Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.28.)

2009. évi CLI. törvény

a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról * 

1. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NATtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A nemzeti akkreditálás rendszerében a következő szervezetek és természetes személyek akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,

b) mintavevő szervezetek,

c) kalibrálólaboratóriumok,

d) jártassági vizsgálatot szervező szervezetek,

e) terméktanúsító szervezetek,

f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek,

g) személyzettanúsító szervezetek,

h) ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével,

i) referenciaanyag-gyártó szervezetek,

j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továbbiakban: EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes

személyek.”

2. § A NATtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E törvény alkalmazásában:

a) akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

b) megfelelőségértékelés: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás.”

3. § A NATtv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Testület köteles a 765/2008/EK rendelet 14. cikke szerinti elismert testület által végzett szakértői értékelés során az elismert testülettel, valamint annak szakértőivel együttműködni, az értékeléshez szükséges adatokat, dokumentumokat - beszámolókat, mérlegeket, bizonylatokat, belső szabályzatokat - rendelkezésre bocsátani.”

4. § A NATtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § A Testület a honlapján közzéteszi

a) alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatot,

b) az 5. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakat és az 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti dokumentumokra vonatkozó információkat,

c) a 6. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartást,

d) a 765/2008/EK rendelet 10. cikke szerinti szakértői értékelése eredményét, valamint

e) tájékoztatást a 765/2008/EK rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottakról.”

5. § A NATtv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A törvényességi felügyeletet ellátó miniszter a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt, ennek keretében a közgyűlésen részt vehet, felszólalhat és kérdéseket tehet fel.”

6. § A NATtv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tűző közgyűlés összehívásával egyidejűleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésőbb a közgyűlésen nevezzék meg közös képviselőjüket. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselő személyére javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelőzően egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt. Nem lehet közös képviselő a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

A közös képviselő személyéről a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium útján tájékoztatják a Testület elnökét.”

7. § A NATtv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban minősítőként vagy szakértőként nem vehet részt az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet tulajdonosa, továbbá e személyek - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója.”

8. § (1) A NATtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az akkreditálást az a szervezet vagy természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok szerint működik.”

(2) A NATtv. 18. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A Testület számára az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

9. § (1) A NATtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az értékelő csoport a helyszíni értékelésről készült jegyzőkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az ügyvezető igazgatónak átadja, aki az értékelési szakasz befejezéséről és a kérelem döntésre való alkalmasságáról az értékelési szakasz lezárásaként végzést bocsát ki.”

(2) A NATtv. 19. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ügyvezető igazgató az eljárás során keletkezett iratokat döntéshozatalra az akkreditáló bizottság soron következő ülésére előterjeszti.

(8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tizenöt munkanap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés, valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről vagy elutasításáról.”

(3) A NATtv. 19. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált státusza területének szűkítését. A kérelemben foglaltakat az akkreditáló bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén megvizsgálja, és az akkreditált státusz területét - a kérelemben foglaltak szerint - mérlegelés nélkül szűkíti.

(11) Az akkreditált státusz területének bővítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz területének bővítése az eredeti akkreditált státusz időbeli hatályára terjed ki.”

10. § A NATtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az éves felügyeleti vizsgálatot a Testület az akkreditált szervezetnél, illetve természetes személynél hivatalból folytatja le. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása [20. § (5) bekezdés] esetén kerülhet sor.”

11. § (1) A NATtv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha:]

b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidőben nem bocsátja a Testület rendelkezésére,”

(2) A NATtv. 22. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha:]

e) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 25. § (5) bekezdésben meghatározott éves felügyeleti vizsgálati díjat nem téríti meg,”

12. § (1) A NATtv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tanács a külföldi akkreditált státuszt elismeri, ha azt a következő feltételek valamelyikének megfelelő akkreditáló szervezet ítélte oda:

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam nemzeti akkreditáló testülete, amely a 765/2008/EK rendelet 10. cikke szerint szakértői értékelésen megfelelt,

b) az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,

c) a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,

d) a Testülettel kétoldalú elismerési megállapodást kötött.”

