Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2010.III.2.)

Tartalomjegyzék

2010. évi XVIII. törvény

a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról * 

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, az előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartások).

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások.

A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása

2. § (1) A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében.

(2) A gondnokoltak és a gondnokaik nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) a gondnokolt természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, a gondnok kirendeléséről, felmentéséről, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

c) a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése, a gondnok kirendelése, felmentése, a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása, a feljogosítás megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,

d) ha a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét egy ügycsoportra vagy egyes ügycsoportokra korlátozta, az ügycsoportok meghatározását, a kötelező felülvizsgálat jogerős lefolytatásáig a cselekvőképességet korlátozó gondnokság általános jellegét,

e) a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása esetén ezt a tényt, és a feljogosítással érintett ügycsoportokat vagy ügycsoportokon belüli egyes ügyek meghatározását,

f) a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját,

g) a természetes személy gondnok természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

h) jogi személy gondnok esetén megnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, a nyilvántartásba vétel időpontját, a gondnoki teendőket ténylegesen ellátó természetes személy g) pont szerinti adatait,

i) a gondnok gondnoksága alatt állók számát,

j) hivatásos gondnok rendelése esetén ezt a tényt,

k) többes vagy helyettes gondnokrendelés esetén ezt a tényt.

(3) A nyilvántartásban fel kell tüntetni

a) a gondnokolt halálának tényét és időpontját,

b) a természetes személy gondnok halálának tényét és időpontját,

c) a jogi személy gondnok jogutód nélküli megszűnésének tényét és időpontját,

d) a gondnok felmentésének tényét és időpontját.

(4) A (2) bekezdés b)-k) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.

3. § A gondnokolt és a gondnok adatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a gondnokság fennállása alatt, illetve a gondnokság megszűnését követő öt évig kezeli. Ha a gondnokot a tisztségéből felmentették, a rá vonatkozó adatokat a Hivatal a felmentés időpontjától számított öt évig kezeli.

4. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából.

(2) A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni:

a) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) pontjában szereplő adatokat,

b) a közjegyző polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) pontjában szereplő adatokat,

c) a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése, a fegyverengedély-ügyi és a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggő hatósági engedélyezési feladatok ellátása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), k) pontjában szereplő adatokat,

d) az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h) pontjában szereplő adatokat,

e) a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szerv a 2. § (2) bekezdés a) és c) pontjában szereplő adatokat,

f) a gyámhatóság

fa) a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), i), j), k) pontjában szereplő adatokat,

fb) a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata iránti per megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g) h), i), j) pontjában szereplő adatokat.

(3) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.

(5) A központi elektronikus szolgáltató rendszer regisztrációs adatbázisának adatkezelője viszontazonosítással meggyőződhet a saját nyilvántartásában szereplő és a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban kezelt 2. § (2) bekezdés a) és e) pontjai szerinti adatok egyezőségéről vagy eltéréséről.

A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartása

5. § (1) A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a támogatott döntéshozatal tényének, illetve a támogató kinevezéséről szóló bírói döntés igazolása a támogatott személy jogai gyakorlásának elősegítése érdekében.

(2) A támogatott személyek és a támogatóik nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) a támogatott személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a támogató kinevezéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

c) a támogató kinevezéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját,

d) azoknak az ügycsoportoknak a feltüntetését, amelyekben a támogatott személy támogatásban részesül,

e) a támogató természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

f) hivatásos támogató rendelése esetén ezt a tényt,

g) hivatásos támogató rendelése esetén az általa támogatott személyek számát,

h) több támogató kinevezése esetén ezt a tényt.

(3) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogató kinevezésének visszavonása iránt indított eljárás megindításának tényét és időpontját, az eljáró bíróság megnevezését és ügyszámát.

(4) A (2) bekezdés b)-h) pontja és (3) bekezdése szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.

6. § A támogatott személy és a támogató adatait a Hivatal a támogatott döntéshozatal megszűnéséig kezeli.

7. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres vagy nemperes eljárás lefolytatása céljából.

(2) A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásából a hivatásos támogatókra és az általuk támogatott személyekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a gyámhatóság a hivatásos támogató felmentése, illetve új hivatásos támogató kinevezése iránti bírósági eljárás megindítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy egy hivatásos támogatónak hány támogatottja van.

(3) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása

8. § (1) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja az előzetes jognyilatkozat érvényességének és az előzetes jognyilatkozat tartalmának igazolása az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek jogainak védelme érdekében.

(2) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) a nyilatkozattevő természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) megnevezését, székhelyét,

c) az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,

d) az előzetes jognyilatkozat hatálybalépését elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját,

e) az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

f) az előzetes jognyilatkozatban tett, hatályossá vált rendelkezést.

9. § (1) Az előzetes jognyilatkozatot az előzetes jognyilatkozatot tett személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróság jegyzi be a nyilvántartásba.

(2) Az előzetes jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyző vagy más hatóság, az előzetes jognyilatkozatot ellenjegyző ügyvéd vagy az előzetes jognyilatkozatot jegyzőkönyvbe vevő gyámhatóság a kérelmet és az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okiratot az okiratba foglalást követő három munkanapon belül küldi meg a bíróságnak.

(3) A kérelem tartalmazza

a) a kérelmező megnevezését,

b) a kérelmező székhelyét,

c) a csatolt előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, vagy magánokirat keltét,

d) az előzetes jognyilatkozatot tett személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

e) a kérelem keltének helyét és idejét, valamint

f) a kérelmező aláírását.

