Az Országgyűlés az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok külkereskedelmi korlátozásaival összefüggően a következő törvényt alkotja:
1. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140. § (1) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kivitelét, behozatalát, valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén történő átszállítását nemzetközi szerződéssel és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezéseivel összhangban az Országgyűlés vagy a Kormány által alkotott jogszabály korlátozhatja.
(2) Ha a Kormány az (1) bekezdés szerint korlátozást rendel el, akkor rendeletében meghatározza a korlátozásokhoz kapcsolódó feltételeket, az egyes korlátozásokkal kapcsolatos engedélyezési és más hatósági feladatokat, azok általános szabályoktól eltérő eljárási szabályait.
(3) A (2) bekezdés szerinti engedélyezési és más hatósági feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv látja el.”
2. § A Törvény a 140. §-t követően a következő 140/A-140/C. §-okkal egészül ki:
„140/A. § A Kormány a 140. § (1) bekezdése szerinti korlátozást elrendelő rendeletében előírhatja, hogy a 140. § (1) bekezdése szerinti tevékenység folytatására a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv 140/B. §-a szerinti nyilvántartásába felvett természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult.
140/B. § (1) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv nyilvántartja és kezeli - a 140. § (1) bekezdése alapján elrendelt korlátozások érvényesítése céljából -
a) a 140. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai számjelét és adóazonosító számát, egyedi vámazonosító számát,
b) az a) pontban meghatározottak képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint kérelmére a kapcsolattartáshoz szükséges elérhetőségi adatait,
c) az engedélyezési eljárás során birtokába kerülő és keletkező - személyes adatnak nem minősülő és a kormányrendeletben meghatározott - adatokat.
(2) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az érintett (1) bekezdés szerinti személyes adatainak nyilvántartására legfeljebb az érintettnek a tevékenysége folytatására vonatkozó jogosultsága megszűnésétől számított hat hónapig jogosult.
140/C. § (1) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a törvény által kihirdetett nemzetközi szerződésben és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezéseiben meghatározott hatósági feladatai ellátásával összefüggésben birtokába került személyes adatok kezelésére - ha a törvény által kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - legfeljebb az érintettnek a tevékenysége folytatására vonatkozó jogosultsága megszűnésétől számított hat hónapig jogosult.
(2) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az alábbi szervek részére, azok megkeresése alapján átadja:
a) az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezéseiből következő kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Unió Bizottsága, illetve az Európai Unió tagországainak az egyes kereskedelmi korlátozások vonatkozásában hatáskörrel rendelkező szervei részére,
b) a vámhatóságnak a vámeljáráshoz,
c) a bíróságnak büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
f) az Állami Számvevőszéknek és a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra,
g) az állami adóhatóságnak adóellenőrzési célra.”
3. § A Törvény a következő 140/D. §-sal egészül ki:
„140/D. § (1) Aki a 140. § (1) bekezdése szerinti korlátozásból eredő, valamint a törvény által kihirdetett nemzetközi szerződésben és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezéseiben az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemre meghatározott kötelezettségét megszegi, azt a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv bírsággal sújtja.
(2) A bírság mértékét a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a jogsértés súlyára, időtartamára, a jogsértőnek való felróhatóságára, a jogsértő magatartás ismétlődésére, a jogsértéssel elért előnyre tekintettel, az eset összes körülményét mérlegelve állapítja meg.
(3) A bírság kiszabásának elévülési ideje az elkövetés időpontjától számított öt év. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülési idő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, az elévülési idő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(4) A bírság a Magyar Köztársaság központi költségvetésének bevétele. Beszedéséről a kirovó hatóság gondoskodik.
(5) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
4. § A Törvény a következő 140/E. §-sal egészül ki:
„140/E. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 140. § (1) bekezdése szerinti - az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kivitelével, behozatalával, valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén történő átszállításával összefüggő - korlátozásokat, az azokhoz kapcsolódó feltételeket, valamint az egyes korlátozásokkal összefüggő engedélyezési és más hatósági feladatokat, ezek eljárási szabályait rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet.”
5. § A Törvény 140/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 140/D. § szerinti bírság mértékére, a bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.”
6. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdés v) pont va) alpontjában a „külkereskedelmi államigazgatási hatóságot” szövegrész helyébe a „nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet” szöveg lép.
(2) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 76. §-ában a „külkereskedelmi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv” szöveg lép.
(3) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdés b) pontjában a „külkereskedelmi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv” szöveg lép.
7. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 3. és 5. §-a az e törvény kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(3) A Törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
8. § (1) Az e törvény kihirdetését követő 47. napon hatályát veszti az 1-6. §.
(2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti.
