1:1. § [A törvény hatálya]
Ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségen és egyenjogúságon alapuló személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat.
1:2. § [Értelmezési alapelv]
(1) A törvényt a Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági rendjével összhangban, az alkotmányos követelményeknek eleget téve kell értelmezni.
(2) A személyi, családi és vagyoni viszonyokat szabályozó törvényeket – ha eltérően nem rendelkeznek – a törvénnyel összhangban kell értelmezni.
1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség alapelve]
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
1:4. § [Az elvárható magatartás elve]
Ha a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
1:5. § [A felróható magatartás és az önhiba értékelése]
(1) Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
(2) Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
1:6. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt – a személyek vagyoni viszonyaival összefüggő – nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
1:7. § [A bírósági út igénybevételének biztosítása]
A törvényben biztosított jogok érvényesítése – törvény eltérő rendelkezése hiányában – bírósági útra tartozik.
2:1. § [A jogképesség]
(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
2:2. § [A jogképesség kezdete]
(1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.
(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja beleszámít a határidőbe.
2:3. § [A méhmagzat gyámja]
(1) A gyámhatóság gyámot rendel a méhmagzat részére, ha ez a méhmagzat jogainak megóvása érdekében szükséges.
(2) A gyám kirendelését a méhmagzat bármelyik szülője, nagyszülője, az ügyész és az anya lakóhelye szerint illetékes jegyző kérheti. Gyám rendelésének hivatalból is helye van.
2:4. § [A jogképesség megszűnése]
A jogképesség a halállal szűnik meg.
2:5. § [A holtnak nyilvánítás, a halál tényének megállapítása]
(1) Az eltűnt embert bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretessé vált volna.
(2) A holtnak nyilvánítottat az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(3) Ha a meghalt személy halála közokirattal nem igazolható, a halál tényét a bíróság állapíthatja meg.
(4) A holtnak nyilvánítást vagy a halál tényének bírósági megállapítását a meghalt személy egyenesági rokona, házastársa, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik.
2:6. § [A halál időpontjának megállapítása]
(1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet más eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.
2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás körülményeiben]
(1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánító határozat feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A holtnak nyilvánító határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – semmisek.
(3) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, vagy bebizonyosodik a halál pontos ideje, a bíróság megállapítja a holtnak nyilvánító határozat hatálytalanságát. A holtnak nyilvánító határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – semmisek.
2:8. § [A cselekvőképesség]
(1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
2:9. § [A belátási képesség hiánya miatti semmisség]
(1) Semmis azon személy jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy jognyilatkozatát – végintézkedése kivételével – nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele egyébként is indokolt lett volna.
2:10. § [A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
(2) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte.
(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(4) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja,
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket,
c) rendelkezhet munkával szerzett keresményével, keresménye erejéig kötelezettséget vállalhat, valamint
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak – a d) pontban foglaltak szerint – ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.
(6) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a munkával szerzett keresményére vonatkoznak.
2:11. § [A kiskorúság miatti cselekvőképtelenség]
(1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
(2) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
(3) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó közös szabályok]
(1) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű és az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
(2) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra,
b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, kivéve, ha az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, vagy
e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.
(3) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
2:13. § [A kiskorú kötelezettségvállalása]
(1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást.
2:14. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
(1) A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen és cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
2:15. § [Kiskorú cselekvőképességének korlátozására irányuló eljárás megindítása]
(1) A bíróság kiskorú cselekvőképességét csak tizenhetedik életévének betöltése után – a nagykorúakra irányadó szabályok szerint – korlátozhatja azzal, hogy a cselekvőképesség korlátozását elrendelő ítélet, valamint a gondnokság alá helyezés hatálya csak a nagykorúság elérésével áll be.
(2) A nagykorúakra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.
2:16. § [A nagykorú személy döntéshozatalát elősegítő jogintézmények]
(1) Az értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt támogatásra, illetve védelemre szoruló nagykorú személy döntéshozatalát a következő jogintézmények segítik:
a) előzetes jognyilatkozat,
b) támogatott döntéshozatal,
c) cselekvőképességet korlátozó gondnokság.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogintézmények – ha törvény eltérően nem rendelkezik – együttesen is alkalmazhatók.
2:17. § [Az előzetes jognyilatkozat fogalma, létrejötte]
(1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – ennek hiányában is belátási képessége csökkenése esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet akaratának egyes személyi és vagyoni viszonyaival összefüggő kinyilvánítása érdekében.
(2) A nagykorú cselekvőképes személy az előzetes jognyilatkozatban különösen a következőkről rendelkezhet:
a) meghatározhatja azt az egy vagy több személyt, aki a támogatott döntéshozatal szabályai szerint támogatást nyújthat döntései meghozatalához, jognyilatkozata megtételéhez, valamint akit gondnokául, illetve helyettes gondnokául rendelni javasol,
b) kizárhat egyes személyeket a támogató személyek és a gondnokok köréből,
c) kezdeményezheti vagy megtilthatja bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezését,
d) kiskorú gyermeke számára gyámot nevezhet meg vagy meghatározott személyt a gyámként rendelhető személyek köréből kizárhat,
e) meghatalmazást adhat vagyoni ügyeinek kezelésére,
f) rendelkezhet ingó vagy ingatlan vagyontárgyai, jövedelme kezelésének módjáról.
(3) Az előzetes jognyilatkozat érvényességének feltétele, hogy azt a külön törvényben foglaltak szerinti közhiteles nyilvántartásba bejegyezzék.
(4) Az előzetes jognyilatkozat vagy annak a bíróság jogerős határozata által érintett része – kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet – a nagykorú személy cselekvőképességének egy vagy több ügycsoportra vonatkozó korlátozásáról rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontjában lép hatályba.
(5) A bíróság a gondnokság alá helyezésre irányuló eljárásban – ha a nagykorú személy érvényes előzetes jognyilatkozatot tett – cselekvőképességének egy vagy több ügycsoport szerinti korlátozása helyett az előzetes jognyilatkozat vagy annak meghatározott része hatálybalépéséről határoz, ha az előzetes jognyilatkozatban foglaltak a nagykorú személy jogainak védelmét cselekvőképessége korlátozása nélkül is biztosítják.
(6) Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépését követően az abban foglaltakat a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy személyi, vagyoni ügyeire vonatkozó döntéseként kell figyelembe venni.
(7) A hatályba lépett előzetes jognyilatkozat adatairól a külön törvényben meghatározott szervezet közhiteles nyilvántartást vezet.
(8) Az ellátás visszautasítására vonatkozó, az egészségügyről szóló törvény szerinti nyilatkozatra az előzetes jognyilatkozat szabályai nem alkalmazhatóak.
