A vállalkozások közötti jogviták gyors és hatékony elintézése, a gazdasági élet szereplői egyszerűbb és hatékonyabb jogérvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A perben meghatalmazottként eljárhat:]
„i) a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;”
(2) A Pp. 67. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A perben a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.”
(3) A Pp. 69. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhet.”
(4) A Pp. 94. §-át követően a következő alcímmel és 94/A. §-sal egészül ki:
„Videókonferencia a polgári perben
94/A. § Ha annak technikai feltételei adottak, a fél nyilatkozatának beszerzésére, tanú kihallgatására és szakértő meghallgatására is sor kerülhet videókonferencia útján. Videókonferenciát nem lehet alkalmazni, ha a bíróság idézése bármely okból személyes megjelenésre való kötelezést tartalmaz.”
2. § (1) A Pp. 121. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.”
(2) A Pp. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.”
3. § A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy]
„i) a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket;”
4. § (1) A Pp. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen lévő felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek [természetes személy esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet esetében székhely, nyilvántartási szám, adószám, a bankszámla száma és a számlát vezető pénzügyi intézmény neve].”
(2) A Pp. 155/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”
(3) A Pp. 196. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:]
„d) a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;”
(4) A Pp. 196. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”
5. § A Pp. 341. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„f) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot - a méltányossági jogkörben hozott határozat kivételével - megváltoztathatja,”
6. § A Pp. a 386. §-t követően a következő ÖTÖDIK RÉSZ-szel, XXVI. fejezettel és 386/A-386/V. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi ÖTÖDIK RÉSZ számozása HATODIK RÉSZ-re, a XXVI. fejezet számozása XXVII. fejezetre, a HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII. fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik:
„ÖTÖDIK RÉSZ
VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI PEREI
XXVI. FEJEZET
A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó rendelkezések hatálya
386/A. § (1) A Pp. I-XIV. fejezetének szabályait a XXVI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a vállalkozások (396. §) egymás közötti, továbbá a vállalkozás és költségvetési szerv közötti, valamint a költségvetési szervek egymás közötti - a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó - vagyonjogi pereiben.
(2) A pert az általános szabályok szerint kell elbírálni, ha abban vállalkozásnak vagy költségvetési szervnek nem minősülő fél is részt vesz.
(3) E fejezet alkalmazásában vállalkozás alatt a költségvetési szervet is érteni kell.
A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző
386/B. § (1) A bírósági titkárra vonatkozó általános szabályokat (12/A. §) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bírósági titkár nem dönthet bizonyítási indítványról, és a peres eljárás menetrendjéről szóló végzést nem hozhatja meg,
b) a bírósági titkár eljárhat a másodfokú eljárásban is, nem hozhat meg azonban olyan határozatot, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(2) A bírósági ügyintéző külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - eljárhat.
Bírósági intézkedések a keresetlevél benyújtását megelőzően
386/C. § (1) Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó általános szabályokat (156. §) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a keresetlevél benyújtását megelőzően, a per előtti kötelező egyeztetés alatt - a 386/D. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén - a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti az okirati bizonyíték (vagy másolata) átadását;
b) az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem tárgyában a bíróság a 386/D. § (4) bekezdésében foglalt határidőn belül határoz;
c) a végzés meghozatala előtt a bíróság a felek nyilatkozatát telefonon, faxon vagy e-mailben (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: rövid úton) beszerezheti;
d) a végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van;
e) a bíróság a kötelezett kérelmére az ideiglenes intézkedésről szóló végzést hatályon kívül helyezi, ha az annak jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a kérelmező nem indítja meg a pert.
(2) A bíróság - külön törvényben foglaltak szerint - a keresetlevél benyújtását megelőzően is elrendelhet biztosítási intézkedést.
Okirat kiadása
386/D. § (1) A felek a jogvita egyezséggel történő mielőbbi rendezése céljából a pert megelőzően is kötelesek együttműködni. Ennek keretében a tényállás megállapítása szempontjából lényeges okiratokat - a másik fél felhívására - eredetiben vagy másolati formában kötelesek egymásnak átadni. Mentesül a fél a kötelezettség alól, ha az okirat tartalma nem függ össze a tényállással, vagy ha az okirat kiadása a fél üzleti titokhoz fűződő jogát aránytalan mértékben korlátozná.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre nem kerül sor, akkor a másik félnél fellelhető okirati bizonyíték átadására való kötelezést a fél a pert megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelemben, a per során írásbeli beadványában vagy a tárgyaláson kérheti a bíróságtól.
