1. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-ának (3) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
[Vasúti szervezetek:]
„10. Nem független vasúti pályahálózat-működtető:
a) az integrált vasúti társaság,
b) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása vállalkozó vasúti társaság,
c) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak - a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (ideértve a kártérítéseket is) kivételével - összesített értéke (bevételek, költségek és ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot,
d) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot,
e) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)-d) pontokban meghatározott feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja.”
(2) A Vtv. 2. §-a (4) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]
„15. saját célú vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti közlekedési tevékenység.”
(3) A Vtv. 2. §-ának (5) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
[Egyéb fogalmak:]
„16. kapcsolt vállalkozás: a számviteli törvényben így meghatározott fogalom.”
(4) A Vtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 68. §-68/G. § alkalmazásában:
1. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;
2. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;
3. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő;
4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;
5. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata vasúti jármű működtetése;
6. vonatkísérő: vasúti járművezetőn kívül a vonaton munkát végző utazó vasúti munkavállaló;
7. éjszakai idő: a huszonkét és hat óra közötti idő;
8. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;
9. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.”
2. § (1) A Vtv. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vasúti személyszállításra és a vasúti árutovábbításra működési engedély külön-külön is megszerezhető. Vontatási szolgáltatás vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha vasúti társaság kizárólag vontatási szolgáltatást nyújt, azt a működési engedély iránti kérelmében meg kell jelölnie és a működési engedélyében ezt rögzíteni kell. Kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtása estén a vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatot [20. § (1) bekezdés] vagy árutovábbítási üzletszabályzatot [23. § (1) bekezdés] nem köteles készíteni.
(3) A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély egy adott vasúti pályahálózat vonatkozásában adható ki. Ha a vasúti pályahálózat működtetője nem független vasúti pályahálózat-működtetőnek minősül, a működési engedély tartalmazza az erre való utalást.”
(2) A Vtv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Térségi személyszállításra vonatkozó működési engedély önálló térségi vasúti pályahálózaton végzett személyszállítási tevékenységre adható ki.”
(3) A Vtv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Saját célú vasúti áruszállításra vonatkozó működési engedélyt kizárólag a saját célú vasúti pálya tulajdonosa kaphat, a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő áruszállítás végzésére. Saját célú személyszállítási engedély nem adható ki.”
3. § A Vtv. 10. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges]
„b) vasúti jármű üzembe helyezéséhez,”
„d) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés), vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását, javítását, vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,
e) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek tevékenységéhez.”
4. § A Vtv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.”
5. § A Vtv. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Térségi vasúti pályahálózat abban az esetben jelölhető ki, ha]
„b) az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében külön jogszabályban meghatározott kötelezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban illeszkedő, térségi jelentőségű szolgáltatások fejlesztésére, vagy”
6. § A Vtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A vasúti társaság kizárólag olyan tevékenység (vasúti személyszállítás vagy vasúti árutovábbítás) végzéséhez nyújthat vontatási szolgáltatást, amelyre működési engedéllyel rendelkezik.”
7. § A Vtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti közszolgáltatási szerződés). A vasúti közszolgáltatási szerződés legfeljebb 15 évre köthető. Ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a vasúti közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az állam a vasúti közszolgáltatási szerződésen keresztül elősegíti a vonatkozó állampolgári jogok érvényesülését.
(2) A vasúti közszolgáltatási szerződés tartalmazza:
a) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatás keretében ellátandó feladatait, a vasúti közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b) az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket,
c) a vasúti közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d) a vasúti közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a vállalkozó vasúti társaság számára biztosított, a vasúti közszolgáltatási tevékenység végzésével kapcsolatos kizárólagos jogokra, valamint e jogok korlátozására vonatkozó feltételeket,
f) vasúti közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g) a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, valamint a vasúti közszolgáltatás keretében végzett feladatok ellátásáért járó állami pénzügyi ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait,
h) a vasúti közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
i) a vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket, a vasúti közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
j) a vasúti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti közszolgáltatási szerződés érvényességének időtartamát.
(3) A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy nemzetközi vasúti személyszállítást is ellát.
(4) A vasúti társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulását, és - indokolt esetben - kezdeményezi a közszolgáltatási menetrend módosítását szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.
(5) A közszolgáltatási menetrend a vasúti közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrendi éven belül történő közszolgáltatási menetrend módosításhoz nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.
(6) A vasúti közszolgáltatási szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A vasúti közszolgáltatási szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más szervezetre - kivételesen indokolt esetben - a miniszter hozzájárulásával ruházható át.
(7) A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(8) Ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (7) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(9) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúti társasággal köthet vasúti közszolgáltatási szerződést. A vasúti közszolgáltatási szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-testületének a vasúti közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(10) Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (2)-(8) bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
8. § A Vtv. a 27. §-át követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra. Ilyen esetben - ha a vállalkozó vasúti társaság valamely feladatot a továbbiakban nem szándékozik végezni - valós gazdasági hátrányának, illetve az utazási igények és egyéb körülmények vasúti közszolgáltatási szerződés megkötését követő jelentős változásának bemutatásával a minisztertől kérheti a vasúti közszolgáltatási tevékenység vagy annak egy része alóli felmentését.
(2) A miniszter közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha
a) az adott vasúti közszolgáltatás biztosítását a közérdek megköveteli, és
b) a vasúti közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, továbbá
c) a vállalkozó vasúti társaságnak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő valós gazdasági hátrányát.
