Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában
1. központi államigazgatási szervek területi szerve: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szerve,
2. rendvédelmi szerv: a Ksztv. szerinti rendvédelmi szerv, valamint annak területi szerve.
2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.
(3) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll.
(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
(3) A törzshivatal és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.
(4) A Kormány rendeletben állapítja meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok gazdálkodására vonatkozó szabályokat.
4. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratát a miniszterelnök adja ki.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki.
5. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A szakigazgatási szerv, továbbá a törvény vagy kormányrendelet alapján a szakigazgatási szerv önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.
6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján irányítja.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
(3) Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök közül egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(4) A szakigazgatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője (a továbbiakban: szakmai irányító szerv vezetője) gyakorolja.
7. § (1) A kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével gyakorolja.
(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.
(3) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító szerv vezetőjének közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(4) A szakmai irányító szerv vezetője a szakigazgatási szerv tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.
8. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter ellátja a központi államigazgatási szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplő, a fővárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenőrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait.
9. § A fővárosi és megyei kormányhivatal Kormány által rendeletben meghatározott egyes funkcionális feladatait, valamint azok irányítását a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.
10. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.
(2) A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
(3) Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik.
(4) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(5) A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:
a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e) választójogának elvesztésével,
f) összeférhetetlenségének megállapításával.
(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
11. § (1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 28-szorosában – állapítja meg.
(4) A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.
12. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.
(2) A kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti.
(3) A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(4) Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
13. § (1) A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.
(2) Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik
(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
14. § (1) A szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges.
(2) A szakigazgatási szerv vezetője minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
(3) A szakigazgatási szervek vezetője feletti munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
15. § (1) A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni javasolt személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek.
16. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.
(2) A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől – az egyedi ügyek kivételével – adatokat, felvilágosítást kérni.
(3) A központi államigazgatási szervek területi szervei – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával – a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.
(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jogkörébe tartoznak.
(5) Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
17. § (1) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma.
(2) Az államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(3) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.
18. § A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei
a) vezetőinek kinevezését és felmentését,
b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést,
c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.
19. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratokba betekinthet.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél – törvénysértés észlelése esetén – egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a feladatkörrel rendelkező miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét.
(4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslata alapján a Kormány az Alkotmány 35. § (4) bekezdése szerint jár el.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az feladata ellátásához szükséges.
20. § A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés 1) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § d) és e) pontjában, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c) és d) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszternek az Ötv. 96/A. §-ában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/M. § c)–e) pontjában, a Kormány által kijelölt miniszternek a Nektv. 60/N. § a) pontjában, valamint a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek a Nektv. 60/O. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,
b) a szakigazgatási szerveket érintő funkcionális feladatokat lát el,
c) – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,
d) – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltságáról,
e) közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el,
f) ügyfélszolgálatot működtethet,
g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
21. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, működésére és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a szakigazgatási szerveket,
c) a törzshivatal és a szakigazgatási szervek irányításának részletes szabályait,
d) a szakmai irányító szerv vezetőjét,
e) a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint az azok irányítását ellátó szervet vagy szerveket,
f) a fővárosi és megyei kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat
rendeletben határozza meg.
22. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 27. §, a 40. § (1) és (4) bekezdése, a 42. § és a 64. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) A 89. § 2010. december 31-én lép hatályba.
(4) Az 1–9., 11., 12., 14–19., 21–24., 26–41., 43–57., 59., 60., 62., 63. és 65. alcím, a 21. §, a 23. §, a 40. § (2) és (3) bekezdése, a 41. §, a 69. §, a 86–88. §, a 103. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
23. § (1) A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódja.
(2) A fővárosi kormányhivatal a fővárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.
24. § (1) Az Igazságügyi Hivatalnál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésével egyidejűleg kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulásáról az érintetteket a munkáltató az átalakulást követő tizenöt napon belül tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya, ha a munkáltató a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormánytisztviselői jogviszonyt az igazságügyi alkalmazottal. Ebben az esetben az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony a törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik, az igazságügyi alkalmazott pedig az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-a szerinti végkielégítésre válik jogosulttá. A jogviszony megszűnéséről az igazságügyi alkalmazottat a munkáltatónak 15 napon belül írásban értesíteni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető és ennek érdekében az igazságügyi alkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony munkajogviszonnyá alakul át, ha az igazságügyi alkalmazott a munkakörére tekintettel a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem állhat kormánytisztviselői jogviszonyban. Ebben az esetben az igazságügyi alkalmazott átalakulás utáni munkabére legfeljebb az azonos szolgálati idővel rendelkező kormányzati ügykezelő alapilletményének megfelelő összegben határozható meg azzal, hogy a havi munkabér megállapítása során a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítéseket is figyelembe kell venni. Az illetmény összegével kapcsolatos tájékoztatást a jogviszony átalakulást követő 15 napon belül meg kell adni.
