Az Országgyűlés annak kinyilvánításával, hogy a biztosítási jogviszony keretében egészségügyi ellátást igénybevevők ellátása és az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező, egységes társadalombiztosításon nyugszik,
az egyén szabadságát tiszteletben tartó és biztonságos ellátást garantáló egészségbiztosítási rendszer megteremtése,
a valós szükségleteknek megfelelő közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer működtetése,
a köz- és a magánforrások összehangolt felhasználásával az egészségügyi ellátórendszer egyenlőtlenségeinek mérséklése, illetőleg fokozatos felszámolása,
az egészségügyi források ésszerű, hatékony és átlátható felhasználása,
az egészségügyi ellátásban részt vevő szervezetek és személyek szakmai együttműködése és a betegellátás ésszerű megszervezése,
az egészségügyi ellátások eredményesebbé és költséghatékonyabbá tétele,
az egészségügyi ellátórendszer szereplői felelősségének és döntési szabadságának kiterjesztése,
az egészségbiztosítási tevékenység mint szolgáltatás általános szakmai feltételeinek meghatározása és az egészségbiztosítási intézményrendszer működtetése, valamint
a kötelező egészségbiztosítás hosszú távon is biztonságos finanszírozásának megteremtése,
az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer részeként működő egészségbiztosítási pénztárakra vonatkozó szabályok meghatározása
érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában
1. biztosított: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 15. §-ában meghatározott személy,
2. egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: EBP): az e törvény szerint egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtását kötelezően végző zártkörűen működő részvénytársaság,
3. pénztártag: az a biztosított, akinek részére EBP – erre irányuló jogviszony alapján – egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,
4. illetékes EBP: az az EBP, amely a pénztártag részére – erre irányuló jogviszony alapján – egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,
5. egészségbiztosítási szolgáltatás: a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában való részvétel, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény alapján és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján, továbbá egyéb, törvényben megállapított feladatok,
6. egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, a 7. pont szerinti szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
7. egészségügyi szolgáltatás: az Ebtv. 10–17. és 21. §-a szerinti ellátások,
8. betegút: meghatározott betegséggel vagy más egészségügyi ellátást szükségessé tevő állapottal összefüggésben történő egészségügyi ellátási események sora,
9. gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) hatálya alá tartozó gyógyszertár,
10. gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a külön jogszabály szerinti tápszer,
11. gyógyászati segédeszköz: a Gyftv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott eszköz,
12. gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló külön jogszabályban meghatározott ellátás,
13. orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabályban meghatározott eszköz,
14. közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,
15. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hely,
16. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,
17. finanszírozási eljárásrend: a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény szerint nyújtható egészségügyi szolgáltatás leírását, illetve a szükséges eljárás (technológia) megnevezését, az adott ellátáshoz szükséges beavatkozás, gyógyszer (hatóanyag), továbbá gyógyászati segédeszköz megnevezését, mennyiségét, valamint az ellátásnak a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintekre, illetve ellátási formákra tekintettel történő igénybevételének rendjét tartalmazó szabály,
18. egészségügyi technológia: az egészségügyi szolgáltatás során használatos orvostechnikai eszköz, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs eljárás, eljárássorozat, megelőzési, egészség-fejlesztési tevékenység,
19. befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, illetőleg egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,
20. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,
21. fejkvóta-bevétel: az EBP-nek a 89. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint megállapításra kerülő bevétele.
2. § (1) A kötelező egészségbiztosítás külön törvényben meghatározottak szerint, a törvény erejénél fogva kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személyre.
(2) Az egészségügyi szolgáltatások a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény keretei között és az e törvény, valamint az Ebtv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével – az egészségi állapot által megkövetelt, szakmailag indokolt mértékben – vehetők igénybe.
(3) A kötelező egészségbiztosítási rendszer országosan egységes. Az egészségbiztosítási pénztári rendszer minden biztosítottra vonatkozóan azonos feltételek mellett terjed ki. Az e törvény alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal, bármilyen megkülönböztetés nélkül illetik meg a biztosítottakat.
(4) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért a pénztártagoknak kizárólag az e törvényben és az Ebtv.-ben meghatározott esetekben, és e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mértékben kell térítési díjat fizetni.
(5) Az összehasonlítható teljesítmény elve és az átláthatóság elve alapján az EBP-nek tevékenységéről olyan nyilvántartásokat kell vezetnie és nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy az EBP-k teljesítménye és az általuk nyújtott szolgáltatások minősége megismerhető és összehasonlítható legyen.
(6) Az EBP-nek minden pénztártagja számára biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését mind a pénztártagi jogviszony keletkezésekor, mind az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtása során a pénztártagi jogviszony fennállása alatt. Az EBP a tagsági jogviszony létesítését és fenntartását feltételhez nem kötheti.
(7) A kötelező egészségbiztosítási rendszer nyitottságának elve alapján az EBP-k közötti átlépés lehetősége jelen törvény szabályai szerint garantált a pénztártagok számára.
(8) A zárt gazdálkodás elve alapján az EBP gazdálkodása kizárólag az e törvényben meghatározott tevékenységekre irányulhat.
(9) A fejkvóta-bevétel egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgáló része kizárólag egészségügyi szolgáltatások megvásárlására fordítható, az az EBP más kötelezettsége fejében nem vonható végrehajtás alá.
(10) A mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az EBP működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.
3. § (1) Egészségbiztosítási szolgáltatást csak az e törvényben foglaltak szerint létrehozott és érvényes működési engedéllyel rendelkező EBP végezhet. Az EBP főtevékenységként csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat, amely az alábbi feladatokat foglalja magában:
a) a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése,
b) részvétel az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában,
c) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján,
d) egyéb, törvényben megállapított feladatok.
(2) Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó, e törvényben megállapított feladatok mellett kizárólag a nem életbiztosítási ág „baleset”, „betegség”, illetve „baleset és betegség” vagy „egészségbiztosítás” ágazatai, továbbá az életbiztosítási ág hagyományos életbiztosítási ágazatán belüli baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások vonatkozásában végezhet a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. §-ában meghatározott ügynöki és többes ügynöki tevékenységet. Ügynöki és többes ügynöki tevékenysége során az EBP kizárólag a Bit. 1. melléklete A) részének 1. és 2. pontjában, B) részének a) pontjában, valamint a 2. melléklete I. részének utolsó francia bekezdésében meghatározott biztosításokat közvetíthet. E tevékenységek tekintetében az EBP-k feletti felügyeleti jogkört a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) gyakorolja.
4. § (1) Az EBP olyan zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek alapítója és e törvény szerinti többségi tulajdonosa a Magyar Állam. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelő) jár el a Magyar Állam nevében az alapítás során és gyakorolja a Magyar Állam részvényesi jogait. A részvényesi jogok gyakorlása során jogszabályban meghatározott esetekben a vagyonkezelő köteles az egészségbiztosításért felelős miniszter előzetes egyetértését beszerezni.