(3) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően a miniszter köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más vállalkozó vasúti társasággal vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a vállalkozó vasúti társaságnak a vasúti közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell.
(4) Ha a (3) bekezdés alapján a miniszter más vállalkozó vasúti társaságot bíz meg, a felmentését kérő vállalkozó vasúti társaság adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát vasúti közszolgáltatási szerződésének módosításával, illetve megszüntetésével meg kell szüntetni.
(5) Vasúti közszolgáltatási szerződés vagy a vasúti közszolgáltatási tevékenységből eredő egyéb kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles a külön jogszabályban meghatározott számviteli elkülönítési kötelezettséget teljesíteni. A vállalkozó vasúti társaságnak az elkülönített elszámolást a vasúti közszolgáltatási szerződés megszűnése naptári évének utolsó napjától számított 5 évig meg kell őriznie.”
9. § A Vtv. 36. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA
36. § (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.
(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni, és időszakos hatósági vizsgát tenni.
(3) Alapképzés a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján végezhető. Az időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Az alapképzést és az időszakos oktatást az arra jogosult szervezet a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vasútszakmai oktató bevonásával végzi.
(4) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés, és az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont végzi.
(5) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(6) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Eljárása során a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett, és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosokat közreműködőként bevon.
36/A. § Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon.”
10. § A Vtv. IX. fejezete a 37. §-át megelőzően a következő 36/B. §-sal, valamint az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA
36/B. § A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter
a) a vasúti közlekedés biztonságának,
b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének,
figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.”
11. § A Vtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.
(2) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság és a fejlesztési közreműködő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.
(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.”
12. § (1) A Vtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, a térségi, az elővárosi és a helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya és tartozékainak létesítője jogerős hatósági építési és műszaki engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasútlétesítési jog).”
(2) A Vtv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya hatósági építési és műszaki engedély jogosultját, illetve
a) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,
b) az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a vasúti pályahálózat működtetőjét
kell érteni.”
13. § A Vtv. 49. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti pályahálózatokhoz - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az egyenlő bánásmód elvének megtartásával biztosítani kell a nyílt hozzáférést.
(2) A vasúti pályahálózat működtetője nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani
a) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott különálló helyi és térségi vasúti pályahálózathoz,
b) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,
c) a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezet tulajdonában lévő vasúti pályákból álló, és kizárólagosan az e szervezet által áruszállításra használt saját célú vasúti pályahálózathoz,
d) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz,
e) az összekötő vasúti pályához, kivéve a vasúti pályahálózat működtető által üzemeltetett saját célú vasúti pályahálózathoz vezető összekötő vasúti pályát.”
14. § (1) A Vtv. 55. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hálózat-hozzáférési díjak tekintetében az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával általános és egyedi kedvezmények biztosíthatók, oly módon, hogy azok nem torzíthatják a vasúti társaságok közötti versenyt, így különösen]
„b) a vasúti pályahálózat működtetője egyedi kedvezményeket nyújthat a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokon a forgalom növelése érdekében vagy meghatározott vasúti pályaszakaszokon új szolgáltatások kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére időszakos jelleggel.”
(2) A Vtv. 55. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a hálózat-hozzáférési díjak várhatóan nem fedezik a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetőjének összes indokolt költségét és ráfordítását, az 54. § (1) és (3)-(5) bekezdéseiben rögzített szolgáltatások díja legfeljebb az összes indokolt költségre és ráfordításra fedezetet nyújtó mértékig olyan általános felárral növelhető, amely figyelembe veszi a vasúti társaságok termelékenységének növekedését, a vasúti pályahálózat hatékony használatának követelményét, a nemzetközi vasúti árutovábbítás versenyképességét, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét.”
(3) A Vtv. 55. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (11) bekezdés megjelölése (12) bekezdésre módosul:
„(11) A meglévő vasúti pályahálózat meghatározott szakaszán végzett fejlesztő és felújító beruházások, valamint új vasúti pályaszakasz létesítése esetén a vasúti pályahálózat működtetője által készített hosszú távú költségterv alapján egyedi felár érvényesíthető az adott vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a beruházás a felár alkalmazása nélkül nem térülne meg. Az egyedi felár alkalmazásának további feltétele, hogy a beruházás a vasúti pályahálózat jobb kihasználását eredményezze, vagy a vasúti pályahálózat működtetője és a hozzáférésre jogosultak közül legalább az egyik számára eredményjavulást okozzon. Az alkalmazott egyedi felár mértékének megállapításakor figyelembe lehet venni a beruházással kapcsolatos kockázatok megosztására vonatkozó megállapodásokat is.”
15. § A Vtv. az 55. §-át követően a következő alcímekkel, 55/A. és 55/B. §-sal egészül ki:
„A teljesítményösztönző rendszer
55/A. § (1) A hálózat-hozzáférési díjszabás rendszere a teljesítményösztönző rendszerrel együtt a vasúti pályahálózat zavarainak minimalizálására és a vasúti pályahálózat teljesítményének javítására ösztönzi a hozzáférésre jogosultat és a vasúti pályahálózat működtetőjét.
(2) A teljesítményösztönző rendszert a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ határozza meg.
(3) A teljesítményösztönző rendszer alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak.
(4) A teljesítményösztönző rendszer alapelveit és a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó alapvető szabályokat a miniszter állapítja meg.
A Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum
55/B. § (1) A vasúti pályahálózat működtetője a díjszabási rendszer elemei meghatározásának módját e törvény, valamint külön jogszabály keretei között megalkotott Díjképzési Módszertanban rögzíti.
