1. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.”
2. § (1) Az Szjt. 21. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.”
(2) Az Szjt. 21. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a kiadókat illeti meg.”
3. § Az Szjt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”
4. § Az Szjt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani; a díj a tárgyévet követő harmadik naptári negyedév első napján esedékes.”
5. § (1) Az Szjt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.”
(2) Az Szjt. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.”
6. § Az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”
7. § Az Szjt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.”
8. § Az Szjt. V. fejezete a következő új alcímmel és 57/A-57/C. §-okkal egészül ki:
„A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén
57/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a szerző személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Magyar Szabadalmi Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a szerző személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szerző, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A szerző a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj, illetve - a díj letétbe helyezése esetén - a Magyar Szabadalmi Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Magyar Szabadalmi Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak. Ha az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. A Nemzeti Kulturális Alap a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.
(6) Ha a szerző a (3)-(5) bekezdések alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása - a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint - bírósági útra tartozik.
(7) Az (1)-(6) bekezdések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.
57/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
c) nem alkalmazhatók a Ket.-nek az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
d) a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseit a Fővárosi Bíróság - az 57/C. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
(3) Az 57/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani.
(4) Az árva művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat - ideértve a (3) bekezdés szerinti díj mértékét - külön jogszabály állapítja meg.
57/C. § (1) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(4) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók.”
9. § Az Szjt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.”
10. § Az Szjt. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A szerzői és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a kultúráért felelős miniszter nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület (Ptk. 61-64. §) vehető fel. Országosan csak egy-egy egyesület vehető nyilvántartásba különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok kezelésére:
a) irodalmi, illetve zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.”
11. § Az Szjt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartásba vett szervezet által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a kultúráért felelős miniszter a nyilvántartásba vett szervezetek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett szervezetnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.”
12. § (1) Az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az az egyesület vehető a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,]
„b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy
1. e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
2. e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek,
és az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;”
(2) Az Szjt. 88. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Annak megállapításakor, hogy a szervezet az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, illetve, hogy több szervezet közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve szomszédos jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) A szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.”
13. § Az Szjt. 89. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges - a 88. § (1) bekezdésében meghatározott - feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas névsorát, amely a tagok (jogosultak) teljes nevét és lakcímét (székhelyét) tartalmazza.
(3) A kultúráért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő szervezetekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a kultúráért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben közleményt jelentet meg.
(4) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
14. § Az Szjt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetet törlik a nyilvántartásból, a kultúráért felelős miniszter a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött, de legalább hat hónapos határidőn belül kezdeményezzék szervezetük közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő szervezet által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a kultúráért felelős miniszter által a hirdetményben megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn belül kezdeményezik, és a szervezetet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új szervezet osztja fel, ellenkező esetben a kultúráért felelős miniszter kijelöli azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új jogkezelő szervezetet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelő szervezet a nyilvántartásból történő, (1) bekezdés szerinti törlése esetén a törlés jogerőre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.”
15. § Az Szjt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezet abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldi a kultúráért felelős miniszternek az egyes felhasználási módok tekintetében a - felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonatkozó - jogdíjakat és a felhasználás egyéb - az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő - feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás időpontja nem lehet korábbi, mint a megküldéstől számított három hónap.
(2) A díjszabást a kultúráért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(3) A díj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges körülményét. A díjszabáshoz indokolást, és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.
(4) A kultúráért felelős miniszter a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökétől és - a 20. §-a (1) bekezdésében és a 21. §-a (1) bekezdésének első mondatában meghatározott díj, valamint a 26. §-a (8) bekezdésének második mondatában szabályozott felhasználás tekintetében - az informatikáért felelős minisztertől. A véleményezést a díjszabásnak a kultúráért felelős miniszterhez történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20-21. §-okban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.
(5) A kultúráért felelős miniszter attól a jelentős felhasználótól, illetve felhasználói érdekképviselettől köteles véleményt kérni, aki véleményezési szándékát a kultúráért felelős miniszternek az adott évben a kultúráért felelős miniszter honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (6) vagy a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(6) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelést végző szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 10%-át.
(7) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a közös jogkezelést végző szervezet által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezet tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj legalább 25%-át megfizette.
(8) A közös jogkezelést végző szervezet a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul nyilatkozik, és a nyilatkozatot a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá a kultúráért felelős miniszternek megküldi. A kultúráért felelős miniszter a felügyelet körében ellenőrzi, hogy a közös jogkezelő szervezet nyilatkozata a valóságnak megfelel-e.