(2) Az EBP 51% szavazati jogot biztosító részvényei (a továbbiakban: forgalomképtelen részvények) a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába, egyéb részvényei az alapításkor a Magyar Állam üzleti vagyonába (a továbbiakban: forgalomképes részvények) tartoznak.
(3) Az EBP alapítására és működésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az EBP alapítása és működése, valamint az EBP részvényei tekintetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak a Vtv.-ben meghatározott jogkörét a vagyonkezelő gyakorolja.
(4) Az EBP tekintetében a Gt. V. fejezete nem alkalmazható. A Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az EBP a Gt. szerinti előtársaságként nem működhet.
(5) Az EBP alapításától alapszabályának a 161. § (2) bekezdése szerinti módosításáig igazgatóság megválasztására nem kerül sor, az igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.
(6) Az EBP alapítása, működése, valamint a forgalomképes részvények értékesítése során a Vtv. 29. §-ának (3) és (5) bekezdése, 33. §-ának (1) bekezdése, 39. §-a és 42. §-a, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-ának (2)–(4) bekezdése nem alkalmazható.
(7) Az EBP legalább 20 millió forint jegyzett tőkével, kizárólag pénzbeli hozzájárulással alapítható.
(8) A forgalomképes részvények csak törzsrészvények lehetnek.
(9) Az EBP-ben – a Magyar Állam kivételével – nem szerezhet tulajdont
a) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártója, forgalmazója, gyógyászati ellátás nyújtója, gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja,
b) egészségügyi szolgáltató – ideértve a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű egészségügyi szolgáltatót is –, valamint annak fenntartója, működtetője, illetve tulajdonosa,
c) aki az a) vagy b) pont szerinti személy felett legalább többségi befolyást gyakorol, vagy ezek legalább többségi befolyása alatt áll,
d) köztestület,
e) más EBP vezető tisztségviselője, annak közeli hozzátartozója, a testvérének házastársa, élettársa, továbbá a házastársának és az élettársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint az egyeneságbeli rokonának házastársa,
f) aki másik EBP-ben részesedéssel, vagy annak tulajdonosában közvetlen részesedéssel bír, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,
g) aki másik EBP felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,
h) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete kizárja az EBP fölötti hatékony felügyelet gyakorlását,
i) aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetve ha a személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,
j) az, aki ellen a tárgyévet megelőző öt naptári éven belül az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a PSZÁF felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedést alkalmazott, vagy ezek valamelyike által elrendelt, felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedés van folyamatban,
k) aki olyan EBP kisebbségi tulajdonosa volt, melynek működési engedélye a 6. § (2) bekezdés b), d) vagy e) pontja alapján visszavonásra került,
l) aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott,
m) akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta,
n) aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el,
o) aki az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző – két évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított,
p) aki gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
q) aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.
(10) A (9) bekezdés q) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.
(11) A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenséget annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenség bekövetkezésétől számított 60 napon belül köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére. A kisebbségi tulajdonos legkésőbb a 60 napos határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a Felügyeletnek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését. E kötelezettségek bármelyikének elmulasztása esetén az összeférhetetlenség megszüntetésének igazolásáig a kisebbségi tulajdonos szavazati jogát nem gyakorolhatja és nem jogosult osztalékra, a Magyar Állam pedig élhet vételi jogával.
5. § (1) Az egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtásához a Felügyelet által kiadott működési engedély szükséges. A működési engedély módosítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Felügyelet annak a kérelmezőnek ad működési engedélyt, amely az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
(3) Az EBP-nek a működési engedély megadása iránti kérelméhez csatolnia kell
a) az alaptőke-emelésről szóló cégbírósági végzést;
b) az alapszabályt;
c) az üzletszabályzat tervezetét;
d) az EBP e törvény szerinti saját tőkéjének rendelkezésre bocsátását igazoló iratokat;
e) az EBP jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos és a közvetett tulajdonosok azonosítására alkalmas adatokat;
f) a középtávú – az első három naptári évre vonatkozó – üzleti tervet;
g) a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló okiratokat;
h) a folytatni kívánt tevékenységekre, valamint a pénztártagságra vonatkozó általános szerződési feltételeket;
i) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint azt, hogy az ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak;
j) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét;
k) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárás rendjét meghatározó szabályzat tervezetét;
l) a szervezeti és működési szabályzat tervezetét;
m) a betegút-szervezésre vonatkozó szabályzat tervezetét;
n) a várólista-szabályzat tervezetét;
o) a panaszkezelési szabályzat tervezetét.
(4) A Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b) az e törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy
c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
6. § (1) Az EBP taglétszáma az átlépésre nyitva álló időszak utolsó napján legalább 500 ezer fő és nem haladja meg a 2 millió főt.
(2) A Felügyelet az EBP működési engedélyét visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok három hónapon belül nem pótolhatók, azzal, hogy a taglétszámra vonatkozó működési feltételt az átlépési időszak végén kell vizsgálni,
b) az EBP a nem vitatott tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,
c) az engedéllyel rendelkező a működését a működési engedélye kiadásának időpontjától számított három hónapon belül nem kezdi meg, vagy három hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni.
7. § (1) Az EBP alapszabályának tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott rendelkezéseket, azoktól érvényesen eltérni nem lehet.
(2) Az alapszabály egyéb rendelkezései egyszerű szótöbbséggel állapíthatóak meg, illetve módosíthatók.
8. § (1) Az EBP átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvényt nem bocsáthat ki.
(2) Az EBP részvényei kizárólag névre szóló részvények lehetnek. Az EBP saját részvényt nem szerezhet.
(3) Semmis az a megállapodás, amely a forgalomképtelen részvényekkel kapcsolatos szavazati jog kizárására, korlátozására vagy meghatározott módon való gyakorlására vonatkozik.
(4) A forgalomképtelen részvények likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító elsőbbségi részvények. Az elsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat az alapszabály határozza meg.
(5) A Magyar Állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolja. Nem lehet meghatalmazott az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagja, illetve az EBP munkavállalója.
9. § (1) A Magyar Államot a forgalomképes részvények tekintetében elővásárlási és vételi jog illeti meg. A Magyar Állam nevében e jogokat a vagyonkezelő jogosult gyakorolni.
(2) A forgalomképes részvényekre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása során a szerződéses ajánlatot a vagyonkezelővel kell közölni, és a vagyonkezelő az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát a szerződéses ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül teheti meg. A forgalomképes részvényekre vonatkozó adásvételi szerződésben 60 napnál rövidebb fizetési határidő nem köthető ki.
(3) A Magyar Állam a forgalomképes részvényekre vonatkozó vételi jogát gyakorolhatja:
a) a 4. § (11) bekezdésében foglalt esetben,
b) amennyiben a kisebbségi tulajdonossal szemben csőd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból való törlési vagy ezekkel egyenértékű eljárás indul,
c) ha a 161. § (2) bekezdése szerinti alaptőke-emelés meghiúsul, vagy a kisebbségi tulajdonos a részvény ellenértékét határidőben nem fizette meg.
