintot meg nem haladó kárt [313/C. § (2) bek. I. ford.] okozva,
e) a lopást (316. §), a sikkasztást (317. §), a jogtalan elsajátítást (325. §) és az orgazdaságot (326. §) húszezer forintot meg nem haladó értékre,
f) a csalást (318. §) és a rongálást (324. §) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
g) a hűtlen kezelést (319. §) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el”
36. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 16. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak]
„g) visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. §], a bennfentes kereskedelem (Btk. 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), a piramisjáték szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk. 303. §);
h) a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk. 259. § (2) bek. b) pont] és közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (2) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek. b) és c) pont], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (3) és (4) bek.], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. § (3) és (4) bek.], és visszaélés jövedékkel [Btk. 311. § (3) bek. a) pont és 311. § (4) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság [Btk. 311/A. § (3) bek. a) pont és 311/A. § (4) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (3) bek. a) pont és Btk. 312. § (4) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a) pont és 313/C. § (6) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7) bek.] és sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek. a) pont és Btk. 317. § (7) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. a) pont] és kifosztás [Btk. 322. § (3) bek. a) pont], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 324. § (5) bek. és 324. § (6) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és 326. § (6) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.];”
37. § A Be. 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet) miatt – kivéve a számvitel rendjének megsértését (Btk. 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (Btk. XVII. Fejezet III. Cím) – a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.”
38. § (1) A Be. 36. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
„a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (Btk. 298. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet (Btk. 312. §),”
(2) A Be. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
„c) jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), könyvvizsgálói kötelességszegés (Btk. 289/A. §), csődbűncselekmény (Btk. 290. §), adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), a csalás, ha adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), az orgazdaság, ha csempészett nem közösségi árura követik el (Btk. 326. §),”
39. § A Be. 70/B. §-ának (7) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében eljáró segítő másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyekről e törvény szerint másolatot kaphat az, akinek érdekében a segítő eljár.”
40. § A Be. 71. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a beutazás és a tartózkodás külön törvény szerinti feltételei egyébként nem állnak fenn, az ügyész és a bíróság indítványozhatja az idegenrendészeti hatóságnál, hogy engedélyezze annak a külföldinek és reá tekintettel hozzátartozójának a beutazását, illetve belföldi tartózkodását, akinek a vallomása olyan bizonyítékot tartalmazhat, amely előreláthatólag másként nem pótolható.”
41. § A Be. 74/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.”
42. § A Be. 82. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a nyomozás folytatása [191. § (2) bek.] nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető a perújítás szempontjából új bizonyítéknak [408. § (1) bek. a) pont].”
43. § A Be. 126. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az 517. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek is fennállnak, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető.”
44. § (1) A Be. 146. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet elrendeléséről az úti okmány visszatartása érdekében az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalom biztosítása érdekében.
(3) A (2) bekezdés szerinti kényszerintézkedések megszüntetéséről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot az úti okmány visszaadása és a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalom feloldása érdekében.”
(2) A Be. 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit külföldi terhelt esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a (2)–(3) bekezdés szerinti értesítést az idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.”
45. § A Be. 147. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet.”
46. § A Be. 168. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról, illetőleg a szembesítésről jelentés nem készíthető.”
47. § A Be. 193. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.”
48. § A Be. 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„196. § (1) Akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2) Ha e törvény az ügyész vagy a nyomozó hatóság részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.
(3) Nincs helye panasznak a VII. Fejezet VII. Címe szerinti bizonyítási eljárások, a nyomozás [170. § (2) bek.] és a feljelentés kiegészítésének elrendelése (172/A. §) miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége során végzett eljárási cselekmények (178. §, 178/A. §), a tanú kihallgatása [79. § (1) bek., 181. §], és a szaktanácsadó közreműködése (182. §) miatt.
(4) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.
(5) Ha az (1) bekezdés alapján tett panaszt az intézkedést tevő vagy az intézkedést elmulasztó, illetve a panaszt elbíráló alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül értesíti.
(6) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 195. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
49. § A Be. a következő 228/A. §-sal egészül ki:
„228/A. § (1) Akit az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2) Ha e törvény az ügyész részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.
(3) Az ügyész intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.
(4) Ha az (1) bekezdés alapján tett panaszt az ügyész, illetve a felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül értesíti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 228. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
50. § A Be. 305. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján nem lehetséges (304. §), továbbá, ha a bizonyítás kiegészítése tárgyaláson nem végezhető el, a bíróság intézkedik az eljárási cselekmény elvégzése iránt (268. §).”
