1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés szerinti díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén azt a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet bírósági úton érvényesítheti. Az eljárásra a gépjármű - a várakozóhely jogosulatlan használatának időpontjában a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett - tulajdonosának (üzemben tartójának) lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.”
2. § A Kkt. 18/B. § b) pontjának ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[b) rendelkezésre állási idő:]
„ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,”
3. § A Kkt. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közúti áruszállítást végző jármű megrakásához alkalmazott, a járműre szerelt vagy önjáró emelő- és rakodógépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.”
4. § A Kkt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatást vagy saját számlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenőrző tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés).
(5) A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(7) Az (1) bekezdés k) pontját kivéve közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(10) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezéseknek a határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság vagy a rendőrség a közúti jármű belépését - a közlekedési hatóság haladéktalan értesítése mellett - megtagadhatja.
(13) Az e § szerinti, a közúti áru- és személyszállítást érintő ellenőrzések szakmai útmutatását és koordinációját - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - a közlekedési hatóság látja el.
(14) Az e § alapján lefolytatott bírságolási eljárás során hozott döntéssel szemben előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem támadott rendelkezés jogerős.”
5. § (1) A Kkt. 21. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]
„f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,”
[vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.]
(2) A Kkt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.”
(3) A Kkt. 21. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.”
6. § (1) A Kkt. 21/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.”
(2) A Kkt. 21/A. § (4) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza]
„b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,”
7. § A Kkt. 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”
8. § A Kkt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § A 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a közlekedési hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő.”
9. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy]
„15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 28. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
b) a miniszter, hogy]
„28. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó műszaki előírásokat (Útügyi Műszaki Előírások),”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi j) pont jelölése m) pontra változik:
[(3) Felhatalmazást kap]
„j) a miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a közúti árufuvarozásra, személyszállításra és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályait,
k) a miniszter, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energetikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben az utak más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait,
l) a miniszter, hogy a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben”
[rendeletben állapítsa meg.]
10. § (1) Ez a törvény - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény 1-4. §-a, 5. §-ának (2)-(3) bekezdése, 6-8. §-a, 9. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint 9. § (3) bekezdésében a Kkt. 48. § (3) bekezdésének j) és k) pontját megállapító rendelkezése 2009. augusztus 1-jén lép hatályba, a 4-8. § rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni, a hatálybalépését megelőzően elkövetett szabályszegések esetében pedig akkor, ha a bírság mértéke, illetve a bírság legmagasabb mértéke tekintetében kedvezőbb rendelkezést állapít meg.
(3) 2009. augusztus 1-jén a Kkt. 18. §-a (7) bekezdésében a „végzőket 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig” szövegrész helyébe „végzőket 200 000 Ft-ig” szöveg és a „kötelezi” szövegrész helyébe „kötelezheti” szöveg, 29/A. §-a (1) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe „kötelezheti” szöveg, 48. §-a (5) bekezdésében a „33. § (2) bekezdésében meghatározott díj” szövegrész helyébe a „33/A. §-ban meghatározott díj és pótdíj” szöveg lép.
(4) E törvény 5. §-ának (1) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 9. § (3) bekezdése szerinti együttes rendeletet 2009. december 31-ig kell megalkotni.
(6) 2009. augusztus 1-jén a Kkt. 21. § (5) bekezdésében az „A (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (4) bekezdés” szöveg, 33. § (2) bekezdésében a „21. § (3) bekezdése” szövegrészek helyébe a „21. § (4) bekezdése” szöveg, 33. § (2) és (4) bekezdésében a „21. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „21. § (5) bekezdése” szöveg lép.
(7) 2010. január 1-jén a Kkt. - e törvény 4. §-ával megállapított - 20. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlára történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az eljáró hatóságnak letétként kell kezelnie.”
(8) Ez a törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.