(2) A NATtv. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület által lefolytatott akkreditálási eljárás és odaítélt akkreditált státusz tekintetében az egyenértékűség hatóságok általi elismeréséhez nincs szükség az e § szerinti eljárás lefolytatására.”

13. § (1) A NATtv. 25. § (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

[A Testület működésének pénzügyi forrásai:]

d) éves felügyeleti vizsgálati eljárás díja,”

(2) A NATtv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Testület üzletszerűen - nyereség- és vagyonszerzés céljából - nem folytathat termelő, kereskedelmi vagy szolgáltatótevékenységet, nem végezhet az 1. §-ban felsorolt akkreditált szervezetek által folytatott tevékenységgel azonos tevékenységet, gazdasági társaságnak nem lehet tagja (részvényese) és ilyen társaságban nem szerezhet pénzügyi vagy irányítási részesedést.”

(3) A NATtv. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az akkreditált szervezet és természetes személy a Testület részére éves felügyeleti vizsgálati díjat fizet. Az éves felügyeleti vizsgálat díja az éves felügyeleti kötelezettség időpontjában fennálló akkreditált státusz alapján számított akkreditálási díj 50%-a.”

14. § A NATtv. a 25. §-t követően a következő új IV/A. Fejezettel, és a 25/A., 25/B. §-sal egészül ki:

IV/A. FEJEZET

Törvényességi felügyelet

25/A. § (1) A Testület feletti törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.

(2) A miniszter legalább évente ellenőrzi, hogy a Testület alapszabálya és belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, továbbá, hogy a Testület szerveinek - az akkreditáló bizottság és a fellebbviteli bizottság kivételével - döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusait, az alapszabályt vagy más belső szabályzatot.

25/B. § (1) Az ellenőrzés során az ahhoz szükséges adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok, belső szabályzatok bekérhetőek, valamint szükség esetén helyszíni ellenőrzés is lefolytatható.

(2) Ha az ellenőrzés során jogsértés kerül megállapításra, és a Testület működésének törvényességét az ellenőrzés során megállapított határidőn belül sem állítja helyre, a miniszter bírósághoz fordul.

(3) A bíróság nemperes eljárásban dönt. A bíróság

a) megsemmisíti a Testület testületi szervének jogsértő határozatát és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

b) a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a Testület egyes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és egyidejűleg a Testület irányítására felügyelőbiztost rendel ki.

(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Testület közgyűlését.

(5) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként, aki a Testületben tisztséget nem viselhetne, valamint aki a Testületben tisztséget tölt be.

(6) A felügyelőbiztos - működésének időtartamára - a Testület elnökének megfelelő díjazásra jogosult.

(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről folyamatosan - ha a közgyűlés a működésének törvényességét helyreállítja, haladéktalanul - tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.”

15. § A NATtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Testület akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedését, kezelését, valamint az éves felügyeleti vizsgálati díj fizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

16. § A NATtv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Az 1. §, a 3. §, az 5. § (3) bekezdése, a 6/A. §, a 24. § (3) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, továbbá a 25/A. és 25/B. § a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése, valamint 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

17. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 18. § (21)-(23) bekezdése 2009. december 31-én lép hatályba.

(3) E törvény rendelkezéseit - a (4) bekezdés kivételével - a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) A NATtv. e törvény 14. §-ával megállapított 25/A. és 25/B. §-át a hatálybalépést megelőzően lezárult, illetve a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(5) Hatályát veszti a NATtv.

a) 6. § (9) bekezdése,

b) 11. § (2) bekezdés b) pontja.

(6) A NATtv.

a) 2. § g) pontjában, a 14. § (2) bekezdésében és a 15. § (1) bekezdésében a „jogszabályoknak” szövegrész helyébe a „jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az akkreditálásban érdekelt” szövegrész helyébe az „a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter kivételével az akkreditálásban érdekelt” szöveg,

c) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában „az akkreditálásban érdekelt további miniszterek két” szövegrész helyébe „az akkreditálásban érdekelt miniszterek három” szöveg,

d) 20. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg,

e) 22. § (1) bekezdés d) pontjában a „20. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „20. § (5) bekezdés” szöveg

lép.

