(A Megállapodás 2000. június 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Módosítás 2006. május 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Módosítás 2008. december 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 3. Módosítás 2004. január 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 4. Módosítás 2005. december 22-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 5. Módosítás 2010. január 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1. § Az Országgyűlés egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euro-mediterrán megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei (a továbbiakban: a tagállamok), és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről,
IZRAEL ÁLLAM,
a továbbiakban: Izrael, másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és Izrael között fennálló hagyományos kapcsolatok jelentőségét és a Szerződő Felek által vallott közös értékeket;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közösség, annak tagállamai és Izrael erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá viszonosságon és partnerségen alapuló tartós kapcsolatokat kívánnak létrehozni, valamint elő kívánják segíteni Izrael gazdaságának az európai gazdaságba való további integrációját;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek milyen fontosságot tulajdonítanak a gazdasági szabadság elvének és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elveinek, különösen az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának, amelyek a társulás valódi alapját képezik;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy erőiket a politikai stabilitás és gazdasági fejlődés megszilárdítása érdekében, a regionális együttműködés elősegítésén keresztül egyesíteniük kell;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszéd jöjjön létre és fejlődjön a közös érdekű, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Felek előnyére fenntartsák és elmélyítsék a gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális, audiovizuális és szociális ügyekben folyó párbeszédet;
FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és Izraelnek a szabad kereskedelem, és különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Uruguayi Fordulójából eredő jogoknak és kötelezettségeknek való megfelelés iránti elkötelezettségét;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a társulási megállapodás új légkört teremt gazdasági kapcsolataik, és különösen a kereskedelem, a befektetés, valamint a gazdasági és technológiai együttműködés fejlődése számára,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
(1) Társulás jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, és másrészről Izrael között.
(2) E megállapodás célja, hogy:
- megfelelő keretet biztosítson a politikai párbeszéd számára, lehetővé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlődését,
- többek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmének bővítésével, a letelepedési jog kölcsönös liberalizálásával, a közbeszerzés további fokozatos liberalizálásával, a tőke szabad mozgásával, valamint a tudományos és technológiai együttműködés élénkítésével előmozdítsa a Közösség és Izrael közötti gazdasági kapcsolatok harmonikus fejlődését, és ily módon elősegítse a Közösségben és Izraelben a gazdasági tevékenység fejlődését, a megélhetési és a foglalkoztatási feltételek javulását, továbbá a fokozott termelékenységet és a pénzügyi stabilitást,
- elősegítse a regionális együttműködést a békés egymás mellett élés, a gazdasági és politikai stabilitás megszilárdításának céljával,
- elősegítse az együttműködést az egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken.
A Felek közötti kapcsolatok, valamint a megállapodás minden rendelkezése az emberi jogok és demokratikus alapelvek tiszteletben tartásán alapul, amelyek Felek a bel- és külpolitikáját irányítják, és a megállapodás alapvető elemét jelentik.
(1) A Felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre. Ez erősíti kapcsolataikat, hozzájárul a tartós partnerség kialakításához, és fokozza a kölcsönös megértést és szolidaritást.
(2) A politikai párbeszéd és együttműködés célja különösen az, hogy:
- fejlessze a jobb kölcsönös megértést, és a nemzetközi kérdésekben az álláspontok fokozatos közeledését, különösen olyan kérdésekben, amelyek lényeges hatással lehetnek az egyik vagy a másik Félre,
- lehetővé tegye, hogy mindegyik fél figyelembe vegye a másik álláspontját és érdekeit,
- fokozza a regionális biztonságot és stabilitást.
A politikai párbeszéd minden közös érdeklődésre számot tartó kérdésre kiterjed, és célja, hogy megnyissa az utat új együttműködési formák számára a közös célok, különösen a béke, a biztonság és a demokrácia elérése érdekében.
(1) A politikai párbeszéd előmozdítja a közös kezdeményezések végrehajtását, és arra különösen a következő formákban kerül sor:
a) miniszteri szinten;
b) magas beosztású tisztviselők (politikai igazgatók) szintjén egyrészről Izrael képviselői, másrészről a Tanács elnökségének és a Bizottságnak a képviselői között;
c) az összes diplomáciai csatorna teljes körű kihasználásával, beleértve a tisztviselők rendszeres tájékoztatását, a nemzetközi értekezletek alkalmával tartott konzultációkat és a harmadik országokban lévő diplomáciai képviselők közötti kapcsolatokat;
d) rendszeres információnyújtással Izrael számára a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, amelyet az viszonoz;
e) minden egyéb módon, amely hasznosan hozzájárulhat e párbeszéd megszilárdításához, fejlesztéséhez és intenzívebbé tételéhez.
(2) Az Európai Parlament és a knesszet politikai párbeszédet folytat.
(1) A Közösség és Izrael közötti szabadkereskedelmi területet megerősítik az e megállapodásban meghatározott szabályoknak megfelelően, és az 1994. évi Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó szerződéshez (a továbbiakban: GATT) csatolt más többoldalú áruforgalmi megállapodások rendelkezései szerint.
(2) A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a Kombinált Nómenklatúrát és az izraeli vámtarifát kell alkalmazni.
E fejezet rendelkezéseit a Közösségből és Izraelből származó termékekre kell alkalmazni, az Európai Közösséget létrehozó szerződés II. mellékletében, illetve - az Izraelből származó termékek esetében - e megállapodás I. mellékletében felsorolt termékek kivételével.
A Közösség és Izrael között tilos minden behozatali és kiviteli vám és vámokkal azonos hatású díj. Ez a fiskális vámokra is vonatkozik.
(1) a) E fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy a Közösség az Izraelből származó és e megállapodás II. mellékletében felsorolt áruk vonatkozásában - a III. mellékletben felsorolt áruk kivételével - mezőgazdasági alkotóelemet tartson fenn.
b) A mezőgazdasági alkotóelemet az áruk előállításában felhasználásra kerültnek tekintett mezőgazdasági termékeknek a közösségi piacon alkalmazott ára és a harmadik országokból származó importok ára közötti különbség alapján kell kiszámítani, ahol az említett alaptermékek összköltsége magasabb a Közösségben. A mezőgazdasági alkotóelem átalányösszeg vagy értékvám lehet. Ha e mezőgazdasági alkotóelemet tarifarendszerbe sorolták, akkor annak helyébe a vonatkozó meghatározott vám lép.
