Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.20.)

2008. évi C. törvény

egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)]

c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben”

[jogosultak.]

(2) A Kkt. 20. §-a (11) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának, feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság is”

[jogosult ellenőrizni. Belföldi forgalomban közlekedő jármű - (1) bekezdés a) és b), valamint f)-i) pontjában meghatározott - ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

2. § A Kkt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.”

3. § A Kkt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § E törvénynek

a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erővel vont járművekre, a kézikocsikra és a lassú járművek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,

b) a hatósági engedélyre, a hatósági jelzésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezései a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra,

c) az időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,

d) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetőleg a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb, két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra

nem terjednek ki.”

4. § A Kkt. 25/A. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közúti forgalomban]

d) a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad),”

[- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.]

5. § A Kkt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Az országos közutak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelője építtetőnek minősül a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtető - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam javára és nevében jár el. Az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, illetve kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül, amelyet köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot annak kézhezvételétől számítottan haladéktalanul köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére tájékoztatásul megküldeni. Ezen ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(2) Az építtető - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-előkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.

(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes, valamint végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a NIF Zrt. az utakat, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket is magában foglaló földterületet, mint állami vagyont a vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) az MNV Zrt. részére, amelyet az MNV Zrt. a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe ad és azzal vagyonkezelési szerződést köt. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a NIF Zrt. azt a vagyonkezelő részére adja át, amely köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.

(5) Az út létesítését, korszerűsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.

(6) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(7) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.

(8) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.

(9) A járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

(10) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.

(11) A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vagy az építés után a tulajdonába kerülő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.

(12) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata.

(13) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(14) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további beruházás (pl. útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás) megvalósítására vonatkozó igény a szükséges hozzájárulások, beleegyezések megadásának feltételeként akkor terjeszthető elő érvényesen, ha egyébként a településen az átadást követő évben - az elvégzett hatásvizsgálatok szerint - létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés meghaladja a 25%-ot, és

a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy

b) a jogszabályban foglalt egyéb előírás (pl. előírt környezeti határérték) az útépítést követően nem teljesül.”

6. § (1) A Kkt. 29/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„29/C. § Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtető a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.”

(2) A Kkt. 33/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.

(2) Az országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott egyes szakaszainak használatáért a megtett távolsággal arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az útdíj fizetésre kötelezettek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.”

7. § A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontjának 19. és 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„19. az útdíj alapjául szolgáló költségek felosztásának, valamint az útdíj számításának elveit, a díjköteles utak használatáért történő elektronikus díjfizetést lehetővé tévő rendszer bevezetésére, üzemeltetésére, az úthasználati díjak beszedésére, ellenőrzésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat, a 33/A. § (2) bekezdése szerinti útdíj fizetésére kötelezettek körét,”

„21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását,”

[rendeletben állapítsa meg.]

8. § A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 27. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„27. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

9. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedélyes köteles szolgáltatását a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá közforgalmú személyszállítási szolgáltatás esetén az általa igénybe vett kikötőkben - külön jogszabályban meghatározott tartalommal és módon - meghirdetni.”

10. § A Vkt. 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Dunán és a Tiszán a 48 órát meghaladó időtartamú hajózási zárlatról a hajózási hatóság a víziközlekedés résztvevőit annak kezdete előtt legalább 30 nappal, a 72 órát meghaladó időtartamú hajózási zárlat esetén 60 nappal, a 15 napot meghaladó időtartamú hajózási zárlat esetén 180 nappal a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatja.”

11. § A Vkt. 58. §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:]

d) a víziút fenntartását, valamint a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság vízijárműveire,

e) a hajózási hatóság által - külön jogszabályban foglaltak alapján - kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművekre,

f) a Magyar Honvédség lőszerek, robbanótestek felkutatását, hatástalanítását és megsemmisítését végző katonai úszólétesítményeire.”

