Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.26.)

2007. évi LXXIV. törvény

a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól * 

Az Országgyűlés a Digitális Átállás Stratégia végrehajtása, az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a műsorterjesztés digitalizációja, valamint a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása, illetve a műsorterjesztési szolgáltatások előfizetőinek fokozott megóvása céljából, összhangban az Alkotmány 61. § (4) bekezdésével a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített elektronikus hírközlő berendezéssel végzett műsorterjesztésre,

b) a műsorszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki tevékenységére,

c) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére,

d) a gyártónak és a forgalomba hozatalért felelős személynek, a feltételes hozzáférési rendszeren és alkalmazási program interfészen fennálló jogi oltalom jogosultjának a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére.

(2) A törvény hatálya kiterjed

a) az (1) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

b) a felhasználóra, a fogyasztóra és az előfizetőre.

2. § A törvény céljai és alapelvei:

a) a digitális átállás végrehajtását és az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését, az információs társadalommal és a közigazgatással összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, technológiasemleges, versenyt segítő szabályozás megteremtése;

b) a műsorterjesztésre használt rádiófrekvenciákkal való hatékony gazdálkodást lehetővé tevő digitális átállás és a rugalmas frekvenciagazdálkodás megteremtése;

c) nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása;

d) a digitális átállás előnyeinek biztosítása a fogyasztók és a vállalkozások számára;

e) a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek figyelembevétele a digitális átállás során.

3. § (1) A műsorterjesztők, a digitális műsorszóró hálózatot, vagy műsorszóró adót üzemeltetők, a műsorszolgáltatók és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással kölcsönösen együttműködve eljárni.

(2) A műsorterjesztők, a digitális műsorszóró hálózatot, vagy műsorszóró adót üzemeltetők, a műsorszolgáltatók és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő digitális szolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.

4. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) az e törvényben foglalt piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban e törvényben és az Eht.-ban foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.

(3) Az e törvényben foglalt jogviszonyokra a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) rendelkezései e törvény kifejezett rendelkezése esetén alkalmazhatók.

(4) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján a végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály.

Értelmező rendelkezések

5. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. Alkalmazási program interfész (API): a digitális műsorterjesztés vonatkozásában a műsorterjesztők vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott elektronikus hírközlő berendezésekben az alkalmazások közötti szoftver interfészek, valamint a digitális televíziókészülékekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz rendelkezésre álló erőforrások;

2. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik;

3. Digitális műsorszórás: olyan műsorszórás, amely során a televízió és rádió műsorjeleket valamely digitális műsorszórási szabvány szerint multiplexekbe rendezve továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz;

4. Digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó: az elektronikus hírközlő berendezések és elektronikus hírközlési építmények összessége, amely digitális műsorszórásra a frekvenciasávok nemzeti felosztását megállapító jogszabályban műsorszórásra felosztott frekvenciákat használja;

5. Digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó üzemeltetője: az a szolgáltató, amely a digitális műsorszórással nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás, illetve kiegészítő digitális szolgáltatások, a multiplex technikai szolgáltatás vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás feltételeit az előfizetőnek, vagy felhasználónak, vagy más szolgáltatóknak meghatározza, illetve az előfizetővel vagy szolgáltatóval szerződést köt;

6. Digitális televíziókészülék: a digitális vevődekóder és az analóg televíziókészülék, vagy kijelző együtt, illetve az integrált digitális televízió-vevőkészülék;

7. Digitális vevődekóder (set-top-box): olyan készülék, amely az antennával együtt az analóg televízió-vevőkészülék vagy kijelző számára lehetővé teszi a digitális televízió műsorszámok megjelenítését;

8. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: az Eht. 188. §-ának 13. pontjában meghatározott szolgáltatás;

9. Elektronikus műsorkalauz (EPG): olyan tartalomszolgáltatást is magában foglaló alkalmazás, amely egyebek mellett segítséget nyújt a műsorszolgáltatások és a kiegészítő szolgáltatások közvetlen eléréséhez;

10. Európai szabvány: az Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation, CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation Electrotechnique, CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (European Telecommunications Standards Institute, ETSI) által elfogadott szabvány;

11. Feltételes hozzáférési rendszer: minden olyan műszaki megoldás, intézkedés, illetve rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valamely műszaki intézkedéssel védett rádió- vagy televízióműsorhoz előfizetés vagy más formában megjelenő előzetes egyedi feljogosítás alapján férjenek hozzá;

12. Feltételes hozzáférési rendszer üzemeltető: feltételes hozzáférési rendszert üzemeltető digitális műsorterjesztő, műsorszolgáltató vagy más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

13. Forgalomba hozatal: analóg televízió-vevőkészülék vagy digitális televízió-készülék visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő belföldi rendelkezésre bocsátása, kereskedelmi értékesítése, beleértve a bérbeadást is;

14. Gyártó: az a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely felel az analóg televízió-vevőkészülék vagy digitális televíziókészülék vagy ezzel összefüggő elektronikus hírközlő berendezés tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért, jelöléséért és forgalomba hozataláért, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat saját maga vagy megbízásából más végzi. Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója, belföldi forgalomba hozója tekintendő gyártónak;

15. Helyi műsorterjesztő: olyan műsorterjesztő, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy településen belül legfeljebb ötszázezer lakos él;

16. Információs csatorna: a műsorterjesztő által külön televíziós csatornán nyújtott olyan szerkesztett információk, amelyek főként a műsorterjesztési szolgáltatás műszaki vagy előfizetési feltételeivel kapcsolatosak, vagy más szolgáltatások hirdetései, illetőleg egyéb közérdekű információk gyűjteménye;

17. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. §-ában ekként meghatározott szolgáltatás;

18. Integrált digitális televíziókészülék: olyan televízió-vevőkészülék, amely különálló digitális vevődekóder csatlakoztatása nélkül alkalmas a digitális televízió műsorszámok megjelenítésére;

19. Interaktív digitális televíziós szolgáltatások: olyan digitális televíziós szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó visszajelzését és válaszát kétirányú jelátvitelen, vagy visszirányú átviteli rendszeren keresztül megvalósuló kommunikáció segítségével;

20. Interfész: villamos, mechanikai és informatikai jellemzőkkel rendelkező fizikai vagy logikai csatlakoztatási felület, különösen az analóg televízió-vevőkészülék vagy integrált digitális televízió-vevőkészülék meghatározott villamos és mechanikai jellemzőkkel rendelkező csatlakoztatási felülete;

21. Irányítás: A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben így meghatározott kapcsolat;

22. Kapcsolódó eszközök: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök, amelyek lehetővé teszik, és/vagy támogatják az adott hálózat, és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást. Idetartoznak a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsorkalauz;

23. Kiegészítő digitális szolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, valamint a digitális műsorterjesztő átviteli rendszeren továbbított, általában interaktív digitális televíziós szolgáltatások, amelyek nem minősülnek az Eht. 188. §-ának 13. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, illetve az Rttv. 2. §-ának 30. pontja szerinti műsorszolgáltatásnak és amelyek felhasználóhoz való eljuttatására a digitális műsorterjesztő átviteli rendszert használják. Kiegészítő digitális szolgáltatás különösen: a digitális teletext, az elektronikus műsorkalauz, a műsorszolgáltató által összeállított kínálatból igény szerint vagy közel igény szerint nyújtott videó-szolgáltatás, más részére nyújtott digitális személyi műsorrögzítő szolgáltatás;

24. Kiegészítő szolgáltatást nyújtó: a 23. pont szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató;

25. Körzeti műsorterjesztő: olyan műsorterjesztő, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorterjesztő vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él;

26. Közszolgálati műsorszolgáltatás: e törvény értelmében az Rttv.-ben közszolgálati műsorszolgáltatóként meghatározott műsorszolgáltató által előállított, az Rttv. 132. és 133. §-aiban meghatározott műsorszolgáltatás;

27. Közszolgálati műsorszolgáltató: az Rttv.-ben közszolgálati műsorszolgáltatóként meghatározott műsorszolgáltató;

28. Multiplex: a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló, televíziós és rádiós műsorszolgáltatásokat, kiegészítő digitális szolgáltatásokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazó szabványosított jelfolyam;

29. Multiplex technikai szolgáltató: az Eht. 188. §-ának 73. pontja szerinti szolgáltatást nyújtó;

30. Műsor: rádió-, illetve televízió-műsorszámok, és más audiovizuális mozgóképek megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata;

31. Műsorszolgáltatás: az Rttv. 2. §-ának 30. pontjában meghatározott műsorszolgáltatás, kivéve az információs csatorna üzemeltetését;

32. Műsorszolgáltató: a 31. pont szerinti műsorszolgáltatást nyújtó;

33. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve televízióműsorokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is;

34. Műsorterjesztés: a 2. pont szerinti bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek;

35. Műsorterjesztő: a 34. pont szerinti szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató minősül műsorterjesztőnek;

36. Nyílt alkalmazási program interfész: olyan digitális televíziós szabványokon, előírásokon alapuló interfész, amely eltérő forrásból származó digitális alkalmazások futtatását is lehetővé teszi. Ilyen különösen: az MHP, MHEG 5, WTVML;

37. Rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás: digitális műsorszórás vonatkozásában az adott frekvencián rendelkezésre álló bruttó adatátviteli kapacitás;

38. Saját műsorterjesztés: olyan műsorterjesztés, amelyet a műsorszolgáltató saját, vagy bérelt elektronikus hírközlő eszközeivel maga végez;

39. Széles képformátumú műsorszám: olyan televízió-műsorszám, amely a képernyőt teljes magasságban és szélességben kitöltő 16:9-es vagy 16:10-es képformátumú (a televízió kép szélességének és magasságának aránya) megjelenítésre készült;

40. Széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatás: olyan digitális televíziós szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben széles képformátumban történő megjelenítésre készített és szerkesztett műsorokból áll;

41. Televíziós vásárlás: az Rttv. 2. § 22. pontjában meghatározott szolgáltatás;

42. Vételkörzet:

a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület hatályos ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) más műsorterjesztés esetében az a lakott terület, amelyen az átviteli rendszer kiépült és a terület lakosságának lehetősége van e rendszerhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az Eht. 188. §-ának megfelelően kell értelmezni.