(3) A félnek bizonyítania kell, hogy az okirat (vagy másolata) beszerzését sikertelenül kísérelte meg, és az a pert megelőzően az egyezség megkötéséhez, illetve egyébként a tényállás megállapításához szükséges, ellenkező esetben a bíróság elutasítja a kérelmet.
(4) Az okirat (vagy másolata) átadására kötelezésről a bíróság az erre vonatkozó beadvány bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül, illetve tárgyaláson előterjesztett kérelem esetén a tárgyaláson határoz.
(5) Elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a döntés meghozatalához a bíróság a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.
(6) Az okirati bizonyíték (vagy másolata) átadását elrendelő, illetve az átadás indítványozását elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést tárgyaláson kívül, harminc napon belül kell elbírálni. A másodfokú határozat meghozatalához a bíróság a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.
(7) Az okirat (vagy másolata) átadásának megtörténtét a kötelezést kérő félnek három napon belül kell bejelentenie a bíróságnak.
(8) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújthatja azt a felet (képviselőt), aki a (4) bekezdés alapján meghozott végzésben foglaltakat nem teljesíti, illetve aki az átadás tényét nem jelenti be.
Per előtti kötelező egyeztetés
386/E. § (1) A keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül történő elintézését. Ebből a célból a fél a vitás kérdésben képviselt jogi és ténybeli álláspontját az ügyben érintett valamennyi féllel részletesen közli bizonyítékainak előadásával, illetve a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok bemutatásával. A felek a kézhezvételtől számított harminc napon belül valamennyi felvetett jogkérdésre, a teljes tényállásra kiterjedő, valamint az ellenbizonyítékok előadását is tartalmazó részletes választ adnak, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok bemutatásával.
(2) Ha az előzetes egyeztetés során bármelyik fél a másik fél által kért okiratokat nem adja át, az annak átadására kötelezés a 386/D. § alapján kérhető.
(3) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, az elektronikusan benyújtandó keresetlevélhez - törvény eltérő rendelkezése hiányában - elektronikus formában mellékelnie kell
a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy
b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell:
a) a feleknek a jogvitára vonatkozó részletes ténybeli és jogi álláspontját a bizonyítékok megjelölésével;
b) azt, hogy az alperes a felperesi követelésre milyen indokok alapján hogyan nyilatkozott;
c) az előzetes levélváltás, illetve az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait;
d) az esetleges előzetes elszámolás eredményét;
e) az üggyel kapcsolatos korábbi bírósági vagy más hatósági határozat ügyszámát és tartalmának lényegét;
f) a felek és képviselőik rövid úton való elérhetőségeire vonatkozó adatokat.
(5) Ha a felperes bizonyítja, hogy a per előtti kötelező egyeztetés során a későbbi alperes nem működött együtt, és az első tárgyaláson bírósági meghagyás kibocsátására kerül sor, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás az arra vonatkozó megemelt mértékű illeték megfizetése ellenében terjeszthető elő.
(6) A bíróság az ügy összes körülményére figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezi az alperesként részt vevő vállalkozást a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a jogvita peren kívüli rendezésében neki felróható módon nem működött együtt, vagy azt kifejezetten akadályozta.
(7) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt állapít meg, továbbá a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban.
A peres felek és a bíróság, illetve a bíróságok közötti kommunikáció
386/F. § (1) A keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítését követően a fél a perre vonatkozó nyilatkozatát, beadványát a bíróságnak és egyidejűleg - tájékoztatásul - az ellenérdekű félnek is köteles közvetlenül, elektronikus úton megküldeni.
(2) Ha a bíróság valamelyik felet nyilatkozattételre hívja fel, törvény vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában a nyilatkozatot a felhívástól számított tizenöt napon belül kell megtenni. A határidőt a bíróság fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - harminc napnál hosszabb nem lehet.
