1. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása.”
(2) Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:”
(3) Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében]
„j) ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, illetve elfogásában és lefegyverzésében;
k) őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését;”
(4) Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdése a következő l)-o) pontokkal egészül ki:
[A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében]
„l) ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletében meghatározott vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;
m) irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését;
n) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket;
o) elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.”
2. § Az Rtv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Rendőrség külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján - rendészeti feladatai ellátása során - magyar rendőr külföldön, rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja a Magyar Köztársaság területén külön törvényben, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott rendőrségi jogosítványokat gyakorolhat.”
3. § Az Rtv. 4. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A Rendőrség szervezete és irányítása
4. § (1) A Rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(2) A Kormány a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja a Rendőrséget.
(3) A Rendőrség központi szervre, megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, valamint rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat.
(4) A Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat.”
4. § Az Rtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A miniszter
a) szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését,
b) irányítja az országos rendőrfőkapitány tevékenységét, törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a Rendőrség tevékenységét,
c) az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendőrség központi szervének szervezeti és működési szabályzatát,
d) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az országos rendőrfőkapitány kinevezésére és felmentésére; az előterjesztéshez csatolja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását,
e) gyakorolja az országos rendőrfőkapitány felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az országos rendőrfőkapitány helyettesét vagy helyetteseit,
f) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok vezetőit, gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
g) a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében hozott döntései végrehajtására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országos rendőrfőkapitány számára egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére, mulasztás pótlására vagy jogszabálysértő állapot megszüntetésére,
h) az országos rendőrfőkapitányt jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
i) kinevezi és felmenti - a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit,
j) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,
k) gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, a bűncselekmények felderítéséről.
(2) A miniszter az irányítási jogkörében adott utasítással a Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja.”
5. § Az Rtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Rendőrséget az országos rendőrfőkapitány vezeti.
(2) Az országos rendőrfőkapitányt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A jelöltet a kinevezést megelőzően az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja, és alkalmasságáról állást foglal.
(3) Az országos rendőrfőkapitány
a) a Rendőrség szervei számára kötelező utasítást adhat ki,
b) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendőr-főkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére,
c) közvetlenül vezeti a Rendőrség központi szervét,
d) a miniszter jóváhagyását követően kiadja a Rendőrség központi szervének szervezeti és működési szabályzatát,
e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a Rendőrség központi szervének állományába tartozó személyek felett,
f) irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek tevékenységét,
g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok vezetői és az általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat,
h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit,
i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek szervezeti és működési szabályzatait,
j) az államhatár rendjének fenntartása érdekében jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket.
(4) Az országos rendőrfőkapitány képviseli a Rendőrséget, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.”
6. § Az Rtv. a következő új 6/A-6/C. §-okkal és az azokat megelőző alcímmel egészül ki:
„A Független Rendészeti Panasztestület
6/A. § (1) A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület)
a) a 92-93/A. § rendelkezései szerint vizsgálatot folytat,
b) működésének és eljárásainak tapasztalatairól háromévente beszámol az Országgyűlésnek, valamint évente tájékoztatja az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságait,
c) az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.
(2) A Testület öt tagját az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságainak együttes javaslatára az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, egyidejű, listás módon választja. A Testület tagjaira az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek.
(3) A Testület tagjának olyan, büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy választható meg, aki jogi végzettséggel és az alapvető jogok védelme területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
(4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, párt alkalmazottja vagy tisztségviselője, illetve a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző hat évben rendvédelmi szervvel vagy a Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, illetve aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(5) A Testület tagjának megbízatása a megválasztással keletkezik, és hat évre szól. A Testület tagja megbízatásának megszűnését követően nem választható meg ismételten a Testület tagjává.
(6) A Testület akkor határozatképes, ha három tagja jelen van. A Testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.
6/B. § (1) A Testület tagjának megbízatása megszűnik:
a) megbízatása időtartamának leteltével,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenségi okból,
d) felmentéssel,
e) a tisztségtől való megfosztással,
f) a tag halálával.
(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének megállapításához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, aki köteles azt elfogadni.
(4) Összeférhetetlenségi okból szűnik meg a megbízatása annak a tagnak, aki a jelölését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a megválasztáshoz szükséges feltételeknek.