(2) A vasúti pályahálózat működtetője a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására vonatkozó részletes számításokat és a számítások alapjául szolgáló adatokat a Díjszámítási Dokumentumban rögzíti. A vasúti pályahálózat működtetője a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjakat a Hálózati Üzletszabályzatban teszi közzé.”
16. § A Vtv. 56. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A hozzáférésre jogosult több vasúti pályahálózat-működtető vasúti pályahálózatára kiterjedő kapacitást is igényelhet a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetőjénél, illetve - nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ-nél, amely az igénylő nevében az érintett vasúti pályahálózat működtetőjénél eljár.”
17. § A Vtv. 57. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A keretmegállapodás tartalmazza a következő éves üzemi menetrend érvényességi idejét meghaladó időszakra vonatkozóan a hozzáférésre jogosult által igényelt és a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ által felajánlott pályahálózat-kapacitás jellemzőit.
(5) A keretmegállapodást a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával egyoldalúan módosíthatja - ideértve a rögzített kapacitás mértékének korlátozását is -, ha:
a) a vasúti pályahálózat jobb kihasználása indokolja,
b) a keretmegállapodás megkötésére a körülmények utóbb bekövetkezett változásából eredően már nem lenne jogszabályi lehetőség.
(6) A keretmegállapodás megszüntetésének és az (5) bekezdés szerinti módosításának esetére a keretmegállapodásban a hozzáférésre jogosult részére arányos kártalanítás vagy kártérítés is kiköthető.”
18. § (1) A Vtv. 59. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője
a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeit,
b) a díjszabási rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes feltételeit,
c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, ideértve a 61. § (5) bekezdése szerinti összehangolási eljárás részletes szabályait is, továbbá
d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket
a külön jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően Hálózati Üzletszabályzatba foglalja.
(2) A vasúti pályahálózat működtetője az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat közzétételét megelőzően az érdekeltek (a hozzáférésre jogosultak és az EGT-államok kapacitáselosztó szervezetei) részére lehetőséget biztosít az egyeztetésre. Ennek érdekében a Hálózati Üzletszabályzat tervezetét - annak közzétételére külön jogszabályban meghatározott határidőt 30 nappal megelőzően - a honlapján nyilvánosságra hozza. A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti igazgatási szervet a Hálózati Üzletszabályzat tervezetére vonatkozóan beérkezett észrevételekről és az egyeztetéssel kapcsolatos minden körülményről haladéktalanul tájékoztatja. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat összeállítására vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból a jogszerű magatartás tanúsítására kötelezi.”
(2) A Vtv. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hálózati Üzletszabályzat készítője gondoskodik arról, hogy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő információk naprakészek legyenek, és köteles a Hálózati Üzletszabályzatot ennek érdekében szükség szerint módosítani. A Hálózati Üzletszabályzat tervezetét (módosítás esetén a Hálózati Üzletszabályzat módosításának tervezetét) a közzétételt megelőzően a vasúti igazgatási szerv részére meg kell küldeni.”
19. § (1) A Vtv. 61. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felek között a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés jön létre, ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a vasúti pályahálózat működtetőjének ajánlatát. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak annyiban térhet el, amennyiben a vasúti igazgatási szerv ehhez előzetesen hozzájárult. A létrejött szerződés egy példányát a vasúti pályahálózat működtetője köteles a vasúti igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.
(5) A vasúti pályahálózat valamely elemére vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközése esetén a vasúti pályahálózat működtetője az érintett igényeket bejelentő hozzáférésre jogosultak között egyeztetést kezdeményez, és megkísérli egyezség létrehozását (a továbbiakban: összehangolási eljárás). Az egyezség létrehozása érdekében a vasúti pályahálózat működtetője az érintett hozzáférésre jogosultak részére az általuk bejelentett igénytől eltérő vasúti pályahálózat-kapacitás igénybevételére tehet javaslatot, illetve az érintett felek jogosultak a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényüket a bejelentési határidő elteltét követően is módosítani.
(6) Ha az összehangolási eljárás 10 munkanapon belül nem vezet eredményre, a vasúti pályahálózat működtetője - az 56. § (2)-(5) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel - dönt az összehangolási eljárással érintett igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett hozzáférésre jogosult részére az általa bejelentett igénytől eltérő ajánlatot tehet.
(7) Ha a vasúti pályahálózat működtetője a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi kötelezettségének - a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott határidőben - nem tesz eleget, vagy a hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjének a (6) bekezdés szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a hozzáférésre jogosult a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárást kezdeményezhet.”
(2) A Vtv. 61. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A vasúti pályahálózat működtetőjének vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója a feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjének e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.”
20. § A Vtv. XII. fejezetének a 62. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A NEM FÜGGETLEN VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐ ÁLTAL MŰKÖDTETETT VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) Ha a vasúti pályahálózatot nem független vasúti pályahálózat-működtető működteti, akkor a pályahálózat-kapacitás elosztásának folyamatára vonatkozó rendelkezéseket a 62-65. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett vasúti pályahálózat esetében
a) a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására,
b) a nem független vasúti pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozására,
c) a Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítására, illetőleg a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározására, valamint
d) a nem független vasúti pályahálózat-működtető az általa működtetett vasúti pályahálózathoz történő hozzáférése költségei meghatározásának módjára
vonatkozó feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja el.
(3) A nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a VPSZ - (2) bekezdésben meghatározott - szolgáltatásainak igénybevételére.
