Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.3.)

Tartalomjegyzék

125/2008. (XII. 3.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven „árnyék-titkosszolgálati” botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról * 

2008. szeptember 12-én Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter kezdeményezésére összeült a Nemzetbiztonsági Kabinet, mert - mint megtudhattuk az ülést követően kiadott közleményből - egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését”.

Szilvásy György miniszter arról tájékoztatta a kabinetet, hogy egy, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) látókörébe került biztonsági vállalkozás eredeti rendeltetésétől eltérően „internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre”. „Ezt széles körű jogosulatlan titkos adatgyűjtésre - gyanú szerint egyebek közt minősített információk megszerzésére - használták fel”.

A tájékoztatás szerint az ügyben az NBH főigazgatója szeptember 10-én tett feljelentést a rendőrségen „számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt”, a nyomozás során a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még aznap a cég telephelyén, illetve magánszemélyeknél számítástechnikai eszközöket foglalt le.

Ugyancsak 2008. szeptember 12-én Dávid Ibolya, az MDF elnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy hozzá ismeretlen forrásból eljutott hangfelvételt.

Azóta egyre több - gyakran nem csak a forrását, de a tartalmát tekintve is ellenőrizhetetlen - információ került nyilvánosságra az ügy kapcsán.

A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven „árnyék-titkosszolgálati” botrány kiterjedését illetően nem látunk, nem láthatunk tisztán.

A felmerült kérdések tisztázása érdekében:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre a Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven „árnyék-titkosszolgálati” botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság elnevezéssel.

II. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:

1. Az ügy kapcsán látókörbe került cég az UD Zrt., továbbá a vezetői által működtetett cégcsoport tevékenysége mire irányult? Mekkora hálózatot épített ki, és milyen célra használta a cégcsoportot a vezetés?

2. Milyen szolgáltatásokat, milyen céllal, milyen megrendelői kör részére biztosított az UD-cégcsoport? Voltak-e kiemelt ügyfelei, megrendelői a „cégnek”?

3. A cégcsoport által gyűjtött különböző információk esetében kizárható-e, hogy a megrendelők tudták volna, hogy a kért, és megkapott információk részben, vagy jelentős részben jogsértő módon szerezhető be?

4. Milyen eszközrendszer, illetve technikai eszközök állnak, álltak az UD Zrt., illetve a vezetői által működtetett cégcsoport számára információk megszerzésére, adatgyűjtésre, tárolásra? Az eszközök beszerzése, az információs hálózat kiépítése, működtetése, üzemeltetése történhetett-e legális csatornákon keresztül, a vonatkozó jogszabályok betartásával?

5. Tetten érhető-e, hogy a Magyar Köztársaság különböző intézményei, hivatalos szervei adatállományához, különösen minősített információkhoz, személyes adatokhoz kívánt hozzáférni a cégcsoport? Mennyiben volt eredményes ez irányú tevékenysége?

6. Beépültek-e olyan szervezetekbe a cégcsoport tagjai, mint az NBH, VPOP, APEH, valamint különböző rendőri szervek?

7. Létrejöttekor, illetve később működése során kapott-e közvetlen, vagy közvetett támogatást a Nemzetbiztonsági Hivataltól, illetve annak vezetőitől, vagy más hatóságoktól, szervektől?

8. Vizsgálta-e az NBH az ügy kipattanása óta, hogy a hivatal munkatársai, tisztségviselői közül kik tartottak kapcsolatot az UD Zrt.-vei, kik oszthattak meg és cserélhettek információt az UD Zrt. vezetőivel és munkatársaival, különös tekintettel az egykor rendőrségi és nemzetbiztonsági állományba tartozó személyekre vonatkozóan?

9. Az NBH esetében kötik-e megfelelő szabályok a leszerelt, nyugdíjba vonult egykori munkatársakat? Amennyiben léteznek ilyen írott, vagy íratlan normák, ellenőrzik-e betartásukat megfelelő hatékonysággal, ha rendre előfordul, hogy az NBH egykori tisztjei és vezető munkatársai különböző bűncselekmények gyanújába keverednek?

