1. § A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tbtvr.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait alkalmazni.”
2. § A Tbtvr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.”
3. § A Tbtvr. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.”
4. § A Tbtvr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat.”
5. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 29. §-t követően a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:
„Ügyfélszolgálat, panaszkezelés
29/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ügyfélszolgálatot az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár székhelyén vagy telephelyén kell működtetni.
(3) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár köteles biztosítani, hogy a székhelyén vagy telephelyén működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 8-18 óráig nyitva tartson, illetve telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 8-18 óráig elérhető legyen.
(4) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében az Fgytv. 17/B. §-ának (3) bekezdése szerinti hangfelvételek rögzítésére vonatkozó kötelezettséget nem kell alkalmazni.”
6. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közraktárban minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges.”
(2) A Krt. 8. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közraktárban minősített befolyással csak olyan természetes személy vagy gazdasági társaság rendelkezhet,”
(3) A Krt. 8. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:”
(4) A Krt. 8. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:”
(5) A Krt. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.”
7. § A Krt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.”
8. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. § szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,”
[folytathat.]
9. § (1) Hpt. 11. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok”
(2) A Hpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A pénzügyi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,
a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.”
10. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„d) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;”
(2) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő minősített befolyásolás megszerzéséhez;”
11. § A Hpt. 15. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás]
„e) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;”
12. § (1) A Hpt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelmező 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,
e) természetes személy esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
g) nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”
(2) A Hpt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.”
13. § (1) A Hpt. 37. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése”
(2) A Hpt. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben
a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy
b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminchárom vagy az ötven százalékos határértéket.”
(3) A Hpt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a Felügyelettől engedélyt kérni.”
(4) A Hpt. 37. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell]
„a) a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,
b) a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,”
14. § A Hpt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a kérelmező letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy
h) a kérelmező meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat.
(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy
a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
b) a szavazati jogot harmadik - a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független - személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,
c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a kérelmezőtől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.”
15. § A Hpt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha
a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.”
16. § A Hpt. a 38. §-t követően a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)-(7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.
(2) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.
(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).
(4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap. Az ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(6) A hiánypótlás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el.
(7) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.”
17. § A Hpt. a 38/A. §-t követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:
„38/B. § (1) Ha a kérelmező
a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy
c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,
akkor a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságnak.
(2) Az érintett felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a Felügyelet határozatában ismerteti.”
18. § (1) A Hpt. 39. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)”
(2) A Hpt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a minősített befolyás engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.”
(3) A Hpt. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a minősített befolyás megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.”
19. § A Hpt. a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Ha a Felügyelet a 38/A. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a minősített befolyás megszerzésének, illetve a meglévő minősített befolyás mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a Felügyelet a minősített befolyás megszerzését, illetve a meglévő minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.”
20. § A Hpt. 41. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben]
„a) minősített befolyást szerzett,
b) minősített befolyását úgy módosította, hogy
1. az eléri a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy
2. az már nem éri el a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy”
21. § A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki]
„a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben
1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;”
22. § (1) A Hpt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.”
(2) A Hpt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”
23. § A Hpt. 51. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„k) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
24. § A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
25. § A Hpt. 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha]
„b) vállalkozásban minősített befolyást szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti,”
26. § A Hpt. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a - pénzügyi intézmény által történő - kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,]
„b) minősített befolyással rendelkezik.”
27. § A Hpt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.”
28. § A Hpt. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben minősített befolyással rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.”
29. § (1) A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a részjegyet is), alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.”
(2) A Hpt. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik.”
30. § (1) A Hpt. 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - könyv szerinti értéken számított - minősített befolyásnak minősülő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”
(2) A Hpt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”
(3) A Hpt. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő minősített befolyásának teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”
31. § A Hpt. 96/M. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]
„d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,”
32. § A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,”
[betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.]
33. § A Hpt. 133. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]
„e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
34. § A Hpt. 157. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény]
„b) minősített befolyással”
[rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.]