MÁSODIK RÉSZ

MŰSORTERJESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

II. Fejezet

MŰSORTERJESZTŐK ÉS MÁS SZEMÉLYEK JOGAI

Műsorterjesztés

6. § (1) A Magyar Köztársaság területén bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben és az Eht.-ban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására.

(2) A műsorterjesztési szolgáltatás, mint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját a műsorterjesztőnek nyilvántartásba vétel céljából az Eht.-ban meghatározottak szerint be kell jelentenie a Hatósághoz. A műsorterjesztő olyan műsorokat terjeszthet, amelyek terjesztésére megfelelő szerződésen vagy jogszabályon alapuló jogosultsággal rendelkezik.

(3) A bejelentésben az Eht.-ban meghatározottakon túl meg kell jelölni, hogy a műsorterjesztő mely műsorszolgáltató mely műsorát, valamint mely kiegészítő szolgáltatás nyújtó milyen szolgáltatását terjeszti.

(4) A Hatóságnak a bejelentésben meg kell adni azokat az adatokat, illetve be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelméhez a szükséges intézkedéseket a műsorterjesztő megtette. A bejelentéshez csatolni kell a műsorszolgáltatóval kötött szerződés vagy az adott műsor terjesztésére vonatkozó jogosultság igazolását is.

(5) A műsorterjesztő a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a Hatóságnak három napon belül köteles bejelenteni.

(6) A Hatóság a műsorterjesztés e törvény szerinti jogszerűségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

Műsorterjesztéshez kapcsolódó egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások

7. § (1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató nem a Magyar Köztársaság területére irányuló műsorterjesztés érdekében valamely műsorszolgáltató műsorjelei átvitelét

a) a Hatóság által kijelölt frekvencia, vagy

b) a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési jogába tartozó általa bérelt műholdkapacitás, vagy

c) a jelek műholdra történő feljuttatásához szükséges, a Magyar Köztársaság területén telepített elektronikus hírközlő berendezések

használatával végzi, köteles a továbbított műsorokat a Hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából a szolgáltatás megkezdése előtt bejelenteni.

(2) A műsorterjesztő az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a Hatóságnak három napon belül köteles bejelenteni.

A digitális műsorszóró hálózaton és műsorszóró adón nyújtott szolgáltatások

8. § (1) Digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogosultság e törvényben meghatározott pályázati eljárás alapján nyerhető el.

(2) A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó e törvényben foglaltak szerinti eljárásban megszerzett üzemeltetésére vonatkozó jogosultság magában foglalja:

a) a pályázati felhívás szerinti műszaki paraméterekkel rendelkező digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó kiépítését az Eht. szerinti engedélyezést követően,

b) az a) pont szerinti hálózathoz, illetve műsorszóró adóhoz rendelt rádiófrekvenciák e törvény szerinti frekvenciahasználati jogosultságát,

c) az a) pont szerinti hálózaton műsorterjesztési szolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás és más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását közvetlenül az előfizetők vagy felhasználók részére (ingyenesen vagy előfizetői díj ellenében), illetve más műsorterjesztők vagy elektronikus hírközlési szolgáltatók és a műsorszolgáltatók, valamint a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók részére.

(3) A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője a műsorterjesztési szolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás, illetve más elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdését, amennyiben maga végzi, az Eht. vonatkozó szabályainak megfelelően köteles bejelenteni.

(4) Az Rttv. 1/A. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott feltételek alapján magyar joghatóság alá tartozó, digitális műsorszóró hálózaton, illetve műsorszóró adón nyújtott műsorszolgáltatás az Rttv. 113. §-a szerinti nyilvántartásba vétel alapján kezdhető meg. Nincs szükség újabb nyilvántartásba vételre a hatályos műsorszolgáltatási szerződés alapján szolgáltatott műsorok, illetve a kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzett műsorszolgáltatás digitális műsorszóró hálózaton történő egyidejű terjesztéséhez.

(5) A digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét e törvényben, illetve az (1) bekezdés szerinti pályázat során meghatározott továbbítási, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. A digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét az (1) bekezdés szerinti pályázat során meghatározott továbbítási kötelezettség terheli.

(6) A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője kizárólag a rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás műsorterjesztésre le nem kötött hányadát jogosult – ebben a sorrendben – kiegészítő digitális szolgáltatás, és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára használni, illetve más számára ilyen szolgáltatás nyújtása céljából a fennmaradó szabad kapacitás használatára átengedni.

(7) Digitális műsorszóró hálózaton, illetve műsorszóró adón kiegészítő digitális szolgáltatás, és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás céljaira a (6) bekezdés szerinti szabad kapacitás az átviteli hálózatban rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás 15%-áig használható fel. Törvény ennél alacsonyabb mértéket is megállapíthat.

Kiegészítő digitális szolgáltatások

9. § (1) Amennyiben a kiegészítő digitális szolgáltatás szerkesztett szöveges, vagy televíziós műsorszolgáltatásnak nem minősülő képi tartalmak közzétételét, vagy a nyilvánosság számára elérhetővé tételét is magában foglalja, és a műsorterjesztés során a műsor jelekkel együtt vagy kiegészítő műszaki megoldással, nem kizárólag egyedi lekérdezés alapján továbbított jelekkel működik, a kiegészítő digitális szolgáltató nyilvántartásba vétel céljából a szolgáltatás megkezdése előtt köteles bejelenteni szolgáltatását a Hatóságnak. A bejelentésben meg kell jelölni a szolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját és annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtó- és más törvény szerinti felelősséget viseli a tevékenységért.

(2) A Hatóság a kiegészítő digitális szolgáltatót az Eht. 76. §-ának megfelelő alkalmazásával nyilvántartásba veszi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó e törvény 30–34. §-ai alapján hozzáférési jogosultsággal rendelkezik.

(4) A hozzáférési jogosultsággal rendelkező kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót a Hatóság az Eht. 151–152. §-ai szerint adatok szolgáltatására kötelezheti.

10. § (1) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára az Rttv. 3–4. §-ai és 4/A–5/F. §-ai és 89. §-a megfelelően alkalmazandók. A kiegészítő digitális szolgáltatások tartalmára vonatkozó további szabályokat külön törvény határozza meg.

(2) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás e törvény szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Az eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) szakhatóságként jár el. A Hatóság jogsértés megállapítása esetében az Eht. 67–68. §-a szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.

Műsorszolgáltatás

11. § (1) A műsorszolgáltatót e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében e törvény 30–34. §-aiban foglalt hozzáférési jogosultságok illetik meg.

(2) A műsorszolgáltatást nyújtók vonatkozásában a Hatóság az Eht. 151–152. §-ai szerint adatszolgáltatási kötelezettség előírására jogosult.

Nyilvántartások átadása, vezetése

12. § (1) A Hatóság a műsorterjesztőkről, a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartások másolatát átadja a Testületnek.

(2) A Testület a műsorszolgáltatókról vezetett nyilvántartás másolatát átadja a Hatóságnak.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben említett nyilvántartásokba bejegyzett szolgáltatókról és a nyilvántartásban bekövetkezett változásról a Hatóság, illetve a Testület a bejegyzéstől számított nyolc napon belül tájékoztatják egymást.

III. Fejezet

FREKVENCIÁK HASZNÁLATI JOGA

Általános szabályok

13. § (1) A Hatóság a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a rugalmas frekvenciagazdálkodás eszközeivel lehetővé teszi

a) a műsorszórásra felosztott frekvenciákon a vonatkozó szabványok szerinti digitális műsorszórás bevezetését,

b) a műsorszórásra felosztott frekvenciákon kiegészítő digitális szolgáltatások nyújtását,

c) a műsorszóró frekvenciákon üzemelő egyéb, többek között védelmi célokat szolgáló rendszerek és eszközök kivonásig történő alkalmazását.

