1. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagjával kapcsolatos kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.”
(2) A Hjt. 40. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.
(4) A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza.”
2. § A Hjt. 41. § (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„Nem létesíthető szolgálati viszony azzal sem, aki próbára bocsátás intézkedés, illetve vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll.”
3. § A Hjt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor.”
4. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[(1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]
„l) akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, a felmentési védelem idejére.”
(2) A Hjt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állomány (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.”
(3) A Hjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontjaiban szereplők adatait - rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg - meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára.”
5. § A Hjt. 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Honvédség egészségügyi intézményeiben és az Állami Egészségügyi Központban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.”
6. § (1) A Hjt. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szerződéses katona részére a próbaidő leteltekor - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményben végzettek esetében az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg - a leszerelési segély terhére, toborzópénz címén kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű előleget kell folyósítani.”
(2) A Hjt. 68. §-a a következő (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) Ha a szerződéses katona a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítési (leszerelési) összeg megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.
(10) A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.”
7. § A Hjt. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tartós - legalább 14 napig tartó - igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető. A kiképzendő állomány tagja az alapkiképzés befejezése után közvetlenül 5 munkanap szolgálatmentességi időre jogosult.”
8. § A Hjt. 99/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/A. § Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában - különös méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben - legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő adható.”
9. § A Hjt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.”
10. § A Hjt. a következő 110/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálati időpótlék
110/A. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) 5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10%-a,
b) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,
c) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,
d) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17,5%-a,
e) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,
f) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,
g) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.
(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli, tényleges állományban eltöltött idő vehető figyelembe.”
11. § A Hjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a „C” típusú középfokú nyelvvizsgának a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a „C” típusú alapfokú nyelvvizsgának felel meg.”
12. § A Hjt. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a munkában nem töltött idő.”
13. § A Hjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
14. § A Hjt. 137. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja felett, annak kinevezése, áthelyezése, vezénylése vagy megbízása folytán megszűnik az (1) bekezdés szerint a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak (vezetőnek) a fegyelmi jogköre, úgy a kinevezést, áthelyezést, vezénylést vagy megbízást követően 8 napon belül a fegyelmi jogkört megelőzően gyakorló parancsnok (vezető) az ügy iratait átteszi a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult parancsnokhoz (vezetőhöz).”
15. § A Hjt. 160. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon belül az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja - illetve az ő beleegyezésével a képviselője - az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó elöljáróhoz kell benyújtani.”
16. § A Hjt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § Ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri - az illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén - megtérítési kötelezettsége a Hjt. 177-178. §-ai alkalmazásának mellőzésével külön jogszabályban meghatározott kötelezvényben is rögzíthető. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak tekintendő (egyszerűsített eljárás).”
17. § A Hjt. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„182. § A tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét leírással, a kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget pedig törléssel kell rendezni. Leírással kell rendezni a kárt abban az esetben is, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását jogszabály kizárja.”
18. § (1) A Hjt. 203. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja]
„b) 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és a szolgálati viszonya megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40 százalékot elérte, de még nem rokkant.”
(2) A Hjt. 203. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát
- az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,
- az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti alkalmatlanság - ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is - miatt szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.”
19. § A Hjt. 207. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult az állománynak az a tagja, aki
a) esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50 százalékos mértékű, vagy
b) a szolgálati viszony megszűnését követően két éven belül válik rokkanttá, ha a rokkantság a szolgálati viszony időtartama alatt annak gyakorlásával összefüggésben bekövetkezett baleset, betegség következménye és ebben az állapotában egy évig javulás nem várható, és az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.”
20. § A Hjt. 208. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség esetén - a szolgálati idejére tekintet nélkül - baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ha
a) túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség miatt az egészségkárosodásának a mértéke legalább 50 százalékos mértékű, és
b) az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.”
21. § A Hjt. 223. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre módosul:
„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényt a szervezeti egység székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással, illetve keresetlevéllel érvényesítheti abban az esetben, ha a károkozó már nincs a Magyar Honvédség állományában.”
22. § A Hjt. 243. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fedőbeosztásban lévő tagjai szolgálati nyugdíjának a 214. § és 214/A. § szerinti megállapítását (rögzítését) a Magyar Honvédség nyugdíj-megállapításra jogosult szerve - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival együttműködve - a fedőbeosztásban lévő személyek adatai védelmére vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével végzi.”
23. § A Hjt. a következő 286/B. §-sal egészül ki:
„286/B. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotváltozás miatti igénybejelentést, valamint az időszakos, kötelező felülvizsgálatot is - esetén kell alkalmazni.”
24. § (1) A Hjt. 287. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
a) az állami készfizető kezesség vállalásra,
b) a más szervhez vezénylésre kerülőkre vonatkozó részletes szabályokat, valamint
c) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjének részletes szabályait.”
