A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság egészének működésében betöltött meghatározó és megkérdőjelezhetetlen szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése, a vele szembeni befektetői bizalom megerősítése, a rendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása, valamint a közérdekkel arányos beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetre,
b) az a) pontban meghatározott szervezetben a Magyar Állam nevében történő, e törvény szerinti befolyásszerzésre és befolyás megszüntetésére,
c) a Magyar Állam által az a) pontban meghatározott szervezetnek a hitelezőivel szemben fennálló tartozásaira vonatkozó garanciavállalásra, és
d) az a) és b) pontban meghatározottak felügyeletére.
(2) A Gt., a Ctv., az Áht., a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését a mellékletben foglaltak szerint kell érteni.
(2) E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
1. alapszabály: a Gt.-ben meghatározott alapszabály és alapító okirat,
2. befolyás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
3. befolyásoló részesedés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
4. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
5. forgalomba hozatal: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
6. hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet, ide nem értve a fióktelep formájában működő hitelintézetet,
7. szabályozott intézmény: a Psztv. 4. §-a szerinti szervezet és személy,
8. vezető tisztségviselő: a Gt.-ben meghatározott fogalom,
9. vezető állású személy: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
10. pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott fogalom,
11. MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 14. §-a szerinti - a 7. §-ban meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott - rendkívüli jegybanki hitel.
3. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább
a) az MNB által készített
aa) az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
ab) a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését, és
ac) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
b) a Felügyelet által készített
ba) az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
bb) az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
bc) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.
4. § (1) A Nemzetközi Valutaalaptól 2008-2010. években felvett hitel összegéből legfeljebb hatszázmilliárd forint értékű devizaösszeget a Magyar Állam az MNB-nél külön erre a célra megnyitott számlákon helyez el azzal, hogy a forintösszeg meghatározása az elhelyezés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számlákon lévő szabad pénzeszközt az államháztartásért felelős miniszter az MNB útján kezeli. E pénzeszköz kezelésének szabályairól az államháztartásért felelős miniszter az MNB elnökével megállapodást köt.
5. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében
a) garanciát vállalhat a hitelintézet hitelezőivel szemben fennálló tartozásaira,
b) tőkét emelhet a hitelintézetben.
(2) A Magyar Állam az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésből eredő kiadásait a 4. § (1) bekezdésében meghatározott számla terhére teljesíti. A forintban történő kifizetések teljesítéséhez a számlát a kifizetés napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva kell terhelni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.
6. § (1) A hitelintézet kérelmére az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedésre kerülhet sor, ha
a) a kérelmezett intézkedés megfelel az e törvényben foglaltaknak,
b) a kérelmező hitelintézet Felügyelet által megállapított szavatoló tőkéje eléri a Hpt. 76. §-ának (1) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
c) a hitelintézet vállalja a létrehozandó megállapodásban foglaltak teljesítését, és
d) a hitelintézet, ha esetében az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedésre a garanciavállalás kezdő időpontjáig nem került sor, az alapszabálya szerint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, figyelemmel a 7. § (8)-(10) bekezdéseiben foglaltakra.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell legalább
a) a Magyar Állam által e törvény előírásai szerint vállalt garancia díjáról,
b) az (1) bekezdés d) pontja értelmében kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről,
c) a Magyar Államot a garanciavállalás időtartama alatt megillető, az (1) bekezdés d) pontja alapján kibocsátott részvényhez kapcsolódó, a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, és
d) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a garanciavállalás időtartamára vállalt korlátozásokról.
(3) Ha az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti garanciavállalásra olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy a következő feltételek együttes fennállása esetén a hitelintézet forrásbevonásához a Magyar Állam nevében állami garanciát vállaljon, ha
a) a garanciavállalást a Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttesen javasolja,
b) a kötelezettség alapja hitelszerződés vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
c) a hitelintézet kötelezettségének lejárata legalább három hónap, és legfeljebb öt év,
d) a hitelintézet kötelezettsége e törvény hatálybalépése és 2009. december 31. között keletkezik,
e) a kötelezettség euróban, svájci frankban vagy forintban van meghatározva, és a kötelezettség meghatározásával azonos devizanemben teljesítendő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami garancia a hitel, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőkeösszegére és a kapcsolódó járulékok összegére terjed ki.