(5) Ha a Testület tagjának tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határozatban állapítja meg. Ha a Testület tagja az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés - bármely képviselő indítványára - határozatban állapítja meg a Testület tagja megbízatásának megszűnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának időpontjától az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig vagy a megbízatás e miatt történő megszűnését megállapító országgyűlési határozat meghozataláig a Testület tagja e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(6) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak. A felmentést bármely képviselő indítványozhatja.
(7) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredő feladatainak. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja.
(8) A Testület tagja megbízatásának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő megszűnése esetén a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig, az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott okból történő megszűnését követő harminc napon belül kell az új tagot megválasztani.
6/C. § (1) A Testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
(2) A Testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(3) A Testület működését titkárság segíti, amely az Országgyűlés munkaszervezetében működik, azonban a Titkárságon foglalkoztatott személyek tekintetében a munkáltatói jogkört a Testület elnöke gyakorolja.
(4) A Testület elnöke havonta az államtitkári illetmény nyolcvan százalékával, a Testület többi tagja az államtitkári illetmény ötvenöt százalékával megegyező összegű tiszteletdíjra jogosult.”
7. § (1) Az Rtv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A RENDŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE”
(2) Az Rtv. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül a határrend és határőrizet helyzetéről, valamint a határforgalom alakulásáról
a) a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok közgyűlését a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese évente,
b) az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét a rendőrkapitány, a határrendészeti kirendeltség vezetője vagy kijelölt helyettese felkérésre tájékoztatja.”
(3) Az Rtv. 8. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rendőrfőkapitány a közigazgatási hivatal vezetőjét, a területi önkormányzat közgyűlésének elnökét (főpolgármestert), a területi katasztrófavédelmi szerv vezetőjét, a Nemzetbiztonsági Hivatal területi szervének vezetőjét; a rendőrkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetője a települési önkormányzat polgármesterét tájékoztatja
a) a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;
b) a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről;
c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekről, a fegyveres csoport felszámolásáról;
d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak előzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetőség;
e) a környezet szennyezéséről, illetve annak veszélyéről vagy a természeti értékek és területek károsításáról.
(9) A rendőrfőkapitány haladéktalanul tájékoztatja
a) a (8) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Honvéd Vezérkar főnökét;
b) a (8) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a vámhatóságot;
c) a (8) bekezdés b) pontjában foglaltakról a menekültügyi hatóságot;
d) a (8) bekezdés e) pontjában foglaltakról a környezetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi hatóságot és a vízügyi hatóságot.
(10) A (4), (8) és (9) bekezdésben említett szervek vezetői a Rendőrség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a Rendőrség tevékenységét érintő - tényekről és körülményekről.
(11) Ha az önkormányzat képviselő-testülete a külön törvény szerinti felterjesztési jogával élve a Rendőrség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tesz, azt az illetékes rendőri szerv tizenöt napon belül megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az önkormányzatot. Ha az illetékes rendőri szerv az észrevétellel nem ért egyet, a vizsgálat lezárását követően azt haladéktalanul megküldi a felettes rendőri szervnek. A felettes rendőri szerv vezetője az észrevételt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről - tizenöt napon belül - az önkormányzatot tájékoztatja.”
8. § (1) Az Rtv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,]
„b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki;”
(2) Az Rtv. 33. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,]
„f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik.”
9. § (1) Az Rtv. 34. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:
„Idegenrendészeti intézkedés”
(2) Az Rtv. a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § (1) A Rendőrség nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását, valamint részt vesz az Európai Unió tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott hazatérésekben.
(2) A Rendőrség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.”
10. § Az Rtv. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„Határforgalom-ellenőrzés
35/A. § (1) A Rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni.
(2) A Rendőrség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenőrizni, a tranzitterületre történő be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerűségét ellenőrizni.
(3) A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során engedélyezi a határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkező személyek határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkező személyek határátléptetését.”
11. § Az Rtv. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Rendőrség a határátkelőhely őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el, és képfelvételt készíthet. A képfelvevő által rögzített felvételt - kivéve, ha azt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének bizonyítása céljából felhasználják - hetvenkét óra elteltével törölni kell.”
12. § Az Rtv. 54. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés az (1) bekezdés számozást kapja:
„(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó rendőr a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.
