1. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;
b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre;
c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre; valamint
d) azon vállalkozások – e törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed.
(2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre,
b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.
3. § (1) E törvény alkalmazásában:
1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:
a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;
3. azonosító adatok:
a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;
4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;
5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;
7. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni;
8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;
9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak;
10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;
11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság;
12. biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom;
13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;
18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
19. érintett felügyeleti hatóság:
a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy
b) a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy
c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;
20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;
21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség – amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel:
a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,
b) szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás;
22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;
23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;
25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, főirodája található;
26. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;
27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;
28. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítője vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;
29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;
30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;
31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;
33. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő – kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek;
34. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
35. nettó függőkártartalék: a továbbengedményező részesedése nélküli függőkártartalék;
36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;
37. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság;
38. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;
39. szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
40. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;
41. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
42. szavatoló tőke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
43. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;
44. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló viszontbiztosító székhelye található;
45. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
46. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;
47. továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása;
48. ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
49. ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
50. ügyvezető: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A viszontbiztosító első számú vezetője a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója;
51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
52. üzletszerű tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
53. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia;
54. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe;
55. vezető állású személy:
a) az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,
b) harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában működő viszontbiztosító esetén az általános képviselő és az ügyvezető;
56. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;
57. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
58. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;
59. viszontbiztosítói holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;
60. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja.
(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell.
4. § (1) Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység a Magyar Köztársaság területén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.
(2) Harmadik országbeli viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet.
5. § (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.
(2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.
(3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni.
(4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.
6. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
7. § (1) A Magyar Köztársaság területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2) Az egyes szervezeti formákra
a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),
b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
c) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaság
a) a 29. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék,
b) a 29. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,
c) cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.
(2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke 10, 20, 33, 50 százalékát.
9. § (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.
(2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.
10. § (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(2) A 29. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.
11. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.
(2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
12. § (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban
a) a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint,
b) a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja – az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig – a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.
13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.
14. § A felügyelő bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek.
15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (63–64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be.
(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.
(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményéből.
16. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.
(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követő 30 napon belül – az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában.
17. § A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.
18. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdéséről és főbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelőzően a Felügyeletet írásban értesíteni.
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.
19. § A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.
20. § (1) A külföldi viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.
(2) A képviselet által végezhető tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetőjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55–56. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
21. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a viszontbiztosító alapításához,
b) a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,
c) a viszontbiztosítási tevékenység módosításához,
d) a viszontbiztosítási állomány átruházásához,
e) a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
f) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez,
g) a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban működő viszontbiztosítóban, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
h) az 53. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,
i) a 31. § (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. §-ban és a 44–47. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához.
(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál.
(5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
22. § A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:
a) az alapítani tervezett viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapító okiratát (alapszabályát),
b) az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,
c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,
e) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkező személyről és a befolyásoló részesedés mértékéről,
g) viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékéről,
h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,
i) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.
23. § A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító
a) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,
b) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
24. § Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.
25. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg a 22. §-ban foglalt követelményeknek,
c) az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
26. § (1) A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenőrizni.
(2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,
b) az üzleti tervet,
c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,
d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit,
f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,
g) a viszontbiztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,
h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
b) üzleti terve nem felel meg a 30. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére.
(4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha
a) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
b) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,
c) a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetőleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.
(5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.
27. § Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt – kérelemre – nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki.
28. § A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele:
a) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése,
b) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.
29. § (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő
a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint
b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(2) A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke
a) viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint,
b) viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint.
(3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.
(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67–68. §-ok előírásai szerint.
30. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:
a) a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését,
b) a működési terület meghatározását,
c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tőke nagyságát és összetételét,
d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket,
e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol,
f) a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat.
(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a viszontbiztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést
a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános költségekre,
b) a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására,
c) a likviditási helyzet várható alakulására,
d) a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a szavatoló tőke szükséglet, illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,
e) a tervezett mérlegadatokra.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.
31. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,
b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező viszontbiztosító működését.
(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,
b) a kérelmező viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
c) a kérelmező viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,
e) a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,
f) a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti,
g) a kérelmező viszontbiztosító a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,
h) a kérelmező viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket,
i) a kérelmező viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,
j) a kérelmező viszontbiztosító székhelye és főirodája azonos országban van.
(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(4) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.
(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele
a) a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,
b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,
c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétől a terjesztett viszontbiztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.
32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni
a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c) ha a szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét,
d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez,
e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást,
f) ha a székhelye megváltozott,
g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,
h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát.
(2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,
b) a 47. §-a szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,
c) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását,
d) az alapszabály (alapító okirat) módosítását,
e) könyvvizsgálójának megválasztását.
33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.
34. § (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.
(2) A viszontbiztosító felügyelő bizottságának elnöke – a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
35. § A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.
36. § A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 40. § (2) bekezdésének b)–f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.
37. § (1) A viszontbiztosító – az adatvédelmi előírások betartása mellett – az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál.
(3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
38. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné.
(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel.
(3) A viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.
(6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a viszontbiztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a viszontbiztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
39. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt feltételeket.
(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerződéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell.
40. § (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését,
f) a fióktelep nevét és címét.
(3) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet.
41. § (1) Viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.
(3) A vezető állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
42. § (1) A viszontbiztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.
