1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következő 33-39. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„33. téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik a Magyar Köztársaság területén fekvő helyre vagy földrajzi területre;
34. téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye;
35. metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását;
36. téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel elvégezhető művelet;
37. téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el;
38. interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és a téradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyan összekapcsolódásnak a lehetősége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatások elérését magasabb minőséggel biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek elkülönülten;
39. térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.”
2. § (1) A Kvt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.”
(2) A Kvt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása, illetve a végrehajtás helyzetének alakulásától függően javaslatot tehet a Program felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.”
(3) A Kvt. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Program tervezésében, végrehajtásában és szükség szerinti felülvizsgálatában külön jogszabályban meghatározott szerv működik közre.”
3. § (1) A Kvt. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében]
„b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;”
(2) A Kvt. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében]
„a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá;”
4. § (1) A Kvt. 48. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a (2)-(5) bekezdések számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.”
(2) A Kvt. 48. §-ának új (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaság-védelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:]
„c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról.”
5. § A Kvt. V. Fejezete (A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA) a következő új 48/A-48/F. §-okkal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A környezetvédelem tervezési rendszere
48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében - e vagy külön jogszabályban foglaltak előírása szerint - a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni.
(2) A tervezés során
a) az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel,
b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével
össze kell hangolni.
(3) A környezetvédelmi terv készítőjének az előkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskörű társadalmi egyeztetéséről.
48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program.
(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza:
a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;
b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat;
c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését;
d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit;
e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.
(3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni.
(4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével - felül kell vizsgálni.
48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít.
(2) A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt.
(3) A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik és a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(4) A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt.
(2) A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását. A megyei közgyűlés a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(3) A megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a környezetvédelmi programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell
a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,
b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel,
c) a zöldfelület-gazdálkodással,
d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,
e) az ivóvízellátással,
f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,
g) a kommunális szennyvízkezeléssel,
h) a településihulladék-gazdálkodással,
i) az energiagazdálkodással,
j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,
k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja
a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:
aa) a területhasználattal,
ab) a földtani képződmények védelmével,
ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,
ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
ae) a rekultivációval és rehabilitációval,
af) a természet- és tájvédelemmel,
ag) az épített környezet védelmével,
ah) az ár- és belvízgazdálkodással,
ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
(4) A fővárosi közgyűlés a környezetvédelmi programja végrehajtásáról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(5) Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. Az e feladat vállalására is kiterjedő többcélú kistérségi társulás, illetve a kistérségi területfejlesztési tanács kistérségi környezetvédelmi programot készíthet.
48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes
a) környezetvédelmi hatóságnak,
b) talajvédelmi hatóságnak,
c) ingatlanügyi hatóságnak és
d) egészségügyi államigazgatási szervnek
véleményezésre megküldi.
(2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.
(3) A települési és kistérségi környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg kell küldeni véleményezésre.
(4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját.
(5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek. Az elfogadott regionális és a megyei környezetvédelmi programot a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szerv részére is meg kell küldeni tájékoztatásul.
(6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell.”
6. § A Kvt. V. Fejezete (A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA) a következő új alcímmel és új 48/G. §-sal, valamint 48/H. §-sal egészül ki:
„A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer
48/G. § (1) A környezetvédelmi célkitűzések kialakítása és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának elősegítése érdekében a miniszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt külön jogszabályban meghatározottak szerint egységes elektronikai hálózatot képező Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert létesít és működtet a kormányzati portál részeként.
(2) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerinti Információs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelyek az interoperabilitás követelményének megvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül közvetlenül elérhető az Európai Unió által működtetett térinformatikai hálózati portál.
(3) Ha téradatkezelőnek nem minősülő természetes vagy jogi személy valamely téradattal rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek, kérelmére biztosítani kell a csatlakozási lehetőséget a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez.