(2) A Hjt. 287. § (2) bekezdés ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]
„ab) a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó kiemelt munkáltatói jogköröket,”
(3) A Hjt. 287. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]
„d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a hosszabb betegséget követő - lábadozási időszak alatti - csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat;”
(4) A Hjt. 287. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]
„j) a kártérítési eljárás részletes szabályait, a kártérítés megállapításának módját, összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait, a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályokat, valamint a meg nem térülő károk rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait;”
25. § A Hjt. 3. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
26. § (1) A Hjt. 5. számú mellékletének X. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„X. Fegyelmi adatok
- a személyügyi nyilvántartás adatai, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség;
- a fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, a határozat száma, kelte;
- a fegyelemsértés, szabálysértés, bűncselekmény megnevezése;
- a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;
- a jogkövetkezmény neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén annak oka;
- a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.”
(2) A Hjt. 5. számú mellékletének XV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„XV. Kártérítési adatok
- a kártérítési eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, határozat száma, kelte;
- a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;
- a kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”
27. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E törvény alkalmazásában]
„g) hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás), valamint a szolgálattal össze nem függő egészségkárosodásnak a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;”
28. § A Hdt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.
(2) A hadieredetű fogyatkozásnak megfelelően
a) I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása a 80%-ot eléri,
b) II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 60-79%-os mértékű,
c) III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 52-59%-os mértékű,
d) IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 40-51%-os mértékű,
e) az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 20-39%-os mértékű.
(3) Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott egészségkárosodás mértékének vizsgálatát és megállapítását a rehabilitációs szakértői szerv végzi.”
29. § A Hdt. 4. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül]
„c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.”
30. § A Hdt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére.”
31. § A Hdt. 8. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha]
„d) a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb mértékűvé vált;
e) a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant - és csak ennélfogva jogosult - hadigyámolt, hadiárva és hadigondozott családtag egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri el.”
32. § A Hdt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a hadirokkantak járadékosztályba sorolására vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.”
33. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 182. §-a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja]
„b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte, de még nem rokkant.”
(2) A Hszt. 182. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát az 50. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.”
34. § A Hszt. 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, akinek az egészségkárosodása eléri a legalább 50%-os mértéket.”
35. § A Hszt. 186. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége alapján, ha az egészségkárosodás mértéke
a) az 50%-ot eléri, baleseti rokkantsági nyugdíjra,
b) a 13%-ot meghaladja, baleseti járadékra
jogosult.”
36. § (1) A Hszt. a következő 341/B. §-sal egészül ki:
„341/B. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.”
(2) A Hszt. 342. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]
„c) a vezetői alapmunkaköröket, az abban elérhető rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket; valamint a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait, továbbá az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának feltételeit;”
(3) A Hszt. 342. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások beosztási kategóriába sorolását, a beosztásban elérhető rendfokozatot, valamint a betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.”
37. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 41/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesete következtében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) 79%-ot meghaladó mértékű.”
38. § A Hft. 41/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult, akinek az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyát a katonai kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szüntették meg, ha legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 2 éven belül 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szerez, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati idővel rendelkezik.”
39. § A Hft. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.”
40. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 7. § (1) bekezdés R) pontjának j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[R) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:
(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében)]
„j) munkaképesség csökkenés foka, illetve a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás) mértéke,”
41. § A Hvt. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve számára adatot szolgáltat a potenciális hadköteles, illetőleg a hadköteles]
„a) legalább 36%-ot elérő munkaképesség-csökkenéséről, illetve legalább 29%-ot elérő egészségkárosodásról: a rehabilitációs szakértői szervvel,”
42. § A Hvt. 33. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:]
„e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,”
43. § (1) A Hvt. 207. § (1) bekezdése a következő j)-k) pontokkal egészülnek ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg]
„i) a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait,
j) a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
k) a hadkötelezettség teljesítésével összefüggő egyes költségek megtérítésének és a díjazások folyósításának szabályait.”
(2) A Hvt. 207. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„f) a Magyar Honvédség jogi képviseletének rendjét.”
(3) A Hvt. 207. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az érintett szerv szerinti illetékes miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a tárcájára és az irányítása alá tartozó szervekre vonatkozóan a meghagyással kapcsolatos követelményeket.”
(4) A Hvt. 207. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának rendjét.
(6) Felhatalmazást kap az érintett miniszter, hogy a törvény alapján a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg ágazata honvédelmi feladatait.”
44. § (1) E törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, és az ezt követő napon hatályát veszti.