(2) Cégjegyzésre – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is – és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában működő viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.
(3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként – átruházható.
(4) A viszontbiztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként foglalkoztatott személyt.
43. § (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához
a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
b) vezető jogtanácsost,
c) számviteli rendért felelős vezetőt,
d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),
köteles foglalkoztatni.
(2) Az egyéb vezetők engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)–(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
44. § A biztosító vezető biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)–(3) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
45. § A viszontbiztosító vezető jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 87. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
46. § A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetőjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 88. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
47. § A viszontbiztosító belső ellenőrzési szervezete vezetőjének (belső ellenőrének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelő bizottság belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladataira és a belső ellenőr feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
48. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit. 91. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
49. § (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a módosított alapszabályt,
b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat,
c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,
d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.
(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.
50. § (1) A viszontbiztosítási állomány – az átadó és az átvevő viszontbiztosító közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerződéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének időpontjától – a viszontbiztosítási állományt átvevő vállalkozás válik a szerződés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelővé, illetve titoktartásra kötelezetté.
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyar Köztársaság területén lévő fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.
51. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,
b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
e) abban az esetben, ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(2) Az állományátruházást engedélyező Felügyelet megkeresi az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tőke szintjét.
(3) Ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.
(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy
b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.
(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.
(6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.
(7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni.
(8) Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.
52. § (1) A szerződésállományt átvevő viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyező határozat kézhezvételétől, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az átvevő viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – 30 napra – felmondhatja.
(2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés – a Bit. 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját is figyelembe vevő – arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.
(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező
a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,
b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,
c) a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen,
d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét az Európai Unió területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél helyezze el,
e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,
f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,
g) nyilatkozzék arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, továbbá
h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:
a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
b) a kérelmező alapító okiratát,
c) a kérelmező vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték,
d) a kérelmező természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó – 3 hónapnál nem régebbi – hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki,
e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
f) a kérelmező vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy a Bit. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen előéletére vonatkozó – 30 napnál nem régebbi – igazolást,
g) a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
h) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat.
(5) Ha a kérelmezők között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)–(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.
54. § Ha a kérelmező a másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy és az 53. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító a kérelmező ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmező
a) természetes személy büntetett előéletű,
b) jogi helyzete nem tisztázott,
c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,
d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,
e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait,
f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,
g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,
h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.
(2) A Felügyelet az 53. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.
(3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerződésből származó jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított 3 hónap elteltétől gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él.
56. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban az 53. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően 15 munkanappal bejelenteni, ha
a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, illetve a viszontbiztosító megszűnik leányvállalatának lenni.
(2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.
57. § (1) A szerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki viszontbiztosító részvénytársaságban
a) befolyásoló részesedést szerzett;
b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy
ba) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy
bb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy
c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította.
(2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.
(3) A viszontbiztosító részvénytársaság – éves belső adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.
58. § A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító működésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak.
59. § (1) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja], illetve élettársuk a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).
(2) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.
(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.
(4) Az (1)–(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.
60. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a) a meg nem szolgált díjak tartaléka;
b) a matematikai tartalékok;
c) a függőkár tartalékok, ezen belül:
1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),
2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
d) az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék;
e) az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék;
f) a káringadozási tartalék;
g) a nagy károk tartaléka;
h) a törlési tartalék;
i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;
j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
(3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülő technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából.
(4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a 2 500 000 eurót.
61. § A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az ésszerűség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján – előreláthatóan fedezetet nyújtson.
62. § A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.
63. § (1) A szavatoló tőke a viszontbiztosítónak a 65–66. §-a szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
(2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkeszükséglet. Amennyiben egyidejűleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tőke fedezetével is.
(3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók.
64. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy
a) fióktelepei szavatoló tőkéjét, illetve minimális szavatoló tőke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg;
b) a 31. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el;
c) fióktelepei biztonsági tőkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.
(4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot.
(5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni őket.
65. § (1) A szavatoló tőkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, a kötelezettségektől mentesen kell meghatározni.
(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:
a) a befizetett jegyzett tőke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:
aa) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a viszontbiztosító megszűnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,
ab) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történő, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból bekövetkező kifizetésről a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés előtt értesíteni kell, amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,
ac) a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)–ab) pontok szerinti előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják;
b) a tőketartalék;
c) a lekötött tartalék;
d) az értékelési tartalék 20 százaléka;
e) az eredménytartalék;
f) a mérleg szerinti eredmény;
g) az alárendelt kölcsöntőke;
h) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.
(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.
(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlő arányban – csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:
a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll;
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható;
c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;
d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év;
e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb;
f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;
g) az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható;
h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.
66. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.
(2) A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:
a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,
b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét,
c) a nem életbiztosítási ágban működő viszontbiztosító esetén, amennyiben a viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függőkártartalékát a jövőbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függőkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás előtti és a diszkontált függőkártartalék különbözetét,
d) a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt – a 65. § (2) bekezdés h) pontja szerinti – osztalék elsőbbségi részvény és – a 65. § (2) bekezdés g) pontja szerinti – alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,
e) a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt – a Hpt. 5. számú melléklete szerinti – osztalékelsőbbségi részvény és alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik.
(3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.
(4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztéből származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.
67. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális összeggel.
68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 000 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 000 000 euró.
69. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,
b) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