2:18. § [Az előzetes jognyilatkozat alkalmazása, visszavonása]
(1) A bíróság, a gyámhatóság, a gondnok, valamint az előzetes jognyilatkozatban meghatalmazott személy az előzetes jognyilatkozat hatálybalépését követően – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – az előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételével jár el.
(2) A bíróság, a gyámhatóság, a gondnok, valamint az előzetes jognyilatkozatban meghatalmazott személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat nem veheti figyelembe, ha
a) a nagykorú személy által megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben törvényi kizáró okot állapítanak meg, vagy
b) a körülmények lényeges változása folytán az előzetes jognyilatkozatban foglaltak az érintett nagykorú személy életét, egészségét, testi épségét vagy törvényes érdekeit súlyosan sértenék.
(3) Az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat a nagykorú cselekvőképes személy bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja. Ha a nagykorú cselekvőképes személy újabb előzetes jognyilatkozatot tesz, korábbi jognyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni. A korábbi előzetes jognyilatkozatnak az újabb jognyilatkozat rendelkezéseivel nem érintett rendelkezései hatályban maradnak. Ha a nagykorú személyt a bíróság az előzetes jognyilatkozat megtételét követően cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, az előzetes jognyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes személy gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött jognyilatkozatának megtételére irányadó szabályok szerint visszavonhatja.
(4) Az előzetes jognyilatkozat visszavonására vagy módosítására az annak megtétele során irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A visszavont előzetes jognyilatkozat a nyilvántartásból való törléssel érvénytelenné, a már hatályba lépett előzetes jognyilatkozat pedig hatálytalanná válik.
2:19. § [A támogatott döntéshozatal fogalma]
(1) A bíróság a külön törvényben meghatározott vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezéséről határozhat.
(2) Nem kerülhet sor támogató kinevezésére azon ügycsoportokban, amelyekben a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása vált szükségessé.
(3) A bíróság a támogatott személlyel – a (4) bekezdés szerinti megállapodás alapján – bizalmi viszonyban lévő olyan nagykorú személyt nevezhet ki támogatónak, aki nem áll az (5) bekezdésben megállapított kizáró okok hatálya alatt.
(4) A bíróság a támogató kinevezéséről, valamint azon ügycsoportokról, amelyekben a támogatott személy támogatásban részesül, a támogató és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása vagy az érintetteknek a gyámhatóság előtt, vagy a gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság előtt személyesen tett közös, a bizalmi viszony fennállását tanúsító nyilatkozata alapján határoz. Ha a bíróság több támogató kinevezéséről határoz, egyazon ügycsoportra – ha a támogatott támogatóival eltérően nem állapodott meg – csak egy támogatót nevezhet ki.
(5) Nem lehet támogatónak kinevezni azt,
a) akinek a személye ellen a támogatott személy tiltakozik, illetve ennek hiányában is azt a személyt, akinek kinevezése a támogatott személy érdekeinek sérelmével járna,
b) aki maga is támogatott személy,
c) aki cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, vagy
d) aki a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll.
(6) A támogatott személyek és a támogatók adatairól a külön törvényben meghatározott szervezet közhiteles nyilvántartást vezet.
2:20. § [A támogató és a támogatott személy eljárása]
(1) A támogató kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását.
(2) A támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíteni. A támogató aláírásával látja el azt a jognyilatkozatot, amelynek megtételénél jelen volt és a támogatott személyt segítette.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás kiterjed a támogatott személynek a törvényben meghatározott megtámadási joga érvényesítéséhez – az azzal összefüggő jognyilatkozatok megtételéhez – szükséges segítség megadására is.
(4) Ha a támogatott személy eljárást indít a támogató kinevezésének visszavonása iránt, a bíróság az eljárás megindításának tényéről a közhiteles nyilvántartás vezetésére jogosult hatóságot – bejegyzés végett – haladéktalanul értesíti.
2:21. § [A támogató és a támogatott személy közötti jogviszony megszűnése]
(1) A bíróság a támogató kinevezését visszavonja, ha
a) a támogató vagy a támogatott személy kezdeményezi,
b) a támogató a támogatott és közte létrejött megállapodásból származó kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel a támogatott személy érdekeit súlyosan sérti, vagy
c) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a támogató személy kinevezésének akadályát jelentette volna.
(2) A bíróság a támogató kinevezésének az (1) bekezdés a)–b) pontja alapján történő visszavonásáról a támogató és a támogatott személy személyes meghallgatását követően dönt.
(3) A támogatott döntéshozatalra vonatkozó jogviszony megszűnik:
a) a támogatott személy halálával,
b) határozott idejű kinevezés esetén a bírósági határozatban foglalt határidő lejártával, vagy
c) ha a támogatott személynek nincs más támogató személye, a támogató személy halálával vagy kinevezésének az (1) bekezdés szerinti visszavonásával.
2:22. § [A hivatásos támogató eljárása]
(1) Ha a támogató kinevezésére a 2:19. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nincs lehetőség, azonban az érintett személy károsodástól való megóvása cselekvőképességének korlátozását nem teszi szükségessé, a bíróság – az érintett nagykorú személy egyetértése esetén – külön törvényben meghatározott eljárásban vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával hivatásos támogató kinevezéséről határozhat.
(2) A hivatásos támogató eljárására a 2:20. § (1)–(3) bekezdésben foglaltak irányadóak; tevékenységének felügyeletére – a számadásra vonatkozó rendelkezések kivételével – valamint az általa támogatott személyek létszámára, továbbá törvény eltérő rendelkezése hiányában felmentésére a hivatásos gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2:23. § [A cselekvőképességet korlátozó gondnokság]
(1) Korlátozottan cselekvőképes a nagykorú személy, ha a bíróság ilyen hatállyal, meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezi.
(2) A cselekvőképességében korlátozott személy – a választójog kivételével – cselekvőképes mindazon ügycsoportokban, amelyekre nézve a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(3) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt vagy az ebből eredő, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására egyes személyi vagy vagyoni ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képes és a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása károsodását okozná.
(4) A cselekvőképesség korlátozására akkor kerülhet sor, ha a bíróság megítélése szerint más – cselekvőképességet nem korlátozó – rendelkezés az érintett személy károsodástól való megóvása érdekében nem vezetne eredményre. A cselekvőképesség korlátozására irányuló határozatnak összetett, – így szükség szerint orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló – szakértői véleményen kell alapulnia.
(5) A személy kommunikációjának módja, annak akadályozottsága önmagában nem lehet a cselekvőképesség korlátozásának oka.