(2) a) E fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy Izrael a Közösségből származó és a IV. mellékletben felsorolt áruk vonatkozásában - az V. mellékletben felsorolt áruk kivételével -mezőgazdasági alkotóelemet tartson fenn.
b) E mezőgazdasági alkotóelemet az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumok alapján kell kiszámítani. A mezőgazdasági alkotóelem átalányösszeg vagy értékvám lehet.
c) Izrael bővítheti azon áruk jegyzékét, amelyekre e mezőgazdasági alkotóelem vonatkozik, feltéve hogy az áruk nem az V. mellékletben felsorolt áruk, és szerepelnek e megállapodás II. mellékletében. Elfogadása előtt e mezőgazdasági alkotóelemről vizsgálat céljából értesítik a Társulási Bizottságot, amely bármilyen szükséges határozatot meghozhat.
(3) A 8. cikktől eltérve a Közösség és Izrael a III. és V. mellékletben felsorolt árukra alkalmazhatja az ott megadott vámokat.
(4) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően alkalmazott mezőgazdasági alkotóelemek csökkenthetők, amennyiben a Közösség és Izrael közötti kereskedelemben csökken valamely alapvető mezőgazdasági termékre alkalmazandó díj, vagy amennyiben az ilyen csökkenések a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kölcsönös engedmények eredményei.
(5) A (4) bekezdésben említett csökkenést, az érintett áruk jegyzékét és adott esetben azon vámkontingenseket, amelyekre a csökkentés vonatkozik, a Társulási Tanács állapítja meg.
(6) Azon áruk jegyzékét, amelyekre a Közösség és Izrael közötti kereskedelemben csökkentett mezőgazdasági alkotóelem formájában engedmény vonatkozik, valamint ezen engedmények mértékét a VI. melléklet határozza meg.
E fejezet rendelkezéseit a Közösségből és Izraelből származó, és az Európai Közösséget létrehozó szerződés II. mellékletében felsorolt termékekre kell alkalmazni.
A Közösség és Izrael fokozatosan tovább liberalizálják a mindkét Fél számára fontos mezőgazdasági termékek kereskedelmét. 2000. január 1-jétől a Közösség és Izrael megvizsgálják a helyzetet, a Közösség és Izrael által 2001. január 1-jétől e céllal összhangban alkalmazandó intézkedések meghatározása érdekében.
Az Izraelből származó és az 1. és 3. jegyzőkönyvben felsorolt mezőgazdasági termékekre a Közösségbe történő behozatalkor a fenti jegyzőkönyvekben meghatározott szabályok vonatkoznak.
A Közösségből származó és a 2. és 3. jegyzőkönyvben felsorolt mezőgazdasági termékekre az Izraelbe történő behozatalkor a fenti jegyzőkönyvekben meghatározott szabályok vonatkoznak.
A 11. cikk sérelme nélkül és a mezőgazdasági termékek Felek közötti kereskedelme mértékének, valamint az ilyen termékek különleges érzékenységének figyelembevételével a Közösség és Izrael a Társulási Tanácsban termékenként rendszeresen és viszonossági alapon megvizsgálja az egymásnak nyújtandó további engedmények lehetőségét.
A Közösség és Izrael egyetértenek abban, hogy legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő három éven belül megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a viszonosság és közös érdek alapján engedményeket nyújtsanak egymásnak a halászati termékek kereskedelmében.
A Közösség és Izrael között tilos minden behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozás és minden azzal azonos hatású intézkedés.
A Közösség és Izrael között tilos minden kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és minden azzal azonos hatású intézkedés.
(1) Az Izraelből származó termékek Közösségbe történő behozatalkor nem részesülhetnek kedvezőbb elbánásban, mint amelyet a tagállamok egymás között alkalmaznak.
(2) E megállapodás rendelkezéseit a közösségi jogi rendelkezések Kanári-szigetekre történő alkalmazásáról szóló, 1991. június 26-i 1911/91/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.
(1) A Felek tartózkodnak minden olyan belső fiskális intézkedéstől vagy gyakorlattól, amely -közvetlenül vagy közvetve - megkülönböztetést jelent az egyik Fél termékei és a másik Fél területéről származó hasonló termékek között.
(2) A Felek egyikének területére exportált termékek után a belső közvetett adók nem téríthetők nagyobb mértékben vissza, mint az azokra közvetlenül vagy közvetve kivetett közvetett adók összege.
(1) Amennyiben különleges szabályok megállapítására kerül sor mezőgazdasági politikájának végrehajtása, vagy a jelenlegi szabályok bármilyen változása eredményeként, vagy ha módosításra vagy kiterjesztésre kerülnek a mezőgazdasági politikája végrehajtására vonatkozó rendelkezések, az érintett Fél módosíthatja a megállapodásból fakadó szabályokat az e szabályok vagy módosítások által érintett termékek tekintetében.
(2) Ilyen esetben az érintett Fél megfelelően figyelembe veszi a másik Fél érdekeit. E célból a Felek a Társulási Tanácsban konzultálhatnak egymással.
(1) A megállapodás nem zárja ki, hogy a Felek vámuniókat, szabadkereskedelmi területeket vagy határ menti kereskedelmi rendszereket tartsanak fenn vagy hozzanak létre, kivéve, ha azok megváltoztatják a megállapodásban meghatározott kereskedelmi rendszert.
(2) A vámuniókat vagy szabadkereskedelmi területeket létrehozó megállapodásokról, valamint - adott esetben - harmadik országok irányában alkalmazott kereskedelempolitikájukkal összefüggő más főbb kérdésekről a Közösség és Izrael a Társulási Tanácsban konzultál. Ilyen konzultációra kerül sor különösen abban az esetben, ha harmadik ország csatlakozik az Európai Unióhoz, annak biztosítása érdekében, hogy Izrael és a Közösség kölcsönös érdekeit figyelembe vegyék.
Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Féllel folytatott kereskedelemben a GATT VI. cikke értelmében dömpingre kerül sor, e gyakorlat ellen a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal, valamint a 25. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
Ha valamely terméket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az:
- komoly kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek nemzeti termelőinek az egyik Fél területén, vagy ilyen károkozással fenyeget, vagy
- a gazdaság bármely ágazatában komoly zavarokat okoz, vagy ilyen fenyeget, vagy
- olyan nehézségeket okoz, amelyek valamely régió gazdasági helyzetének komoly romlását idézhetik elő, vagy ilyen nehézségek okozásával fenyeget, a Közösség vagy Izrael a 25. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
Ha a 17. cikk rendelkezéseinek betartása:
a) olyan harmadik országba történő újrakivitelhez vezet, amellyel szemben az exportáló Fél az érintett termékre nézve mennyiségi exportkorlátozást, kiviteli vámot vagy azzal azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn; vagy
b) az exportáló Fél számára alapvetően szükséges termék komoly hiányát eredményezi, vagy azzal fenyeget, és ha a fent említett helyzetek az exportáló Fél számára jelentős nehézségeket idéznek vagy idézhetnek elő, úgy ez a Fél a 25. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezen intézkedéseknek megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat meg kell szüntetni, ha a körülmények már nem indokolják a fenntartásukat.
(1) Abban az esetben, ha Izrael vagy a Közösség azon termékek behozatalát, amelyek alkalmasak a 23. cikkben említett nehézségek előidézésére, olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom alakulásáról való gyors tájékozódás, erről tájékoztatja a másik Felet.
(2) A 22., 23. és 24. cikkben meghatározott esetekben az ott előírt intézkedések meghozatala előtt, a (3) bekezdés d) pontja által érintett esetekben pedig amint lehetséges, az érintett Fél a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében a helyzet alapos megvizsgálásához szükséges minden lényeges információt megad a Társulási Bizottságnak. A megfelelő intézkedések megválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a megállapodás működését. A védintézkedésekről azonnal értesíteni kell a Társulási Bizottságot, és azokról e testületben rendszeres konzultációkat kell tartani, különösen abból a célból, hogy eltöröljék azokat, amint a körülmények ezt lehetővé teszik.
(3) A (2) bekezdés végrehajtására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) ami a 22. cikket illeti, amint az importáló Fél hatóságai a vizsgálatot megkezdték, tájékoztatni kell a Társulási Bizottságot a dömpingügyről. Ha az értesítéstől számított 30 napon belül nem vetettek véget a dömpingnek, vagy nem született más kielégítő megoldás, az importáló Fél megfelelő intézkedéseket hozhat;
b) ami a 23. cikket illeti, az azon cikkben említett helyzetből eredő nehézségeket vizsgálat céljából a Társulási Bizottság elé kell terjeszteni, amely bármely szükséges határozatot meghozhat e nehézségek megszüntetésére. Ha az ügy előterjesztésétől számított 30 napon belül a Társulási Bizottság vagy az exportáló Fél nem hozott határozatot a nehézségek megszüntetésére, vagy nem született más kielégítő megoldás, az importáló Fél megfelelő intézkedéseket hozhat a probléma orvoslására. Ezen intézkedések nem terjedhetnek túl azon a mértéken, ami a keletkezett nehézségek orvoslásához szükséges;
c) ami a 24. cikket illeti, az azon cikkben említett helyzetekből származó nehézségeket vizsgálat céljából a Társulási Bizottság elé kell terjeszteni. A Társulási Bizottság a nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármely határozatot meghozhat. Ha az ügy előterjesztésétől számított 30 napon belül nem hozott határozatot, az exportáló Fél az érintett termék kivitelére vonatkozóan megfelelő intézkedéseket hozhat;
d) ha azonnali cselekvést igénylő rendkívüli körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az érintett Fél a 22., 23. és 24. cikkben meghatározott helyzetekben azonnal a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges óvintézkedéseket hozhat és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet.
Ha a Közösség egy vagy több tagállama, vagy Izrael súlyos fizetésimérleg-nehézségekkel küzd, vagy ilyen nehézségek fenyegetik, a Közösség, illetve Izrael a GATT keretében megállapított feltételeknek és a Nemzetközi Valutaalapról szóló megállapodás VIII. és XIV. cikkének megfelelően olyan korlátozó intézkedéseket hozhat, amelyek korlátozott időre szólnak, és nem léphetnek túl a fizetési mérleg helyzetének orvoslásához szükséges mértéken. A Közösség, illetve Izrael azonnal tájékoztatja a másik felet, és a lehető legrövidebb időn belül benyújtja a másik Félnek az intézkedések megszüntetésének ütemtervét.
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, az állatok és a növények egészségének és életének védelme; a művészi, történelmi és régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdon védelme, vagy az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. E tilalmak vagy korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
E cím alkalmazásában a „származó termék” fogalmát és az azokra vonatkozó közigazgatási együttműködés módszereit a 4. Jegyzőkönyv határozza meg.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás hatályát kiterjesztik az egyik Fél vállalkozásainak a másik Fél területén való letelepedésének szabadságára és az egyik Fél vállalkozásai részéről a másik Fél területén a szolgáltatások fogyasztói számára történő szolgáltatásnyújtás liberalizálására.
(2) A Társulási Tanács megteszi a szükséges ajánlásokat az (1) bekezdésben leírt cél elérésére. Az ilyen javaslatok megtételekor a Társulási Tanács figyelembe veszi a kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánás nyújtásával és a Szolgáltatások Kereskedelméről Szóló Általános Egyezményben (a továbbiakban: GATS), különösen annak V. cikkében a Felek vonatkozásában előírt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban szerzett múltbeli tapasztalatokat.
(3) E cél elérésének első értékelését Társulási Tanács a megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb három évvel végzi el.
(1) Kezdetben minden Fél megerősíti a GATS-ból származó kötelezettségeit, különösen azon kötelezettségét, hogy kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánást nyújtson azon szolgáltatási ágazatokban, amelyekre e kötelezettség kiterjed.
(2) A GATS-nak megfelelően, a legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik:
a) a GATS V. cikkében meghatározott típusú megállapodás feltételei alapján valamely Fél által nyújtott előnyökre vagy egy ilyen megállapodás alapján hozott intézkedésekre;
b) a GATS-hoz valamely Fél által csatolt, a legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivételek jegyzékével összhangban nyújtott más előnyökre.