51. § A Be. 392. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a másodfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, erről, valamint az ügyben eljáró tanács összetételéről a tanács elnöke azzal értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés kitűzését. Ha nyilvános ülés kitűzését senki sem kérte, a harmadfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.”
52. § A Be. 399. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet meghozatalára
a) a 373. § (1) bekezdésének II. vagy III. pontja valamelyikében meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel,
b) a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével
került sor.
(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el, és a másodfokú bíróság azt nem észlelte.”
53. § A Be. 408. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha]
„f) a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetéséről határozott.”
54. § (1) A Be. 409. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 408. § (1) bekezdésének e) pontja alapján csak abban az esetben lehet perújítást indítványozni, ha a terhelt a tartózkodási helyéről idézhető. Ebben az esetben a perújítás lefolytatása kötelező. Ha a terhelt távollétében csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le, a perújítást csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni. Ha a terhelt a perújítás elrendelése után ismételten ismeretlen helyre távozott, a perújítási eljárást meg kell szüntetni.”
(2) A Be. 409. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 408. § (1) bekezdésének f) pontja esetén a perújítás lefolytatása kötelező.”
55. § A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, haj
„c) a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II–IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor,”
56. § A Be. 427. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha]
„a) a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,”
57. § (1) A Be. 428. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (1)–(4) bekezdés számozása (2)–(5) bekezdésre módosul:
„(1) A Legfelsőbb Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, illetve, ha a 427. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.”
(2) A Be. 428. §-ának – előző bekezdés alapján átszámozott – (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II–IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, a Legfelsőbb Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az iratokat az ügyésznek megküldi.”
58. § A Be. 474. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A katonai ügyész végzi a nyomozást a szövetséges fegyveres erő (Btk. 137. § 18. pont) tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt.”
59. § A Be. 574. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Annak közlése végett, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, a bíróság megkeresi a büntetés-végrehajtási intézetet, és ha a kapott tájékoztatás alapján indokolt, az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. Az összbüntetési ítéletnek az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának félbeszakításáról szóló rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
60. § (1) A Be. 580. §-ának (1) bekezdése a következő III. ponttal egészül ki:
[Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha]
„III. a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, de nem szabott ki szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést vagy kiutasítást.”
(2) A Be. 580. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) Ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és a házi őrizetért, ha annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott
a) szabadságvesztés tartamát,
b) közérdekű munka tartamát,
c) pénzbüntetés napi tételeinek számát,
d) javítóintézeti nevelés tartamát.”
(3) A Be. 580. §-a – előző bekezdés alapján átszámozott – (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)–(2) bekezdés esetén sincs helye kártalanításnak, ha a terhelt”
[a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg,]
61. § A Be. 598. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet
a) a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez,
b) a vádirat benyújtása után a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez
felterjeszti. A kegyelmi kérelemnek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.”
62. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárást a kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ennek során – a kijelölhető új munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelői jelentés hiányában – elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, valamint meghallgatja a pártfogó felügyelőt, szükség esetén a kijelölt és a kijelölendő új munkahely képviselőjét is.”
63. § A Bv. tvr. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.”
64. § (1) A Bv. tvr. 27. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A börtönben az elítélt]
„a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában kivételesen vehet részt,”
(2) A Bv. tvr. 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fogházban az elítélt]
„a) rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában részt vehet,”
(3) A Bv. tvr. 28/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.”
(4) A Bv. tvr. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(3) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.”
65. § A Bv. tvr. a következő 36/B. §-sal egészül ki:
„36/B. § Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a büntetés-végrehajtási intézet rendjére és biztonságára figyelemmel korlátozható.”
66. § A Bv. tvr. 41/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kimaradás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.”
67. § (1) A Bv. tvr. 54–56. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„54. § (1) Az I–VI. cím rendelkezéseit a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra, akiknek a szabadságvesztést katonai fogdában [Btk. 127. § (1) bek.] kell letölteniük.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendje a katonai fogdában a fogház rendjének felel meg.
(3) Az intézetet, amelyben a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter jelöli ki. A katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést a külön jogszabályban kijelölt intézet – e célra – elkülönített részén kell végrehajtani.
(4) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a különböző állománycsoportú elítélteket el kell különíteni egymástól. Az elítéltek katonai érdekből is csoportosíthatók.
