1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztatottakra – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – e törvény köztisztviselők adatainak nyilvántartására vonatkozó 61. § (1), (3)–(9) bekezdését, 63. § (1), (4)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(2) A Ktv. 10. §-a a következő (19)–(20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak a közigazgatási szervnél foglalkoztatott pályakezdő ösztöndíjas foglalkoztatottnak – kivéve annak, akinek a jogviszonya a munkáltató által történő azonnali hatályú felmondással szűnt meg –, aki a közigazgatási szervnél legalább kilenc hónapig ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszonyban állt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezik a kinevezésében foglalt munkakörnek és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya megszűnése és a kinevezése között egy hónapnál kevesebb telt el. Az így kinevezett köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. A próbaidő utolsó napján sikeres versenyvizsga hiányában a közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(20) Pályázati eljárás lefolytatása és versenyvizsga nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak, aki a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjat megalapozó képzéshez kapcsolódó vizsgákat teljesítette.”
(3) A Ktv. 21. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni.”
(4) A Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő – a köztisztviselő munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A vezető köztisztviselő a munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Amennyiben e tevékenységek végzésére irányuló jogviszonyt a vezető köztisztviselő ellenérték fejében létesíti, akkor ehhez a hivatali szervezet vezetőjének az engedélye szükséges. Az engedélyezésről a hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében öt munkanapon belül dönt. Az engedélyezés akkor tagadható meg, ha az adott tevékenység végzése a köztisztviselő (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.”
(5) A Ktv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A köztisztviselő a (2) bekezdésben meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonnyal kapcsolatos tevékenységét – munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység kivételével – a 39. §-ban meghatározott munkaidőn belül a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag akkor engedélyezi, ha az a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza. E rendelkezést a vezető köztisztviselőre is megfelelően alkalmazni kell.”
(6) A Ktv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban, vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági, audit bizottsági tagság, melynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.”
(7) A Ktv. 25. §-ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt közigazgatási szakvizsgát tehet.”
(8) A Ktv. 26. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az e bekezdés alapján I. besorolási osztályba történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga szükséges.”
(9) A Ktv. 30/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A címzetes főjegyző számára a költségvetési törvény címadományozási juttatást állapíthat meg, amelynek fedezetét a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a címadományozási juttatás kifizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg. Abban az esetben, ha a költségvetési törvény címadományozási juttatást nem állapít meg, akkor a helyi önkormányzat rendeletében saját költségvetése terhére megállapíthat ilyen juttatást, azonban ennek összege nem haladhatja meg az illetményalap huszonnégyszeresét.”
(10) A Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A központi államigazgatási szerv, valamint annak területi szervei vezetésére, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére kinevezés, megbízás csak annak adható, aki a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási felsővezetői képzésén részt vett, és azt sikeresen teljesítette. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a képzésen való részvétel, illetve a teljesítés alól felmentést adhat, ha az érintett személy vállalja, hogy a képzést három éven belül teljesíti. A vezetői kinevezést, megbízást vissza kell vonni, ha az érintett e kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.”
(11) A Ktv. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére saját forrást használ fel, akkor ennek összegét az éves költségvetésében szerepeltetnie kell. A központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére tervezett forrást a szolgáltató központ útján használhatja fel a külön jogszabályban meghatározott akkreditált képzési programokra, kivéve, ha a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megállapítja, hogy a képzés, továbbképzés specialitása miatt a szolgáltató központ útján történő felhasználás indokolatlan lenne.”
(12) A Ktv. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói, kormányfőtanácsadói, miniszteri tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra (26. § (2) bekezdés) kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”
(13) A Ktv. 49/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig – helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jéig –, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a köztisztviselő helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.
(6) Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.
(7) A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság számára.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját.”
(14) A Ktv. 61. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartását mint adatfeldolgozó a szolgáltató központ üzemelteti. A minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő adataiba tekinthet be. A szolgáltató központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. A minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, illetve velük jogviszonyt létesítő köztisztviselőtől nem követelhető meg olyan adat igazolása vagy okiratmásolat szolgáltatása, amelyet a szolgáltató központ által üzemeltetett közszolgálati alapnyilvántartás tartalmaz.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott adatfeldolgozást a szolgáltató központ az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer keretén belül látja el.
(8) A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal a 63. § (6)–(9) bekezdéseiben meghatározott adatszolgáltatásokat a szolgáltató központ útján teljesítik.
(9) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter – a Kormány által meghatározott módon és adatkörben – jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében statisztikai lekérdezéseket végezhet a személyügyi rendszerben tárolt adatokból.”
(15) A Ktv. 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak a 3. számú melléklet I/A. pontjának másodiktól nyolcadikig terjedő francia bekezdésében, I/B. pontjában, V. pontjának kilencediktől tizedikig terjedő francia bekezdésében, VII. pontjának első francia bekezdésében és XI. pontjában meghatározott személyes adatok, valamint a III. pontjában meghatározott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatóval fennállt jogviszonyokra vonatkozó adatok.”