(3) Rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja a Magyar Köztársaság területén e törvényben, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.”
13. § Az Rtv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tömegoszlatás]
„(1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
a) vízágyút,
b) pirotechnikai eszközt,
c) ingerlőgázt,
d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.”
14. § Az Rtv. a következő 89/A-89/D. §-sal és alcímmel egészül ki:
„Határrendészeti adatkezelés
89/A. § A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő személy által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:
a) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b) körözési információs rendszer,
c) kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása,
d) úti okmány nyilvántartás,
e) személyi adat- és lakcímnyilvántartás,
f) személyi igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,
g) közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,
h) Schengeni Információs Rendszer.
89/B. § (1) A Rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése céljából a határátlépéstől számított hat hónapig kezeli a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok
a) családi és utónevét,
b) születési idejét (év, hó, nap),
c) nemét,
d) állampolgárságát,
e) úti okmányának számát, típusát,
f) vízumának számát, típusát.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törvényben meghatározott feladat teljesítése érdekében adatot szolgáltat a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
89/C. § (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során - az illegális bevándorlás elleni intézkedések elősegítése céljából - az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretében történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság területére.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:
a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve a hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,
b) a légi járművön szállított utasok létszámát,
c) a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,
d) a tervezett indulási és - célállomásra történő - érkezési időt.
(3) A Rendőrség a (2) bekezdésben felsorolt adatokat az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított huszonnégy órán belül törli, kivéve, ha arra bűnüldözési feladatainak végrehajtásához szüksége van.
89/D. § A Rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 2006. március 15-i, 562/2006/EK európai parlament és tanácsi rendelet (Közösségi Kódex) II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.”
15. § Az Rtv. 92-93. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„92. § (1) Akinek az e törvény IV. fejezetében meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette - választása szerint - panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el.
(2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet vagy alapítvány, kisebbségi önkormányzat, jogi oktatatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárások tárgyi költségmentesek.
93. § (1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni.
(2) A Testület az alapvető jogot nem sértő, valamint az alapvető jogot csekély mértékben sértő intézkedéssel szemben előterjesztett panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez átteszi, illetve ha az áttétel ellen a panaszos panaszában előzetesen tiltakozott, az eljárást megszünteti.
(3) A Testület a rendőri szerveknél előterjesztett panaszokról felvilágosítást kérhet, és amennyiben a 92. § (1) bekezdése szerinti eljárásának feltételei fennállnak, erről a panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Az eljáró rendőri szerv a Testülettől kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását felfüggeszteni.
(4) Amennyiben a panaszos a (3) bekezdés szerint határidőben kéri, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el, a rendőri szerv köteles a panaszt a Testülethez áttenni. Amennyiben a Testület az eljáró rendőri szervet arról értesíti, hogy a határidő eredménytelenül eltelt, a rendőri szerv köteles az eljárását folytatni.
(5) A Testület tagja az adott panasz kivizsgálásában, illetve az azzal összefüggő állásfoglalás kialakításában nem vehet részt, ha az ügy elintézéséből a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ki lenne zárva.
(6) A 92. § alapján a rendőri szervekhez benyújtott panaszokról - a Testület által meghatározott adattartalommal - az országos rendőrfőkapitány havonta tájékoztatást küld a Testület számára.”
16. § Az Rtv. a következő 93/A. §-sal és 93/B. §-sal egészül ki:
„93/A. § (1) A Testület a vizsgálata során a Rendőrségtől felvilágosítást kérhet. A Testület az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatot, körülményt, tényt, eljárást megismerhet, ami a vizsgált intézkedéssel összefügghet.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során az államtitoknak és a szolgálati titoknak nem minősülő adatokat a külön törvényben meghatározott titokra, valamint a személyes adatok védelmére való tekintet nélkül megismerheti.
(3) A Testület az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során az államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő adatokat az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 18. §-a (5), (7) és (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ismerheti meg.
(4) A Testület tagjának a Rendőrség helyiségeibe történő belépésére az Obtv. 18. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni.
(5) A Testület felhatalmazása alapján a Testület tagja a Testület nevében az (1)-(4) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményeket elvégezheti.
(6) A Testület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg. A Testület az állásfoglalását külső befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület az állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitány számára.
(7) Az országos rendőrfőkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követő tizenöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Ha az országos rendőrfőkapitány határozatában eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni.