(3) A nyilatkozatokat, beadványokat a felek minden esetben elektronikus tértivevényes küldeménnyel kézbesíttetik egymásnak, kivéve, ha a bíróság rövid úton szerzi be a fél nyilatkozatát.
(4) Az iratok papír alapú megküldésére és megőrzésére a 386/S. § (8)-(9) bekezdését kell alkalmazni.
(5) A bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti, kivéve, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
Beavatkozás a perbe, változás a felek személyében és a költségek előlegezése
386/G. § (1) A beavatkozásra az általános szabályok (54-60. §) alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a beavatkozást az elsőfokú tárgyalás első tárgyalási napján szóban vagy az attól számított harminc napos határidőn belül írásban kell bejelenteni.
(2) A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában a határozathozatal előtt a felek és a beavatkozó nyilatkozatát szükség esetén rövid úton szerzi be.
(3) A felek személyében történő változásra vonatkozó általános szabályokat (61-65. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 62. § (1) bekezdése szerinti jogutód perbelépését, illetve perbevonását a perbeli jogutódlásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított harminc napos határidőn belül - a tárgyaláson szóban vagy egyébként írásban - kell bejelenteni.
(4) A költségek előlegezésére vonatkozó általános szabályokat (76. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 76. § (1) bekezdés első mondatának második fordulata alkalmazásának nincs helye.
Határidők és a mulasztás igazolása
386/H. § (1) A mulasztás igazolására az általános szabályok (106-110. §) alkalmazandók azzal, hogy az igazolási kérelmet nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított két hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét bizonyítják.
(3) Az igazolási kérelem elbírálásához a bíróság a felek nyilatkozatát szükség esetén rövid úton is beszerezheti.
Pénzbírság, kényszerítő eszközök a tanúkkal és szakértőkkel szemben, a szakértők díjazása
386/I. § (1) A bíróság a 8. § (3) és (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a perben félként részt vevő vállalkozás mellett az annak képviseletében eljáró vagy meghatalmazást adó törvényes képviselőjét is pénzbírsággal sújthatja.
(2) A pénzbírságra vonatkozó általános szabályokat (120. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzbírság legmagasabb összege ötmillió forint azzal, hogy nem haladhatja meg a pertárgy értékét.
(3) A tanúkkal és szakértőkkel szembeni kényszerítő eszközökre vonatkozó általános szabályokat (185. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az okozott költségek megtérítésére kötelezésen túl a bíróság a tanút vagy a szakértőt pénzbírsággal sújtja, ha nem tesz eleget a törvény vagy a bíróság által előírt kötelezettségének.
(4) A szakértők díjazására vonatkozó általános szabályokat (187. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság
a) a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb tizenöt napon belül végzéssel megállapítja, és
b) a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét a szakértő által benyújtott számla alapján nyolc napon belül kiutalja; az összeg előlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
Jegyzőkönyv
386/J. § (1) A jegyzőkönyvre vonatkozó általános szabályokat (115-118. §) az e §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tárgyaláson elektronikus okirati formában kell rögzíteni a jegyzőkönyvet.
(3) A tárgyalás elhalasztását vagy berekesztését megelőzően a jelenlévő felek kérhetik a jegyzőkönyv azonnali, papír alapon történő átadását. A bíróság a tárgyalást követően a jegyzőkönyvet egy munkanapon belül elektronikusan is kézbesítteti az általános szabályok szerint.
(4) Ha a bíróság az ítéletet a tárgyaláson kihirdeti, annak rendelkező részét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell kézbesíteni. Ez az eljárási cselekmény nem jelenti az ítélet írásba foglalását.
(5) Ha a bíróság az ítéletet a kihirdetésekor nyomban írásba foglalja, azt a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell kézbesíteni.
(6) Az írásba foglalt, jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét a Cégközlöny honlapján - külön törvényben meghatározott módon - teljes terjedelmében, változtatás nélkül közzé kell tenni, feltüntetve az eljáró bíróságot, az ügyszámot, valamint a peres felek nevét. A vállalkozás azonosítására alkalmas adatokat a közzétett határozatból nem kell törölni.
