A tartásdíj-követelések és a tartással kapcsolatos egyéb igények határon átnyúló érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Ezt a törvényt kell alkalmazni
a) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
b) a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai egyezmény), valamint
c) a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat (a továbbiakban: viszonossági nyilatkozat)
alapján előterjesztett, tartási igénnyel kapcsolatos kérelmek (a továbbiakban együtt: kérelem) központi hatóság által történő intézése során.
2. § E törvény alkalmazásában:
a) kérelmező:
aa) a tartási igénynek a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje (törvényes képviselője),
ab) a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából olyan állami szerv, közintézmény, amely a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett nyújtott ellátások után visszatérítésre jogosult,
ac) a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából az a gyámhatóság, amely a tartásdíjat Magyarországon megelőlegezte;
b) különleges intézkedés: a Rendelet 53. cikke és a hágai egyezmény 7. cikke szerinti különleges intézkedés, valamint a viszonossági nyilatkozattal érintett ügyekben a hágai egyezmény 7. cikkének megfelelő tartalmú intézkedés.
3. § (1) A Magyarországon lakó vagy tartózkodó kérelmező kérelmének továbbítása ügyében – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.
(2) A tartásdíj fizetésére kötelező belföldi bírósági határozat külföldi államban történő elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem továbbítása ügyében – ideértve az ilyen kérelemmel egyidejűleg előterjesztett más kérelmet is – az első fokon eljárt bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.
(3) A különleges intézkedés iránti megkeresés kiadása érdekében közvetlenül a központi hatóságnál kell kérelmet előterjeszteni.
4. § (1) A bíróságnak a kérelem központi hatóság részére történő továbbítására szolgáló eljárása polgári nemperes eljárás, melyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző az e törvénnyel a bíróság hatáskörébe utalt bármely eljárási cselekményt elvégezheti.
5. § (1) A kérelmet írásban kell előterjeszteni.
(2) Ha a kérelem előterjesztésére a Rendelet vagy a központi hatóság nyomtatványt rendszeresített, a kérelmet a nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni.
6. § (1) A bíróság a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt a kérelem előterjesztésének módjáról, a kérelemben közlendő adatokról tájékoztatja, a nyomtatványok kitöltésében részére segítséget nyújt.
(2) A bíróság a kérelem tárgyában szükség esetén meghallgathatja a kérelmezőt.
7. § (1) Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hiánypótlást rendel el.
(2) A bíróság hivatalból gondoskodik a mellékelendő bírósági iratok kérelemhez történő csatolásáról, és a szükséges bírósági igazolások, tanúsítványok kiállításáról, vagy ennek érdekében az illetékes bíróságot, hatóságot keresi meg.
8. § A kérelmező részére engedélyezett költségmentesség a kérelemnek a megkeresett külföldi állam központi hatóságához történő továbbításáig, illetve ezt követően a kérelem teljesítése érdekében szükségessé váló újabb irat vagy adattovábbítás tekintetében illeti meg a kérelmezőt.
9. § (1) Ha a kérelmező költségmentességben részesül, az iratok idegen nyelvre történő fordításának költségeit a bíróság előlegezi, és az állam viseli.
(2) Ha a kérelmező részére a bíróság nem engedélyezett költségmentességet, a kérelmező köteles a fordítás előrelátható költségeinek megelőlegezésére. A bíróság felhívásának megfelelően a költségeket bírósági letétbe kell helyezni.
(3) A bíróság a szakértői díj megállapítására és kifizetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el a fordítási költség megállapítása és kifizetése során.
10. § (1) A bíróság a kérelem központi hatóság részére történő továbbítását végzéssel elutasítja, ha a kérelem nem tartozik a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat hatálya alá.
(2) A bíróság az eljárást – kivéve a költségmentesség esetét – megszünteti akkor is, ha a kérelmező a fordítás költségeit felhívásra nem előlegezte meg.
(3) Ha a kérelem továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak és értesíti arról, hogy a kérelmezőt költségmentességben részesítette vagy a fordítási költségek letétbe helyezésére sor került.
11. § Ha a kérelem a bíróságnál terjeszthető elő, a központi hatóság azt megküldi az illetékes bírósághoz.
