1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„g) az elismert külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség hitelminősítésének elismerésére és az elismert külső hitelminősítő szervezetre.”
2. § A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
„b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet,”
„i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet,
j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet”
[folytathat.]
3. § A Hpt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének
a) f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és
b) h) pontja szerinti, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítést
végezhet.”
4. § (1) A Hpt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.
(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Hpt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerint - bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó végezheti.”
5. § A Hpt. 9. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ahol e törvény jegyzett tőkét említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az induló tőkét kell érteni.”
6. § A Hpt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
„g) áttekinthető szervezeti felépítés”
[(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
7. § A Hpt. a 13/B. §-t követően a következő alcímmel és 13/C. §-sal egészül ki:
„Irányítási rendszer és kockázatkezelési követelmények
13/C. § (1) A hitelintézetnek a mérete, az általa végzett tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles
a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni,
b) a felelősségi köröket egymástól elhatárolni és egyértelműen megfogalmazni,
c) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmazni, és
d) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján
a) a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is,
b) a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia,
c) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, valamint ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,
d) a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját.
(3) A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:
a) azon kockázat kezelésére, hogy az általa alkalmazott, elismert hitelezésikockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak,
b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,
c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére,
d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,
e) működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
f) likviditása mérésére és kezelésére.
(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a hitelintézetnek alternatív forgatókönyvet kell meghatároznia, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket.
(5) Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell.”
8. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő s)-v) ponttal egészül ki:
„A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel - a hitelintézet:”
„s) belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításához;
t) saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásához;
u) működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált vagy fejlett mérési módszerrel történő számításához;
v) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításához.”
(2) A Hpt. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint a 20. § e) pontjában foglalt engedély megadása előtt, ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.”
9. § A Hpt. a 14. §-t követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik
a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának,
b) a 76/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának,
c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának,
d) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának
engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.
(2) A kérelem elbírálásában a Felügyelet a 14/B. §-ban foglaltak szerint együttműködik más tagállam illetékes felügyeleti hatóságával.”
10. § A Hpt. a 14/A. §-t követően a következő 14/B. §-sal egészül ki:
„14/B. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet
a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóság egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).
(3) Amennyiben az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak és a kérelmezőnek.
(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.
(6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.”
11. § A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Tpt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Tpt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vonatkozásában.
(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.”
12. § A Hpt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítása kivételével a Felügyelet a tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi annak felszámolását.”
13. § A Hpt. 32/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.”
14. § A Hpt. 32/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás tőkekövetelményét és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.”
15. § (1) A Hpt. 32/F. §-ának (1) bekezdése a következő e)-h) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
„e) a 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatot,
f) az összevont alapú felügyelet során - a 96/B. § (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,
g) a 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,
h) a 168/A. § (2) bekezdése szerinti intézkedését.”
(2) A Hpt. 32/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést az Európai Bizottság 2004/10/EK határozatával létrehozott Európai Bankbizottságnak (a továbbiakban: Európai Bankbizottság) is meg kell küldeni.”
16. § A Hpt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 295. §-ának (2) bekezdésétől eltérően - az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.”
17. § A Hpt. a 44/A. §-t követően a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § (1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás
a) tulajdonosát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,
b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát
kell érteni.
(2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.
(3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tulajdonosok intézkedését írja elő, de az intézkedés, kivételes intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását, és intézkedésének megtételét kell érteni.”
18. § A Hpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.”
19. § A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„k) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
20. § A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,”
„d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,”
21. § A Hpt. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tagnak kell lennie.”
22. § A Hpt. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság - ha törvény másként nem rendelkezik - egyidejűleg megszűnik.”
23. § A Hpt. 66. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Azon hitelintézetek esetében, amelyek nyilvánosan működő részvénytársaságok, a társaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy audit bizottság létrehozása nem kötelező, feltéve, hogy a felügyelő bizottság összetételére, tagjainak összeférhetetlenségére, valamint hatáskörére vonatkozó rendelkezések megfelelnek a Gt. szerinti audit bizottságra előírt törvényi rendelkezéseknek.”
24. § A Hpt. a 66. §-t követően a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú ellenőrző testületet kell létrehozni. Az ellenőrző testület működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
25. § A Hpt. 68. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hitelintézetnél ügyvezetőnek, illetőleg fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki”
26. § A Hpt. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a Gt. rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a Gt. 271-272. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
27. § A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.”