A keresetlevél benyújtása és kellékei
386/K. § (1) A keresetlevél benyújtására és kellékeire vonatkozó általános szabályokat (121-123. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a keresetlevelet az arra rendszeresített, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell rögzíteni, és azt elektronikusan kell benyújtani, továbbá ahhoz mellékelni kell a 386/E. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint, ha a keresetlevél benyújtása előtt ideiglenes intézkedés vagy biztosítási intézkedés elrendelésére került sor, az erről szóló végzést.
(2) A fél nem kötelezhető olyan, általa megjelölt adat igazolására vonatkozó okirat csatolására, amely adatot a bíróság törvényben meghatározott, közhiteles nyilvántartásokból elektronikus úton lekérdezhet.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok lekérdezésének szükségessége a tárgyalás alatt merül fel, a lekérdezést a bíróság - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyalás során hajtja végre.
(4) Ha technikai hiba vagy üzemzavar akadályozza a hozzáférést, a lekérdezésre az akadály elhárulását követően haladéktalanul kerül sor.
(5) A bíróság az adatokat költségtérítés vagy más díj fizetése nélkül kérdezheti le.
Intézkedések a keresetlevél alapján
386/L. § (1) A keresetlevél megvizsgálására vonatkozó általános szabályokat (124. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) az ott meghatározott intézkedéseket a bíróságnak nyomban, de legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtennie, továbbá
b) a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül utasítja el akkor is, ha a felperes a keresetlevélhez nem mellékeli a 386/E. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(2) Ha nincs helye az ügy áttételének (129. §), illetve a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), a bíróság a keresetlevelet kézbesíti az alperes részére.
(3) Az alperes részére a bíróság a keresetlevelet azzal a felhívással küldi meg, hogy arra tizenöt napon belül - azt a felperesnek is közvetlenül megküldve - érdemben nyilatkozzon, terjessze elő ellenkérelmét, beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét.
(4) A felperes az alperesi beadvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül saját ténybeli és jogi álláspontját közli a bírósággal és az alperessel.
(5) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott alperesi nyilatkozatot követő tizenöt napon belül elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.
A tárgyalás előkészítése, az eljárási menetrend meghatározása
386/M. § (1) A bíróság a 386/L. § (4) bekezdésében meghatározott felperesi nyilatkozatot követően tizenöt napon belül tárgyalás-előkészítő egyeztetést tart, kivéve, ha a jogvita egyszerű ténybeli megítélésű és annak érdemi elbírálására - a bíróság szerint - az első tárgyalási napon sor kerülhet.
(2) A tárgyalás-előkészítő egyeztetés során a felek előterjesztik bizonyítási és az eljárással összefüggő egyéb indítványaikat; a bíróság ezt követően határoz az eljárás menetrendjéről az indítványokra is kiterjedően. A bíróság a felek nyilatkozatát a felek személyes jelenléten alapuló vagy telekommunikációs, illetve informatikai eszközök révén biztosított egyidejű meghallgatásával szerzi be.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti menetrend meghatározása érdekében a felek nyilatkozatát kéri
a) a fenntartott bizonyítási indítványokról;
b) a tanúkihallgatás ütemezéséről (minden tanú vonatkozásában);
c) erre irányuló indítvány esetén a szakértő kirendelésének és meghallgatásának ütemezéséről;
d) helyszíni szemle esetén annak időpontjáról;
e) az első tárgyalás és folytatólagos tárgyalás(ok) szükségessége esetén azok - lehetőség szerint egymást közvetlenül követő napokra tűzött - határnapjairól;
f) minden egyéb olyan körülményről, amely előreláthatóan befolyásolja az első tárgyalás (és a folytatólagos tárgyalás) időpontjának kitűzését.
(4) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés alapján a bíróság végzést hoz a peres eljárás menetrendjéről. A bíróság a végzést csak akkor módosíthatja, ha az abban foglaltak teljesítése előre nem látható akadály miatt nem lehetséges, vagy ha a menetrend módosítása nélkül az abban foglaltak a jogvita ésszerű időn belüli elbírálását veszélyeztetnék. Az új tárgyalási határnap(ok) megállapítása céljából a felekkel az (1)-(5) bekezdésben írtak megfelelő alkalmazásával újabb egyeztetést folytat le.
