1. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.”
2. § (1) A Jst. 3. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha)
„i) átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség.”
(2) A Jst. 3. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani”
3. § (1) A Jst. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)
„a) rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális segélyben részesülő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,”
(2) A Jst. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.”
4. § A Jst. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem részesíthető a fél támogatásban, ha
a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle, a megvonás időpontjától számított 5 évig,
b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak, vagy
c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését akadályozza.”
5. § A Jst. II. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„II. Fejezet
TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN
A támogatás formája
11. § Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.
11/A. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre és a pártfogó ügyvéd díját az állam – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megelőlegezi.
(2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi.
(2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
A támogatás igénybevételének feltételei
12. § Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél,
a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy
b) akinek a perében a jogi képviselet kötelező.
13. § A támogatásban részesíthető
a) a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fél;
b) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy;
c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;
d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
14. § A támogatásra rászorultnak tekintendő
a) az 5. §-ban és a 7–9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél,
b) a költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is.
15. § A támogatásra – a 14. §-ban foglaltakon túlmenően – rászorultnak tekintendő
a) a 6. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél;
b) a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha a 14. § szerint minősül rászorultnak;
c) a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;
d) vagyoni helyzetétől függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet.
A támogatás kizártsága
16. § (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő esetekben:
a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta;
b) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására.
(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:
a) a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;
b) a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta;
c) az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul;
d) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)–f) pontjában megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.”
6. § A Jst. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor tekintendő rászorultnak, ha
a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek, vagy
b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti feltételeknek, továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére.
(2) Nem engedélyezhető a támogatás
a) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésének alkalmazására, vagy
b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.
(3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.”
7. § A Jst. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek minősül:
a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,
b) a támogatás megvonása,
c) a támogatás összegének meghatározása,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezés,
e) döntés részletfizetés, halasztás vagy méltányossági kérelem tárgyában.”
8. § A Jst. 52–59. §-a és az azokat megelőző alcímek a következő szöveggel lépnek hatályba:
„A támogatás engedélyezése iránti kérelem
52. § (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert befejező határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig) kérheti.
(2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől kezdve a per jogerős befejezéséig tart.
53. § A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást,
b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot.
54. § A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
A támogatást engedélyező határozat
55. § A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a perre vonatkozó adatokat (bíróság, – ha ismert – az ügyszám, felek neve, címe, a per tárgya);
b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta (14. és 15. §) alapján részesül támogatásban;
c) azt, hogy a fél a támogatásra mely időponttól szerzett jogosultságot.
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
56. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a per jogerős befejezéséig – az engedélyezés időpontjához képest – kétévente,
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
57. § (1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, mert az igénybevételének a feltételei a támogatás iránti kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, a fél a részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni. A jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a támogatás engedélyezése során a fél nem szolgáltatott ezzel összefüggésben valótlan adatot, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az előlegezett pártfogó ügyvédi díjat megfizetni.
58. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerős megvonásáról értesíti a bíróságot és a pártfogó ügyvédet.
A támogatás nyilvántartása
59. § A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:
a) a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya,
b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj összege,
c) a visszatérítésre köteles perbeli ellenfél adatai (név, anyja neve, születési időpont, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám).”
9. § A Jst. 61–62. §-a és az azokat megelőző alcímek a következő szöveggel lépnek hatályba:
„A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele
61. § (1) A fél – a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett – a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül meghatalmazást adhat jogi segítőnek.
(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak a sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt vagy kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(3) A jogi segítő
a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,
b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(4) A jogi segítő a (3) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(5) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő (vagy kirendelt más ügyvéd, ügyvédi iroda) a meghatalmazás elfogadásától (a kirendelést tartalmazó döntés kézhezvételétől) számított 8 napon belül köteles értesíteni
a) nevéről, irodájának címéről a jogi segítségnyújtó szolgálatot és a bíróságot, továbbá bankszámlaszámáról a jogi segítségnyújtó szolgálatot;
b) a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül szűnik meg.
A pártfogó ügyvéd díjának kifizetése és visszatérítése
62. § (1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére
a) megállapítja a pártfogó ügyvédi díj, illetve a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi díj összegét;
b) ha annak külön jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a pártfogó ügyvéd részére fizetendő pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét;
c) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére, levonva belőle a (3) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét.
(2) Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi az előlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje ebben az esetben 30 nap.
(4) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez.
(5) A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni nem kell.
(6) A határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvédi díj kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat terhére történik.”
