1. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának erősítése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) átláthatósági megállapodást köthetnek egymással. A megállapodás alapján felkért független szakértő bevonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás igénybevételével) a felek előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság követelményének érvényesülését.”
(2) A Kbt. 1. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.”
2. § A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.”
3. § (1) A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket
a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy
b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.”
(2) A Kbt. 2/A. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek.
(5) Az ajánlatkérő legalább háromévenként - független szakértő igénybevételével - hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerződések teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. § (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása.”
4. § (1) A Kbt. 4. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;”
(2) A Kbt. 4. §-a a következő 3/D-E. ponttal egészül ki:
„3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;
3/E. erőforrás: nem minősülhet erőforrásnak a 66. § (1) a)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a), d)-f) pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének c), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn;”
(3) A Kbt. 4. §-ának 9/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;”
(4) A Kbt. 4. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:
„13/A. közmegrendelés: közösségi célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség és a minisztériumok fejezeteibe tartozó központi költségvetési szervek által megvalósított, vagy általuk többségi részben közvetlenül támogatott építési beruházások, vagy építési koncesszió esetén a beruházással szervesen összefüggő, vagy annak környezetében elhelyezendő, a közmegrendelési pályázat kiírása, illetve az alkotás beszerzése évének első napján élő művész által műfaji és technikai kötöttség nélkül megvalósítandó képzőművészeti és iparművészeti alkotás (a továbbiakban: kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás) létrehozására, vagy a közösségi célokat szolgáló, vagy a megvalósuló műtárgyhoz kapcsolódó építményben elhelyezendő kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás beszerzésére irányuló, kormányrendeletben kötelezően előírt pályázat;”
(5) A Kbt. 4. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. közösségi célokat szolgáló beruházás: közösségi célokat szolgáló építmények építése és helyreállítása, ide nem értve a műemlék helyreállítását, továbbá a karbantartást;”
5. § A Kbt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„5. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.
(2) A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján - a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül - közzé kell tennie. A 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását - a kötelező közzétételét követően - a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.”
6. § A Kbt. 6. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.”
7. § A Kbt. 11. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott időközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie.”
8. § (1) A Kbt. 17/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.”
(2) A Kbt. 17/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
„b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét;”
(3) A Kbt. 17/B. §-ának (3) bekezdése a következő új f) és g) ponttal egészül ki:
[A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
„f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét - e törvény szabályai szerint - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le;
g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes - az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.”
9. § A Kbt. a 17/B. §-t követően a következő új alcímmel és 17/C. §-sal egészül ki:
„A közbeszerzési eljárás nyilvánossága
17/C. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti:
a) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt [48. § (1) bekezdés, 101. § (1) bekezdés, 138. § (2) bekezdés, 144. § (3) bekezdés, 157. § (1) bekezdés, 182. § (1) bekezdés, 189. §, 208. § (2) bekezdés, 214. § (2) bekezdés, 249. § (1) bekezdés];
b) az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [98. § (1) és (3) bekezdés, 136/C. § (6) bekezdés, 138. § (3) bekezdés, 144. § (4) bekezdés, 159. § (1) bekezdés, 200. § (1) bekezdés, 202. §, 231. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 250. § (3) bekezdés h) pont, 250. § (4) bekezdés, 261. § (2) bekezdés i) pont];
c) a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [2l/A. § (2) bekezdés, 161/A. § (2) bekezdés];
d) a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés, 99/A. § (2) és (3) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;
e) a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés];
f) amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [43. § (1) bekezdés, 182. § (1) és (4) bekezdés];
g) egyéb hirdetményeket [76. § (1) és (2) bekezdés, 107. § (3) bekezdés, 108. § (1) és (2) bekezdés, 136/E. § (2) bekezdés, 218. §, 234. § (3) bekezdés];
h) az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [305. § (5) és (6) bekezdés];
i) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
ia) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. §(1) bekezdés f) pont];
ib) a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés];
ic) adott esetben a bíróság határozatát (határozatait);
j) az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés];
k) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.
(2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően vagy teljesítésének elmaradása esetén - a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett - haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról.
(3) A hirdetmények honlapon történő közzétételére az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala, a törvény harmadik része szerinti eljárás esetén a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladást követően kerülhet sor. A honlapon közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank), illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, és fel kell tüntetni a hirdetmény feladásának napját is.
(4) Az ajánlatkérő közzétételi kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan megjelenő adatokat, információkat.