(2) A Hatóság a rugalmas frekvenciagazdálkodás eszközeivel a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban arra törekszik, hogy az analóg frekvenciahasználat kiváltásra kerüljön a hatékony frekvenciagazdálkodást lehetővé tevő digitális műsorszórási technológiákkal. Ennek keretében a digitális átállás folyamata alatt a Hatóság jogosult

a) az analóg és digitális frekvenciához kapcsolódó jogosultságok – a frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezők és a rádióengedély jogosultjainak előzetes tájékoztatása mellett – más hasonló műszaki feltételekkel rendelkező analóg, vagy digitális műsorterjesztési célú frekvenciahasználati jogosultságra történő cseréjét kezdeményezni,

b) e törvény alapján a rádióengedélyt visszavonni, valamint

c) az új jogosultsághoz kapcsolódó frekvenciakijelölést elvégezni, és az új rádióengedélyt kiadni.

Műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultsága

14. § (1) A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője a pályázatban szereplő műszaki és ellátottsági jellemzőket biztosító műsorszóró hálózat működéséhez szükséges frekvencia tartományt alkotó frekvenciák használatára szerez jogosultságot. A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat üzemeltetője a pályázatban szereplő egyedi frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságát nem szerzi meg.

(2) A földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló televíziós műsort szolgáltató műsorszolgáltató a műsorszóró frekvenciasáv – nem egyedi frekvenciák – használatára szerez frekvenciahasználati jogosultságot.

(3) A földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló rádióműsort szolgáltató műsorszolgáltató a pályázatban megjelölt frekvenciára szerez frekvenciahasználati jogosultságot.

(4) A Hatóság az (1)–(3) bekezdés szerint megszerzett jogosultság alapján, a jogosult, vagy a vele szerződött műsorterjesztő kérelmére elindítja a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárásokat.

(5) Ha a kérelmezett egyedi frekvenciák cseréje, vagy rádióengedély visszavonása válik szükségessé e törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján, az eljárást a Hatóság kezdeményezi.

Műsorszórásra felosztott frekvenciák kijelölése

15. § (1) A Hatóság a műsorszóró adó műsorszórásra felosztott frekvenciáját a frekvenciára vonatkozó frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkező és a műsorterjesztést maga végző műsorszolgáltató, vagy más esetben a jogosulttal szerződött műsorterjesztő számára a benyújtott besugárzási tervek alapján jelöli ki.

(2) A frekvenciakijelölési eljárást a Hatóság az Eht. és e törvény szerint folytatja le.

(3) A műsorszóró adó frekvenciakijelölése tartalmazza:

a) a frekvenciadíjat,

b) a műsorszóró adó telepítésének és üzemeltetésének műszaki feltételeit és előírásait,

c) amennyiben a műsorszóró adó digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózathoz, vagy digitális műsorszóró adóhoz tartozik, a hálózat, illetve a jogosultság megjelölését, illetve utalást arra, hogy a kijelölt frekvencia a hálózatba, vagy a digitális műsorszóró adóhoz illeszkedő – a digitális műsorszóró hálózat, vagy műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságára irányuló pályázatban megjelölt – műszaki és ellátási jellemzőket biztosító másik frekvenciára cserélhető,

d) amennyiben a műsorszóró adó földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló televíziós műsorszolgáltatáshoz kapcsolódik, a műsorszóró frekvenciasáv megjelölését, illetve utalást arra, hogy a kijelölt frekvencia a műsorszóró frekvenciasávba tartozó, a pályázatban megjelölt műszaki és ellátási jellemzőket és a vételkörzetet biztosító másik frekvenciára cserélhető a Hatóság által, valamint

e) a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia frekvenciahasználatára vonatkozó jogosultságot megadó döntés vagy hatósági szerződés számát, a döntés vagy hatósági szerződés meghozatalának időpontját,

g) a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a földfelszíni analóg rádióműsor műsorszórására felosztott frekvencia frekvenciahasználati jogosultságához kapcsolódó meghatározott feltételrendszert,

f) a külön jogszabályban meghatározottakat.

Műsorszórásra felosztott frekvenciák rádióengedélye

16. § (1) A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a 15. § szerinti jogerős frekvenciakijelölésben foglaltak teljesítése esetén adja ki.

(2) A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:

a) a 15. § (3) bekezdésének b)–f) pontjában foglaltakat,

b) a frekvenciadíjat, valamint

c) a külön jogszabályban meghatározottakat.

(3) A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia használatát biztosító jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.

(4) A Hatóság a rádióengedélyben foglaltak teljesítését piacfelügyeleti eljárásban ellenőrzi. Az eljárás megindítását a Testület is kezdeményezheti. Amennyiben a Hatóság a rádióengedélyben foglaltak megsértését állapította meg, az eljárás eredményéről a Testületet tájékoztatja.

(5) A Testület által kezdeményezett eljárás igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha ezen ellenőrzés eredménye szerint a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételeket a műsorszolgáltató, vagy a műsorterjesztő megszegte, az eljárás költségeit az köteles megtéríteni, aki a feltételek megszegéséért felelős.

Üzemeltetési feltételek

17. § (1) A műsorszolgáltató és a műsorterjesztő a digitális műsorszórás követelményeinek teljesítése során köteles együttműködni.

(2) A műsorterjesztő – ideértve a saját műsorterjesztést végző műsorszolgáltatót is – köteles a műsorszolgáltatók által a műsorterjesztésre átadott műsorszolgáltató és a műsor azonosító jeleket, a műsorszám kiskorúak védelme érdekében az Rttv.-ben meghatározott kategóriájának megfelelő azonosító jeleket, a digitális televíziókészülék, kép- és hangrögzítő berendezések, vagy más elektronikus hírközlő berendezések vezérlésére szolgáló jeleket folyamatosan sugározni. Az azonosító információnak vagy jelnek műsorok szerint megkülönböztethetőnek kell lennie.

(3) A műsorterjesztő – ideértve a saját műsorterjesztést végző műsorszolgáltatót is – műsorszóró adója mérőjelet, mérőábrát, állóképet, monoszkópot a műsor megkezdése előtt és befejezése után legfeljebb tíz percig, műsor közben legfeljebb két percig sugározhat. Üzemzavar esetén e korlátozás nem alkalmazható.

Frekvenciacsere és a rádióengedély visszavonása

18. § (1) Ha az analóg rádióműsor műsorszórása a vonatkozó műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Testület a műsorszolgáltatónak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel a frekvenciasáv és/vagy a frekvencia tekintetében más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.

(2) A Testület a műsorszolgáltatási szerződés módosítását nem teheti a frekvenciacserével össze nem függő feltételek elfogadásától függővé. A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti. A módosítás során a szerződésben rendelkezni kell a műsorszolgáltató frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeiről.

(3) A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról a Testületet tájékoztatja.

(4) A rádióengedély visszavonásáról szóló határozatban a teljesítés határnapját vagy határidejét úgy kell megállapítani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a műsorszolgáltatási szerződés módosítására.

19. § (1) Ha a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó vagy a műsorszóró frekvenciasáv használatát biztosító frekvenciahasználati jogosultság (frekvenciahasználati jogosultság) alapján kiadott rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Hatóság a frekvenciahasználati jogosultság feltételeit teljesítő más frekvenciát jelöl ki, és erre rádióengedélyt ad ki, illetve szükség esetén megfelelően módosítja a rádióengedélyeket.

(2) Az (1) bekezdés szerint új kiadott frekvencia akkor teljesíti a frekvenciahasználati jogosultság feltételeit, ha a jogosultság megszerzésének időpontjához képest a jogosultsághoz tartozó vételkörzet az ellátott lakosság számát tekintve a természetes népességfogyás kivételével nem csökken, a műsorok vételi módja nem lesz hátrányosabb, illetve amennyiben a jogosultság piaci értéke meghatározásra került a frekvenciahasználatra vonatkozó döntésben, vagy hatósági szerződésben, a piaci érték nem csökken.

(3) Az (1) bekezdés szerinti frekvenciacsere nem jelenti a frekvenciahasználati jogosultságot biztosító szerződés vagy hatósági szerződés módosítását.

(4) A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról, az új frekvenciahasználati jog, illetve rádióengedély kiadásáról a Testületet, a műsorterjesztőt és a frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezőt tájékoztatja.

(5) Analóg műsorszórásra felosztott frekvencia a műsorszóró frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságával rendelkező műsorszolgáltató beleegyezésével cserélhető digitális műsorszórásra felosztott frekvenciára, ha a vételkörzetben a lakosság számára az analóg vételhez szükséges készülékekhez hasonló arányban rendelkezésre áll a digitális műsorszórási szolgáltatás vételére alkalmas készülék.

(6) A rádióengedély visszavonásáról szóló határozat az új rádióengedély közlésével lép hatályba.