(7) Az 1-4. §, a 7. §, a 12. § és a 14. § a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése és 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(8) E törvény 1-16. §-a, valamint a 17. § (5)-(8) bekezdése és 18. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

18. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 117. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő megfizethető díjú szolgáltatáselemek tartoznak:]

a) a telefonhálózathoz a felhasználó lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint meghatározott helyen való olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi helyhez kötött előfizetői hozzáférési ponton keresztül belföldi és nemzetközi hívások, faxüzenetek és adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, a segélyhívó szolgálatok elérését, a funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű internet szolgáltatást, figyelembe véve az előfizetők többsége által használt, leginkább elterjedt technológiákat és a technológiai megvalósíthatóságot;”

(2) Az Eht. 118. § (4) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott eseteken felül nem terheli a szolgáltatót szerződéskötési, illetve szolgáltatási kötelezettség, ha az igénybejelentőnek”

(3) Az Eht. 119. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az ország teljes területén a 117. § szerinti valamely szolgáltatáselem nem érhető el, a miniszter az érintett szolgáltatáselem vagy szolgáltatáselemek vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében egyetemes szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöl ki azzal, hogy egy szolgáltatáselemre egy adott területen csak egy szolgáltató jelölhető ki.

(2) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése során biztosítja, hogy az ország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatásnak a 117. §-ban meghatározott egyes szolgáltatáselemeit az azt leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa, valamint a kijelölési eljárás átlátható, objektív szempontok alapján álló és megkülönböztetésmentes legyen.”

(4) Az Eht. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter egyetemes szolgáltatót jelöl ki az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával, ha

a) az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az elektronikus hírközlési piacok körülményei lényegesen változnak, és a felek bármelyike felmondja az egyetemes szolgáltatási szerződést azért, mert a szerződés módosítására vonatkozó eljárás nem vezetett eredményre,

b) a korábbi egyetemes szolgáltató nem az egyetemes szolgáltatási szerződésnek megfelelően nyújtja a szolgáltatást, és a miniszter emiatt az egyetemes szolgáltatási szerződést felmondja,

c) a korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével, vagy

d) az egyetemes szolgáltatási szerződés egyéb okból megszűnik.”

(5) Az Eht. 120. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kijelölt szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt, amelyben a felek megállapodnak legalább:]

d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minőségi és egyéb feltételeiről, ideértve a 117. §-ban meghatározott szolgáltatáselem, szolgáltatáselemek nyújtásának 121. § (2) bekezdése szerint számított és a hatóság által - szükség szerint független könyvvizsgáló bevonásával - előzetesen ellenőrzött nettó elkerülhető egységköltségét is;”

(6) Az Eht. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) Az egyetemes szolgáltatók kérelmükre az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhető és ezért méltánytalan többlettehernek minősülő költségeiknek az állam általi - a hatóságon keresztül történő - megtérítésére jogosultak.

(2) Az egyetemes szolgáltatás

a) 117. § a)-b) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemei egy előfizetői hozzáférési pontra, illetve egy nyilvános telefonállomásra jutó éves, valamint

b) 117. § c)-d) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemeinek a hatóság által a 120. § d) pontja alapján előzetesen auditált éves

nettó elkerülhető költségei részletes számítási szabályait külön jogszabály határozza meg.

(3) A tárgyévi várható nettó elkerülhető költség az egyetemes szolgáltatók által az egyetemes szolgáltatás egyes szolgáltatáselemeinek külön jogszabály szerint számított éves nettó egységköltségei és az egyetemes szolgáltató által ténylegesen veszteségesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyiségének szorzata.

(4) A hatóság az egyetemes szolgáltatók nettó elkerülhető költség számítása helyességét a külön jogszabály szerinti eljárásban ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményeként hozott döntését honlapján közzéteszi.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hatóság megállapítja a számítások helyességét, a számítás szerinti nettó elkerülhető költség megtérítéséről dönt.

(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti határozat alapján az éves nettó elkerülhető költségek előlegét négy részletben, az egyetemes szolgáltatónak az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtott kérelmére az adott negyedévet követő második hónap 20. napjáig kifizeti.