E megállapodás rendelkezéseinek keretében, és a 33. és 34. cikk rendelkezéseire is figyelemmel tilos a tőkemozgás korlátozása egyfelől a Közösség, másfelől Izrael között, és tilos az állampolgárság vagy az állampolgárok lakóhelye alapján, vagy az ilyen tőke befektetésének helye alapján történő megkülönböztetés.
Az áruk, személyek, szolgáltatások, vagy tőke mozgásával kapcsolatos folyó fizetések e megállapodás keretén belül mentesek minden korlátozástól.
E megállapodás más rendelkezéseire, valamint a Közösség és Izrael más nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel a 31. és 32. cikk rendelkezései nem sértik semmilyen olyan korlátozás alkalmazását, amely e megállapodás hatálybalépésének időpontjában a Felek közötti közvetlen befektetéssel járó tőkemozgás - beleértve az ingatlanba, alapításba, pénzügyi szolgáltatások nyújtásába vagy értékpapírok tőkepiacokra történő bevezetésbe történő befektetést - tekintetében fennáll. Ez azonban nem érinti a Közösségben letelepedett személyek izraeli, vagy az Izraelben letelepedett személyek közösségbeli befektetéseinek és az azokból származó minden nyereségnek a külföldre utalását.
Amennyiben, rendkívüli körülmények között, a Közösség és Izrael közötti tőkemozgások súlyos nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a Közösség vagy Izrael árfolyam- vagy monetáris politikájának működésében, a Közösség illetve Izrael a GATS keretén belül megállapított feltételeknek és a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya VIII. és XIV. cikkének megfelelően legfeljebb hat hónapra védintézkedéseket hozhat a Közösség és Izrael közötti tőkemozgások tekintetében, ha az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van.
A Felek intézkedéseket tesznek a WTO keretében kötött közbeszerzési megállapodásban közösen és kölcsönösen foglaltakon túlmenően közbeszerzési piacaik, valamint a közüzemi ágazatban az áruk, felszerelések és szolgáltatások beszerzésével foglalkozó vállalkozások közbeszerzési piacai kölcsönös megnyitása céljából.
(1) A megállapodás megfelelő működésével összeegyeztethetetlenek a következők, amennyiben a Közösség és Izrael közötti kereskedelmet érinthetik:
a) minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek a célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;
b) egy vagy több vállalkozás erőfölénnyel való visszaélése a Közösség vagy Izrael területének egészén vagy jelentős részén;
c) minden olyan állami támogatás, amely torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget, azáltal hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes áruk termelését.
(2) A Társulási Tanács a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül elfogadja az (1) bekezdés végrehajtásához szükséges szabályokat.
E szabályok elfogadásáig a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás rendelkezései alkalmazandók az (1) bekezdés c) pontjának végrehajtási szabályaként.
(3) Mindkét Fél biztosítja az átláthatóságot az állami támogatások terén, többek között oly módon, hogy évente tájékoztatja a másik felet a nyújtott támogatás teljes összegéről és megoszlásáról, valamint - a másik Fél kérésére - a támogatási rendszerekről. Az egyik Fél kérésére a másik Fél tájékoztatást ad az egyedi állami támogatásokról is.
(4) A II. cím 3. fejezetében említett mezőgazdasági termékek tekintetében az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.
(5) Ha a Közösség vagy Izrael úgy véli, hogy valamely magatartás ellentétes az (1) bekezdés rendelkezéseivel és:
- az esettel a (2) bekezdésben említett végrehajtási szabályok alapján nem foglalkoznak megfelelően, vagy
- nincsenek ilyen szabályok, és az ilyen magatartás a másik Fél érdekeit komolyan sérti, vagy ezzel fenyeget, vagy a másik Fél hazai iparának, ideértve annak szolgáltatóiparát is, jelentős kárt okoz vagy ilyen kár okozásával fenyeget, a Társulási Bizottságban történt konzultáció után vagy az ügy konzultáció céljából történt beterjesztését követő 30 munkanap elteltével megfelelő intézkedéseket hozhat. Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetetlen magatartások esetén, az ilyen megfelelő intézkedéseket, ha azokra a GATT alkalmazandó, csak a GATT-ban, illetve más - a GATT keretében tárgyalt és a Felek között alkalmazandó - vonatkozó szerződésben meghatározott eljárásokkal összhangban és feltételek szerint lehet meghozni.
(6) A (2) bekezdéssel összhangban elfogadott eltérő rendelkezések sérelme nélkül, a Felek a szakmai és üzleti titok védelme által megkívánt korlátozások figyelembevételével folytatják az információcserét.
(1) A tagállamok és Izrael fokozatosan kiigazítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak biztosítása érdekében, hogy az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére az áruk beszerzési és forgalmazási feltételeire vonatkozóan a tagállamok és Izrael állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.
(2) A Társulási Bizottságot tájékoztatni kell az e célkitűzés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.
A közvállalkozások és a különleges vagy kizárólagos jogokkal bíró vállalkozások tekintetében a Társulási Tanács e megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik évtől kezdve biztosítja, hogy nem kerülnek elfogadásra vagy fenntartásra olyan intézkedések, amelyek a Felek érdekeivel ellentétes mértékben torzítják a Közösség és Izrael közötti kereskedelmet. E rendelkezés nem gátolhatja sem jogi eszközökkel, sem ténylegesen azon különleges feladatok végrehajtását, amelyekkel e vállalkozásokat megbízták.
(1) E cikk és a VII. melléklet rendelkezéseinek értelmében a Felek biztosítják a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony oltalmát, a legszigorúbb nemzetközi szabványokkal összhangban, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.
(2) A Felek rendszeresen felülvizsgálják e cikk és a VII. melléklet végrehajtását. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén olyan problémák merülnének fel, amelyek befolyásolják a kereskedelem feltételeit, bármelyik Fél kérésére sürgős konzultációkat tartanak a Társulási Bizottságban azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásokat találjanak.
A Felek vállalják az együttműködés élénkítését a tudomány és a technológia terén. Az e cél végrehajtását szolgáló részletes intézkedéseket az e célból kötött külön megállapodásokban állapítják meg.
A Közösség és Izrael vállalják, hogy fokozzák a gazdasági együttműködést kölcsönös előnyükre és viszonosság alapján, a megállapodás általános céljainak megfelelően.