(16) A Ktv. 63. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minisztériumok, valamint a Miniszterelnöki Hivatal az illetmény és egyéb juttatás, valamint az ezekhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a közigazgatási szervet terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése céljából külön törvényben meghatározott adatokat szolgáltatnak a kincstár részére. A kincstár számfejtett adatokat szolgáltat a szolgáltató központ útján – a díjazással kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából – a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal részére.
(7) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban állók esetében a (6) bekezdésben meghatározott adatokat a Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: KGIR) részére kell továbbítani, illetve a KGIR biztosítja a szolgáltató központ útján a számfejtett adatok átadását.
(8) A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal a működésükhöz szükséges gazdasági, informatikai, műszaki és elhelyezési feltételek biztosítása céljából adatot szolgáltatnak a köztisztviselő nevéről, neméről, születési idejéről, valamint szervezeti és munkaköri adatokról a Szolgáltatási és Ellátás Alapadat Tár (a továbbiakban: szolgáltatási adattár) rendszer részére. A szolgáltatási adattár a szolgáltató központ útján adatokat szolgáltat a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal részére a köztisztviselő elhelyezésének adatairól, valamint – a foglalkoztatás megszüntetésével kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából – a köztisztviselő által használt eszközökről, igénybe vett szolgáltatásokról.
(9) A közigazgatási szervek köztisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő nyilvántartást a szolgáltató központ üzemelteti. A szolgáltató központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet.”
(17) A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát a köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni.”
[A Kormány rendeletben határozza meg]
(18) A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletben határozza meg]
„e) a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjra, valamint az ösztöndíjat megalapozó képzésre,”
(19) A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletben határozza meg]
„h) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján folytatott adatfeldolgozásra,”
2. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.”
(2) Az Áht. 8/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor, illetve helyi önkormányzatoknál a 69. § szerint jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.”
(3) Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegeknek megfelelő előirányzat csökkentéséről, illetve törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.”
(4) Az Áht. 13/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/C. § (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása vagy valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére történő közvetlen levonás érvényesítése esetén, amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás szabálytalanság miatt kerül megállapításra, a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás más okból kerül megállapításra, a forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a felhasznált európai uniós támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a rendelkezés kivételt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.
(3) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.”
(5) Az Áht. 15/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/C. § A 15/A. § és a 15/B. § szerinti közzétételi kötelezettség teljesítését a helyi önkormányzatoknál, továbbá a kisebbségi önkormányzatoknál a kincstár ellenőrizheti. Amennyiben a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közzétételi kötelezettségének teljes körűen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-felhasználáshoz kötött felhasználású központi költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor a központi költségvetési támogatás felhasználása a 64/B. § szerinti jogtalan felhasználásnak minősül és e támogatást köteles – az ott meghatározott kamatfizetési kötelezettség mellett – a központi költségvetés javára visszafizetni.”
(6) Az Áht. a következő 15/D. §-sal egészül ki:
„15/D. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére, amíg a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, vezető állású munkavállalói, a társaság működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört ellátó egyéb munkavállalói nevének, munkakörének, illetve tisztségének, valamint a részükre munkaviszonyuk, vezető tisztségük, felügyelő bizottsági tagságuk alapján nyújtott valamennyi közvetett és közvetlen pénzbeli juttatás, egyéb járandóság, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére vonatkozó magatartás tilalmának kötelezettségére kikötött időtartam és ellenérték adatainak név szerinti közzétételi kötelezettségének – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a társaság eleget nem tesz.
(2) E törvény alkalmazása során többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.”
(7) Az Áht. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlései) elé történő beterjesztés után – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak.”
(8) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A kincstár feladatai különösen:]
„d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére, valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére;”
(9) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstár feladatai különösen:]
„l) vezeti a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását, valamint a 118/B. § szerinti nyilvántartást;”
(10) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstár feladatai különösen:]
„n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat, valamint a helyi önkormányzat megbízása alapján a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a települési, területi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a települési, területi kisebbségi önkormányzat és költségvetési szervei, továbbá a többcélú kistérségi társulás megbízása alapján a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei pénzforgalmi számláját;”
(11) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A kincstár feladatai különösen:]
„x) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.”
(12) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti – külön jogszabályban meghatározott számlakörben – a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében (ide nem értve az önkormányzati családtámogatási folyószámlát), valamint (16)–(17) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást.”
(13) Az Áht. 18/C. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A Kincstár a helyi önkormányzatok részére a külön jogszabály alapján természetben nyújtott családi pótlék kezelésére számlát vezet.”
(14) Az Áht. 18/H. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstár számára a lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül átadja. A kincstár az e bekezdésben felsorolt adatokat a lakáscélú támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából jogosult kezelni addig, ameddig a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennáll.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.”