(4) A nem független vasúti pályahálózat-működtető - a VPSZ (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében - külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles
a) az általa működtetett vasúti pályahálózat forgalmi és műszaki jellemzőire vonatkozó adatokat, valamint a pályahálózat kapacitásának meghatározásához szükséges egyéb iratot, információt, továbbá
b) a vasúti pályahálózat működtetésére, valamint a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó költség-, ráfordítás- és eredmény-kimutatásait a VPSZ rendelkezésére bocsátani.”
21. § A Vtv. 64. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően meghatározza
a) a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá
b) a hálózat-hozzáférési díjak összegét,
és erről a nem független vasúti pályahálózat-működtetőt és a hozzáférésre jogosultat 15 napon belül értesíti.
(4) A nem független vasúti pályahálózat-működtetőt a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítása tárgyában a hozzáférésre jogosulttal szemben szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak annyiban térhet el, amennyiben a vasúti igazgatási szerv ehhez előzetesen hozzájárult. A létrejött szerződés egy-egy példányát a nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv és a VPSZ részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.”
22. § A Vtv. 67. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„67. § (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a magyar állam.
(2) A tulajdonosi jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(3) A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet, illetve vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti társasággal és annak kapcsolt vállalkozásával jogviszonyt - az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítésével összefüggő jogviszonyok kivételével - csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával létesíthet.
(4) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója,
a) a vasúti igazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,
b) vasúti társaságban, vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,
c) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell meghatározni, hogy a 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá
d) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit - független döntéshozatali eljárás keretében - úgy kell meghatározni, hogy a 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.
(5) A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalójának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
a) a vasúti igazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet,
b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,
c) vasúti társaságnak, vagy annak kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.
(6) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót, és a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagja, a vezető állású munkavállaló, vagy a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
(7) A VPSZ a nem független vasúti pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után - a 79. § (1) bekezdésének e), g) és h) pontjára is figyelemmel - kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj [65. § (2) bekezdés b) pont] külön jogszabályban meghatározott hányadának megfelelő összegű megbízási díjra jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjétől. A vasúti pályahálózat működtetője és a VPSZ közötti jogviszonyra a külön jogszabályban, illetve a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(8) A VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.”
23. § A Vtv. a 67. §-t követően a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § A 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a VPSZ részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat.”
24. § (1) A Vtv. 68. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti közlekedési tevékenység keretében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló az lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési és egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel. A vasúti járművezetői tevékenység önálló végzésének további előfeltétele a külön jogszabályban előírt járművezetői gyakorlat más vasúti járművezető felügyelete mellett történő megszerzése.”
(2) A Vtv. 68. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos, térségi vagy elővárosi vasúti közszolgáltatást végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat, továbbá a külön jogszabályban meghatározott személyeket utazási kedvezmény illeti meg. Az egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető utazási kedvezmények kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és megtérítésére az érintett vasúti társaságok megállapodása irányadó.”
(3) A Vtv. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából az országos vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.”
25. § A Vtv. XIII. fejezete a következő 68/A-68/G. §-sal, valamint új alcímmel egészül ki:
„AZ UTAZÓ VASÚTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
68/A. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók esetében.
(2) Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló helyi és térségi vasúti személyszállítás és az országhatár 15 kilométeres körzetét át nem lépő, országhatárokon átnyúló vasúti árutovábbítás, valamint a Magyar Köztársaság és a szomszédos ország határállomásai közötti szolgáltatás tekintetében.
(3) Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni továbbá azon vonatok tekintetében sem, amelyek a Magyar Köztársaság területéről indulnak, a szomszédos ország területén keresztülhaladnak, majd a Magyar Köztársaság területére érkeznek vissza, amennyiben a másik ország infrastruktúráját megállás nélkül használják.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 68/B. § (1) bekezdését, a 68/F. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének első mondatát, (3)-(4) bekezdéseit, valamint a 68/G. § rendelkezéseit az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a 68/F. § (2) bekezdésének első mondata esetében a vezetési idő hossza - függetlenül az éjszakai időben eltöltött munkaórák számától - a napi munkaidőn belül nem haladhatja meg a tíz órát.
(5) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a kollektív szerződés kimondhatja, hogy a vezetési időbe beletartozik az a kiindulási-, közbenső és fordulóállomási várakozási idő is, amikor a vasúti járművezető köteles a vasúti járművön tartózkodni, viszont nem tartozik bele a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének időtartama, valamint a munkaközi szünet.
Napi pihenőidő
68/B. § (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló esetében a lakóhelyi napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább tizenkét óra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakóhelyi napi pihenőidő hossza hétnapos időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli legfeljebb kilenc órára csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a tizenkét óra közötti különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. A tíz vagy annál kevesebb órára csökkentett napi pihenőidő nem ütemezhető két lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé.
68/C. § (1) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább nyolc óra.
(2) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt követő következő napi pihenőidőnek lakóhelyi napi pihenőidőnek kell lennie. Kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy kettő lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt kell egy lakóhelyi napi pihenőidőnek követnie. Ebben az esetben azonban a második lakóhelyen kívüli napi pihenőidő megfelelő kompenzálásának módját és mértékét a kollektív szerződésben rögzíteni kell.
(3) A munkáltató a lakóhelyen kívüli pihenőidejét töltő utazó munkavállaló részére megfelelő kényelemmel ellátott szálláshelyet biztosít.
