Az Országgyűlés, elismerve a gazdasági és társadalmi párbeszéd szerepét, a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiák megvitatására, a társadalom különböző érdekcsoportjai közötti konszenzus elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió többi tagállamának tapasztalatait, valamint az Európai Uniónak a Magyar Köztársaságban a 2007. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett Lisszaboni Szerződésben foglalt alapelveit, az alábbi törvényt alkotja:
1. § E törvény hatálya a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra (a továbbiakban: Tanács), annak tagjaira, valamint a Tanács tekintetében feladatot ellátó kormányzati szervekre és személyekre terjed ki.
2. § (1) A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a külön törvény szerinti egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma.
(2) A Tanács
a) a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve érdek-képviseleti szövetségek,
b) az országos gazdasági kamarák,
c) a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek,
d) a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak, valamint
e) a tudomány
hazai és határon túli magyar képviselőinek részvételével működik.
(3) A Tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, működése során figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot.
3. § (1) A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében
a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését,
b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására,
c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket,
d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről,
e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt,
f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről,
g) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz.
(2) Az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, a Kormány vagy a Kormány tagjai a Tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti(k) fel, amelynek a Tanács köteles 30 napon belül eleget tenni, és erre irányuló felkérés esetén azt az illetékes országgyűlési bizottság előtt szóban is ismertetni.
(3) A Tanács által tett javaslatokat, véleményt annak címzettje mérlegelni, mérlegelése eredményéről a Tanácsot tájékoztatni köteles.
4. § (1) A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:
1. a gazdaság képviselői
a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei,
b) az országos gazdasági kamarák elnökei,
c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint
d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)-c) pont szerinti tagok hozzájárulnak;
2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei;
3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is;
4. a tudomány képviselői
a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató,
c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője;
5. a külön törvény szerinti egyházak képviselői.
(2) A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a tanácsnak. A Tanács tagjainak megbízatása négy évre szól.
(3) A tagok a Tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
(4) A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
(5) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdek-képviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,
a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(6) Országos az érdekképviselet, amely az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből vagy munkáltatói szervezetekből álló tagsággal rendelkezik, és
c) tevékenységét országos szinten szervezi.
(7) E § alkalmazásában tagszervezeten a szakszervezeteket, szakszervezeti szövetségeket vagy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleteket, szövetségeket vagy munkáltatói szervezeteket kell érteni.
(8) A Tanács tevékenységében részt vehet
a) az a szakszervezeti szövetség, amely
aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
ab) legalább nyolc megyében tagszervezettel vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá
ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, valamint
ad) tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;
b) az a munkáltatói szövetség, amely
ba) legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
bb) tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint
bd) tagja európai munkáltatói szövetségnek.
(9) A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(10) A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagjainak kell tekinteni a törvény hatálybalépésének időpontjában az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény szerinti, Országos Részvételt Megállapító Bizottság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezeteket.
(11) A tanácsi tagsághoz szükséges (5)-(9) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását a hatósági bizonyítványok lejárta után, illetve azt követően négyévenként az érdekképviseletek felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményéről a Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell.
5. § (1) A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt.
(2) A Tanács plenáris ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese.
6. § (1) A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, szervezésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.
(2) A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnökség az oldalak rotációja szerint történik. A soros elnököt adó oldalak a 4. § (1) bekezdésben foglalt sorrendben, három havonként követik egymást. A soros elnökséget betöltő oldal, saját tagjai sorából jelöli a soros elnök személyét.
7. § (1) A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi, amelynek előkészítésében állandó vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok működhetnek közre. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A plenáris ülést az elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi.
(2) A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülő ügyekben
a) konzultációt folytat, ennek alapján
b) véleményt nyilvánít,
c) állást foglal,
d) javaslatot tesz,
e) ajánlásokat fogad el,
f) saját működésével kapcsolatban határozatokat hoz.
(3) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(4) A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik.
(5) A Titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Ennek alapján:
a) elősegíti a Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatok ellátását,
b) biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit.
(6) A Tanács tagjai egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani. Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: működési szabályzat) másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza.
(7) A Tanács a működési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja meg. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
8. § (1) A Tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a Kormány honlapján nyilvánosságra hoz.
(2) A Tanács véleményeit, állásfoglalásait, javaslatait és ajánlásait a Kormány honlapján közzé kell lenni.
(3) A miniszter minden év március 31-ig jelentést készít arról, hogyan hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban, illetve a Kormány munkájában a Tanács véleményei, állásfoglalásai, ajánlásai.
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10. § (1) A Tanács tagjainak delegálására jogosult szervezetek képviselőikről, illetve az általuk delegált személyekről a törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül kötelesek írásban értesíteni a minisztert.
(2) A Tanács alakuló ülését e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap utolsó napjáig a miniszter hívja össze.
11. § (1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek helyett az e törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteket, illetve érdek-képviseleti szövetségek képviselőit kell érteni
a) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. § (2) bekezdése, a 113. § (1) bekezdése, valamint (3) bekezdésében foglalt,
b) a szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdés f) pontjában, valamint a 13. § (3) bekezdésben foglalt,
c) az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (1) bekezdésben, valamint 24. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt
rendelkezések tekintetében.
(2) Ahol jogszabály az Országos Érdekegyeztető Tanácsot említi, azon a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ahol az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságát említi, azon az Mvt. 78. §-a szerinti Munkavédelmi Bizottságot kell érteni.
12. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba a Kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak delegálhatnak tagot.”
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat,
b) a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét.”
(3) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretei között valósul meg.”
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Testület tevékenységéről évente tájékoztatást adhat, valamint kérés esetén köteles adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának.”
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület három-három tagjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkező országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idősügyi Tanács tesz javaslatot.”
(6) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést. Az öt személy delegálásáról szóló döntés során a Tanács figyelembe veszi e törvény 12. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti öt tevékenységi területet.”
(7) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.”
13. § Hatályát veszti
a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 21/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet,
b) az Mt. 16. §-a, valamint a 17. § (2)-(4) bekezdései,
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdésében az „- a Munkaerőpiaci Alap esetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének előzetes kikérésével -,” szövegrész és a (3) bekezdés,
d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 9. §-a, 10. §-a, 10/A. §-a, 14. § (3) bekezdése, 39/A. § (1) bekezdésének a) pontja és (2)-(5) bekezdései, a 20. § (4)-(5) bekezdésekben az „- a MAT véleményének meghallgatásával -” szövegrész, a 39. § (3) bekezdés c) pontjában az „a MAT működtetésére, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra,” szövegrész, a 39/A. § (8) bekezdésében „a MAT véleményének meghallgatásával” szövegrész, valamint a 39/B. § (1) bekezdésében „a MAT, illetőleg” szövegrész,
e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) 78. §-ában az „Országos Érdekegyeztető Tanács keretében” szövegrész és az Mvt. 79. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács által hozzá utalt” szövegrész,
f) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D. §-a,
g) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése.