10. § A Jst. 63. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„63. § (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A támogatás iránti kérelmet – ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik – legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve a rendkívüli perorvoslati és különleges eljárás befejezéséig terjed és nem hat vissza a büntetőeljárás megindulására; a pártfogó ügyvédi képviseletre való jogosultság a büntetőeljárás bírósági szakaszára terjed ki.
(3) A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes költségmentesség),
b) a büntetőeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot.
(4) A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor.
(5) A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (büntetőeljárást lefolytató hatóság, büntetőügy száma, vádlott neve, bűncselekmény);
b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló személyes költségmentessége);
c) a támogatás hatályát.
(6) A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötelezés és a díj kifizetése tekintetében a 62. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
11. § A Jst. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyvéd és a közjegyző akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a) tevékenységét, illetve szolgálatát nem szünetelteti,
b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, illetve szolgálatából nem függesztették fel, és
c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.”
12. § A Jst. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződés újabb három évre meghosszabbítható, ha a jogi segítő úgy nyilatkozik, hogy a névjegyzékbe vételt kizáró ok továbbra sem áll fenn.”
13. § A Jst. 70. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha)
„d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy – a jogi segítőn kívül álló okból – a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.”
14. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet – ha nincs jogi képviselője – perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni.”
(2) A Pp. 73/B. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott – a 73/A. §-ban meghatározott – kérelem nem hatálytalan, ha
a) a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy
b) a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet – ide nem értve a (4) bekezdésben szabályozott esetet.
(3) A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben azt követően hívja fel a 73/A. §-ban meghatározott kérelmet előterjesztő felet, hogy jogi képviseletéről 60 napon belül gondoskodjék, ha a kérelmet a (2) bekezdés b) pontjában említett okból nem utasítja el.”
(3) A Pp. 84. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Költségkedvezmények
84. § (1) Azt a felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:
a) illetékmentesség;
b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól;
c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.
(2) A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél számára teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást.
(3) A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azon költségeket, amelyeknek előlegezése alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére – a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétől függetlenül – a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül.”
(4) A Pp. 85. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre; e személyek és az Európai Unió tagállamában bejegyzett külföldi jogi személyek, szervezetek perköltség-biztosíték letételére nem kötelezhetőek.”
(5) A Pp. a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott perekben a felet (beavatkozót) jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi költségfeljegyzési jog).
(2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében
a) a 84. § (1) bekezdésének b) pontja alá eső költségeket az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni;
b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga.
(3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi – kivéve a 85. § (5) bekezdésben megjelölt felet – is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.
(4) Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak megfizetni.
(5) Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is.”
(6) A Pp. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a tárgyi költségfeljegyzési jogra megfelelően alkalmazni kell.”
(7) A Pp. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A pártfogó ügyvédi képviseletet külön törvény szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
(2) A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában – a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával – megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a következő adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a) felek neve,
b) per tárgya,
c) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,
d) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám).
(3) A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel szemben közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.”
(8) A Pp. 395. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintéző által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben;
b) az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
c) a bírósági letétkezelés szabályait;
d) a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól vezetett számítógépes nyilvántartás igénybevételének részletes szabályait, illetve a költségtérítés összegét;
e) azon perek körét, amelyekben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, és e perekben azokat a költségeket, amelyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles előlegezni, illetve viselni, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
f) a költségmentesség, a tárgyi költségfeljegyzési jog és az illetékfeljegyzési jog előfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, valamint a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.”
15. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 229. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés feltételeiről, valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.
(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani. Erről a sértettet tájékoztatni kell.”
(2) A Be. 312. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát, továbbá tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.”
(3) A Be. 312. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (4)–(7) bekezdés számozása (6)–(9) bekezdésre változik:
„(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(5) Ha a sértett a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.”
(4) A Be. 340. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi díjat. A jogerős határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló jogerős határozatról a következő adatok közlésével értesíti a jogi segítségnyújtás engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,
b) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám).”
(5) A Be. 343. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárás alatt megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.”
(6) A Be. 343. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a pótmagánvádló a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a (2) bekezdés szerinti tizenöt napos határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(5) Ha a pótmagánvádló a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a pótmagánvádlót figyelmeztetni kell.
(6) A pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki.
(7) A perbeszédet a pótmagánvádló képviselője tartja.”
(7) A Be. 604. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„d) a szaktanácsadó díjazására, illetve a tanú által felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,”
(rendeletben szabályozza.)
16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján.”
17. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 31. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha a külön jogszabály szerinti jogi segítőként működik.”