2:24. § [A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatára vonatkozó általános szabályok]
(1) A gondnokság alá helyezett korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor érvényes, ha azt gondnoka előzetes beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén – ideértve azt is, ha a gondnok álláspontja szerint a gondnokolt nyilatkozattételének elmaradása a gondnokolt károsodásával járna, – a gyámhatóság dönt a gondnokolt személyes, az akadálymentes kommunikáció elvein alapuló meghallgatását követően. A gyámhatóság döntése pótolja a gondnokoltnak és a gondnoknak a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges jognyilatkozatát, illetve jóváhagyását.
(2) Ha a gondnokolt érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a gondnok a gondnokolt helyett és nevében eljárhat, jognyilatkozatot tehet azzal, hogy arról a gyámhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles. A gyámhatóság az értesítés kézhezvételétől számított legkésőbb tizenöt napon belül felülvizsgálja a gondnok eljárását a gondnokolt személyes, az akadálymentes kommunikáció elvein alapuló meghallgatását követően. A gyámhatóság nem hagyhatja jóvá a gondnok eljárását, ha az intézkedés jellege nem indokolt azonnali beavatkozást, illetve, ha a gyámhatóság az (1) bekezdés szerinti vita esetén a gondnokolt javára dönt. Ha a gyámhatóság a gondnok eljárását nem hagyja jóvá, a gondnok jognyilatkozatának érvénytelenné nyilvánításáról is határoz.
2:25. § [A korlátozottan cselekvőképes személy gondnokának önálló eljárása]
A bíróság külön törvény alapján lefolytatott eljárásban feljogosíthatja a gondnokot a korlátozás alá tartozó ügycsoportokban vagy ügycsoportokon belül egyes ügyekben a gondnokolt helyett és nevében történő önálló eljárásra, jognyilatkozat önálló megtételére
a) a gondnok és a gondnokolt közös kérelmére a gondnokolt ismétlődő, illetve rendszeres jognyilatkozat-tételt igénylő ügyeiben, vagy
b) a gondnok és a gyámhatóság közös kérelmére, ha összetett szakértői vizsgálaton alapuló vélemény alátámasztotta, hogy a gondnok az adott üggyel vagy ügycsoporttal kapcsolatban a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén járatos szakember közreműködésével sem képes a gondnokoltjával olyan kommunikációra, amely szükséges volna ahhoz, hogy a gondnok a gondnokolt jognyilatkozatával összefüggésben előzetes beleegyezéséről vagy utólagos jóváhagyásának megadásáról határozzon és a gondnokolt jogainak védelme a 2:24. § (1)–(2) bekezdése szerinti eljárásban nem biztosítható.
2:26. § [A korlátozottan cselekvőképes személy önálló jognyilatkozat tételének esetei]
A korlátozottan cselekvőképes személy a korlátozással érintett ügycsoportban is a gondnoka közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja,
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket,
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátásból származó jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; e jövedelemrész erejéig kötelezettséget is vállalhat,
d) jogosult közigazgatási szerv és bíróság előtti eljárásokban a gondnokával szembeni jogérvényesítésre, perindításra, valamint
e) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
2:27. § [A gyámhatóság jóváhagyásához kötött jognyilatkozatok]
(1) A gondnokolt és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez – ha a bíróság a cselekvőképességet a gondnokolt vagyonával való rendelkezésében korlátozta – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a gondnokolt tartására,
b) a gondnokoltat öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
c) a gondnokolt idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélküli felelősség vállalására,
d) a gondnokolt gondnok által kezelt vagyonára,
e) a gondnokolt törvényben vagy a gondnokot rendelő határozatban meghatározott összeget meghaladó értékű egyéb vagyonára,
f) a gondnokolt ingatlantulajdonának átruházására vagy megterhelésére
vonatkozik.
(2) A gondnokolt a gyámhatóság jóváhagyását kérheti
a) leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos cél eléréséhez a vagyonának terhére nyújtott támogatáshoz, amennyiben a támogatás ténye, illetve annak mértéke törvényes érdekeit, megélhetését nem veszélyezteti,
b) az általa történő – az a) pontban foglaltak alá nem tartozó – ajándékozáshoz, jogokról ellenérték nélkül való lemondást vagy közcélra történő felajánlást tartalmazó jognyilatkozathoz, feltéve, hogy a jogügylet törvényes érdekeit, megélhetését nem veszélyezteti.
(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására a bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez.
(4) Törvényben meghatározott egyes egészségügyi és személyállapoti tárgyú ügycsoportokkal kapcsolatos jognyilatkozatok érvényességéhez a külön törvényben meghatározott szervezet, testület jóváhagyására van szükség.
2:28. § [Zárlat elrendelése és zárgondnokrendelés]
(1) Ha cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra haladéktalanul zárlatot rendel el, valamint ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A zárlatra és a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését követő nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított harminc napon belül a zárlatot hivatalból felül kell vizsgálnia és arról érdemben határoznia kell.
2:29. § [Ideiglenes gondnokrendelés]
(1) A gyámhatóság kivételesen, életét, testi épségét, vagyoni viszonyait súlyosan veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendel annak a nagykorú személynek, aki értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt vagy az ebből eredő, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására egyes személyi vagy vagyoni ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni és döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képes és a károsodástól való megóvása más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges.
(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyben, illetve ügyekben járhat el. Az ideiglenes gondnokra – azokban az ügyekben, amelyekben kirendelték – a gondnokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A gyámhatóságnak az ideiglenes gondnokrendelést követő nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított harminc napon belül az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia, és arról érdemben határoznia kell.
(4) Az ideiglenes gondnok a 2:36. §-ban megjelölt módon járhat el.
2:30. § [A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának relatív semmissége]
(1) A korlátozott cselekvőképességen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
2:31. § [A korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válása]
Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatának érvényességéről.
2:32. § [A gondnokság alá helyezésre vonatkozó rendelkezések]
(1) A gondnokság alá helyezést
a) a nagykorú személy együttélő házastársa, egyenesági rokona, testvére,
b) a gyámhatóság és
c) az ügyész
kérheti.
(2) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást haladéktalanul meg kell indítania, ha azt az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő hatvannapos jogvesztő határidőn belül nem teszi meg.
(3) A bíróság a gondnokság alá helyezési eljárás során az eljárásban résztvevők számára – szükség szerint az akadálymentes kommunikáció szabályainak megfelelő módon – tájékoztatást ad a támogatott döntéshozatal jogintézményéről, annak alkalmazhatósága feltételeiről is.
2:33. § [A gondnokrendelés]
A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy részére – az eljárást kezdeményező személy vagy a gyámhatóság javaslatára – a bíróság rendel gondnokot a gondnokság alá helyezést elrendelő határozatában.
2:34. § [A gondnoki tisztség viselésének feltételei]
(1) Gondnok lehet az a cselekvőképes nagykorú személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja, akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn és személyében, körülményeiben alkalmas a gondnoki tisztség ellátására.
