2007. évi CXXXVII. törvény

a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról ^* 

I. Fejezet

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) a 18. §-t követően a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:

„A nemek közötti megkülönböztetés tilalma

18/A. § (1) A pénztár a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújthat eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatásokat.

(2) A pénztár köteles az adott típusú vagy formájú szolgáltatás első alkalommal történő nyújtásával egyidejűleg nyilvánosságra hozni és évente a 64/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti adatszolgáltatás teljesítésekor aktualizálni azokat a biztosításmatematikai és statisztikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos különbségeket alkalmaz a szolgáltatásokban. Ezek az adatok folyamatosan hozzáférhető módon kerülnek közzétételre.”

(2) Az Öpt. 64/C. §-a jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik, egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A pénztár köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek éves rendszerességgel megküldeni.”

(3) Az Öpt. 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a nemi hovatartozás szerint eltérő szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét, tartalmát rendeletben szabályozza.”

(4) Az Öpt. 82. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1998. június 29-én kelt 98/49/EK irányelve a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről,

b) a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”

II. Fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

2. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén működő tőzsdére történő bevezetésére,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,

c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére,

d) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,

e) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő határon át történő szolgáltatás nyújtására,

f) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységére,

g) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,

h) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,

i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,

j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,

k) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra,

l) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,

m) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,

n) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására, létrehozatalára, működésére és felügyeletére,

o) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre,

p) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon át történő szolgáltatás nyújtására,

q) a Magyar Köztársaság területén a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”

3. § A Tpt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Nem tartozik a törvény hatálya alá

a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,

b) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.”

4. § A Tpt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy.”

5. § (1) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,

2. ajánlattevő:

a) e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,

b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,

3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,

4. anyavállalat:

a) a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,

6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

7. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,

8. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás,

9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,

10. befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,

11. befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele,

12. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep,

13. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos,

14. befektetési hitel nyújtása: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

15. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) – e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír,

16. befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása,

17. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás,

18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás,

20. befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

21. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,

22. befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre,

23. biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító, a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító is,

24. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság,

25. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi eljárás tárgyát képezik,

26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,

27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

28. deltatényező: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám,

29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,

30. devizabelföldi:

a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót – ideértve az egyéni céget is – és az önfoglalkoztatót) is,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,

e) a külföldön lévő külképviselet,

31. devizakülföldi:

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,

32. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,

34. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

35. ellenőrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

36. elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,

37. elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet,

38. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,

39. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,

40. érintett felügyeleti hatóság:

a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy

b) a 181/S. § szerinti koordinátor, vagy

c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős,

41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,

42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz,

43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,

44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

47. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni,

48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

49. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik,

50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás,

51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet,

52. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,

53. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,

54. garanciaalap: tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,

55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,

56. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration),

57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

59. indexkövető befektetési alap: olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely szabályozott piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott,

60. intézményi befektető:

a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,

62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,

63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

64. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,

65. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelő bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik,

66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,

67. kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél vagy egy harmadik személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,

69. kis- és középvállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:

a) a foglalkoztatottak átlagos éves létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,

b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő összeget,

c) éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő összeget,

70. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására – ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet –, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven),

71. kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,

72. kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep,

73. kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése,

74. kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) – e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír,

75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,

76. kollektív befektetési értékpapír:

a) a befektetési jegy, továbbá

b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító – bemutatóra vagy névre szóló – okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja – az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva – az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés,

77. kollektív befektetési forma: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

78. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személy és az élettárs,

79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,

80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,

81. központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer,

82. központi szerződő fél: a tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság,

83. központi szerződő fél tevékenység: az elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által a tőzsdeügylet és a tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás,

84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,

85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot,

86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás,

87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

88. letéti őrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,

91. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,

92. minősített befektető:

a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személyek, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot, befektetési alapkezelő társaságot, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, portfóliókezelőt, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amely kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történő befektetés,

b) nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek,

c) kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek,

d) olyan természetes személy, akit a Felügyelet, illetőleg a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy szerepel a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban,

e) olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet, illetőleg a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy szerepel a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban,

93. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is,

94. nyilvános ajánlattétel: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,