(15) Az Áht. 18/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/I. § A 18/B. § (1) bekezdésének l) pontjában említett jogi személyek nyilvántartását (a továbbiakban: törzskönyvi nyilvántartás) a kincstár vezeti. A költségvetési szervek nyilvántartására – e törvényben foglaltak figyelembevételével – külön törvényben foglaltak alkalmazandók.”
(16) Az Áht. 18/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásairól, a külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”
(17) Az Áht. 18/K. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi szervek adatszolgáltatási (bejelentési, változás-bejelentési, okirat benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc nap.
(7) Helyi önkormányzat tekintetében a 18/K. § (1) bekezdésének c) és h) pontját, valamint (2) bekezdésének a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. Helyi önkormányzat esetében a 18/J–18/K. § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi szerv alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, valamint alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. §-ának b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”
(18) Az Áht. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni az államháztartás központi alrendszere költségvetési többletének rendeltetéséről, illetve zárszámadáskor jóváhagyni annak költségvetési hiánya finanszírozásának módját.”
(19) Az Áht. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány nyilvános határozatában – kezesség-, garanciavállalásonként – felhatalmazhatja az államháztartásért felelős minisztert, hogy a Magyar Állam nevében
a) a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül egyedi állami kezességet, egyedi állami garanciát, illetve egyedi viszontgaranciát vállaljon;
b) a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon.”
(20) Az Áht. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyedi állami kezesség, illetve egyedi állami garancia hitel- és kölcsönfelvételhez vagy kötvénykibocsátáshoz vállalható.”
(21) Az Áht. 33. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyedi állami kezesség, állami garancia abban az esetben vállalható, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk (különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre álló további fedezetekre tekintettel – az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb állami többlet-támogatás nélkül – kellően biztosított.
(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi, illetőleg garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díj megállapításáról, illetőleg elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben – a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat, vagy annak egy részét elengedheti.”
(22) Az Áht. 33. §-ának (11)–(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi viszontgaranciát csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait a vállalásról szóló törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
(12) Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó díj kikötésének kötelezettségéről, a díj mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti törvényben vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében kell rendelkezni.”
(23) Az Áht. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a) a Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia mértékének felső határát;
b) az egyedi viszontgarancia állományának felső határát;
c) a jogszabályi állami kezességvállalásból, állami garanciavállalásból és jogszabályi viszontgarancia-vállalásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát vagy a garantőr szervezet kifizetéseihez viszonyított arányát;
d) a garantőr szervezet által vállalható, viszontgaranciával biztosított kezesség, garancia állományának felső határát;
e) az árfolyam-fedezeti megállapodásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát.”
(24) Az Áht. 33/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/D. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) állami garancia: olyan önálló, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, jogszabályban, illetve szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben a kötelezett nem teljesít, a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig;
b) állami kezesség: a Ptk. szerinti kezességnek megfelelő járulékos, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség;
c) egyedi állami kezesség, állami garancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozata alapján, vagy az Országgyűlés által törvényben egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez vállalt állami kezesség vagy állami garancia;
d) jogszabályi állami kezesség, állami garancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezesség, vagy állami garancia;
e) viszontgarancia: jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, illetve garancia érvényesítéséhez kapcsolódó állami megtérítési kötelezettség;
f) egyedi viszontgarancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozata alapján vállalt állami viszontgarancia;
g) jogszabályi viszontgarancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló viszontgarancia;
h) árfolyam-fedezeti megállapodás: jogi személy által felvett, éven túli lejáratú devizahitelen, devizakölcsönön vagy az általa kibocsátott éven túli lejáratú devizakötvényen alapuló, euróra átszámított fizetési kötelezettségből eredő, a magyar törvényes fizetőeszközzel szembeni árfolyamkockázat csökkentésére a Magyar Állammal kötendő ügylet, melynek nyereségét a jogi személy köteles befizetni a központi költségvetésbe, a veszteséget pedig a központi költségvetés megtéríti a részére;
i) kiállítási garancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
j) kiállítási viszontgarancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezése érdekében a kiállító által kötött biztosítási szerződéshez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).
(2) E törvény 33. §-a (7) és (12) bekezdésének alkalmazásában állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás.”
(25) Az Áht. 38/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál – a Munkaerőpiaci Alap esetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének előzetes kikérésével –, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.”
(26) Az Áht. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A miniszterelnök – a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével – központi költségvetési fejezetet irányító szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz – a fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodásának figyelemmel kísérésére – kormányrendeletben foglaltak szerint kincstárnokot jelölhet ki. A kincstárnok e tevékenysége kiterjed a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedések, valamint a források felhasználásának (ide értve a kötelezettségvállalásokat is) és a feladatok összhangjának vizsgálatára is.
(2) A kincstárnok tevékenységét az államháztartásért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szakmai irányításával végzi.