28. § (1) A Hpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A hitelintézetnek - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely
a) legalább
1. a 76/A. § vagy a 76/B-76/D. § szerint számított - a hitelezésikockázat-mérséklés mértékével csökkentett - kockázattal súlyozott kitettség érték (hitelezési kockázat) nyolc százalékának, a felhígulási kockázat tőkekövetelményének, valamint a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételek külön jogszabályban meghatározott partnerkockázati tőkekövetelményének,
2. a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményének,
3. a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményének, valamint
4. a 76/J. § szerinti működési kockázat tőkekövetelményének
összege, és
b) nem lehet kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.”
(2) A Hpt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a hitelintézet számára - legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű - többlet-tőkekövetelményt írhat elő.”
(3) A Hpt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet tőkeszükségletének meghatározása érdekében kereskedési könyvet vezet a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv egyéb elemeinek fedezésére tartott pénzügyi eszközből és áruból álló összes pozícióról. A kereskedési könyvben nyilvántartott eszköz csak olyan lehet,
a) amelyre fedezeti ügyletet lehet kötni, vagy
b) amelynek forgalmazhatósága nem áll korlátozás alatt.”
(4) A Hpt. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitelintézetnek az e törvényben foglalt eltéréssel a Tpt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Tpt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.”
(5) A Hpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szavatoló tőke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tőkekövetelmény és a Felügyelet által a (2) bekezdés szerint előírt többlettőke-követelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, akkor az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetést - nyolc nappal a kifizetés megkezdését megelőzően - be kell jelenteni a Felügyeletnek.”
(6) A Hpt. 76. §-a (6) bekezdésének felvezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet engedélye alapján a hitelintézet nem köteles kereskedési könyvet vezetni és annak alapján meghatározni a tőkeszükségletet, ha
a) a kereskedési szándékkal tartott pénzügyi eszközből és áruból álló összes pozícióból származó bevétele nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi bevétel összegének öt százalékát, és”
29. § A Hpt. a 76. §-t követően a következő címmel és 76/A. §-sal egészül ki:
„Sztenderd módszer
76/A. § (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:
a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség,
c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség,
d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség,
e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség,
f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
g) vállalkozással szembeni kitettség,
h) lakossággal szembeni kitettség,
i) ingatlannal fedezett kitettség,
j) késedelmes tétel,
k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség,
l) értékpapírosítási pozíció,
m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy
n) egyéb tétel.
(2) A kitettségi osztály tartalmát és a besorolásra vonatkozó feltételek leírását külön jogszabály határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni.
(4) A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke
a) eszköz esetén annak könyv szerinti értéke,
b) kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke,
c) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy
d) repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.
(5) A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke.
(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a kitettséghez száz százalékos kockázati súlyt kell hozzárendelni.
(7) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni - a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás
a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás,
b) a hitelintézettel azonos összevont alapú felügyeleti számításokban teljeskörűen kerül figyelembevételre,
c) a hitelintézetével azonos kockázatértékelési, kockázatmérési és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezik,
d) magyarországi székhellyel rendelkezik,
e) és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.
(8) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni - a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha
a) a tag a (7) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaknak megfelel, valamint a tag és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya,
b) a hitelintézet és a tag között olyan kötelezettségvállalás áll fenn, amely biztosítja a hitelintézet és a tag azonnali és mindenkori fizetőképességének fenntartását,
c) a kölcsönös kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy az intézményvédelmi rendszer biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból a szükséges támogatást,
d) az intézményvédelmi rendszer egységes, a kockázatok megfigyelését és minősítését lehetővé tevő - a Felügyelet által jóváhagyott - rendszerekkel rendelkezik,
e) az intézményvédelmi rendszer saját kockázati értékelést végez, amelyet közöl az egyes tagokkal,
f) az intézményvédelmi rendszer évente legalább egyszer összeállítja, és honlapján nyilvánosságra hozza
1. a konszolidált pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzet-jelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan, vagy
2. az összesített pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzet-jelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan,
g) az intézményvédelmi rendszerbeli tagságát megszüntetni kívánó tag a kilépését huszonnégy hónappal korábban köteles jelezni,
h) az intézményvédelmi rendszer tagjai között a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavétele, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítás kizárt, és
i) az intézményvédelmi rendszernek legalább tíz hitelintézet tagja van és a tagok legalább kilencven százaléka szövetkezeti hitelintézet.
(9) A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a tag és az intézményvédelmi rendszer szintjén biztosítja a kockázati helyzet áttekintését és a nemteljesítésből eredő kockázatok nyomon követését, valamint a szükség szerinti beavatkozást. A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert a Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja.