12. § A Vkt. 60. §-ának (1) bekezdése a következő f)-k) ponttal egészül ki:

[(1) A jogszabályban előírt]

f) úszólétesítmény megfelelőségére és üzemben tartására,

g) hajózási létesítmény létesítésére és üzemben tartására,

h) víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,

i) hajózási tevékenység végzésére,

j) belvízi utakon közlekedési korlátozás alá eső területen üzemeltetett belsőégésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használatára,

k) úszólétesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt személyzet létszámára és képesítésére”

[vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság bírság megfizetésére kötelezi. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a hajózási hatóság jogosult.]

13. § A Vkt. 85. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közforgalmú kikötő kikötőrendjét a kikötő üzemben tartójának a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kell hirdetnie. A kikötőrend hajóforgalmat érintő részét hajósoknak szóló hirdetményben is közzé kell tenni.”

14. § A Vkt. 87. §-a a következő 48. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„48. katonai úszólétesítmény: a Magyar Honvédség állományába tartozó, katonai célú víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.”

15. § A Vkt. 90. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

16. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam feladatai:]

k) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység elősegítésére a nemzetközi követelményeknek megfelelő légi kutató-mentő szolgálat fenntartása;”

(2) Az Lt. 2. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésnek]

h) a k) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen”

[látja el.]

17. § (1) Az Lt. 3/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal, valamint az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban - a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot bocsáthat ki.”

(2) Az Lt. 3/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi, valamint az (1) bekezdés szerinti határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek tájékoztatás céljából megküldi.”

18. § Az Lt. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pontjának e) és h) pontjában meghatározott tevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.”

19. § Az Lt. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légiközlekedés védelme - a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a repülőterekre, a légi fuvarozókra, és az egyéb légiközlekedésben érintett szervezetekre, valamint személyekre terjed ki.”

20. § Az Lt. 71. §-a 10. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény alkalmazásában

10. légiközlekedési tevékenység:]

c) a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés,”

21. § Az Lt. 73. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

h) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének rendjét.”

22. § (1) Az Lt. 74. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

„c) a közlekedésért felelős miniszter - az állami repülések céljára szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - a Magyar Köztársaság területén lévő repülőtereket használó légijárművek földi ellenőrzései végrehajtásának részletes szabályait.”

(2) Az Lt. 74. §-a (2) bekezdésének d) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap]

d) a miniszter, hogy a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait;”

i) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és típusalkalmassági vizsgálati szabályait;”

[rendeletben állapítsa meg.]

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

23. § (1) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Busztv.) 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[2. § E törvény alkalmazásában]

f) belső szolgáltató:

1. a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy

2. olyan gazdasági társaság, amely a települési (fővárosi) önkormányzat kizárólagos tulajdonában áll, vagy

3. olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat meghatározó befolyással rendelkezik.”

(2) A Busztv. 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Belföldi menetrend szerinti személyszállítással - a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett (15. §) és a kabotázs (16. §) személyszállítás kivételével - a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg. Közszolgáltatási szerződés - a 8. §-ban meghatározott kivételekkel - a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító nyilvános pályázati eljárás nyertesével köthető. Külföldi székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.

(2) A pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az önkormányzatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.”

(3) A Busztv. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés), amennyiben a szolgáltatást közszolgáltatási szerződés keretében már 2008. december 31-én is nyújtja. A közvetlen odaítélés alapján szolgáltató belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi. A belső szolgáltató az általa ellátott településeken kívül személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló pályázati vagy nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárásokban nem vehet részt.”

(4) A Busztv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgáltatási szerződés határozott időtartamra, de legfeljebb a tevékenység megkezdésének napjától számított 10 évre köthető meg, azzal, hogy a közszolgáltatási szerződés időtartama legfeljebb a közszolgáltatási szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható. A szerződés megkötésére az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő testületének (közgyűlésének) felhatalmazása alapján a polgármester, a Magyar Állam nevében a miniszter jogosult. Pénzügyi ellentételezésre vonatkozó kötelezettséget tartalmazó szerződést a miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével írhat alá.”

(5) A Busztv. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A belső szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi területén kívüli, a 3. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás alapján helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint más önkormányzatok területén végzett személyszállítást a közszolgáltatási szerződés belső szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követő 1 évig tarthatja fenn.”