(5) A jogviszony átalakulásának időpontjában felmentési vagy lemondási idejét töltő igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya, illetve a jogviszonyát közös megegyezés alapján megszüntető igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá.
25. § (1) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulását követő tizenöt napon belül az igazságügyi alkalmazottat a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni és illetményét meg kell állapítani.
(2) Az Igazságügyi Hivatal által vezetett személyi nyilvántartás adatait a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony átalakulását követő 15 napon belül köteles a közszolgálati alapnyilvántartásban átvezetni, és a személyi nyilvántartásban szereplő egyéb adatok megsemmisítéséről gondoskodni.
(3) Határozatlan időtartamú igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.
(4) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselő igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az államigazgatási szervnél töltötte volna el.
(5) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A pártfogó felügyelő esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a gyámhivatalnál megszakítás nélkül köztisztviselőként és más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként eltöltött idő is. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett kormánytisztviselő esetében kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.
(6) Az igazságügyi alkalmazott korábbi vezetői beosztása e törvény hatálybalépésével egyidejűleg vezetői munkakörré alakul át; az Igazságügyi Hivatal
a) főigazgatója helyettes államtitkári illetményre és juttatásra,
b) főigazgató-helyettese főosztályvezetői illetményre,
c) főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, igazgatója és igazgatóhelyettese főosztályvezető-helyettesi illetményre,
d) osztályvezetője, osztályvezető-helyettese, titkárságvezetője, pártfogói foglalkoztató vezetője és csoportvezetője osztályvezetői illetményre
jogosult.
26. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi jogviszonyok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.
(2) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
27. § E törvény 64. alcíme az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
28. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:]
„o) a vagyonátadó bizottságnak, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vagyonátadás és a használat tárgyában hozott határozatát,”
29. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/A. §-ában a „hatályban volt” szövegrész helyébe az „alkalmazandó” szöveg lép.
30. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § A Pp.-nek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 29. §-ával módosított 339/A. §-a a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.”
31. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont k) alpontja.
32. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
33. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1)–(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3) bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
34. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.
35. § Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 50. § (1) bekezdésében a „bíróságok” szövegrészek helyébe a „bíróságok és a közigazgatási hatóságok” szöveg lép.
36. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 8. §-ában a „betöltő vagy államtitkár” szövegrész helyébe a „betöltő, államtitkár vagy kormánymegbízott” szöveg lép.
37. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következő 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter
a) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket,
b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását.”
(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése”
(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban levő földek, erdők, más ingatlanok, vizek, valamint az összes természetvédelem alatt álló területek és műemlékileg védett épületek, építmények, területek, továbbá a közművek létesítményei, az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetek vagyonának önkormányzati tulajdonba adásáról, az önkormányzat és a vállalatok közötti megosztásáról, valamint a vagyoni terhek rendezéséről a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve dönt.
(4) A vagyonátadásig a (3) bekezdésben említett vagyontárgyak csak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a természeti vagy műemléki értékük miatt védett vagyontárgyak esetében a természetvédelemért, illetve a kultúráért felelős miniszter hozzájárulásával forgalomképesek.”
(4) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igénye 1995. április 1-jétől bírósági eljárásban érvényesíthető.”
38. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (2) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási hivatal)” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 33/A. § (1) bekezdés i) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 33/A. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 52. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 59. §-ában a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg, 63/C. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 68/B. § (2) bekezdésében a „fővárosi vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 92/A. § (1) bekezdésében az „a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg, 92/C. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 95. § a) pontjában a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg, a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 96. § c) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 97. § a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely” szöveg, 98. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 99. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 99. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 105. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez” szöveg, 107. § (5) és (6) bekezdésében a „vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
39. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 11. § (2) és (3) bekezdése, 92/A. § (1) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott” szövegrész, 96. § a) és b) pontja, 98. § (1) bekezdése, 98. § (2) bekezdés c) pontja, 100. §-a, 103. § (3) bekezdése és 109. §-a.
40. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]
„36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás.”
(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály – az egyéb eljárási költségek tételes megjelölésével – rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költségek beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály – a díj összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett – rendelkezhet úgy, hogy a díjba valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költség beleszámít.
(3b) A díj összegének alapjául szolgáló költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján közzéteszi.”
(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. alcímével megállapított 67. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint módosított 67. § (2) bekezdését a módosítások hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 99/B. §-sal egészül ki:
„99/B. § A Mellékletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. alcímével hatályon kívül helyezett XV. pont 3. alpontját a hatályvesztést megelőzően indult eljárásokban alkalmazni kell.”
41. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében az „az érdekelt” szövegrész helyébe az „a szakmai tevékenység irányításáért felelős” szöveg lép.
42. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontjában a „, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás” szövegrész és a Melléklet XV. pont 3. alpontja.
43. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 145. § (5) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
44. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 16. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 16. § (4) bekezdésében „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságot” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg lép.
45. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 28. §-át megelőző III. fejezetcím helyébe a következő fejezetcím lép:
„A VAGYONÁTADÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI”
(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A polgármester, főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kérésére rendelkezésre bocsátja a döntéséhez szükséges adatokat, iratokat.”
(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vagyon önkormányzat tulajdonába adásáról és az önkormányzat tulajdonjogának más önkormányzat, illetve állam részére történő átadásáról, valamint a használati jog átadásáról hozott hatósági határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(4) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság megszűnik, feladatait 2011. január 1-jét követően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(3) A megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok előtt folyamatban lévő ügyekben, továbbá ha a bíróság a vagyonátadó bizottság döntését hatályon kívül helyezi és az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi, akkor a megismételt eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jár el.”
46. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság (a továbbiakban: bizottság)” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 2. § (1) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 2. § (5) bekezdésében a „fővárosi vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1), (3)–(5) bekezdésében, 12. § (4)–(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)–(3) bekezdésében, 30. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. §-ában, 50. §-ában a „bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 11. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 32. §-ában, 33. § (1) bekezdésében a „bizottság” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
47. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (4) bekezdésében az „és a közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe az „, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnél” szöveg, 30/B. § (1) bekezdés c) pontjában, 64/A. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/B. § (4) és (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv” szöveg, 62. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei” szöveg, az „ellenőrzi” szövegrész helyébe az „ellenőrzik” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában, 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
48. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közalkalmazotti jogviszony megszűnik.]
„d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik,”
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 25/D. §-sal egészül ki:
„25/D. § Külön törvény rendelkezik a közalkalmazott jogviszonyának átalakulásáról abban az esetben, amikor jogszabály rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) szervezeti vagy jogállás változása miatt a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül.”
49. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalét” szövegrész helyébe a „kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét” szöveg lép.
50. § Hatályát veszti az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 13. § (2) bekezdése.
51. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az adatvédelmi biztos a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában határozatot hoz, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt – az elektronikus kapcsolattartásra és a felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.”
52. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 24/A. § (1) bekezdésében az „intézkedéseire” szövegrész helyébe az „intézkedéseire – a 25. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel –” szöveg lép.
53. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője” szöveg lép.
54. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
55. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.
56. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. § (2) és (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/B. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/F. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 30/O. § (1) bekezdésében, 60/H. § (1) bekezdésében, 60/I. § (1)–(4) bekezdésében, 60/J. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 60/M. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 60/H. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 60/J. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „közgazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
57. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 84. § (3) bekezdésében és 93. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnél” szöveg lép.
58. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban vagy végzésben” szöveg lép.
59. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az” szöveg, 88. § (2) bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az” szöveg, 88/C. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
60. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
61. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg lép.
62. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „területileg illetékes közigazgatási hivatallal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szöveg lép.
63. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint 7. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A külpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén a kérelmet továbbítja a légiközlekedési hatóságnak.
(1a) A légiközlekedési hatóság a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság, továbbá a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával engedélyezi a külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülését.
(1b) A légiközlekedési hatóság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
64. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 10/A. § (4) bekezdésében a „felett a közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, az „esetében a közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „esetében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. § (11) és (15) bekezdésében, 15/B. § (10) és (13) bekezdésében, 16. § (10)–(12) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg, 16. § (14) bekezdésében, 23/C. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „közigazgatási hivataloknak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.
65. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) bekezdés g) pontjában a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
66. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény hatálya]
„c) az igazságügyi szakértői intézménnyel (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)”
[létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.]
67. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 19. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A szolgálati viszony megszűnik]
„h) külön törvény rendelkezése folytán.”
68. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett igazságügyi alkalmazott esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.”
69. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivataloknál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, 103/A. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg lép.
70. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 4/A. §-a,
c) 6. § (1) bekezdésében az „a pártfogó felügyelői asszisztens,” szövegrész,
d) 11. § (5) bekezdésében az „és pártfogó felügyelőnek” szövegrész,
e) 13. § (2) bekezdése,
f) 13. § (5) bekezdésében, 97. § (2) bekezdésében, 103. § (1) bekezdésében, 113. § (1) bekezdésében és 4. mellékletében az „a pártfogó felügyelő,” szövegrész,
g) 100. § (3) bekezdésében az „– a pártfogó felügyelő esetében a gyámhivatalnál köztisztviselőként, illetve más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként –,” szövegrész,
h) 103/A. § (2) bekezdésében az „és a pártfogó felügyelő” szövegrész,
i) 106. §-ában a „, pártfogó felügyelő” szövegrész,
j) 127. §-a,
k) 135. § (3) bekezdés b) pontjában a „, valamint feladatkörükben a kárpótlásért felelős miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter” szövegrész.
71. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (12) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
72. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 22. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
73. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
74. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 13. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
75. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.
76. § A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 6. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
77. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
78. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
79. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 39. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
80. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 5. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
81. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.
82. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
83. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 327. § (1) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
84. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.
85. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 7. § (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 7. § (6) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg 12. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
86. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője – e törvény keretei között – az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat.”
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező]
„e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.”
(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő g)–i) pontokkal egészül ki:
[E törvény rendelkezéseit]
„g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben,
h) a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásban, valamint
i) a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásban”
[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.]
(4) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.”
(5) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
(6) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Döntés közlése kivételével a hatóságok elektronikus levélben és telefonon is tarthatnak egymással kapcsolatot.”
(7) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.”
(8) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.”
(9) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.”
(10) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa.”
(11) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
(2a) A hatóság vezetője a kizárásról az eljárás megindításáról való értesítést megelőzően végzés kibocsátása nélkül dönt.”
(12) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az idézés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.”
(13) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az idézett személy kora, egészségügyi állapota, mozgásszervi fogyatékossága vagy más ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén kell meghallgatni.”
(14) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elővezetés elrendelése ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.”
(15) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
(16) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a tanú a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható.”
(17) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.”
(18) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.”
(19) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére – annak vizsgálata mellett, hogy az (1)–(3) bekezdés szerinti okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e – az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.”
(20) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés 69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.”
(21) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az indokolásban]
„ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,”
(22) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzésnek – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)–c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)–de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.”
(23) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha
a) a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy
b) az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.
(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indokolás.”
(24) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzést azzal kell közölni, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, valamint azzal, akinek az jogát vagy jogos érdekét érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel. A hatóság az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.”
(25) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Az ügyfelet kérelmére a hatóság – a döntés közléséről való gondoskodással egyidejűleg – elektronikus levélben tájékoztatja
a) – a 39/A. § alapján hozott végzés kivételével – a vele nem közlendő végzések, valamint
b) a vele postai vagy hirdetményi úton közlendő döntések
szövegéről.”
(26) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 81/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.”
(27) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 81/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.”
(28) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását az integrált ügyfélszolgálati irodánál bejelenteni. Az integrált ügyfélszolgálati iroda a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz, amely a (3) bekezdés alapján jár el.”
(29) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ellenőrzés megindításáról értesített ügyfél nem sértette meg a jogszabályokban és a hatósági határozatban foglalt előírásokat, erről az ügyfelet értesíti.”
(30) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 102. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak.
(6) Ha az ügyfél rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségének, telefonszámának vagy elektronikus levélcímének megadásával előzetesen kérte, az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé.”
(31) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 105. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték.”
(32) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték.”
(33) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték.”
(34) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó hatóság felügyeleti szerve a határozatot határozatában megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv végzésben semmisíti meg a döntést és utasítja új eljárásra az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy megsemmisített döntést közölték.”
(35) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 156. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség előlegezésére és viselésére, amelyet a díj tartalmaz.”
(36) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Az ügyfél által első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelem benyújtásától a költségmentességről szóló döntés jogerőre emelkedéséig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné, a hatóság előlegezi.”