(10) A (7) és (8) bekezdés alkalmazásában szavatoló tőke átadásnak minősül
a) az alárendelt kölcsöntőke nyújtása,
b) veszteségrendezésre történő pótbefizetés,
c) jegyzett tőke emelése,
d) jogszabály alapján a tőke- vagy az eredménytartalék terhére történő végleges pénz- vagy eszközátadás,
e) alapvető, illetve járulékos kölcsöntőke nyújtása.”
30. § A Hpt. a 76/A. §-t követően a következő címmel és 76/B. §-sal egészül ki:
„Belső minősítésen alapuló módszer
76/B. § (1) A hitelintézet számára a kockázattal súlyozott kitettség értéknek - a 76/A. §-tól eltérő - belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) A hitelintézetnek a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását a Felügyelet kizárólag akkor engedélyezi, ha
a) a hitelintézetnek a kockázatkezelési és minősítési rendszerei megbízhatóak és átfogóak, azaz biztosítják az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését,
b) a tőkekövetelmény számításához használt minősítés, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslés, valamint a minősítéshez és becsléshez kapcsolódó belső eljárások meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatban, valamint a hitelintézet belső tőkeallokációs folyamatában és a vállalatirányítási rendszerében,
c) a hitelintézet a kockázatvállalási döntést meghozó egységtől független hitelkockázat-ellenőrzési egységgel rendelkezik, amely felelős minősítési rendszereinek működéséért és ellenőrzéséért,
d) a hitelintézet a hitelezésikockázat méréséhez és kezeléséhez szükséges, törvény által lehetővé tett valamennyi adatot gyűjti és tárolja,
e) a hitelintézet évente legalább egyszer jóváhagyja és dokumentálja a minősítési rendszereit, azok indokolását, és más kapcsolódó rendszereiben és folyamataiban integráltan alkalmazza azokat.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(4) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át olyan minősítési rendszert kell alkalmaznia kockázatmérési és kezelési célra, amely lényeges jellemzőit - fő feltételeit, célját, megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat - tekintve megfelel a belső minősítésen alapuló módszer minősítési rendszerrel szembeni - belső kockázatmérésre és -kezelésére vonatkozó - minimum követelményeknek.
(5) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át lényeges jellemzőit - fő feltételeit, célját megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat - tekintve meg kell felelnie a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslésére vonatkozó minimum követelményeknek.
(6) Ha a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet nem teljesíti a belső minősítésen alapuló módszer feltételeit, illetőleg alkalmazásának követelményeit, akkor a jogszerű működés helyreállításáról kilencven napon belül köteles a Felügyeletnek intézkedési tervet benyújtani.
(7) Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a hitelintézetnek, az anyavállalatának és annak leányvállalatának minden kitettségre a belső minősítésen alapuló módszert kell alkalmaznia.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása fokozatosan is bevezethető - a (9)-(10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a Felügyelet engedélyével
a) a hitelintézetnek a 76/C. § (1) bekezdés szerinti egyes kitettségi osztályaira és a 76/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kitettségi osztály külön jogszabályban meghatározott alosztályaira, ugyanazon üzleti egységen belül,
b) üzleti egységekre vonatkozóan, vagy
c) a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásakor a 76/C. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kitettség kockázati súlyának meghatározására azzal, hogy a nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező tekintetében kitettségi osztályonként egyszerre kell áttérni a módszer alkalmazására.
(9) A fokozatos bevezetést a Felügyelet akkor engedélyezi, ha
a) a fokozatosság tekintetében a hitelintézet egységes elveket alkalmaz,
b) a fokozatos bevezetés célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, és
c) az engedélyezési kérelem benyújtásakor a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének legalább az ötven százalékát a belső minősítésen alapuló módszerrel állapítja meg - a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel -, valamint
d) a hitelintézet az engedélyezési kérelemben nyilatkozik arról, hogy az engedély megadásától számított legkésőbb
1. kettő és fél éven belül a c) pontban meghatározott arányt hatvanhét százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel, és
2. öt éven belül a c) pontban meghatározott arányt száz százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.
(10) A fokozatos bevezetés engedélyezése során a Felügyelet részére az engedélyezési kérelem részeként a hitelintézetnek be kell nyújtania a belső minősítésen alapuló módszer
a) bevezetésére vonatkozó részletes és megalapozott ütemtervet, valamint
b) bevezetésének aktuális helyzetére vonatkozó átfogó és részletes értékelést.