(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára hozzáférhetők a következő téradat-szolgáltatások:
a) keresőszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és -szolgáltatásokra vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítését teszi lehetővé;
b) megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyéb magyarázó jellegű adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, a megjelenített téradatok és téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását, megtekintését és átlapozását, valamint a magyarázó jellegű adatok és a metaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja;
c) letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyes részeinek letöltését, valamint - amennyiben az elektronikus úton lehetséges - az azokhoz való közvetlen hozzáférést teszi lehetővé;
d) átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódás biztosítása céljából meghatározott téradatkészleteknek - az adatigénylő igénye szerinti feldolgozás útján való - átalakítását biztosítja;
e) lehívási szolgáltatás, amely az a)-d) pontok szerinti téradat-szolgáltatások folyamatos elérését teszi lehetővé.
48/H. § (1) A téradatkezelő a 48/G. § (4) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott téradat-szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelő ebben az esetben az adatigényelővel - a díjfizetésre is kiterjedő - megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerződés) köt. Az adatigénylő számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerződésnek az interneten keresztül történő megkötését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Közösség intézményei és szervei számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jog alapján fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében nyújtott téradatkészletekért és -szolgáltatásokért díj nem szabható ki.
(3) A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlan megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylő közigazgatási szerv vagy közfeladatot ellátó más szervezet tekintetében - a közfeladatai ellátásán kívül eső tevékenysége körében, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában - ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.
(4) A díj nem haladhatja meg az adatok gyűjtésének, előállításának, frissítésének, feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásának a költségét. A díjak mértékét a téradatkészletek és -szolgáltatások szükséges minőségének és rendelkezésre állásának biztosítását szolgáló minimális szinten kell tartani, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt, összhangban a téradatkészleteket kezelő és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságok önfinanszírozási követelményeivel.
(5) A téradatkezelő a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint a díjképzésének elveit.”
7. § A Kvt. 64/A. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a b)-d) pontok jelölése c)-e) pontra változik:
[A környezetvédelmi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával]
„b) környezetvédelmi célú, így különösen szakértői tevékenység végzése”
[érdekében tarthat nyilván.]
8. § A Kvt. 66. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megelőzi.
(5) Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggő elvi engedélyezési eljárás lefolytatását írja elő, akkor az ügyfél kérelme alapján az elvi engedélyezési eljárás - külön eljárás lefolytatása nélkül - az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is lefolytatható.”
9. § A Kvt. 90. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a 70. § (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mellékletét elektronikus adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz.”
10. § (1) A Kvt. VII. Fejezetének (A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS) az „Eljárás szakhatóságként” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szakértői tevékenység”
(2) A Kvt. a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. § Külön jogszabályban meghatározott szakterületen szakértői tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakértői jogosultság feltételeinek megfelel.”
11. § A Kvt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.”
12. § A Kvt. 110. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotára vonatkozó környezeti követelményeket - ha a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015. december 22-ig kell teljesíteni.”
13. § (1) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg”
(2) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„b) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályait;”
(3) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„t) a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői szakterületeket és a szakértői jogosultság szabályait;”
(4) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdése a következő 21-29. ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg az a)-v) pont jelölése 1-20. pontra változik:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„21. a zaj és rezgés elleni védelem szabályait;
22. a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat;
23. a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint az ebben közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletes szabályait;
24. az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeik és élőhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat;
25. a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmével kapcsolatos részletes szabályokat;
26. a felszín alatti vizek védelmének szabályait;
27. a felszíni vizek minősége védelmének szabályait;
28. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének szabályait;
29. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és vízgyűjtőterületüket.”
14. § A Kvt. 110. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel együttesen rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.”
15. § A Kvt. 111. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2) bekezdése, 14. cikkének (1)-(2) és (4) bekezdése, valamint 15. cikkének (2) bekezdése.”
16. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és a tájképi adottságok megóvására vonatkozó részletes szabályokat az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel a Kormány állapítja meg.
(5) Elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik.”
17. § A Tvt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok egyedeinek kereskedelme, behozatala, kivitele, valamint az Európai Közösségek jogi aktusaiban természetből begyűjthetőként, befoghatóként, valamint hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedeinek befogása, begyűjtése, valamint hasznosítása a miniszter által meghatározottak szerint történhet.”
18. § A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Erdő, fásítás védetté nyilvánításához az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges.”