(4) A vételi jog gyakorlása esetén fizetendő vételárat a 2. melléklet szerint kell megállapítani.
(5) A forgalomképes részvény érvényesen nem terhelhető meg, arra használatra, vagyonkezelésbe, hasznosításba, más hasonló jogcímen hasznok szedésére vagy az abból eredő jogok – így különösen szavazati jogok, osztalékfizetéshez fűződő jogok – gyakorlására vonatkozó megállapodás, képviseleti megállapodás, részvény-kölcsönadási megállapodás, részvények feletti jogok gyakorlásának ellenértékért vagy ellenérték nélküli átengedéséről szóló megállapodás érvényesen nem köthető.
(6) A forgalomképes részvényekhez kapcsolódó vagy abból eredő követelések – így különösen osztalékkövetelés – személyhez fűződnek, azok érvényesen nem engedményezhetőek.
(7) Nem fizethető osztalék és osztalékelőleg az első értékesítés keretében történő részvényszerzés részvénykönyvbe való bejegyzését követő harmadik teljes üzleti év éves beszámolójának elfogadásáig. Az így felhalmozott eredménytartalék összegéből a részvényesek számára kifizetés e határidő elteltét követően sem teljesíthető.
(8) A vagyonkezelő akkor is köteles e törvénynek megfelelő versenyeztetési eljárást indítani forgalomképes részvény értékesítése érdekében, ha az a 159. § szerinti értékesítését követően kerül a Magyar Állam tulajdonába. A vagyonkezelő a versenyeztetési eljárást a forgalomképes részvény Magyar Állam által történő megszerzésének részvénykönyvbe való bejegyzését követő 30 napon belül köteles megindítani.
10. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatásköri szabályokkal ellentétesen megkötött jogügylet semmis.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó jogügyleteknél az ügylet értékének kiszámításánál a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 35–40. §-a irányadó.
11. § (1) A közgyűlésen a Felügyelet képviselője és a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vesz.
(2) A vezető állású személyeket – tanácskozási joggal – az EBP közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
(3) A közgyűlés a határozatait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyv egy hiteles példányát és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz, a Felügyelethez és a vagyonkezelőhöz benyújtani.
12. § (1) A kisebbségi tulajdonossal működő EBP-ben hattagú igazgatóság létrehozása kötelező. Az EBP igazgatóságában legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki az EBP-vel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a belső tag munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg az igazgatósági tagság is megszűnik.
(3) Az Igazgatóság két tagjának személyére a vagyonkezelő, egy tagjának személyére az egészségbiztosításért felelős miniszter, három tagjának személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. A többségi tulajdonos által jelölt egyik személy az EBP igazgatóságának elnöke.
(4) A közgyűlés a (3) bekezdés szerint jelölt tagokat köteles megválasztani, kivéve, ha törvényi kizáró ok áll fenn velük szemben.
(5) Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, az igazgatósági tagsággal járó jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.
13. § (1) Az igazgatóság feladatkörét, működésének alapvető szabályait az 1. melléklet állapítja meg.
(2) Az igazgatóság részére a Gt. 30. §-ának (5) bekezdésében meghatározott felmentvény nem adható.
14. § (1) Nem lehet az EBP igazgatóságának tagja:
a) országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő,
b) állami vezető, központi államigazgatási szerv vezetője és annak helyettese,
c) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői,
d) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
e) a Felügyelet elnöke, alelnöke, vezetői és köztisztviselői, a PSZÁF főigazgatója, helyettesei és köztisztviselői, illetve e szervek felügyeleti tanácsainak tagjai, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja,
f) más EBP vagy más EBP-ben befolyásoló részesedéssel rendelkező társaság igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja, valamint más EBP részvényese,
g) az EBP belső ellenőrzési részlegének alkalmazottja,
h) egészségügyi szolgáltatónak, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártójának, forgalmazójának, gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjának vezető tisztségviselője, tulajdonosa,
i) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
j) az a személy, aki befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél és kockázati tőkealap-kezelőnél, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,
k) az a személy, aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította,
l) aki az e törvény szerinti részvényértékesítési eljárás előkészítésében vagy lebonyolításában részt vett,
m) akit a bíróság jogerős határozatával foglalkozástól eltiltásként eltiltott attól, hogy gazdasági társaság vezető munkavállalója, vezető tisztségviselője legyen mindaddig, amíg az eltiltás hatálya alatt áll,
n) az a)–h) és l) pont szerinti személyek közeli hozzátartozója.
(2) Akivel szemben a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem lehet az igazgatóság tagja, illetve igazgatósági tagságát fel kell függeszteni.
15. § (1) Az EBP-nél vezető tisztségviselőnek és vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően az EBP a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet azt jóváhagyta. A Felügyelet nem tagadhatja meg a jóváhagyást, ha a bejelentésben megjelölt személy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek.
(2) A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, a jóváhagyási eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.
16. § (1) Cégjegyzésre – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is – és az EBP nevében az egészségbiztosítási szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és a cégvezető közül két személy együttesen jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – az EBP igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint, együttes aláírási jogként – a vezető állású személyek körében átruházható. A pénztártag kérésére az EBP nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot és az átruházásról szóló megállapodást be kell mutatni.
17. § (1) Az EBP vezető állású személyként
a) cégvezetőt,
b) vezető jogtanácsost,
c) számviteli rendért felelős vezetőt,
d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),
e) vezető orvost,
f) vezető gyógyszerészt
köteles foglalkoztatni, akiket az EBP kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhat.
(2) Vezető állású személy az lehet, aki
a) nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá,
b) legalább 5 éves biztosítási; egészségbiztosítási; önkéntes kölcsönös biztosító pénztári; vállalati gazdálkodási vagy pénzügyi, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségügyi területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik azzal, hogy az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,
c) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és
d) EBP-nél nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.
(3) Az EBP-nél vezető állású személy nem lehet az, aki
a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
b) befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította;
c) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
d) más EBP vezető állású személye, vagy könyvvizsgálója.
18. § (1) Az EBP-nél legalább egy cégvezető működik.
(2) A cégvezető felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.
(3) Az EBP cégvezetőjének az nevezhető ki, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
19. § (1) Vezető jogtanácsosként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b) jogi szakvizsgát tett,
c) legalább 5 éves, biztosítónál; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági, egészségügyi vagy egészségbiztosítási területén; a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél; biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett jogi gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) A vezető jogtanácsos ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.
20. § (1) Számviteli rendért felelős vezetőként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki
a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
c) legalább 5 éves, biztosítónál; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál; pénzügyi intézménynél; befektetési vállalkozásnál; befektetési alapkezelőnél; kockázati tőkealap-kezelőnél; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségbiztosítási területen szerzett számviteli vagy ellenőrzési gyakorlattal
rendelkezik.
(2) A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi, és a cégvezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.
21. § (1) Az EBP köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.
(2) Belső ellenőrként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki
a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,
b) legalább 5 éves, biztosítónál; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál; pénzügyi intézménynél; befektetési vállalkozásnál; befektetési alapkezelőnél; kockázati tőkealap-kezelőnél; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségbiztosítási területen szerzett ellenőrzési gyakorlattal
rendelkezik.
