Időállapot: közlönyállapot (2011.XI.25.)

2011. évi CLIV. törvény

a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről * 

Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a területi és helyi közigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúrájának átláthatóbbá tétele, az ellátási színvonal emelése, egységessége, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében a következő törvényt alkotja.

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. intézmény: az átvett önkormányzati feladat ellátását végző vagy a feladat ellátásában közreműködő intézmény szervezeti formájától függetlenül, különösen ideértve a megyei önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervet – kivéve a megyei közgyűlés hivatalát –, a megyei önkormányzat által fenntartásra átvett költségvetési szervet, a megyei önkormányzat által alapított közalapítványt, alapítványt (ideértve a megyei önkormányzat által más alapítóval közösen alapított alapítványt, közalapítványt is), és azokat a gazdasági társaságokat, és egyéb gazdálkodó szervezeteket, amelyek részben vagy egészben a megyei önkormányzat tulajdonában állnak (a tulajdoni hányad erejéig), valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott és fenntartott, egészségügyi feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok, gazdasági társaságok, amelyek részben vagy egészben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában állnak (a tulajdoni hányad erejéig).

2. funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.

3. átvett vagyon: a megyei önkormányzat vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményekhez kapcsolódó vagyona, ideértve a tulajdonában álló valamennyi ingó és ingatlan vagyont, valamint vagyoni értékű jogot.

2. A megyei önkormányzat vagyonának, intézményeinek, valamint a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvétele

2. § (1) A megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények folyószámla-, betét-, és értékpapír-állománya (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, valamint a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig) 2012. január 1-jén állami tulajdonba kerülnek, továbbá a vagyonnal és intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói joguk és kötelezettségeik, illetve a megyei önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói joga az e törvényben meghatározott szervekre jelen törvény erejénél fogva száll. A költségvetési szerveket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át, ideértve a (3) bekezdés szerinti esetet is. A jogutódlást a bíróságok és cégbíróságok az erre vonatkozó kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átvezetni kötelesek. E rendelkezések a települési önkormányzat tulajdonában álló, a megyei önkormányzat által átvállalt feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat vagyonkezelésében lévő vagyonelemek tulajdonjogát nem érintik. A vagyonkezelői szerződésben a vagyonkezelői jogutódlásra a 3. §-ban meghatározottak az irányadóak.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott állam általi átvétel alól kivételt képez

a) a (4) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott vagyonelemek köre,

b) a megyei önkormányzat európai területi társulásban való részvétele esetén a vagyoni hozzájárulást alkotó vagyon,

c) a megyei önkormányzat hivatalának működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon,

d) a megyei önkormányzat fenntartásában lévő színház és előadóművészeti szervezet.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott vagyonátszállást nem akadályozza a megyei önkormányzat vonatkozásában folyamatban lévő adósságrendezési eljárás. A megyei önkormányzattal szemben folyamatban lévő adósságrendezési eljárás a törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) A megyei önkormányzatok, valamint a Fővárosi Önkormányzat helyébe az általuk e törvény szerinti vagyonátadást megelőzően létesített, az átvett vagyonnal, illetőleg intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2012. január 1-jét követően általános és egyetemleges jogutódként az állam, illetőleg e törvényben meghatározott szervek lépnek. E keretek között a feladat és a vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és fenntartói jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a feladatátadás és jogutódlás alapvető feltételeiről szóló, a megyei önkormányzatok és a Kormány, valamint a Fővárosi Önkormányzat és a Kormány közötti megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) az irányadó. A tulajdonosi és fenntartói jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a fenti keretek között a megyei közgyűlések elnökei, a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) vezérigazgatója, a megyei közgyűlések elnökei, az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) és az MNV Zrt. vezérigazgatója, illetve a főpolgármester, az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) vezetője és az MNV Zrt. vezérigazgatója között megkötött átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: átadás-átvételi megállapodás) rendezi. Amennyiben a megyei önkormányzattól állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)–(2b) bekezdései hatálya alá tartozó vagyonelem, a megállapodás megkötésében szerződő félként részt vesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) elnöke is. Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel.

(6) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: társulási törvény) alapján létrejött társulási megállapodást a megyei önkormányzat – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott külön megállapodás ezzel ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, illetve a társulást nem európai területi társulásban való részvételre hozták létre – köteles az év utolsó napjával felmondani. A társulás tagjai és a megyei önkormányzat a megyei önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az év utolsó napjával elszámolni. A felmondás során a társulási törvény 4. § (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.

(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. §-ában szereplő költségvetési koncepciót a megyei közgyűlés elnöke 2011-ben december 31-éig nyújtja be a megyei közgyűlésnek.

(8) A megyei önkormányzatok által alapított, valamint a megyei önkormányzatok által más alapítóval közösen alapított alapítványokban, illetve közalapítványokban a megyei önkormányzatokat megillető alapítói jogok – amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapodás eltérően nem rendelkezik – 2012. január 1-jén az államra szállnak át oly módon, hogy az e törvény alapján az államra átszálló alapítói jogok gyakorlására a 3. § (1) b) pontja szerinti vagyonkezelő jogosult. A Kormány jogosult nyilvános határozatában az állami alapítói jogok gyakorlására más állami szervet kijelölni.