(7) A műsorszóró frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságával rendelkező televízió műsorszolgáltató a frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeivel a frekvenciadíjat csökkenteni kell. A díjcsökkentést a műsorszolgáltatóval szerződött műsorterjesztő köteles a műsorszolgáltató felé érvényesíteni. Amennyiben a díjcsökkentés nem fedezi az igazolt költségeket, a központi költségvetés a különbözetet megtéríti.

Analóg és digitális műsorszórásra felosztott frekvenciák díja

20. § (1) A műsorszórásra felosztott frekvenciák használatának díjait annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy az elősegítse a digitális műsorszolgáltatás minél szélesebb körű elterjedését és igénybevételét.

(2) A műsorszórásra felosztott frekvenciák használatának díját a továbbított digitális műsorok, illetve a továbbított kiegészítő digitális szolgáltatások számára, és az ezek által igénybevett adatátviteli kapacitásra figyelemmel kell meghatározni.

(3) A földfelszíni digitális műsorszórás célját szolgáló frekvenciák után legfeljebb a digitális átállás 38. §-ban meghatározott céldátumáig a külön jogszabály alapján meghatározott kedvezményes használati díjat kell fizetni.

IV. Fejezet

A VÉLEMÉNYEK SOKSZÍNŰSÉGÉT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK

Alkotmányos kötelezettségek

21. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős, kivéve az Rttv.-ben meghatározott eseteket. A Testület erre vonatkozó döntése alapján azonban köteles a műsor műsorterjesztését felfüggeszteni, illetve megszüntetni.

(2) A műsorterjesztő nem terjeszthet (1) bekezdésbe nem tartozó olyan műsort, amely az Rttv. 3. és 4/A. §-ai-ban foglalt alapelveknek nem felel meg.

(3) A műsorterjesztés e § szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Az eljárásban az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a Testület szakhatóságként jár el. A Hatóság megállapított jogsértés esetében az Eht. 67–68. § szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.

(4) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem érintik az Rttv. 1/A. §-ának (1)–(4) bekezdései alapján magyar joghatóság alá tartozó műsorszolgáltatásokat, amelyekre az Rttv. műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

22. § (1) A műsorterjesztők az általuk a továbbított műsorok között kizárólag gazdasági és műszaki jellemzők szerint tehetnek különbséget; a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem tehetnek különbséget a tartalmuk alapján.

(2) A műsorterjesztők külön törvényben meghatározottak szerint kötelesek a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzésére, védelmére és támogatására.

(3) A műsorterjesztő és a műsorszolgáltató között létrejött szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, illetve a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely

a) kizárja azt, hogy a műsorterjesztő valamely műsorszolgáltatóval szerződést kössön,

b) a műsorszolgáltatóval szemben hátrányos következmények alkalmazását teszi lehetővé más műsorterjesztő átviteli rendszeren való megjelenés esetén.

(4) Az analóg földfelszíni műsorszórás kivételével az azonos műsorszolgáltatóval vagy műsorterjesztővel irányítási viszonyban álló műsorszolgáltatások száma nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett műsorszolgáltatások huszonöt százalékát.

23. § A műsorszórásra felosztott frekvenciák használati jogosultságára vonatkozó pályázatokon a közszolgálati és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató vállalkozások, társadalmi szervezetek az Rttv. 101. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával előnyt élveznek.

Továbbítási kötelezettség

24. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi és az európai kultúra megőrzése, védelme, illetve továbbfejlesztése, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv ápolása, az állampolgárok tájékozódási szükségleteinek kielégítése, a demokratikus közéletben való részvételük elősegítése, és a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében a műsorterjesztőt a 25. § szerinti kötelezettségek, a médiapolitikai szempontból meghatározó jelentőségű műsorterjesztőt a 25. § és a 26. § szerinti kötelezettségek terhelik, amennyiben szolgáltatása révén egyszerre több műsorhoz biztosít hozzáférést (továbbítási kötelezettség).

(2) Médiapolitikai szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha

a) előfizetőinek száma meghaladja a százezer főt, vagy

b) ingyenesen hozzáférhető műsorterjesztés esetén vételkörzete a Magyar Köztársaság lakosságának több mint egyharmadára kiterjed

és a műsorterjesztő vagy azzal irányítási viszonyban álló szolgáltató vagy vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett műsorterjesztésből vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele meghaladja az évi 1000 millió forintot.

(3) Kétség esetén a meghatározó műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy esetében a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.

25. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatók az Rttv. 132. §-ában meghatározott műsorait a műsorterjesztő alapszolgáltatásként köteles továbbítani és e műsorszolgáltatásokhoz való hozzáférésért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltatók az Rttv. 132. §-ában meghatározott, műsorszórással terjesztett műsorait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik az Rttv. 79–84. §-ában foglalt üzembentartási díjat.

(4) A műsorszórással megvalósított műsorterjesztés kivételével a műsorterjesztési szolgáltatás valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati műsorszolgáltató sem követelhet műsorai terjesztéséért a műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.

(5) A műsorterjesztőt – teljes kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig – a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára – különös tekintettel a helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra – szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződéses ajánlatok között helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóé vagy műsorszolgáltatóké is megtalálható, úgy a műsorterjesztőt legalább egy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra vonatkozóan szerződéskötési kötelezettség terheli.

(6) A műsorterjesztőt – kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltató összesen három műsoráig – a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli.

(7) Amennyiben az (5) és (6) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülöníthető, külön helyi, illetve körzeti szolgáltatási területet kiszolgáló részekből áll, amelyek révén a műsorterjesztő az egyes szolgáltatási területeken eltérő szolgáltatást nyújt, vagy nyújthat, az (5) és (6) bekezdés szerinti kötelezettségek szolgáltatási területenként értelemszerűen külön-külön terhelik.

(8) Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásában az a nyilvántartásba vett vállalkozás tekintendő műsorszolgáltatónak, amely

a) a műsorterjesztőtől műsorszolgáltatás terjesztését igényli, és

b) székhelye a körzeti, helyi műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (7) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és műsorát célzottan a körzeti, helyi műsorterjesztő vételkörzetében élő előfizetők számára nyújtja, és

c) napi műsorideje – televíziós vásárlás és napon belüli ismétlések nélkül – a négy órát eléri.

(9) Az (5)–(8) bekezdés alkalmazásában a műsorterjesztő információs csatornája nem vehető figyelembe.

26. § (1) A meghatározó műsorterjesztő

a) a nemzeti, etnikai kisebbségi, illetve európai kultúra megőrzését, védelmét, illetve továbbfejlesztését, vagy

b) a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv ápolását, vagy

c) az állampolgárok tájékozódási és tájékoztatási szükségleteinek kielégítését, vagy

d) az állampolgárok demokratikus közéletben való részvétele elősegítését, vagy

e) a vélemények sokszínűségének megőrzését, vagy

f) a média pluralizmust

szolgáló műsorszolgáltató gazdaságilag és műszakilag indokolt szerződéses ajánlata esetén negyven televíziós műsorig köteles szerződést kötni a műsorszolgáltatóval és továbbítani a műsorszolgáltató műsorát az előfizetők felé.

(2) A meghatározó műsorterjesztő az (1) bekezdésben foglaltakat szolgáló műsorszolgáltatókkal kapcsolatos szerződéses feltételeit az ésszerűség követelményének megfelelően úgy köteles kialakítani, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás szempontjából azok indokoltak, átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Ezzel ellentétes feltétel nem alkalmazható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a következő szerződéses feltételekre kell alkalmazni:

a) a meghatározó műsorterjesztő csomagképzésének alapelvei, a különböző előfizetői csomagokba való bekerülés műsortípusra vonatkozó vagy egyéb feltételei;

b) a műsorszolgáltatóknak fizetett műsordíjjal kapcsolatos szerződéses feltételek, a műsorterjesztő díjfizetési politikájának alapelvei, díjazási időszakai, a díjfizetés módja és ideje (amennyiben alkalmazható);

c) a szolgáltató által a műsor átviteléért alkalmazott díj, műsordíj kedvezmény, vagy egyéb díj programcsomagonként vagy műsoronként;

d) a műsorterjesztési szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a műsorterjesztési szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, esetleges műszaki, gazdasági vagy egyéb korlátai;

e) a műsorterjesztési szolgáltatás alapját képező műszaki infrastruktúra leírása és a szolgáltatás minőségi célértékei;

f) a műsorterjesztési szolgáltatást igénybevevő műsorszolgáltató azon paraméterei és adatai, amelyek a műsorterjesztési szerződés megkötésének feltételét képezik;

g) a műsorterjesztési szerződés módosításának, megszűnésének esetei és feltételei;

h) a műsorterjesztési szolgáltatás szünetelésének esetei;

i) szerződésszegés és annak jogkövetkezményei.