Munkaközi szünetek
68/D. § (1) Ha az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző vonatkísérő napi munkaideje a hat órát meghaladja, a vonatkísérő részére - a munkavégzés megszakításával - legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló részére a munkaközi szünet eltöltésére olyan körülményeket kell biztosítani, hogy a munkavállaló ténylegesen kipihenhesse magát.
Heti pihenőidő
68/E. § (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók heti pihenőidejére az Mt. 124. §-ának (1)-(4) bekezdése a (2)-(3) bekezdésekben írt eltérésekkel alkalmazandó.
(2) A 68/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalónak egy naptári évben legalább 24 alkalommal megszakítás nélküli 60 órás pihenőidőt kell biztosítani, amelybe legalább 12 alkalommal a szombatnak és a vasárnapnak is bele kell esnie.
(3) Az Mt. 124. § (5)-(10) bekezdései nem alkalmazhatók.
A vasúti járművezetőre vonatkozó rendelkezések
68/F. § (1) Vasúti jármű csak vasúti társasággal vagy a vasúti pályahálózat működtetésében szerződés alapján közreműködő szervezettel fennálló munkaviszony keretében vezethető. Az országos vasúti pályahálózathoz képest keskenyebb nyomtávú térségi vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítást végző vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.
(2) Az Mt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve a vezetési idő hossza a teljesített napi (beosztás szerinti rendes- vagy rendkívüli) munkaidőn belül nem haladhatja meg a kilenc órát. Aki éjszakai időben legalább három órán keresztül dolgozik, vezetési ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. Kéthetes időszakonként a vezetési idő hossza legfeljebb nyolcvan óra lehet.
(3) A vasúti járművezető köteles a munkáltatójával fennálló munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltendő vezetési idejét a munkáltatóval a munkáltató által előírt gyakorisággal, ennek hiányában havonta írásban közölni. A munkáltató a vasúti járművezető nyilatkozata figyelembevételével állapítja meg a vasúti járművezető vezetési idejét.
(4) A (2) és (3) bekezdés szempontjából vezetési időnek minősül a külön jogszabályban meghatározott vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben töltött munkaidő is.
(5) Ha a vasúti járművezető napi munkaideje meghaladja a nyolc órát, a vasúti járművezető részére - a munkavégzés megszakításával - legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(6) Ha a vasúti járművezető munkaidejének hossza eléri a hat órát, de nem haladja meg a nyolc órát, a munkaközi szünetnek legalább harminc perc időtartamúnak kell lennie.
(7) A vasúti járművezető részére biztosított munkaközi szünet egy részének a munkaidő harmadik és hatodik órája közé kell esnie.
68/G. § (1) A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl köteles a vasúti járművezető vezetési idejét feltüntető nyilvántartást vezetni, és a munkaidővel kapcsolatos adatokat az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátani.
(2) A munkáltató köteles a nyilvántartást az adatok bejegyzésének napjától számított legalább három évig megőrizni.”
26. § A Vtv. XIII. fejezete a 68/G. §-t követően a következő 68/H. §-sal egészül ki:
„68/H. § (1) A vasúti társaság, illetve a külön jogszabályban meghatározott kedvezményre jogosultak munkáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) jogosult a 68. § (2) bekezdése szerinti utazási kedvezményre (a továbbiakban: utazási kedvezmény) külön jogszabály alapján jogosult munkavállalója, köztisztviselője, közalkalmazottja igényjogosult hozzátartozójának (4) bekezdésben meghatározott adatait kezelni.
(2) A munkáltató az utazási kedvezményre jogosult (4) bekezdésben meghatározott adatait az országos, térségi vagy elővárosi vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaság részére továbbítja.
(3) Az utazási kedvezményt biztosító országos, térségi vagy elővárosi vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaság jogosult az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, köztisztviselő, közalkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (4) bekezdésben meghatározott adatainak a kezelésére.
(4) Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki:
a) a jogosult személyazonosító adatai (név, születési név, születési hely és idő),
b) a jogosult lakhelye vagy tartózkodási helye, valamint levelezési címe,
c) a munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, szakmai gyakorlat kezdete, illetve vége,
d) nyugdíjas esetén a saját jogú, illetve hozzátartozói nyugellátás, valamint egyéb nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás ténye és megállapításának kezdő időpontja, illetve megszűnésének időpontja.
(5) Az adatkezelésre e § alapján jogosult (a továbbiakban: adatkezelő) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az utazási kedvezmény biztosítása, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány kiállítása, az igazolványokról vezetett nyilvántartás vezetése érdekében kezeli.
(6) Az adatkezelő a (4) bekezdésben meghatározott adatokat addig az időpontig tartja nyilván, amíg az utazási kedvezményre jogosultság fennáll.
(7) Az adatkezelő biztosítja az adatok védelmét vétlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá.
(8) Az adatkezelő a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.”
27. § A Vtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl, nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt vasúti társasággal.
(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.”
28. § A Vtv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) döntés a 77. § szerinti jogvitás ügyekben,
b) működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély (ideiglenes működési engedély) feltételei fennálltának ellenőrzése,
c) a vasúti közlekedési piac felügyelete,
d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a vasúti pályahálózat működtetője között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,
e) az 57. § szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,
f) integrált vasúti társaság 66. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetőleg annak megsértése esetén bírság alkalmazása,
g) a 37. § szerinti számviteli elkülönítés teljesítésének ellenőrzése,
h) a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vasúti pályahálózat működtetője, a hozzáférésre jogosult vagy a VPSZ kérelme alapján döntés vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,
i) a vasúti társaság személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatának jóváhagyása,
j) a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,
k) nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről,
l) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal,
m) külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása, továbbá
n) a miniszter részére a vasúti közlekedési alágazatra vonatkozó, a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése.”