19. § A Tvt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl]
„d) a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen - a közcélú közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve - úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a közösségi jelentőségű állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa.”
20. § A Tvt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket (természetvédelmi kezelési terv) országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben állapítja meg.”
21. § A Tvt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A védett és a közösségi jelentőségű fajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány állapítja meg.”
22. § A Tvt. 56. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A miniszter]
„j) külön megállapodás alapján közreműködik a természetvédelmi célú agrár-vidékfejlesztési támogatások előkészítésében és a megvalósításhoz szükséges feladatok ellátásában.”
23. § (1) A Tvt. 68. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos polgári jogi ügyekben a Magyar Államot az igazgatóság képviseli.”
(2) A Tvt. 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Barlang vagyonkezelői joga e törvény alapján az igazgatóságot illeti meg.”
24. § A Tvt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
1. a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és a tájképi adottságok megóvására vonatkozó szabályokat;
2. a vadon élő szervezet egyede országba történő behozatalának, átszállításának, kivitelének, mesterséges körülmények közötti szaporításának, tartásának, termesztésbe, tenyésztésbe vonásának, keresztezésének, természetbe kijuttatásának, értékesítésének feltételeit és módját;
3. a Natura 2000 területek kijelölését, közzétételét, valamint az e területekre vonatkozó főbb rendelkezéseket;
4. a védett és a közösségi jelentőségű fajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket;
5. a védett és a fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak körét;
6. a természetvédelmi őrszolgálatra és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat;
7. e törvény keretei között a támogatás eseteit, mértékét, feltételeit, a kifizetés módját;
8. a szolgáltatási megállapodás kivételével a természetvédelmi kártalanítás részletes szabályait;
9. a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységek, továbbá a védett területre, Natura 2000 területre veszélyes anyagok körét, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a biztosítás szabályait;
10. az egyes külön jogszabályokban meghatározott fajoknak és élőhelyeiknek, költő- és pihenőhelyeinek, természetes élőhelyeknek, védett természeti területeknek és védett természeti értékeknek a veszélyeztetése, károsodása esetén a károsodás mértéke megállapításának szempontjait, valamint a környezetkárosodás megelőzésének és helyreállításának rendjét;
11. a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat;
12. a természetvédelmi hatóság vagy hatóságok, illetve a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagy szervek kijelölését.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
1. az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a vadgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben;
2. az Európai Közösségek jogi aktusaiban természetből begyűjthetőként, befoghatóként, valamint hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedei befogásának, begyűjtésének, valamint hasznosításának szabályait;
3. természeti terület és más védelemre érdemes földterület országos jelentőségű védett természeti területté, illetve fokozottan védetté nyilvánítását, - erdő, fásítás esetén az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel, védett régészeti lelőhely esetén a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben;
4. védőövezet kijelölését és a védettség feloldását;
5. természeti érték védetté és fokozottan védetté nyilvánítását és a kiemelt oltalom feloldását;
6. védett élő szervezet meghatározott fejlődési szakasza, alakja, állapota vagy származéka kiemelt természeti oltalmának feloldását;
7. az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat;
8. a nemzeti parkok területén a természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba sorolást, illetve a besorolás egységes elveit;
9. nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy azok meghatározott részének tudományos rezervátummá kijelölését;
10. nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy azok meghatározott részének bioszféra-rezervátummá minősítését, azon belül a magterület kijelölését;
11. a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdőterületek erdőrezervátummá nyilvánítását az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben; erdőrezervátum magterületének kijelölését;
12. védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét;
13. országos jelentőségű védett természeti területek kezelési tervét;
14. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat;
15. a Natura 2000 területekkel érintett földrészleteket;
16. rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat;
17. a fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül elrendelt használati, gazdálkodási korlátozásra vonatkozó szabályokat;
18. a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregek - amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős képződmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek - védetté nyilvánítását;
19. barlang, illetve védetté nyilvánított mesterséges üreg védelmének, fokozott védelmének feloldását;