(2) Nem rendelhető gondnokul:
a) aki ellen a gondnokság alá helyezett tiltakozik,
b) akit a gondnokság alá helyezett előzetes jognyilatkozatban kizárt a gondnokká jelölhető személyek köréből,
c) aki gondnokság alatt áll,
d) aki támogatott személy,
e) aki a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
f) akit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló jogszabály kizár.
(3) Gondnokul a gondnokság alá helyezett által cselekvőképessége korlátozását megelőzően tett előzetes jognyilatkozatban vagy a gondnokság alá helyezésről rendelkező eljárás során megnevezett személyt, ha pedig ez nem lehetséges, úgy elsősorban a gondnokolttal együtt élő házastársat kell rendelni. Ha ilyen személy nincs vagy a házastárs gondnokul rendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a bíróság olyan személyt rendel gondnokul, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.
(4) A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, hiányukban pedig azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodás nyújtására is képesek.
(5) Ha gondnok az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alapján nem rendelhető, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell rendelni. Hivatásos gondnok csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a törvényben meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó egyesület vagy alapítvány is kijelölhető. Ha a bíróság a gyámhatóság javaslatára jogi személyt jelöl ki gondnokul, a jogi személy köteles megnevezni azt a nagykorú személyt, aki a gondnoki teendők ellátásáért személyében felelős.
(6) A hivatásos gondnok egyidejűleg legfeljebb húsz gondnokság alatt álló nagykorú személy számára láthat el gondnoki feladatokat. E szabály alkalmazása során a támogatott személyek a gondnokoltakkal egy tekintet alá esnek.
2:35. § [Többes és helyettes gondnokrendelés]
(1) A gondnokolt részére több gondnok is rendelhető. Többes gondnokrendelésre kerülhet sor különösen, ha
a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője vagy két közeli hozzátartozója közösen, azonos jogkörrel vállalja a gondnokságot, vagy
b) a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve más ügyeinek intézése ezt indokolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság a gondnokok együttes kérelmére meghatározhatja feladatkörük pontos megosztását.
(3) A távol levő vagy más okból akadályozott gondnok mellé a bíróság a gondnokolt részére szükség szerint helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok csak azonnali intézkedést igénylő ügyekben járhat el.
2:36. § [A gondnok tevékenysége és kötelességei]
(1) A gondnok a bíróság által meghatározott ügycsoportban a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője, ha a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta.
(2) A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.
(3) A gondnokoltat érintő döntések meghozatalánál a gondnok köteles a gondnokoltat – a gondnokolt kommunikációs módjához és értelmi képességéhez alkalmazkodva – meghallgatni, és a gondnokolt véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni. Ha nem lehet megállapítani a gondnokolt véleményét, a gondnok a gondnokolt által korábban közöltek szerint jár el. Amennyiben ennek megállapítására sincs mód, a gondnok a gondnokolt ismert értékrendje alapján és az érdekeit legjobban szolgáló módon köteles eljárni.
(4) Ha a gondnok a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét megszegi, ez a 2:40. §-ának (3) bekezdése c) pontjában foglaltak szerinti felmentését vonja maga után.
2:37. § [A gondnok tevékenységének felügyelete]
(1) A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli.
(2) A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak.
(3) A gondnok – ha a gondnokolt a vagyonával való rendelkezést korlátozó gondnokság alatt áll – köteles a gyámhatóság felhívására átadni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat jogszabály szerint nem kell a folyó kiadásokra készen tartani. A gyámhatóságnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(4) A gondnokolt jogosult a gyámhatóság és a gondnok által a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett dokumentációba betekinteni és arról másolatot készíteni.
2:38. § [Számadás a gondnok vagyonkezeléséről]
(1) A gondnok a vagyon kezeléséről legalább évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a gyámhatóság a rendes számadási kötelezettség alól felmentést adhat vagy egyszerűsített számadást engedélyezhet.
(2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincs vagyona és a munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának havi összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.
(3) A gyámhatóság a gondnokot a gondnokolt vagy meghatalmazottja kérésére eseti számadás készítésére is kötelezheti.
(4) A gyámhatóság a számadást véleményezés céljából megküldi a gondnokoltnak vagy a gondnokolt meghatalmazottjának.
2:39. § [A gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálata]
(1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a kötelező felülvizsgálat iránti eljárás megindításának – az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belüli – időpontjáról.
(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A gyámhatóság keresete a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, fenntartására vagy módosítására irányulhat.
(3) A gondnokság alá helyezés – (2) bekezdés szerinti – megszüntetéséről, fenntartásáról vagy módosításáról a bíróság
a) a gondnokolt,
b) a gondnokolt együttélő házastársa, egyenesági rokona, testvére,
c) a gondnok,
d) a gyámhatóság vagy
e) az ügyész
kérelme alapján dönt.
(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére, fenntartására vagy módosítására irányuló per megindításának a kötelező felülvizsgálat időpontja előtt is helye van.
2:40. § [A gondnoki tisztség megszűnése]
(1) A gondnokság megszűnik, ha a gondnokolt meghal.
(2) A gondnoki tisztség megszűnik, ha a gondnok meghal vagy a gondnokot a bíróság felmenti tisztségéből.
(3) A bíróság a gondnokot tisztségéből felmenti, ha
a) a gondnok a felmentését kéri,
b) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna,
c) a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
(4) A bíróság kivételesen felmentheti a gondnokot akkor is, ha a gondnokolt érdekében – az eset összes körülményei és a gondnokolt véleményére figyelemmel – más személy gondnokként való kirendelése indokolt.
2:41. § [A jogi személy jogképessége]
(1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogi személy jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
(3) A jogi személy jogképessége – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvántartásba vételétől a nyilvántartásból való törléséig tart.
(4) A jogi személynek a tagjaitól, illetve alapítóitól elkülönült jogalanyiságára nem hivatkozhat a jogi személy tagja, részvényese vagy alapítója, ha ezzel joggal való visszaélést követne el.
2:42. § [A jogi személy típusai, a jogi személy alapításának szabadsága]
(1) A jogi személyek típusait, valamint az egyes jogi személy típusok létesítésére, szervezetére, működésére és megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat törvény állapítja meg. Az e címben foglalt rendelkezésektől eltérésnek annyiban van helye, amennyiben azt a jogi személy típusára irányadó törvény megengedi.
(2) A helyi önkormányzatra, a köztestületre, az egyesületre és a költségvetési szervre az e címben foglalt rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha törvény kifejezetten így rendelkezik.