(3) A belső ellenőr feladata
a) az EBP belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) az EBP által végzett tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(4) A belső ellenőrnek – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az EBP által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőriznie kell.
(5) A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőr jelentéseit köteles a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.
(6) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül a cégvezető gyakorolja.
22. § (1) Vezető gyógyszerészként a 17. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontjától eltérően az alkalmazható, aki
a) gyógyszerészi diplomával,
b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal,
c) egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál vagy egészségügyi szolgáltatónál legalább 5 éves vezetői gyakorlattal
rendelkezik.
(2) A vezető gyógyszerész felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott egészség-szakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való megfelelő ellátásáért.
23. § (1) Vezető orvosként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki
a) orvosi diplomával,
b) szakorvosi szakképesítéssel,
c) egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál, egészségügyi szolgáltatónál vagy egészségügyi igazgatási szervnél legalább 5 éves szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(2) A vezető orvos felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott egészség-szakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való megfelelő ellátásáért.
(3) A vezető orvos az EBP által alkalmazott ellenőrző orvosok közreműködésével ellátja az EBP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások szakmai szabályoknak, jogszabályoknak, valamint a szerződésben foglaltaknak való megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat.
24. § (1) A vezető tisztségviselők és a vezető állású személyek mindenkor e tisztségükkel járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő gondossággal és szakértelemmel kötelesek eljárni.
(2) Az EBP fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az igazgatóság és a cégvezető ügyvezetési feladatait a pénztártagok és ezt követően a hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.
25. § (1) Az EBP-nél öttagú felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A felügyelő bizottság három tagjára – ebből egy tagra az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatára is figyelemmel – a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot.
(2) A felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, e tekintetben a Gt. 34. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.
(3) A felügyelő bizottság tagja EBP-vel nem állhat munkaviszonyban. Az EBP felügyelő bizottsága tekintetében a Gt. 38. és 39. §-ában meghatározott szabályok nem alkalmazhatóak.
(4) Az EBP felügyelő bizottságának tagja az lehet, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében foglaltaknak, azzal, hogy a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat csak a felügyelő bizottság elnökére kell alkalmazni.
(5) A felügyelő bizottság tagja vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
(6) Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, az (1) bekezdés szerinti javaslattételi jogot a vagyonkezelő gyakorolja.
(7) Az EBP alapításától alapszabályának 161. § (2) bekezdése szerinti módosításáig felügyelő bizottságot nem kell létrehozni.
26. § (1) Az EBP köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.
(2) A Gt.-ben meghatározott kizáró okokon felül nem lehet könyvvizsgáló az, aki más EBP könyvvizsgálója vagy 3 éven belül más EBP könyvvizsgálója volt.
(3) Könyvvizsgáló csak az lehet, aki nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá. A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
27. § A felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet értesíteni minden olyan körülményről, amely az EBP működését veszélyezteti, így különösen, ha a pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére okot adó körülmények következtek be.
28. § (1) Az EBP a pénztártagi jogviszonnyal, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű ügyintézést (tájékozódást, panaszbejelentést) lehetővé tevő, egységes, legalább a munkanapokon napi 8 óra időtartamban, legalább heti egy munkanapon legalább 18 óráig nyitva tartó, akadálymentesített ügyfélszolgálati irodát működtet
a) a hozzárendelt megyék székhelyén, illetve a hozzárendelt területen,
b) azon városokban, amelyekben legalább 25 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel.
(2) Az EBP az (1) bekezdésben foglaltakon túl ügyfélszolgálati irodát működtet – amennyiben nincs a többcélú kistérségi társulás területén az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltaknak megfelelő település – azon többcélú kistérségi társulás legalább egy településén, amely többcélú kistérségi társulás területén legalább 10 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel azzal, hogy ez esetben az (1) bekezdésben foglalt, a nyitvatartásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az ügyfélszolgálati feladatok mozgó ügyfélszolgálat útján is elláthatók.
(3) Ügyfélszolgálati irodát az EBP-k közösen is működtethetnek.
(4) Az EBP folyamatosan hívható diszpécserszolgálatot működtet, továbbá rendszeres időközönként frissített tartalommal internetes felületet működtet, amely alkalmas
a) a szolgáltatások igénybevételének rendjéről, lehetőségeiről, az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatók eléréséről szóló tájékoztatásra,
b) a panaszok azonnali fogadására,
c) a nem szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő ellátás igénybevételének engedélyezésére.
(5) Az EBP az általa működtetett honlapon folyamatosan, aktualizált tartalommal közzéteszi:
a) nevét, székhelyét,
b) tulajdonosi szerkezetét, jegyzett tőkéjének összegét, éves beszámolóját,
c) pénztártagjainak számát,
d) a vele finanszírozási szerződésben vagy elszámolási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók, vényírási szerződéssel rendelkezők nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét,
e) a d) pont szerinti szerződés alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások körét, azok igénybevételének rendjét,
f) a 2. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartást,
g) a más EBP-be történő átlépés feltételeiről, annak eljárásrendjéről szóló tájékoztatást,
h) a fejkvóta-bevételét és annak felhasználására vonatkozó adatokat havi bontásban,
i) azon kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, amely számára ügynöki és többes ügynöki tevékenységet végez,
j) a pénztártagjai által tárgyévben igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat és azok után kifizetett, összesített finanszírozási összeget havi bontásban,
k) az e törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások körét érintő változásokat,
l) havi bontásban az EBP működésének és gazdálkodásának legfontosabb mutatóit, elkülönítve az egészségbiztosítási szolgáltatásra, az ügynöki tevékenységre és az egyéb tevékenységekre vonatkozó adatokat,
m) az EBP ügyfélkapcsolati elérhetőségeit,
n) a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások igénybevételének módját, a térítési díj mértékét,
o) az EBP-vel nem szerződött szolgáltatóknál a szolgáltatások EBP-n keresztül történő igénybevételének módját,
p) az egészségbiztosítási jogviszony megszűnése esetén követendő eljárást, a jogviszony megszűnésének joghatásait,
q) a Felügyelet internetes honlapjának címét, elérhetőségét, valamint a jogorvoslati lehetőségeket.
(6) Az EBP köteles olyan informatikai rendszert működtetni, amely alkalmas az e törvényben meghatározott feladatai elvégzésére, így különösen a különböző nyilvántartások elkülönítésére, az adatvédelmi, illetve informatikai rendszer védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelésre, illetve a honlapjának ügyfélkapu útján történő hozzáférésére.
(7) Az EBP köteles biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
(8) Az EBP az általa finanszírozott szolgáltatások megfelelően magas színvonalának biztosítása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtet.
(9) Az EBP köteles az általa nyújtott szolgáltatásokról és a vele szerződött szolgáltatókról éves minőségügyi jelentést készíteni és azt internetes honlapján nyilvánosságra hozni, valamint ügyfélszolgálatán papíralapon hozzáférhetővé tenni.