(1) Az együttműködés elsősorban a Közösség és Izrael gazdaságának közeledése szempontjából fontos ágazatokra, illetve a növekedést vagy foglalkoztatást biztosító ágazatokra összpontosít. Az együttműködés fő területeit - más, a Felek számára érdeklődésre számot tartó területeken történő együttműködés lehetőségének sérelme nélkül - a 44-57. cikk határozza meg.
(2) A környezet és az ökológiai egyensúly megőrzését figyelembe kell venni a gazdasági együttműködés különböző területeinek megvalósítása során, amelyek szempontjából az releváns.
A gazdasági együttműködés különösen az alábbiak által valósul meg:
a) a Felek közötti rendszeres gazdasági párbeszéd, amely kiterjed a gazdaságpolitika minden területére és különösen az adópolitikára, a fizetésimérleg- és monetáris politikára, és fokozza a gazdaságpolitikával foglalkozó hatóságok közötti szoros együttműködést a saját illetékességi területükön, a Társulási Tanácsban, vagy a Társulási Tanács által megjelölt bármely egyéb fórumon;
b) információk és elképzelések rendszeres cseréje az együttműködés minden területén, beleértve a tisztségviselők és szakértők találkozóit;
c) tanácsadás, szakértelem átadása és képzés;
d) együttes fellépések, például szemináriumok és munkaértekezletek megvalósítása;
e) technikai, igazgatási és szabályozási segítségnyújtás;
f) az együttműködéssel kapcsolatos információ terjesztése.
A Felek támogatják a regionális együttműködés elősegítését szolgáló intézkedéseket.
A Felek különösen a következő területeken mozdítják elő az együttműködést:
- ipari együttműködés a közösségi és izraeli gazdasági szereplők között, beleértve Izraelnek a vállalkozások közeledésére és a decentralizált együttműködésre irányuló közösségi hálózatokhoz való hozzáférését,
- az izraeli ipari termelés diverzifikációja,
- együttműködés kis- és középvállalkozások között a Közösségben és Izraelben,
- könnyebb hozzáférés a befektetésfinanszírozáshoz,
- információ- és segítségnyújtás,
- az innováció ösztönzése.
A Felek különösen a következőkre összpontosítják az együttműködést:
- a termelés diverzifikálására alkalmazott politikáik támogatása,
- a környezetbarát mezőgazdaság előmozdítása,
- önkéntes alapon létrejövő szorosabb kapcsolatok az izraeli és a közösségi üzleti vállalkozások, szakmai és szakszövetségek és szervezetek között,
- technikai segítségnyújtás és képzés,
- a növény- és állat-egészségügyi szabványok harmonizálása,
- integrált vidékfejlesztés, beleértve az alapszolgáltatások és a kapcsolódó gazdasági tevékenységek fejlesztését,
- a vidéki régiók közötti együttműködés, a vidékfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok és know-how cseréje.
A Felek célul tűzik ki, hogy csökkentik a különbségeket a szabványosítás és megfelelőségértékelés terén. E célból a Felek adott esetben megállapodásokat kötnek a megfelelőségértékelés területén megvalósuló kölcsönös elismerésről.
A Felek együttműködésük keretében, adott esetben megállapodások kötésével, közös szabályokat és szabványokat fogadnak el többek között a számvitelre, valamint a banki, biztosítási és egyéb pénzügyi ágazatok felügyeleti és szabályozási rendszereire vonatkozóan.
(1) A kereskedelemre vonatkozó rendelkezések betartása érdekében a Felek elkötelezik magukat a vámügyi együttműködés kialakítása mellett. E célból párbeszédet alakítanak ki vámügyekben.
(2) Az együttműködés középpontjában a vámeljárások egyszerűsítése és számítógépesítése áll, mely különösen a szakemberek közötti információcsere és szakképzés formájában történik.
(3) Az e megállapodásban meghatározott más együttműködési formák, különösen a kábítószer és a pénzmosás elleni küzdelemre irányulók sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak az 5. jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően.
(1) A fenntartható fejlődés biztosításának és a regionális környezetvédelmi projektek előmozdításának céljával a Felek elősegítik az együttműködést a környezet romlásának megakadályozásával, a szennyezés ellenőrzésével és a természeti erőforrások racionális felhasználásának biztosításával kapcsolatos feladatok terén.
(2) Az együttműködés középpontjában különösen a következők állnak:
- el sivatagosodás,
- a földközi-tengeri víz minősége és a tengeri környezet szennyezésének ellenőrzése és megakadályozása,
- hulladékgazdálkodás,
- szikesedés,
- érzékeny tengerparti területek környezetgazdálkodása,
- környezeti oktatás és tudatosság,
- fejlett környezetgazdálkodási eszközök, környezetfigyelési módszerek és -felügyelet alkalmazása, beleértve a környezetvédelmi információs rendszerek (EIS) és a környezeti hatásvizsgálat használatát,
- az ipari fejlődés hatása a környezetre általában és az ipari létesítmények biztonságára különösen,
- a mezőgazdaság hatása a talaj- és vízminőségre.
(1) A Felek úgy ítélik meg, hogy a globális felmelegedés és a fosszilis tüzelőanyag-források kimerülése az emberiséget súlyosan veszélyeztető tényezők. A Felek ezért együttműködnek a megújuló energiaforrások fejlesztésének, az energiaforrások környezetszennyezést korlátozva történő felhasználása és az energiával való takarékosság elősegítése céljából.
(2) A Felek törekednek az olyan intézkedések elősegítésére, amelyek célja a regionális együttműködés támogatása olyan ügyekben, mint a gáz, az olaj és az áram továbbítása.
A Felek kölcsönös előnyükre előmozdítják az együttműködést az információs infrastruktúrák és a távközlés fejlesztésében. Az együttműködés középpontjában elsősorban a kutatással és technológiai fejlesztéssel, a szabványok harmonizálásával és a technológiák korszerűsítésével kapcsolatos intézkedések állnak.
(1) A Felek előmozdítják az együttműködést a közlekedés és közlekedési infrastruktúra terén, hogy mind kétoldalú, mind regionális szinten fejlesszék a személyek és áruk mozgásának hatékonyságát.
(2) Az együttműködés középpontjában különösen a következők állnak:
- nagyfokú biztonság elérése a tengeri és légi szállításban; e célból a Felek szakértői szintű konzultációkat alakítanak ki információcsere céljából,
- a műszaki felszerelés szabványosítása különösen a kombinált, multimodális szállítás és az áruátrakás terén,
- közös technológiai és kutatási programok előmozdítása.