12. § Ha a bíróság által továbbított kérelem vagy a különleges intézkedés iránti kérelem hiányos, a központi hatóság
a) a kérelmezőt – a nyilvános és a bíróság, közjegyző, hatóság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével – határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására vagy szükség esetén a bíróságot keresi meg a hiányok pótlása érdekében,
b) megkeresi a bíróságot a kérelem tárgyában hozott bírósági határozat, kiállított bírósági irat kijavítása, kiegészítése érdekében vagy más hatóságot, közjegyzőt a kérelem továbbításához szükséges iratok, adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, vagy
c) beszerzi a nyilvános adatokat, vagy adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatról nyilvántartást vezető bírósághoz, közjegyzőhöz, hatósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.
13. § A kérelem és mellékleteinek idegen nyelvre történő lefordíttatásáról a központi hatóság gondoskodik és felhívja a fordítás készítőjét, hogy a felmerült fordítási költségre vonatkozó iratokat közvetlenül a kérelmet felvevő bíróságnak küldje meg.
14. § Ha a kérelemnek, illetve a kérelem alapján a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresésnek a megkeresett állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkeresett külföldi központi hatóság) részére történő továbbításának a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat alapján nincs helye, a központi hatóság erről a kérelmezőt tájékoztatja.
15. § (1) A központi hatóság megküldi a kérelmet vagy a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi központi hatóságnak és erről, továbbá a megkeresett külföldi központi hatóság által megtett intézkedésekről tájékoztatja a kérelmezőt.
(2) A központi hatóság figyelemmel kíséri a kérelem, a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését és arról szükség esetén tájékoztatást kér a megkeresett külföldi központi hatóságtól.
16. § A 11–15. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, ha a kérelemnek a megkeresett külföldi központi hatósághoz történő továbbítását követően válik szükségessé a kérelem teljesítése érdekében újabb irat vagy adat továbbítása.
17. § A központi hatóság az általa rendszeresített kérelemnyomtatványt közzéteszi a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben.
18. § A megkereső állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkereső külföldi központi hatóság) által továbbított kérelmet a központi hatóság fogadja és megvizsgálja a szükséges intézkedések előkészítése érdekében.
19. § (1) Ha a kérelem nem felel meg a Rendeletben, a hágai egyezményben vagy a viszonossági nyilatkozatban foglalt feltételeknek, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi központi hatóságot.
(2) Ha a kérelem teljesítéséhez további iratok, adatok beszerzése szükséges, ennek érdekében a központi hatóság megkeresi a megkereső külföldi központi hatóságot.
(3) Hiánytalan kérelem esetében a központi hatóság intézkedik a kérelem teljesítése iránt, és tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot a kérelem intézésével kapcsolatos adatokról, a megtett intézkedésről.
20. § (1) Ha a kérelem
a) tartásdíjat megállapító és tartásdíj megfizetésére kötelező határozat hozatalára,
b) tartásdíj felemelésére vonatkozó határozat hozatalára vagy
c) tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó határozat hozatalára
irányul, a központi hatóság a tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében e § szerint, a gyámhatóság közreműködésével megkísérli önkéntes teljesítésre vonatkozó megállapodás vagy kötelezettségvállalás létrehozását.
(2) A tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében a központi hatóság a kérelmet továbbítja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a belföldi kötelezett, a c) pontja esetében pedig a belföldi jogosult (a továbbiakban együtt: kérelemmel érintett személy) lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak.
(3) A gyámhatóság a kérelemmel érintett személyt a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja és tájékoztatja a kérelem tartalmáról, a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíjfizetéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetése vagy – a kérelem tartalmától függően – a tartásdíj megváltoztatása, megszüntetése iránti kérelem tárgyában nyilatkozatot tennie.
(4) A gyámhatóság a kérelemmel érintett személy tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a kérelemmel érintett személy aláírásával lát el. A nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló vagy egyéb nyilatkozatot, vagy a tartásdíj megváltozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó nyilatkozatot,
b) a kérelemmel érintett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét (tartózkodási helyét),
c) a kérelmező (tartásdíjra jogosult vagy kötelezett) nevét, lakóhelyét,
d) a tartásra jogosult személy nevét, a tartási kötelezettség fajtáját,
e) a megfizetni vállalt tartásdíj összegét, esedékességét, a tartásdíj-fizetési kötelezettség kezdő és befejező időpontját, vagy a megfizetni elfogadott tartásdíj összegét, esedékességét, időtartamát, vagy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszűnésének elfogadását.