(11) Ha a hitelintézet bármely kitettségi osztályra a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza, akkor a részvényjellegű és részesedések (a továbbiakban együtt: részesedések) kitettségi osztály esetében köteles a belső minősítésen alapuló módszert használni.
(12) A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át a sztenderd módszer alkalmazására
a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
b) ha a hitelintézet által kialakított belső minősítési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet portfóliójának kockázatosságáról, vagy
c) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását.
(13) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével, a (12) bekezdésben rögzített esetekben térhet át a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező használatára.
(14) Ha
a) a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban
ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.
(15) Ha
a) a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban
ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.
(16) A (8)-(10) és (12)-(15) bekezdésben rögzített követelményeknek az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.”
31. § A Hpt. a 76/B. §-t követően a következő 76/C. §-sal egészül ki:
„76/C. § (1) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:
a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
c) vállalkozással szembeni kitettség,
d) lakossággal szembeni kitettség,
e) részesedések,
f) értékpapírosítási pozíciók,
g) egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök.
(2) A kitettségi osztály tartalmát, a besorolásra vonatkozó feltételek leírását, valamint regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal, közszektorbeli intézménnyel, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi szervezettel szembeni és kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség kitettségi osztályba történő besorolását külön jogszabály rögzíti.
(3) A hitelintézet a kitettség kitettségi osztályba vagy - a külön jogszabály szerinti - alosztályba való sorolásakor következetesen kialakított módszertan szerint jár el. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet ezen következetes módszertant a 90. § (2) bekezdése szerinti vállalkozásokra az összevont alapú felügyelet tekintetében együttesen is alkalmazza.
(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett - a szavatoló tőkéből le nem vont - kitettség esetében a kitettség belső minősítésen alapuló módszer szerint számított értéke mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének - a számviteli nyilvántartásokban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kivételével - az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték - külön jogszabályban meghatározott - ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke, származtatott ügylet esetében a külön jogszabályban meghatározott módon számított érték. A számviteli nyilvántartásban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kitettség értékének meghatározásakor az elszámolt értékelési különbözetet nem kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett - a szavatoló tőkéből le nem vont - kitettség esetében a kitettség mértéke annak könyv szerinti értéke. A kockázattal súlyozott kitettség értéket a külön jogszabályban meghatározott módon kell kiszámítani.
(5) A hitelkockázatra és a vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a nemteljesítés valószínűségének, a nemteljesítéskori veszteségrátának, a hitelegyenértékesítési tényezőnek, a lejáratnak és a kitettség értékének meghatározását a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.
(6) A hitelintézet - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesülése esetén -
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a nemteljesítés valószínűségére saját becsléseket alkalmaz, és
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és
c) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a külön jogszabályban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta értéket és hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz, vagy
d) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén - a c) ponttól eltérően - saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést - kizárólag egyidejűleg - alkalmaz.
(7) A hitelintézet az (1) bekezdésben rögzített kitettségi osztályba tartozó kitettség várható veszteség értékét a külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki. A várható veszteség értékének számításakor a kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt nemteljesítési valószínűséget, nemteljesítéskori veszteségrátát és kitettség értéket kell figyelembe venni.
(8) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést végez, akkor az ügyféllel szembeni olyan kitettség esetében, amelyre vonatkozóan megvalósul a nemteljesítés - ahol a nemteljesítés valószínűségének értéke egy - a hitelintézetnek - a külön jogszabályban meghatározott - várható veszteségre vonatkozó legjobb becslést kell figyelembe vennie.”
