Időállapot: közlönyállapot (2009.VI.23.)

2009. évi LIV. törvény

az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról * 

1. § Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállítás tekintetében e törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel együttesen alkalmazandó.”

2. § A törvény 2. §-a f) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

f) belső szolgáltató:]

„2. a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat irányítja, vagy”

3. § A törvény a 3. §-át követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az önkormányzat, illetve a miniszter a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban, a miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé.

(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget az autóbusszal végzett helyi közösségi közlekedés tekintetében az önkormányzatokért és a közlekedésért felelős miniszter együttesen, az autóbusszal végzett helyközi közösségi közlekedés tekintetében a közlekedésért felelős miniszter teljesíti.”

4. § A törvény 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Belföldi menetrend szerinti személyszállítással - a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett (15. §) és a kabotázs (16. §) személyszállítás kivételével - a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg. A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül, e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon zajlik. Külföldi székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.

(2) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az önkormányzatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.”

5. § (1) A törvény 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő értéket, vagy teljesítményt, valamint az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.”

(2) A törvény 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás a közszolgáltatási szerződés megkötésére vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.”

(3) A törvény 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés alapján szolgáltatást nyújtó belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott szabályok alapján, kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi.”

(4) A törvény 8. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az, akinek érdekében állt vagy áll a közszolgáltatási szerződés elnyerése és a 6-8. §-ában foglalt szabályok megszegésével kötött közszolgáltatási szerződés folytán sérelmet szenvedett vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének kihirdetésétől, egyéb esetben a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti jogszabálysértés tényének megállapítását.”

6. § (1) A törvény 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgáltatási szerződés megkötésére az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő testületének (közgyűlésének) felhatalmazása alapján a polgármester, a Magyar Állam nevében a miniszter jogosult. Pénzügyi ellentételezésre vonatkozó kötelezettséget tartalmazó szerződést a miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével írhat alá. A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)-(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak.”

(2) A törvény 9. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződésnek - az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:”

(3) A törvény 9. §-a (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[(2) A szerződésnek - az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:]

k) az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott munkavállalókat, illetve azok szerződéses jogait.”

7. § A törvény 10. §-át megelőző alcím és 10-11. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:

„Közszolgáltatási kötelezettség, közszolgáltatási ellentételezés

10. § (1) Közszolgáltatási kötelezettségnek minősül minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott kötelezettség.

(2) Az ellátásért felelős közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha

a) az adott közszolgáltatás biztosítását a köz érdeke megköveteli,

b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, és

c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit.

(3) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően az ellátásért felelős köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján az ellátásért felelős más szolgáltatót bíz meg, a szolgáltató adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát közszolgáltatási szerződésének módosításával meg kell szüntetni.

11. § (1) A szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő, bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek, valamint a szokásos mértékű, ésszerű nyereség megtérítésére jogosult (a továbbiakban: ellentételezés).

(2) Ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára az 1370/2007/EK rendelet előírásai vonatkoznak.

(3) Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 9. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, hogy

a) az ellátásért felelős és a szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzítse a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, és

b) a szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint

c) az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és egy méltányos nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.

(4) Amennyiben a szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra, az ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeit kell figyelembe venni.

(5) A pályázat alapján kiválasztott szolgáltató esetében az ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon) kizárólagos joggal bíró szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)-(3) bekezdésekben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változásaként az utazási igények, vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetőek figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a szolgáltató a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott.

(6) A pénzügyi ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.

(7) A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy a (6) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig meg kell őriznie.”

8. § A törvény a következő új 18. §-sal egészül ki:

„18. § Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

9. § (1) Ez a törvény 2009. december 3-án lép hatályba és 1-8. §-ai, valamint 9. §-ának (2) bekezdése a hatálybalépését követő napon vesztik hatályukat.

(2) A törvény 9. § (6) bekezdésében szereplő „10. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.

(3) A pályáztatásra és a közszolgáltatási szerződés tartalmára vonatkozó szabályokat csak e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben vagy eljárásokban kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésekor már érvényes közszolgáltatási szerződések esetleges módosítása során e törvény és az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(4) Ez a törvény 2019. december 3-án veszti hatályát.

(5) Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1170/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.