(3) Az állami garanciavállalások együttes, forintban számított összege legfeljebb ezerötszázmilliárd forint lehet azzal, hogy e keretösszegen belül
a) ezerötvenmilliárd forint összegű állami garanciavállalás a legalább három hónap, és legfeljebb három év lejáratú,
b) négyszázötvenmilliárd forint összegű állami garanciavállalás a legalább három hónap, és legfeljebb öt év lejáratú
hitelintézeti forrásbevonáshoz kapcsolódhat.
(4) Az állami garancia a vállalás napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva terheli a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeget. A 2009. december 31. előtt lejáró garanciavállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeget.
(5) Az állami garancia beváltását kezdeményezni a hitelszerződés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejáratának napját követő harmincadik napon belül lehet az államháztartásért felelős miniszternél.
(6) A hitelintézet hitelnyújtójának, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírja megvásárlójának nem kell
a) az állami garancia melletti fedezetet előírnia, továbbá
b) vizsgálnia a hitelcél teljesülését.
(7) A hitelintézet az állami garancia vállalásáért díjat fizet a Magyar Államnak. A fizetendő díjat az Európai Bizottság vonatkozó ajánlásainak és közleményeinek figyelembevételével kell a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott megállapodásban rögzíteni.
(8) A 6. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kibocsátott részvények esetében
a) ahol e törvény a Magyar Állam és a hitelintézet között létrehozandó megállapodásra utal, ott a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott megállapodást kell érteni, és
b) a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(9) A 6. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kibocsátott különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény által megtestesített jogok a Magyar Állam által vállalt garancia megszűnését követő harmincegyedik napon e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha annak terhére kifizetés nem történt vagy a kifizetett összeg késedelmi kamattal növelt összegét a hitelintézet a Magyar Állam számára megtérítette, és ha eddig az időpontig a hitelintézet esetében az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedésre nem került sor.
(10) A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító részvényt bevonja, ha az általa megtestesített jogok megszűntek.
(11) Az e § alapján vállalt állami garanciákkal kapcsolatos eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
8. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára a Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttes javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint
a) a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy
b) hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül
kerülhet sor.
(2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során
a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és
b) a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább
a) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani,
b) a 12. § (1) bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
c) a 12. § (4) bekezdése szerinti eladási jog részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
d) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő, 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál, és
e) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a Magyar Állam befolyásának megszűnéséig vállalt korlátozásokról.
(4) Ha a hitelintézet igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában e törvény hatálybalépésekor van olyan tag, akit a Magyar Állam vagy a Magyar Állam nevében eljáró személy jelölt, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba történő egy-egy fő delegálására vonatkozó kötelezettséget a megfelelő testület esetében teljesítettnek tekinti.
(5) Ha az 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőkeemelésre olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak közül a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvény kibocsátására vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
9. § (1) A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló döntését az éves költségvetési törvény figyelembevételével hozza meg.
(2) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.
(5) A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) A Magyar Állam tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Gt. minősített befolyásszerzésre, a kisebbségi részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
10. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, különleges részvényt (a továbbiakban: különleges osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.
(4) A különleges osztalékelsőbbségi részvény esetében a Gt. 187. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
11. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvényjegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
12. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti meg (a továbbiakban: visszaváltás).
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.
(4) A Magyar Állam a különleges osztalékelsőbbségi részvény kibocsátását követő ötödik év elteltével, e részvények visszaváltási értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a hitelintézettel szemben.
(5) A hitelintézet a (4) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott részvényeket köteles megvásárolni, és a vételárat az adásvétel napját követő harmincadik napig a Magyar Állam számára megfizetni.
13. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényt (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.
(2) A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés
a) osztalék fizetéséről határozó,
b) szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és
c) háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó
döntéseivel szemben.