29. § A Vtv. 77. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 53. § szerint nyílt hozzáférésre jogosult szervezet vagy a nem független vasúti pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervnél jogvitát kezdeményezhet, amennyiben álláspontja szerint:
a) a vasúti pályahálózat működtetője vagy a VPSZ megsértette a Hálózati Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,
b) a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,
c) a Díjképzési Módszertan ellentétes az e törvényben, illetőleg a külön jogszabályban foglaltakkal,
d) a Díjszámítási Dokumentum vagy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő díjak, kedvezmények és felárak nem az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra, vagy a Hálózati Üzletszabályzatban nem a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjak szerepelnek,
e) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
f) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
g) valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően, illetve a Hálózati Üzletszabályzatba ütköző módon került megállapításra.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjai szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. Az e) pont szerinti kérelmet az üzemi menetrendtervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő 15 napon belül lehet előterjeszteni.”
30. § A Vtv. 79. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában]
„e) a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjszabási Módszertan módosítását, és a módosított Díjszabási Módszertan alapján új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,”
„g) a 77. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,
h) a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,”
31. § (1) A Vtv. 80. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:]
„c) a képzési engedély kiadása, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga lefolytatása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”
„l) az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések [68/A-68/G. §] betartásának ellenőrzése, amely nem érinti a munkaügyi hatóságnak a rá irányadó külön jogszabályban foglalt ellenőrzési hatáskörét.”
(2) A Vtv. 80. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül adja ki.
(9) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban 90 nap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 30 nap.”
(3) A Vtv. 80. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdés számozása (11)-(12) bekezdésre változik:
„(10) A közlekedési hatóság központi szerve által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamit a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevője a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.”
32. § A Vtv. 81. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„81. § (1) A közlekedési hatóság a vasúti pályák, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, valamint az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg,
a) az üzembentartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére utasítja, és
b) az üzembentartóval szemben bírságot szabhat ki.
(2) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását, vagy a vasúti személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.
(3) A közlekedési hatóság a vasúti pályának, a vasúti járműnek vagy a vasúti járműre szerelt nyomástartó edénynek engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén
a) az üzembentartóval szemben bírságot szabhat ki, és
b) a vasúti pálya, a vasúti jármű, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó edény átalakítását, vagy a (4) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendeli el.
(4) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított vasúti pálya, vasúti jármű, illetve nyomástartó edény lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.
(5) A műszaki engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.
(6) Az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.
(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,
a) a képzési engedélyt vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt
aa) teljes egészében, vagy
ab) egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy
ac) egyes képzési helyek vonatkozásában
felfüggesztheti vagy visszavonhatja,
b) a képzőszervezettel vagy a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki, és
c) a vizsgabiztost és a vasútszakmai oktatót a tevékenységétől meghatározott időre eltilthatja.
(8) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,
a) a munkavállaló e munkakörben történő további munkavégzését megtiltja, és
b) a munkáltatóval szemben bírságot szabhat ki.
(9) Ha a közlekedési hatóság a tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvánnyal) vagy engedéllyel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés megsértését állapítja meg,
a) a tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) vagy engedély hiányában, illetve az abban előírt feltételektől eltérően végzett vasúti közlekedési tevékenység végzését megtiltja, és
b) a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.
(10) Ha a közlekedési hatóság veszélyes áru vasúti fuvarozására vonatkozó jogszabályi előírás megsértését állapítja meg,
a) elrendeli a környezetszennyezés, illetve egyéb veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét, a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság költségére, és
b) a veszélyes áru feladójával, illetve a veszélyes árut fuvarozó vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.
(11) A közlekedési hatóság az e § alapján mérlegelési jogkörben hozott döntése során figyelembe veszi:
a) a jogsértés súlyát, a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatását,
b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát,
c) a jogsértő magatartás felróhatóságát,
d) a korábbi jogsértő magatartást, valamint
e) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartást, illetőleg a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a közlekedési hatóság eljárását megelőző, attól független tevékenységet.
(12) Az e § szerinti bírság (a továbbiakban: vasúti bírság) a cselekmény elkövetésétől számított három éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A vasúti bírság ismételten is kiszabható.
(13) A beszedett vasúti bírság a közlekedési hatóságot illeti.
(14) A közlekedési hatóság a VPSZ-t a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos tevékenységének ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.”
33. § (1) A Vtv. 82. §-a (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság jogosult]
„d) a műszaki engedélyek kiadásának, valamint a 80. § (5) bekezdésében meghatározott éves jelentés alapjául szolgáló adatokat”
[kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.]
(2) A Vtv. 82. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vasúti vizsgaközpont a 36. § (4) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult az alapvizsgára és időszakos vizsgára jelentkező személyek személyazonosító adatainak, valamint vizsgaeredményeinek kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)-(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(10) A közlekedési hatóság vezetője az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.”
34. § (1) A Vtv. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külön jogszabályban meghatározott vasúti üzemi létesítményeket magában foglaló záhonyi körzetben a vasúti pályahálózathoz tartozó átrakó és rendező pályaudvarok működtetését a Magyar Állam vagy a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság látja el. E gazdasági társaság vonatkozásában a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában és 14. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(2) A Vtv. 87. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2008. december 1-jét megelőzően kiadott határozatlan idejű vontatási szolgáltatásra vonatkozó működési engedélyek 2009. május 31-éig érvényes határozott idejű működési engedélyekké válnak 2008. december 1-jétől.