10. A magánnyomozó cégek felügyeletét ellátó rendőrség az UD Zrt. tevékenységét ellenőrizte-e az elmúlt évek során, s ha igen milyen eredménnyel? Amennyiben nem vizsgálta, akkor ennek mi volt az oka?

11. Álltak-e megrendelői viszonyban az UD cégcsoporttal, vagy információszerzési céllal adtak-e feladatot országgyűlési képviselők a cégcsoport vezetőinek?

12. A Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének külföldi utazásaival, találkozóival kapcsolatos információkat jogszerűen beszerezhet-e egy magánnyomozó cég?

13. Lehetséges-e az NBH vezetője vagy bármely vezető munkatársa tekintetében az utazásokra, találkozókra vonatkozó adatokat teljesen nyílt információszerzéssel megszerezni úgy, hogy közben senki sem sért állam-, illetve szolgálati titkot, és nem kezel jogosulatlanul személyes adatokat?

14. Demeter Ervinnek, mint a területért felelős korábbi miniszternek, valamint a Nemzetbiztonsági bizottság tagjának hivatalból tudnia kellett-e, hogy az általa kért információk megszerzése jogszerűen, titoksértés nélkül megvalósítható-e vagy sem?

15. Országgyűlési képviselő, vagy konkrétabban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának tagja esetében, ha telefonlehallgatás érintettjévé válik, akkor milyen eljárást követnek az illetékesek? Kinek tartoznak ilyenkor jelentési kötelezettséggel a műveletben részt vevő „közszolgák”? Mi a teendő akkor, ha megállapítható, hogy az érintett képviselő nem részese semmilyen bűncselekménynek, és mi a teendő akkor, mikor ennek megítélése nem egyértelmű, vagy még inkább felmerül a gyanú, hogy a képviselő jogsértő magatartást követ? Köteles-e figyelmeztetni az országgyűlési képviselőt, vagy az illetékes bizottságot az NBH vezetése, ha a képviselő nyilvánvalóan jóhiszeműen ápol kapcsolatot olyan személlyel, aki bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, vagy éppen ennek alátámasztására zajló műveleti tevékenység célpontja?

16. Hogyan jutott az MDF elnöke a hangfelvételhez?

17. Ki tudta, illetve kik és milyen céllal tudták befolyásolni titkosszolgálati eszközökkel, illetve lehallgatás útján beszerzett információkkal befolyásolni egy párt elnökválasztási kampányát?

18. Az MDF elnökéhez ismeretlen körülmények között került CD-n lévő hanganyag megismerése után Dávid Ibolya kellő körültekintéssel és jogszerűen járt-e el, amikor azt nyilvánosságra hozta?

19. Meggyőződött-e, s ha igen miként a volt igazságügyminiszter a hangfelvétel „eredetiségéről”, az elhangzottak valóságtartalmáról, mielőtt a nyilvánosság elé tárta?

20. Az a hanganyag, amit Dávid Ibolya közzétett, azonos-e azzal a lehallgatási dokumentummal, amit Szilvásy György miniszter a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagjainak - egy informális beszélgetés keretében - átadott, illetve a bizottság titkárságán keresztül a bizottság többi tagjának is eljuttatott?

21. Minősített adatként kezelt dokumentum volt-e a Dávid Ibolya által közzétett lehallgatási dokumentum? Ha igen, milyen minősítéssel bírt, és mikor ki, és milyen indokkal oldotta fel a minősítését?

22. Hogyan kezelte az UD cégcsoportra vonatkozó felderítés során a külső engedélyhez kötött titkos adatgyűjtés (telefonlehallgatás) során beszerzett adatokat az NBH? Ki mikor rendelkezett azok minősítéséről, minősítésének feloldásáról?