32. § A Hpt. a 76/C. §-t követően a következő 76/D. §-sal egészül ki:
„76/D. § (1) A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:
a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn, és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
c) ha az üzleti egységekben lévő kitettségek, valamint a méret és kockázati jellemzői alapján a kitettségi osztályok, nem jelentősek,
d) a Magyar Köztársaság kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
e) a Magyar Köztársaság helyi önkormányzatával és közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha
1. a központi kormány helytáll - garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség vállalása formájában - a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, valamint
2. a Magyar Köztársaság kormányával szembeni kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,
f) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával - ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás - szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,
g) a központi kormányzat, regionális kormányzat, illetőleg helyi önkormányzat által finanszírozott olyan gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés esetén, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazása esetén nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
h) a gazdaság valamely ágazatának előmozdítására irányuló állami programok keretében felmerült olyan részesedések esetén, amelynél a hitelintézet általi befektetésekhez jelentős állami támogatást nyújtanak, és ezáltal a befektetésekre állami - ágazati, az érintett vállalkozás ezen tevékenységére kiterjedő - felügyelet és támogatás-felhasználási korlátozások vonatkoznak azzal, hogy az ez alapján mentesíthető részesedések értéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke tíz százalékát,
i) a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet az általa elhelyezett kötelező tartalékra,
j) állami garanciával és állami viszontgaranciával fedezett kitettség külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén,
k) az olyan részesedések esetén, amelyre az Európai Unió másik tagállamának jogszabálya lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az üzleti egységben lévő kitettségek és a kitettségi osztályok nem jelentősek, ha az összes nem jelentősnek tekintett üzleti egységben és kitettségi osztályban szereplő kitettség értéke együttesen sem haladja meg a hitelintézet
a) összes kitettség értékének az (1) bekezdés a)-b) és d)-k) pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett összeg tíz százalékát, és
b) összes kockázattal súlyozott kitettség értékének az (1) bekezdés a)-b) és d)-k) pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték tíz százalékát.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja értelmében jelentős a hitelintézet részesedések kitettségi osztálya, ha ezen kitettségek - kivéve az (1) bekezdés h) pontját - összesített értéke - az előző év átlagában tekintve - meghaladja a szavatoló tőke tíz százalékát. Ezen határérték a szavatoló tőke öt százaléka, ha az említett kitettségek száma tíz egyedi részesedésnél kevesebb.
(4) Az e §-ban foglaltaknak az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak tagállami hitelintézeti anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.”
33. § A Hpt. a 76/D. §-t követően a következő címmel és 76/E. §-sal egészül ki:
„Hitelezési kockázat mérséklése
76/E. § (1) A hitelezésikockázat-mérséklésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a hitelnyújtó hitelintézet az a hitelintézet, amelyik az adott kitettséggel rendelkezik.
(2) A sztenderd módszert vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet veheti figyelembe.
(3) A hitelnyújtó hitelintézet hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjének, szabályzatának, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthetőnek kell lennie.
(4) A hitelnyújtó hitelintézet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében.
(5) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Az elismerhető hitelkockázati fedezetre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(6) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelnyújtó hitelintézet jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél - vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van, e harmadik személy - nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti korreláció nem lehet jelentős.
(7) Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a külön jogszabályban rögzített feltételeknek.”
34. § A Hpt. a 76/E. §-t követően a következő 76/F. §-sal egészül ki:
„76/F. § (1) A 76/E. § teljesülése esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték a külön jogszabályban rögzítettekkel összhangban módosítható.
(2) A kockázattal súlyozott kitettség érték vagy várható veszteségérték nem módosítható, ha a hitelezésikockázat-mérsékléssel ez az érték magasabb lenne a számítás előtti értékhez képest.
(3) Ha a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a 76/A. § vagy a 76/B-76/D. § tekintetében már figyelembevételre került a hitelkockázati fedezet, akkor a 76/E. § és az (1)-(2) bekezdés nem alkalmazható.”
35. § A Hpt. a 76/F. §-t követően a következő címmel és 76/G. §-sal egészül ki:
„Külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség
76/G. § (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a hitelintézet a kockázati súlyok meghatározásakor a 76/H. § szerinti elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését vagy exporthitel-ügynökség - külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelő és a Felügyelet által elismert - hitelminősítését is jogosult alkalmazni, ha a hitelintézet a hitelminősítések alkalmazásakor egységes elvek szerint jár el és megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) A hitelintézet olyan, elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését is használhatja, amely nem a minősítettnek a megrendelésére készült.”
36. § A Hpt. a 76/G. §-t követően a következő 76/H. §-sal egészül ki:
„76/H. § (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból a külső hitelminősítő szervezetet határozatában elismert hitelminősítő szervezetnek minősíti, ha annak minősítési módszertana - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének, valamint a szervezet hitelminősítése megfelel a hitelesség és az átláthatóság követelményének.
(2) A Felügyelet hivatalból az elismert külső hitelminősítő szervezet elismertnek való minősítésének törléséről határozatot hoz, ha a rendelkezésére álló információk szerint a külső hitelminősítő szervezet már nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(3) Az Európai Unió másik tagállamában elismert külső hitelminősítő szervezet kérelemre vagy hivatalból Magyarországon is elismertnek minősül, amelyet a Felügyelet a honlapján közzétesz. A Felügyelet a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában egy külső hitelminősítő szervezet már nem minősül elismertnek.”