(6) A 36. § szerinti alapképzést és időszakos oktatást 2011. december 31-éig a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának alkalmazásában gyakorlati képzésnek kell tekinteni.”
35. § (1) A Vtv. 88. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„c) a vasúti piacfelügyeleti bírság legmagasabb mértékére, valamint a vasúti bírság mértékére, továbbá a megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,”
„e) a kapacitáselosztás körébe tartozó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a VPSZ és a nem független vasúti pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a nem független vasúti pályahálózat-működtető által fizetendő megbízási díj mértékét,
f) a vasúti vizsgaközpont kijelölését,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Vtv. 88. §-a (2) bekezdésének 1., 4., 7., 10., 12-13., 17. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„1. a működési engedélyezés részletes szabályait,”
„4. a hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének, illetve alkalmazásának alapvető szabályait, valamint a Díjképzési Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen,”
„7. a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”
„10. a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezésének részletes szabályait - az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben -, valamint üzemeltetésük ellenőrzésének előírásait,”
„12. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlatra vonatkozó szabályokat,
13. a vasúti járművek, a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok gyártását, javítását, minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek, illetve szervezetek működési feltételeit,”
„17. a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,”
„20. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (ÁME),”
[rendeletben állapítsa meg.]
36. § A Vtv. 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„i) a Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról.”
37. § (1) A Vtv. 2. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) A Vtv. 3. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
38. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. december 1-jén lép hatályba, az (5) bekezdéssel megállapított Vtv. 87. §-ának (8)-(9) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény 3. §-ával megállapított Vtv. 10. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontja, valamint a (3) bekezdéssel megállapított Vtv. 87. §-ának (7) bekezdése 2009. április 1-jén lép hatályba.
(3) A Vtv. - e törvény 24. §-ával megállapított - 68. §-a (1) bekezdésének második mondatát a vasúti járművezetői tevékenységét e törvény hatálybalépését követően megkezdő munkavállalóra kell alkalmazni.
(4) A Vtv. - e törvény 31. §-ának (3) bekezdésével megállapított - 80. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(5) A Vtv. 87. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vasúti járművek, vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását végző szervezetek legkésőbb 2009. december 31-ig folytathatják a tevékenységüket műszaki engedély nélkül.
(8) A vasúti igazgatási szerv a vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély kiadásakor kérelemre eltekinthet a vasúti pályahálózathoz tartozó egyes, vasúti pályák és tartozékaik, valamint vasúti üzemi létesítmények (a továbbiakban együtt: hálózati elem) birtoklására, használatára és működtetésére vonatkozó jogosultság (a továbbiakban együtt: működtetési jogosultság) igazolásától, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az érintett hálózati elemet ténylegesen működteti, és annak vonatkozásában a működtetési jogosultság igazolása jogi nehézségbe ütközik. A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyben kötelezi a kérelmezőt, hogy a működtetési jogosultságot az érintett hálózati elemek vonatkozásában legkésőbb 2011. december 31-éig igazolja. E határidő elteltét követően a vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennálltát az érintett hálózati elemek működtetési jogosultsága vonatkozásában hivatalból felülvizsgálja.
(9) A közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat működtetője engedélyének kiadásakor kérelemre eltekinthet a vasúti pályahálózat részét képező egyes hálózati elemek használatbavételi engedélyének benyújtásától, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az adott hálózati elemet ténylegesen legalább 15 éve működteti. A közlekedési hatóság a kérelmezőt az engedélyben kötelezi, hogy az érintett hálózati elemek műszaki alkalmasságát igazoló dokumentációt és állapotfelmérést legkésőbb 2009. december 31-éig nyújtsa be a közlekedési hatóság részére. E határidő elteltét követően a közlekedési hatóság az engedélynek a 34. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti részét az érintett hálózati elemek vonatkozásában hivatalból felülvizsgálja.”
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. 46. §-ának (5) bekezdése, 87. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-a (2) bekezdésének 18. pontjában az „és fuvarozási” szövegrész, valamint 88. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában a „pályavasúti társaság és az integrált vasúti társaság” szövegrész.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vtv.