(5) A tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a gyámhatóság – fordítás készítése nélkül – megküldi a központi hatóságnak, melyről az tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el. Ha a kérelemmel érintett személy nyilatkozatában foglaltakat a kérelmező elfogadta, a központi hatóság erről a kérelemmel érintett személyt tájékoztatja.
21. § A 20. § szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező a tartási igényre vonatkozó kérelemmel együtt a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmet is előterjeszt. Ez esetben a gyámhatóság a kérelemmel érintett személy apai elismerő nyilatkozatának vagy a származás megállapítására irányuló kérelemre vonatkozó egyéb nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedik.
22. § (1) Ha a tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozat beszerzése nem járt sikerrel, vagy a kérelmező a nyilatkozat megtétele ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.
(2) A központi hatóság a kérelmező jogi képviseletének biztosítása érdekében értesíti a kérelem előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság székhelye szerinti jogi segítségnyújtó szolgálatot, a kérelmező részére kirendelt pártfogó ügyvédnek pedig megküldi a jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat.
(3) A központi hatóság a pártfogó ügyvédtől tájékoztatást kérhet a kérelem alapján indult eljárás állásáról, a kérelmező érdekében megtett eljárási cselekményekről, nyilatkozatokról.
(4) A pártfogó ügyvéd rendszeresen tájékozatja a központi hatóságot a képviselet ellátásáról, az érdemi eljárási cselekményekről.
(5) Ha a pártfogó ügyvéd jelzi a központi hatóságnak, hogy a képviselet hatékony ellátása érdekében a kérelmező részére iratok megküldése vagy részéről nyilatkozat megtétele szükséges, az iratok elküldése vagy a kérelmező nyilatkozatának beszerzése iránt a központi hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésével intézkedik.
23. § Ha a kérelemmel érintett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatának beszerzése nem járt sikerrel és a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmét, a központi hatóság megkeresi a gyámhatóságot a származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránt.
24. § (1) A tartásdíj fizetésére kötelező határozat vagy tartásdíj-fizetési kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem előterjesztése esetén a központi hatóság a kötelezettet
a) értesíti a kérelem előterjesztéséről és
b) tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére.
(2) Ha a kötelezett a központi hatóság által meghatározott határidőn belül eljuttatja a tartás önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát és az esedékessé vált tartásdíj vagy egy részének megfizetéséről szóló igazolást, vagy kérelmet terjesztett elő halasztás, részletfizetés iránt, azt a központi hatóság továbbítja a megkereső külföldi központi hatóságnak és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el.
25. § Ha a tartásdíj önkéntes megfizetéséről határidőben nem érkezett nyilatkozat és igazolás, továbbá halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő a kötelezett, vagy ha a kérelmező ezek ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság a 22. § megfelelő alkalmazásával intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindítása iránt.
26. § Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra jogosult vagy kötelezett lakó- vagy tartózkodási helyének meghatározására irányul, a központi hatóság megkeresi a polgárok személyi adatait kezelő szervet a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adatot továbbítja a megkereső központi hatóságnak.
27. § (1) Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót.
(2) A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy
a) a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve
b) a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.
28. § Ha az okirat, egyéb bizonyíték beszerzésére vagy irat kézbesítésének elősegítésére irányuló különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítésének módját nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi norma nem szabályozza, és arra viszonossági nyilatkozat sem vonatkozik, a központi hatóság a nemzetközi jogsegély teljesítésére vonatkozó külön törvény szerint jár el.
29. § A származás megállapításához szükséges segítségnyújtásra vonatkozó különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítése során a központi hatóság és a gyámhatóság a 21. § szerint jár el.
30. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. június 29-én lép hatályba.
(2) Az 1–29. §, a 31–34. §, valamint a 41. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) A 39. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 40. § 2012. június 21. napján lép hatályba.
31. § (1) A törvény rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépését követően a központi hatósághoz érkezett kérelmek intézése során kell alkalmazni.
(2) A törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem a Rendelet alkalmazásának megkezdését követően érkezett a központi hatósághoz.
(3) A törvény rendelkezéseit a viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek elintézése során a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy ha a kérelmet nem az e törvény szerinti illetékes bíróságnál terjesztették elő, áttételnek nincs helye.
32. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]
[az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha]
„d) tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,”
[történik a kiállítása;]
(2) Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[Illetékmentes a polgári ügyekben:]
„v) a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás.”
33. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 12. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél,]
„c) aki tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje, és a határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról értesítette a jogi segítségnyújtó szolgálatot, hogy ügyében eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani.”