(10) A kötelező minőségügyi jelentés tartalmát külön jogszabály állapítja meg.
29. § (1) A pénztártag jogosult arra, hogy az EBP-nél szóban vagy írásban panaszt tegyen.
(2) Az EBP a panaszt – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálja. Amennyiben az EBP a panaszt alaposnak tartja, az abban foglaltak orvoslásához szükséges, feladatkörét érintő intézkedést haladéktalanul megteszi. A panaszban foglaltak alapján megtett intézkedésekről, illetve a panasz elutasításáról, valamint az elutasítás okáról az EBP írásban tájékoztatja a pénztártagot.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének EBP általi előzetes engedélyezésével, illetve annak megtagadásával kapcsolatos panaszt az EBP haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő 48 órán belül kivizsgálja. Amennyiben a panaszt alaposnak tartja, az abban foglaltak orvoslásához szükséges, feladatkörét érintő intézkedést haladéktalanul megteszi. Az EBP a panaszban foglaltak alapján megtett intézkedésekről a pénztártagot és az érintett egészségügyi szolgáltatót, a panasz elutasításáról, valamint annak okáról a pénztártagot írásban haladéktalanul – lehetőleg elektronikus úton is – tájékoztatja.
(4) A pénztártag által igénybe vett egészségügyi szolgáltatással, annak minőségével, illetve az egészségügyi szolgáltató tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatos panaszt az EBP – amennyiben annak megítéléséhez személyes adatok ismerete nem szükséges, anonimizált formában – továbbítja az érintett egészségügyi szolgáltató részére. Az egészségügyi szolgáltató a panasz kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik az EBP felé a panaszban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, valamint az abban foglaltak alapján megtett intézkedésekről. Az EBP az egészségügyi szolgáltató ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint maga is részt vesz a panasz kivizsgálásában. Az EBP az egészségügyi szolgáltató álláspontjáról, az EBP, illetve az egészségügyi szolgáltató által megtett intézkedésekről, a panasz elutasítása esetén annak okairól a panasz kézhezvételét követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a pénztártagot.
(5) Az EBP (2)–(4) bekezdés szerinti döntésével kapcsolatban a pénztártag a Felügyelethez fordulhat, amely az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 9., 11., illetve 13–13/A. §-ában foglaltak szerint jár el. A pénztártag az Ebftv. 6. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.
(6) Az EBP-nél panaszt tevő pénztártagnak a panasz kivizsgálásához szükséges személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulását vélelmezni kell, amelyről a pénztártagot tájékoztatni kell.
(7) Az EBP a panaszkezelésre vonatkozó további részletes szabályokat panaszkezelési szabályzatában állapítja meg, melyet jóváhagyás céljából megküld a Felügyeletnek.
30. § (1) Az EBP saját tőkéjének minimális szintje (a továbbiakban: minimális tőke) az alapítás évében 3 milliárd forint, az alapítás évét követő évtől a tárgyév január 1-jén, illetve átalakulás esetén a jogutód, átalakulás napján meglévő taglétszáma alapján, az adott évre érvényes fejkvóta-mérték figyelembevételével számított éves szintű fejkvóta-bevétel 5%-ának megfelelő összeg.
(2) Az EBP biztonsági tőkéje a minimális tőke 80%-a. A biztonsági tőke 90%-át a lekötött tartalékban kell elkülöníteni veszteségrendezés céljára.
(3) Az alapítást követő első öt évben a tárgyévi adózott eredmény 50 százalékának, az azt követő években a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékának megfelelő mértékben a tárgyévet követő év nyitó rendező tételei keretében az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni veszteségrendezés céljára. Ha az ilyen címen lekötött tartalék eléri a (2) bekezdés szerinti szintet, akkor a Felügyelet engedélye alapján az adott évben mentesülhet az EBP a tartalék képzése alól.
(4) Ha a saját tőke a minimális tőke szintje alá csökken, akkor az EBP-nek 30 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a működés helyreállítása és a veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében.
(5) Ha a saját tőke nem éri el a biztonsági tőke szintjét, akkor a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a megfelelő tőkeemelésről.
(6) Amennyiben a lekötött tartalékban veszteségrendezés céljára elkülönített összeg nem elegendő a veszteség rendezésére, a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében kell gondoskodnia a veszteség megszüntetéséről.
(7) A Felügyelet a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (a továbbiakban: Központ) véleményének kikérése mellett kezdeményezheti az EBP felszámolását és állományának átruházását, amennyiben a veszteséges gazdálkodás, illetve a Felügyelet által megállapított súlyos gazdálkodási hiányosságból adódóan háromnál több esetben került sor 1 milliárd forintot elérő tőkefeltöltésre az EBP-nél.
31. § (1) Az autorizációs kártérítések felelősségbiztosítással nem fedezett összegére autorizációs céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával a számviteli politikában meghatározott mértékben.
(2) A tárgyévi adózás előtti eredmény 30%-ának megfelelő mértékben általános céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával. Az általános céltartalékot akkor kell felhasználni, ha az évközi működés során az adott hónapban a fejkvóta-bevételt terhelő egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és működési költségek összege meghaladja a fejkvóta-bevétel összegét és arra az E. Alappal szembeni követelésként kimutatott összeg nem nyújt fedezetet.
(3) Az EBP a várólistán szereplő ellátások fedezetére szolgáló, a 70. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az adott ellátás listára vételekor köteles megképezni ellátásonként egyedileg, annak várható költségének összegében. Az így képzett céltartalékot az adott ellátás teljesítéséhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatóval való elszámoláskor felmerült finanszírozási összeg elszámolásakor kell felhasználni.
(4) Az EBP az egyedi elbíráláson alapuló, a fejkvóta-megtakarításból finanszírozandó, a tárgyévet követő években felmerülő egészségügyi ellátások és támogatások fedezetére a mérleg fordulónapjára vonatkozóan céltartalékot (a továbbiakban: egyedi elbíráláson alapuló ellátások céltartaléka) képezhet, ha a tárgyévi adózás előtti eredménye arra fedezetet nyújt. Az így képzett céltartalékot az egyedi elbíráláson alapuló ellátás, támogatás felmerülésekor, annak összegében, de legfeljebb a meglévő céltartalék összegében kell felhasználni.
32. § (1) Az EBP a mindenkori saját tőkéje és a céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetéseket köteles eszközölni.
(2) A befektetések a következő eszközökben tarthatók:
a) az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, OECD tagállam vagy ezek jegybankja által kibocsátott vagy garantált, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,
c) szabályozott piacra bevezetett részvény,
d) a c) pontba nem sorolható egyéb részesedés,
e) nyilvános és nyíltvégű, valamint garantált vagy védett befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,
f) egyéb, az a)–c) és e) pont alá nem tartozó, az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, illetve OECD tagállam által átruházható értékpapírként elismert eszköz,
g) követelés az E. Alappal szemben,
h) letéti követelés,
i) egyéb követelés,
j) hitelintézetnél elhelyezett látra szóló, illetve 3 hónapon belül lekötött betét,
k) hitelintézetnél elhelyezett 3 hónapon túli 1 éven belüli lekötött betét,
l) egyéb pénzeszköz,
m) hitelintézetnél elhelyezett éven túli betét,
n) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,
o) ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog,
p) egyéb immateriális jószág és tárgyi eszköz,
q) készlet.