(3) A jogi személyek – a jogi személy típusára irányadó törvény keretei között – szabadon alapíthatók. A jogi személy alapításáról létesítő okiratot kell kiállítani. Ha a jogi személy alapítását törvény rendeli el, a létesítő okirat az alapítást elrendelő törvénybe foglalható.
(4) A létesítő okirat alapján a jogi személyt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha az alapítás – a létesítő okiratból kitűnően – nem felel meg a törvényben foglalt rendelkezéseknek.
2:43. § [A jogi személy létesítése]
(1) A létesítő okiratban fel kell tüntetni
a) a jogi személy nevét, székhelyét, célját vagy főtevékenységét,
b) a jogi személyt létesítő jogalany vagy jogalanyok nevét és székhelyét (lakóhelyét),
c) a jogi személy vagyonát, annak értékét, továbbá e vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
d) a jogi személy első képviselőjének, illetve képviseleti és ügyintéző szervei első tagjainak nevét és lakóhelyét (székhelyét).
(2) A jogi személyt létesítő jogalanyok a létesítő okiratban egyéb kérdésekről is rendelkezhetnek, a létesítő okirat tartalmát a törvények keretei között szabadon határozhatják meg.
2:44. § [A jogi személy neve]
(1) A jogi személy nevének – ha törvény eltérő követelményt nem támaszt – olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
(2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.
(3) A jogi személy nevében – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a jogi személy típusát, ha pedig a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
2:45. § [A jogi személy nyilvántartásba vétele]
(1) A jogi személy törvényben meghatározott módon – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a jogi személy típusára irányadó nyilvántartásba való bejegyzéssel, a jövőre nézve jön létre.
(2) A nyilvántartásba – elektronikus úton is – bárki ingyenesen betekinthet, a nyilvántartott adatokról feljegyzést készíthet.
2:46. § [A jogi személy szervezete, képviselete, felelőssége]
(1) A jogi személy képviseletét a létesítő okiratban meghatározott személy (személyek, szerv) látja el. A jogi személy képviselője képviseleti jogának korlátozása jóhiszemű harmadik személyekkel szemben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem hatályos.
(2) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A jogi személy alapítója (alapítói) vagy tagja (tagjai) törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
(3) A jogi személy feladat- és hatáskörében, illetve tevékenységi körében eljáró természetes személy (alkalmazott, tag, vezető tisztségviselő) magatartása a jogi személy eljárásának minősül, és az ennek során okozott kárért, illetve nem vagyoni sérelemért harmadik személyekkel szemben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a jogi személy tartozik felelősséggel.
2:47. § [A jogi személy szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása]
(1) A jogi személy típusára irányadó törvény lehetővé teheti, hogy az alapító a jogi személy szervezeti egységét a létesítő okiratban jogi személlyé nyilvánítsa.
(2) A jogi személy szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a jogi személy létesítésének és működésének szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a szervezeti egység létesítő okiratában meg kell határozni az annak törvényes képviseletére jogosultakat.
(3) A jogi személy önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének a szervezeti egység vagyonából ki nem elégíthető tartozásaiért a jogi személy kezesként felel.
(4) A jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségét a jogi személy típusára irányadó törvényben meghatározott feltételek szerint szüntetheti meg. Ha a jogi személy megszűnik, a jogi személy szervezeti egysége is elveszti jogi személyiségét.
2:48. § [A jogi személy megszűnése]
(1) A jogi személy általános jogutódlással vagy általános jogutód nélkül, a nyilvántartásból való törléssel a jövőre nézve szűnik meg.
(2) A jogi személy megszűnésének eseteit és módját a jogi személy típusára irányadó törvények határozzák meg.
(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy – hitelezőinek kielégítése után fennmaradt – vagyona, ideértve a vagyonnal kapcsolatos jogosultságok érvényesítésére irányuló jogot is, törvény, illetve a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogi személy alapítóját (tagját) illeti meg olyan arányban, amilyen arányban a jogi személy javára vagyont szolgáltatott.
2:49. § [Az állam a vagyoni jogviszonyokban]
(1) Az állam – a vagyoni jogviszonyok alanyaként – jogi személy.
(2) Törvény eltérő rendelkezésének hiányában az államot – ha vagyoni jogviszonyban közvetlenül vesz részt – az államháztartásért és a pénzügyekért felelős miniszter képviseli.
(3) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában, vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.
2:50. § [Az alapítvány fogalma és célja]
(1) Természetes személy és jogi személy az alapító okiratban meghatározott célra alapítványt hozhat létre. Az alapító okiratban az alapítvány javára, céljának megvalósításához vagyont kell rendelni; az alapítvány javára rendelt vagyont az alapító az alapítvány működése során nem vonhatja el, nem követelheti vissza. Az alapítvány jogi személy.
(2) Alapítvány nem hozható létre jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló vagy a jóerkölcsöt sértő célra, nem hozható létre továbbá elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására sem.
(3) Az alapítvány – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem irányulhat olyan célra, amelynek kedvezményezettje az alapító, az alapítványhoz csatlakozó személy, az alapítvány kezelője vagy kuratóriumának tagja, valamint ezen személyek hozzátartozója.
2:51. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai]
(1) Az alapító okirat az alapítvány célja megvalósításának elősegítése érdekében az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosíthatja, az alapítvány által folytatott ilyen tevékenység azonban az alapítvány céljának megvalósítását nem veszélyeztetheti. Semmis az alapító okirat azon rendelkezése, amely alapján az üzletszerű gazdasági tevékenység eredménye az alapító, az alapítványhoz csatlakozó személy, az alapító kezelője vagy kuratóriumának tagja, valamint ezen személyek hozzátartozója részére – az alapítvány működése vagy megszűnése esetén – kifizetésre, felosztásra kerül.
(2) Alapítvány más jogalanynak nem lehet korlátlan felelősségű tagja, nem jogosult alapítvány létrehozására, valamint alapítványhoz történő csatlakozásra.
2:52. § [Az alapítvány létrejötte]
Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az alapító a nyilvántartásba vételt követően az alapítványt nem vonhatja vissza.
2:53. § [Az alapító okirat tartalmi elemei]
(1) Az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni:
a) az alapítvány nevét, székhelyét,
b) az alapítvány célját,
c) azt, hogy az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége megengedett-e (nyílt alapítvány) vagy, hogy az alapító azt kizárja-e (zárt alapítvány),
d) az alapítvány javára rendelt vagyon mértékét, kezelésének, felhasználásának módját,
e) az alapítványt kezelő szervet, illetve a kuratórium összetételét.