(5) Az általános szabályok (125. §) és az (1)-(3) bekezdésben írt különös szabályok figyelembevételével a bíróság úgy tűzi ki az első tárgyalást, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követően legkésőbb három hónapon belül megtartható legyen. Ha az (1)-(2) bekezdés szerint lefolytatott menetrend-egyeztetés során - különösen szakértő kirendelése esetén - szükségesnek mutatkozik, az első tárgyalás három hónapnál későbbi időpontra is kitűzhető. A tárgyalás azonban ebben az esetben sem tűzhető ki a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított negyedik hónapnál későbbi időpontra.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben írt menetrend-egyeztetést követően a bíróság nyolc napon belül kézbesítteti az idéző végzést és a peres eljárás menetrendjét rögzítő végzést.
(7) Ha a per állása nem indokol újabb menetrend-egyeztetést, de folytatólagos tárgyalás kitűzése válik szükségessé - és az ügy körülményei azt nem zárják ki -, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követő legkésőbb három hónapon belül, szükség esetén több, egymást követő tárgyalási napon megtartható legyen.
(8) A pernek más perrel történő egyesítéséről legkésőbb a peres eljárás menetrendjéről szóló végzés meghozataláig, ha pedig a tárgyalás-előkészítő egyeztetés tartására nem került sor, a per más perrel történő egyesítéséről az első tárgyalási napon határozhat a bíróság.
A bizonyítási indítványok előterjesztése
386/N. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, bizonyítási indítványt legkésőbb az első tárgyalási napon lehet előterjeszteni. Ha a fél a bizonyítási indítványát a tárgyalás-előkészítő egyeztetésen elmulasztotta előterjeszteni, pernyertességre tekintet nélkül viseli az ezzel összefüggésben felmerült költségeket, kivéve, ha bizonyítja, hogy a bizonyítási indítvány alapjául szolgáló tények a tárgyalás-előkészítő egyeztetésen még nem álltak rendelkezésre.
(2) Beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg kell előterjeszteni. Ezt a rendelkezést az ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a fél akkor is előterjesztheti bizonyítási indítványát, ha abban olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt a tény, bizonyíték, indítvány előterjesztésével egyidejűleg igazolja.
(4) Ha a felek valamelyike bizonyítási indítványait az (1)-(2) bekezdésben előírt határidőn belül nem teszi meg, a bíróság - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fél előterjesztésének bevárása nélkül határoz.
A tárgyalás elmulasztásának következményei
386/O. § (1) A tárgyalás elmulasztásának következményeiről szóló általános szabályokat (136-136/B. §) az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának.
(3) A bíróság a folytatólagos tárgyalás elmulasztása esetén is a peres eljárás menetrendjéről szóló végzésben foglaltak szerint jár el. A bíróság a tárgyalást - az új határnap kitűzésével és a peres eljárás menetrendjéről szóló végzés módosításával egyidejűleg - csak a 386/M. § (4) bekezdésében meghatározott ok alapján halaszthatja el.
(4) A bíróság a 137. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pert megszünteti.
Keresetváltoztatás
386/P. § (1) Az általános szabályoktól (146. §) eltérően a felperes a keresetét - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg.
(2) A felperes legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a felperes
a) az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen,
b) a keresetét leszállíthassa, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse,
c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. §).
(4) A bíróság érdemi tárgyalás nélkül elutasítja a (2)-(3) bekezdés szerinti keresetváltoztatást, egyben a felperest pénzbírsággal sújtja, ha nyilvánvaló, hogy a felperes azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. E végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
Beszámítási kifogás, viszontkereset
386/Q. § (1) A viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztésére vonatkozó általános szabályokat (147. §) a 386/L. § (3) bekezdésében és az e §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a felperes a keresetét az első tárgyaláson változtatja meg, az alperes is előterjesztheti beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét az első tárgyaláson, de legkésőbb az első tárgyalást követő tizenöt napon belül. Ha a felperes a 386/P. § (2) bekezdése alapján változtatja meg a keresetét, az alperes a beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig terjesztheti elő.