(3) A lekötött tartalék összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)–c), e), g), h) és j)–l) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.
(4) Az e törvényben meghatározott céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)–c), e), g), h) és j)–l) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.
(5) A (2) bekezdés n)–q) pontja szerinti befektetésként kizárólag a működést közvetlenül szolgáló eszközök tarthatók.
(6) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott egyéb részesedés csak egészségügyi szolgáltatóban szerezhető.
(7) A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eszközök aránya együttesen nem haladhatja meg a lekötött tartalék összegének 5 százalékát.
33. § (1) Az EBP bevételei:
a) egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek:
aa) fejkvóta-bevétel,
ab) egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási bevétel,
b) többes ügynöki és ügynöki tevékenység bevétele,
c) egyéb, az a) és b) pont alá nem tartozó, gazdálkodási bevétel.
(2) Az EBP ráfordításai:
a) az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások:
aa) egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, támogatására, térítésére fordított összeg,
ab) pénztártagok utazási költségtérítése,
ac) egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások,
b) működési költségek,
c) többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordításai,
d) egyéb, az a)–c) pont alá nem tartozó, gazdálkodási ráfordítások.
(3) A Központ havonta megállapítja az EBP (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételét és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ráfordításait, költségeit, és azokról havonta adatot szolgáltat a Felügyeletnek a külön jogszabály szerinti részletezésben.
(4) A többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordításai a többes ügynöki és ügynöki tevékenység bevételeit nem haladhatják meg.
(5) Az EBP havonta megállapítja a (3) bekezdés alá nem tartozó bevételeit és ráfordításait, illetve azok különbözetét, és arról havonta adatot szolgáltat a Felügyeletnek a külön jogszabály szerinti részletezésben.
(6) Ha egy adott hónapban az EBP fejkvóta-bevétele nem fedezi a fejkvóta-bevételt terhelő (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ráfordítások, költségek miatt pénzben kifizetendő összegét, és arra az E. Alappal szembeni követelés, illetve azon felül az általános céltartalék mögötti befektetések összege sem nyújt fedezetet, akkor annak finanszírozására az EBP hitelintézettől éven belüli lejáratú likviditási hitelt vehet fel legfeljebb a mindenkori pénztártagi létszámra kalkulált éves fejkvóta-bevétel 4 százalékának megfelelő mértékben.
(7) Működési célra az EBP a fejkvóta-bevétel legfeljebb 3,5 százalékát fordíthatja, a fejkvóta-bevétel 96,5 százalékát a ráfordítás mértékéig az EBP a (2) bekezdés a) pont szerinti ráfordításra használja fel, ideértve a vonatkozó céltartalékok képzését is.
(8) Amennyiben az EBP-nek a tárgyévi, (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségbiztosítási szolgáltatási bevételei meghaladják a tárgyévi, (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ráfordításait és költségeit, osztalékként – figyelemmel a 9. § (7) bekezdésben és a 64. §-ban foglaltakra is – a tárgyévi, (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek legfeljebb 2 százaléka fizethető ki, feltéve, hogy az adózott eredmény erre fedezetet nyújt. A többségi tulajdonosnak megfizetett osztalék esetén a 161. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(9) A Magyar Államot illető osztalékrészt az egészségügy fejlesztésére kell fordítani.
(10) A (9) bekezdés szerinti osztalékrészt az egészségügyi szolgáltatók fejlesztési célú támogatására – külön jogszabály szerinti – pályáztatási rendszer útján lehet felhasználni.
(11) A fejlesztési célra az egészségügyi szolgáltatóknak odaítélt és kifizetett támogatásokról a Központot tájékoztatni kell, továbbá az EBP a támogatások felhasználását nyomon követi és ellenőrzi, valamint az azt alátámasztó dokumentációkat és adatszolgáltatást az egészségügyi szolgáltatóktól bekéri, feldolgozza és a Központ felé továbbítja.
(12) Ha az egészségügyi szolgáltató a támogatást nem a pályázatban rögzített célnak megfelelően használta fel, annak összegét köteles visszafizetni.
34. § Az EBP éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben állapítja meg.
35. § (1) Nem szállítható le az alaptőke a 4. § (7) bekezdésében meghatározott összeg alá.
(2) Az EBP alaptőkéje csak új részvények forgalomba hozatalával vagy – ha annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak – az alaptőkén felüli vagyon terhére a 4. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányok megtartásával, és a 161. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével emelhető fel.
36. § (1) A Felügyelet az EBP-t pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha az EBP tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított tizenöt napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.
37. § (1) Ha az EBP működése a pénztártagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet az EBP-t egyéves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a működési költségek várható alakulását,
b) az egészségbiztosítási szolgáltatás bevételeinek csökkenése esetére tervezett különleges intézkedéseket,
c) az egészségbiztosítási szolgáltatás várható kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
d) az előzetes mérleg- és eredménytervet,
e) a szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális biztonságitőke-szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.
(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e az EBP biztonságos működésének helyreállítására.
(5) Ha az EBP pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor az EBP rövidtávú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet az EBP számára a minimális biztonságitőke-szükségletnél magasabb biztonságitőke-szükségletet is előírhat.
(6) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.
38. § (1) Az EBP-ben befolyásoló részesedés a Felügyelet előzetes engedélyével szerezhető.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely
a) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét igazolta,
b) harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs köztartozása,
c) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti az EBP működését,
d) természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn személyével kapcsolatban, és
e) nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn.
39. § (1) A Felügyelet az EBP-ben történő befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az nem felel meg az e törvényben foglaltaknak vagy a kérelmezőnek, illetve a kérelmező többségi tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének
a) tevékenysége, illetve az EBP-ben meglévő befolyása veszélyezteti a EBP megbízható irányítását;
b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokban fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy az EBP működését veszélyezteti; vagy
c) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.
(2) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény VI. fejezete szerinti összefonódás megszerzéséhez szükséges engedélyét.
40. § (1) Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező az EBP-ben meglévő részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati joga együttesen meghaladja a húsz százalékos mértéket, illetve az ezt követő minden 10 százalékot meghaladó mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.
(2) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti
a) a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és
b) a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.
(3) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a (2) bekezdésben meghatározott bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott részesedés helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.
41. § A 38. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok nem gyakorolhatók.
42. § (1) Az EBP végelszámolására és felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az EBP ellen csődeljárás lefolytatásának nincs helye.
(3) Az EBP végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el határozatban.
(4) A Felügyelet az EBP végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha az EBP működési engedélyét visszavonta, kivéve ha a visszavonásra a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján került sor.