37. § A Hpt. a 76/H. §-t követően a következő 76/I. §-sal egészül ki:
„76/I. § (1) A Felügyelet - a külön jogszabály szerinti - hitelminősítési besorolásokhoz kérelemre vagy hivatalból határozatban hozzárendeli az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáit.
(2) Az elismert külső hitelminősítő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelminősítési kategóriákba sorolási módszertanában jelentős változás következik be. A tájékoztatás alapján - ha szükséges - a Felügyelet határozatot hoz az (1) bekezdés szerinti hozzárendelés módosításáról.
(3) Az Európai Unió másik tagállamában az (1) bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásokhoz hozzárendelt hitelminősítési kategóriákat Magyarországon is alkalmazni lehet, amelyeket a Felügyelet a honlapján közzétesz. A Felügyelet a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában a hitelminősítési besoroláshoz rendelt hitelminősítési kategóriában változás történt.”
38. § A Hpt. a 76/I. §-t követően a következő címmel és 76/J. §-sal egészül ki:
„Működési kockázat
76/J. § (1) A hitelintézet a - nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő - működési kockázat tőkekövetelményét
a) az alapmutató módszerével,
b) a sztenderdizált módszerrel,
c) a fejlett mérési módszerrel, vagy
d) az a)-c) pontokban rögzített módszerek kombinálásával
számítja ki.
(2) Az alapmutató módszere alapján a működési kockázat tőkekövetelménye a külön jogszabályban meghatározott irányadó mutató tizenöt százaléka.
(3) A sztenderdizált vagy a fejlett mérési módszer alkalmazását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet igazolja a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését.
(4) Az alapmutató, a sztenderdizált és a fejlett mérési módszer kombinált használatát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(5) A sztenderdizált módszer alkalmazása során a hitelintézet a tevékenységeit a külön jogszabályban meghatározott üzletágakra különíti el és az ott meghatározott számítási módszertant alkalmazva kiszámítja az egyes üzletágakra vonatkozó tőkekövetelményeket, amelyek összege a hitelintézet működési kockázatának tőkekövetelménye.
(6) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével a külön jogszabályban rögzített feltételek teljesítése esetén az ott rögzített alternatív mutatót is alkalmazhatja a működési kockázata tőkekövetelményének meghatározása érdekében.
(7) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át az alapmutató módszer alkalmazására
a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
b) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a sztenderdizált módszer alkalmazását.
(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti, külön jogszabályban meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át az alapmutató módszer vagy a sztenderdizált módszer alkalmazására
a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
b) ha annak célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, vagy
c) ha a fejlett mérési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet működési kockázatáról, vagy
d) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a fejlett mérési módszer alkalmazását.
(9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik - a külön jogszabály szerinti - egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor a Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).
(10) Ha
a) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
b) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet alapmutató módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban
ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.
(11) Ha
a) a sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
b) az alapmutató módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban
ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.”
39. § A Hpt. a 76/J. §-t követően a következő címmel és 76/K. §-sal egészül ki:
„A hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamata
76/K. § (1) A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
(2) A hitelintézetnek legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.
(3) Tagállami hitelintézeti anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1)-(2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.
(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”
40. § (1) A Hpt. 79. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő - kitettség, ha annak - (4) bekezdés szerint korrigált - értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát.
(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - az (1) bekezdés szerint számított - kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát.”
(2) A Hpt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:
a) sztenderd módszer szerint meghatározott kitettség azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,
b) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,
c) nem kell a számításokba bevonni
1. mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéjéből levont, vagy
2. a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést, vagy
3. az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést.”
41. § (1) A Hpt. 80. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
a) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,
b) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettségre, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
c) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettségre, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
d) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
e) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
f) központi kormánnyal, központi bankkal szembeni, a központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettségre,
g) olyan központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében lévő, óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betét, az adott központi kormány, központi bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kitettségre, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
h) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
i) külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,
j) külön jogszabályban meghatározottak szerint nulla vagy húsz százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó, kitettséget jelentő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásra, az ügyletkockázati súly nélkül számított ötvenszázalékos értéken,
k) a hitelintézettel, a befektetési vállalkozással és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozással szembeni, szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező, legfeljebb egyéves lejáratú kitettségre,
l) a biztosítóban lévő részesedésre a hitelintézet szavatoló tőkéjének legfeljebb negyven százalékáig,
m) olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel a hitelnyújtó hitelintézet jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket a hitelintézet köteles elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.”