(9) A megyei önkormányzatok adósságának 5. §-ban szabályozott átvételéig a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerint adósságrendezési eljárás megyei önkormányzat ellen nem kezdeményezhető.

3. § (1) Az e törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva:

a) a megyei önkormányzatoktól, valamint a Fővárosi Önkormányzattól átkerülő egészségügyi intézmények vonatkozásában a kijelölt szerv,

b) az egyéb átvett intézmények vagyona tekintetében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A megyei önkormányzat tulajdonában álló, a megyei önkormányzat által 2011. szeptember 1-jét megelőzően vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében a 2. § (4) bekezdés szerinti megállapodás az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő vagyonkezelőt is kijelölhet.

(4) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)–(2b) bekezdései hatálya alá tartozó, átvett vagyonelem tekintetében a vagyonkezelői jogviszonyra az NFA által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § (1) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.

(2) Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell a Cégbíróságnál előterjeszteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti változást illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon.

3. A megyei önkormányzatok adósságának átvétele

5. § (1) A Magyar Állam 2011. december 30-ai hatállyal – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – átvállalja a megyei önkormányzatok 2011. december 30-án fennálló adósságát és annak járulékait, valamint a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon 2011. december 30-án fennálló tartozásokat és azok járulékait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvételre kerülő intézményekhez, az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan keletkeztek. Az átvállalandó adósság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelő – kölcsönjogviszonyon, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló – tartozásokat foglalja magában akként, hogy a 2011. december 30-án vagy azt megelőzően esedékessé vált, de az adott önkormányzat által meg nem fizetett tőke és járulék az átvállalás részét képezi. Az adósságátvállalás végrehajtása elkülönül a 2. § (1) bekezdése szerinti vagyonátszállástól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a megyei önkormányzatok 2011. december 9-ig – az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – kölcsönjogviszonnyá alakíthatják át, ennek hiányában a Magyar Állam 2011. december 30-ai hatállyal az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét a Magyar Állam a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.

(3) A megyei önkormányzatoknak a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján, 2011. december 30-át megelőzően lejárttá vált hitelviszonyt megtestesítő adóssága esetében az Állam 2011. december 30-ai hatállyal az ezen adósságból eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti.

(4) A megyei önkormányzatoknak a folyószámlahitel és a megelőlegezési hitel (ideértve a munkabér hitelt is) állományukat az adósságátvállalás érdekében legkésőbb 2011. december 21-ét megelőzően – az átalakítandó hiteljogviszonyban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – működési hitellé kell átalakítaniuk, és a Magyar Állam az ezen hiteleken alapuló fizetési kötelezettséget vállalja át.

(5) A megyei önkormányzatok a Magyar Állam által átvállalandó adósságállományt 2011. december 20-át követően nem növelhetik.

(6) A Magyar Állam 2012. évben egyedi állami kezességként átvállalja a megyei önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek az átvett vagyonhoz kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2012. évi mértékére meghatározott keretet, valamint az államháztartásról szóló törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) A Magyar Állam nevében a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól az (1)–(4) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (6) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el.

4. Az intézmények átvételének szabályai

6. § (1) A Magyar Állam és a megyei önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az átadás-átvétel végrehajtása érdekében megyénként intézmény átadás-átvételi bizottság (a továbbiakban: bizottság), valamint egészségügyi intézmény átadás-átvételi bizottság (a továbbiakban: egészségügyi bizottság) működik.

(2) A bizottság vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területi szervének vezetője, illetve – kinevezése esetén – az intézményi biztos. Az egészségügyi bizottság vezetője a kijelölt szerv képviselője, tagjai a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár területi szervének vezetője.

(3) A bizottság és az egészségügyi bizottság feladata a megyei intézményekre vonatkozó átadás-átvételi megállapodás előkészítése. A feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2011. december 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az intézmények átvételét nem akadályozza.

(4) Az átvételre kerülő egészségügyi intézményeket az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az átadás-átvételi megállapodásokban a megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.

5. Az egészségügyi szolgáltatók átadásának speciális szabályai

7. § (1) A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a meglévő lekötött kapacitásai mértékét és szakmai összetételét, valamint az érvényes finanszírozási szerződése szerinti finanszírozásra való jogosultságát.

(2) Az egészségügyi szakellátási kötelezettség állam általi átvételére tekintettel – a 18. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott eljárásban – az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. március 31-éig 2012. május 1-jei hatálybalépéssel – a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével – meghatározza az e törvény hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók

a) fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4/A. § (3) bekezdésében,

b) az a) pont szerinti kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területet a (3) bekezdésben

foglalt szempontok alapján, azzal, hogy a döntés nem érintheti hátrányosan az uniós és a hazai pályázatokkal összefüggésben vállalt beruházási és fenntartási kötelezettségeket, valamint az ezekhez kapcsolódó, előzetesen befogadott többletkapacitásokat.