55. § (1) A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes.
(2) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és szolgálatot nem láthatnak el.
(3) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli egyenruhát viselnek.
(4) Kapcsolattartásra jogosult személy az elítélt állományilletékes parancsnoka, vagy annak megbízottja is.
56. § E cím alkalmazásában katona: a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése, illetőleg a végrehajtás alatt fennáll.”
(2) A Bv. tvr. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § A katonai fogdában biztosítani kell az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartását, illetve fejlesztését, továbbá azt, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék.”
68. § A Bv. tvr. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, a szabadságvesztés nem hajtható végre, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani.”
69. § (1) A Bv. tvr. 84/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beteggel szemben az Eütv.-ben meghatározott okok miatt és az ott meghatározott módokon van helye korlátozó intézkedések alkalmazásának.”
(2) A Bv. tvr. 84/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)–(4) bekezdések számozása (3)–(5) bekezdésre módosul:
„(2) A beteggel szemben a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer (megfogás vagy lefogás) alkalmazható, és csak abban az esetben, ha a betegnek az igazságügyi elmegyógyító és megfigyelő intézetből vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyéről engedély nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni.”
70. § A Bv. tvr. 102. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
[A pártfogó felügyelet megszűnik, ha]
„b) a próbára bocsátást, a felfüggesztett szabadságvesztést, illetve a feltételes szabadságot a bíróság megszünteti.”
71. § (1) Bv. tvr. 104. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A katona pártfogó felügyeletének végrehajtására a 94–96. § rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2) A katona pártfogó felügyeletét – ha az állományilletékes parancsnok másképp nem rendelkezik – a szolgálati elöljáró által kijelölt hivatásos katona pártfogó, a bíróság, illetőleg az ügyészség határozata alapján hajtja végre.
(3) A pártfogó,
a) rendszeres kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a pártfogolt életvitelét, munkáját és magatartását,
b) szolgálati és lakóhelyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására,
c) állományilletékes parancsnoka útján kezdeményezi a magatartási szabályok módosítását, illetőleg a magatartási szabályok megszegése esetén a területileg illetékes ügyészség tájékoztatását.
(4) A pártfogó jogosult közvetlenül vagy az illetékes szervek útján segítséget nyújtani a pártfogoltnak a beilleszkedése során felmerült nehézségek megoldásához.
(5) A pártfogolt köteles:
a) az előírt magatartási szabályokat megtartani,
b) a pártfogó utasításait teljesíteni.”
(2) A Bv. tvr. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § (1) Ha a feltételes szabadságra bocsátással egy időben az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezése szükséges, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos előterjesztésben javaslatot tesz az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezésére.
(2) A bíróság a javaslatról a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében hozott határozatában dönt. Ha az elítélt pártfogó felügyeletét elrendelték, szabadon bocsátása előtt ki kell oktatni a magatartási szabályokra és azok megszegésének következményeire.
(3) Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya a pártfogó felügyelet tartama alatt szűnik meg, köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelőnél.
(4) A szolgálati viszony megszűnéséről az állományilletékes parancsnok haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot és rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli a megállapított magatartási szabályokat. A továbbiakban a pártfogó felügyelet végrehajtására az általános szabályok irányadók.”
72. § A Bv. tvr. 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elkövető]
„c) havonta legalább egy alkalommal fogadhat látogatót,”
73. § A Bv. tvr. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a büntetések és az intézkedések végrehajtásának, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének részletes szabályait a legfőbb ügyésszel és a feladatkörükben érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza.”
74. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (Bvsz. tv.) a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv – különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során – ujjnyomatot vehet a befogadott személytől.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ujjnyomat vétele kizárólag abból a célból történhet, hogy a befogadott személy ujjnyomata a – külön törvény szerinti – daktiloszkópiai nyilvántartásból igényelt adatokkal, a személyazonosítás érdekében összevetésre kerüljön. A bv. szerv által vett ujjnyomatot a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.”
75. § (1) A Bvsz. tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.”
(2) A Bvsz. tv. 16. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.”
76. § A Bvsz. tv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének – függetlenül a 16. § (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.”
77. § A Bvsz. tv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nincs helye lőfegyverhasználatnak
a) ha az olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
b) ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
c) a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására.”
78. § A Bvsz. tv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § A büntetés-végrehajtási szervezet, illetőleg a javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával – nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel az elítélt kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó
a) családi és utónevére,
b) lakcímére (székhelyére),
c) telefonszámára és
d) kapcsolattartói minőségére.”
79. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a vámhatóság jár el.”
80. § Az Sztv. 147. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Aki]
„c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,”
[százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.]
81. § (1) Az Sztv. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(2) Az Sztv. 157. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Aki a húszezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követi el, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(3) Az Sztv. 157. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Aki vámszabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik – értékre tekintet nélkül – az (1) bekezdés szerinti pénzbírsággal sújtható.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”
82. § Az Sztv. 158. és 159. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„158. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vámbevétel csökkenése a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a vámbevétel csökkenésének mértékére tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az az áru, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozható.
159. § A 158. § alkalmazásában
a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének – vámjogszabályok által meghatározott formában történő – biztosítását,
b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést
kell érteni.”
83. § Az Sztv. 163. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése
163. § (1) Aki a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévő bankjegyről vagy érméről, valamint euro-bankjegyről vagy -érméről engedélyhez kötött utánzatot jogosulatlanul készít, megszerez, tart, azt az országba behozza, vagy utánzatként forgalomba hozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az utánzatok nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vagy bejelentésére vonatkozó előírásokat megsérti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szempontjából utánzatnak minősül:
a) a magyar törvényes fizetőeszköz és az euro utánzatáról szóló 1/2006. (II. 15.) MNB rendelet,
b) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló, 2003. március 20-i 2003/205/EK európai központi banki határozat,
c) az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet szerinti utánzat, illetve euro-érmékhez hasonló érem és zseton.”
84. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. §-ának s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„s) szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:
sa) a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel bűntette,
sb) a bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) elkövetett öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények,
sc) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) bűntette,
sd) a Btk. 250–254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntette, a Btk. 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntette, a Btk. 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntette, valamint a Btk. 258/B–258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntette,
se) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, a Btk. 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, a Btk. 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, a Btk. 263/A. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, a Btk. 263/B. §-ába ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, a Btk. 270/A. §-ának (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, a Btk. 274. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 282–282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekmény,
sf) a Btk. 303–303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntette, a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntette és a Btk. 304/A. §-ába ütköző pénzhamisítás elősegítésének vétsége,
sg) a bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (3) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [Btk. 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [Btk. 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [Btk. 307. § (3) bekezdés a) pont], csempészet [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [Btk. 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pontjai], illetve zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés a) pontja] bűntette.”
85. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés az (1) bekezdés számozást kapja:
„(2) Az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv – különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe, illetve rendőrségi fogdába történő befogadás során – személyazonosítás céljából a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból a 10. § a) pontjában meghatározott adatokat, valamint az arcképet igényelheti. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.”
86. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkereséseinek, illetőleg az európai közösségi jogi normákban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése céljából a büntetőeljárás megindításának, felfüggesztésének, illetve befejezésének tényéről, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés bekövetkeztéig bűnügyi személyes adatot az alábbi bűncselekmények esetében kezelhet: vesztegetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 250–255. §)], vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (Btk. 258/B–258/D. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), könyvvizsgálói kötelességszegés (Btk. 289/A. §), csődbűncselekmény (Btk. 290. §), hitelezési csalás (Btk. 297/A. §), gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése (Btk. 298/A. §), saját tőke csorbítása (Btk. 298/B. §), gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 299. §), tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), pénzmosás (Btk. 303. és 303/A. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), adócsalás (Btk. 310. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet (Btk. 312. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), sikkasztás (Btk. 317. §), csalás (Btk. 318. §), hűtlen kezelés (Btk. 319. §), hanyag kezelés (Btk. 320. §), orgazdaság (Btk. 326. §).”
87. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazható, aki]
„a) a tervezett alkalmazását megelőző három évben állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(5) bek., 171. §, 174. §, 174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A. § (2) bek. b) pont, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316–324. §, 326. és 327. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)–(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] elkövetése miatt nem volt elítélve, illetőleg vele szemben intézkedést nem alkalmaztak,”
88. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kérelmezőt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam és emberiség elleni bűncselekmény (Btk. X–XI. fejezet), személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XII. fejezet, I. cím, II. cím 174–176. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet, II. cím 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), vagy visszaélés kábítószerrel bűncselekmény (Btk. 282–283. §), továbbá vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet) miatt elítélték vagy vele szemben intézkedést alkalmaztak, az igazolvány kiadása iránti kérelem a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig nem teljesíthető.”