A Felek információt cserélnek a tervezett idegenforgalmi fejlesztésekről, valamint az idegenforgalmi marketingprojektekről, idegenforgalmi bemutatókról, kiállításokról, konferenciákról és kiadványokról.
A Felek minden tőlük telhető erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy közelítsék egymáshoz megfelelő jogszabályaikat, e megállapodás végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
(1) A Felek különösen az alábbi céllal működnek együtt:
- a kábítószerek és pszichotróp anyagok szállításának és tiltott kereskedelmének megakadályozását célzó politikák és intézkedések hatékonyságának javítása és az e termékekkel való visszaélés csökkentése,
- kereslet csökkentésére irányuló közös fellépés ösztönzése,
- annak megakadályozása, hogy a Felek pénzügyi rendszereit általában bűncselekményekből és különösen kábítószer-kereskedelemből származó tőke mosására használják.
(2) Az együttműködés az alábbiakkal kapcsolatos információcsere és adott esetben közös intézkedés formájában történik:
- nemzeti jogszabályok kidolgozása és végrehajtása,
- prekurzorok kereskedelmének figyelemmel kísérése,
- szociális és egészségügyi intézmények és információs rendszerek létrehozása és megfelelő projektek - köztük képzési és kutatási projektek - végrehajtása,
- a lehető legszigorúbb nemzetközi szabályok, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) és a Kémiai Akció Munkacsoport (CATF) által elfogadott szabályok alkalmazása a pénzmosás és a kémiai prekurzorokkal való visszaélés elleni küzdelemben.
(3) A Felek együttesen, saját jogszabályaikkal összhangban meghatározzák az e célok eléréséhez szükséges megfelelő stratégiákat és együttműködési módszereket. A közös intézkedésektől eltérő intézkedések konzultáció és szoros együttműködés tárgyát képezik. A megfelelő köz- és magánszektorbeli testületek a saját hatáskörüknek megfelelően részt vehetnek ezen intézkedésekben együttműködve Izrael, a Közösség és annak tagállamai illetékes hatóságaival.
A Felek különösen a következő céllal működnek együtt:
- a bevándorlási politikákat érintő, kölcsönösen fontos területek meghatározása,
- az olyan intézkedések hatékonyságának növelése, amelyek az illegális bevándorlás megelőzésére vagy meggátolására irányulnak.
(1) A Felek vállalják az együttműködés kölcsönös előnyükre történő előmozdítását az audiovizuális ágazatban.
(2) A Felek lehetőségeket keresnek arra, hogy Izraelt bekapcsolják e terület közösségi kezdeményezéseibe, ily módon lehetővé téve az együttműködést olyan területeken, mint a koprodukció, képzés, fejlesztés és forgalmazás.
A Felek előmozdítják az együttműködést az oktatás, a képzés és a fiatalok csereprogramjai terén. Az együttműködés területei különösen a következőket foglalhatják magukban: fiatalok csereprogramjai, egyetemek és más oktatási/képzési intézmények közötti együttműködés, nyelvi képzés, fordítás és saját kultúráik jobb kölcsönös megértését előmozdító más módok.
A Felek előmozdítják a kulturális együttműködést. Az együttműködés területei különösen a következőket foglalhatják magukban: fordítás, műalkotások és művészek cseréje, történelmi és kulturális műemlékek és műemléki területek megőrzése és restaurálása, kulturális téren dolgozó személyek képzése, Európára irányuló kulturális rendezvények szervezése, kölcsönös tudatosság kialakítása és a kiemelkedő kulturális eseményekkel kapcsolatos információ terjesztéséhez való hozzájárulás.
A Felek előmozdítják a tájékoztatás és kommunikáció terén a számukra kölcsönösen fontos tevékenységeket.
Az együttműködés megvalósítására különösen a következő utakon kerül sor:
a) rendszeres párbeszéd a Felek között;
b) információk és vélemények rendszeres cseréje az együttműködés minden területén, beleértve a tisztségviselők és szakértők találkozóit;
c) tanácsadás, szakértelem átadása és képzés;
d) együttes fellépések, például szemináriumok és munkaértekezletek végrehajtása;
e) műszaki, igazgatási segítség, valamint segítség a jogszabályok kidolgozása terén;
f) az együttműködési kezdeményezésekkel kapcsolatos információ terjesztése.
(1) A Felek minden, számukra kölcsönösen fontos szempontot érintő kérdésről párbeszédet folytatnak. A párbeszéd különösen a posztindusztriális társadalmak szociális problémáival kapcsolatos kérdéseket érinti, mint például a munkanélküliség, a fogyatékossággal élő személyek rehabilitációja, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, a munkakapcsolatok, a szakképzés, munkahelyi biztonság és higiénia stb.
(2) Az együttműködés szakértői találkozókon, szemináriumokon és munkaértekezleteken keresztül történik.
(1) A valamely tagállam területén jogszerűen foglalkoztatott izraeli munkavállalókra, valamint az ott jogszerűen lakóhellyel rendelkező családtagjaikra vonatkozó szociális biztonsági rendszerek koordinálására, az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és szabályokra is figyelemmel a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
- az ilyen munkavállalók által a különböző tagállamokban teljesített biztosítási időket, munkaviszonyban eltöltött vagy tartózkodási időszakokat összesítik az öregségi nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság megállapítása céljából, valamint az őket és családtagjaikat megillető egészségügyi ellátás céljából,
- valamennyi öregségi, túlélő hozzátartozói, munkahelyi baleseti, foglalkozási betegség vagy rokkantság miatti nyugdíj és támogatás - a nem járulékalapú ellátások kivételével - szabadon átutalható Izraelbe a fizetésre kötelezett tagállam(ok) jogszabályai szerinti árfolyamon,
- az érintett munkavállalók fent említett családtagjaik után családi támogatásokat kapnak.
(2) Izrael a területén jogszerűen foglalkoztatott olyan munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, és az ott jogszerűen tartózkodó családtagjaik számára, az Izraelben alkalmazandó feltételekre és szabályokra is figyelemmel az (1) bekezdés második és harmadik francia bekezdésében említett elbánáshoz hasonló elbánást biztosít.