(3) A kincstárnok megbízása a miniszterelnök által meghatározott időtartamra szól azzal, hogy a megbízás a miniszterelnök rendelkezése alapján annak lejárta előtt is megszüntethető. A kincstárnok tevékenységének további feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok tevékenységére vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A kincstárnokok munkáját a kincstárban működő titkárság segíti. A kincstárnoki rendszer felállításával és működtetésével összefüggő kiadásokat a kincstár költségvetésében kell biztosítani.”
(27) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fejezetet irányító szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követően – kormányrendeletben meghatározottak szerint – megállapítja az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza az irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.”
(28) Az Áht. 64. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) E törvénynek a központi költségvetésből származó, Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások tekintetében meghatározott igénylési, ellenőrzési és elszámolási szabályaitól a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kiadott, a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szervezet kijelöléséről és eljárásának szabályairól szóló kormányrendelet a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szerv tekintetében eltérhet.”
(29) Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A helyi önkormányzat – a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott – kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi – a kötelező feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi – részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy összegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egy összegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
(30) Az Áht. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell:
a) a működési és felhalmozási célú – finanszírozási célú műveletek és előző évek pénzmaradványa nélküli – tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait, továbbá
b) az a) pont szerinti tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összegét,
c) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának igénybevételét, beleértve a 8/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti betét visszavonását működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban,
d) a c) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a b)–c) szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló, a 8/A. § (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottak szerinti finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, valamint
e) a költségvetési létszám-előirányzatokat.
(2) A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a települési, területi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek az (1) bekezdés a)–d) pont szerinti bevételeit és kiadásait, e) pont szerinti létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell.
(3) A települési, területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat.
(4) A helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, e társulás által fenntartott költségvetési szervek költségvetése – amennyiben a társulási megállapodás eltérően nem rendelkezik – a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.”
(31) Az Áht. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepel az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok.
(2) Az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál az elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék.
(3) A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre (elnökre) átruházhatja.”
(32) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet, illetve közszolgáltató költségvetési szerv vezetőjére az átcsoportosítás jogát átruházhatja a 98. §-ban foglaltak figyelembevételével.”
(33) Az Áht. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § A költségvetési rendeletben meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket.”
(34) Az Áht. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a helyi kisebbségi önkormányzat nem alkotja meg határidőben költségvetési határozatát, az önkormányzat elnöke az (1)–(3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a képviselő-testület alatt a helyi kisebbségi önkormányzat testületét, a polgármester alatt a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét kell érteni.”
(35) Az Áht. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult és köteles az (1)–(2) bekezdés szerinti intézkedéseket megtenni, ha a helyi kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatot a törvényben meghatározott határidőben nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatot nem alkotta meg, vagy az hatályát veszítette.”
(36) Az Áht. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § A helyi önkormányzatoknak, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásainak, a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak és társulásainak, valamint a területfejlesztési tanácsoknak a költségvetési szervek működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok közül e törvény 87. és 90–100/E. §-ait kell működési sajátosságuknak megfelelően alkalmazni.”
(37) Az Áht. a következő 83/B. §-sal egészül ki:
„83/B. § A helyi önkormányzatra vonatkozó – a 72. §-ban és a 80. §-ban előírt – információk szolgáltatása során a megyei önkormányzati hivatal, a (fő)polgármesteri hivatal elemi költségvetése, beszámolója, évközi adatszolgáltatása tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak adatait is. E feladataira a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzat külön elemi költségvetést, beszámolót készít, adatszolgáltatást teljesít.”
(38) Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozzák és látják el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.”
(39) Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § A társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás másik alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák.”
(40) Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető]
„c) az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetére.”
(41) Az Áht. a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § A helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására a 100/N. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a 100/M. §-ban foglaltak az önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.”
(42) Az Áht. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére – az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül – befizetési kötelezettséget írhat elő, mely összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő, amely kötelezettség alapján befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 40%-át.”
(43) Az Áht. 100/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/C. § Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését. Az irányító szerv más irányító szervvel megállapodást köthet, hogy az annak irányítása alá tartozó költségvetési szerv végezze el az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait.”
(44) Az Áht. 100/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[100/E. § (1) A költségvetési szervek – a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével –]
„a) pénzkölcsönt (hitelt) – kivéve a 18/B. § (1) bekezdésének d), x) és zs) pontja, a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt (kölcsönt), a 100/I. § (12) bekezdése és a 100/J. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fejlesztési hitelt – nem vehetnek fel,”
(45) Az Áht. 100/E. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a települési, területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit – a képviselő-testület döntése alapján – a helyi önkormányzat, illetve a települési, területi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél vagy kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán, vagy a helyi önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nem nyithat kivéve, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
(5) A többcélú kistérségi társulás szabadon választhatja meg belföldi számlavezető hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája vezetésével, az általa alapított, fenntartott költségvetési szerv kizárólag e hitelintézetnél, kincstárban vezetheti költségvetési elszámolási számláját.”