(2) A Hpt. 80. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdés alkalmazásában a tagállam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szembeni kitettség, valamint az általa garantált kitettség értékének húsz százalékát kell figyelembe venni, ha ezen kitettséghez a sztenderd módszer alkalmazásában húsz százalékos kockázati súly rendelhető.
(5) Hitelkockázati fedezetként kizárólag elismert hitelezéskockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. A hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a sztenderd módszer vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.”
42. § A Hpt. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A pénzügyi biztosítékok - külön jogszabályban meghatározott - átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet a 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti kitettség értékének meghatározásakor alacsonyabb értéket is használhat, amely nem lehet kevesebb az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - külön jogszabályban meghatározott - teljes kiigazított értéknél.
(2) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és a - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását elkülönítetten mutatja ki, akkor ezt a 79. § (2)-(3) és (7) bekezdésében foglalt korlátozások betartásának számításánál - a kitettség értékének meghatározásakor - is figyelembe veheti.
(3) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását nem mutatja ki elkülönítetten, akkor a Felügyelet az alábbi módszerek egyikét engedélyezheti:
a) a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok kockázatcsökkentő hatását beszámíthatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerének alkalmazásakor, vagy
b) a hitelintézet sztenderd módszer szerint nem nulla százalékos súlyozású értékpapír-óvadékkal fedezett követelésekre vonatkozó hitelezésikockázat-mérséklési eljárást alkalmaz.
(4) Ha a hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressz-tesztet köteles végezni, amely magában foglalja az esetlegesen igénybe vett biztosíték likvidálási értékét. A stressz-tesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a hitelintézet tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressz-tesztek a fedezet értékének romlását jelzik, az (1)-(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték értékét arányosan csökkenteni kell.
(5) Ha a hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak pénzügyi biztosítéka lejárati eltérésének kezelésére, a (4) bekezdésben foglalt stressz-teszt negatív eredménye esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.”
43. § A Hpt. 83. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - könyv szerinti értéken számított - befolyásoló részesedésnek minősülő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”
„(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, valamint képes megfelelni a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.”
44. § A Hpt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a kockázattal súlyozott kitettség érték összegének (korrigált mérlegfőösszeg) legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.”
45. § A Hpt. a 87. §-t követően a következő címmel és 87/A. §-sal egészül ki:
„Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás
87/A. § Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre [76-76/K. §], kockázatok és befektetések korlátozására [77-85. §], valamint az eszközök minősítésére [86-87. §], irányítási rendszerre és kockázatkezelésre [13/C. §], valamint irányításra és ellenőrzésre [44-48. §, 62-69. §] vonatkozó rendelkezéseket és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tekintetében - a Felügyelet határozata szerint - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.”
46. § A Hpt. a 87/A. §-t követően a következő 87/B. §-sal egészül ki:
„87/B. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 87/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet - a kérelem beérkezését követő - hatvan napon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.
(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 87/A. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.”
47. § A Hpt. a 87/B. §-t követően a következő 87/C. §-sal egészül ki:
„87/C. § A Felügyelet a 87/B. § (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 87/A. §-ban rögzített követelményeknek.”
48. § A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”
49. § (1) A Hpt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek és a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.”
(2) A Hpt. 93. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:]
„d) a mentesítendő hitelintézet nem rendelkezik harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal.”
50. § (1) A Hpt. 96/B. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankbizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.
(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.”
(2) A Hpt. 96/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.”
51. § (1) A Hpt. 96/C. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.”
(2) A Hpt. 96/C. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet
a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek hitelintézeti leányvállalatot,
az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (ideértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.
(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.”
(3) A Hpt. 96/C. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyeletét, akkor a (7)-(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az illetékes felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése
a) kiterjed az ellenőrzési, a felügyeleti felülvizsgálati feladatok összehangolására,
b) keretében biztosítja a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információáramlást.
(12) A Felügyelet - a XXVII. Fejezetre is tekintettel - minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely
1. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,
2. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézettől származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
3. olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a hitelintézetet,
4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és
5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.
(13) A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
(14) Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.
(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben
a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
az adott tagállamban székhelye van, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
52. § A Hpt. 96/D. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) E fejezet alkalmazásában
a) a hitelintézet tőkekövetelménye
1. a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek, és
2. az 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének
összege;
b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;
c) a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;
d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.”
53. § A Hpt. 116. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 97. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság - általa üzleti titokként kezelt - adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az Alap által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát.”