(5) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak, hirdetményeknek a honlapon - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.”
10. § A Kbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az ajánlatkérők - kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b) és c) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére.
(3) A nyilvántartásban nem szereplő - de e törvény hatálya alá tartozó -, továbbá a nyilvántartásban időközben megváltozott adatokkal szereplő ajánlatkérő tekintetében bárki jogosult bejelentést tenni a Közbeszerzések Tanácsához. A Közbeszerzések Tanácsa a bejelentés alapján - a bejelentéstől számított öt napon belül - felhívja az érintett szervezetet a bejelentkezés, illetve adatmódosulás bejelentés megtételére.
(4) Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsának tudomására jut, hogy valamely ajánlatkérő nem tett eleget az (1) bekezdés szerinti, illetve adatmódosulás bejelentési értesítési kötelezettségének, köteles a szervezetet ennek megtételére haladéktalanul felhívni.
(5) Ha az érintett szervezet a (3) vagy (4) bekezdés szerinti felhívás ellenére nem tesz eleget bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.”
11. § A Kbt. a törvény második részét megelőzően a következő új 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”
12. § A Kbt. 21. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett a IV. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton folytatja le.”
13. § A Kbt. az Ajánlatkérők alcímet megelőzően a következő új 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.”
14. § A Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is.”
15. § A Kbt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 30. § szerinti értékhatárt;
b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 32. § szerinti értékhatárt.
(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.”
16. § A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.”
17. § A Kbt. 44. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal - eleget tett.
(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.”
18. § A Kbt. 48. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a (3) bekezdése szerinti esetre.”
19. § A Kbt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.”
20. § A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.”
21. § A Kbt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.”
22. § A Kbt. 53. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:
„(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Vita esetén a magyar nyelv az irányadó.”
23. § (1) A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek.”
(2) A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon.”
24. § A Kbt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását (52. §), a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális - a szerződés értékével arányosan meghatározott - mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.
(2) Az ajánlatkérő a dokumentációban felhívhatja a figyelmet arra, hogy közbeszerzési eljárása független szakértő bevonásával történő monitoringja céljából megállapodást (átláthatósági megállapodás) kötött vagy ilyen megállapodás megkötésére lehetőséget biztosít. Ez a figyelemfelhívás nem jelent kötelezettséget az átláthatósági megállapodásban való részvételre. A megállapodásban való részvétel hiánya miatt az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban hátrány nem érheti.
(3) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.
(4) Ha az ajánlatkérő előírja a (3) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.”
25. § A Kbt. 60. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra.”
26. § A Kbt. 62. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról.”
27. § A Kbt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Az ajánlattevőnek és - a 71. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti esetben - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek
a) az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni,
b) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a (2)-(5) bekezdés és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, ha ezt az ajánlatban nem igazolta.
(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:
a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;
b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;
c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;
d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;
e) a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;
f) a 60. § (1) bekezdésének i) pontja esetében az ajánlattevő (alvállalkozó) nyilatkozatát;
g) a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;
h) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja - figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is -, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60. és 61. § valamely esetének hatálya alá.
(3) A nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet - ha az ajánlatban nem adta be - az eredményhirdetést követő nyolc napon belül köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja és - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának vagy a számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott.
(4) Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a 91. § (2) bekezdését, és a nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet a (3) bekezdésben előírt határidőn belül az igazolásokat nem, vagy nem megfelelő tartalommal csatolja, az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő kilencedik napon elektronikus úton felhívja a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt az igazolások benyújtására. A következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá a számára erőforrást nyújtó szervezetnek az eredményhirdetést követő kilencedik naptól számított nyolc napon belül kell a szükséges igazolásokat becsatolnia, ha az ajánlatban nem adta be.
(5) Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.
(6) A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.”
28. § A Kbt. a következő új 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § (1) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult.
(2) A közbeszerzési ajánlatkérők számára - ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet - a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes.
(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti adatokat az eredményhirdetést követő nyolcadik, a 63. § (4) bekezdése szerinti esetben tizenhetedik napon ellenőrzi, valamint azokat az ellenőrzéssel egyidejűleg a 7. §-nak megfelelően dokumentálja és megőrzi.
(4) A hatósági igazolást a hatóság négy napon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg. A hatósági igazolásban azt kell megjelölni, hogy „közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára” állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének, tárgyának megjelölése nélkül.
