Az Országgyűlés a jelentős gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal a Magyar Köztársaság területén végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a Magyar Köztársaság területén teljesített értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki.
(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.
2. § E törvény alkalmazásában:
a) fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, továbbá a gumiabroncs és a csomagolás kivételével az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy,
b) fémkereskedelmi tevékenység: fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által - a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából - történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése,
c) fémkereskedő: a fémkereskedelmi engedély jogosultja,
d) begyűjtés: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fizetése nélküli összegyűjtése és fémkereskedelmi tevékenységnek nem minősülő beszerzése,
e) felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése,
f) hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.
3. § (1) Fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti
a) fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtését,
b) saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti begyűjtés és értékesítés kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján történhet.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően nem szükséges írásba foglalt megállapodás a közterületre a tulajdonos által az ellenérték fizetése nélküli begyűjtés lehetővé tételének szándékával kihelyezett tárgy begyűjtéséhez. A fémkereskedő az így begyűjtött fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a begyűjtéstől számított tizenöt napon belül veheti át.
(4) A fémkereskedő az (1) bekezdés alapján begyűjtött vagy külön engedély nélkül értékesített fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tizenhatodik életévét betöltött személytől vehet át.
4. § (1) Fémkereskedelmi tevékenység kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.
(2) A fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján szerezhet be.
(3) Ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedő természetes személytől vesz át, és a természetes személy a személyazonosságát igazolja, a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a természetes személynek az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozata alapján is átvehető. Amennyiben a természetes személy a személyazonosságát nem igazolja, az átvételt meg kell tagadni.
(4) A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja.
(5) A fémkereskedő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételtől számított hatodik naptári napig tárolni köteles.
(6) A fémkereskedő az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot telephely fenntartása nélkül is felvásárolhat és értékesíthet.
(7) A fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen a fémkereskedő saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagával folytatott engedélyköteles tevékenysége mellett
a) más személy tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő általi, a fém kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék előállításához való felhasználása,
b) nem a fémkereskedő tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag más személy általi, a fém kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék előállításához való felhasználása,
c) más személy tulajdonát képező, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározása
is végezhető, feltéve, ha az a)-b) pont szerinti felhasználásról, tárolásról, raktározásról a felek írásban megállapodtak.
(8) Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja és raktározhatja. Az anyagkísérő okmányt más célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirat helyettesítheti.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott anyagkísérő okmány olyan bizonylat, amely a szállított fémkereskedelmi engedélyköteles anyag származásának, eredetének, valamint a fémkereskedő általi átvételének és értékesítésének, a kereskedő telephelyei közötti szállításnak igazolására szolgál.
(10) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőkről, telephelyeikről, valamint a telephelyek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet, amelyet honlapján közzétesz.
5. § (1) A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (címzettenként) az anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást köteles vezetni, és a beszerzett és értékesített anyag értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesíteni. A fémkereskedő a nyilvántartásban szereplő adatokról külön jogszabályban meghatározott módon az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton adatot szolgáltat a fémkereskedelmi hatóságnak, amely azt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzésére használhatja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) eladónként és vevőnként a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti felismerésre alkalmas jellemzőjét, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét, és vámtarifaszámát, a számla számát, valamint az anyagkísérő okmány számát,
b) a jogi személy eladó és a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét és adóazonosító számát,
c) a természetes személy eladó és vevő (címzett) természetes személyazonosító adatait, valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát,
d) a vásárlás és a teljesítés időpontját.
(3) A fémkereskedő és a fémkereskedelmi hatóság a nyilvántartásba felvett személyes adatokat
a) az ügylet évét követő ötödik év végén,
b) ha az a) pontban meghatározott határidőn belül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagbeszerzésével összefüggésben bírósági vagy hatósági eljárás indult, és a határidő lejártakor az még folyamatban van, az eljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul
törli.
(4) Ha a fémkereskedő észleli, hogy számára jogellenesen szerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ajánlottak fel megvételre, erről a fémkereskedelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
6. § (1) Fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult,
a) aki az e törvény szerinti nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki, hogy annak alapján az átvett, tárolt és raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
d) aki a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységi biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta,
e) aki a fémkereskedelmi tevékenység vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a fémkereskedelmi hatóság részére az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton teljesíti, és
f) aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel vagy amely a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat.