(2) Az alapítvány alapító okirata szükség szerint rendelkezik:
a) az alapítvány határozott időre történő létesítése esetén ennek időtartamáról vagy megszűnésének időpontjáról,
b) az alapító számára fenntartott jogokról és az alapító számára fenntartható jogok gyakorlására más személy kijelöléséről,
c) az alapítványnak üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére való feljogosításáról,
d) a kezelő jogköréről és a döntéshozatal szabályairól,
e) a kezelő díjazása megállapításának szabályairól,
f) alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kijelöléséről, visszahívásáról és javadalmazásáról,
g) az alapítvány képviseletének részletes szabályairól,
h) a kedvezményezettek köréről, illetve a kedvezményezettek meghatározásáról,
i) az alapítvány megszűnését eredményező, a törvényben nem szereplő egyéb ok vagy feltétel meghatározásáról, valamint
j) az alapítvány megszűnése esetére az alapítvány hitelezőinek kielégítése után megmaradó alapítványi vagyon céljáról, felhasználásának módjáról.
(3) Ha az alapító okirat az alapítvány működésének időtartamáról vagy megszűnésének időpontjáról nem rendelkezik, az alapítványt határozatlan időre alapítottnak kell tekinteni, ha pedig az alapító okirat a kezelő kijelölésének időtartamáról vagy megszűnésének időpontjáról nem rendelkezik, úgy a kezelő kijelölését kell határozatlan időtartamra szólónak tekinteni.
2:54. § [Az alapítvány vagyona]
(1) Nyílt alapítvány javára a működése megkezdéséhez, zárt alapítvány javára pedig az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. A pénzbeli juttatást az e célra nyitott bankszámlán, a nem pénzbeli juttatást pedig az alapító okiratban meghatározott módon az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenő feltételeket is teljesíteni kell, ha meghatározott cél megvalósítására rendelt alapítvány vonatkozásában törvény előírja az alapításhoz szükséges vagyon legkisebb összegét, valamint megállapítja a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és felhasználásának feltételeit.
(3) Ha az alapító okirat az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítja, az alapítvány javára rendelt vagyon nem lehet kevesebb a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a korlátolt felelősségű társaság alapításához előírt jegyzett tőke legkisebb összegénél.
(4) A vagyonnak az alapítvány rendelkezésére bocsátását a nyilvántartásba vételi eljárás során erre alkalmas okirattal igazolni kell.
2:55. § [A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonáról való rendelkezés]
(1) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapító okiratban előírható, hogy a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót vagy az általa meghatározott személyt illeti meg azzal, hogy ez a vagyonrész nem haladhatja meg az alapító által juttatott vagyont.
(2) Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor is határozhat, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés nem teljesíthető.
(3) A vagyon vagy vagyonrész a nyilvántartó bíróság által kijelölt hasonló célú alapítványt illeti, ha az alapító nem rendelkezett a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító által megjelölt személy a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
2:56. § [Az alapító okirat módosítása]
(1) Az alapító az alapító okiratot módosíthatja – így új alapítványi cél meghatározásával egészítheti ki –, ha ezzel az alapítvány céljának megvalósítását nem veszélyezteti.
(2) Ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy ha a cél elérése lehetetlenné vált, vagy nem vált ugyan lehetetlenné, de megvalósítása a körülmények lényeges változása folytán okszerűtlen lenne, az alapító az alapító okiratban új célt határozhat meg, feltéve, hogy az alapítvány az új cél megvalósításának elkezdéséhez – zárt alapítvány esetén a megvalósításhoz – elegendő vagyonnal rendelkezik.
(3) Az alapítvány vagyona az alapító okirat módosításával nem csökkenthető.
2:57. § [Alapítvány létesítése végintézkedéssel]
(1) Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben az alapító okiratot a végintézkedésnek kell tartalmaznia.
(2) A végintézkedéssel létesített alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a végrendeleti végrehajtó, ennek hiányában – a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző által – kirendelt ügygondnok köteles eljárni.
(3) A végintézkedéssel létesített alapítvány hagyományosnak minősül.
(4) Az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyében a (2) bekezdés szerint eljáró személy jogosult az alapítvány várományi vagyonának kezelésére és köteles megtenni az annak megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.
2:58. § [Alapítvány létesítése meghagyással]
(1) Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozására köteles.
(2) A közjegyző az alapítvány létesítésére irányuló meghagyásról a hagyatéki eljárás lezárásával egyidejűleg az ügyészt értesíteni köteles.
(3) Az ügyész a bíróságtól kérheti az alapítvány létrehozásáért felelős személy kötelezését az alapítvány létesítésére, ha ez a meghagyást felszólítás ellenére sem teljesíti.
2:59. § [A nyilvántartásba vétel módja]
(1) Az alapítványt az annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság az alapító kérelme alapján veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, ebben az esetben a bíróság a kérelemről – külön törvényben meghatározott módon – elektronikus nyilvántartásba vételi eljárás keretében határoz.
(3) Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan vagy hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(4) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítésétől a hiányok pótlásáig, vagy a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. Ha a bíróság a döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. Ha a kérelem elbírálására e rendelkezés alapján sem került sor, a nyilvántartásba vétel a határidő lejártát követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
(5) Az alapító okirat módosítását és a nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított harminc napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
2:60. § [A nyilvántartott adatok és azok nyilvánossága]
(1) A bíróság az alapítvány adatait számítógépen rögzíti. A nyilvántartás tartalmazza az alapítvány nevét, székhelyét, célját, az alapítvány nyílt vagy zárt működési módját, az alapítvány kezelőjének, illetve a kuratórium tagjainak, valamint az alapítvány képviselőjének nevét, lakóhelyét és – ha ilyennel rendelkezik – internetes elérhetőségét. A nyilvántartásban fel kell tüntetni továbbá, ha az alapítvány – alapító okirata szerint – üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére is jogosult.
(2) A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok – ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is – nyilvánosak, azokat bárki ingyenesen – személyesen vagy elektronikus nyomtatvány igénybevételével elektronikus úton – megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.
2:61. § [A kedvezményezett meghatározása]
(1) Ha az alapító okirat erről nem rendelkezik, a kedvezményezettet az alapítvány kezelője jelöli ki.
(2) A kezelő dönt a kedvezményezetteknek nyújtható támogatásokról.
(3) Az alapító, az alapítványhoz csatlakozó személy, valamint ezen személyek hozzátartozója csak abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító, a csatlakozó és a hozzátartozó tudományos vagy művészeti tevékenységének támogatása, alkotásainak gondozása, vagy ezen személyek ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátása költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
(4) Az alapítvány kezelője és a kuratórium tagjai, valamint – a (3) bekezdés szerinti céllal létesített alapítvány kivételével – ezek hozzátartozói az alapítvány kedvezményezettjei nem lehetnek; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
(5) A kedvezményezett a neki járó szolgáltatásra az alapítvánnyal szemben akkor támaszthat igényt, ha
a) az alapító okirat a kedvezményezett személyét, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározta, vagy
b) az alapítvány kezelője a kedvezményezett részére járó szolgáltatásról döntött, és döntését a kedvezményezettel közölte.