(1) A Társulási Tanács dönt a 64. cikkben foglalt célok végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről.
(2) A Társulási Tanács dönt az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtásához szükséges irányítás és ellenőrzés biztosítása céljából a közigazgatási együttműködés szabályairól.
A Társulási Tanács által a 65. cikknek megfelelően hozott rendelkezések semmilyen módon nem érintik az Izrael és a tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, ha e megállapodások az izraeli állampolgárok, illetve a tagállamok állampolgárai számára kedvezőbb elbánást biztosítanak.
A megállapodással Társulási Tanács jön létre, amely elnökének kezdeményezésére és az eljárási szabályzatában megállapított feltételeknek megfelelően miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal, illetve amikor a körülmények azt megkívánják. A Társulási Tanács megvizsgál minden, a megállapodás keretei között felmerülő nagyobb jelentőségű ügyet, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó más kétoldalú és nemzetközi kérdést.
(1) A Társulási Tanács egyrészt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészt Izrael Állam kormányának tagjaiból áll.
(2) A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályzatát.
(3) A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanács eljárási szabályzatában megállapított rendelkezésekkel összhangban képviseltethetik magukat.
(4) A Társulási Tanács elnöke felváltva az Európai Unió Tanácsának egy tagja, illetve Izrael Állam kormányának egy tagja, a Társulási Tanács eljárási szabályzatában megállapított rendelkezésekkel összhangban.
(1) A Társulási Tanácsnak a megállapodás céljainak elérése érdekében, az abban meghatározott esetekben joga van határozatokat hozni. E határozatok a Felekre kötelezőek, végrehajtásukra a Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket. A Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat is tehet.
(2) A Társulási Tanács határozatait és ajánlásait a Felek közötti egyetértéssel hozza.
(1) A Társulási Tanács hatáskörének tiszteletben tartásával a megállapodással létrejön egy Társulási Bizottság, amely felelős a megállapodásban foglaltak végrehajtásáért.
(2) A Társulási Tanács átruházhatja a Társulási Bizottságra hatásköreinek egészét vagy egy részét.
(1) A Társulási Bizottság, amely tisztviselők szintjén ül össze, egyrészről az Európai Unió Tanácsa tagjainak és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak képviselőiből, és másrészről Izrael Állam kormányának képviselőiből áll.
(2) A Társulási Bizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát.
(3) A Társulási Bizottság elnöke felváltva az Európai Unió Tanácsa elnökségének egy képviselője, illetve Izrael Állam kormányának egy képviselője.
(1) A Társulási Bizottság jogosult határozatokat hozni a megállapodás igazgatására, valamint azon területeken, ahol a Társulási Tanács átruházta a hatáskörét e bizottságra. E határozatok kötelezőek a Felekre, amelyek megteszik a szükséges intézkedéseket a meghozott határozatok végrehajtására.
(2) A Társulási Bizottság a Felek közötti egyetértéssel hozza a határozatait.
A Társulási Tanács bármely munkacsoportot vagy testületet létrehozhat, amely szükséges a megállapodásban foglaltak végrehajtásához.
A Társulási Tanács minden megfelelő intézkedést meghoz az Európai Parlament és Izrael Állam knesszetje közötti, valamint a Közösség Gazdasági és Szociális Bizottsága és Izrael Gazdasági és Szociális Tanácsa közötti együttműködés és kapcsolatok megkönnyítésére.
(1) Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát a Társulási Tanács elé terjeszthet.
(2) A Társulási Tanács a vitát határozattal rendezheti.
(3) Mindegyik Fél köteles a (2) bekezdésben említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozni.
(4) Abban az esetben, ha nem lehetséges a vitát a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másik Felet választott bíró kijelöléséről; ebben az esetben a másik Fél két hónapon belül köteles második választott bírót kijelölni. Ezen eljárás alkalmazása szempontjából a vitában a Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni. A Társulási Tanács jelöli ki a harmadik választott bírót. A választott bírák határozatukat többségi szavazással hozzák. A vitában érintett mindegyik Fél köteles a választott bírák határozatának végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtenni.
A megállapodásban semmi sem akadályozza a Feleket, hogy olyan intézkedéseket tegyenek:
a) amelyeket szükségesnek tartanak az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információkiadás megakadályozására;
b) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállítására, kereskedelmére vagy védelmi célokra elengedhetetlenül szükséges kutatásra, fejlesztésre vagy előállításra vonatkoznak, feltéve hogy ezen intézkedések nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében;
c) amelyeket szükségesnek tartanak saját biztonságuk érdekében a közrend fenntartását érintő komoly belső zavargások esetén, vagy háború, illetve háborús fenyegetést jelentő komoly nemzetközi feszültség esetén, vagy olyan kötelezettségek teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében vállaltak.
Az e megállapodásban szabályozott területen, és az ebben foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül:
- az Izrael által a Közösség tekintetében alkalmazott intézkedések nem idézhetnek elő megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai, társaságai, illetve cégei között,
- a Közösség által Izrael tekintetében alkalmazott intézkedések nem idézhetnek elő megkülönböztetést Izrael állampolgárai, társaságai, illetve cégei között.
A közvetlen adózás tekintetében, az e megállapodásban foglaltak közül semminek sincs olyan hatása, hogy:
- kiterjessze a valamelyik Fél által valamilyen nemzetközi megállapodásban vagy megegyezésben vállalt kötelezettségek alapján nyújtott pénzügyi előnyöket,
- megakadályozza valamelyik Fél által bármely olyan intézkedés elfogadását vagy alkalmazását, amelynek célja az adókikerülés vagy adókijátszás megakadályozása,
- ellentmondjon bármelyik Fél azon jogának, hogy adójogszabályainak megfelelő rendelkezéseit alkalmazza azon adófizetőkre, akiknek helyzete lakóhelyük tekintetében nem azonos.
(1) A Felek minden általános vagy különös intézkedést megtesznek, amely a megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. Gondoskodnak arról, hogy a megállapodás céljai megvalósuljanak.
(2) Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően - a különlegesen sürgős esetektől eltekintve - meg kell adnia a Társulási Tanácsnak minden olyan megfelelő információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához, a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.
Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Társulási Tanácsot, ahol azokról a másik Fél kérésére konzultációkat kell tartani.