(2) Nem adható engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
7. § (1) A kérelmező a 6. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a raktározásra, tárolásra használt telephelyre kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.
(2) A telephely (1) bekezdés szerinti feltételeit a fémkereskedelmi hatóság előzetesen a helyszínen megvizsgálja.
(3) Egy fizikai hely telephelyként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot terhelő közterhekkel és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozást megfizették. Nem akadálya az engedély kiadásának a közteher- és bírságtartozás kiegyenlítetlensége, ha a fizikai hely tulajdonjogát a kérelmező hatósági határozattal vagy árverés útján szerezte meg.
8. § (1) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenység megjelölését;
b) az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett begyűjthető, felvásárolható, raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét;
c) a kérelmező nevét, megjelölését;
d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
e) a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;
f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét;
g) a kérelmező nyilatkozatát az engedély érvényességi idejére felajánlott tevékenységi biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;
h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől pénzügyi mérlege hitelesítésének kötelezettséget;
i) a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton történő kialakításáról.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerint felajánlott tevékenységi biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. Pénzügyi biztosítékként az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény fogadható el. A tevékenységi biztosíték összegét a fémkereskedelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a fémkereskedelmi engedély kiadását megelőzően, külön határozatban állapítja meg.
(3) A tevékenységi biztosíték az esedékességkor
a) harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által - az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésével vagy hasznosításával okozott - kár,
b) végrehajtható bírságtartozás,
c) a fémkereskedőt terhelő költség
fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önkéntesen nem teljesít.
(4) A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül - a harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet alapján, ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig - a fémkereskedelmi hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy egészben történő felhasználása esetén a fémkereskedő - a fémkereskedelmi hatóság erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül - az engedélyben meghatározott összegig kiegészíteni köteles.
(5) Az engedélykérelemhez csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló, közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát. A benyújtott kérelmet és a kiadott engedélyt a fémkereskedelmi hatóság - a csatolt iratok kivételével - honlapján nyilvánosságra hozza.
(6) Ha az engedélykérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel, a fémkereskedelmi hatóság az engedélyt a tevékenységi biztosíték nyújtásának igazolását követő tíz munkanapon belül kiadja.
(7) A fémkereskedő az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a fémkereskedelmi hatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli.
(8) Ha a fémkereskedő további telephely működtetését, vagy az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.
9. § (1) A fémkereskedelmi engedély megszűnik, ha
a) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik,
b) az engedélyt visszaadják,
c) az engedélyt a fémkereskedelmi hatóság visszavonja.
(2) A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha
a) a fémkereskedő ellen felszámolási eljárás indult,
b) a fémkereskedő az e törvényben a tevékenységi biztosíték rendelkezésre bocsátásával vagy a fémkereskedelmi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban fennálló kötelezettségét elmulasztja, és a hiányosság megszüntetésére a fémkereskedelmi hatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik,
c) az 5. § (4) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti,
d) a fémkereskedőt, a fémkereskedő vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésével a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
e) a fémkereskedő nem felel meg a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(3) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedély visszavonásával, illetve módosításával az engedélyköteles tevékenység adott telephelyen való végzésének jogosultságát megszünteti, amennyiben a fémkereskedelmi tevékenységet a fémkereskedelmi engedélyben foglalt feltételektől eltérően végző fémkereskedővel szemben a 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján jogerősen bírságot szab ki.
10. § (1) Fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti
a) saját tulajdonú, valamint
b) fémkereskedőtől beszerzett
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hasznosítás céljára kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján vehető át a fémkereskedőtől fémkereskedelmi engedélyköteles anyag.
11. § (1) A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi begyűjtését, értékesítését és hasznosítását.
(2) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki
a) fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül vagy a fémkereskedelmi engedélyben foglalt feltételektől eltérően végez,
b) megszegi a 3. § (2) bekezdésében vagy a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét,
c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat megsértve hasznosít.
(3) A fémkereskedelmi hatóság az engedély nélkül végzett fémkereskedelmi tevékenység kivételével az első alkalommal előforduló, az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettségek teljesítését közvetlenül nem veszélyeztető szabályszegések esetén
a) a (2) bekezdéstől eltérően bírságot nem szab ki,
b) a szabályszerű magatartás tanúsításához szükséges felvilágosítás megadása mellett a jogsértést elkövető személyt határidő megjelölésével felszólítja a jogsértés megszüntetésére,
c) a határidő lejártát követően a jogsértéssel érintett szabály megtartását ismételten ellenőrzi.