(5) Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő körülményről.”
29. § A Kbt. 65. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
(4) Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás az alábbi igazolásokkal történik:
a) ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn, az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával;
b) az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti, a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával.”
30. § A Kbt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
(3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.
(4) Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - az adott személy, szervezet nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezeteként.”
31. § A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatban meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,
b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá
c) az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet.”
32. § A Kbt. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.
(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető.
(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”
33. § A Kbt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát.
(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
(4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.
(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.
(6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.
(7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
34. § A Kbt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják.
(3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére,
e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.
(7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.
(8) A (2) bekezdés szerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a Közbeszerzések Tanácsát.
(9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.
(10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat a honlapján teszi közzé.”
35. § (1) A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:
[Az ajánlat érvénytelen ha]
„i) az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése, illetőleg - ha azt az ajánlatkérő előírta - a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett.”
(2) A Kbt. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás nyújtását ígérő szervezet
a) a kizáró okok (60-62. §) hatálya alá esik;
b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.”
36. § A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy
a) az eljárás nyertesének visszalépése vagy
b) az eljárás nyertesének a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozásával kapcsolatos hamis nyilatkozata vagy ezen kizáró okokkal kapcsolatos igazolás(ok) benyújtásának elmulasztása esetében az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.”
37. § A Kbt. a következő új 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes.
(2) Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van.
(3) Nem lehet az eljárást e § szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e § szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott.”
38. § A Kbt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt adatokat. A 92. § c) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.
(2) Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.
(3) Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő felhívja a nyertes ajánlattevőt a 63. § (2) és (3) bekezdése szerinti igazolások nyolc napon belül történő benyújtására.
(4) Ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon elküldött felhívásával szólítja fel.
(5) Az eredményhirdetésen részt nem vett nyertes ajánlattevő az igazolás határidőben történő be nem nyújtása esetén nem hivatkozhat arra, hogy az eredményhirdetésen nem vett részt.”
39. § A Kbt. a következő új 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § (1) Ha az ajánlatkérő a törvény második része szerinti eljárást folytat le, a nyertes ajánlatot - kivéve a 73. § (1) bekezdés szerinti melléklet által tartalmazott adatokat - a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az eredményhirdetést követően haladéktalanul közzéteszi.
(2) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.”
40. § A Kbt. a 96/A. §-t követően a következő új alcímmel, valamint 96/B. és 96/C. §-sal egészül ki:
„Előzetes vitarendezés
96/B. § (1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles - kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért.
(2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell.
(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napig a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja.
(4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést.
(5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
(6) Az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.
96/C. § Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.”
41. § A Kbt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(2) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
(3) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik - napnál későbbi időpontban.
(4) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”
42. § A Kbt. a következő új 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § (1) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
(2) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
(3) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerezések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
(4) Az ajánlatkérő és
a) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy
b) az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy amely a nyertes ajánlattevő felett többségi befolyást gyakorol,
a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden egyéb szerződést is (ideértve a 2/A. § szerinti szerződéseket is) a (3) bekezdés szerint közzé kell tenni.”
43. § A Kbt. 102. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ajánlatkérő a részvételi dokumentációban felhívhatja a figyelmet arra, hogy közbeszerzési eljárása független szakértő bevonásával történő monitoringja céljából megállapodást (átláthatósági megállapodás) kötött vagy ilyen megállapodás megkötésére lehetőséget biztosít. Ez a figyelemfelhívás nem jelent kötelezettséget az átláthatósági megállapodásban való részvételre. A megállapodásban való részvétel hiánya miatt a részvételre jelentkezőt a közbeszerzési eljárásban hátrány nem érheti.”
44. § A Kbt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhat elő.”
45. § A Kbt. 105. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez a részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,
b) a részvételre jelentkező által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá
c) a részvételre jelentkező részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet.”
46. § A Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.”
47. § A Kbt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha a részvételre jelentkező nem megfelelő példányszámban nyújtotta be részvételi jelentkezését.
(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt, megjelölve a határidőt, továbbá részvételi jelentkezésenként a hiányokat.
(4) A részvételre jelentkező - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.
(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.
(6) A hiánypótlás során a részvételre jelentkező új, közösen részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételi jelentkezését.
(7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően - adott esetben - a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
48. § A Kbt. 115. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja a részvételi szakaszt és az eljárást, ha mindössze egyetlen részvételi jelentkezést nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott részvételi jelentkezés érvényes.