(8) Az országos rendőrfőkapitány határozatának meghozatalát követően a Testület az állásfoglalását - a személyazonosító adatoktól megfosztva - honlapján közzéteszi, kivéve, ha a közzététel ellen a panaszos panaszában előzetesen tiltakozott.
(9) Az országos rendőrfőkapitány határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
93/B. § (1) Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.
(2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(3) A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.”
17. § Az Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése a következő j)-p) pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„j) határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe;
k) határellenőrzés: a Rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott tevékenysége;
l) határforgalom-ellenőrzés: a Rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott tevékenysége;
m) határőrizet: a Rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjában meghatározott tevékenysége;
n) tömeges méretű migráció: a szomszéd állam területéről személyek tömeges menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét, és rendkívüli intézkedés bevezetését teszi szükségessé;
o) tranzitterület: egyes nemzetközi határátkelőhelyen az üzemeltető által - a Rendőrség, valamint a vámhatóság egyetértésével - kijelölt terület, amely a személyek várakozására szolgál;
p) légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzésére jogosult.”
18. § Az Rtv. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) kijelölje a Rendőrség központi szervét,
b) rendőr-főkapitányságokat, rendőrkapitányságokat, határrendészeti kirendeltségeket, valamint szükség szerint más rendőri szerveket hozzon létre vagy szüntessen meg,
c) meghatározza a rendőrség szerveinek feladatát és hatáskörét,
d) meghatározza a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és anyagok, valamint a polgári felhasználású robbanóanyagok és pirotechnikai termékek gyártására, forgalmazására, szállítására, tárolására, birtoklására és használatára vonatkozó szabályokat,
e) meghatározza a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás szabályait,
f) meghatározza a Rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységének körét,
g) meghatározza a megelőző-védelemmel, személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat,
h) meghatározza a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának feladatát,
i) meghatározza a határterülethez tartozó településeket, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) határterületnek minősülő területeit,
j) állapítsa meg a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás rendjét.”
19. § (1) Az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„a) a Rendőrség szerveinek illetékességi területét,”
(2) Az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„g) a bűnüldözési, a határrendészeti, valamint a közigazgatási adatok kezelésére jogosult szerveket, ezek feladatait és az adatkezelés részletes szabályait,”
(3) Az Rtv. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen, rendeletben állapítsa meg az elővezetés és a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait,
b) a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésének rendjét,
c) a közlekedésért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben jelölje ki azokat a vasútvonalakat és vízi utakat, amelyeken a menet közbeni ellenőrzés végezhető,
d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a határátlépés ellenőrzésének szabályait a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren.”
(4) Az Rtv. 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.”
20. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 6. §, valamint a 23. § (1) bekezdése 2007. szeptember 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Független Rendészeti Panasztestület tagjait első ízben 2008. január 1-jéig kell megválasztani.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 1. §-a (2) bekezdésének h) pontjából a „- rendvédelmi szervek kivételével -” szövegrész, 2/A. §-a, 3. §-a és az azt megelőző alcím, II. fejezete, 23. §-a és az azt megelőző alcím, 34. §-ának (1) bekezdéséből „A büntetőeljárás során elrendelt elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) rendelkezései az irányadók.” szövegrész, 81. §-ának (1) bekezdésében az „a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásokból,” szövegrész, 86. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „a Határőrség,” szövegrész, 97. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 97. §-ának (2) bekezdése, 99. §-a, 100. §-ának (2) bekezdése, 102. §-a, 103. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrészében az „, ezzel egyidejűleg a hatályát veszti:” szövegrész, 103. §-a (1) bekezdésének a)-i) pontja, 103. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 103. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény,
b) a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXIII. törvény,
c) az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 19. §-a,
d) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 61. §-a (6) bekezdésének d) pontja, 74-76. §-a,
e) a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédvezérkar integrációt érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény 23. §-a és az azt megelőző alcím,
f) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 147. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (2) bekezdésének f) pontja,
g) a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény 38. §-a és az azt megelőző alcím,
h) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 109. §-a (6) bekezdésének f) pontja, 112. §-a,
i) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 168. §-ának y) pontja
hatályát veszti.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18. §-ának (7) bekezdésében az „a határőrség,” szövegrész, (8) bekezdésében az „a határőrségnél,” szövegrész és mellékletének IV. pontja,
b) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 44. §-ának (2) bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész, 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdése, 75. §-ának (1) bekezdése, 2. számú mellékletének 10. pontja,
c) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 30. §-ának (2) bekezdésében az „és a Határőrség” szövegrész, 55. §-ának (1) bekezdésben az „a határőrség,” szövegrész,
d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 23. §-ának (1) bekezdésében az „a határőrség,” szövegrész, a 27. §-ának (1) bekezdésében az „a határőrségnek,” szövegrész,
e) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának c) pontjában az „a Határőrség,”, 10. §-ának c) pontjában az „, a Határőrség” szövegrész, 13. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „a Határőrség és” szövegrész,
f) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 8. §-ának (4) bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész
hatályát veszti.
21. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 122. §-ának (1) bekezdésében az „a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja,” szövegrész,
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész,
c) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. §-ának b) pontjában az „a Határőrség,” szövegrész,
d) a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az „a határőrség,” szövegrész,
e) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 37. pontjában az „a Határőrség,” szövegrész,
f) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében az „, illetve a határőrség” szövegrész,
g) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. §-ának a) pontjában az „a határőrség,” szövegrész,
h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében az „a határőrség,” szövegrész,
i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az „és a Határőrség” szövegrész,
j) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 23. §-ának (2) bekezdésében a „, határterületen a határőrséggel is” szövegrész,
k) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. §-ának e) pontjában a „, a Határőrség hivatásos és szerződéses” szövegrész, 36. §-ának (3) bekezdése, 37. §-ának (2) bekezdésében a „, vagy a Határőrség” szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében az „, illetőleg - a reá irányadó törvény szerinti esetekben - a határőrség” szövegrész, 470. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „Határőrség hivatásos és szerződéses, továbbá a” szövegrész,
l) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ának (1) bekezdésében a „határőrség,” szövegrész; 35. §-ának a) pontja, 79. §-ának (4) bekezdésében az „és a Határőrség” szövegrész, 134. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „a határőrség,” szövegrész,
m) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja,
n) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 5. §-ában az „és a Határőrség” szövegrész, 58. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a határőrség, valamint” szövegrész,
o) a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 39. §-ának a) pontjában a „valamint a Határőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége,” szövegrész,
p) a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 1. §-ának 3. pontjában az „a határőrségnek,” szövegrész, 38. §-ának (2) bekezdésben a „Határőrség,” szövegrész,
q) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 2. §-ának 1. pontjában az „a Határőrség,” szövegrész,
r) a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 13. §-ában a „, határőrségi szervtől” szövegrész, 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja,
s) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész,
t) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 3. §-ának (5) bekezdésében az „, a határőrség” szövegrész, 62. §-ának (3) bekezdésében az „a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja,” szövegrész,
u) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdésében a „, határterületen a határőrség területileg illetékes szervével együttműködésben” szövegrész, a 11. §-ának (9) bekezdésében a „- határterületeken a határőrség területileg illetékes szervével is -” szövegrész,
v) a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében az „a határőrség,” szövegrész,
x) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének b) pontja,
y) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében az „és a Határőrség” szövegrész
hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében az „Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész,
b) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 20. §-ának (1) bekezdésében a „az Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész
hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
a) 18. §-ának (1) bekezdésében, a „fegyveres erők, a”, valamint a „[Alkotmány 40/B. § (4) bekezdés]” szövegrész,
b) 51. §-ának (1) bekezdésében, valamint az 59. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a fegyveres erők,” szövegrész
hatályát veszti.
22. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Rtv. 8. §-ának (1) bekezdésében az „és a helyi rendőrőrs” szövegrész helyébe az „, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv” szöveg, (2) bekezdésében az „és a rendőrőrs” szövegrész helyébe az „, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv” szöveg, (4) bekezdésében a „személyesen vagy képviselője útján” szövegrész helyébe a „vagy kijelölt helyettese” szöveg, (4) bekezdésében a „rendőrfőkapitány” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese” szöveg, (5) bekezdésében a „rendőrkapitány (rendőrfőkapitány)” szövegrész helyébe a „rendőri vezető” szöveg, 9. §-ának (1) bekezdésében a „működő rendőrkapitányság vezetőjével” szövegrész helyébe a „működő rendőrkapitányság, vagy határrendészeti kirendeltség vezetőjével” szöveg, 24. §-ának (4) bekezdésében a „rendőrkapitányság” szövegrész helyébe a „rendőri szerv” szöveg, 54. §-ának c) pontjában a „légi” szövegrész helyébe a „légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas” szöveg, 69. §-ának (1) bekezdésében a „bűncselekmények esetében” szövegrész helyébe a „bűncselekmények esetében a nyomozás elrendeléséig” szöveg, 76. §-ának (2) bekezdésében az „és a Belügyminisztérium kijelölt szerve” szövegrész helyébe az „és a miniszter által, rendeletben kijelölt szerv” szöveg,
b) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 16. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
c) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél” szöveg,
d) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 122. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél” szöveg, 123. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 130. §-ában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szöveg,
e) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, 3. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 21. §-ának f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, szöveg, 10. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi szervek,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szöveg,
f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 80. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek” szöveg,
g) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. §-ának d) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 74. §-ának b) pontjában a „fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség)” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 2. számú mellékletének 18. pontjában a „fegyveres erőkön” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségen” szöveg,
h) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/O. §-ának (1) bekezdésében a „fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szöveg,
i) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében, 18. §-ának (1) bekezdésében, 26. §-ának (3) bekezdésében, 29. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 18. §-ának (6) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél” szöveg, mellékletének V. pont 1. alpontjában a „fegyveres erőkkel” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédséggel” szöveg,
j) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
k) a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél” szöveg,
1) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében a „fegyveres erők és a fegyveres testületek” szövegrész helyébe a „Magyar honvédség és a rendvédelmi szervek” szöveg,
m) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 12. §-ának (3) bekezdésében „fegyveres erők, rendvédelmi szervek, rendészeti szerveket felügyelő miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédséget irányító és vezető miniszter, valamint a rendvédelmi és rendészeti szerveket felügyelő miniszter” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 7. §-ának (5) bekezdésében a „határőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség”, 27. §-ának (2) bekezdésben és 32/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség” szöveg lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény melléklete V. pontjának bevezető szövegében az „Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe a „rendőrség központi szerve” szöveg lép.
23. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatoktól szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. §-ának (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:]
„f) a Független Rendészeti Panasztestület tagjai.”
(2) Az Nbtv. 69. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az ellenőrzést]
„c) a Független Rendészeti Panasztestület tagjai”
[tekintetében.]
24. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint 5/A. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg lép.
25. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőre” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségre” szöveg,
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 48. §-ának (4) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
c) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. §-a (2) bekezdésének l) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
d) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 11. §-a (1) bekezdésének ga) pontjában, 47. §-ának (2) bekezdésében, valamint 103. §-a (2) bekezdése 3. pontjának f) alpontjában a „magyar fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
e) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 15. §-át megelőző alcím, 15. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők és rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szöveg,
f) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 4. §-ának d) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
g) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „fegyveres erő” szöveg helyébe az „a Magyar Honvédség” szöveg,
h) a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának e) pontjában, valamint 29. §-ának e) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
i) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
j) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának d) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
k) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 11. §-ának (4) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
l) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
m) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. §-ának (1) és (6) bekezdésében, valamint 8. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
n) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. §-a (2) bekezdésének x) pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,
o) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők és rendvédelmi szervek,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek,” szöveg,
p) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (7) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
q) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
r) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 21. pontjának e) alpontjában a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél”, 3. §-ának 37. és 38. pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szöveg, 3. §-ának 43. pontjában a „sor- vagy, tartalékos katona,” szövegrész helyébe a „tartalékos katona” szöveg, 72. §-a (4) bekezdésének h) pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szöveg, 1. számú mellékletének 5.1. pontjában, a „fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek”, 8.4. pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, 8.16. pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szöveg,
s) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
t) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-ának (6) bekezdésében a „Fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „A Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek”, (7) bekezdésében a „fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek”, (8) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél”, (9) bekezdésében a „fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, valamint a „rendvédelmi szervek” szöveg,
u) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 55. §-ának (4) bekezdésében „a fegyveres erők” szövegrész helyébe „Magyar Honvédség” szöveg,
v) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „fegyveres erőket” szövegrészek helyébe a „Magyar Honvédséget” szöveg,
x) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 53. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél” szöveg,
y) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél” szöveg,
z) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „fegyveres erők, beleértve az országban tartózkodó külföldi fegyveres erőket is,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők” szöveg, 15. §-ának (6) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. §-ának (4) bekezdésében a „Fegyveres erők és fegyveres testületek” szövegrész helyébe az „A Magyar Honvédség és a fegyveres testületek”, 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „fegyveres erők (honvédség, határőrség)” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
c) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 32. §-ának (1) bekezdésében, 134. §-ának (6) bekezdésében, valamint 185. §-ának (5) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg
lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a (11) bekezdésének a) pontjában a „határőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség”, 20. §-ának (12) bekezdésében a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség”,
b) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. §-ának (7) bekezdésében a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség”,
c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (7) bekezdésében a „határőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség”,
d) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 76. §-ának (3) bekezdésében a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség”,
e) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdésében az „a határőrséggel” szövegrész helyébe az „a rendőrséggel”, 15. §-ának (5) bekezdésében az „A Határőrség” szövegrész helyébe az „A Rendőrség”,
f) a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 40. §-ában az „, a Rendőrség és a Határőrség” szövegrész helyébe az „és a Rendőrség”,
g) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 10. §-ának (7) bekezdésében a „határőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg
lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 15/A. §-ának (1)-(3) bekezdésben az „az ORFK” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, (1) és (2) bekezdésében az „Az ORFK” szövegrész helyébe az „A rendőrség központi szerve” szöveg, (2) bekezdésében az „az ORFK-nak” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének” szöveg,
b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2. §-ának e) pontjában a „az Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének” szöveg,
c) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 9. §-ának (2) bekezdésében a „az Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe a „a rendőrség központi szerv” szöveg,
d) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „az Országos Rendőr-főkapitányság,” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve,” szöveg,
e) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „az Országos Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: ORFK)” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének” szöveg, a 8. §-ának (1) bekezdésében és a 10. §-ának (2) bekezdésében a „Az ORFK” szövegrész helyébe az „A rendőrség központi szerve” szöveg, 8. §-ának (2) és (7) bekezdésében, 8/A. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében, 15. §-ának (2) bekezdésében és 16. §-ának (5) és (7) bekezdésében a „az ORFK” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, a 8. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 11. §-a (5) bekezdésének e) pontjában és 15. §-ának (2) bekezdésében a „az ORFK-nak” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében a „az ORFK-hoz” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervéhez” szöveg, 11. §-ának (4) bekezdésében a „az ORFK-val” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervével” szöveg, 13. §-ának (3) bekezdésben a „az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének illetékes szervezeti egysége” szöveg,
f) a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 5. §-ának (1) bekezdésében a „az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK)” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, 5. §-ának (2) bekezdésében a „Az ORFK” szövegrész helyébe az „A rendőrség központi szerve” szöveg, 5. §-ának (3) bekezdésében a „az ORFK” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, 14. §-ának (1) bekezdésben az „ORFK” szövegrész helyébe a „rendőrség központi szerve” szöveg, 18. §-ának (2) bekezdésében a „az ORFK-nak” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének” szöveg,
g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §-ának (7) bekezdésében a „az Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg
lép.
26. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendőrség; a b), d), e) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség; a b) és e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a c) és d) pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.”
(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter felügyelete alatt álló szervezetek közegészségügyi feladatainak ellátását - az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve - a Magyar Honvédség kijelölt szerve végzi.”
(3) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy tanulmányai befejezése után legalább a képzés időtartamáig a Honvédségnél végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban szolgálatot teljesít. A Honvédség a végzett hallgatóval ezen időtartamra a végzettségének és képzettségének megfelelő jogviszonyt létesít.”
(4) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(2) A rendvédelmi szervvel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv segítője.”
(5) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„c) a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez és határrendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat;”
(6) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 37. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból adat igénylésre jogosultak:]
„g) a rendőrség szervei a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott határrendészeti feladatainak ellátásához, továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapításához;”
(7) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 25. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:]
„i) a rendőrség szervei a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott határrendészeti feladatainak ellátásához, továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapításához;”
(8) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség - ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is - és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, továbbá - munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai.”
27. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. §-a (1) bekezdésének r) pontjában az „a határőrség,” szövegrész, 1. számú mellékletének Határőrség alcíme, valamint 31-43. pontja hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ttv. 8. §-ában a „fegyveres erő” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség” szöveg, 1. számú mellékletének 1. pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, 2. pontjában a „fegyveres erők és polgári védelem” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a polgári védelem”, 4. pontjában a „Magyar Köztársaság fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek”, valamint a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, 21-22., valamint 126. pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, 2. számú melléklete 1. pontjának e) alpontjában, 2. pontjának g) alpontjában, 3. pontjának d) alpontjában, valamint 4. pontjának d) alpontjában a „Magyar Köztársaság fegyveres erőinek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ttv. 1. számú mellékletének 55. pontjában a „BM és az ORFK” szövegrész helyébe az „IRM és a rendőrség központi szerve” szöveg lép.
(4) A Ttv. 1. számú mellékletének Rendőrség alcíme a következő 55/A-55/F. pontokkal egészül ki:
„55/A. A titkos információgyűjtés során keletkezett információk, amelyek nem tartoznak a büntetőeljárás keretébe.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
55/B. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttműködésből származó olyan adatok, amelyekből a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtésére, a velük együttműködő személyére következtetés vonható le.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
55/C. Az államhatáron történő erőszakos cselekmények elhárításával kapcsolatos dokumentumok és tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.
55/D. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjából adódó konfliktuskezelési tervek és a velük kapcsolatos anyagok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.
55/E. A rendőrség rendkívüli állapot, illetve szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.
55/F. A rendőrség készültségi, riasztási rendszerével kapcsolatos okmányok, tervek, jelentések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.”
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ttv. 1. számú mellékletének 21. pontjában, 26. pontjának b) pontjában, 30/A. pontjának a) alpontjában; 45. pontjában, 137/C. pontjában a „titkos információgyűjtés” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés” szöveg, 30/A. pontjának h) alpontjában, 49. pontjában „titkos információgyűjtésével” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtésével, titkos adatszerzésével” szöveg, 26. pontjának bb) alpontjában, 30/A. pontjának b) alpontjában, 46. pontjában, 137/B. pontjában a „titkos információgyűjtő” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtő, titkos adatszerző” szöveg lép.
28. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett és e törvény hatálybalépésekor még be nem fejezett képzések esetében, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján a 2007/2008. tanév első félévére beiratkozott vagy bejelentkezett azon a tanulmányukat a határőrséggel ösztöndíjszerződés alapján megkezdő ösztöndíjas jogviszonyú hallgatókra, akik a 2007/2008. tanév második félévében változatlan feltételek mellett folytatni kívánják tanulmányaikat, a második félévre való tényleges beiratkozás vagy bejelentkezés esetén e félév, illetve képzési időszak végéig nem alkalmazandó a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. §-ának (2) bekezdése.
(2) A Rendőrség e törvény hatálybalépésének napját követő második hónap utolsó napjáig köteles megküldeni a szervezeti változásra tekintettel a jogutódlás szabályai alapján a korábban a határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés módosítására vonatkozó javaslatát. Az ösztöndíjas hallgató a módosítási javaslat kézhez vételétől számított három hónapon belül köteles írásban nyilatkozni a szerződésmódosítási javaslat elfogadásáról vagy ellenkező esetben a szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésének kezdeményezéséről. A szerződés közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a szerződő felek egymásnak további szolgáltatással nem tartoznak azzal, hogy az ellenszolgáltatással nem fedezett szolgáltatások nem követelhetők.
29. § A Határőrség általános jogutódja a Rendőrség.
30. § Az Országgyűlés elnöke az államháztartásért felelős miniszter bevonásával gondoskodik a Független Rendészeti Panasztestület elhelyezéséről és működésének feltételeiről.
31. § Az Rtv. a következő alcímmel és 104. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
104. § (1) E törvény 89/C. §-a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikkének és a 6. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 87. §-a az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének,
b) 97. §-a (1) bekezdésének k) pontja a Közösségi Kódex 2. cikk 9. pontjának, 97. §-a (1) bekezdésének l) pontja a Közösségi Kódex 2. cikk 10. pontjának, 97. §-a (1) bekezdésének m) pontja a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjának, 2. §-ának (4) bekezdése a Közösségi Kódex 16. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
