Időállapot: közlönyállapot (2009.II.26.)

2009. évi I. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, alacsonyabb beosztásba helyezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, 109/B. § (2) bekezdése szerinti illetmény-megállapítására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.”

2. § A Hjt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.”

3. § A Hjt. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére - a munkavállaló beleegyezése nélkül - a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor. Ez esetben a Honvédség az állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével, illetve - a 88. § (9) bekezdésére tekintettel - viselt rendfokozatának megfelelően köteles beosztásba, vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.”

4. § A Hjt. 53. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati beosztás, továbbá a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint az állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával az állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó helyettesítésre szóló megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel történhet. Közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakörökhöz kapcsolódó helyettesítés csak eredeti beosztás ellátása mellett történhet. A megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik az egy éves időkorlátozás alá.

(3) Ha az állomány megbízott tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4) Ha az állomány megbízott tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére az illetményalap 25-100%-ig terjedő megbízási díj jár. A szervezetszerű függetlenített helyettesnek a parancsnoka, valamint a parancsnoknak a hiányzó beosztottja helyettesítéséért díjazás nem fizethető. A helyettesítésért járó díjazás több személy helyettesítése esetén sem haladhatja meg az illetményalap 100%-át.”

5. § A Hjt. 62. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]

i) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező esetekben,”

6. § A Hjt. 88. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, a katonai ügyészségek szakállományáról, valamint a 46. § (3) bekezdés a) és az f)-l) pontjában meghatározott szervezeteknél szolgálatot teljesítőkről. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.”

7. § A Hjt. a következő 109/B. §-sal egészül ki:

„109/B. § (1) Az állomány tagja illetményét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) Az illetmény-megállapítás magában foglalja a szolgálati viszony létesítésekor, valamint a szolgálati viszonynak az 50. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság esetében az állomány tagja 106. § (1) bekezdés szerinti illetményelemeinek megállapítását, a beosztási illetménynek a 108. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegben történő megállapítását, az illetménypótlékra való jogosultságnak, illetőleg alsó-felső határral rendelkező pótlék esetében a pótlék összegének megállapítását, felemelését, valamint kiegészítő illetményekre való jogosultság megállapítását.

(3) Ha az állomány tagja illetményének összegében a (2) bekezdéstől eltérő ok miatt következik be változás, akkor - illetmény-megállapítás helyett - az illetményváltozásban érintettek számára az állományilletékes katonai szervezet személyügyi szerve értesítést készít.”

8. § A Hjt. a következő 113. §-sal egészül ki:

„113. § A NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetnél az állomány szolgálatot teljesítő tagja a szervezetnél teljesített szolgálat időtartamára szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult, melynek havi mértéke a beosztási illetmény 50%-a.”

9. § (1) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]

e) tűzszerész pótlék óránként 4,7-15%;”

(2) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]

s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes, tisztes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75%, az éjszakai műszakban pedig 1,0-1,5%;”

10. § A Hjt. 116. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A jogalap nélkül kifizetett, 106. § (1) bekezdése szerinti illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá a 106. § (1) bekezdése szerinti illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.”

11. § A Hjt. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.”

12. § A Hjt. 138. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítést tisztre - ezredes kivételével -, zászlósra, tiszthelyettesre a Honvéd Vezérkar főnöke, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az állományilletékes parancsnok szabhat ki.”

13. § A Hjt. 204. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a 117. § (1) bekezdése szerint - illetmény helyett - csökkentett távolléti díjat kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.”

14. § A Hjt. a következő 210/A. §-sal egészül ki:

„210/A. § Az állomány olyan tagja, vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett olyan személy elhalálozása esetén, akinek a szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, a 209. § (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozói a teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozói nyugellátásra.”