a) 1. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Rt.)” szövegrész helyébe a „Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Zrt.)” szöveg,
b) 1. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, valamint 41. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „GySEV Rt.” szövegrész helyébe a „GySEV Zrt.” szöveg,
c) 1. §-a (5) bekezdésének c) pontjában és 40. §-ának (2) bekezdésében a „Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt.” szövegrész helyébe a „Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt.” szöveg,
cs) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „országos vasúti törzshálózati pályák” szövegrész helyébe az „országos törzshálózati vasúti pályák” szöveg,
d) 3. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „a nem független vasúti pályahálózat-működtető” szöveg,
e) 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „27. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „27. § (9) bekezdése” szöveg,
f) 7. §-ának (1) bekezdésében a „személyszállítási, árutovábbítási és vontatási szolgáltatási” szövegrész helyébe a „személyszállítási és árutovábbítási” szöveg,
g) 12. §-ának (1) bekezdésében a „27. § (1)-(7) bekezdésének” szövegrész helyébe a a „27. § (1)-(8) bekezdésének és 27/A. §-ának” szöveg,
gy) 14. §-ának (3) bekezdésében az „Az országos pályahálózat működtetője” szövegrész helyébe az „Az országos vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő” szöveg,
h) 15. §-ának (3) bekezdésében „27. § (1)-(7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „27. § (1)-(8) bekezdésében és 27/A. §-ában” szöveg,
i) 26. §-ában a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg,
j) 31. §-a (1) bekezdése második mondatában az „(a továbbiakban együtt: üzembentartó)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt: üzembentartó) és a fejlesztési közreműködő” szöveg,
k) 37. §-ának (2) bekezdésében a „pályavasúti tevékenység” szövegrész helyébe a „vasúti pályahálózat működtetése” szöveg,
l) 38. §-ának (1) bekezdésében az „országos vasúti törzshálózati vasúti pálya” szövegrész helyébe az „országos törzshálózati vasúti pálya” szöveg,
m) 39. §-ában az „országos vasúti törzshálózati pályák” szövegrész helyébe az „országos törzshálózati vasúti pályák” szöveg,
n) 44. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az „országos” szövegrész helyébe az „országos, a térségi és az elővárosi” szöveg,
ny) 45. §-ának (5) bekezdésében az „a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseket - a 46. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel -” szövegrész helyébe az „a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket” szöveg,
o) 51. §-a (1) bekezdésében, az 54. §-ának (3) bekezdésében, valamint az 54. §-ának (4) bekezdésében az „A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „A vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
p) 51. §-a (3) bekezdésében, az 54. §-ának (1) bekezdésében, valamint az 54. §-ának (5) bekezdésében az „a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „a vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
q) 53. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „az Engedélyezési Irányelvvel” szövegrész helyébe az „a 95/18/EK irányelvvel” szöveg,
r) 61. §-ának (1) bekezdésében az „a pályavasúti társaságnak” szövegrész helyébe az „a vasúti pályahálózat működtetőjének” szöveg,
s) 61. §-ának (3) bekezdésében az „A pályavasúti társaság” szövegrész helyébe az „A vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
sz) 61. §-ának (8) bekezdésében az „A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztását végző szervezet” szövegrész helyébe az „A vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
t) 63. §-ában az „Az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „A nem független vasúti pályahálózat-működtető” szöveg,
ty) 64. §-ának (5) bekezdésében az „a pályavasúti társaság” szövegrész helyébe az „a vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
u) 64. §-ának (6) bekezdésében az „Amennyiben az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe a „Ha a nem független vasúti pályahálózat-működtető” szöveg,
v) 75. §-a (4) bekezdésében az „a vasúti társaságokat” szövegrész helyébe az „a vasúti társaságokat, a VPSZ-t és a fejlesztési közreműködőt” szöveg,
w) 83. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „b)-c) pontjai” szövegrész helyébe a „b)-d) pontjai” szöveg,
x) 85/A. §-ában a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV ZRt.)” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-nek” szöveg, valamint az „MNV ZRt.” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg
lép.
(8) Ez a törvény 2009. április 2-án veszti hatályát.
39. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a 46/E. §-át követően a következő 46/F. §-sal egészül ki:
„46/F. § A közlekedési hatóság központi szerve által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamint a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevője a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.”
(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 3/C. §-át követően a következő 3/D. §-sal egészül ki:
„3/D. § A légiközlekedési hatóság, valamint a katonai légügyi hatóság központi szerve által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamint a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevője a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.”
(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hajózási hatóság központi szerve által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamint a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevője a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.”
(4) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közlekedési hatóság központi szerve által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamint a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevője a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.”
40. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelv (2001. február 26.) a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról, 8. cikk (1) és (2) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, 19. cikk (4) és (5) bekezdése, II. melléklet 2. pontjának h) alpontja.
A mellékletben az országos vasúti mellékvonalak jegyzékében a „Dombóvár - Lepsény (49)” sor helyébe a „Tamási - Lepsény (49)”, valamint a „Pécs - Bátaszék (64)” sor helyébe a „Pécs - Pécsvárad (64)” sor lép.
1. A melléklet I. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 54. § (1) bekezdésben hivatkozott alapszolgáltatások]
„c) a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a műtárgyak, valamint a jelző- és biztosítóberendezések használatának a b) pontban foglaltak keretein belül történő biztosítása,”
2. A melléklet II. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a II. pont a következő e) alponttal egészül ki:
[Az 54. § (3) bekezdésében hivatkozott létesítményekhez és berendezésekhez való hozzáférés]
„d) állomási, szolgálati helyiségek, vonali területek és berendezések használata, állomási és vonali üzemszünet felfüggesztése, illetve vasúti járművek tárolása,
e) hozzáférés a vasúti jármű karbantartására szolgáló létesítményekhez, a különböző nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezésekhez és a vasúti pályahálózat igénybevételéhez elengedhetetlenül szükséges egyéb létesítményekhez és berendezésekhez.”
3. A melléklet III. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 54. § (4) bekezdésben hivatkozott kiegészítő szolgáltatások]
„b) tolatás és a II. részben meghatározott létesítmények használatával kapcsolatos egyéb szolgáltatások, ideértve a határforgalom lebonyolításával kapcsolatos, valamint a különböző vasúti pályahálózatok kölcsönös átjárhatóságának hiányából eredően szükségessé váló szolgáltatásokat - különösen a különböző nyomtávok miatt szükséges átrakási és tengelyátszerelési tevékenységeket - is,”
4. A melléklet III. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
[Az 54. § (4) bekezdésben hivatkozott kiegészítő szolgáltatások]
„e) vonatfelvételi tevékenység végzése.”