(4) A meghatározó műsorterjesztő a (2) bekezdésben meghatározott műsorszolgáltatókra vonatkozó (3) bekezdés szerinti szerződéses feltételeit köteles a honlapján hozzáférhetővé tenni. A meghatározó műsorterjesztő a szerződéses feltételek módosítása esetén legalább az új szerződési feltételek hatálybalépése előtt harminc nappal köteles az új szerződési feltételeket hozzáférhetővé tenni.

(5) Az ajánlat objektív műszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a működés biztonságát, illetve a hálózat egységét.

(6) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt díjak olyan mértékben eltérnek a költségektől (beleértve a szokásos hasznot is), hogy a megállapodás nem lehetséges.

(7) Kétség esetén a műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy a műsor továbbítása gazdaságilag vagy műszakilag nem indokolt.

27. § (1) Amennyiben a 25. és a 26. § szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a műsorszolgáltató az Eht. 49. §-a szerint jogosult jogvitás eljárást kezdeményezni.

(2) Amennyiben a jogvitás eljárásban a műsorszolgáltatás helyi vagy körzeti jellege, illetve a 26. § (1) bekezdése szerinti szerepe vitatott, e kérdésben a Testület, mint szakhatóság jár el.

28. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek betartását a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

(2) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek érvényesüléséről, alkalmazásuk gyakorlati tapasztalatairól, illetve az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti eljárások tapasztalatairól a Hatóság a Testülettel közösen legalább kétévente jelentést készít.

(3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti jelentést az Eht. 36. §-a szerint egyezteti az érdekeltekkel.

(4) Amennyiben a jelentés alapján indokolt, a Hatóság, illetve a Testület kezdeményezi a kötelezettségek módosítását.

Adatszolgáltatás

29. § (1) A műsorterjesztő köteles a műsorszolgáltatókkal kötött valamennyi szerződését a közöttük fennálló jogviszony teljes időtartama alatt, valamint a jogviszony megszűnését követően öt évig megőrizni, illetve a szerződéses jogviszonyról a Hatóság részére adatot szolgáltatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat adatszolgáltatási eljárás során a műsorterjesztő akkor is köteles benyújtani, ha az abban foglaltak üzleti titoknak minősülnek.

V. Fejezet

A VERSENYT BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

Feltételes hozzáférési rendszerek és egyéb eszközök

30. § (1) A digitális műsorterjesztés átviteli rendszerétől függetlenül bármely feltételes hozzáférési rendszer üzemeltetője az általa üzemeltetett feltételes hozzáférési rendszer tekintetében köteles biztosítani az átvitel költséghatékony ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételeket, hogy a műsorterjesztők, illetve átviteli hálózat üzemeltetők helyi vagy regionális szinten teljes körűen ellenőrizzék az ilyen feltételes hozzáférési rendszereket igénybevevő szolgáltatásokat és az előfizetők számát.

(2) A műsorterjesztés átviteli rendszerétől függetlenül bármely feltételes hozzáférési rendszer üzemeltetője, amely digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz nyújt feltételes hozzáférési szolgáltatásokat, és amelynek a hozzáférési szolgáltatásaitól függ az, hogy a műsorszolgáltatók elérik-e a lehetséges nézők vagy hallgatók bármely csoportját, köteles

a) valamennyi műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó számára a versenyjogi szabályokkal összeegyeztethető tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének megfelelő módon olyan műszaki szolgáltatásokat kínálni, amelyek lehetővé teszik a műsorszolgáltatók, illetve a digitális műsorterjesztők szolgáltatásainak vételét a feltételes hozzáférési szolgáltatás üzemeltetője által rendelkezésre bocsátott digitális vevődekóderek segítségével erre jogosított előfizetők, vagy felhasználók számára,

b) a feltételes hozzáférési szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenysége tekintetében külön számviteli nyilvántartást vezetni.

(3) A feltételes hozzáférési termékekkel és rendszerekkel kapcsolatos iparjogvédelmi és szerzői jogok jogosultjai a fogyasztói berendezések gyártói részére az engedélyezés során kötelesek biztosítani, hogy az engedélyezés tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének megfelelő feltételekkel történjék.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeken túl az elektronikus műsorkalauzzal, valamint hasonló tájékoztató (listázó) vagy irányító (navigáló) eszközök kezelői felületeinek megjelenésével, összeállításával kapcsolatosan további hozzáférési kötelezettségek írhatók elő külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(5) A műsorterjesztők olyan feltételes hozzáférési rendszereket kötelesek üzemeltetni, amelyek lehetővé teszik, hogy a szülők korlátozhassák a kiskorúak számára nem ajánlott tartalmakhoz való hozzáférést.

Interaktív digitális televíziós szolgáltatások együttműködési képessége

31. § (1) Az interaktív digitális televíziós szolgáltatások nyújtására alkalmas digitális átviteli hálózatot üzemeltető műsorterjesztők és műsorszolgáltatók (e § alkalmazásában: kötelezettek) az átvitel módjára tekintet nélkül kötelesek nyílt alkalmazási program interfész (a továbbiakban: API) használatára törekedni.

(2) Az interaktív digitális televíziós szolgáltatások nyújtására alkalmas digitális átviteli hálózatokhoz csatlakoztatható digitális televíziókészülék és elektronikus hírközlő berendezés gyártói (e § alkalmazásában: kötelezett gyártók) e készülékek vonatkozásában kötelesek figyelembe venni a nyílt API-ra vonatkozó előírásokat.

(3) A kötelezettek és a kötelezett gyártók az API-hoz való hozzáférési feltételeiket a tisztességesség, ésszerűség és az egyenlő elbánás elvének figyelembevételével alakítják ki.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt feltételek egységes alkalmazásáról a kötelezettek és a kötelezett gyártók egymás között megállapodást köthetnek.

(5) A Hatóság a (4) bekezdésben meghatározott megállapodást közzéteszi.

32. § (1) Az, aki a digitális interaktív televíziós szolgáltatás nyújtásához szükséges szoftver alapját képező információ, különösen a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (a továbbiakban együtt: információ) felett rendelkezni jogosult, tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének megfelelő feltételek mellett, megfelelő díjazás ellenében a műsorszolgáltató, illetve a digitális műsorterjesztő részére hozzáférést biztosít minden olyan információhoz, amely az API által támogatott bármely szolgáltatás teljes működőképességéhez szükséges. E rendelkezés nem érinti az API-n fennálló szerzői jogi jogosultságokat.

(2) Amennyiben a felek az (1) bekezdésben foglaltak fennállásával, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, bármely fél jogosult az Eht. 49. §-a szerint jogvitás eljárást kezdeményezni.

Elektronikus műsorkalauz

33. § (1) Az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója, amilyen mértékben az a kezelői felületek megjelenítéséhez és összeállításához szükséges, hozzáférést nyújt az elektronikus műsorkalauz szolgáltatáshoz valamennyi műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltató számára tisztességes, ésszerű feltételek mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően.

(2) Az egyenlő elbánás elvét nem érintve az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója az adott multiplexben továbbított közszolgálati műsorok számára a hozzáférés tekintetében elsőbbséget köteles biztosítani más műsorokkal szemben.

34. § (1) Ha az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett műsorszolgáltatás műsorszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval irányítási viszonyban áll, a 33. §-ban megállapított kötelezettség e szolgáltatót annyiban terheli, amennyiben az adott vételkörzetben más független elektronikus műsorkalauz szolgáltató elektronikus műsorkalauza a felhasználók számára kapacitáshiány vagy más ok miatt szabadon nem hozzáférhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus műsorkalauz kezelői felületén jól látható módon utalni kell az elektronikus műsorkalauz szolgáltatójával irányítási viszonyban álló műsorszolgáltatóra, illetve annak műsorára.

(3) Az elektronikus műsorkalauz kezelői felületének megjelenésére és összeállítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Kötelezettségek felülvizsgálata

35. § (1) A 30. §-ban és a 33–34. §-okban meghatározott kötelezettségeket a Hatóság a 38. § szerinti időpontig az Eht. 52–57. §-a szerinti eljárás megfelelő alkalmazásával felülvizsgálja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a Hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett piacon egy vagy több feltételes hozzáférési üzemeltető nem rendelkezik jelentős piaci erővel, ezen feltételes hozzáférési üzemeltetők tekintetében a feltételek teljesítésének kötelezettsége alól mentességet adhat, illetve új kötelezettséget állapíthat meg, ha

a) a felhasználók részére a továbbítási kötelezettség alá eső rádió- és televízióműsorokhoz és más műsortartalmakhoz való hozzáférést az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan, és

b) a hatékony verseny kilátásait a kiskereskedelmi digitális televízió- és rádióműsor terjesztési szolgáltatások piacán, valamint a feltételes hozzáférési rendszerek, és egyéb kapcsolódó eszközök piacán az ilyen módosítás vagy hatályon kívül helyezés nem érintené hátrányosan.

(3) A kötelezettségek (2) bekezdés szerinti módosításáról az érdekelteket legalább harminc, legfeljebb százhúsz nappal megelőzően tájékoztatni kell.

Széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatás

36. § (1) A digitális műsorterjesztők által létrehozott és üzemeltetett nyilvános elektronikus hírközlő hálózatoknak alkalmasnak kell lenniük széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatások és televízióműsorok elosztására.