15. § A Hjt. a következő 239/A. §-sal egészül ki:

„239/A. § (1) A sírhely földrajzi fekvése szerint illetékes hadkiegészítő parancsnok a hősi halottá minősítettek sírjai esetében - a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a sírgondozási feladatokat a sírhely földrajzi fekvése szerinti legközelebbi katonai szervezet parancsnoka, vagy az általa kijelölt, alárendeltségébe tartozó parancsnok útján, annak tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsnok köteles a hősi halottá minősítettek sírhelyeinek állapotát folyamatosan ellenőrizni, állagának megóvásáról gondoskodni, ennek érdekében a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság részére haladéktalanul megtenni.”

16. § (1) A Hjt. 287. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

b) a más szervhez történő vezénylésre (a vezénylésre vonatkozó megállapodás megkötésének kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre vonatkozó megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a Honvédségre és a más szerv közötti együttműködés feladataira, a költségek viselésére) vonatkozó szabályokat, valamint”

(2) A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:]

e) az illetmény, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély, a jubileumi jutalom, a külön juttatás, a szabadságmegváltás megállapításával, folyósításával, az illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével, valamint a toborzópénz visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét;”

(3) A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:]

i) a külföldi szolgálattal, azon belül különösen a műveleti területen ellátott szolgálattal, a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők ellátásával, többletjuttatásaival (ellátmányával és egyéb költségtérítéseivel), a külföldi munkavégzéssel, a fegyelmi eljárás rendjével kapcsolatos szabályokat;”

(4) A Hjt. 287. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a Magyar Honvédségnél alkalmazandó védőoltásokra vonatkozó szabályokat.”

17. § (1) E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a Hjt. e törvény 8. §-a által megállapított 113. §-a, valamint a Hjt. e törvény 9. §-a által megállapított 114. § (1) bekezdés e) pontja alapján meghatározott mértékű pótlékokat 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül” szövegrész, valamint a 287. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja,

b) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 5. §-ának (4)-(5) bekezdése,

c) a Hft. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja,

d) a Hft. 9. §-ának (3) bekezdése.

(3) Ez a törvény 2009. augusztus 1-jén a hatályát veszti.

18. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Hjt. 68. §-ának (1) bekezdésében a „szolgálati viszony megszűntekor” szövegrész helyébe a „szolgálati viszony megszűnése napján” szöveg, a 123. §-ának második mondatában a „111-112. §-okban” szövegrész helyébe a „111-113. §-okban” szöveg, a 232. §-ának (2) bekezdésében a „nyugdíjasotthonban” szövegrész helyébe a „személyes gondoskodást is nyújtó intézményben” szöveg,

b) a Hft. 2. §-ának e) pontjában a „főtitkár” szövegrész helyébe az „igazgatási feladatot ellátó szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: főtitkár)” szöveg, a 48. §-ának (1) bekezdésében az „e)-g) pontja” szövegrész helyébe az „e)-g) pontja, valamint a 96. § (3) bekezdése” szöveg lép.

19. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg „Az oktatók jogai és kötelezettségei” alcímet megelőzően a Hft. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A más katonai szervezetnél beosztást betöltő és a katonai felsőoktatási intézménynél megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat a katonai felsőoktatási intézmény nemzetvédelmi és katonai alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációja során - az Ftv. 83. §-ának (4) bekezdésétől eltérően - teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.”

20. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 12. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szenátusi véleményezést követően a rektorhelyettest, a dékánt, a főtitkárt és a gazdasági (fő)igazgatót határozott időre a miniszter bízza meg, illetve nevezi ki.

(2) Rektorhelyettesi kinevezést vagy megbízást, dékáni kinevezést egyetemi tanár, egyetemi docens, főiskolai tanár, dékán-helyettesi megbízást főiskolai docens is kaphat.”

21. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hjt. 41. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium ösztöndíjszerződést csak olyan személlyel köthet, aki kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezik.”

22. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 31. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíj szerződést, ha]

c) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött ösztöndíjszerződés alapján tanulmányokat folytató ösztöndíjas hallgató más állam állampolgárságát megszerzi.”