95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala,

96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,

97. nyilvántartott: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,

99. nyílt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra,

100. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,

101. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek,

102. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság,

103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,

104. pénzügyi holding társaság: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,

106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,

108. referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),

110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,

111. részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,

114. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer,

b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,

c) a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,

d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,

115. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító,

116. szabályozott információ: az összefoglaló jelentés, a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,

117. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva),

118. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

119. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít,

120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei egymással szemben – valamint a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett – kötött ügylet esetében a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet ügyfelei és a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet között – fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg az ügyfelek egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása),

121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,

122. tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet,

123. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek,

124. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,

125. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,

126. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,

127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,

128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

129. ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató által vezetett számla,

131. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személyjogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell,

132. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot,

133. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő vállalkozás, amelynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van,

134. vezető állású személy:

a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

135. zárt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra.”

(2) A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában

1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,

2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,

4. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,

5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,

6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,

7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,

8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).”

(3) A Tpt. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.”

6. § A Tpt. 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A természetes személy kérelmezőt a Felügyelet akkor veszi fel a minősített befektetők nyilvántartásába, ha magyar állampolgár vagy legalább egy éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és az a)–c) pontban foglalt feltételek közül legalább kettőnek megfelel:]

„c) az 5. § (1) bekezdése 92. pontjának a) alpontjában felsorolt jogi személyek valamelyikénél olyan beosztásban dolgozik, vagy legalább egy éven keresztül olyan beosztásban dolgozott, amelyhez szükséges az értékpapír befektetések ismerete.”

7. § A Tpt. 52. §-át megelőző Fejezet cím, cím és az 52. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. Fejezet

Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

52. § (1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos információk közzétételére, ha

a) az értékpapír ezer eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összegnél kisebb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve részvény, ha az Európai Unió tagállamában bejegyzett kibocsátó létesítő okirata szerinti székhelye Magyarországon van, illetve harmadik országban bejegyzett kibocsátó esetén, ha értékpapírjának nyilvános forgalomba hozatalát a felügyelet engedélyezte;

b) olyan kibocsátó értékpapírja, amely székhely szerinti tagállamának Magyarországot választotta.

(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.

(3) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra és a tagállamok nemzeti központi bankjaira.”

8. § A Tpt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A 44–46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt a Felügyelet engedélyével valamely szabályozott piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét teljes naptári hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhető el. Az összefoglaló jelentést az 56. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.”

9. § A Tpt. 54. §-át megelőző cím és az 54. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Rendszeres tájékoztatás

54. § (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.

(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés,

b) éves jelentés,

c) nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója időközi vezetőségi beszámoló formájában teljesíti.

(3) Nem köteles féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.

(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését, és gondoskodnia kell arról, hogy az legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhető maradjon. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a jogszabályban előírt határidőben kell nyilvánosságra hoznia.

(5) A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé, és gondoskodik arról, hogy az legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhető maradjon.

(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni

a) az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,

b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.

(7) A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni tizedik hét és a vége előtti hatodik hét közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan.

(8) Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie azon kibocsátónak, amely legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít a szabályozott piac szabályai vagy saját kezdeményezése alapján.

(9) A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napján köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát és az alaptőke nagyságát.

(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”

10. § A Tpt. 55. §-át megelőző cím és az 55. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Rendkívüli tájékoztatás

55. § (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.

(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”

11. § A Tpt. 56. §-át megelőző cím és az 56. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai

56. § (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.

(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.

(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.

(4) A kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatást egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni, amelyet a Felügyelet közzétesz az általa üzemeltetett honlapon.

(5) Az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá a Felügyelet felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”

12. § A Tpt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.

(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.

(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.”

13. § A Tpt. az 57. §-t követően a következő 58. §-sal egészül ki:

„58. § (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.

(2) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:

a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és

b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(3) Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok Felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.

(5) Az egy vagy több tagállamban nyilvánosan forgalomba hozott, ötvenezer euró, illetve a kibocsátás napján az annak megfelelő névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó szabályozott információkat vagy a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó választása alapján.

(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.”

14. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 58. §-át követően a következő címmel és 59. §-sal egészül ki:

„A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése

59. § A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik

a) az értékpapír lejártával;

b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;

c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.”

15. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 59. §-át követően a következő 60. §-sal egészül ki:

„60. § (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.”

16. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 60. §-át követően a következő címmel és 61. §-sal egészül ki:

„A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele

61. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő közvetlen vagy közvetett, 5%-os, majd ezt követően minden további 5%-os küszöbértéket átlépő, szavazati jogot biztosító részvény, illetőleg szavazati jog megszerzéséről vagy elidegenítéséről a részvényes, illetve a szavazati jog birtokosa a kibocsátót haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett. Első napnak azon nap másnapja számít, amelyen a szavazati jogot biztosító részvény, illetve a szavazati jog küszöbértéket átlépő tranzakcióról tudomást szerzett, illetve kellett volna szerezzen annak megszerzője, eladója.

(2) Az ötvenszázalékos mérték elérését követően az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségnek a hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencvenszázalékos mérték elérésekor, illetve ezt követően minden újabb egyszázalékos növekedése esetén kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a csökkenés bejelentésére és közzétételére is.

(3) A szavazati jogok kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.

(4) A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a részvényekre,

a) amelyeket kizárólag a szokásos rövid elszámolási cikluson belüli kölcsönös beszámítás vagy elszámolás céljából vásároltak meg, illetve

b) nem alkalmazandó a letétkezelőknek a letétkezelői minőségükben birtokában lévő részvényekre, azzal a feltétellel, hogy a letétkezelők az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat csak papíralapú vagy elektronikus eszközökkel adott utasítások szerint gyakorolhatják, továbbá

c) nem vonatkozik az árjegyző által történő megvásárlására vagy eladására, ha az rendelkezik a székhelye szerinti tagállam engedélyével és nem avatkozik bele az érintett kibocsátó vezetésébe, továbbá semmilyen befolyást sem gyakorol a kibocsátóra az ilyen részvények megvásárlásához vagy a részvényár garantálásához.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség terheli mindazon személyeket is, akik jogosultak szavazati jogok megszerzésére, eladására vagy gyakorlására:

a) olyan megállapodás alapján, amely lehetővé teszi a szavazati jogok összehangolt – a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló – gyakorlását;

b) szavazati jogok ellenszolgáltatás fejében történő ideiglenes átruházására vonatkozó megállapodás alapján;

c) biztosítékként elhelyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok tekintetében, a szavazati jogok gyakorlását lehetővé tevő megállapodás alapján;

d) haszonélvezeti jog alapján;

e) az ellenőrzött vállalkozás birtokában lévő szavazati jogok tekintetében, az a)–d) pontok értelmében;

f) nála letétbe helyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok tekintetében, amennyiben erre – a részvényesek konkrét utasításai hiányában – saját belátása szerint van módja;

g) harmadik félnek adott megbízás alapján, a harmadik fél saját nevében birtokolt szavazati jogok tekintetében;

h) meghatalmazottként, amennyiben erre – a részvényesek konkrét utasításai hiányában – saját belátása szerint van módja.

(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség terheli mindazon személyeket is, akik közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök – ideértve a határidős, opciós szerződéseket is – birtokában vannak, amelyek – a birtokos egyedüli saját kezdeményezésére, illetőleg megállapodás alapján – a kibocsátó által korábban nyilvános forgalomba hozott részvények szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé.

(7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott küszöbértékek vonatkozásában a kibocsátó saját részvény megszerzésének, illetve eladásának tényét és körülményeit mielőbb, de legkésőbb a megszerzést vagy az értékesítést követő két naptári napon belül köteles közzétenni.

(8) Nem kell alkalmazni az (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltakat azon anyavállalatra, amelynek befektetési vállalkozása vagy hitelintézete

a) rendelkezik portfóliókezelési engedéllyel,

b) csak utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfóliókezelési szolgáltatásokat minden más szolgáltatástól függetlenül végzi,

c) az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.

(9) Egy vállalkozás mentesül az (1), (2) és (5) bekezdések szerinti bejelentési kötelezettség alól, ha a bejelentést az anyavállalat, vagy amennyiben az anyavállalat is egy ellenőrzött vállalkozás, akkor saját anyavállalata teszi meg.