(3) A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a (2) bekezdésben foglaltak szerint előterjesztett viszontkeresetet, egyben az alperest pénzbírsággal sújtja, ha nyilvánvaló, hogy az alperes azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. E végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
A tárgyalás elhalasztása
386/R. § (1) A tárgyalás elhalasztására vonatkozó általános szabályokat (151. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb nyolc nappal előterjesztett halasztás iránti, indokolt, közös kérelmére a tárgyalást csak akkor halasztja el a bíróság, ha a felek vállalják, hogy a kérelem bejelentésétől számított harminc napon belül egyezségi kísérletet tesznek, és az egyezségről szóló okiratot vagy az egyezségi kísérlet során felvett jegyzőkönyvet a bírósághoz benyújtják. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(2) A bíróság a feleket pénzbírsággal sújtja, ha az egyezségről szóló okiratot vagy az egyezségi kísérlet során felvett jegyzőkönyvet az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a bírósághoz nem nyújtják be.
(3) Ha a felek nem kötnek egyezséget, a bíróság új tárgyalási határnapot tűz ki a 386/M. §-ban foglaltak szerint.
Szakértők és okiratok
386/S. § (1) A szakértőkre vonatkozó általános szabályokat (177-183/A. §) az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bíróság a szakértőt - az elektronikus kézbesítést vállaló szakértők közül - az első tárgyalást megelőzően rendeli ki, ha az ehhez szükséges tények és adatok rendelkezésre állnak.
(3) A szakértő a szakvéleményét a bíróságnak és a feleknek közvetlenül, elektronikusan küldi meg.
(4) A szakvéleményre vonatkozóan a felek a szakvélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tehetnek észrevételt, melyet a bíróságnak és a szakértőnek elektronikusan el kell küldeniük.
(5) A bíróság a feleknek a szakvéleményre vonatkozó észrevételeinek kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
a) a felek észrevételei alapján a szakvélemény homályosságának, hiányosságának, önmagával vagy a szakvélemény előterjesztését megelőzően a szakértő tudomására hozott, bizonyított tényekkel való ellentmondásának kiküszöbölésére irányuló kérdések megválaszolására;
b) a felek indítványai alapján - ha az eredeti kirendelésben nem szereplő kérdések megválaszolását tartja szükségesnek - kiegészítő szakvélemény adására
hívja fel a szakértőt.
(6) A szakértő a bíróság (5) bekezdésben meghatározott felhívásának tizenöt napon belül eleget tesz, válaszát vagy a kiegészítő szakvéleményt a bíróságnak és a feleknek közvetlenül, elektronikusan küldi meg.
(7) Az okiratokra vonatkozó általános szabályokat (190-199. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, törvény eltérő rendelkezése hiányában az okirati bizonyíték elektronikus másolatát kell benyújtania a bírósághoz.
(8) Az okirati bizonyíték papír alapon történő benyújtásakor e tényt és az azt megalapozó okot - a digitalizálás aránytalan nehézségére való hivatkozás esetén az azt igazoló körülményeket - az elektronikusan benyújtott keresetlevélben vagy más beadványban meg kell jelölni.
(9) Az elektronikus okiratok eredeti, papír alapú változatát a felek megőrzik.
Előzetes végrehajthatóság
386/T. § (1) A bíróság - kérelemre - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja a pénzösszeg megfizetésére kötelező ítéletet (vagy az ítéletnek a pénzösszeg megfizetésére kötelező részét), ha az a pernyertes fél jogainak, törvényes érdekeinek védelméhez feltétlenül szükséges.
(2) A bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását kérelemre mellőzheti, ha az a pervesztes félre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a pernyertes félre. A pervesztes félnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá nyilváníthatja.
Fellebbezés
386/U. § (1) A fellebbezésre vonatkozó általános szabályokat (233-259. §) a (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Ha tárgyalás tartására nem kerül sor, a másodfokú bíróság az ügy érdemében hatvan napon belül határoz.
(3) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.
(4) Ha a felek bármelyikének kérelme alapján tárgyalási határnapot kell kitűzni, azt a tanács elnöke az arra vonatkozó kérelem bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tűzi ki, és arra a feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek, megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. Ha az elsőfokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell.
(5) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követő két hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legkésőbb tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időköz nem rövidíthető le.