(46) Az Áht. 100/I. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A közüzem külön törvényben foglaltak szerint jogosult a saját tulajdonában lévő vagyon értékének összesen legfeljebb 50%-os mértékéig hitelintézettől fejlesztési hitel felvételére. A közüzem saját tulajdonában álló vagyon körét külön törvény állapítja meg.”
(47) Az Áht. 100/J. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vállalkozó közintézetként történő besorolás abban az esetben lehetséges, ha]
„d) külön törvény a más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért fennálló helytállási kötelezettség kielégítésének alapját a vállalkozó közintézet (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonára korlátozza, illetve a fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból megszűnő szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásának rendezéséről egyéb módon megfelelően rendelkezik.”
(48) Az Áht. 100/K. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:]
„c) jogszabályban biztosított kizárólagos jog vagy jogszabály rendelkezése szerint megkötött szerződés alapján nyújtott közszolgáltatás kivételével nincs korlátozva az adott közszolgáltatás nyújtására jogosultak száma vagy köre,”
(49) Az Áht. 100/K. §-a (1) bekezdésének e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:]
„e) a közszolgáltatást nyújtó szervezet – a közvetlenül jogszabályon alapuló, a normatív támogatások, a tulajdonosi jogkörben (tagi minőségben) juttatott források, valamint külön törvényben foglalt esetek kivételével – csak versenyeztetés útján jut államháztartásból származó forráshoz,
f) a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői közül legalább egy természetes személy a felsőoktatásban, gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, vagy nyilvános pályázat alapján jelölik ki, illetve választják meg,”
(50) Az Áht. 100/K. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül.”
(51) Az Áht. 100/L. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni]
„h) külön jogszabályban előírt követelmények teljesülését.”
(52) Az Áht. 100/L. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes engedélyt megadja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) kiadja a központi költségvetési szervnek a szükséges meghatalmazást, továbbá megköti a központi költségvetési szervvel a Vtv. 29. § (5) bekezdése szerinti megállapodást.”
(53) Az Áht. 100/M. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetési szerv – ha nem irányító szerv, irányító szerve útján – az MNV Zrt., más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához, átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez, továbbá a központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött szerződésében meghatározott, a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve hatáskörébe tartozó egyéb döntéséhez.
(2) A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában vagy központi költségvetési szerv esetén az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött szerződésében meghatározott értéket elérő alábbi ügyletekről szóló döntés:
a) hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,
b) garancia- vagy kezességvállalás,
c) tartozásátvállalás, illetve tartozás elengedés,
d) értékpapír kibocsátás, vásárlás,
e) pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés,
f) ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy
g) követelésvásárlás, követelésengedményezés.”
(54) Az Áht. 100/P. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy]
„a) az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési szerv alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy a közfeladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és legkésőbb a gazdálkodó szervezet tevékenysége befejezését követő naptól az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő költségvetési szerv elláthassa a közfeladatot,”
(55) Az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) – a Ptk. szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímek kivételével – bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.”
(56) Az Áht. 105. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.
(3) A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyongazdálkodásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit külön törvény szabályozza.”
(57) Az Áht. 109. § (4) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:
[Az MNV Zrt.]
„b) a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,”
(58) Az Áht. 109. §-a a következő (6)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(7) Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi (hasznosítja), az ebből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezés hiányában – a központi költségvetési szervet illeti meg.
(8) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(9) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat.”
(59) Az Áht. a következő 118/B. §-sal egészül ki:
„118/B. § A kincstár az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat nyilvántartja, illetve az államháztartással összefüggő, külön jogszabályban meghatározott adatait kezeli.”
(60) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„a) az államháztartás alrendszereinek pénzforgalmi számlarendjét, befizetési kötelezettségének rendjét, pénzellátási, tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási rendjét;”
(61) Az Áht. 124. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„d) a költségvetési szervek egyes típusai – ideértve a felsőoktatási intézményeket, a Magyar Honvédséget, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket –, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának – e törvény előírásaival összehangolt – sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, a 91. § (2) bekezdésében meghatározottak létszám-előirányzatát (létszámkeretét), továbbá a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében a 49. § (5) bekezdésében meghatározott irányítási jogok középirányító szervre történő átruházását;”
(62) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„f) a kincstárnok tevékenységének feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok kijelölésével, megbízásával, működésével, beszámoltatásával, szakmai irányításával kapcsolatos részletes szabályokat.”
(63) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„b) a kincstári ügyfelek fizetési számlarendjét, a számlavezetés szabályait, a munkabér és egyéb járandóságok számfejtési és folyósítási rendjét,”
[rendeletben szabályozza.]