A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény módosítása

24. § A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a CIV Egységes Szabályok és CIM Egységes Szabályok végrehajtása érdekében a részes vasúttársaságok a COTIF 10. Cikkének megfelelően kiegészítő határozmányokban állapodnak meg, azokat honlapjukon oldalhű szöveggel közzéteszik, és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben meghirdetik.”

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

25. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván a légiközlekedési balesetre, a súlyos repülőeseményre és a légiközlekedési rendellenességre vonatkozó bejelentések alapján indított szakmai vizsgálat során az e törvénnyel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendeletben és az 1330/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott célokra használhatók fel.”

26. § A Kbvt. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és a Magyar Köztársaság Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett címen és telefonszámon. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót haladéktalanul értesíti. Légiközlekedési balesetek és repülőesemények esetében a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.”

27. § A Kbvt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:

„(2) A légijármű vagy a repülőtér üzembentartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - rendelkeznie kell a közlekedésbiztonsági szerv által jóváhagyott repülőesemény-vizsgáló szervezettel - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez - amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.

(3) Az állami légijármű üzembentartójának, az állami repülések célját szolgáló repülőtér, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér üzembentartójának az állami szervezet vezetője által jóváhagyott repülőesemény-vizsgáló szervezettel kell rendelkeznie - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell állami repülőesemény-vizsgáló szervezethez, vagy a közlekedésbiztonsági szerv által jóváhagyott repülőesemény-vizsgáló szervezethez - amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.”

28. § A Kbvt. 23. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 1321/2007/EK rendelete (2007. november 12.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó, a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint cserélt információk központi adattárba történő rendezésével kapcsolatos végrehajtási szabályok meghatározásáról;

b) a Bizottság 1330/2007/EK rendelete (2007. szeptember 24.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról.”

29. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából az országos vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.”

30. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. július 2-án hatályát veszti.

(2) E törvény 1-29. §-a, 30. §-ának (5)-(8) bekezdése és 31. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének k) pontja,

b) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése,

c) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXXVI. törvény 24. §-ának (3) bekezdése,

d) a Vtv.-nek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XLV. törvény 33. §-ával és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXXVI. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított 68. § (5) bekezdése.

(3) E törvény 1-29. §-a, 30. §-ának (4)-(6) bekezdése és 31. §-a 2009. január 2-án hatályát veszti.

(4) Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXV. törvény

a) 59. § (3) bekezdése b) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése hatályát veszti,

b) 59. § (3) bekezdésének bevezető szövegében a „33/A. §-ának (3) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „33/A. §-ának (5) bekezdése” szövegrész lép, továbbá

c) 16. §-ának a Kkt. 33/A. § (3) bekezdését megállapító szövegrésze nem lép hatályba.

(5) Az Lt.

a) 29. §-ának (3) bekezdésében az „A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-ei 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész,

b) 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „az 1592/2002/EK rendelet” szövegrész helyébe az „a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész,

c) 47. §-ában az „Az 1592/2002/EK rendelet” szövegrész helyébe az „A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész

lép.

(6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-ának (1) és (5) bekezdésében a „Bányászati Közlönyben” szövegrész helyébe, valamint a 26/A. §-ának (8) bekezdésében a „hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg lép.

(7) A Kkt. 25/A. §-a d) pontjának e törvénnyel megállapított rendelkezését a 2009. április 1-jét megelőzően használatba vett négykerekű segédmotoros kerékpárokra 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.

(8) A Kkt. 25/A. §-ának d) pontjában meghatározott négykerekű segédmotoros kerékpárok hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátását az üzemben tartónak - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - 2009. április 1-jét követően kell kérnie.

31. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 1321/2007/EK rendelete (2007. november 12.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó, a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint cserélt információk központi adattárba történő rendezésével kapcsolatos végrehajtási szabályok meghatározásáról;

b) a Bizottság 1330/2007/EK rendelete (2007. szeptember 24.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról.

(2) Ez a törvény a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.