1. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően csak akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.”
2. § A Tft. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a Magyar Állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.”
3. § (1) A Tft. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.”
(2) A Tft. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
4. § A Tft. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E § szerinti volt haszonbérlőnek az a magánszemély vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező termőföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző egy éven belül – több ilyen személy esetén aki utolsóként – haszonbérelte.”
5. § A Tft. 3. §-ának j) pontjában a „nagyszülője;” szövegrész helyébe a „nagyszülője, testvére;”, a Tft. 21. §-ának (1) bekezdésében az „A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben” szövegrész helyébe az „A termőföld és tanya haszonbérbe adása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben” szöveg lép.
6. § Hatályát veszti a Tft. 10. §-ának (3) bekezdésében az „és a tulajdonostársak” szövegrész.
7. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„1. § (1) A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban
a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,
b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;
c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.
(2a) E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.
(2b) E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.”
8. § Az Nfatv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az NFA képviseli.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gyakorlására is.
(3) Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen;
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve;
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.”
9. § Az Nfatv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A Tanács:]
„h) az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.”
10. § (1) Az Nfatv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor.”
(2) Az Nfatv. 16. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1) bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFA az erre a területre eső összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint.”
11. § Az Nfatv. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A termőföldről szóló törvény szerinti termőföld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.”
12. § Az Nfatv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a) költségvetési szervvel,
b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.
(2) Erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti.
(3) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(4) Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá – a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(5) Vagyonkezelési szerződés – erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve – határozott időtartamra köthető, melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a termőföldről szóló törvényben előírt, a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.
(6) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak – a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító – jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.
(8) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és nem terhelheti meg.”
13. § Az Nfatv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet.
(3a) Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely
a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy – amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli – nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;
b) nem haladja meg a fél hektárt.
(3b) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel.
(3c) Nyilvános pályáztatás mellőzésével kell a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe adni azt a földrészletet, melynek
a) állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor, vagy
b) esetében törvény vagyonkezelőként a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet jelöli ki.”
14. § Az Nfatv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e vagyoni körre vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.”
15. § Az Nfatv. 32. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„e) a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.”
16. § Az Nfatv. 34. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az ingatlanügyi hatóság az NFA és az MNV Zrt. közös kérelmére gondoskodik a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi joggyakorlás miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.”
17. § Az Nfatv. 2. §-ában a „vagyon” szövegrész helyébe a „földrészlet”, 4. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „vagyonelemet” szövegrész helyébe a „földrészletet”, a 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „d)–f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „d)–f) és h) pontjaiban”, a 7. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontjában a „vagyonelemek” szövegrész helyébe a „földrészletek”, a 8. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában a „vagyonelemek” szövegrész helyébe a „földrészletek”, a 10. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „vagyonelemet” szövegrész helyébe a „földrészletet”, a 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „vagyonelem” szövegrész helyébe a „földrészlet”, a „vagyonelemet” szövegrész helyébe a „földrészletet”, a 16. §-ának (7) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.”, a 19. §-ának (4) bekezdésében az „Az állami vagyon” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet”, a 34. §-ának (7) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „(6) és (6a) bekezdés” szöveg lép.
18. § Hatályát veszti az Nfatv.
a) 15. §-ának (1) bekezdése;
b) 18. §-ának (1) bekezdésében az „[az a)–d) pontok a továbbiakban együtt: hasznosítás]” szövegrész;
c) 21. §-ának (6) bekezdésében az „A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.” és az „A vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak – a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító – jóváhagyása szükséges.” szövegrész.
19. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 1. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Külön törvény rendelkezik:]
„c) a Nemzeti Földalapról.”
20. § A Vagyontv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, a tulajdonosi jogokat a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja.”
21. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.”
22. § E törvény 2011. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a 7–21. §-ban foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
23. § (1) Azon állami tulajdonban álló földrészletek, és vagyoni értékű jogok tekintetében, melyek e törvénnyel kerülnek a Nemzeti Földalapba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a vagyonelemek és feladatok átadása, az elszámolások teljesítése, a nyilvántartásokban jelentkező változások végrehajtása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek végrehajtása során az MNV Zrt.
a) a földrészletekre és a vagyoni értékű jogokra vonatkozó szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
b) a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
c) a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokról, valamint közigazgatási eljárásokról iratjegyzéket készít, és azok iratanyagát e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
d) a folyamatban lévő ügyekről e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül részletes tájékoztatást készít, amelyet haladéktalanul átad a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére,
e) a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel az NFA-val e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül elszámol,
f) átadja e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül az állami tulajdonú vagyonelemekre vonatkozó mindazon számviteli és egyéb nyilvántartási adatokat és információkat, amelyek felhasználásával az NFA által átvett vagyonelemek a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon nyilvántartásába felvehetőek,
g) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak.
(2) E törvénnyel a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, valamint a vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos joggyakorlás tekintetében az NFA e törvény hatálybalépésével jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 8. §-ával megállapított jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az e törvény 1. §-ával megállapított Tft. 2. §-ának (4) bekezdésében, az e törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított Tft. 10. §-ának (6) bekezdésében, az e törvény 11. §-ával megállapított Nfatv. 18. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya eladására vagy haszonbérbe adására irányuló, 2011. augusztus 1. napján, vagy ezt követően közzétett pályázati felhívás alapján indult eljárásokra, illetve a pályáztatás mellőzésével indult eljárásokban 2011. augusztus 1. napján vagy ezt követően az NFA-val közölt vételi vagy haszonbérleti ajánlatra kell alkalmazni.
(5) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya haszonbérbe adására irányuló, 2011. július 31-ig közzétett pályázati felhívások, illetve ezen időpontig az NFA-val közölt haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a pályázati felhívás közzétételének, illetve a haszonbérleti ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
24. § (1) Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, és amelyeken az MNV Zrt.-vel létesített vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződések e törvény hatálybalépése napján is fennállnak, e törvény hatálybalépésével az NFA-t az MNV Zrt.-vel közösen illetik meg a szerződésből eredő jogok, és terhelik a kötelezettségek. A vagyonkezelési és haszonbérleti szerződések e törvénnyel bekövetkező módosulásáról az MNV Zrt. köteles tájékoztatni a szerződő feleket, illetve azok jogutódjait (a továbbiakban: szerződő felek).
(2) Az (1) bekezdés szerint fennálló vagyonkezelési és haszonbérleti szerződésekben meghatározott vagyonkezelői és haszonbérleti díjat a szerződő felek az MNV Zrt. felé kötelesek továbbra is teljesíteni. A Tanács és az MNV Zrt. közösen meghatározza, hogy a befolyt díjakból mekkora összeg illeti meg az NFA-t, és azt milyen módon és ütemezéssel utalja át az NFA részére a szerződések megszűnéséig.
25. § (1) Tulajdonostársak közötti adásvétel során a Tft. e törvény 3. §-ának (1) bekezdésével és 6. §-ával megállapított rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a tulajdonjog bejegyzésre irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz e törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
(2) A Tft. e törvény 3. §-ának (2) bekezdésével és 4. §-ával megállapított rendelkezését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyre vonatkozólag a haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követően tették közzé.
(3) A (2) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