(10) Egy alapkezelő társaság anyavállalatának nem szükséges összesítenie az (1), illetve (2) és (5) bekezdések szerinti értékpapír-állományát az alapkezelő társaság által kezelt értékpapír-állománnyal, ha az adott alapkezelő társaság az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait. Összesítenie kell azonban az értékpapír-állományokat, ha az anyavállalat, vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozása az adott alapkezelő társaság által kezelt értékpapír-állományba fektet be, és az alapkezelő társaságnak nincs lehetősége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.

(11) A befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának nem szükséges összesítenie az (1), (2) és (5) bekezdések szerinti értékpapír-állományát azzal az értékpapír-állománnyal, amelyet a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet ügyfelenként elkülönítetten kezel, feltéve, hogy:

a) rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel,

b) csak utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfóliókezelési szolgáltatásokat minden más szolgáltatástól függetlenül végzi,

c) az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.

Összesítenie kell azonban az értékpapír-állományokat, ha az anyavállalat, illetve az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozása az adott befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet által kezelt értékpapír-állományba fektet be, és a befektetési vállalkozásnak, illetve hitelintézetnek nincs lehetősége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.

(12) Az e §-ban meghatározott bejelentést és közzétételt elmulasztó személy a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(13) Az e §-ban meghatározott bejelentésre és közzétételre vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”

17. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 61. §-át követően a következő Fejezettel és 62. §-sal egészül ki:

„VI. Fejezet

A közérdeklődésre számot tartó személyre vonatkozó előírások

62. § (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának legalább három tagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a kibocsátó legfőbb szerve választja.

(2) Az audit bizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és rendelkeznie kell számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel. Az audit bizottság tagjává nem válaszható meg az igazgatóság azon tagja, aki a kibocsátóval munkaviszonyban áll.

(3) Az audit bizottság feladata:

a) a pénzügyi beszámolás folyamatának figyelemmel kísérése,

b) a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának figyelemmel kísérése,

c) az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése,

d) a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségének figyelemmel kísérése, ideértve a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég által az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatán kívül a kibocsátónak nyújtott egyéb szolgáltatásokat is,

e) javaslattétel a könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre.

(4) A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának során felmerülő kulcsfontosságú kérdésekről, így különösen a belső ellenőrzési, a pénzügyi beszámolási folyamattal kapcsolatos jelentős hiányosságokról köteles írásban tájékoztatni az audit bizottságot.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia, ha a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója rendelkezik olyan testülettel, amelynek tagjai megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és a testület feladata ellátni a (3) bekezdésben foglaltakat. A kibocsátónak ebben az esetben a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

(6) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.”

18. § A Tpt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.”

19. § (1) A Tpt. 65/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.”

(2) A Tpt. 65/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek – tekintet nélkül a célzatra – a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.”

20. § (1) A Tpt. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,

b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy

d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,

akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni.”

(2) A Tpt. 68. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) kell megbízni.”

21. § A Tpt. 76. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.”

22. § A Tpt. 76/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított kilencven napon belül élhet.”

23. § A Tpt. 76/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül – írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

24. § A Tpt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a hitelintézet, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).”

25. § A Tpt. 147. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„147. § (1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató – a 148. §-ban foglalt eset kivételével – ügyfélszámlát vezet. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez.

(2) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.

(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

26. § (1) A Tpt. 201/A. §-a a) pontjának aa)–ac) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nem köthet ügyletet

a) a kibocsátónál vezető állású személy]

„aa) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves jelentés 56. § szerinti közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);

ab) ha a kibocsátó féléves jelentést készít, a féléves jelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül;

ac) ha a kibocsátó negyedéves jelentést vagy időközi vezetőségi beszámolót készít, annak közzétételét megelőző tizenöt napon belül;”

[a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra;]

(2) A Tpt. 201/A. §-a c) pontjának ca)–cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nem köthet ügyletet

c) a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és a 201. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott személy,]

„ca) ha az éves beszámoló készítésében közreműködik, a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 56. § szerinti közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);

cb) ha a féléves jelentés készítésében közreműködik, a féléves jelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül;

cc) ha a negyedéves jelentés vagy az időközi vezetőségi beszámoló készítésében közreműködik, annak közzétételét megelőző tizenöt napon belül;”

[a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.]