35. § A Hpt. 186. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:
„e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos;”
36. § A Hpt. 190. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:]
„a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,”
37. § (1) A Hpt. 2. számú mellékletének III/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.”
(2) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:
„49. ÁÉKBV: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
50. ellenőrzött vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.”
38. § A Hpt. 5. számú melléklete 14. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:]
„a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,”
39. § A Hpt. 6. számú mellékletének I. része a következő 11. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„11. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.”
40. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 16. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki]
„d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél minősített befolyással rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;”
41. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő zsi) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„zsi) minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.”
42. § Az Mpt. 49. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha]
„b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti,”
43. § Az Mpt. 134. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„h) a pénztári tartalékokhoz tartozó befektetési portfóliók kialakításának, kezelésének, módosításának a pénztár által szabályozandó kérdéseinek körét (befektetési politika), illetve ennek egyes szabályait, a választható portfóliókban elhelyezhető befektetési eszközök körére, illetve azok megengedhető mértékére vonatkozó egyes szabályokat, valamint a pénztártag választható portfólióba történő besorolása aktualizálásának, illetve a pénztártag egyik portfólióból a másikba történő átsorolásának részletes szabályait.”
44. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, és a melléklet a következő szöveggel egészül ki:
„Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:”
„a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 3. cikke szerint létrehozott gazdasági társaság”
45. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„21. minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.”
(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„65. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,”
(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 78. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,”
(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. központi szerződő fél: tőzsdei, tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet és törvényben meghatározott szervezett piacon kötött ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság,”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 92. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
92. minősített befektető:]
„a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személy, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot, befektetési alapkezelőt, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amelynek kizárólagos tevékenysége értékpapírokba vagy egyéb pénzügyi eszközökbe történő befektetés,”
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„117. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,”
(7) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 136. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„136. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat.”
(8) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 137. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„137. kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,”
(9) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 138. és 139. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„138. tőzsdére bevezetett értékpapír átvezetése: tőzsdére bevezetett értékpapír tőzsdei forgalomban tartásának megszüntetése valamely tőzsdén, feltéve, hogy az értékpapírt más tőzsdén forgalmazzák, vagy az értékpapírt egyidejűleg más tőzsdére bevezetik,
139. tőzsdéről való kivezetés: tőzsdei termék tőzsdei forgalomban tartásának megszüntetése, feltéve, hogy a tőzsdei termékkel más tőzsdén nem kereskednek.”
46. § A Tpt. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.”
47. § A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
48. § A Tpt. 15. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha”
49. § A Tpt. 54. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít.”
50. § A Tpt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie
a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy
b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.
(4) A szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5) és (6) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a) a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a részvényes letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy - a részvényessel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat, vagy
h) a részvényes meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat.
(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(7) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
(8) A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy
a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,
b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és
bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelőt, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,
c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.
(9) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszköznek - ideértve a határidős, opciós szerződéseket is - van a birtokában, amely - a birtokos egyedüli saját kezdeményezésére vagy megállapodás alapján - a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé.
(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.
(11) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedés esetén mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha
a) biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,
b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és
c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.
(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha
a) biztosítja, hogy a részesdéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,
b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,
c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevekénységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.
(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.
(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását.”
51. § A Tpt. 181/U. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]
„d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,”
52. § A Tpt. 201. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Bennfentes személy:]
„j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír.”
53. § (1) A Tpt. 201/B. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni
a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve]
„ac) a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és”
[ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.]
(2) A Tpt. 201/B. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:]
„d) a minősített befolyásával működő társaság”
[által kötött ügyleteket.]
54. § A Tpt. 204. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:]
„a) a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be,
b) az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,”
55. § A Tpt. 217. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.”
56. § (1) A Tpt. 300. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell”
„c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, természetes személy esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;”
(2) A Tpt. 300. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.”
57. § (1) A Tpt. 303. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy]
„a) biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;”
(2) A Tpt. 303. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy]
„f) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.”
