Az Országgyűlés
- a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából,
- a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítésére
a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.
(2) A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykedő:
a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló természetes személy,
b) magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat,
c) más állam területén működő szervezet, intézmény, továbbá
d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás) ezen belül különösen mikro-, kis-, és középvállalkozás, valamint
e) az egyház, valamint egyház által fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmény.
(3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott természetes személlyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek.
(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel, illetve a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló kétoldalú szerződésekkel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, nem érintik továbbá a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapján nyújtott támogatásokat.
3. § Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következő célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:
a) magánszemély, egyéni vállalkozó
aa) nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a Szátv. 14. §-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás, ösztöndíj és közösségi sporttevékenység céljára;
ab) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával és megismerhetővé tételével, a hagyományos magyar kultúrtáj védelmével kapcsolatos célokra;
ac) gazdasági típusú, ezen belül kiemelten turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, környezetvédelmi, energiahatékonysági célokra;
b) közoktatási és felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális, felzárkózást és szociális integrációt elősegítő és egészségügyi szervezet (ideértve a Szátv. 18. §-ában meghatározott szervezetet is), valamint önkormányzat
ba) alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátására;
bb) az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátására;
c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége
ca) az Európai Unió által is támogatott határmenti program céljára;
cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen utak, hidak építése, kommunális és kommunikációs célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvértelepülési - kiemelten kulturális és sport - kapcsolatok kialakítása, erősítése, közös környezetvédelmi programok létrehozása, az Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése céljára;
d) a vállalkozás, ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás
da) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatos célokra;
db) gazdasági típusú, ezen belül kiemelten turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, környezetvédelmi, energiahatékonysági célokra;
dc) tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó) célokra.
4. § (1) Az Alappal - e törvényben foglaltak figyelembevételével - háromtagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.
(2) Az Alap bevételei:
a) állampolgárságától, illetve lakhelyétől függetlenül bármely természetes személy, valamint honosságától függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései, adományai,
b) költségvetési támogatások,
c) egyéb bevételek.
(3) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap javára történő önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.
(4) A meghatározott céllal juttatott, vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Bizottság dönt.
(5) Költségvetési támogatásként
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével azonos rendszeres támogatás, amely nem lehet kevesebb, mint amennyi az Alap 1 milliárd forint összegre való kiegészítéséhez szükséges,
b) eseti céltámogatás
illeti meg az Alapot.
(6) Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
5. § (1) Az Alap irányítását ellátó Bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembevételével végzi.
(2) A MÁÉRT mellett működő szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan elvi, szakmai iránymutatást adnak a források elosztására.
6. § (1) A Kollégium az Alap nyilvános pályáztatási feladatainak keretében hatáskörrel rendelkező szakmai döntés-előkészítő testülete. A Kollégium döntés-előkészítő javaslata a Bizottság jóváhagyásával válik érvényessé.
(2) A 9 fős Kollégium tagjait, valamint a tagok közül a Kollégium elnökét a Bizottság nevezi ki.
(3) A Kollégium a tevékenységét a MÁÉRT elvi iránymutatásai és a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzi. Munkája során a Kollégium nem utasítható a MÁÉRT, illetve az Alap kezelő szervezete részéről.
(4) A Kollégium tagjainak megbízatása négy évre szól.
(5) Nem lehet a Kollégium tagja
a) magyarországi, vagy határon túli politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
b) a MÁÉRT munkájában részt vevő személy, illetve annak közeli hozzátartozója;
c) az Alap kezelő szervezetének vezetője, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezetével munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
d) a Bizottság tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
7. § (1) A Kollégium tagjának megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) ha az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg,
c) ha megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
d) a megbízatásról történő lemondással,
e) halálával,
f) a Kollégium megszűnésével.
(2) A Kollégium elnökének megbízatása megszűnik
a) kollégiumi tagságának megszűnésével,
b) e megbízatásáról történő lemondásával.
(3) A Kollégium elnöke és tagja megbízatásáról a Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
8. § A Kollégium tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt költségeik megtérítésére.
