A közélet tisztasága iránti fokozott igény szükségessé teszi a jelenlegi és a korábbi kormányzati ciklusokban történt ingyenes vagyonjuttatások (ingatlanok, költségvetési támogatás) körülményeinek vizsgálatát, az esetleges szabálytalanságok, szabályozatlanságok, a jogi, illetőleg politikai felelősség feltárását, mely vagyonjuttatásokat olyan államháztartáson kívüli szervezetek részére biztosították, amelyek nem szerepelnek címzetten vagy összefoglaló néven az éves költségvetési törvényben.
I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre az 1998-2006 közötti költségvetési éveket érintően, az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok hatáskörében hozott döntéssel, államháztartáson kívüli szervezetek részére történt ingyenes vagyoni juttatásokkal (beleértve a felsorolt szervezetek fejezeti kezelésű előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatásokat és az állami tulajdonú ingatlanok tulajdonba adását is) kapcsolatos eljárások szabályszerűségének kivizsgálására.
II. A vizsgálóbizottság feladata a következő kérdések megválaszolása:
A költségvetési támogatások tekintetében:
1. A vizsgálat tárgyához kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználása mennyiben tükrözte a költségvetési törvényekben, költségvetési fejezeti szabályzatokban meghatározott célokat?
2. Hogyan alakult a pályázati és egyedi támogatások aránya? Ki döntött erről, és milyen indokok alapján?
3. Hogyan működött a pályázati és az egyéni támogatások esetében a döntés-előkészítés, a döntéshozás? Milyen szinten, milyen szabályozás alapján, kik döntöttek a támogatásokról?
4. Milyen mértékben volt biztosított a döntés-előkészítés folyamatában a támogatást kérők információs igényének kielégítése?
5. Milyen mértékben vonták be az érintetteket a döntéshozatalba? Milyen mértékben volt biztosított a felhasználás során a nyilvánosság, átláthatóság?
6. Milyen mértékben volt lehetőség a döntési folyamat során a kérelmezők számára a hibajavításra (hiánypótlásra)?
7. Az egyes fejezetek az érintett előirányzatok felhasználásához milyen szervezeti-intézményi hátteret hoztak létre, az hogyan működött, az intézményrendszer mennyiben felelt meg az előzetes elvárásoknak?
8. Milyen mértékű, arányú és jellegű volt a felhasználás során a kedvezményezettek ellenőrzése? Melyek voltak az ellenőrzések tipikus megállapításai, milyen lépések történtek szerződésszegés esetén a szerződésekben, jogszabályokban meghatározott szankciók érvényesítésére?
Az ingyenes ingatlanátadás vonatkozásában:
1. Hogyan alakult ki a vagyonjuttatás jogi környezete, milyen mértékű volt a nyilvánosság szerepe az eljárások előkészítésében és bonyolításában?
2. Mennyiben volt biztosított a döntések előkészítése során a szakszerűség?
3. A döntések alapján történt vagyonjuttatások esetében történt-e utólagos vizsgálat arról, hogy a kedvezményezettek a célnak megfelelően használják-e a részükre juttatott vagyont? Ha volt ellenőrzés, milyen eredménnyel és következményekkel zárult?
III. A vizsgálóbizottság a jogszabályok és a Házszabály előírásaira figyelemmel maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot a szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 8 főből áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Magyar Szocialista Párt | 3 | |
| Szabad Demokraták Szövetsége | 1 | |
| Fidesz - Magyar Polgári Párt | 2 | |
| Kereszténydemokrata Néppárt | 1 | |
| Magyar Demokrata Fórum | 1 |
VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek közül terjesztenek elő javaslatot.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat II. pontját érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság ugyanezen határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
A bizottság megbízatása nem terjed ki az igazságszolgáltatás bármely - nyomozati, vádemelési, valamint bírósági - szakában lévő ügyre.
VIII. A bizottság feladatainak ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 90 napig tart.