(4) Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzéséről a bíróság tizenöt napon belül polgári nemperes eljárásban dönt. Az eljárásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás során szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.

(5) A bíróság megvizsgálja, hogy az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) az okiratot az eljárására irányadó külön törvény szerinti alakszerűségeknek megfelelően állította-e ki. Ha az okirat a bejegyzésre alkalmas, a bíróság az adatokat a nyilvántartásba bejegyzi.

(6) Ha az okirat az alakszerűségi követelményeknek nem felel meg, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.

(7) A bejegyzés vagy a kérelem elutasítása tárgyában hozott végzést az előzetes jognyilatkozatot tett személy részére is kézbesíttetni kell.

(8) A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

10. § Az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatait a Hivatal az előzetes jognyilatkozat visszavonásáig, illetve az előzetes jognyilatkozatot tevő személy haláláig tartja nyilván.

11. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából.

(2) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.

A nyilvántartások közös szabályai

12. § (1) A Hivatal által bejegyzett változások, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatás és a kérelemre történő adattovábbítás tekintetében a Hivatal az adatkezelő. A Hivatal adategyeztetés céljából az érintett személyre vonatkozó természetes személyazonosító és lakcím adatokat, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.

(2) A nyilvántartásokba az adatokat a helyi bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, a gondnok kirendeléséről és felmentéséről, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről, a támogató kinevezéséről, illetve a kinevezés visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentéséről, valamint az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről szóló jogerős bírósági határozat.

(3) A nyilvántartásokat elektronikusan kell működtetni.

13. § (1) A nyilvántartásokba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba vételre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a bíróság a perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, a gondnok kirendeléséről és felmentéséről, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről, a támogató kinevezéséről, illetve a kinevezés visszavonásáról, hivatásos támogató felmentéséről, az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről rendelkező jogerős bírósági határozatot, vagy annak egy részét hatályon kívül helyezi, az ezzel érintett adatokat a nyilvántartásokból törölni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt jognyilatkozat semmis vagy az okirat érvénytelenségét a bíróság jogerősen megállapítja.

A nyilvántartásokból történő adattovábbítás közös szabályai

14. § (1) Kérelemre az adatfelhasználás jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat átadni. A nyilvántartásokból a Hivataltól személyesen, írásban vagy elektronikus úton lehet adatot kérni.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), a felvilágosítás-kérést megalapozó jogi érdek ismertetését, valamint annak a személynek a természetes személyazonosító adatait, akiről a nyilvántartásokban foglalt adatokat kérik. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell.

(3) Ha a kérelmező az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult, e törvényi rendelkezés pontos megjelölése szükséges.

(4) E § alkalmazásában az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját jelenti a foglalkoztatási jogviszonyban a cselekvőképességet korlátozó gondnoksággal, valamint a támogatott döntéshozatallal összefüggő jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez fűződő érdek.

15. § (1) A nyilvántartásokból való adattovábbítás térítésmentes.

(2) A nyilvántartásokban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

16. § (1) A Hivatal a kérelmet öt munkanapon belül bírálja el.

(2) A nyilvántartásokból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.

(3) A Hivatal a kérelmet elutasítja, ha a kérelem hiányait a felhívás ellenére sem pótolják, vagy a kérelmező a felvilágosításhoz fűződő jogi érdekét hitelt érdemlően nem igazolja, vagy a hivatkozott jogi érdek nem támasztja alá az adatfelhasználás céljának jogszerűségét.

(4) A Hivatal az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából való adatszolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, ha az előzetes jognyilatkozat még nem hatályos.

(5) A Hivatal döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.

Adatkezelési nyilvántartás

17. § (1) A nyilvántartásokba történő adatbevitelről, illetőleg adattovábbításról az adatkezelő nyilvántartást vezet.

a) a nyilvántartásokba történő bejegyzésről a bejegyzés oka, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,

b) a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok csak az érintettnek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-a alapján előterjesztett kérelme alapján történő tájékoztatása, valamint az adatvédelmi biztos által végzett adatvédelmi ellenőrzés céljából használhatók fel.

Módosuló törvények

18. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

p) a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala.”

Átmeneti rendelkezések

19. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően vezetett névjegyzék adatait a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásába kell átvezetni. A hatálybalépést megelőzően vezetett névjegyzékben nem szereplő, 2. § szerinti adatokat legkésőbb 2011. január 1-ig kell a nyilvántartásba bevezetni.

(2) Az elsőfokú gyámhivatalok az illetékességükbe tartozó gyámhatósági ügyekben az e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kötelesek megküldeni a területileg illetékes helyi bíróságnak a gondnokoltak és gondnokaik általuk kezelt, e törvény 2. § szerinti adatait. A helyi bíróság a természetes személyazonosító és lakcím adatokat hatvan napon belül bevezeti a nyilvántartásba.

(3) Azokra a személyekre nézve, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, a gondnokság alá helyezés típusát e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül a cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokságra kell módosítani, és ilyen módon kell nyilvántartani - a változás okának feltüntetésével - a kötelező felülvizsgálat alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig.

(4) 2010. május 1. és 2011. január 1. között a törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott közvetlen hozzáférésre jogosultak számára is a 14-17. § szerint, kérelemre lehet adatokat átadni.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. május 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott közvetlen elektronikus hozzáférésre vonatkozó szabályozás 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti

a) a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés d) pontja,

b) a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2018. Minden jog fenntartva!