(3) A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vétójog nem gyakorolható
a) a hitelintézetben történő tőkeemelésről, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény vagy más Bszt. szerinti pénzügyi eszköz kibocsátásáról, és
b) a hitelintézet részvényeinek Tpt. szerinti szabályozott piacra történő bevezetésének vagy e piacról történő kivezetésének kérelmezéséről
szóló döntéssel szemben.
14. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2) A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
15. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha
a) a hitelintézet vételi jogával élt a Magyar Állam valamennyi különleges osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a visszaváltási értékkel megegyező összeget a Magyar Állam részére megfizette, vagy
b) a Magyar Állam eladási jogával élt valamennyi osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a vételárat a hitelintézet a Magyar Állam részére megfizette.
(2) A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt bevonja, ha a Magyar Államot megillető, az osztalékelsőbbségi részvény által megtestesített jogok megszűntek.
(3) A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis.
16. § (1) A Kormány rendeletben megállapítja, ha a hitelintézet
a) húsz munkanapot meghaladóan igénybe veszi az MNB rendkívüli likviditási hitelét a legutolsó, könyvvizsgáló által felülvizsgált, az Szmt. szerinti közbenső mérleg készítésére irányadó szabályoknak megfelelően elkészített beszámoló mérlegfőösszegének öt százalékát meghaladó összegben,
b) Felügyelet által megállapított szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. e törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy
c) hitelezői felé e törvény alapján vállalt garancia alapján kifizetés történik, és a hitelintézet a kifizetést követő harminc napon belül, késedelmi kamattal növelten, nem téríti meg a Magyar Államnak a kifizetett összeget
és a hitelintézet fizetésképtelensége a magyarországi pénzügyi közvetítőrendszer működésében súlyos károkat okozna.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét hatályon kívül helyezi, ha
a) a hitelintézet Felügyelet által megállapított szavatoló tőkéje legalább kilencven egymást követő napon keresztül, folyamatosan a Hpt. 76. § (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény legalább százhuszonöt százaléka, és
b) a hitelintézet kilencven egymást követő nap egyikén sem vette igénybe az MNB rendkívüli likviditási hitelét.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdés alapján kiadott kormányrendelet hatálybalépését megelőző napra, mint fordulónapra - a kormányrendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon belül - az Szmt. szerinti, független könyvvizsgáló által felülvizsgált közbenső mérleget készít.
(4) Az a hitelintézet, amely az Szmt. rendelkezései alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, a (3) bekezdés szerinti közbenső mérlegét az Szmt. konszolidált éves beszámolóra vonatkozó követelményeinek megfelelően készíti el.
(5) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét akkor is hatályon kívül helyezi, ha a rendelet hatálybalépését követően öt év és egy nap eltelt.
17. § (1) A hitelintézet, vagy a hitelintézet részvényese kezdeményezheti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásban állapítsa meg, hogy
a) a 16. § (1) bekezdésben foglalt feltételek a Kormány rendeletének kihirdetésekor nem teljesültek,
b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételek a Kormány 16. § (1) bekezdése szerinti rendeletének kihirdetését követően legalább egy napig teljesültek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemről a bíróság haladéktalanul rövid úton értesíti az államháztartásért felelős minisztert.
(3) Bizonyítási indítványt a kérelmező kizárólag a kérelmében, a kérelmezett kizárólag az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő.
(4) Az eljárás során
a) a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának,
b) az eljárás felfüggesztésének,
c) a mulasztás igazolásának
nincs helye.
(5) Az eljárás során a bíróság a feleket meghallgatja, és tárgyalást tarthat. A tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a kérelemről a beérkezésétől számított nyolc napon belül dönt.
(6) A bíróság az írásba foglalt határozatot annak kihirdetésekor átadja, vagy annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti a feleknek vagy képviselőiknek. A bíróság határozatával szemben a kihirdetést vagy a kézbesítést követő három napon belül fellebbezésnek van helye.
