Időállapot: közlönyállapot (2009.X.29.)

90/2009. (X. 29.) OGY határozat

a „King’s City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról * 

A „King’s City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatban számos, a kormányzat felelősségét felvető, az állam vagyonvesztését előidéző visszaélések soráról szóló hír jelent meg a magyar sajtóban.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást.

A felmerült kérdések tisztázása érdekében:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-a és 36. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „A „King’s City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság” (a továbbiakban: vizsgálóbizottság) elnevezéssel.

II. A vizsgálatnak különösen a következő kérdésekre kell választ adnia:

1. A sukorói beruházásra tekintettel került-e megalkotásra a Veres János által előkészített vagyontörvény, amely megteremti a verseny nélküli földcsere lehetőségét?

2. Milyen számítások alapján állapította meg az MNV Zrt. a Joav Blum tulajdonában álló, csereingatlanként szolgáló albertirsai, illetve pilisi telekegyüttes csereértékét?

3. Miért olyan feltűnően nagy a különbség a fenti ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között?

4. Volt-e egyéb pályázó is a közép-dunántúli régióban? Amennyiben igen, milyen indokok alapján utasították el pályázatát?

5. Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit?

6. Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről?

7. Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon és milyennel Veres János?

8. Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King’s City”-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?

III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP 4
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 2
SZDSZ 1
KDNP 1

VI. A vizsgálóbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A vizsgálóbizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoport a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

VII. A vizsgálóbizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1-8. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A vizsgálóbizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a vizsgálóbizottság előtt megjelenni.

A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. A vizsgálóbizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében, a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100., 101. és 137/B. pontban jelzett adatokat.

VIII. A vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

IX. A vizsgálóbizottság megbízatása a IV. pont szerinti jelentés benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulástól számított 90 napig tart.