(64) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„d) a kincstár és a kincstári körbe tartozók által teljesítendő adatszolgáltatások körét, szabályait,”
[rendeletben szabályozza.]
(65) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„m) a törzskönyvi jogi személyek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartásba vételének, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, a nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból történő igazolás, kivonat, másolat kiadásáért megállapítható igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és részletszabályait,”
[rendeletben szabályozza.]
(66) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének o)–p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„o) a kincstári gazdálkodás részletes szabályait, ezen belül a kincstári finanszírozás és a befizetési kötelezettségek teljesítésének rendjét, valamint a kincstár által közvetlenül finanszírozott, feladat-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi beruházási előirányzatok felhasználásának részletes szabályait,
p) a kincstári ügyfelek számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, a kincstár által nyújtott szolgáltatások után felszámított díjakra, a 18/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj mértékére, alkalmazására, a kincstárnál alkalmazható fizetési módokra, valamint a készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben szabályozza.]
(67) Az Áht. 125. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a 90. § (4) bekezdésében foglalt megvalósítási terv elkészítésétől az irányító szerv 2010–2011. években eltekinthet.”
3. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céltámogatás az e törvény mellékletében meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.”
(2) A Cct. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt, az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatás nyújtásáról szóló döntése előtt véleményezésre hívja fel – társult települések esetén a székhely-település szerinti illetékességgel – a régióban működő Regionális Egészségügyi Tanácsot is.”
(3) A Cct. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a törvény 8. számú melléklete határozza meg. Amennyiben a helyi önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át a helyi önkormányzatnak saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás) kell biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatnak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett helyi önkormányzatnak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítania saját forrásként.”
(4) A Cct. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatási feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(5) A Cct. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi ágazatban a gép- és műszerbeszerzés esetén a céltámogatás egy évre igényelhető.”
(6) A Cct. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét – a külön jogszabály szerinti beruházási adatlapon – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási összeg szerinti bontásban minden év május 31-éig nyilvánosságra hozza a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.”
(7) A Cct. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén – kérelemre – legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.”
(8) A Cct. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül – a kincstár bevonásával – el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.”
(9) A Cct. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján, címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felé igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.”
(10) A Cct. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről – a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével – a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó – kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.”
(11) A Cct. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral.
(3) A kincstár a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(4) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a kincstárhoz.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a kincstár az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.”
(12) A Cct. 19. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az 1992. év előtt támogatásban részesült fejlesztések esetében az (1) bekezdés szerinti beruházási céltól eltérő hasznosítást kérelmezni kell. Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosíthatósága érdekében a támogatás címzettje 2010. június 30-ig kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. A miniszter a kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt.”
(13) Cct. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) 2011–2012. években az Országgyűlés új induló beruházásokhoz nem nyújt címzett támogatást.”
(14) A Cct. kiegészül az e törvény 1. számú melléklete szerinti 8. számú melléklettel.
4. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el. A kincstár közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni.”
(2) Az Szt. a következő 20/C. §-sal egészül ki:
„20/C. § A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 18. § a)–c) és h)–i) pontjában meghatározott adatokat,
b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,
d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.”
(3) Az Szt. 33. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg – a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével – csak egy személy jogosult.
(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás – ideértve a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személyt is –, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.”
(4) Az Szt. 35. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(6) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési megállapodás keretében a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt
a) egyéni vállalkozóhoz vagy gazdasági társasághoz közvetíti ki foglalkoztatásra irányuló jogviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatást – létrehozása érdekében, vagy
b) hazai, illetve uniós forrásból megvalósuló – az állami foglalkoztatási szerv vagy valamely vele együttműködő szervezet által végrehajtott – képzésbe, munkaerő-piaci programba, illetve egyéb, a foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be,
akkor a települési önkormányzat az érintett személyt – a képzésben, a munkaerő-piaci programban, illetve a foglalkoztathatóság javítását célzó programban történő részvétel időtartama alatt, illetve ameddig a közvetítés eredményéről nem szerez tudomást – közcélú munkára nem kötelezheti.
(7) Az állami foglalkoztatási szerv a (6) bekezdés a) pontja szerinti közvetítés eredményéről a jegyzőt értesíti.
(8) A 36. § (4) bekezdése szerinti közcélú munkavégzés időtartamának számításakor a (6) bekezdés alapján történő foglalkoztatás időtartamát figyelembe kell venni.”
(5) Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közcélú munkavégzés keretében]
„a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik,
b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik
látható el.”
(6) Az Szt. 37/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából – az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján – egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig fogadja el.”
(7) Az Szt. 37/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közfoglalkoztatási tervet módosítani kell, ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt közfeladatokban bekövetkezett változás az ellátásukhoz szükséges létszám
a) 2000 fő feletti lakosságszámú településeknél 10%-át,
b) 2000 fő, vagy az alatti lakosságszámú településeknél 20%-át
elérő mértékű bővítését, illetve csökkentését eredményezi.”