(7) Az éves nettó elkerülhető költségek előlegei és a hatóság által tárgyévet követő június hó 30-ig, a tárgyévben ténylegesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyisége alapján megállapított nettó elkerülhető költségekről a hatóság dönt. A hatóság a nettó elkerülhető költségekről történő döntése alapján a következő és második negyedéves nettó elkerülhető költség előlegében, szükség esetén az azt követő előlegekben elszámol, illetve ha az előlegekben történő elszámolás az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése miatt nem lehetséges, a hatóság a különbözet kifizetéséről vagy az egyetemes szolgáltató általi visszafizetéséről dönt.”

(7) Az Eht. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, az azokkal kapcsolatos jogszabályi követelmények vagy az elektronikus hírközlési piaci körülmények módosulnak, a szerződő felek - bármelyik fél kezdeményezésére - kötelesek az egyetemes szolgáltatási szerződést felülvizsgálni, módosítása érdekében az egyetemes szolgáltatási szerződés szerinti tárgyalásokat folytatni azzal, hogy az egyetemes szolgáltatás egyes szolgáltatáselemeinek külön jogszabály szerint számított, az egyetemes szolgáltatási szerződésben rögzített éves nettó egységköltségei, valamint a ténylegesen veszteségesen nyújtott szolgáltatáselemek legnagyobb mennyisége az egyetemes szolgáltatási szerződés időtartama alatt nem módosíthatók.”

(8) Az Eht. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„124. § A kijelölési és szerződéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait, a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”

(9) Az Eht. 182. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában]

n) az egyetemes szolgáltatás részletes pénzügyi és műszaki feltételeit, követelményeit.”

(10) Az Eht. 182. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában]

e) a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait,”

(11) Az Eht. 182. § (4) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában]

r) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóval folytatott szerződéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait;”

(12) Az Eht. 117. § b) pontjában az „ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú” szövegrész helyébe az „a lakosságszámhoz igazodva a Kormány által rendeletben meghatározott számú, de legalább” szöveg, 120. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter és a hatóság” szöveg, 160. § (2) bekezdésében a „valamennyi előfizetőjéről” szövegrész helyébe a „valamennyi helyhez kötött telefonszolgáltatást igénybe vevő előfizetőjéről” szöveg lép.

(13) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 55. § (2) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg lép.

(14) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. § a következő o) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;”

o) a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,

oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, valamint bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,

ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más - a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő - szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és

oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.”

(15) Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja]

e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybevételét;

f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybevételét.”

(16) Az Ekszt. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.”

(17) Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.”

(18) Az Ekszt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.

(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.”

(19) Az Ekszt. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az egyes elektronikus közszolgáltatásokért, valamint a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”

(20) Hatályát veszti az Eht. 118. § (3) bekezdés második mondata, 122. § (5)-(6) bekezdése és 182. § (4) bekezdés c) pontja.

(21) Nem lép hatályba a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 10. § (1) bekezdése, 169. § 1. pontja, 186. § 1. pontja, 194. § (1) bekezdés d) pontja és 197. §-a.

(22) A Krtv. 89. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdés b) pont bd) alpontját megállapító rendelkezésében a „23. és 27. pontjában” szövegrész a „23., 27. és 28. pontjában” szöveggel, az Art. 52. § (7) bekezdés d) pontját megállapító rendelkezésében a „napjáig” szövegrész a „napjáig, a vendéglátó üzlet felszolgálója által a borravaló után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig,” szöveggel, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 52. § (2) bekezdésének az Art. 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontját megállapító rendelkezésében a „26-27. pontjai” szövegrész a „26-28. pontjai” szöveggel lép hatályba.

(23) A Krtv. 114. § (2) bekezdésének a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. § (1) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezésében az „összege után” szövegrész az „összege, valamint a felszolgálási díj és a borravaló után” szöveggel, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 19. § (1) bekezdésének a Tbj. 4. § k) pont 1. alpontját megállapító rendelkezésében a „nevelőszülői díj,” szövegrész a „nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),” szöveggel lép hatályba.

(24) Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi adatokról:]

„28. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről.”

(25) Nem lép hatályba az Ekszt. 24. § (1) bekezdés második mondata.