23. Milyen engedélyezési eljárás előzte meg a lehallgatásokat? Valamennyi telefonlehallgatás útján beszerzett adat rögzítése, tárolása (megtartása) törvényes volt-e?

24. Jogszerűen és kellő körültekintéssel járt-e el a miniszter, amikor az ügy kapcsán a szükséges, és elégséges tájékoztatáson túl, a rendelkezésére álló bizonyítékokat, információkat sokszorosította, és eljuttatta a Nemzetbiztonsági bizottság tagjainak?

25. Indokolt volt-e az információk adathordozón, papíron történő átadása, illetve játszott, játszhatott-e szerepet mindez abban, hogy később az ügy kapcsán rögzített lehallgatások felkerültek az internetre?

26. Kellő körültekintéssel, gondossággal kezelték-e a rendelkezésükre álló információkat azok az országgyűlési képviselők, akik tájékoztatást, továbbá konkrét adatokat, dokumentumokat kaptak adathordozón Szilvásy György minisztertől?

27. Történt-e megelőző intézkedés az NBH-nál, valamint a büntetőeljárásban részt vevő más szerveknél annak érdekében, hogy bizalmas adatok (személyes adatok, államtitkok és szolgálati titkok, nem nyilvános adatok) ne kerüljenek a nyilvánosság elé?

28. Miért nem a nyomozóhatóságok hozzák nyilvánosságra az ügy megértéséhez szükséges információkat, és miért nem akkor állnak elő a kellő számú, megalapozott bizonyítékkal, amikor ezt a nyomozati cselekmény állása indokolttá teszi?

29. Az eddigi kiszivárgások mennyiben akadályozzák az ügyben indított büntetőeljárás korrekt lefolytatását? Kimondható-e, hogy a kikerült információk nem sértették a nyomozás érdekeit, illetve megnevezett, vagy beazonosítható személyek jogait? A nyilvánosságra került információkkal kapcsolatosan történt-e visszaélés személyes adatokkal?

30. Az NBH, illetve a különböző, a nyomozásban részt vevő szervek betartották-e a vonatkozó büntetőeljárási és adatkezelési szabályokat eljárásuk során?

31. A nyilvánosságra került és egyértelműen a nyomozóhatóságoktól kikerült információk kapcsán felmerül a kérdés: az ügy kirobbanása óta a különböző nyomozásban részt vevő, közreműködő szervek (rendőrség, ügyészség, NBH) felelős vezetői megtettek-e mindent azért, hogy az információk kikerülését megakadályozzák, és a felelősöket megtalálják, a felelősséget megállapítsák?

32. Indított-e vizsgálatot, illetve fellépett-e kellő határozottsággal ebben a tárgykörben a nyomozás során keletkezett információk, személyes adatok nyilvánosságra kerülésével szemben a legfőbb ügyész, az országos rendőrfőkapitány, valamint a két illetékes miniszter: Draskovits Tibor, és Szilvásy György?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát,

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait,

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította,

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

A jelentés előterjesztője - a bizottság esetleges megszűnését követően is - a bizottság elnöke.

V. A vizsgálóbizottság 12 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást a következők szerint:

MSZP 6 tag
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 3 tag
KDNP 1 tag
SZDSZ 1 tag
MDF 1 tag

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat II. pontjában szereplő kérdéseket érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg mindenki köteles a bizottság előtt megjelenni. A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta; a bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 1. sz. mellékletében a különös adatfajták körében a 46., 98., 99., 107., 108., 109., 110., 112., 114., 115. és 121. pontokban jelzett adatokat.

VIII. A bizottság személyes adatot (Avtv. 2. § 1. pont) csak az érintett hozzájárulásával vagy törvény felhatalmazása alapján kezelhet. Kétség esetén a személyes adatok kezelése tárgyában a bizottság köteles kikérni az adatvédelmi biztos állásfoglalását.

IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

X. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a bizottság alakuló ülésétől számított 180 napig tart.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!