(2) A digitális műsorterjesztő a fogadott és újra elosztott széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatásokat és televízióműsorokat változatlan képformátummal köteles a fogyasztók felé továbbítani.

A műsordíjjal kapcsolatos rendelkezések

37. § (1) A szerzői jogi jogosultak érdekeinek védelmében a műsorterjesztő a műsorszolgáltatóval kötött megállapodás alapján a műsorért a műsorterjesztési szolgáltatás előfizetőitől a műsorszolgáltató részére díjat szedhet (műsordíj).

(2) A műsorterjesztő az egyes műsorokhoz való hozzáférésért kizárólag az előfizetőktől szedhet díjat, kivéve, ha a műsorszolgáltató az átvitelt is magában foglaló elektronikus hírközlési szolgáltatásért ellenszolgáltatást fizet. Ez utóbbi esetben azonban az adott műsort tartalmazó szolgáltatási csomag, vagy egyedi műsor díja nem lehet magasabb, mint ha a műsorszolgáltató az átvitelért és más elektronikus hírközlési szolgáltatásokért nem fizetne ellenszolgáltatást a műsorterjesztőnek.

(3) A műsorterjesztő a műsordíjakat is magában foglaló előfizetési díjak összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthat ki. A csomagképzésnek az előfizetői igényeken kell alapulnia és meg kell felelnie az ésszerűség, a tisztességesség és az átláthatóság alapelveinek.

(4) A szerzői jogi jogosultak érdekei védelmében a műsorterjesztő elkülönítetten, átlátható és ellenőrizhető formában köteles nyilvántartani

a) az előfizetőtől a műsorszolgáltató szolgáltatásáért az (1) bekezdés alapján beszedett műsordíjat,

b) műsorszolgáltatótól a műsor előfizetőkkel való megismertetésért, illetve elérhetővé tételéért beszedett marketing vagy más hasonló díjat, és

c) az átviteli rendszer, illetve az előfizetői szolgáltatás működtetése ellenértékeként beszedett díjakat.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a műsorszolgáltató, illetve a műsordíjak kezelésével megbízott jogosult számára hozzáférhetővé kell tenni. A Hatóság e nyilvántartásokat az Eht.-ban foglalt feladatai ellátása érdekében megismerheti és ellenőrizheti, valamint adatszolgáltatást írhat elő.

HARMADIK RÉSZ

ÁTÁLLÁS A DIGITÁLIS MŰSORTERJESZTÉSRE

Általános rendelkezések

38. § (1) A digitális átállásnak 2011. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális televízióműsorok elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább 94%-át elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati műsorszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás).

(2) Rádióműsorok műsorterjesztésének digitális átállását fokozatosan az egyes műsorszórási technológiák külön-külön történő átállításával kell megvalósítani. Az egyes műsorszórási technológiák digitális átállásának céldátumát és részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(3) Olyan analóg rádió- vagy televízió műsorszolgáltatási jogosultság, amely alapján a műsorszolgáltató műsorát műsorszórással juttatják el a felhasználóhoz, vagy előfizetőhöz, kizárólag azzal a feltétellel adható ki, hogy a jogosult köteles együttműködni a műsorterjesztés digitalizációja folyamatában.

Pályázati eljárás

39. § (1) A digitális rádió és televízió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban: pályázati eljárás) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell a 39–43. §-okban foglalt eltéréssel megfelelően alkalmazni.

(2) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazza:

a) a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázat esetében a közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott televízió műsorainak, valamint az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorok kötelező továbbítását,

b) az állampolgárok tájékozódását szolgáló, e törvény hatálybalépésekor legalább négy éve működő, legalább két, hír-, illetve közéleti tartalmú műsorokat szolgáltató televíziós műsorszolgáltatóval és a legalább három éve működő, országos rádió közműsorszolgáltatókkal szemben fennálló, a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és mobilvételű digitális televízió műsorszóró hálózaton és a televíziós műsorszolgáltatók esetében történő műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget és részletes szabályait,

c) legfeljebb négy általános tematikájú országos műsorszolgáltatóval szemben fennálló, műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget, amely a jelenleg a műsorszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító műsorszolgáltatók esetében akkor alkalmazható, ha erről a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázat eredményének közzétételét követő hatvan napon belül kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és a szerződés megkötésével vállalják, hogy műsoruk analóg földfelszíni műsorszórásának leállítását 2009. december 31-ig elkezdik és 2010. július 1-jéig befejezik,

d) a pályázaton elnyerhető digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó műszaki és ellátottsági jellemzőit,

e) digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró hálózat, illetve a műsorszóró adó kiépítésének megkívánt ütemét, illetve üzemeltetése megkezdésének időpontját,

f) a digitális műsorszóró hálózaton, illetve a műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás tervezett lakossági elérésének ütemezését,

g) a felhasználók és előfizetők tájékoztatását, valamint digitális vevődekóder kedvezményes és támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó rendszer kialakításának és működtetésének ajánlatát,

h) a közreműködést az érintett országos analóg földfelszíni televíziós sugárzás előrehozott lekapcsolásában,

i) a közszolgálati műsorszolgáltatók kivételével a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére külön gazdasági társaság alakítását, amely az (5) és (6) bekezdésben megjelölt vállalkozással nem állhat irányítási viszonyban,

j) az (5) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben foglalt feltétel folyamatos teljesítését,

k) a lakosság légi- és katasztrófariasztásával, tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket.

(3) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl értékelési szempontként tartalmazza:

a) azon pályázó előnyben részesítését, amely új földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsorszolgáltató elérhetővé tételét kölcsönös szándéknyilatkozattal igazoltan vállalja,

b) a közszolgálati műsorszolgáltatók közszolgálati műsorainak műsorterjesztési díjaira vonatkozó vállalásokat,

c) azon pályázó előnyben részesítését, amely interaktív kiegészítő digitális szolgáltatások bevezetését vállalja,

d) a digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró hálózat, illetve a műsorszóró adó kiépítésére vonatkozó, a (2) bekezdés e) pontja szerint meghatározott feltételeknél kedvezőbb vállalásokat,

e) a digitális műsorszóró hálózaton, illetve a műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás tervezett lakossági elérésére vonatkozó, a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltételnél kedvezőbb vállalásokat,

f) a digitális műsorszóró hálózatokon terjesztett műsorok vételére használt digitális vevődekóderek interaktív szolgáltatások igénybevételére való alkalmasságát,

g) a felhasználók és előfizetők tájékoztatásában, valamint digitális vevődekóder esetleges kedvezményes és támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó, a (2) bekezdés g) pontja szerinti feltételnél kedvezőbb vállalásokat,

h) az érintett országos analóg földfelszíni televíziós sugárzás előrehozott lekapcsolásában való közreműködésre vonatkozó, a (2) bekezdés h) pontja szerinti feltételnél kedvezőbb vállalásokat.

(4) A pályázati kiírási dokumentáció, a 43. § (2) bekezdésében foglalt pályázat kivételével, a (2) és (3) bekezdésben, valamint az Rttv. 5–5/F. §-aiban meghatározottakon túl további műsortartalmi feltételeket és értékelési szempontokat nem tartalmazhat.

(5) A digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságára vonatkozó pályázaton – kivéve a kizárólag mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságára vonatkozó a 43. § (3) bekezdésében foglalt pályázatot – nem vehet részt olyan vállalkozás, vagy a vállalkozással irányítási viszonyban álló vállalkozás, amely

a) előfizetőinek összesített száma a televíziós műsorterjesztési piacokon a digitális televízió műsorszóró hálózattal végzett műsorterjesztés kivételével meghaladja a háromszázezret, vagy

b) az Rttv. hatálya alá tartozó, elsősorban a Magyar Köztársaság területére irányuló műsorszolgáltatást végez.

(6) A 43. § (2) bekezdésében foglalt pályázaton nem vehet részt országos rádió műsorszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Rttv. szerinti országos közszolgálati rádió műsorszolgáltatót, valamint országos rádió közműsorszolgáltatót.

(7) A pályázaton egyidejűleg nem vehetnek részt olyan természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek, amelyek egymással irányítási viszonyban állnak.

(8) Amennyiben a jelenleg a műsorszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televízió műsorszolgáltatók a (2) bekezdés c) pontjában foglalt lehetőséggel nem élnek, a nyertes digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője a rendelkezésre álló átviteli kapacitások vonatkozásában szabadon köthet szerződést más általános tematikájú országos műsorszolgáltatóval. A jelenleg a műsorszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televízió műsorszolgáltatók a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázaton értékesített bármely digitális műsorszóró hálózatra abban az esetben kerülhetnek fel, ha szerződés megkötésével vállalják, hogy műsoruk analóg földfelszíni műsorszórásának leállítását 2009. december 31-ig elkezdik és 2010. július 1-jéig befejezik.