(3) A részvételi szakasz és az eljárás eredménytelen, ha több részvételi jelentkezést nyújtottak be, de a benyújtott részvételi jelentkezések között mindössze egyetlen érvényes részvételi jelentkezés van.
(4) Nem lehet az eljárást e bekezdés szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e bekezdés szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest változatlan.”
49. § (1) A Kbt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. A összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távol levő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha a jelentkező nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.”
(2) A Kbt. 118. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezések (96/B. és 96/C. §) megfelelőn alkalmazandók.”
50. § A Kbt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.”
51. § A Kbt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(2) A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását, továbbá nem eredményezheti a bírálati szempont [beleértve az 57. § (3) bekezdés szerinti elemeket] megváltozását.
(4) A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.”
52. § A Kbt. 128. §-a a következő új (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ajánlatkérőnek az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
(7) Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.”
53. § A Kbt. 134. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, elektronikus úton kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a Közbeszerzési Döntőbizottságnak elektronikus úton kell megküldeni.”
54. § A Kbt. 136. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.”
55. § A Kbt. 136/C. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 96. § (1) és (2) bekezdését, a szerződéskötésre a 99. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.”
56. § A Kbt. 141. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Építési koncesszió esetében]
„b) nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
57. § A Kbt. 144. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidő pedig nem határozható meg harminc napnál rövidebb időtartamban. A 74. § (4) bekezdése és a 122. § (3) bekezdése alkalmazandó. A 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
58. § A Kbt. 161. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Építési beruházás beszerzése esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett az V. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
59. § A Kbt. az Ajánlatkérők alcímet megelőzően a következő 161/A. §-sal egészül ki:
„161/A. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(2) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton folytatja le.”
60. § A Kbt. 179. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása tekintetében is.”
61. § A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - időszakos előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 176. § szerinti értékhatárt;
b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 176. § szerinti értékhatárt.”
62. § A Kbt. 182. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.”
63. § A Kbt. 184. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal - eleget tett.
(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.”
64. § A Kbt. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.
(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető.
(4) Az ajánlattételi határidő (1)-(3) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidő a (2) és (4) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított tizenöt napnál rövidebb.”
65. § A Kbt. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.”
66. § A Kbt. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.”
67. § (1) A Kbt. harmadik részének címe helyébe a következő cím lép:
„HARMADIK RÉSZ
A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS”
(2) A Kbt. VI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„VI. Fejezet
ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS”
68. § A Kbt. 240-261. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„240. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
(2) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton folytatja le.
Ajánlatkérők
241. § E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:
a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel;
b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e fejezet szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;
c) az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt.
A közbeszerzés tárgyai
242. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.
(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.
(3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.
(4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
Kivételek
243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy az (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;
b) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
c) a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
e) a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor;
f) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
g) építési beruházás, építési koncesszió beszerzésére, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét;
h) a közmegrendelésekre, kivéve, ha az építési beruházás vagy építési koncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészben az Európai Unióból származó forrásból valósul meg;
i) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.
Értékhatárok
244. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
A közbeszerzés értéke
245. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hirdetmények megküldése és közzététele
246. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.
(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal - eleget tett.
(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt munkanapon belül teszi közzé.
(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.
(6) A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.
247. § (1) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(2) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.
(3) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.
(4) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.
(5) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.
248. § Az e fejezet szerinti hirdetményeket [246. § (1) bekezdése] az ajánlatkérőnek - ha rendelkezik honlappal - honlapján is közzé kell tennie, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzési Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetni a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.
22. Cím
AZ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
249. § (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni.
(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét;
b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;
c) a szerződés meghatározását;
d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
e) a teljesítés helyét;
f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
g) az ajánlatok bírálati szempontját;
h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
i) a hiánypótlás lehetőségét;
j) az ajánlattételi határidőt;
k) az ajánlat benyújtásának címét;
l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;
m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;
o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;
p) az eredményhirdetés tervezett időpontját;
q) a szerződéskötés tervezett időpontját;
r) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;
s) a részajánlat [50. § (3) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (51. §) lehetőségét vagy kizárását;
sz) annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő alkalmazza-e a 253. § (1) bekezdését.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles a 60. § és a 62. § szerinti kizáró okokat előírni, illetve a 61. § szerinti kizáró okokat is előírhatja. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.
(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó.
250. § (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le.