(37) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) irat, okirat, közokirat, magánokirat: a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;”
(38) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„a) a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy az irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét – az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.”
(39) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az integrált ügyfélszolgálati irodát vagy irodákat rendeletben jelölje ki, valamint meghatározza feladat- és hatáskörüket.”
87. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyfelekkel” szövegrész helyébe az „érintettekkel” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott” szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg, 15. § (6) bekezdésében az „ügyféli jogok” szövegrész helyébe az „eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak” szöveg, a „részt vesz” szövegrész helyébe a „nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be” szöveg, 15. § (7) bekezdésében a „vizsgálhatja” szövegrész helyébe a „vizsgálja” szöveg, 16. § (4) bekezdésében a „döntése” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 20. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 20. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 21. § (1) bekezdés c) pontjában az „engedélyhez vagy bejelentéshez kötött” szövegrész helyébe az „ügy tárgyát képező” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „megszüntető” szövegrész helyébe a „megszüntető végzés” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 23. § (5) bekezdésében a „megszüntető végzés” szövegrész helyébe a „megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „rendelkezésre” szövegrész helyébe a „rendelkezésre, és a hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás nem kizárt” szöveg, 28/A. § (3) bekezdésében a „választ” szövegrész helyébe a „választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni” szöveg, 28/B. § (4) bekezdésében az „ügyfél köteles” szövegrész helyébe az „ügyfél akkor köteles” szöveg, 29. § (11) bekezdésében a „végzésben értesíti” szövegrész helyébe az „értesítést küld” szöveg, az „azt” szövegrész helyébe az „annak” szöveg, az „ügyfelet” szövegrész helyébe az „ügyfélnek” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „teljesítésének” szövegrész helyébe a „teljesítésének vagy végzés meghozatalának” szöveg, a „teljesítse” szövegrész helyébe a „teljesítse vagy a végzést meghozza” szöveg, 33. § (2) bekezdésében az „a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést soron kívül kell meghozni” szövegrész helyébe az „az ügyet soron kívül kell elintézni” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „megérkezése napján” szövegrész helyébe a „megérkezését követő napon” szöveg, 33/A. § (1) bekezdésében az „első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által” szövegrész helyébe az „ügyfél által az eljárás lefolytatásáért” szöveg, 33/A. § (2) bekezdésében a „költségvetésnek fizeti meg” szövegrész helyébe a „költségvetésnek – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra – fizeti meg” szöveg, 33/A. § (4) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti” szöveg, 38. § (1) bekezdésében a „vagy ha jogszabály” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálati irodánál, vagy ha jogszabály” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „Jogszabály” szöveg, 38/A. § (2) bekezdésében a „megérkezése napján” szövegrész helyébe a „megérkezését követő napon” szöveg, 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „megvizsgálja” szövegrész helyébe az „a 37. § (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálja” szöveg, 38/A. § (3) bekezdés c) pontjában a „c) és g)” szövegrész helyébe a „c), d), f) és g)” szöveg, 38/B. § (1) bekezdésében az „az eljáró” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 38/C. §-ában a „vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „alapján törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon erre feljogosított” szöveg, 41. § (8) bekezdésében a „hatósági közvetítők közigazgatási hivatal által” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a hatósági közvetítőkről” szöveg, 42. § (2) bekezdésében az „elintézésben” szövegrész helyébe az „elintézésében” szöveg, 50. § (5) bekezdésében a „beszerzését” szövegrész helyébe a „kikérését” szöveg, 59. § (5) bekezdésében a „felvilágosítással” szövegrész helyébe a „felvilágosítással vagy más módon” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „elrendeli,” szövegrész helyébe az „elrendeli vagy – ha a hatóság tárgyalást tart – a tárgyaláson” szöveg, 70. § (2) bekezdésében az „ügyfél már” szövegrész helyébe az „ügyfél számára már” szöveg, a „megismert” szövegrész helyébe az „a hatóság biztosította, hogy megismerjen” szöveg, az „állt” szövegrész helyébe az „álljon” szöveg, 72. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe az „ügyfél vagy központi költségvetés” szöveg, 73. § (2) bekezdésében a „dokumentumban” szövegrészek helyébe az „okiratban” szöveg, 73. § (3) bekezdésében a „dokumentumba” szövegrészek helyébe az „okiratba” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „megszegi,” szövegrész helyébe a „megszegi, törvény eltérő rendelkezése hiányában” szöveg, 85. § (1) bekezdésében az „esetben” szövegrész helyébe az „esetben és adattartalommal” szöveg, 94. § (1) bekezdés c) pontjában a „megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot” szövegrész helyébe az „a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását” szöveg, 94. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagyonbiztonságot” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonságot, a vagyonbiztonságot” szöveg, 100. § (2) bekezdésében a „c)–e)” szövegrész helyébe a „c) és e)” szöveg, 103. § (3) bekezdésében a „módosíthatja” szövegrész helyébe a „módosítja” szöveg, 104. § (2) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalást” szövegrész helyébe az „eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását” szöveg, a „másodfokú szakhatóságot” szövegrész helyébe az „a másodfokú eljárásban szakhatóságot” szöveg, 105. § (7) bekezdésében az „a döntés meghozatalát” szövegrész helyébe az „az (1)–(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát” szöveg, 106. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 107. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 109. § (1) bekezdésében a „hatóság elleni” szövegrész helyébe a „hatóság, képviselő-testület által hozott határozat esetében a helyi önkormányzat elleni” szöveg, 109. § (2) bekezdésében a „ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – ha” szövegrész helyébe a „– törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – ha a végzést” szöveg, 112. § (3) bekezdésében a „jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét” szövegrész helyébe a „jogát vagy jogos érdekét” szöveg, 112. § (6) bekezdésében a „döntés ellen” szövegrész helyébe a „döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene” szöveg, 115. § (5) bekezdésében a „megsemmisített, megváltoztatott döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni” szövegrész helyébe a „felügyeleti eljárásban intézkedni kell” szöveg, 115. § (6) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 126. § (4) bekezdésében a „kényszercselekményekre” szövegrész helyébe a „kényszercselekményekre, valamint az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére” szöveg, 129. § (3) bekezdésében a „válik jogerőssé” szövegrész helyébe a „végrehajthatóvá válik” szöveg, 156. § (2) bekezdésében a „felmerült költség” szövegrész helyébe a „kötelezettség alapjául szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben felmerült költség” szöveg, 159. § (2) bekezdésében a „viselése” szövegrész helyébe az „előlegezése és viselése” szöveg, 159. § (5) bekezdésében az „illetékre vagy díjra jogosult, eljárásban részt vevő hatóságokkal” szövegrész helyébe az „eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték vagy díjfizetési kötelezettség alá esik” szöveg, 164. § (3) bekezdésében az „ügyforgalmi statisztikát készít” szövegrész helyébe a „negyedévente ügyforgalmi statisztikát készít” szöveg, az „ügycsoportonként” szövegrész helyébe az „ügyfajtánként” szöveg, 164. § (5) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg, 165. § (1) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság és az integrált ügyfélszolgálati iroda” szöveg, a „teheti” szövegrész helyébe a „teszi” szöveg, 169. § (1) bekezdésében a „feljogosított hatóság” szövegrész helyébe a „feljogosított hatóság, valamint az integrált ügyfélszolgálati iroda” szöveg, 171. § (1) bekezdésében az „a törvény hatálybalépése” szövegrész helyébe a „– ha törvény eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépésük” szöveg, 174. § (2) bekezdésében az „és a társadalmi esélyegyenlőségért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításért felelős miniszterrel, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 16. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 20. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 28/B. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 28/C. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (4) bekezdés b) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (9) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 30. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 33. § (8) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 33/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 36. § (2) bekezdésében az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 37. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „öt munkanapnál” szövegrész helyébe a „nyolc napnál” szöveg, 38/A. § (1) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 45. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 45. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 45. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 45/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 45/A. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 46. § (3) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 48. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 50/C. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 50/D. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 57/B. § (5) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 63. § (2) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „három nappal” szöveg, 66. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 69/A. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 72. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (8) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 78. § (9) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 79. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 83. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 92. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 92. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „húsz napos” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 99. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 102. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 102. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 112. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 117. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 129. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 129. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 146. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 147. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 152. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 152. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 156. § (4) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 158. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép.
88. § Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 6. § (3) bekezdése, 10. § (1) bekezdésében az „– ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is –” szövegrész, 13. § (1) bekezdés b) pontja, 13. § (4) bekezdésében az „általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának, valamint az Európai Unió egyéb” szövegrész, 14. § (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdés a)–h) pontja, 28/B. § (2) bekezdése, 28/C. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdés i) pontja, 33/A. § (2) bekezdésében az „első fokú” szövegrész, 33/A. § (3) bekezdésében az „első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó” szövegrész, 33/B. § (2) bekezdése, 38/B. § (2) bekezdése, 42. § (2) bekezdésében a „, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el” szövegrész, 45/A. § (4) bekezdésében az „, és megszünteti a szakhatósági eljárást” szövegrész, 65. § (4) bekezdésében a „, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány vagy a megkeresés megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz” szövegrész, 69. § (1) bekezdés a) pontjában az „az eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész, 75. § (2) bekezdése, 82. § (4) bekezdése, 98. § (3) bekezdés f) pontja, 100. § (1) bekezdés d) pontja, 117. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrészek, 165. § (3) bekezdése.
89. § (1) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/D. §-át megelőző alcím, valamint 28/D. §-a.
(2) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény 130. § (2) bekezdése, 133. §-a és 134. §-a.
90. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57/B. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez” szöveg lép.
91. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, melléklet II. pont 2. alpontjában a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
92. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (2) bekezdésében az „a rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az áldozatsegítésért felelős miniszter” szöveg lép.
93. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
94. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kisajátítási hatóságot rendeletben jelölje ki.”
95. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 24. § (3) és (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságot” szöveg, 24/A. §-ában, 25. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságnak” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 29. § (3) és (4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 34. § (3) és (7) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivataltól” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságtól” szöveg, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2), (4) és (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságnak” szöveg lép.
96. § (1) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. § (1) bekezdésének a)–j) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). Az európai területi társulásban a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)–j) pontja szerinti szerv akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik.”
(2) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A Rendelet 4. cikkének (3) és (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyásról a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hatóság) dönt.
(2) A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha
a) az európai területi társulás tevékenysége vagy a kérelmező európai területi társulásban történő részvétele jogszabályba ütközik,
b) az állam kivételével a Kbt. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező nem rendelkezik hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,
c) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kérelmező nem rendelkezik a képviselő-testület vagy közgyűlés hozzájárulásával arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet, vagy
d) a helyi vagy kisebbségi önkormányzat kérelmező nem rendelkezik az európai területi társulásban való részvételről szóló képviselő-testületi, közgyűlési döntéssel.
(3) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező szervezetek adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek:
a) a jóváhagyással rendelkező kérelmező neve, székhelye,
b) az európai területi társulás neve, székhelye,
c) az európai területi társulás célkitűzése és feladatai,
d) a jóváhagyás megadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének időpontja.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály- és az egyezményjavaslat közérdekből nyilvánosak, azokat a Hatóság az interneten bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon közzéteszi.”
(3) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály és az egyezmény nyilvánosak, azokat a Fővárosi Bíróság az interneten bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon közzéteszi.”
(4) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai területi társulás az alapszabályban meghatározottak szerint a térség versenyképességét előmozdító vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az európai területi társulás célját nem veszélyezteti.”
(5) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végelszámolás lefolytatására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének a végelszámolásra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az európai területi társulás végelszámolása esetén a Ctv. szerinti változásbejegyzési (törlési) eljárás alatt az 5. § (12) bekezdése szerinti bejelentést kell érteni. A cégbíróság feladatait a Fővárosi Bíróság látja el nem elektronikus eljárás keretében, és az eljárással összefüggő valamennyi közzétételi kötelezettség a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teljesítendő.”
(6) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha
a) az (1) bekezdés szerinti hatósági tiltás ellenére az európai területi társulás nem hagy fel a jogellenes tevékenységével, vagy
b) a 4. § szerinti jóváhagyás feltételei egyébként már nem állnak fenn,
a Fővárosi Bíróság – az (1) bekezdés szerinti hatóság, a Hatóság, az ügyész vagy a 4. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti döntést hozó szerv kérelmére – nemperes eljárásban elrendeli a magyar jog szerinti tag kilépését az európai területi társulásból.”
(7) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény a 19. §-át követően a következő alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:
„Felhatalmazás
19/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jóváhagyási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy a 4. § szerinti jóváhagyási eljárás részletes eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(8) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A jóváhagyási eljárásban a kérelem benyújtásakor hatályos hatásköri és eljárási szabályokat kell alkalmazni.”
97. § Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 1. § (1) bekezdésében a „továbbiakban: csoportosulás” szövegrész helyébe a „továbbiakban: európai területi társulás” szöveg, 1. § (2) bekezdésében a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 2. § (1) bekezdésében a „Csoportosulás” szövegrész helyébe az „Európai területi társulás” szöveg, 2. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 2. § (3) bekezdésében az „A csoportosulásban” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulásban” szöveg, II. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 3. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 5. § (11) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdés a), c)–e) és g)–j) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „a csoportosulásban” szövegrész helyébe az „az európai területi társulásban” szöveg, III. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 7. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 8. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 9. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 10. § (3) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrészek helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 11. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 12. §-ában a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 13. §-ában az „a csoportosulás” szövegrészek helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, V. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 14. § (3) bekezdés b) pontjában az „a csoportosulásnak” szövegrész helyébe az „az európai területi társulásnak” szöveg, 14. § (5) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 15. § (3) bekezdésében a „csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás” szöveg, 15. § (4) bekezdésében az „a csoportosulást” szövegrész helyébe az „az európai területi társulást” szöveg, 16. §-ában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 17. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a „II.” szövegrész helyébe az „5. §-ában, 6. §-ában” szöveg lép.
98. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 85. §-a.
99. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § A 6/A. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és közalkalmazottra, ha a munkáltató egésze vagy egy része jogszabály rendelkezése folytán e törvény hatálya alá kerül.”
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.
(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormánytisztviselői jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. § (2) és (4)–(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet – kell megfizetni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett közalkalmazottal szemben e törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.
(5) A jogviszony kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(6) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.
(7) Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(8) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembe vételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkajogviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel e törvény szabályai szerint az e törvény hatálya alá tarozó munkáltatóval nem kormánytisztviselői jogviszonyban, hanem munkajogviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. Az illetményről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő 60 napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)–(8) bekezdést.
(10) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál
a) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya munkajogviszonnyá,
b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá
alakul át.”
(3) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tartós külszolgálat időtartamára – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – vezetői kinevezés határozott időre is adható.”
100. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„19. § (1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével –, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrségnél – a területi szervei kivételével –, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, az Igazságügyi Hivatalnál – a területi szervei kivételével –, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, az Igazságügyi Hivatal területi szerveinél, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervezeteinél, valamint a közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
101. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény az 58. §-t követően az alábbi VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. FEJEZET
PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK
„58/A. § (1) A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-végrehajtási intézetben, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait.
(2) A pártfogó felügyelőként kormánytisztviselői jogviszonyt létesíteni szándékozó személyek esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
(3) Pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni, aki
a) büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
bf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
bg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bh) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig, vagy
e) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
f) aki a kormánytisztviselői jogviszony alapján végzett tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(4) A pártfogó felügyelőként kormánytisztviselői jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (3) bekezdésben foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.
(5) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a pártfogó felügyelőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (3) bekezdésben foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.
(6) Ha a pártfogó felügyelő igazolja, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben, a közigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a pártfogó felügyelő részére megtéríti.
(7) A közigazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és a (3) bekezdés alapján vizsgálandó ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a pártfogó felügyelőként kormánytisztviselői jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a pártfogó felügyelő
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(8) A (3)–(6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a közigazgatási szerv a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – kormánytisztviselői jogviszony létesítése és fennállása esetén – a kormánytisztviselői jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
(9) A pártfogó felügyelők képesítési követelményeit külön jogszabály határozza meg.
(10) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A külön jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.
(11) A munkáltató a munkakörre előírt ügyviteli vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben – legfeljebb 3 évre – halasztást engedélyezhet.”
102. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 64. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervek dolgozóinak igazolványára vonatkozó szabályokat,
b) a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő ügyviteli vizsgájának szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
103. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatalnál” szöveg, 19. § (4) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „államigazgatási szerv, továbbá a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerv” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és igazgatójának az” szöveg, 21. § (2) bekezdésében az „– ide nem értve a közigazgatási hivatalt –” szövegrész helyébe a „, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve” szöveg, 28. § (1) és (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 23. § (3) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szövegrész helyébe a „Kjt.” szöveg lép.
104. § (1) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „vagy közigazgatási hivatal vezetésére” szövegrész, 19. § (2) bekezdésében „az Igazságügyi Hivatal területi szerveinél,” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében az „– ide nem értve a közigazgatási hivatal vezetőjét –” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. § b) pontjában a „,valamint” szövegrész.
105. § A 11–66. alcím és ez a § 2011. január 2-án hatályát veszti.