(9) A kultúráért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi szabályokkal összhangban áll. A miniszter a jóváhagyásról a (4) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
(10) A díjszabást a közös jogkezelést végző szervezet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott - a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. A közös jogkezelő szervezet az előző időszakra megállapított és jóváhagyott díjszabásban tételesen meghatározott díjakat érvényesítheti a Központi Statisztikai Hivatal által az arra az időszakra megállapított fogyasztói árindexszel megemelt mértékben is. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 90/A. § alapján a kultúráért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
(11) A díjszabás alkalmazása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(12) Az (1)-(12) bekezdések szerinti eljárásban a Ket. nem alkalmazható.”
16. § Az Szjt. a következő 90/A. §-sal egészül ki:
„90/A. § (1) A kultúráért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelő szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. §-ának (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és a minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével.
(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.”
17. § Az Szjt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban - gyakorolt felügyelet körében a kultúráért felelős miniszter évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő szervezetnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) A közös jogkezelést végző - a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett - szervezet a felügyelet ellátásához megküldi a kultúráért felelős miniszternek
a) az alapszabályát;
b) a szervezeti és működési szabályzatát;
c) a felosztási szabályzatát;
d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát;
e) az éves beszámolóját;
f) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
(3) A kultúráért felelős miniszter a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli - megteszi a következő intézkedéseket:
a) írásban figyelmezteti a közös jogkezelő szervezet ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget a szervezet törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;
c) ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el, vagy a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény, törli a közös jogkezelést végző szervezetet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A törlésre a 89/A. § szabályai alkalmazandók.
(4) A kultúráért felelős miniszter a (2) bekezdésben felsoroltakat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.”
18. § Az Szjt. 94. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.”
19. § Az Szjt. 94/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
20. § Az Szjt. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a kultúráért felelős miniszter irányítása alatt működő minisztérium hivatalos lapja útján tájékoztatja.”
21. § Az Szjt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert és a kultúráért felelős minisztert.”
22. § Az Szjt. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért, továbbá az informatikáért felelős miniszternek a véleményét.”
23. § Az Szjt. 112. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Szjt. 112. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása felhasználásának engedélyezésére vonatkozó eljárás részletes szabályait és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját továbbá az ilyen alkotások nyilvántartásának részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben - az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.”
24. § Az Szjt. 113. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/250/EGK irányelve (1991. május 14.) a számítógépi programok jogi védelméről;
b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról;
i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.”
25. § E törvény 2009. február 1-jén lép hatályba.
26. § (1) Az Szjt. e törvény 1. §-ával megállapított 19. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) Az Szjt. e törvény 4. §-ával megállapított 23/A. §-a alapján a szerzőt megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez és felosztásához szükséges adatokat 2011. január 1. napjától kezdve kell gyűjteni, ennek alapján a díjakat 2012-ben kell először felosztani.
(3) Az Szjt. e törvény 10-17. §-ával és 21-22. §-ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult eljárásokra kell alkalmazni. Amíg a közös jogkezelő szervezet a díjszabást a Hivatalos Értesítőben a jóváhagyást követően nyilvánosságra nem hozza, addig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott - a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre az utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.
27. § (1) E törvény 1-24. §-a és 28-31. §-a 2009. február 2-án hatályát veszti.
(2) E § 2009. február 2-án hatályát veszti.
28. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) 1. számú mellékletének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„e) Kép-, illetve hangarchívum: hangok vagy képek, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együtteséből álló dokumentumok gyűjteménye.”
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezéseit]
„a) az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárásokban,”
[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.]
29. § (1) Az Szjt.
a) 21. §-ának (7) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (6) bekezdésben” szövegrész,
b) 38. §-ának (5) bekezdésében a „kép- és hangarchívumok” szövegrész helyébe a „közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok” szövegrész, valamint
c) 88. §-ának (1) bekezdésében az „az egyesület” szövegrész helyébe „a szervezet” szövegrész
lép.
(2) A kulturális törvény 1. számú mellékletének o) pontjában a „kép- és hangarchívumok” szövegrész helyébe a „kép-, illetve hangarchívumok” szövegrész lép.
30. § (1) Hatályát veszti az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésének e) pontja.
(2) Hatályát veszti az Szjt. 23. §-ának (7) bekezdése.
31. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról 2-3. és 5-6. cikkei;
c) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.