Az 1-5. jegyzőkönyv, valamint az I-VII. melléklet e megállapodás szerves részét képezi. A nyilatkozatok és levélváltások a záróokmányban jelennek meg, amely szintén e megállapodás szerves részét képezi.
E megállapodás alkalmazásában „Felek” a vonatkozó hatáskörükkel összhangban egyrészről a Közösség vagy a tagállamok, vagy a Közösség és annak tagállamai, másrészről Izrael.
A megállapodás határozatlan időre jön létre. Bármelyik Fél, a másik Fél értesítésével, felmondhatja a megállapodást. A megállapodás az ilyen értesítés keltétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.
E megállapodást egyrészről azon területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések alkalmazandók, az e szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Izrael Állam területén.
E megállapodást, amely két-két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd és héber nyelven, és e szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.
(1) E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. E megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást arról, hogy az első bekezdésben említett eljárásnak eleget tettek.
(2) E megállapodás hatálybalépésekor az Európai Közösség és Izrael Állam közötti megállapodás, valamint az egyrészről az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti, 1975. május 11-én Brüsszelben aláírt megállapodás helyébe lép.
Hecho en Bruselas, el veinte de noviembre de mii novecientos noventa y cinco.
Udferdiget i Bruxelles, den tyvende november nitten hundrede og femoghalvfems.
Geschehen zu Brüssel am zwanzigsten November neunzehnhundertfünfundneunzig.
’Eyivs GTI<; Bpu^sXXs<;, gtk; síkogi Nosu|3píou %íkm swiaKÓGia svsvnvxa 7tsvxs.
Doné at Brussels on the twentieth day of November in the year one thousand, nine hundred
and ninety-five.
Fait a Bruxelles, le vingt novembre mii neuf cent quatre-vingt-quinze.
Fatto a Bruxelles, addi venti novembre millenovecentonovantacinque.
Gedaan te Brussel, de twintigste november negentienhonderdvijfennegentig.
Feito em Bruxelas, em vinte de Novembro de mii novecentos e noventa e cinco.
Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentená páiváná marraskuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáviisi.
Som skedde i Bryssel den tjugonde november nittonhundranittiofem.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgié
Für das Königreich Belgien
Cetté signature engage également la Communauté francaise, la Communauté flamandé, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamandé et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franstalige
Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het
Brussel se Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
Pá Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland Tia rnv EXkr\viKÍ\ AnuoKpaTÍa Por el Reino de Espana Pour la République francaise Thar cheann na hEireann
For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain
and Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europaeiske Faellesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
Tia xi<; Eupco7iaiKS(; Koivórnxsí;
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunitá europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
Pá Europeiska gemenskapernas vágnar
| KN-kód | Megnevezés | |
| ex3502 | Albuminok, albuminátok és más albuminszármazékok | |
| ex3502 10 | - Tojásfehérje: | |
| - - Más: | ||
| 3502 10 91 | - - - szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban) | |
| 3502 10 99 | - - - Másféle | |
| ex3502 90 | - Más: | |
| - - Albuminok, a tojásfehérje kivételével: | ||
| - - - Tejfehérje (laktalbumin): | ||
| 3502 90 51 | - - - - szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban) | |
| 3502 90 59 | - - - - Másféle |
| KN-kód | Megnevezés | |
| 0403 | Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával, ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is: | |
| 0403 10 51-től 0403 10 99-ig | - Joghurt, ízesítés, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is | |
| 0403 90 71-től 0403 90 99-ig | - Más, ízesítés, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is | |
| 0710 40 00 | Csemegekukorica (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva | |
| 0711 90 30 | Csemegekukorica ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban | |
| ex1517 | Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói élelmezési célra alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével: | |
| 1517 10 10 | - Margarin, a folyékony margarin kivételével, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tej zsírtartalommal | |
| 1517 90 10 | - Más, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tej zsírtartalommal | |
| ex1704 | Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül; a 1704 90 10 KN-kód alá tartozó, 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú, más anyag hozzáadása nélküli édesgyökér-kivonat kivételével | |
| 1806 | Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény | |
| ex1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszerkészítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 50 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 10 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz, kivéve a 1901 90 91 KN-kód alá tartozó készítményeket | |
| ex1902 | Tészta, a 1902 20 10 és 1902 20 30 KN-kód alá tartozó töltött tészták kivételével; kuszkusz elkészítve is | |
| 1903 | Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, rostált és hasonló formában | |
| 1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, előfőzve vagy másképp elkészítve | |
| 1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék | |
| 2001 90 30 | Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva | |
| 2001 90 40 | Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, élelmezési célra alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva | |
| 2004 10 91 | Burgonya liszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva | |
| 2004 90 10 | Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva | |
| 2005 20 10 | Burgonya liszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva | |
| 2005 80 00 | Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva | |
| 2008 92 45 | Pirítatlan gabonapehely alapú müzli típusú készítmény | |
| 2008 99 85 | Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével, másképpen elkészítve vagy tartósítva, alkohol vagy cukor hozzáadása nélkül | |
| 2008 99 91 | Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, élelmezési célra alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, más módon elkészítve vagy tartósítva, alkohol vagy cukor hozzáadása nélkül | |
| 2101 10 98 | Kávén alapuló készítmények | |
| 2101 20 98 | Teán, matéteán alapuló készítmények | |
| 2101 30 19 | Pörkölt pótkávék a pörkölt cikória kivételével | |
| 2101 30 99 | Pörkölt pótkávék - kivéve a pörkölt cikória - kivonata, eszenciája és koncentrátuma | |
| 2102 10 31-től 2102 10 39-ig | Sütőélesztők | |
| ex2103 | Mártás és ennek előállítására szolgáló készítmény: | |
| - - - Majonéz | ||
| 2105 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is | |
| ex2106 | Másutt nem említett vagy be nem sorolt élelmiszer-készítmények, a 2106 10 20 és 2106 90 92 KN-kód alá tartozók kivételével és az ízesített vagy színezett cukorszirup kivételével | |
| 2202 90 91 2202 90 95 2202 90 99 | Alkoholmentes italok, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével, amelyek a 0401-0404 KN-kód alá tartozó termékeket vagy a 0401-0404 KN-kód alá tartozó termékekből nyert zsiradékokat tartalmaznak | |
| 2905 43 00 | Mannit |