(4) A (2) bekezdés szerinti bírság mértéke a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag piaci értékének, vagy - ha ez magasabb -
a) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott kár ötszöröse, de legalább 150 ezer forint,
b) az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén a jogsértés által okozott kár kétszerese, de legalább 30 ezer forint.
(5) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 600 ezer forintig, a nevében eljáró természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben meghatározott
a) nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti,
b) nyilvántartás havi zárását, összesítését, annak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását késedelmesen vagy nem teljesíti.
(6) Ha a fémkereskedelmi hatóság a (2) bekezdés a) pontja alapján bírságot szab ki, ezzel egyidejűleg megtiltja az engedély nélkül vagy jogellenesen folytatott tevékenység végzését. A hatóság e határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
12. § (1) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytató személytől a jogsértéssel érintett anyagot, valamint az annak szállítására, tárolásra, raktározására és hasznosítására használt eszközt lefoglalja.
(2) A fémkereskedelmi hatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a fémkereskedelmi hatóságnál. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) A lefoglalást meg kell szüntetni
a) ha a fémkereskedelmi hatóság eljárásában a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot nem szabott ki,
b) ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el,
c) a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel.
(4) A lefoglalt anyag, dolog és eszköz - a (3) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék.
(5) A lefoglalt anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni, ha az ügyben jogerősen a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szabnak ki.
(6) A jogsértéssel érintett anyag szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek.
13. § (1) A fémkereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet az eltulajdonított fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok azonosításához szükséges adatokról, amelyet honlapján közzétesz.
(2) A fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a fémkereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b) a 4. § (2) bekezdése szerinti megállapodás, továbbá a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,
c) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányának adattartalmát, a fémkereskedő 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, valamint
d) a tevékenységi biztosíték összegére, rendelkezésre bocsátására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,
e) fémkereskedő telephelye működésének részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg,
f) a fémkereskedelmi képesítés megszerzésének részletes szabályait meghatározza.
15. § (1) E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 16-18. §-a 2010. január 2-án hatályát veszti.
(3) A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény kihirdetésekor az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy által a 8. § (1) bekezdése alapján e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül benyújtott engedélykérelmet a fémkereskedelmi hatóság e törvény hatálybalépését követő hatvannyolc munkanapon belül bírálja el.
(4) A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény kihirdetésekor az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységét
a) az e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napjáig,
b) a (3) bekezdés szerinti engedélykérelem benyújtása esetén a kérelem jogerős elbírálásáig folytathatja.
(5) A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény kihirdetésekor az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott időpontig nem kell alkalmazni a 4. § (1), valamint (4)-(9) bekezdését, az 5. § (1)-(3) bekezdését, a 6-9. §-okat, továbbá a 11-12. §-okat.
16. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 316. §-a (4) bekezdésének b) pontja a következő 5. ponttal egészül ki:
[(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást.]
„5. nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra,”
[követik el.]
(2) A Btk. 324. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki]
„c) nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva”
[rongál meg.]
(3) A Btk. 326. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) kulturális javak körébe tartozó tárgyra,
c) kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra
követik el.”
(4) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
„b) áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett lopás (Btk. 316. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett orgazdaság (Btk. 326. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §), ha azt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg,”
17. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény II. része az alábbi alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„A kulturális javak feldolgozására vonatkozó korlátozás
61/A. § Kulturális javakat fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából kizárólag a hatóságnak az átvett tárgyakat egyedileg megjelölő engedélyével vehet át.”
18. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-ában az „a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás” szövegrész helyébe az „a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység” szöveg lép.
19. § A törvény megalkotására irányuló törvényjavaslatnak a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
1. Alumínium
2. Antimon
3. Bizmut
4. Cink
5. Cirkónium
6. Kadmium
7. Kobalt
8. Króm
9. Magnézium
10. Mangán
11. Molibdén
12. Nikkel
13. Ólom
14. Ón
15. Réz
16. Tantál
17. Titán
18. Vanádium
19. Vas
20. Wolfram