40. § (1) A pályázati eljárást az Országgyűlés által létrehozott eseti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felügyeli. A Bizottság ügyrendjét az e törvényben meghatározottak figyelembevételével az Országgyűlés Házszabálya szerint maga állapítja meg.

(2) A Bizottságba minden országgyűlési képviselőcsoport jogosult egy-egy tagot jelölni.

(3) A Bizottság tagjai a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. A Bizottság állásfoglalásának, valamint ügyrendjének elfogadásához – a (6) és (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – az összes szavazati mérték kétharmada szükséges.

(4) A Bizottság hozzájárulása szükséges

a) a pályázati kiírási dokumentáció előzetes és végleges jóváhagyásához,

b) a pályázat, illetve az egyes pályázati ajánlatok érvényességéről szóló döntéshez,

c) a pályázat nyerteséről szóló döntéshez (a továbbiakban együtt: bizottsági állásfoglalás).

(5) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti ügyekben előkészített határozattervezetét megküldi a Bizottságnak, amely a megküldéstől számított tizenöt napon belül állásfoglalást hoz a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben a határozattervezet visszaküldéséről.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok indítványára az általuk javasolt indokolással ellátva a határozattervezetet átdolgozásra – akár több ízben is – visszaküldi a Hatóságnak.

(7) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, alaki vagy számítási hiba esetén, a hiba megjelölésével a Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok indítványára a hatósági szerződéstervezetet egy ízben átdolgozásra visszaküldi a Hatóságnak.

(8) A (6)–(7) bekezdés szerint visszaküldött határozattervezetet, vagy hatósági szerződéstervezetet a Hatóság tíz napon belül megvizsgálja, és átdolgozás után és újbóli állásfoglalás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely az (5)–(7) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(9) A (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a Bizottság állásfoglalásában a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg.

(10) A hozzájárulást megtagadó bizottsági állásfoglalás esetén, vagy ha a Bizottság határidőben nem hoz állásfoglalást, a Hatóság döntést hoz a pályázat, vagy az egyes pályázatok érvénytelenségéről, illetve a pályázat eredménytelenségéről.

(11) A Hatóságnak a pályázat, illetve az egyes pályázati ajánlatok érvénytelenségéről, valamint a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló döntése ellen bírósági felülvizsgálat kérhető azzal, hogy

a) a meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot, vagy hatósági szerződést akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást,

b) a bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el,

c) a Fővárosi ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye,

d) azt a Bizottság tagja is kezdeményezheti.

(12) Ha a Fővárosi Ítélőtábla azt állapítja meg, hogy a Hatóság a (10) bekezdés alkalmazásával úgy hozott az egyes pályázatok érvénytelenségéről, illetve pályázat eredménytelenségéről döntést, hogy a Bizottság a jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelelő határozattervezethez, vagy hatósági szerződéshez nem járult hozzá, a Hatóságot új eljárásra kötelezi, amelynek során a Hatóság az e határozattervezet vagy hatósági szerződés tartalmával megegyező döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása nélkül.

41. § (1) A 40. §-ban foglaltak szerint előzetesen elfogadott pályázati kiírási dokumentáció alapján a pályázatról a Hatóság honlapján hirdetményt, két országos napilapban felhívást tesz közzé.

(2) A pályázati kiírási dokumentáció nyilvántartásba vétel mellett elektronikus formában a Hatóság honlapjáról ingyenesen letölthető, nyomtatott formában költségtérítés ellenében szerezhető be a Hatóság székhelyén.

(3) A pályázati kiírási dokumentációról a Hatóság a hirdetményben, illetve felhívásban meghatározott módon, helyen a hirdetmény megjelenését követő tizenöt napon belül konzultációt tart. A közzététel napjának a Hatóság honlapján történő megjelenés napját kell tekinteni.

(4) A konzultáción a kiírási dokumentációt nyilvántartásba vétel mellett beszerző személyek vagy szervezetek, illetve a kiírási dokumentációban meghatározott számú képviselőik vehetnek részt.

(5) A konzultáción résztvevők a Hatóság számára írásban is feltehetik kérdéseiket legkésőbb a konzultációt megelőző ötödik napig.

(6) A konzultáción résztvevők észrevételeiket a hirdetmény megjelenését követő húsz napon belül írásban tehetik meg.

(7) A Hatóság a konzultációs észrevételekről összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz.

(8) A Hatóság a konzultációs észrevételek alapján a hirdetmény megjelenését követő harminc napon belül véglegesíti a pályázati kiírási dokumentációt, amelyet a Bizottság számára állásfoglalás kérés céljából megküld.

(9) A Bizottság az állásfoglalása meghozatala során a 40. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el (végleges elfogadás).

42. § (1) A pályázatról a Hatóság honlapján hirdetményt, két országos napilapban felhívást tesz közzé.

(2) A pályázati ajánlatok az (1) bekezdés szerinti kiírást követő harminc napon belül nyújthatók be.

(3) A Hatóság a pályázat, vagy az egyes pályázati ajánlatok érvénytelenségéről a pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belül külön határozatot hoz. A Hatóság a pályázat, illetve az egyes pályázati ajánlatok érvényességéről szóló döntését határozattervezetbe vagy hatósági szerződéstervezetbe foglalja.

(4) A Hatóság a pályázat eredményét tartalmazó hatósági szerződéstervezetet állásfoglalás céljából a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül megküldi a Bizottságnak, amely a 40. §-ban foglaltak szerint jár el.

(5) A pályázat eredményét a Bizottság jóváhagyó állásfoglalását követő harminc napon belül kell közzétenni a Hatóság hivatalos lapjában, valamint elektronikus úton a Hatóság honlapján.

(6) A Hatóság a pályázat nyertesével, a pályázati kiírási dokumentációval, a nyertes pályázó pályázatával összhangban a Bizottság jóváhagyó állásfoglalását követő negyvenöt napon belül hatósági szerződést köt.

43. § (1) A Hatóság az átmeneti időszakban rendelkezésre álló négy digitális televízió műsorszóró (amelyek közül egy a közszolgálati műsorszolgáltató műsora analóg műsorszórásának leállítását követően nyílik meg), valamint a digitális átállást követően rendelkezésre álló további egy digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatot 2007. október 31-ig írja ki. A pályázattal elnyerhető második legnagyobb lakossági lefedettséggel rendelkező hálózatnak alkalmasnak kell lennie az európai szabvány szerinti mobil vételű digitális műsorszórási szolgáltatások nyújtására.

(2) A Hatóság az átmeneti időszakban rendelkezésre álló egy VHF sávú, digitális rádió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatot 2007. október 31-ig írja ki. A pályázat során a pályázati kiírási dokumentációban meghatározottak szerint előnyt élvez az a pályázó, amely vállalja országos közszolgálati, illetve országos közműsorszolgáltató rádiók műsorainak kínálatában való elhelyezését.

(3) A digitális átállást követően rendelkezésre álló digitális televízió műsorszóró hálózatok, illetve a VHF sávban és az L-frekvenciasávban rendelkezésre álló digitális műsorszóró hálózatok kiírási határidejét külön jogszabály határozza meg.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt jogosultság időtartama a jogosultságról szóló hatósági szerződés megkötésének időpontjától számított 12 év, amely egy alkalommal az e törvényben foglalt pályázati eljárás lefolytatását követően további 5 évvel meghosszabbítható.

(5) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságokat a digitális átállás által lehetővé tett ütemben kell pályáztatni.

(6) A (2)–(3) és (5) bekezdésben foglalt jogosultságok pályázati kiírási dokumentációjának elkészítésére, a pályázati eljárására és a pályáztatásra a 39–43. §-ok megfelelően alkalmazandók.

A közszolgálati műsorok műsorszórásának digitális átállása

44. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró hálózatban található adónként kerülhet sor, amennyiben ezen analóg adó vételkörzetében a lakosság digitális földfelszíni műsorszórási ellátottsága és a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülékkel rendelkező háztartások aránya ezt lehetővé teszi.

(2) A közszolgálati televízió műsorszolgáltatások analóg műsorszórásának leállítását pályázati kiírásban kell meghatározni.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. §-ában meghatározott műsorait a digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni. E rendelkezés nem érinti az Rttv. 79–84. §-a szerinti üzembentartási díjat.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltatóknak az Rttv. 132. §-ában meghatározott műsorait a digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és a mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton köteles terjeszteni.

(5) A közszolgálati műsorok digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását megelőző három hónapban, verseny-semleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint kerülhet sor.

A digitális átállás forrásai

45. § (1) A digitális átállás költségeit az elkülönített források felhasználásával kell fedezni. Ezek

a) a Műsorszolgáltatási Alap Rttv. 131. § (3) bekezdésében meghatározott forrása,

b) az analóg fölfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjának külön jogszabályban meghatározott mértéke,

c) a szolgáltatók önkéntes befizetései,

d) költségvetési előirányzat, és

e) egyéb befizetések.