2:62. § [A csatlakozás lehetősége]
(1) Alapítványhoz csatlakozni a nyilvántartásba vett alapítvány javára szolgáltatott vagyoni értékű hozzájárulással lehet, a személyes szolgáltatás nyújtására, munka végzésére vonatkozó kötelezettségvállalás csak akkor minősül csatlakozásnak, ha az alapító okirat így rendelkezik.
(2) Nyílt alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat, zárt alapítvány esetén a csatlakozás kizárt.
2:63. § [A csatlakozó jogállása]
(1) A csatlakozó által gyakorolható jogokat az alapító okirat határozza meg, a csatlakozó azonban az alapítót megillető jogokat önállóan csak akkor gyakorolhatja, ha erre őt az alapító az alapító okiratban maga helyett kijelölte.
(2) A csatlakozó nem vonhatja vissza a vagyoni hozzájárulását, ha azt az alapítvány rendelkezésére bocsátotta.
2:64. § [Kijelölés az alapítói jogok gyakorlására]
(1) Az alapító az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására maga helyett más személyt is kijelölhet, a kijelölés hatályát meghatározott időtartam elteltéhez vagy feltétel bekövetkezéséhez is kötheti. Az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriuma is kijelölhető.
(2) Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyt (kuratóriumot) – ha a kijelölés hatálya beállt – az alapítvány alapítójának kell tekinteni.
(3) A kuratóriumnak az alapítói jogok gyakorlására való kijelölését az alapító csak abban az esetben vonhatja vissza, ha e jogát fenntartotta, és a kijelölt kuratórium az alapítvány cél szerinti működését veszélyezteti. A kijelölés visszavonását követően az alapítói jogokat az alapító vagy az általa kijelölt személy gyakorolja. Ha az alapító által kijelölt személy az alapítói jogok gyakorlására tartósan vagy véglegesen képtelenné válik, az alapító ismét gyakorolhatja az (1) bekezdés szerinti kijelölési jogát.
(4) Ha az alapítói jogok gyakorlására több alapító vagy kijelölt személy együttesen jogosult, és közülük valamelyik személy meghalt, megszűnt vagy egyébként az alapítói jogok gyakorlására tartósan vagy véglegesen képtelenné vált, az alapítói jogok gyakorlására – e személy hiányában is – a többi alapító, illetve kijelölt személy jogosult marad.
(5) A kuratórium és tagjai kijelölése vagy kijelölésének visszavonása kivételével azokat az alapítói jogokat, amelyeket az alapító a maga számára nem tartott fenn, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölés nélkül is a kuratórium gyakorolja, ha az alapítói jogok gyakorlására az alapító más személyt nem jelölt ki.
(6) Ha az alapító jogait a maga számára fenntartó alapító vagy e jogok gyakorlására kijelölt más személy meghalt, megszűnt vagy egyébként a jogok gyakorlására tartósan vagy véglegesen képtelenné, továbbá, ha az alapítói jogok gyakorlására kijelölt, vagy arra az (5) bekezdés alapján jogosult kuratórium határozatképtelenné vált, az alapítói jog gyakorlására jogosultat – az alapítvány kezelője vagy az ügyészég erre vonatkozó bejelentése alapján – a bíróság jelöli ki.
2:65. § [Az alapítvány kezelője, feladatai és felelőssége]
(1) Az alapítvány döntéshozó, ügyvezető és képviseleti szerve az alapítvány kezelője. Az alapító okiratban kezelőként egy természetes személy vagy jogi személy, illetve több természetes személyből álló testület: kuratórium is kijelölhető. Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet úgy is, hogy a kijelölés meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkeztéig áll fenn.
(2) A kezelő gondoskodik az alapítványi cél megvalósításáról, az alapítvány jogszabályoknak és az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelő működéséről, az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról, szükség szerint az éves pénzügyi terv elfogadásáról, továbbá az alapító okiratban meghatározott egyéb feladat ellátásáról.
(3) Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.
(4) A kezelő és a kuratórium tagja az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
2:66. § [A kezelő kijelölésével kapcsolatos előírások]
(1) Új kezelőt, kezelőként kijelölt kuratórium esetén pedig új kuratóriumi tagot kell kijelölni vagy az alapító okiratban meghatározott rend szerint választani, ha a természetes személy kezelő vagy kuratóriumi tag meghal, a kezelő vagy a kuratóriumi tag e tisztéről vagy tagságáról lemond, az időtartamhoz vagy meghatározott időponthoz vagy feltételhez kötött kezelői vagy tagsági megbízatás lejárt, vagy a feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapító a kezelő kijelölését csak abban az esetben vonhatja vissza, ha a kezelő kijelölésének jogát fenntartotta és a kijelölt kezelő az alapítvány céljának megvalósítását veszélyezteti. A kijelölés visszavonásával egyidejűleg új kezelőt kell kijelölni.
(3) A kuratórium tagjának kijelölését az alapító csak abban az esetben vonhatja vissza, ha a tag kijelölésére vonatkozó jogát fenntartotta és a tag magatartása a testület cél szerinti működését veszélyezteti. A kijelölés visszavonásával egyidejűleg új kuratóriumi tagot kell kijelölni.
(4) A kezelő vagy a kuratóriumi tagok személyében bekövetkező változást az alapítványt nyilvántartó bíróság veszi nyilvántartásba, és az a nyilvántartásba vétellel válik hatályossá.
2:67. § [A kuratórium működése]
(1) Ha a kuratórium elnöke kijelölésének jogát az alapító nem tartotta fenn, a kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt.
(2) A kuratórium ülése – ha törvény vagy az alapító okirat eltérően nem rendelkezik – nem nyilvános.
(3) A kuratórium tagja jogait csak személyesen gyakorolhatja. Az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a kuratóriumi tag az ülésen való személyes részvétel helyett írásban – ideértve az elektronikus hírközlő eszközök használatát is – gyakorolhatja jogait. Ebben az esetben ennek módját és feltételeit az alapító okiratban kell meghatározni.
2:68. § [Egyéb alapítványi szervek]
Az alapító az alapító okiratban további alapítványi szerveket is létesíthet, e szervek ügyviteli, ellenőrző vagy tanácsadó feladatokat láthatnak el. A testületi szervek működésére az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a kuratórium működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2:69. § [Az alapítvány törvényességi felügyelete]
(1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyész keresete alapján határidő kitűzésével kötelezi az alapítványt vagy annak alapítóját, hogy az alapítvány jogszabálynak és az alapító okiratnak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság – az ügyész erre irányuló kérelme alapján – az alapítványt megszünteti, és a nyilvántartásból törli.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált.