9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat az Alap kezelő szervezeteként a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el. Az Alap kezelő szervezete végzi az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek közötti határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok regisztrációját és nyilvántartását. Az Alap kezelő szervezete felett a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az Alap feladatának teljesítése és céljainak elérése érdekében az Alap kezelő szervezete az e törvényben meghatározott, támogatott kedvezményezettek köréről nyilvántartást készít, és azt - a támogatott kedvezményezettek hozzájárulása alapján - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint kezeli.
(2) Az Alap kezelő szervezetének vezetője, illetve a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet
a) politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
b) a MÁÉRT tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
c) a Kollégium elnöke, tagja, illetve azok közeli hozzátartozója;
d) a Bizottság tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
10. § (1) A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében nyerhetők el. A Bizottság, figyelembevéve a MÁÉRT által az Alappal kapcsolatban meghozott elvi iránymutatásokat, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő két hónapon belül szakmai irányelvek szerint meghatározza a pályázati keretek között nyújtandó összeget. A fennmaradó támogatásrész a Bizottság egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntései alapján nyerhető el.
(2) A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon és egy országos napilapban közzé kell tenni.
(3) Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(4) A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és egyedi kérelmekről, a Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(5) A nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a Kormányt, a Kormány május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az Alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
11. § (1) A Kollégium ülései nyilvánosak, de a Kollégium zárt ülés tartását is elhatározhatja. A zárt ülésen hozott döntés-előkészítő javaslatot is nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Bizottság és a Kollégium Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervezetének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a kezelő szerven keresztül a Kollégium elnöke gondoskodik.
12. § (1) A Szátv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.”
(2) A Szátv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatásért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat.”
(3) A Szátv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben]
„a) a szállás- és étkezési költségének megtérítését,”
[igényelheti.]
(4) A Szátv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
(5) A Szátv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.”
(6) A Szátv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.”
(7) A Szátv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy,
a) aki magyar állampolgár, vagy
b) aki tud magyar nyelven, vagy
c) akit a lakóhelye szerinti állam
ca) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tart nyilván, vagy
cb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet tagként nyilvántart, vagy
cc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartanak számon.”
(8) A Szátv. 19. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező]
„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő;”
(9) A Szátv. 19. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó]
„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő;”
(10) A Szátv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;
b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. § (3) bekezdés];
c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint
d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.”
(11) A Szátv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.”
(12) A Szátv. 21. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az igazolvány érvényét veszti:]
„c) ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.”
(13) A Szátv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése során; vagy
b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott; vagy
c) annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy
e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy
f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy
g) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar igazolvány”-át visszavonják; vagy
h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.”
(14) A Szátv. 21. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazolvány tartalmazza a jogosult]
„a) családi és utónevét (nőknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;”
(15) A Szátv. 21. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló jogerős határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló jogerős határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg - ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban - az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.”
(16) A Szátv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nemzetközi szerződés alapján a 10. és 14. § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.”
(17) A Szátv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nemzetközi szerződés alapján a 11. és 12. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos állam óvodai, alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.”
13. § (1) A Szátv. 21. § (6) bekezdésében az „illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv részére” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Szátv.
a) 21. § (7) bekezdés a) pontjában az „arról, hogy a kérelmező kiutasításra irányuló eljárás alatt áll-e, továbbá” szövegrész,
b) 21. § (7) bekezdés c) pontjában a „megszerzése” szövegrész.
14. § A szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. § (7) bekezdése „Szülőföld Alapba” szövegrész helyébe „Bethlen Gábor Alapba” szöveg lép.
15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 16. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.
16. § (1) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény.
(2) Hatályát veszti a 6. alcím.
(3) Ez a §, valamint a 15. § (1) bekezdésében az „- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szövegrész és a 15. § (2) bekezdése 2011. január 3-án hatályát veszti.
17. § A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódja.
18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,
c) az e törvény alapján nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerint
állami támogatásnak minősülő támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségét biztosító szabályokat,
d) az Alappal való rendelkezésre, a Kollégium feladataira és működésére, az Alap kezelő szervezetének működésére és felügyeletére, valamint az Alapból nyújtott támogatások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
e) az Alapból az Alap működésére fordítható kiadások mértékét
rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a nemzetpolitikáért felelős miniszter, hogy a költségvetési törvény Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében lévő, a határon túli magyarok programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokat az Alap javára átcsoportosítsa.
19. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy.
