1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(2) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg
a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát,
b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható, valamint
c) az engedélyezési eljárás részletes szabályait.
(6) Az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározásához az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni.”
2. § Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során]
„a) külön jogszabályban meghatározott közmunkát, közcélú foglalkoztatást szervez, a külön törvényben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának elősegítése céljából - a települési kisebbségi önkormányzat, az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének kikérésével - külön törvényben foglaltak szerint közfoglalkoztatási tervet készít,”
3. § Az Flt. 13. §-a a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d)-g) pontok megjelölése e)-h) megjelölésre változik:
[A munkaügyi tanács]
„d) előzetesen véleményezi a miniszternek az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározására vonatkozó döntését,”
4. § Az Flt. 13/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációjának, valamint az akkreditált szervezetek ellenőrzésének szabályait,
b) miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat -, a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit.”
5. § Az Flt. a 16/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, és az Flt. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása
16/B. § (1) A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadó részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoc. tv.) meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy teljes munkaidőben, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához legfeljebb a támogatás megállapításakor hatályos rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelő mértékű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban meglévő munkavállalója munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra nyújtható.”
6. § (1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújthatók.”
(2) Az Flt. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alapba a 39. § (13) bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközből nyújtható.”
7. § Az Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 120 százaléka.
(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)-(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.”
8. § Az Flt. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.”
9. § Az Flt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.”
10. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására, valamint a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának - az álláskeresési támogatás folyósítása helyett történő - elősegítésére;”
(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, az állami felnőttképzési intézmény munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, az állami foglalkoztatási szerv által alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerő-piaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
(3) Az Flt. 39. § (12) bekezdése i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:]
„i) 2010. évben a „Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása” fejezeti kezelésű előirányzatnak pénzeszközátadást,”
(4) Az Flt. 39. §-ának (12) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki:
[A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:]
„k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.”
(5) Az Flt. 39. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Munkaerőpiaci Alap a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásaira biztosított forrásból átcsoportosított pénzeszköz terhére finanszírozza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott támogatását.”
11. § Az Flt. 39/C. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki:
[A Munkaerőpiaci Alap bevétele:]
„k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.”
12. § (1) Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) Az Flt. 41/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.”
(3) Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010-ben 964 500 Ft/fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2011. január 1-jétől kezdődően az adott naptári évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.”
13. § Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.”
14. § Az Flt. a következő új 43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Munkaerőpiaci Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.”
15. § Az Flt. 43/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/D. § A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
16. § Az Flt. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.”
17. § Az Flt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a foglalkozási rehabilitáció szakterületén foglalkozási rehabilitációs szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
(5) A miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e és nem áll-e a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértő nyilvántartásának törléséig kezeli.”
18. § (1) Az Flt. 54. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (11)-(16) bekezdések számozása (12)-(17) bekezdésre változik:
„(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - kérelmére - azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek és
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)-(10) bekezdésben foglaltak szerint
együttműködik.”
(2) Az Flt. 54. §-a - az (1) bekezdésben foglaltak szerint megváltozott számozású - (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha
a) kéri, vagy
b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy
c) meghalt, vagy
d) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy
e) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy
g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy
i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.”
19. § Az Flt. 56/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.”
20. § (1) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdése d) pontjának befejező szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
álláskereső: az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.]
„Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.”
(2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„e) kereső tevékenység: - az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek,”
(3) Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„g) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációs eljárásáért, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj”
[szabályait.]
21. § Az Flt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek
a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
b) az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre
vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.”
22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 12. § (2) bekezdése, a 15. §, valamint e § (6) bekezdése a kihirdetést követő napon lép hatályba. A 12. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő számítások során is alkalmazni kell. A 23. § e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 30. § (5) bekezdéséből a
„,vállalkozói járadékra” szövegrész, 54. §-a (9) bekezdésének a) pontja, 58. §-a (5) bekezdése c) és d) pontjának második mondata, valamint 58. §-a (8) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(4) A törvény 1-21. §-a, 22. §-ának (3)-(5) és (9) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(5) E törvény hatálybalépésével az Flt. 2. §-ának (2) bekezdésében a „7. § (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező” szöveg lép.
(6) A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 125. §-a, 129. §-a, valamint 225. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.
(7) A 12. § (3) bekezdését a 2010. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
(8) A 7. §, valamint a 9. § rendelkezéseit a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 1-jét megelőzően szerzett járulékalapot képező jövedelmeket figyelembe kell venni a 2009. december 31-ét követően megállapításra kerülő ellátás összegének megállapításánál. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek alapján a 2009. december 31-ét követően megállapított ellátások tekintetében a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni az ellátás összegének megállapítása, valamint az ellátás alapjául szolgáló jövedelmekre vonatkozó igazolások kiadása tekintetében.
(9) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj mértékének, valamint megfizetésének”
[részletes szabályait.]
23. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XCIX. törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az e törvény kihirdetését követő harmadik napon hatályba lép.
(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XCIX. törvény 2. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Nem lép hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XCIX. törvény 3. §-a.
(4) 2010. január 2-án hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XCIX. törvény.
(5) Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény 14. § (5) bekezdésében a „mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,6%-a” szövegrész az „annak mértéke 2010-ben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott összeg, ezt követően pedig ezen összegnek a tárgyévet megelőző második évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott éves fogyasztói árnövekedéssel növelt összege” szöveggel lép hatályba.
(6) 2010. január 1-jén a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. § (6) bekezdésében az „Országos vizsgáztatási névjegyzékbe” szövegrész helyébe az „Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe” szöveg lép.
(7) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. § (10) bekezdésében a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (2) bekezdésével módosított az „Országos vizsgaelnöki névjegyzék” szöveg az „Országos vizsgaelnöki névjegyzékből” szövegként lép hatályba.
(8) 2010. január 1-jén az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény melléklete III. Gazdálkodási adatok 3. és 4. pontjának Frissítés oszlopában a „Negyedévente” szövegrész helyébe az „A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig” szövegrész lép.
(9) Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magánszemély a 2008. és 2009. évi személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége megállapítása során az Szja tv. e törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdése, és - ha a jövedelemszerzés helye külföld - 65-68. §-a szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.”
(10) Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §-ának a (9) bekezdéssel módosított rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(11) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX. törvény 16. §-a által megállapított 58. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „2 hónapot” szövegrész „12 hónapot” szövegként lép hatályba.
(12) Nem lép hatályba az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 47. § a) pontja.
