A közelmúltban megjelent - és érdemben azóta sem cáfolt - információk szerint az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány”, karitatív céllal a Távol-Keletről hozott élelmiszer-szállítmányokat Magyarországra, így mentesülvén a hazai adó- és vámfizetési kötelezettségek alól. A nyomozó hatóság gyanúja szerint azonban, az Alapítvány közel 8500 tonna konzervet nem a rászorulóknak adományozott, hanem kereskedelmi forgalomba hozott, s így mintegy 1,22 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.
A felmerült kérdések tisztázása érdekében:
I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottság elnevezéssel.
II. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:
1. Mikor és milyen körülmények között jegyezték be az Alapítványt, mikor és milyen körülmények között vált az közhasznú szervezetté?
2. Milyen eredménnyel zárult az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél a Földesi-Szabó László által vezetett nyomozás, amely az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítványt” (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozó, Jakubinyi György elleni, hamis váltókkal - több százmillió forintos - csalás vádjával indult?
3. Milyen körülmények között került sor Jakubinyi Györgynek - az igazságügyminiszter által javasolt - köztársasági elnöki egyéni kegyelemben részesítésére?
4. Milyen közhasznú tevékenységet végzett, illetve végez az Alapítvány?
5. Milyen üzleti csoportokkal és gazdasági társaságokkal került kapcsolatba az Alapítvány? Milyen üzleti érdekek és politikai kapcsolatépítési tendencia figyelhető meg az Alapítvány tevékenységében?
6. Milyen forrásból származó pénzek szétosztását végezte és végzi az Alapítvány?
7. Milyen körülmények között nyújtott segítséget az Alapítvány egy részvénytársaságnak, hogy 1,4 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt kereskedelmi forgalomban értékesítsen?
8. Milyen körülmények között és milyen engedélyek alapján hozott forgalomba az Alapítványt irányítása alatt tartó személyek köre külföldről - az esetek többségében Távol-Keletről - származó élelmiszereket Magyarországon?
9. Milyen körülmények között minősítette segélyszállítmánynak és vámkezelte vám- és áfamentesen a vámhatóság az Alapítványhoz külföldről érkező élelmiszereket?
10. Igaz-e, hogy a külföldről segélyszállítmányként érkezett élelmiszereket magyarországi áruházláncokban értékesítették?
11. Mekkora összegű vám- és áfafizetés alól mentesültek az élelmiszer importálói azáltal, hogy segélyszállítmányként tüntették fel a behozott élelmiszereket?
12. Milyen információk (megalapozott gyanú) alapján rendelt el nyomozást a VPOP az Alapítványnál az élelmiszersegélyek ügyében?
13. Milyen célból és kinek az utasítására tettek látogatást a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál?
14. Az Alapítvány ellen megindult vizsgálatról tudomást szerezve milyen jelentést tett a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztje? Milyen lépéseket tett a Nemzetbiztonsági Hivatal a jelentéstételt követően?
15. Milyen engedélyezési (ellenőrzési) eljárást követően vált lehetségessé aktív nemzetbiztonsági tisztek közreműködése az Alapítvány működésében?
16. Vizsgálta-e az Alapítványt a Nemzetbiztonsági Hivatal, munkatársainak az Alapítvány kuratóriumában történő szerepvállalását megelőzően?
17. Ellenőrzi-e a Nemzetbiztonsági Hivatal volt alkalmazottainak az üzleti világban történő szerepvállalását? Adott esetben felhívja-e a figyelmüket, hogy tevékenységükkel bűncselekmény elkövetésének részesévé válhatnak?
18. Az Alapítvány működtetői az ellenük megindult nyomozás megindítását követően milyen politikai jellegű kapcsolatépítésre törekedtek? Mely személyek irányába tettek „behálózási,” „befolyásolási,” lépéseket? Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Alapítvány tagjainak Szilvásy György kancelláriaminiszter irányába történő kapcsolatépítési törekvése?
19. Hogyan, mikor és milyen céllal kerültek az Alapítvánnyal kapcsolatba a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter, Szilvásy György testvérei, Szilvásy István és Szilvásy Péter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos?
III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Magyar Szocialista Párt | 4 | |
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség | 3 | |
| Kereszténydemokrata Néppárt | 1 | |
| Szabad Demokraták Szövetsége | 1 | |
| Magyar Demokrata Fórum | 1 |
VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1-19. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. A bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében a 46., 99., 102., 103., 104., 106., 107., 109., 117., 119., 121., 137/A., 137/B. pontokban jelzett adatokat.
VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A bizottság megbízatása a bizottsági jelentésnek az Országgyűléshez történő benyújtásáig, de legkésőbb a bizottság megalakulásától számított 90 napig tart. A jelentés előterjesztője - a bizottság megszűnését követően is - a bizottság elnöke.