(5) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi az EBP végelszámolását elrendelő határozatának a Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a Cégbíróságnak.
(6) A Felügyelet a végelszámolását elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a végelszámolást elrendelő határozat közzétételének napja.
(7) A végelszámolás során a végelszámoló gondoskodik az EBP szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról – figyelemmel a 44. §-ban foglaltakra.
43. § (1) Az EBP elleni felszámolási eljárást határozatában kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti az e törvényben meghatározott feltételekkel.
(2) A Felügyelet az EBP ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha
a) a működési engedélyét a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján visszavonta,
b) tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják,
c) az EBP pénzügyi működése egyébként súlyosan veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.
(3) Az EBP felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye, és a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
(4) Az EBP felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(5) A Fővárosi Bíróság az EBP elleni felszámolási kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(6) A Fővárosi Bíróság a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján kezdeményezett felszámolási eljárást az EBP fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
(7) Az EBP felszámolójának kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. §-ának (2) bekezdése szerinti szervezet jelölhető ki.
(8) A felszámolás kezdő időpontjában az EBP feladatait ideiglenesen – e törvény erejénél fogva – a Központ veszi át. A továbbiakban a Központ teljesíti mindazon kötelezettségeket, és gyakorolja mindazon jogokat, amelyek korábban az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtására kötött szerződésekből az EBP-t illették meg. A felszámoló köteles haladéktalanul átadni a Központnak minden olyan adatot, amelyet az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggő tevékenysége keretében kezelt.
(9) A felszámolás kezdő időpontjában a felszámoló az EBP szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról dönt, figyelemmel a 44. §-ban foglaltakra.
44. § (1) Az EBP szerződéses kötelezettségei állományának átruházása (a továbbiakban: állomány-átruházás) kizárólag másik EBP részére történhet az átadó EBP végelszámolása vagy felszámolása esetében, azzal, hogy az EBP-k kiválása, szétválása, beolvadása és egyesülése esetén is az állomány-átruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az állomány-átruházásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell az e törvényben foglaltakkal együttesen alkalmazni. Az átadó EBP-t a szerződő feleivel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) Az állomány-átruházás során, azzal egyidejűleg az átadó EBP tagságának átirányításáról is rendelkezni kell.
(4) Az EBP tagságának átirányítása során az átadó az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépését megelőzően legalább harminc nappal értesíti a tagokat
a) az átruházás, illetőleg az átirányítás szándékáról, az erről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról,
b) az átvevő EBP megnevezéséről, és
c) az (5)–(7) bekezdésben foglaltakról,
azzal, hogy az értesítésben a tagok figyelmét felhívja arra, hogy az átvevő EBP üzletszabályzata hol, mely időponttól és milyen formában ismerhető meg.
(5) Ha az átadó EBP tagja a (4) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt átvevő EBP személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, erről az értesítésben megjelölt időpontig nyilatkozhat az átadó EBP felé úgy, hogy nyilatkozatában megjelöli annak az EBP-nek a megnevezését vagy azonosítóját, amelynek az állomány-átruházás időpontjától tagja lesz. Ha az átadó EBP tagja az elutasító nyilatkozatát határidőn túl, vagy hiányosan küldi meg, azt úgy kell tekinteni, mintha az átvevő EBP személye és üzletszabályzata ellen nem emelt volna kifogást.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetében a másik EBP-be történő átlépésre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a 47. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) Az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépésének napjával az átvevő EBP harmadik személlyel szemben fennálló szerződéses kötelezettségei, jogai, valamint az átadó EBP tagjaival szemben fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében az átadó EBP helyébe lép.
45. § (1) A pénztártag tagsági jogviszonya – a (3) bekezdés és az 58. § (7) bekezdése szerinti kivétellel –
a) biztosítottá válás esetén
aa) lakóhely alapján történő besorolással,
ab) belföldi lakóhely hiányában a magyarországi, Tbj. szerinti foglalkoztató székhelye alapján történő besorolással,
ac) belföldi lakóhely, illetve a külön jogszabály alapján Magyarországon bejegyzésre kötelezett, Tbj. szerinti foglalkoztató hiányában Magyarországon született biztosított esetén a születési helye alapján történő besorolással, nem Magyarországon született biztosított esetén Budapest Főváros V. kerületéhez hozzárendelt EBP-hez történő besorolással, vagy
b) másik EBP-ből történő átlépéssel
jön létre.
(2) Új biztosítotti jogviszony keletkezése napján a biztosított a lakóhelyéhez hozzárendelt EBP tagjává válik. A biztosított e jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül kezdeményezheti átlépését az általa választott EBP-be.
(3) Az újszülött a születését követően a Magyarországon biztosított anya illetékes EBP-jének a tagjává válik. Amennyiben az anya személye nem ismert vagy nem pénztártag, a Magyarországon biztosítottá váló újszülött a születési helyéhez hozzárendelt EBP tagjává válik. Ezt követően a törvényes képviselő harminc napon belül választhat számára másik EBP-t.
(4) A Központnak a biztosítotti jogviszony keletkezéséről, illetve a pénztártag átlépésének feltételeinek meglétéről szóló értesítését követően az EBP haladéktalanul postai úton megküldi a pénztártag vagy törvényes képviselője részére a pénztártagságról szóló tájékoztatót.
(5) A pénztártagságról szóló tájékoztató tartalmazza:
a) az EBP elérhetőségét, honlapjának címét, a pénztártag lakóhelyéhez legközelebbi ügyfélszolgálat elérhetőségét és ügyfélfogadási idejét, a panaszok benyújtásának módját,
b) az egészségbiztosítási jogviszony alapján igénybe vehető szolgáltatásokat, azok igénybevételének módját,
c) a térítésköteles szolgáltatások körét,
d) azt az információt, hogy az EBP-vel szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók névsora és elérhetőségei hol és milyen formában tekinthetők meg.
(6) A pénztártagságról szóló tájékoztatót a Felügyelet előzetesen jóváhagyja.
(7) Az EBP a pénztártag részére elektronikus adattároló egységgel ellátott pénztári kártyát bocsát ki, amely külön jogszabályban meghatározottak szerint elektronikusan és hagyományos formában tartalmazza a pénztártag természetes személyazonosító adatait, TAJ számát, az Európai Egészségbiztosítási Kártya funkció ellátásához szükséges egyéb adatokat és az EBP megnevezését.
(8) A pénztári kártya határozott időre, de legfeljebb öt évre bocsátható ki, kiállításának költségei a pénztártagra nem háríthatók át.
(9) A pénztári kártya elektronikus adattároló egysége csak az érintett hozzájárulásával, külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazhat egyéb adatot.
(10) A pénztári kártya tartalmi, műszaki és formai követelményeit, valamint a kibocsátásához és használatához kapcsolódó azonosítás szabályait külön jogszabály határozza meg.
46. § (1) Az EBP a tagszervezés során természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) közreműködését is igénybe veheti. A tagszervező tagszervezést az EBP-vel kötött szerződés alapján végezhet.