89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. június 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Btk. 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában az „a természet elleni erőszakos fajtalanság,” valamint a „200. § (2)–(3) bek.,” szövegrész, 195/A. §-a és alcíme, 213. §-ának a) pontja, 264/C. §-a (3) bekezdésének b) pontja, valamint (6) bekezdése, 287. §-a, 291/A. §-a és alcíme, 298/C. §-a, 301. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 329/A. §-ának (4) bekezdése,
b) a Be. 150. §-ának (6) bekezdése, a Be. 552. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „ , vagy – ha a külön törvény ilyet meghatároz – az arra való javaslat megtételére” szövegrész,
c) a Bv. tvr. 57. §-a, 59. §-ából a „munkáltatására,”, 122. §-ának (1) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság vagy”, valamint 123. §-ának (2) bekezdésében a „ , szigorított javító-nevelő munkában” szövegrész,
d) a Bvsz. tv. 22. §-a (3) bekezdésének g) és h) pontja, 22. §-ának (4) bekezdése,
e) az Sztv. 159/A. §-a,
f) a Bnyt. 37. §-ának c) pontja,
g) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1987. évi III. törvény 30. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi XIII. törvény, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1993. évi XVII. törvény 87. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi IX. törvény 15. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi LII. törvény 16. §-a, 21. §-a és 29. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 21. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 59. §-a és 71. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXX. törvény 11. §-a, 13. §-a, 24. §-a és 40. §-ának (3) bekezdése, az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 91. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény 23. §-a, 60. §-a, 77. §-a és 84. §-ának (3) bekezdése, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi LIX. törvény 5. §-ának (2) bekezdése, a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 84. §-ának (2) bekezdése, 85. §-ának (2) és (8) bekezdése, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 18. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi XL. törvény, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi CXXXI. törvény 26–27. §-a, a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 21. §-a (4) bekezdésének c) pontja,
h) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról 2005. évi XCI. törvény 13. §-ának (2) bekezdése, 23. §-a, 27. §-a, 29. §-a (2) bekezdésnek b), d) pontja, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontjából a „16. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „bennfentes értékpapír-kereskedelem” szövegrész a „bennfentes kereskedelem” szövegre, a „nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegrész a „haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegre, 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás” szövegre, a „Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése [Btk. 310/A. § (3) bek.]” szövegrész a „munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. § (4) bek.]” szövegre, 36. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegése” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegre, a „nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegrész a „haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegre, 36. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „adócsalás” szövegre,” szövegrész és 29. §-a (3) bekezdésének j) pontja,
i) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 64. §-ának (2) bekezdésében a Be. 146. §-ának (2) és (3) bekezdését megállapító szövegrész, 68. §-a, 92. §-a, a 174. §-ának (2) bekezdésében a Be. 392. §-ának (4) bekezdését megállapító szövegrész, a 181. §-ának (2) bekezdésében a Be. 399. §-ának (2) és (3) bekezdéseit megállapító szövegrész, a 191. §-ának (2) bekezdésében a Be. 409. §-ának (3) bekezdését megállapító szövegrész, a 199. §-ának (2) bekezdésében a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját megállapító szövegrész, a 211. §-ában a Be. 427. §-a (1) bekezdésének a) pontját megállapító szövegrész, a 248. §-ában a Be. 574. §-ának (3) bekezdését megállapító szövegrész, a 285. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „a Be. 16. §-a (1) bekezdése g) pontjának a „pénzhamisítás (Btk. 304. §) és a bélyeghamisítás (Btk. 307. §)” szövegrésze” szövegrész; az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 241. §-ának (1) bekezdése,
j) a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. §-a (7) bekezdésének b) pontjában az „és vámorgazdaság” szövegrész,
k) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. §-ának r) pontjában a „ , fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §)” szövegrész,
l) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény mellékletének 24. pontjában az „és vámorgazdaság” szövegrész,
m) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 60. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „vámorgazdaság,” szövegrész,