(2) A Hjt.-nek e törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított 68. § (10) bekezdését a törvény hatálybalépését követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hjt. 194. § (3) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szó helyébe a „munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás”, a Hszt. 164. § (2) bekezdésének „a munkaképesség 15%-ot meghaladó mértékben csökkent” szövegrész helyébe „az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja”, a Hszt. 173. § (3) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe pedig „munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás”, a Hft. 41/I. § (4) bekezdésében az „egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképesség-csökkenést idéz elő” szövegrész helyébe „egészségkárosodás mértéke várhatóan a 12%-ot meghaladja”, az (5) bekezdésében „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe „egészségkárosodás” szöveg lép.
(4) Az Rjtv. 24. és 25. §-ai nem lépnek hatályba.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hjt. 286/A. § (1) bekezdése, a Hdt. 17. § (1) bekezdés d) pontjában az „állami, önkormányzati” szövegrész hatályát veszti.
(6) E törvény hatálybalépésével a Hvt. 7. §-ának (8) bekezdése, valamint 207. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
[3. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez]
| A hatáskör területe | A munkáltatói jogkör megnevezése | |||
| 1. | Szolgálati viszony létesítése, megszüntetése, állományba vétel, hivatásos szolgálat meghosszabbítása | 1.1. | Szolgálati viszony létesítése - tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz (a továbbiakban: KE) | |
| 1.2. | Szolgálati viszony megszüntetése | |||
| - tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | ||||
| 1.3. | Hivatásos állományba való visszavétel | |||
| - tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | ||||
| 1.4. | A hivatásos szolgálat meghosszabbítása | |||
| 2. | Rendfokozatra vonatkozó döntések | 2.1. | Kinevezés magasabb rendfokozatba | |
| - első tábornoki rendfokozatba történő kinevezés előterjesztése a KE-höz | ||||
| 2.2. | Előléptetés magasabb rendfokozatba | |||
| - tábornoki rendfokozatban történő előléptetés előterjesztése a KE-höz | ||||
| - ezredessé | ||||
| 2.3. | Előléptetés a Hjt. 83. § (9) alapján | |||
| 3. | Rendfokozatot és szolgálati viszonyt érintő fegyelmi döntések | 3.1. | Lefokozás - tábornok esetében előterjesztés a KE-höz | |
| - ezredest | ||||
| 3.2. | Szolgálati viszony megszüntetése | |||
| - tábornok esetében előterjesztés a KE-höz | ||||
| - ezredes esetében | ||||
| 3.3. | Illetménycsökkentés | |||
| - tábornok | ||||
| 4. | Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések | 4.1. | Szolgálati beosztásból felfüggesztés - tábornok, ezredes | |
| 4.2. | Magasabb beosztásba kinevezés | |||
| - magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz | ||||
| - tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba | ||||
| - katonai attasé | ||||
| 5. | Vezénylés (külföldi szolgálatra) | 5.1. | A Hjt. 2. § (32) bekezdés a) pontja szerinti esetben | |
| - tábornok, tiszt | ||||
| 5.2. | A Hjt. 2. § (32) bekezdés b)-g) pontja szerinti esetekben | |||
| - tábornok | ||||
| 5.3. | A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) és f)-g) pontja szerinti egy évet meghaladó időtartamú esetekben | |||
| - tiszt, tiszthelyettes, tisztes | ||||
| 5.4. | A Hjt. 2. § (32) bekezdés h) pontja szerinti esetekben (90 naptól) | |||
| - tábornok | ||||
| 6. | Egyéb döntések | 6.1. | Más szervhez történő vezénylés, vezénylés megszüntetése | |
| - tábornok, ezredes | ||||
| 6.2. | Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba engedélyezése | |||
| - tábornok | ||||
| 6.3. | Egyenruha-viselési jog engedélyezése és megvonása (nyugállományúak) | |||
| - tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | ||||
| 6.4. | Illetmény nélküli szabadság engedélyezése | |||
| - tábornok | ||||
| 6.5. | Hősi halottá nyilvánítás | |||
| 6.6. | Kitüntetések, elismerések | |||
| - kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz | ||||
| - kitüntető díjak, címek, szolgálati jel adományozása | ||||
| 6.7. | Szervezeti egységen belüli alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása | |||
| 6.8. | Rendelkezési állományba helyezés | |||
| - tábornok | ||||
| 6.9. | Áthelyezés | |||
| - tábornok | ||||
| 6.10. | Szolgálati viszony szüneteltetés (Hjt. 54. §) | |||
| - tábornok | ||||
| 6.11. | Szolgálati idő módosítása | |||
| - tábornok | ||||
| 6.12. | Megbízás, hazai vezénylés, vezénylés megszüntetés | |||
| - tábornok | ||||
| 6.13. | Kinevezés, áthelyezés | |||
| - ÁEK katonai főigazgató-helyettes | ||||
| 7. | Beiskolázásra vonatkozó döntések (90 naptól) | 7. | Hazai képzés - tábornok | |