2:70. § [Az alapítvány megszűnése]
(1) A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti és egyben a nyilvántartásból törli, ha
a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg,
b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, vagy nem vált ugyan lehetetlenné, de az alapítvány további működtetése 0a körülmények lényeges megváltozása folytán okszerűtlen lenne,
c) az alapító okiratban meghatározott idő eltelt vagy feltétel bekövetkezett.
(2) Ha valamelyik megszűnést eredményező ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítót a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a bíróság az alapítvány törlését elrendelő határozatában rendelkezik.
2:71. § [Az alapítvány átalakulása]
(1) Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet, alapítvány csak alapítványokra válhat szét. Az egyesült alapítvány, illetve a szétvált alapítványok alapító okiratát az alapító nyújtja be a bírósághoz.
(2) A bíróság az alapítvány nyilvántartásba vételére irányadó szabályok alkalmazásával jogutódként veszi nyilvántartásba az egyesült alapítványt, illetve a szétváló alapítványokat, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból a jogelőd alapítványokat, illetve alapítványt.
2:72. § [Az alapítvány megszüntetésére irányuló eljárás szabályai]
(1) Alapítvány általános jogutód nélküli megszűnésének esetén – ha az alapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytat – a külön törvényben meghatározott egyszerűsített követelésrendezési eljárás lefolytatására kerül sor.
(2) Üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató alapítvány általános jogutód nélkül történő megszűnése esetén a vállalkozásokra irányadó, külön törvényben foglaltak szerinti eljárás lefolytatására kerül sor.
2:73. § [A jogi személyiség nélküli jogalany meghatározása]
(1) A polgári jog alanya lehet az a szervezet is, amelyet törvény jogokkal ruház fel, és kötelezettségekkel terhel, meghatározva a szervezet képviselőjét, valamint a kötelezettségek teljesítéséért való vagyoni helytállás módját. A jogi személyiség nélküli jogalany perben állhat.
(2) Azokban a rendelkezésekben, amelyekben a törvény a jogi személy számára biztosít jogot, illetve a jogi személy terhére állapít meg kötelezettséget, vagy a jogi személyre egyébként utal, ha a szervezetet jogalanyisággal felruházó törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi személyen – a jogi személyre vonatkozó általános szabályok kivételével – a jogi személyiség nélküli jogalanyt is érteni kell.
2:74. § [A személyhez fűződő jogok általános védelme]
(1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
(2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat – kivéve ha a védelem jellegénél fogva csak az embert illeti meg – a jogi személyre is alkalmazni kell.
(3) A jogosult személyhez fűződő jogról rendelkező nyilatkozatot csak a szerződési nyilatkozatok érvényességére vonatkozó szabályok korlátai között tehet. A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.
2:75. § [Az élethez, az emberi méltósághoz, az egészséghez és a testi épséghez való jog]
A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az élet, az emberi méltóság, az egészség és a testi épség védelmére.
2:76. § [A fogyatékos személyek jogvédelme]
A személyhez fűződő jog megsértését jelenti, ha valakit fogyatékossága miatt ér hátrány.
2:77. § [A természet védelméhez és az egészséges környezethez való jog]
A személyhez fűződő jog megsértését jelenti a természet és az egészséges környezet védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegése, ha az a társadalom, annak csoportjai vagy a személyek életkörülményeinek romlásában kifejeződő sérelem bekövetkezését okozza.
2:78. § [Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése]
A személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
2:79. § [Névviseléshez való jog]
(1) A személyhez fűződő jog kiterjed a névviselésre. Mindenkinek joga van a névviseléshez.
(2) Tudományos, irodalmi, művészeti vagy közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. A tudományos, irodalmi, művészeti vagy közszerepléssel járó tevékenységet folytató személy – ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével – az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során.
(3) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja vagy jogtalanul máséval összetéveszthető nevet használ.
2:80. § [A jóhírnévhez és a becsülethez való jog]
(1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév és a becsület védelmére.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
2:81. § [A lelkiismereti szabadság és a személyes szabadság védelme]
A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a lelkiismereti szabadság megsértése, és a személyes szabadság jogellenes korlátozása.
2:82. § [A magánélet tiszteletben tartásához való jog]
Mindenkinek joga van a magánélethez és családi kapcsolatainak tiszteletben tartásához. A személyhez fűződő jog megsértését jelenti a személyek magánéletébe és családi kapcsolataiba való minden önkényes, illetéktelen beavatkozás.
2:83. § [A személyes adatok védelméhez való jog]
(1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a személyes adatok védelmére.
(2) A személyes adatokhoz fűződő jog megsértését jelenti a személyes adat jogosulatlan kezelése, így különösen annak megszerzése, illetéktelen személlyel való közlése vagy nyilvánosságra hozatala.
(3) Ha nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban megjelölt módon követelheti.
2:84. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a képmás és a hangfelvétel védelmére.
(2) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Nincs szükség az érintettek hozzájárulására
a) tömegfelvétel készítéséhez és felhasználásához,
b) nyilvános közszereplés, illetve közhatalom nyilvános gyakorlása során a közszereplőről, illetve a közhatalmat gyakorló személyről felvétel készítéséhez és nem visszaélésszerű felhasználásához,
c) ha a képmás vagy hangfelvétel elkészítésére vagy felhasználására közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítése nem okoz a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan jogsérelmet és a felhasználása nem visszaélésszerű, valamint
d) az eltűnt személyről készített képmásnak, hangfelvételnek az eltűnt személy feltalálása érdekében történő felhasználásához.
(4) Nincs szükség az elhunyt személy hozzátartozójának beleegyezésére, ha a holttestről a felvétel készítésére és közzétételére annak azonosítása céljából kerül sor.
(5) A büntetőeljárás eredményessége érdekében a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyről készült képmás, hangfelvétel a büntetőügyben eljáró bíróság vagy más hatóság rendelkezése alapján használható fel. Kivételesen – ha a bizonyíték másként nem szerezhető meg – a sértett és a tanú képmása, hangfelvétele is felhasználható azonosításuk érdekében.
2:85. § [A magántitokhoz való jog]
A személyhez fűződő jog sérelmét jelenti a magántitok, különösen az üzleti titok, a levéltitok, a hivatásbeli titok és az elektronikus hírközlési titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása, közlése vagy nyilvánosságra hozatala.
2:86. § [Az üzleti titok]
(1) Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ vagy egyéb adat, valamint a belőlük álló olyan összeállítás, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a vele jogszerűen rendelkező személy (e szakasz alkalmazásában: jogosult) az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtette.
(2) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, továbbá az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.