58. § A Tpt. 308. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha]
„a) minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy”
59. § A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen, vagy a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (3) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.”
60. § (1) A Tpt. 311. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.”
(2) A Tpt. 311. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.”
61. § A Tpt. 317. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:]
„d) a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;”
62. § (1) A Tpt. 338. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]
„a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik;”
(2) A Tpt. 338. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]
„c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;”
63. § A Tpt. 339. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tőzsdei tevékenységet nem végez - tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;”
64. § A Tpt. 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt. Az MNB e törvény szerinti szakhatósági közreműködésére a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
65. § (1) A Tpt. 340/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körére adja meg.”
(2) A Tpt. 340/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak vagy központi szerződő fél tevékenységet nem végző elszámolóháznak adja meg, amely rendelkezik]
„a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,”
(3) A Tpt. 340/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
66. § (1) A Tpt. 340/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi szerződő félként történő tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza.”
(2) A Tpt. 340/D. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi szerződő félként történő tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak adja meg, amely rendelkezik]
„b) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,”
(3) A Tpt. 340/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
67. § A Tpt. 342. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„342. § (1) A központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy - ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot - a befolyásszerzést két munkanapon belül
a) bejelenti a Felügyeletnek,
b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.
(2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy - ha befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá csökken vagy megszűnik - a befolyásszerzést két munkanapon belül - a bejelentés pillanatában meglévő befolyás mértékének megjelölésével -
a) bejelenti a Felügyeletnek,
b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.
(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
68. § (1) A Tpt. 345. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
(2) A Tpt. 345. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet az engedélyt nem adja ki, ha
a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,
b) a szabályzat nincs összhangban az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével,
c) az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja.”
69. § A Tpt. 347. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató tulajdonát képező, és az ügyfeleiket megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.”
70. § (1) A Tpt. 350/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
(2) A Tpt. 350/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha
a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,
b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,
c) az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja.”
(3) A Tpt. 350/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
71. § (1) A Tpt. 350/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
(2) A Tpt. 350/E. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha
a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,
b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,
c) az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja.”
(3) A Tpt. 350/E. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet engedélyét követően a központi szerződő fél a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
72. § A Tpt. 351. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege, d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben szerezhet”
„d) elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben, ideértve a külföldi elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetet;
e) olyan járulékos vállalkozásban, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, tőzsdében, központi értéktári, elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben lehet tulajdoni részesedése.”
73. § A Tpt. 353. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell alkalmazni a (4) és (5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.”
74. § A Tpt. 356. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Vezető állású személyekre és minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó feltételek”
75. § A Tpt. 358. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]
„d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár és annak minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
76. § A Tpt. 368. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.”
77. § (1) A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]
„a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatással;
b) befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel;”
[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]
(2) A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]
„e) a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;”
[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]
78. § A Tpt. 394. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:]
„a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,”
79. § A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;”
80. § (1) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„f) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre vonatkozó részletes szabályokat,”
(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„i) a tőzsdei termék átvezetésével és kivezetésével kapcsolatos előírásokat,”
81. § (1) A Tpt. 4. számú melléklete f) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza]
„1. a bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nevét, székhelyét;”
(2) A Tpt. 4. számú melléklete f) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza]
„4. a tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nyilatkozatát, amelyben egyetemleges felelősséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, vagy tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képező értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak;”
82. § A Tpt. 25. számú melléklete a következő 24. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„24. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.”
83. § (1) A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.
A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;”
(2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;”
(3) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 92. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„92. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;”
(4) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 93. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„93. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs;”
(5) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 94. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„94. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.”
84. § A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]
„c) a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,”
85. § A Bit. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:]
„i) a szolgáltatás csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére;”
86. § A Bit. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A biztosító egyesület legfelsőbb szerve állapítja meg a 22. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(2) Ha a biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a biztosító egyesület legfelsőbb szerve nem tett eleget.
(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.
(4) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.”
87. § A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezni.”
88. § A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:]