(2) Az Üt. 89/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kamara az európai közösségi jogászt arcképes igazolvánnyal látja el.”
(3) Az Üt. 131. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendelettel szabályozza
a) a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget,
b) a pártfogó ügyvéd díjazását és a kirendelés ellátásának díját,
c) az ügyvédjelölti joggyakorlatot.”
(4) Az Üt. 13. §-ának (2) bekezdésében, 84. §-ának (4) bekezdésében, 90. §-ának (4) bekezdésében és 95. §-ának (3) bekezdésében az „igazolvánnyal” szövegrész helyébe az „arcképes igazolvánnyal” szöveg lép.
18. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban méltányossági eljárásnak nincs helye.”
(2) A Szaktv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakértői intézmény nevében csak az intézmény alkalmazottja, vagy oda szolgálatteljesítésre berendelt igazságügyi szakértő végezhet igazságügyi szakértői tevékenységet. A külön jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői szakterületeken kizárólag az intézmény névjegyzékbe felvett szakértője járhat el.
(4) Ha az intézmény nevében a szakvéleményt az intézmény névjegyzékben nem szereplő alkalmazottja adja, akkor eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.”
(3) A Szaktv. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) az érintett miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre,
b) az érintett miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértők képzésére, a 18. § (4) bekezdése szerinti vizsgára,
c) az érintett miniszterrel egyetértésben a szakértői testületek működésére,
d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjára
vonatkozó részletes szabályokat.”
(4) A Szaktv.
a) 32. §-ának (1) bekezdésében a „2008. január 1-jéig” szövegrész helyébe a „2009. december 31-ig”,
b) 32. §-ának (8) bekezdésében a „2008. január 1-ig” szövegrész helyébe a „2009. július 1-jéig”
szövegrész lép.
19. § (1) A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Jbt.) 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
(2) A Jbt. 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Üt. 116. §-ának (6) bekezdése 2008. július 1-jén a hatályát veszti.”
20. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 14–16. §-a és 22. §-ának (4) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti e törvény 1–4. §-a, 7. §-a, 11–13. §-a, 17. §-ának (2) bekezdése, 18–19. §-a, 22. §-ának (3) bekezdése, valamint 23. §-a. E bekezdés e törvény hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
(4) 2008. január 2-án hatályát veszti e törvény 1. §-t megelőző alcíme, 5. §-a, 6. §-a, 8–10. §-a, 14–17. §-a, 14. §-t megelőző alcíme és 22. §-a. E bekezdés 2008. január 3-án hatályát veszti.
21. § (1) A Jst.-nek a törvény 1–4. §-ával, 7. §-ával, 11–13. §-ával és 23. §-ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Pp.-nek és a Be.-nek e törvény 14. §-ával és 15. §-ával megállapított rendelkezéseit a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
22. § (1) A Jst.
a) 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, valamint 77. §-a, 80. §-a, 81. §-a és 85. §-a,
b) 82. §-a (5) bekezdésének a Be. 343. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezése
nem lép hatályba.
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 135. §-a és 137. §-a nem lép hatályba.
(3) Hatályát veszti
a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 19. §-ának (6) bekezdése,
b) a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 48. §-ának (7) és (8) bekezdése,
c) a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 175. §-ának (1) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a Pp. 85. §-a (4) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, 88. §-a, továbbá 395. §-ának (5) és (6) bekezdése.
23. § (1) A Jst.
a) 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „beadvány” szövegrész helyébe a „beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.)” szöveg,
b) 7. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „az (1) bekezdés alapján kiszámított összegből” szövegrész helyébe az „a közös háztartásban élők összjövedelméből” szövegrész, 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „a fél által” szövegrész helyébe az „általuk” szövegrész, 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „a félre eső” szövegrész helyébe az „az általuk fizetett” szövegrész,
c) 8. §-ának (1) bekezdésében és a 9. §-ának (1) bekezdésében az „az 5. §-ban vagy a 6. §-ban megállapított összeghatárt” szövegrész helyébe az „a rászorultsági összeghatárt” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében az „az 5. §-ban és 6. §-ban meghatározott mértékű jövedelem” szövegrész helyébe az „a rászorultsági összeghatárnak megfelelő mértékű jövedelem” szöveg,
d) 10. §-ának (3) bekezdésében az „a jogi szolgáltatás” szövegrész helyébe az „az általa igénybe vett jogi szolgáltatás” szöveg
lép.
(2) A Jst. 3. §-át megelőző alcím helyébe az „A támogatás igénybevételének feltételei” alcím lép, a Jst. 4. §-át és 5. §-át megelőző alcímek pedig a hatályukat vesztik.