20. barlang védőövezetének kijelölését és a védőövezetre irányadó korlátozásokat;
21. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját;
22. azon barlangok körét, amelyek látogatásához az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása szükséges;
23. barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó műtárgyak és tevékenységek körét;
24. az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával látogatható barlangokban történő túravezetés, az engedélyköteles barlangi búvármerülés, valamint a barlangok kutatásának képesítési feltételeit;
25. a ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások és ősmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét;
26. a természetvédelmi őrszolgálat szolgálati szabályzatát;
27. a polgári természetőrökre vonatkozó részletes szabályokat;
28. a védett természeti területek és értékek nyilvántartását;
29. a védett élő szervezetek, életközösségek, ásványi képződmények pénzben kifejezett értékét;
30. az elkobzott védett természeti értékek felhasználását.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együttes rendeletben
1. jelölje ki a természeti területeket,
2. határozza meg az érzékeny természeti területek létesítésére és fenntartására vonatkozó részletes szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és az infrastruktúráért felelős miniszterrel együttes rendeletben jelöljön ki ökológiai (zöld) folyosókat és meghatározza az e területekre vonatkozó szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
1. a nem halászható (horgászható) fajokat, a halászati (horgászati) tilalmakat és a fajok szerinti tilalmi időket;
2. a védett régi hazai háziállatfajok és fajták megőrzésére, egyedei törzskönyvezésére vonatkozó szabályokat, tenyésztési és teljesítményvizsgálati elveket.”
25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 2. és a 3. §, valamint az 5. § 2009. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) Az 1. §, 6. §, 9. § és 15. § 2009. május 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(4) A 4. §, a 7-8. §, a 10-12. §, a 14. §, a 16-24. § és a 27-29. § az e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(5) E törvény 2011. május 16-án hatályát veszti.
26. § (1) A Kvt. 48/G. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatáshoz való hozzáférést 2011. május 15. napjától kell biztosítani.
(2) A 3. §-ban és 5. §-ban foglalt, a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó szabályokat az e törvény hatálybalépését követő első Program közzétételét követően kell először alkalmazni.
27. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kvt. 47. §-a; 64/A. § (1) bekezdésében a „hatósági határozatban megállapított” szövegrész; 110. §-a (7) bekezdésének a), e), i), k), l), m), o), p) és q) pontjaiban a „megállapítsa”; c) pontjában a „szabályozza”; d), f), g), h) és n) pontjaiban a „meghatározza”; j) pontjában a „szabályozza és meghatározza”; r)-s) és u)-v) pontjaiban a „rendeletben szabályozza” szövegrész; valamint 110. §-a (7) bekezdésének o) pontja és 110. §-a (8) bekezdésének d) pontja.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tvt. 10. §-ának (1) bekezdésében, 24. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, 28. §-ának (7) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 41/A. §-ának (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (3) bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 51. § (5) bekezdésében, 52. §-ának (1) bekezdésében, 59. §-ának (4) bekezdésében, 63. §-ának (3) bekezdésében, 66. §-ának (3) bekezdésében, 67. §-ának (3) bekezdésében, 69. §-ának (3) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. §-ának (6) bekezdésében, 73. §-ának (2) bekezdésében, 78. §-ának (5) bekezdésében, 78/A. §-ában, 80. §-ának (6) bekezdésében a „rendeletben” szövegrészek, 15. §-ának (2) bekezdésében a „folyamatosan, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül” szövegrész, 23. §-ának (4) bekezdése, 24. § (2) bekezdésének második mondata, 28. §-ának (8) bekezdésében a „jogszabályban”, 29. §-ának (1) bekezdésében a „jogszabályban,”, 29. §-ának (3) bekezdésében a „, az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, jogszabályban”, 39. §-ának (1) bekezdésében az „, így különösen” szövegrész, 39. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „, kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles” szövegrész, 46. §-ának (2) bekezdésében az „együttes rendeletben”, 48. §-ának (2) bekezdésében a „rendelettel”, 48. §-ának (5) bekezdésében a „jogszabályban” és az „ebben” szövegrészek, 72. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „[37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kár]” szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész, 82. §-ának (3) bekezdése, valamint 85/A. §-a, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „, vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése” szövegrész; az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 21. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) A Kvt. 18. § (1) bekezdésében a „minőségére és mennyiségére” szövegrész helyébe a „minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére” szöveg; 41. §-ának (3) bekezdésében a „környezet állapotáról” szövegrész helyébe a „Program végrehajtásának helyzetéről” szöveg, az „és a Program végrehajtásának helyzetéről” szövegrész helyébe a „valamint a környezet állapotának alakulásáról” szöveg; 102/A. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe az „igazgatási szerv” szöveg lép.