27. § A Tpt. 201/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 201. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személy a Felügyeletnek tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően köteles haladéktalanul az 56. § szerint közzétenni.”

28. § (1) A Tpt. 201/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul az 56. § szerint, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat.”

(2) A Tpt. 201/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kibocsátó másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidejűleg köteles ugyanazt az információt teljes mértékben az internetes honlapján nyilvánosságra hozni.”

29. § A Tpt. 216. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.”

30. § A Tpt. 221. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.”

31. § A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”

32. § A Tpt. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.”

33. § (1) A Tpt. 289. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési jegy esetén – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az V. Fejezetben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.”

(2) A Tpt. 289. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zárt végű, nyilvános befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy esetén alkalmazni kell az 56. §-ban foglalt előírásokat.”

34. § (1) A Tpt. 302. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Tpt. 302. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

35. § A Tpt. 305. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„305. § A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.”

36. § A Tpt. 306. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha]

„c) a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy tizenkét hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;”

37. § A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]

„d) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 357. § (3) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot;”

38. § A Tpt. 309. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.”

39. § A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen, illetve a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (3) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.”

40. § A Tpt. 311. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.”

41. § A Tpt. 312. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tőzsdei kereskedő az a személy lehet, aki”

42. § A Tpt. 314. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.”

43. § (1) A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”

(2) A Tpt. 317. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szabályozott piacnak

a) a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének V. fejezetében,

b) a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében

foglaltakat.”

44. § A Tpt. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsde ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett határidős ügyletből eredő kötelezettséget – a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.”

45. § A Tpt. 322. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az opciós ügylet azáltal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett opciós ügyletből eredő kötelezettséget – a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.”

46. § A Tpt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.”

47. § A Tpt. 331. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szabályozott piacnak a kereskedés előtti és utáni átláthatóság biztosítása érdekében alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében foglaltakat.”

48. § A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni”

49. § A Tpt. 334. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„334. § Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:

a) a klíring,

b) a klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése,

c) a klíringelt ügylet nem pénzbeli (termékkel) történő teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést,

d) az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése.”

50. § (1) A Tpt. 335. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elszámolóházi tevékenységek közül]

„b) a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységet tőzsdei tevékenységet végző társaság végezheti.”

(2) A Tpt. 335. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag

a) a központi értéktári tevékenységet,

b) a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást,

c) a 336. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységet,

d) központi szerződő fél tevékenységet,

e) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

f) értékpapír-kölcsönzést,

g) nemesfém letéti őrzését és letétkezelését,

h) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyag-kibocsátási jogokra vonatkozó ügyletek elszámolását,

i) az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységként:

ia) informatikai,

ib) adatszolgáltatási,

ic) részvénykönyv-vezetési,

id) oktatási,

ie) közgyűlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedő,

if) részvényesi meghatalmazotti (nominee)

tevékenységet végezhet.”

(3) A Tpt. 335. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elszámolóház kizárólag abban az esetben jogosult a 335. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet végezni, amennyiben nem rendelkezik a 335. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.”

(4) A Tpt. 335. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elszámolóház jogosult továbbá a központi szerződő fél által kiszervezett tevékenységek végzésére.”

51. § A Tpt. 335/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat

a) tőzsdének, ideértve a külföldi tőzsdét;

b) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet;

c) központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;

d) központi szerződő félnek, ideértve a külföldi központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetet;

e) befektetési vállalkozásnak, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;

f) hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet;

g) árutőzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutőzsdei szolgáltatót;

h) befektetési alapkezelőnek, ideértve a külföldi befektetési alapkezelőt, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;

i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének;

j) értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót;

k) a Magyar Állam számára;

l) a Magyar Állam vagyonát kezelő szervezetek számára és

m) az MNB számára

nyújthat.”

52. § A Tpt. 336. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:

a) a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást,

b) kizárólag tőzsdén kívüli szállítás fizetés ellenében történő elszámolással lezáruló értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,

c) kizárólag értékpapírral történő teljesítés esetén a 334. § c) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,

d) a 334. § d) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,

e) a 335. § (3) bekezdésének g) és i) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet kisegítő tevékenységet, és