(8) Az Szt. 37/B. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján]
„d) a települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel,”
(9) Az Szt. 37/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A települési önkormányzat az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltakon túl rendeletében a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól további mentesítési feltételeket állapíthat meg az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel.”
(10) Az Szt. 37/F. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek]
„ad) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította;”
(11) Az Szt. 37/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző, rendelkezésre állási támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy ellátásának folyósítását – a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától – egy hónap időtartamra felfüggeszti.”
(12) Az Szt. 55. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.”
(13) Az Szt. 55/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, az 55. § (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás – az 55. § (6) bekezdése kivételével – egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.”
(14) Az Szt. 55/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 6 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.”
(15) Az Szt. 58/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és – külön törvényben meghatározott – nem állami fenntartó.”
(16) Az Szt. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén]
„c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)–b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást,”
(17) Az Szt. 92/A. §-a kiegészül a következő (1) bekezdéssel:
„(1) Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van.”
(18) Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg
a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát,
b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát,
éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát.”
(19) Az Szt. 92/K. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.”
(20) Az Szt. 115. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.”
(21) Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117/B. § Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.”
(22) Az Szt. 119/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119/C. § (1) Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32–32/A. § szabályait is alkalmazni kell.
(2) Az intézmény vezetője a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél.
(3) A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről. Az igazolás az ellátást igénylő természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét, illetve azon belül a vagyonból a (6) bekezdés szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összeget tartalmazza.
(4) Ha a jegyző az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók.
(5) A jövedelemvizsgálat keretében a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő vagyoni helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének időpontjában az ellátást igénylő tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét jövedelemként kell figyelembe venni, azt 96 hónapra elosztva kell meghatározni, és az ellátást igénylő, illetve az ellátott havi jövedelméhez hozzáadni.
(7) Az idősotthoni ellátás igénybevétele során a személyi térítési díj számításakor a vagyonból a (6) bekezdés szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összegként a jegyzői igazolásban meghatározott összeget kell figyelembe venni.”
(23) Az Szt. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 92/K. § (5)–(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után normatív állami hozzájárulás nem igényelhető és nem számolható el.”
(24) Az Szt. 127/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127/A. § (1) Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
(2) Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, feltéve, hogy
a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, továbbá
b) nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény – részben vagy egészben – ugyanabban az ingatlanban működik.
(3) A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szociális szolgáltatás – ide nem értve azt az esetet, ha az új szociális szolgáltatást a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre – és férőhelyszám, illetve ellátható személyek száma.
(4) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg a nem állami fenntartónak a fenntartóváltozást, illetve a szolgáltató, intézmény megszűnését megelőzően járó normatív állami hozzájárulás – törtéves működés esetén egész évre számított – összegének és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.
(5) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.”
(25) Az Szt. 131/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások működtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.”
(26) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]
„p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”
(27) Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]
„u) az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályait.”
(28) Az Szt. 132. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza
a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétele alól történő mentesítésének a 37/B. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon túli további feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.”
5. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A KSH kiegészítő tevékenységet végezhet.”
6. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”
(2) A Kt. 81. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (15) bekezdés jelölése (16) bekezdésre változik:
„(15) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól, helyi önkormányzati társulástól vállal át önkormányzati feladatot. E rendelkezések alkalmazásában önkormányzati feladatot vállal át az egyházi jogi személy, ha az általa fenntartott nevelési oktatási intézmény – az e törvény 95/C. § (3)–(5) bekezdése szerint – közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban, az olyan, a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – a nevelési-oktatási intézmény székhelyén, telephelyén található.”
(3) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„f) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, az oktatási program (pedagógiai rendszer) jóváhagyásának rendjét; valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”
(4) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„j) a 101. § szerinti közoktatási szakértői és vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közoktatási szakértői tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos szakértői névjegyzékbe, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait és a közoktatási szakértői, illetve a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, a közoktatási szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, valamint az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”
(5) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés n)–o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„n) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos jegyzői eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a főjegyző nem helyi önkormányzati fenntartásban lévő közoktatási intézmények engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;
o) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentés rendjét, az Oktatásügyi közvetítői névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenységgel összefüggő továbbképzést és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, az oktatásügyi közvetítő tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, továbbá az Oktatásügyi közvetítői névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az oktatásügyi közvetítő díjazása megállapításának szabályait, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”
(6) A Kt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét]
„c) az (1) bekezdés f), j) és n)–o) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”
(7) A Kt. 94. §-a (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus továbbképzés programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”
(8) A Kt. 94. §-a (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„j) a nem helyi önkormányzati intézményfenntartókat és a térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartóit megillet ő – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – állami hozzájárulások és támogatások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás és egyházi kiegészítő támogatás, továbbá az oktatásért felelős miniszterrel – mérlegelés alapján – kötött megállapodás keretében folyósított kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki adatszolgáltatást; a kiegészítő támogatásnak a helyi önkormányzatokkal, önkormányzati társulással történő elszámolásával összefüggő eljárás rendjét;”
(9) A Kt. 117. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának]
„b) öt-tizenöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-harmincöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;”
(10) A Kt. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely az (1) bekezdésben az egyes szolgáltatások térítési díjához meghatározott alsó százalékhatár alkalmazásával megállapítható. Alapfokú művészetoktatásban az e bekezdésben foglaltakat – beleértve a tanulmányi eredmények alapján történő díjcsökkentést is – azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj egy tanítási évben nem lehet kevesebb, mint az adott feladathoz biztosított normatív hozzájárulások egy tanulóra számított összegének zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezések a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók, tőlük térítési díj nem szedhető.”