(7) A fellebbezésről a Legfelsőbb Bíróság három napon belül dönt. A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. A Legfelsőbb Bíróság az írásba foglalt határozatot annak kihirdetésekor átadja, vagy annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti a feleknek vagy képviselőiknek.
(8) Ha a bíróság a jogerős határozatában azt állapítja meg, hogy a 16. § (1) bekezdésében foglaltak feltételek a Kormány rendeletének kihirdetésekor nem teljesültek, vagy a 16. § (2) bekezdésében foglalt feltételek a Kormány 16. § (1) bekezdése szerinti rendeletének kihirdetését követően legalább egy napig teljesültek, a Kormány a rendeletét hatályon kívül helyezi úgy, hogy az a bíróság határozatának kihirdetésétől számított három napon belül hatályát veszítse.
18. § (1) A Magyar Állam a 16. § (1) bekezdés szerinti rendelet időbeli hatálya alatt kizárólagosan jogosult a hitelintézet közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre. A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.
(2) A Magyar Állam a közgyűlés hatáskörében eljárva meghozott döntéseit a hitelintézet vezető tisztségviselőivel és a felügyelőbizottság tagjaival haladéktalanul, írásban közli.
(3) A Magyar Állam a közgyűlés hatáskörében eljárva köteles a Gt.-nek a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező részvényesre vonatkozó szabályai, és a hitelintézet stabil működése helyreállításához fűződő érdekek elsődlegessége alapján eljárni.
(4) A Magyar Állam a hitelintézettel szemben korlátlanul felel a Magyar Állam által a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség felróható megszegésével okozott károkért.
(5) A Kormány 16. § (1) bekezdése alapján kiadott rendeletének hatálybalépése napjától számított százhuszadik napig a hitelintézet részvényese a 16. § (3) és (4) bekezdése alapján elkészített közbenső mérleg szerinti egy részvényre - tulajdoni hányad alapján -jutó saját tőke értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a Magyar Állammal szemben.
(6) A Magyar Állam az (5) bekezdés szerinti felajánlott részvényeket köteles megvásárolni és az eladási jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napját követő harmincadik napig a vételárat a részvényesnek megfizetni.
(7) A Magyar Állam a részvényes ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik az államháztartásért felelős miniszter által a hitelintézet közgyűlésének hatáskörébe tartozó döntésével okozott károkért arra az időtartamra, amikor a Kormány 16. § (1) bekezdésében meghatározott olyan rendelete volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, vagy amelyről a bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy kihirdetésekor a 16. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek.
19. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az e törvény szerinti állami garanciavállalással kapcsolatos eljárási szabályokat rendeletben szabályozza, és
b) a 16. § (1) bekezdése alapján rendeletet adjon ki.
20. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A Gt. 286. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(3) E törvény 1-19. §-ai, valamint 21-23. §-ai 2009. december 31-én hatályukat vesztik.
21. § (1) A Gt. 186. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül]
„f) külön törvényben meghatározott egyéb elsőbbségi jogot”
[biztosító részvényosztályt határozhat meg.]
(2) A Gt. 186. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés f) pontja alapján külön törvényben meghatározott elsőbbségi részvény tekintetében e törvénynek az elsőbbségi részvényekre vonatkozó rendelkezéseitől el lehet térni.”
22. § (1) A Psztv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(7) bekezdésének számozása (4)-(8) bekezdésre változik:
„(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára az általa meghatározott körben eseti rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”
(2) A Psztv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet. A Felügyelet e határidőt egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítja, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”
(3) A Psztv. a 44/A. §-t követően a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § Ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező igazságügyi könyvszakértőt rendel ki.”
23. § (1) A Hpt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet vagy az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy
b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását
az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.”
(2) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:]
„l) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
24. § (1) A Magyar Állam
a) az e törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tőkeemelésről 2009. március 31-ig,
b) az e törvényben foglalt egyéb intézkedéseiről - ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését - 2009. december 30-ig dönthet.
(2) A 2009. december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek a 4-19. §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.
1. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
2. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
3. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
4. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
5. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
6. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény,
7. Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény,
8. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
9. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
10. Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,
11. Vtv.: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény.