54. § A Hpt. a 137. §-t követően a következő V/A. résszel, címmel és 137/A. §-sal egészül ki:
„V/A. RÉSZ
A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL KÖVETELMÉNYE
XXII/A. Fejezet
137/A. § (1) A hitelintézet egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a 90. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra hozza a külön jogszabályban meghatározott információkat.
(2) A hitelintézet az igazgatóság által jóváhagyott szabályzatban határozza meg a nyilvánosságra hozatali elveket. A szabályzatban meg kell határozni az információ ellenőrzésére, valamint a nyilvánosságra hozatal megfelelőségének értékelésére vonatkozó szabályokat is, illetve a nyilvánosságra hozatal gyakoriságát.
(3) A hitelintézet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során
a) a nem lényeges információt, és
b) védett vagy bizalmas információt
nem köteles nyilvánosságra hozni.
(4) A (3) bekezdés tekintetében az olyan információ tekintendő
a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét,
b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti,
c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.
(5) A hitelintézetnek nyilatkoznia kell a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének teljesítése során a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott információ nyilvánosságra hozatalától való tartózkodás tényéről és okáról, valamint a kapcsolódó, védett és bizalmas információnak nem minősülő információt nyilvánosságra kell hoznia.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a hitelintézetnek évente legalább egyszer - az éves beszámoló jóváhagyásától számított tizenöt napon belül - eleget kell tennie. A hitelintézet tevékenységének méretéből és jellegéből adódóan évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatali kötelezettséget is vállalhat, amelyről a honlapján tájékoztatást ad. A hitelintézet - ezen felül - a tudomásra jutástól számított harminc napon belül nyilvánosságra hozza a pénzügyi helyzetét, az irányítási vagy a számviteli rendjét befolyásoló és a belső szabályzatának megfelelően lényegesnek tekintett eseményeket. A nyilvánosságra hozatal keretében a hitelintézet az információkat a honlapján vagy a Felügyelet honlapján megjelenteti, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást jogszabály szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
(7) A hitelintézet a (6) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek is, amelyet a Felügyelet a honlapján megjelentethet.
(8) A Felügyelet kérelemre mentesítheti a hitelintézetet a nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése alól, ha a hitelintézet
a) a számviteli, a tőzsdei, a kibocsátókra vonatkozó vagy más, jogszabály által előírt információt a (6) bekezdés szerint nyilvánosságra hozza, és
b) által az a) pontban meghatározott információk tartalmilag megfelelnek a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményei keretében nyilvánosságra hozandó információknak.
(9) Ha a hitelintézet tevékenysége és a nyilvánosság igénye ezt szükségessé teszi, akkor a Felügyelet a hitelintézetnek előírja
a) a (3) bekezdésben meghatározott információ - személyes adatokra, bank- és üzleti titokra vonatkozó szabályok megtartásával történő - nyilvánosságra hozatalát,
b) meghatározott információk éves nyilvánosságra hozatalnál gyakoribb nyilvánosságra hozatalát,
c) a pénzügyi beszámolón kívüli információk nyilvánosságra hozatalának helyét,
d) könyvvizsgáló által nem vizsgált információk - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - ellenőrzésének módját.
(10) A hitelintézet a minősítési döntésének indokairól a hitelkérelmet benyújtó gazdálkodó szervezet részére - annak kérésére - írásban tájékoztatást ad. A tájékoztatással kapcsolatos adminisztrációs költségnek megfelelő arányban kell állnia a hitel összegével.”
55. § A Hpt. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható:
a) bankszakemberek képzése;
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;
c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatása;
d) az Alapba, illetőleg az önkéntes alapba történő befizetés;
e) a pénzügyi intézmények felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése;
f) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére.
(2) A Felügyelet által e törvényben meghatározott esetekben a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni.
(3) A Felügyelet bevételeit - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak működésének fedezetére használhatja fel.
(4) A Felügyelet által nyújtott közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
56. § A Hpt. a 139. §-t követően a következő alcímmel és 139/A. §-sal egészül ki:
„A felügyeleti díj
139/A. § (1) A pénzügyi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás; a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(8) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(4) A szorzószám
a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,
b) szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén: négy,
c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,
d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén: egy.
(5) A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a 76. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b) a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 3. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(6) A pénzügyi vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke
a) a hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének, és
b) a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 3. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.
(8) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
57. § A Hpt. a 145. §-t követően a következő címmel és 145/A. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti felülvizsgálat
145/A. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a hitelintézet tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a hitelintézet kockázatait.