(4) A Tvt. 15. §-ának (2) bekezdésében az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe „együtt” szöveg, 24. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „terület esetén” szövegrész helyébe a „terület esetén rendeletben” szöveg, 26. §-ának (1) bekezdésében az „országos jelentőségű védett természeti terület esetén” szövegrész helyébe az „és a Natura 2000 területet” szöveg, a 26. § (2) bekezdésében a „be” szövegrész helyébe a „fel” szöveg, a „bejegyzést” szövegrész helyébe a „feljegyzést” szöveg, a 26. § (3) bekezdésben a „bejegyzésre” szövegrész helyébe a „feljegyzésre” szöveg, a 36. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben a „kezelési” szövegrész helyébe a „természetvédelmi kezelési” szöveg, 39. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében az „a természetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles -” szöveg, 44. §-ának (4) bekezdésében a „rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „meghatározza”, 48. §-ának (7) bekezdésében a „feltételeit és eljárási rendjét az egészségügyért felelős miniszter a miniszterrel együttes rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „feltételeinek és eljárási rendjének meghatározásához a miniszter egyetértése szükséges” szöveg, 51. §-ának (7) bekezdésében a „valamennyi tevékenységhez, így különösen” szövegrész helyébe a „következő tevékenységekhez” szöveg, 51. §-a (7) bekezdésének d) pontjában a „berendezéseinek felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához” szövegrész helyébe az „a telepen alkalmazott technológia megváltoztatásához” szöveg, 53. §-a (5) bekezdésének első mondatában a „gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együttes rendeletben jelöli ki az” szövegrész helyébe a „infrastruktúráért felelős miniszterrel együtt jelöl ki”, valamint 53. §-a (5) bekezdésének második mondatában az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe az „együtt” szöveg lép.
(5) A Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdésében „a b), a c), a d) és a k) pontban” szövegrész helyébe „a b), a c), a d), a k) és az l) pontban” szövegrész lép.
28. § A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az Egyezmény hatálya alá tartozó védett vizeket és vadvízterületeket rendeletben hirdesse ki.”
29. § (1) A Vgtv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[(1) Az állami feladatok:]
„l) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése.”
(2) A Vgtv. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi és Részvízgyűjtő szintű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.
(2) A vízgazdálkodási tanácsok munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek részt.”
(3) A Vgtv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakterületen vízügyi szakértői tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakértői jogosultság feltételeinek megfelel.”
(4) A Vgtv. 16. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdések számozása (3)-(6) bekezdésekre változik:
„(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie.”
(5) A Vgtv. 45. §-ának (7) bekezdése a következő o)-r) ponttal egészül ki:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány]
„o) a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program;
p) a vízügyi szakértői szakterület és a szakértői jogosultság szabályainak;
q) a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályok;
r) az e törvényben, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályok”
[rendeletben történő megállapítására.]
(6) A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter]
„b) a vízgazdálkodási tanácsok összetételére és működésére vonatkozó szabályok;”
[rendeletben történő megállapítására.]
(7) A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter]
„k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak;
l) az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények jegyzékének”
[rendeletben történő megállapítására.]
(8) A Vgtv. 45/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíztisztításról 2. cikkének (4) bekezdése, (6) bekezdése és (9) bekezdése, 3. cikke;
b) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról 4. cikkének (1)-(2) bekezdése, 6. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése.”
30. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2) bekezdése, 14. cikkének (1) és (4) bekezdése, 15. cikkének (2) bekezdése;
b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikkének (1) bekezdése és 14. cikke;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 17. cikkének (1) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról 4. cikk (1) bekezdés b) pontjának (ii) alpontja és 14. cikkének (1) bekezdése.