(11) A Kt. 118. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (10)–(12) bekezdés jelölése (12)–(14) bekezdésre módosul:
„(10) A kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás által az egyházi jogi személynek a közoktatási feladatellátásához kapcsolódóan, illetve az egyházi jogi személy fenntartásában működő nevelési-oktatási intézménynek – a működéshez és a felújításhoz bármilyen formában – nyújtott támogatást. Ennek megállapításához – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a jegyző, főjegyző, társulási tanács elnöke szolgáltat adatot. A kiegészítő támogatásra való jogosultságról, a kiegészítő támogatásra jogosultat – megillető – összegéről, az elszámolásról, a visszatérítési kötelezettségről, a kiegészítő támogatás összegének a helyi önkormányzat által történő megtérítéséről az oktatásért felelős miniszter dönt. A kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést az egyházi jogi személy, a kiegészítő támogatás összegének a költségvetés részére történő megtérítésével kapcsolatos döntést a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – a fővárosi, megyei bíróságnál megtámadhatja. E bekezdésben foglaltakat a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést a kisebbségi önkormányzat támadhatja meg.
(11) A kiegészítő támogatás átutalására a (9) bekezdés első mondatában és a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gyermek, tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat költségvetésének terhére – az e törvény 95/C. § (6) bekezdése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelölt ki óvodát, iskolát. A (10) bekezdésben foglaltakat – a visszatérítési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések kivételével – alkalmazni kell abban az esetben is, amikor a közoktatásért felelős miniszter és a fenntartó kölcsönös megállapodása alapján megkötött közoktatási megállapodás szerint történik a kiegészítő támogatás folyósítása.”
(12) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-a (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha kisebbségi nevelés, oktatás feladatait látja el, illetve vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik.”
(13) A Kt. 128. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
„(11) A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben meghatározottakat – kivéve, ha a közoktatási intézményt 1998. augusztus 31-e után létesítették – 2012. szeptember 1-jéig kell teljesíteni.”
(14) A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.”
(15) A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a cím a következő 8. ponttal egészül ki, valamint a jelenlegi 8–10. pont jelölése 9–11. pontra módosul:
„7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.”
7. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
(2) Az Exim tv. 7. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:]
„b) az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható exporthitel-garanciák állományának felső határát, valamint az egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határát,
c) a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosítási kötelezettségek, illetőleg viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,”
(3) Az Exim tv. 26. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, az Állam készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások, illetőleg viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank által a központi költségvetés terhére vállalható exporthitel-garanciák feltételeit és részletes szabályait, továbbá az egyéb export célú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.”
8. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/A. § (1) Az ügyész cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A legfőbb ügyész utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő ügyész, valamint az ügyész azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) Az ügyész írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a legfőbb ügyész utasításban lehetővé teszi. A legfőbb ügyész utasításban előírhatja, hogy az ügyész helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) Az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a legfőbb ügyész határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény ötven százalékánál, és nem lehet magasabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az ügyész szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az ügyész választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az ügyész halála miatt szűnik meg.
(6) Ha az ügyészt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az ügyész a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.”
(2) Az Üsztv. 81/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/K. § Az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra az 50/A–D. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
(3) Az Üsztv. 90/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/L. § A tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra az 50/A–D. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
9. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 72. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Adóterhet nem viselő járandóság:]
„i) a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem haladó része;”
10. § A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.”
11. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.”
(2) A Ttv. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hivatásos tűzoltóság tagjai, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakképző tanintézetében tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a küldő szerv vagy a hallgató viseli.”
(3) A Ttv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3–5., 6. a) és 7–11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)–e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén – a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára – a központi költségvetésbe befizetni.”
12. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/A. § A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra –, valamint az OECD–GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát. Az így rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. Az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának öt százalékát minden évben az OECD–GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére kell felhasználni. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.”
13. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:]
„m) lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
14. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt, illetve az 5. § (8) bekezdésében megjelölt határidőt nem teljesíti, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az állami adóhatóság eltekinthet e feltételek meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást – legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül – az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi.”
(2) Az Szftv. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