(6) A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye. E tilalom nem érvényesül, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
(7) A másodfokú eljárásban a 247. § a)-c) pontja alkalmazásának - ha az bizonyítási eljárás lefolytatását tenné szükségessé - csak akkor van helye, ha a keresetváltoztatásra okot adó körülmények az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően álltak be. E tilalom nem érvényesül, ha a (6) bekezdés alapján a bizonyítási eljárás lefolytatásának egyébként is van helye.
Felülvizsgálat
386/V. § A felülvizsgálatra vonatkozó általános szabályokat (270-275. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felülvizsgálati kérelem tárgyában a Legfelsőbb Bíróság a kérelemnek a hozzá történő beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt.”
7. § (1) A Pp. 390. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság a folytatólagos tárgyalás elmulasztása esetén a tárgyalást - az új határnap egyidejű kitűzésével - csak kivételesen indokolt esetben halaszthatja el, ennek hiányában a tárgyalást berekeszti és a határozatot a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.
(3) A bíróság a 137. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pert megszünteti.”
(2) A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„k) a polgári perben alkalmazható videókonferencia technikai szabályait - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.”
(3) A Pp. 396. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„396. § E törvény alkalmazásában vállalkozás az olyan - a cégnyilvántartásban nyilvántartott - jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre.”
8. § (1) A vállalkozások egymás közötti pereivel összefüggésben a jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét, feltüntetve az eljáró bíróságot, az ügyszámot, valamint a peres felek nevét, a Cégközlöny honlapján elektronikus formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen, keresőprogram-szolgáltatás biztosításával hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a bíróság a polgári perrendtartásban megjelölt adatokat a végzés vagy egyéb határozat meghozatalával egyidejűleg a Cégközlöny honlapján elektronikus úton közzéteszi. A Cégközlöny honlapján történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.
9. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:]
„b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén
ba) 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
bb) vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 386/E. § (5) bekezdésében szabályozott esetben 5%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint;”
(2) Az Itv. 58. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.”
10. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 187. §-át követően a következő 187/A. §-sal egészül ki:
„187/A. § (1) Biztosítási intézkedés elrendelhető a keresetlevél benyújtását megelőzően, a Pp. XXVI. fejezete szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben, a per előtti kötelező egyeztetés alatt is, ha az
a) közvetlenül fenyegető kár elhárítása,
b) a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, vagy
c) a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges,
és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
(2) A biztosítási intézkedés iránti kérelemről nemperes eljárásban a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei bíróság határoz. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A végzés meghozatala előtt a bíróság szükség esetén a felek nyilatkozatát telefonon, faxon vagy e-mailben is beszerezheti.
(3) A keresetlevél benyújtását követően a perbíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét a biztosítási intézkedés iránti kérelemben megjelölthöz képest leszállítja, hivatalból - a biztosítási intézkedést elrendelő végzést maga is megváltoztathatja.
(4) A bíróság a kötelezett kérelmére a biztosítási intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül helyezi, ha az annak jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a kérelmező nem indítja meg a pert.”
11. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a 20. §-át követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Az e törvényben megjelölt bírósági határozatoknak a gyűjteményben történő közzétételén túl - külön törvényben meghatározottak szerint - a bíróság közzéteszi a Pp. XXVI. fejezete szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben meghozott jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét.”
12. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2010. január 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény 1. §-a, 2. §-ának (2) bekezdése, a 3. §-a, 4. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése, a 6. §-a, a 7. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-a, a 9. §-ának (1) bekezdése, a 10-11. §-a, 13. §-a, valamint a 14. § (1) bekezdése 2011. január 1. napján lép hatályba.
(3) A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult ügyekben kell alkalmazni.
13. § A Pp.
a) 36. § (2) bekezdésében, 73/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 80. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg,
b) 121/A. § (1) bekezdésében és 149. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szöveg
lép.
14. § (1) A Pp. 80. § (6) bekezdése és a 121/A. §-a hatályát veszti.
(2) A Pp. 249/A. §-a és a 340. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(3) A törvény 1-7. §-a, a 9-11. §-a és a 13-14. §-a 2011. január 2. napján hatályát veszti.