(2) A Jst. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni. A fél részére szóló iratokat ilyen ügyekben a jogi segítségnyújtó szolgálat a központi hatóság részére kézbesíti.”
(3) A Jst. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § A kérelemben a félnek – a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóságnak a támogatás biztosítása iránti megkeresésben – meg kell jelölnie
a) a kért támogatást,
b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri;
ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot.”
(4) A Jst. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki
a) a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, ha az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, vagy
b) ha a támogatás nyújtására a külföldi fél határon átnyúló tartási ügyben történő jogi képviseletének biztosítása iránti központi hatósági megkeresés alapján kerül sor.”
34. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontjában és 3. § (5) bekezdésében az „a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok” szövegrész helyébe az „a közjegyzők által készített vagy hitelesített okiratok, valamint a közjegyzői levéltáros által kiadott hiteles másolatok” szöveg lép.
35. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 392. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A másodfokú eljárásban a 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakra, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
(5) A másodfokú eljárásban a 146. § (5) bekezdés b)–d) pontjában foglaltaknak – ha azok bizonyítási eljárás lefolytatását tennék szükségessé – csak akkor van helyük, ha az azokra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. E tilalom nem érvényesül, ha a (4) bekezdés alapján a bizonyítási eljárás folytatásának egyébként is helye van.”
(2) A Pp.
a) 394/B. § (1) bekezdésében a „2011. július 1. és 2012. június 30. napja között” szövegrész helyébe a „2012. május 31. és 2013. március 31. napja között” szöveg,
b) 394/B. § (2) bekezdésében a „2011. július 1. napja és 2012. június 30. napja között” szövegrész helyébe a „2012. május 31. és 2013. március 31. napja között” szöveg,
c) 394/C. §-ában a „2012. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2013. április 1. napjától” szöveg,
d) 394/D. § (1) bekezdésében a „2012. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2013. március 31-ig”, a „2011. január 1.” szövegrész helyébe a „2012. január 1.” szöveg, a „2012. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2013. április 1. napjától” szöveg,
e) 394/E. § (1) bekezdés b) pontjában a „válaszol” szövegrész helyébe a „válaszolhat” szöveg,
f) 394/E. § (2) bekezdésében a „2012. június 30. napját” szövegrész helyébe a „2013. március 31. napját” szöveg
lép.
36. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (5) bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében a „2011. július 1-jétől” szövegrész helyébe a „2011. december 5-étől” szöveg lép.
37. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 61. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 64. § (4) bekezdése és a 71. § (1) és (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. A 16. § (5) bekezdése, a 65. § (5) bekezdése és a 71. § (2) bekezdése 2012. május 31-én lép hatályba.”
(2) Hatályát veszti a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 37. § (3) bekezdés b) pontja.
38. § Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény 7. § (1) bekezdésében a „2011. július 1. napján” szövegrész a „2011. december 5. napján” szöveggel lép hatályba.
39. § E törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: e §-ban ügyelosztási rendszer) keresztül megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.
(2) A végrehajtó az eljárása eredményéről az ügyelosztási rendszeren keresztül tájékoztatja a központi hatóságot.
(3) A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékoztatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy
a) a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve
b) a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.”
40. § (1) A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5–7. cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes.”
(2) Az Nmtvr. 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Nmtvr. a 41/A. §-t követően a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira a 37–39. § rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – megfelelően kell alkalmazni.
(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy
a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és
b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás alól a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira a (2) bekezdésben meghatározott esetben a magyar jogot kell alkalmazni.
41/B. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni,
a) amelynek területén a kapcsolat megszűnésére irányuló eljárást megindító kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak szokásos tartózkodási helye található, ennek hiányában
b) amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem benyújtásától számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, feltéve, hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor az egyik bejegyzett élettárs még mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában
c) amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett élettárs állampolgára volt.
(2) Ha az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, továbbá a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró bíróság vagy más hatóság saját államának jogát kell alkalmazni.”
(3) Az Nmtvr. 75. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény
a) 45. § (1) bekezdése, 46. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet 1. cikkének,
b) 40. §-a, 41/A. § (1) és (2) bekezdése, 41/A. § (4) bekezdése, 41/B. §-a a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(4) Hatályát veszti az Nmtvr. 41. §-a.
41. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is – továbbíthatók harmadik országba.”