(3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban
a) az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3) bekezdése;
b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §;
c) a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése;
d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §;
e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;
f) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;
g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §;
h) az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93-97. §, valamint a 98. § (1) és (2) bekezdése;
i) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is
megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben [98. § (3) bekezdés] az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben, valamint az ajánlatkérő honlapon történő közzétételi kötelezettségét. [17/C. §]
251. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonöt napos időtartama legfeljebb öt nappal lerövidíthető, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik.
(3) Az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók.
252. § (1) A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a beszerzés értéke nem éri el a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatár másfélszeresét és
a) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
c) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
d) a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3) és (4) bekezdése szerinti eset áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 6. cím szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a) az (1) bekezdés a) pontja és a 125. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni;
c) ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet;
d) a 134. § (6) bekezdése nem alkalmazandó;
e) a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti követelménynek faxon vagy elektronikus úton kell eleget tenni.
(3) Ha a közbeszerzés külképviselet számára történik, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat.
253. § (1) Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára.
(2) Az (1) bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a kétszázmillió forintot.
(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri el az éves nettó egymilliárd forintot.
(4) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenn kívánja tartani a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát, ezt az ajánlattételi felhívásban jeleznie kell.
A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok
254. § (1) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.
(2) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.
(3) Ha a szolgáltatási koncesszió tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval, illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az ajánlatkérő e törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-105/D. §-ában foglaltak szerint jár el.
VII. Fejezet
KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
23. Cím
A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE
Általános rendelkezések
255. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy V. fejezet szerint kell eljárni.
(2) E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.
(3) A VI. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.
(4) E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, de az VI. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.
(5) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton folytatja le.
A közbeszerzés tárgyai
256. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.
(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.
Kivételek
257. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 168. § (1) bekezdése, a 169. és 170. §, a 172. § (1) bekezdése, a 173. § (1)-(4) bekezdése, a 174. és 175. §, valamint a 243. § c), g) és j) pontja szerinti kivételek esetében, azzal, hogy a 168. § (2) és (4) bekezdése is alkalmazandó.
Értékhatárok
258. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
A közbeszerzés értéke
259. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hirdetmények megküldése és közzététele
260. § A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-248. §-t kell megfelelően alkalmazni.
24. Cím
A KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
261. § (1) A különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 250-254. §-t a (2) bekezdés szerinti eltéréssekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban
a) az eljárás megindítására a 48. § (2) és (3) bekezdése;
b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §;
c) a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §;
d) a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése;
e) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése és a 73. §;
f) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;
g) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;
h) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §, valamint a 197. és 199. §;
i) az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93-97. §, valamint a 98. § (1) és (2) bekezdése;
j) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is
megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.”
69. § A Kbt. 304. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése] szerződő félnek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (52. §) - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.
(2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék.”
70. § A Kbt. a 304. §-át követően a következő új 304/A. §-sal egészül ki:
„304/A. § (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.
(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosság szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat - is alkalmazni kell.
(3) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
(4) A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át.
(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.
(6) A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha
a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.”
71. § A Kbt. 305. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt a projekttársaságot kell érteni.”
72. § A Kbt. 306/A. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(2) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha
a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha
a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül;
b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.
(4) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.”
73. § A Kbt. 307. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására a 303. §-ba ütköző módon, illetőleg a szerződés teljesítésére a 304. vagy a 305. §-ba ütköző módon került sor.”
74. § A Kbt. 317. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában, ha a közbeszerzési ügy e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, a következő eljárási cselekmények kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében gyakorolhatók:
a) a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteinek benyújtása;
b) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás megküldése;
c) az eljárás irataiba való betekintés;
d) az idézés megküldése;
e) az igazolási kérelem előterjesztése;
f) az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, bármilyen más beadványa;
g) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása;
h) a döntés közlése.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlására a Ket. 161. §-a (1) bekezdésének második mondata és (3) bekezdése nem alkalmazandó.
(4) Ha a közbeszerzési ügy e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, az üggyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot a felek elektronikus úton bocsátják a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére.”
75. § A Kbt. 323. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
(2) A kérelem
a) közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében
aa) az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól,
ab) az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól,
b) egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól,
c) egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól,
d) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől
számított tizenöt napon belül nyújtható be.
(3) Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (2) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(5) A kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi. A szerződés a kérelem honlapon történő közzétételétől a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. § (4) bekezdése szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig nem köthető meg.