(2) Az EBP a tagszervezés során a leendő pénztártagokra vonatkozó egészségügyi adatot nem kezelhet, és nem kérhet. A tagszervezés során semmilyen módon nem vehető figyelembe a tagszervezés során toborzott ügyfelek múltbeli vagy jövőben várható egészségi állapotáról, a velük kapcsolatos pénztári bevétel vagy kiadás nagyságáról szóló információ.
(3) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.
(4) Tagszervezésért juttatást az EBP csak a fejkvótával nem összefüggő működési kiadások terhére nyújthat.
(5) A tagszervező – ha törvény másként nem rendelkezik – korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott üzleti titkot.
(6) A tagszervezés során egészségügyi szolgáltató közreműködése nem vehető igénybe. Egészségügyi szolgáltató tagszervezésben nem vehet részt. Nem minősül tagszervezésben történő részvételnek, amennyiben az egészségügyi szolgáltató a betegek számára hozzáférhető helyen közzéteszi, hogy mely EBP-vel áll szerződésben.
(7) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (6) bekezdés szerinti rendelkezés ellenére a tagszervezésben bármilyen módon részt vesz, úgy a Felügyelet a tárgyévi, a kötelező egészségbiztosítás keretében járó finanszírozási összeg 10%-os mértékének megfelelő mértékű felügyeleti bírsággal sújtja mind az adott egészségügyi szolgáltatót, mind az EBP-t. Ismételt jogsértés esetén a felügyeleti bírság a finanszírozási összeg 50%-áig terjedhet.
(8) A tagszervezés során bármilyen csoportra irányuló tagszervezés, valamint a biztosítottak közötti bármilyen megkülönböztetés tilos.
(9) A tagszervezés során tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az esetre, ha a pénztártag vagy a tagszervező más személyt az adott EBP-be történő belépésre bír rá.
47. § (1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, évente egy alkalommal, február 15. és március 15. között kerülhet sor. Az átlépési nyilatkozatot a pénztártag az általa választott új EBP-n keresztül, illetve – ügyfélkapu szolgáltatás használatával vagy bármely okmányirodában – a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül nyújthatja be a Központhoz. Az átlépési nyilatkozat fogadására és feldolgozására az EBP harmadik személynek megbízást adhat.
(2) A pénztártag lakóhelyének változása esetén, az (1) bekezdésben foglalt időponttól eltérően átléphet másik EBP-be a lakóhely megváltozását követő harminc napon belül.
(3) Az átlépési nyilatkozat tartalmazza az átlépő pénztártag nevét, lakcímét, TAJ számát, azon EBP megnevezését, amelynek előzőleg tagja volt, valamint a választott új EBP megnevezését. Az átlépési nyilatkozat nem tartalmazhat a pénztártag születési idejére vagy egészségi állapotára vonatkozó adatot.
(4) Az átvevő EBP az átlépési nyilatkozat kézhezvételét követő három munkanapon belül, külön jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton értesíti a Központot az átlépési szándékról.
(5) A Központ az átlépési nyilatkozat kézhezvételét, illetve annak a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő benyújtását követő három napon belül megvizsgálja az átlépő pénztártag jogosultságának fennállását és az átlépés egyéb feltételeinek teljesülését. Az átlépés feltételeinek fennállása esetén a Központ nyilvántartását az átlépési nyilatkozatnak megfelelően módosítja, és erről három napon belül értesíti az átlépéssel érintett EBP-ket.
(6) Az átadó EBP az értesítés kézhezvételét követően az átlépő pénztártag számára a pénztártagsága alatt nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról részletes elszámolást készít, és azt
a) az (1) bekezdés szerinti átlépés esetén a tárgyév március 31-ig,
b) a pénztártag lakóhelyének megváltozása miatt kezdeményezett átlépés esetén a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül
– az átlépés megtörténtéről szóló értesítéssel együtt – megküldi az átlépő pénztártagnak.
(7) Az átadó EBP a (6) bekezdés szerinti elszámolás megküldésével egyidejűleg a pénztártagra vonatkozó valamennyi adatot átadja az átvevő EBP-nek. Az adatokat azok átadását követően az átadó EBP egy évig, elszámolási vita esetén annak jogerős lezárásáról szóló döntés kézhezvételét követő napig kezelheti.
(8) Az átlépés az átlépésre irányuló bejelentést követő április 1-jével, a (2) bekezdésben foglalt esetben az átlépésre irányuló bejelentést követő második hónap 1. napján lesz hatályos, ezt követően a szolgáltatási kötelezettség az átvevő EBP-t terheli.
(9) Az átlépés költségeit az átadó és az átvevő EBP viseli, azt a pénztártagra terhelni nem lehet.
(10) Az átadó EBP az átlépés napját megelőző időszakra nézve az átlépő pénztártag által igénybevett, de még ki nem egyenlített egészségügyi szolgáltatások tekintetében az egészségügyi szolgáltatókkal elszámol. Erre az időszakra vonatkozó elszámolási és egyéb jogviták esetén az átadó EBP köteles eljárni.
(11) Az átlépést érintő finanszírozással kapcsolatos elszámolási szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
(12) Átlépés esetén az átvevő EBP a pénztártag rendelkezésére bocsátja a pénztártagsági tájékoztatót, valamint számára pénztári kártyát ad ki, átveszi a korábbi pénztári kártyát, amelyet az átadó EBP-nek érvénytelenítésre továbbít.
48. § (1) A pénztártag egyidejűleg csak egy EBP tagja lehet. A pénztártagokat – e törvényben foglalt kivételekkel – azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik.
(2) A pénztártag e törvényben meghatározottak szerint jogosult
a) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatást is;
b) az EBP döntése alapján, a szabályzatában meghatározott módon és mértékben az általa igénybevett egészségügyi ellátás után, a külön jogszabály alapján megfizetett vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz, egészségügyi szolgáltatások térítési díjához, illetve gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjához további utólagos hozzájárulásra, illetve támogatásra;
c) panaszt tenni az EBP-nél, valamint a Felügyeletnél;
d) az EBP működésére, gazdálkodására, valamint az igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó rendszeres tájékoztatásra.
(3) A pénztártag
a) biztosítotti jogviszonya időtartama alatt EBP-ben fennálló tagsági viszonyáról nem mondhat le;
b) köteles egyes, jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor díjat fizetni.
49. § (1) Az EBP a pénztártag kérelmére tájékoztatást nyújt a 28. § (5) bekezdés szerinti, valamint az adott pénztártagot érintő egyéb adatokról – így különösen az igénybevett egészségügyi ellátásokról, és annak finanszírozási összegéről –, az e törvényben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatásai nyújtására vonatkozó ajánlatához az ajánlattételtől számított 1 évig kötve van. Az EBP által közzétett bármilyen kereskedelmi kommunikációban az EBP szolgáltatásának tartalmára, minőségére, feltételeire vonatkozó állítás ajánlatnak minősül. Az EBP eltérhet az ajánlattól olyan jogszabály-változás esetén, amely az ajánlatban foglaltak teljesítését lehetetlenné teszi.
50. § A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnése napjával;