(2) A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:

a) digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultságok pályáztatási költségének megelőlegezése;

b) a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülékkel nem rendelkezők rászorultsági alapú, célhoz kötött támogatása a külön jogszabályban meghatározottak szerint; vagy

c) egyéb, az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat mellékletében (Digitális Átállás Stratégia) meghatározott célra.

(3) A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultságok pályáztatási költségeit a Műsorszolgáltatási Alapból kell fedezni.

NEGYEDIK RÉSZ

A HATÓSÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

46. § (1) A Hatóság és a Testület az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik.

(2) A Hatóság és a Testület e törvényben, az Eht.-ban és az Rttv.-ben foglalt feladataik ellátása érdekében jogosultak a rendelkezésre álló adatokat, információkat és iratokat egymásnak átadni, ezen együttműködés során az Eht. és az Rttv. adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével kötelesek eljárni. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan szintű védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(3) A Hatóság és a Testület az együttműködés részleteit minden év június 30-ig megállapodásban rögzíti, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

47. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) E törvény 40. §-ának (1) és (2) bekezdése, 47. §-ának (5) bekezdése, valamint 53. §-a a törvény kihirdetésének napján, 45. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése 2008. január 1-jén, 30. § (5) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Rttv. 103–106. §-a, valamint 110. §-a,

b) az Rttv. 115. §-ának (3), valamint (5), (6), (8) bekezdése, 116. §-ának (2), (3) és (6) bekezdése, 117. §-ának (4) bekezdése, 118. §-ának (3)–(7) bekezdése és 119–120. §-a,

c) az Eht. 33. §-ának (2) bekezdés c) pontjában a „vagy engedély nélküli” szövegrész,

d) az Eht. 94. §-ának (4) bekezdése,

e) az Eht. 188. §-ának 76. pontja.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Rttv. 2. §-ának 29. és 33. pontja,

b) az Rttv. 2. §-ának 30. pontjában az „és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren” szövegrész,

c) az Rttv. 114/A. §-a,

d) az Rttv. 115. §-ának (1), (2), (7) és (9) bekezdése, 116. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése, 117. §-ának (1)–(3) bekezdése, 118. §-ának (2) bekezdése és 121. §-a.

(5) Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLV. törvény 23. § (2) bekezdése.

Átmeneti rendelkezések

48. § E törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a Testület a műsorelosztói nyilvántartást átadja a Hatóságnak. A Hatóság e szolgáltatókat a műsorterjesztői nyilvántartásba felveszi.

Módosuló jogszabályok

49. § (1) Az Eht. 33. §-ának (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

g) műsorterjesztéssel kapcsolatos elektronikus hírközlési szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 5%-a,

h) rádiófrekvencia, illetve azonosító engedély nélküli használata esetén a jogsértő árbevételének 1%-a, árbevétel hiányában legalább 10 000 Ft, legfeljebb 100 000 Ft.”

(2) Az Eht. 33. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

c) műsorterjesztéssel kapcsolatos adatszolgáltatási eljárásban az árbevételének 1%-a, de legalább 100 000 Ft összegű”

(3) Az Eht. 69. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával, kijelölésével és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”

(4) Az Eht. 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) A multiplex technikai szolgáltató a szolgáltatást ésszerű és tisztességes feltételek mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően köteles biztosítani.

(2) Amennyiben a felek közt a szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a jogvita rendezése érdekében bármely fél az Eht. 49–51. §-a szerinti eljárást kezdeményezheti. A hatóság a szerződés tartalmát – a piaci viszonyoknak megfelelően – megállapíthatja.”

(5) Az Eht. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni.”

(6) Az Eht. 95. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § (1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával nincs lehetőség, és a közüzemi szolgáltató, vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és a szolgáltató között megállapodás nem jött létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a közüzemi szolgáltató létesítményén, illetve másodsorban magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.

(2) A hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy

a) az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett,

b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg magántulajdon esetén más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban is elbírálható.

(4) Az eljárás megindításáról a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát értesíti.

(5) A hatósági határozatban meg kell határozni:

a) a korlátozás mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében történik,

b) szolgalmi vagy más használati jog tartalmát, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője belépési jogát az érintett ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény és berendezések ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából,

c) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit, és a rá vonatkozó környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeket.”

(7) Az Eht. 96. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § (1) Az állami tulajdonban álló közterület és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más közüzemi létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen.

(3) Az elektronikus hírközlési építményt az érintett ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeken belül – a körülmények által lehetővé tett – legkisebb mértékben zavarja, ez a létesítmény elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.”

(8) Az Eht. 33. § (2) bekezdésének c) pontjában a „fizetendő” szövegrész helyébe a „jogsértéssel érintett éves” szöveg, a 33. § (7) bekezdés második fordulatában az „árbevétel” szövegrész helyébe az „árbevétel vagy árbevétel közlésének” szöveg, a 69. §-ának (2) bekezdése második fordulatában a „frekvenciahasználati joggal” szövegrész helyébe a „frekvenciahasználati joggal, illetve jogosultsággal” szöveg, 69. §-ának (3) bekezdése második fordulatában a „frekvenciák” szövegrész helyébe a „jogosultságok” szöveg, 188. §-ának 23. pontjában az „előfizető” szövegrész helyébe „előfizető, vagy felhasználó” szöveg, a 188. §-ának 56. pontjában az „elektronikus hírközlési szolgáltató” szövegrész helyébe az „elektronikus hírközlési szolgáltató vagy vállalkozás” szöveg lép.

50. § Az Eht. 187. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

187. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 2887/2000/EK rendelete a helyi hurok átengedéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről, 3. és 4. cikke, valamint 7. cikkének 4. bekezdése,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési irányelv),

e) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv),

f) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv),

g) az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló irányelv),

h) az Európai Bizottság 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről.”

51. § (1) Az Eht. 188. §-a a következő 5/a. ponttal egészül ki:

5/a. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik.”

(2) Az Eht. 188. §-ának 73–75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

73. Multiplex technikai szolgáltató: az olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amely a hozzá eljuttatott rádió- és televízióműsorokból, illetve más adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állít elő, és ezt digitális műsorterjesztéssel továbbítja, vagy továbbíttatja.

74. Műsorelosztás: olyan műsorterjesztés, amely során az előfizető, vagy felhasználó elektronikus hírközlő végberendezése meghatározott földrajzi helyen csatlakozik a műsorterjesztő átviteli rendszerhez.

75. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve televízióműsorokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is;”

(3) Az Eht. 188. §-ának 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

77. Műsorterjesztés: az 5/a. pont szerinti bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.”

(4) Az Eht. 188. §-a a következő 110. ponttal egészül ki, egyben a jelenlegi 110. pont számozása 111. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában:]

110. Vállalkozás: Az a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is – amelynek a Magyar Köztársaság területén tanúsított, vagy hatásaiban itt érvényesülő piaci magatartása részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódik.”

52. § (1) Az Rttv. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

26. Műsorelosztó rendszer: olyan külön törvényben meghatározott átviteli rendszer, amelyen keresztül egyidejűleg legalább öt műsorszolgáltatás műsorterjesztése végezhető.”

(2) Az Rttv. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

32. Műsorszórás: a külön törvényben meghatározott műsorszórás analóg műsorterjesztési műszaki eljárással végezett változata.”

(3) Az Rttv. 77. § (2) bekezdésében az „e törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 131. §-ának (3) bekezdésében a „műsorszórás valamint műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére” szövegrész helyébe az „a digitális műsorterjesztés fejlesztésére és a digitális átállás költségeire” szöveg lép.

Felhatalmazás

53. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a digitális rádió- és televízió-műsorok vételére alkalmas készülékek együttműködő képessége érdekében szükséges intézkedések részletes szabályait,

b) a digitális átállás forrásainak részletes felhasználási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg

a) az e törvény 43. § (1) bekezdésében nem említett digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságok, és az L frekvenciasávban rendelkezésére álló digitális rádió műsorszóró hálózatokhoz kapcsolódó jogosultságok pályázati kiírási határidejét,

b) a regionális és helyi közszolgálati műsorok analóg műsorszórásának leállítására vonatkozó eljárási szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendelettel állapítsa meg az analóg és digitális televíziókészülékek forgalomba hozatala műszaki feltételeinek és digitális műsorok vételére való alkalmasságának, az alkalmasság megjelölésének részletes szabályait, amelynek során a Magyar Köztársaság európai uniós és nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásaira tekintettel figyelembe kell venni, hogy az analóg televízió készülékek és a digitális vevődekóderek együttes alkalmazásának tömegessé válása jelentősen több villamosenergia felhasználását teszi szükségessé, mint az integrált digitális televízió készülékek alkalmazása.

(4) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért, az államháztartásért és a szociális és munkaügyi politikáért felelős miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg közszolgálati műsorok digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjából a digitális átállás forrásaként felhasználható mértékét, az államháztartásért és az audiovizuális politikáért felelős miniszterrel egyetértésben.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

54. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési irányelv),

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv),

e) az Európai Bizottság 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről,

f) az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”).