n) az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XIV. törvény mellékletében a „fegyvercsempészet 263/B. §” szövegrész.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Btk. 5. §-ában az „igazságügyminiszter” szövegrész az „igazságügyért felelős miniszter” szövegre, 33. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „261. § (2) bekezdés a) pont” szövegrész a „261. § (1) bekezdés” szövegre, 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontjában a „fegyvercsempészet” szövegrész a „haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés” szövegre, a 137. §-a 1. pontjának d) alpontjában az „a politikai államtitkár” szövegrész „az államtitkár és a szakállamtitkár” szövegre, 227/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész az „igazságügyért felelős miniszter” szövegre, 285. §-ának (3) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész, „egészségügyért felelős” szövegre, 286. §-ában a „fegyvercsempészet” szövegrész a „haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés” szövegre,
b) a Be. 36. §-ának (3) bekezdésében a „fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §)” szövegrész a „robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 263. § (2) bek.], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 263/A. § (2) bek.]” szövegre, 408. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „tárgyaláson hozták.” szövegrész a „tárgyaláson hozták,” szövegre,
c) a Be. 107. §-ának (1) bekezdésében, 207. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe” szövegrész az „igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe” szövegre, 141. §-ának (2) bekezdésében és 144. §-ának (1) bekezdésében az „az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben” szövegrész az „igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben” szövegre,
d) a Be. 175. §-ának (4) bekezdésében, 200. §-ának (4) bekezdésében, 553. §-ának (3) bekezdésében, 554. §-ának (2) bekezdésében, 584. §-ának (2) bekezdésében, 597. §-ának (1) bekezdésében, 598. §-ának (2)–(5) bekezdésében, 599. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 604. §-ának (2) bekezdésében és 604. §-a (5) bekezdésének d) pontjában az „igazságügyminiszter” szövegrészek az „igazságügyért felelős miniszter” szövegre, 200. §-ának (3) bekezdésében, 206/A. §-ának (4) és (6) bekezdésében az „igazságügyminiszteri engedélyhez” szövegrész az „az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez” szövegre, 477. §-ának (3) bekezdésében, 604. §-ának (3) bekezdésében, 604. §-a (4) bekezdésének b) pontjában és (6)–(7) bekezdésében az „igazságügyminiszterrel” szövegrész az „igazságügyért felelős miniszterrel” szövegre, 598. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „igazságügyminiszterhez” szövegrész az „igazságügyért felelős miniszterhez” szövegre, 266. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „Igazságügyi Minisztériumnak” szövegrész az „igazságügyért felelős miniszternek” szövegre, 553. §-ának (3) bekezdésében és 554. §-ának (2) bekezdésében a „külügyminiszternek” szövegrész a „külpolitikáért felelős miniszternek” szövegre, 554. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „külügyminiszter” szövegrészek a „külpolitikáért felelős miniszter” szövegre, 604. §-a (2) bekezdésének b)–d), j), n) pontjában és (7) bekezdésében az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész az „az államháztartásért felelős miniszterrel” szövegre, 604. §-a (2) bekezdésének m) pontjában az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész az „az adópolitikáért felelős miniszterrel” szövegre, 604. §-ának (3) bekezdésében az „a pénzügyminiszter” szövegrész az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegre, 604. §-a (2) bekezdésének b), c), h), j), m) és n) pontjában és (6) bekezdésében a „belügyminiszterrel” szövegrész a „rendészetért felelős miniszterrel” szövegre, 604. §-ának (3) és (7) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész a „rendészetért felelős miniszter” szövegre, 604. §-a (2) bekezdésének f) pontjában az „egészségügyi miniszterrel” szövegrész az „egészségügyért felelős miniszterrel” szövegre, 604. §-ának (6) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész az „egészségügyért felelős miniszter” szövegre, 604. §-ának (6) bekezdésében a „gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel” szövegrész a „kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszterrel” szövegre, 604. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „honvédelmi miniszter” szövegrész a „honvédelemért felelős miniszter” szövegre,
e) a Be. 178/A. §-ának (2) bekezdésében a „szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész a „szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv” szövegre,
f) a Bv. tvr. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „bíróság” szövegrész a „pártfogó felügyelő” szövegre, a „bíróságnak” szövegrész a „pártfogó felügyelőnek” szövegre, a Bv. tvr. 62. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegében a „bíróságot” szövegrész „pártfogó felügyelőt” szövegre, a Bv. tvr. 64. §-ának (1) bekezdésében a „bíróságot” szövegrész a „pártfogó felügyelőt” szövegre,
g) a Bv. tvr. 60. §-ának (3) bekezdésében az „A megyékben és a fővárosban működő munkaügyi központok rendszeresen tájékoztatják” szövegrész az „Az állami foglalkoztatási szolgálat rendszeresen tájékoztatja” szövegre,