(3) Az ellátási területeket az érintett egészségügyi szolgáltatók számára a (2) bekezdés szerinti eljárás során – az Eftv. 5/A. § (2) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) azoknak az eseteknek a kivételével, amikor szakmai szempontból indokolatlan az ellátási területnek az adott szakmához tartozóan valamennyi progresszivitási szinten történő megállapítása, az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintenként külön-külön,

b) a 18. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott ellátások kivételével az Eftv. végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmánként,

c) az Eftv. 5/A. § (9) bekezdés b) pontja szerinti eset, valamint a 18. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott ellátások kivételével átfedésmentesen,

d) hézagmentesen,

e) a rehabilitációs szakellátások, valamint az egyes egészségügyi szolgáltatók által szakmai specialitások alapján több térségre kiterjedően nyújtott, országosan kiemelt ellátások kivételével az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak figyelembevételével,

f) aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a progresszivitás alapszintjén az Eftv. 4/A. § (4) és (6) bekezdésében foglalt elérési szabályok figyelembevételével,

g) a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitás, valamint a szolgáltató által ellátott terület közötti arányoknak az adott szakma országos átlagához viszonyított aránya figyelembevételével, és

h) az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó szolgáltatók esetén a progresszivitási szintekre jutó kapacitások arányainak és az egyes progresszivitási szinteken végzett beavatkozások tárgyévet megelőző év betegforgalom szerinti arányainak figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Amennyiben az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás nem tartalmazza valamely finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató járóbeteg-szakellátási kapacitásaira, illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási területekre vonatkozóan a törvény által előírt adatokat, az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. március 31-éig köteles azt a rendelkezésre álló adatok alapján pótolni. Ha valamely adat azért hiányzik a nyilvántartásból, mert az érintett egészségügyi szolgáltató járóbeteg-szakellátási kapacitásai, illetve az azokhoz kapcsolódó ellátási területek nem kerültek megállapításra, az egészségügyi államigazgatási szerv – az Eftv. 5/A. § (2)–(6), (9) és (10) bekezdésében foglaltak, valamint a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével – 2012. március 31-éig hivatalból megállapítja a kapacitást, illetve az ellátási területet, és a megállapított adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(5) A (2)–(4) bekezdés alapján a kapacitást és az ellátási területet megállapító határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, azok hatálybalépésével egyidejűleg az adott szolgáltatók kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott határozatok hatályukat vesztik. Az egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak és ellátási területeinek az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartását a határozatok hatálybalépésével egyidejűleg módosítani kell.

(6) A (2)–(5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az egészségbiztosító a megkeresésétől számított 5 napon belül az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja.

(7) Az Eftv.-nek a (2) bekezdés szerinti eljárások során történő alkalmazásakor régió alatt az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térséget kell érteni.

(8) Az átadás-átvételi megállapodásban részletesen rögzíteni kell az intézmények, illetve az egészségügyi intézmények teljes körét, a feladatok és a vagyon átadásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, valamint rendelkezni kell a megállapodás aláírását követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről. Az átvételre kerülő egészségügyi intézményeket az 1. melléklet tartalmazza.

(9) Az átadás-átvétel során különösen meg kell állapodni:

a) együttműködési kötelezettségről a felek között az átadás-átvétel során, valamint a jövőbeni megyei egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó koncepcionális kérdésekről,

b) az egészségügyi szolgáltatók, valamint az egészségügyi szolgáltatók működéséhez kapcsolódó vagy azt elősegítő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok jogszerű működését biztosító alapító, létesítő okiratok, szabályzatok eredeti, illetőleg hitelesített példányainak átadásáról (a működésre, gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok, illetve azok módosításai),

c) az egészségügyi szolgáltatók vezetőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási adatokról, (foglalkoztatottak létszáma foglalkoztatási jogviszony szerinti bontásban),

d) a megyei önkormányzat által tett, illetőleg az általa fenntartott egészségügyi szolgáltatóra háruló, az átadás-átvétel napján hatályos, illetve ezt követően hatályba lépő kötelezettségvállalásokról (különös tekintettel közbeszerzésekre, döntési moratórium alatt érkezett és még döntés előtt álló közbeszerzési mentességi kérelmekre, beruházásokra, intézményi épület-beruházásokra, felújításokra, a hosszú távú kötelezettségvállalásokra) és egyéb kötelezettséget alapító intézkedésekről (beleértve a pályázatokat, ígérvényeket, szándéknyilatkozatokat) szóló tételes és a szükséges magyarázatokkal ellátott kimutatásról,

e) az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos tervezési feladatkörbe tartozó európai uniós társfinanszírozású projektek helyzetéről,

f) az átadás-átvétel napján hatályos, illetve később hatályba lépő, harmadik személlyel szemben fennálló, adott esetben nem jogszabályi rendelkezésen alapuló, de érvényesíthető bármilyen jogosultságról, igényről, a vitatott, adott esetben per vagy más vitarendezési eljárás tárgyává tett kérdésről, az azzal kapcsolatos álláspontjáról és annak indokairól, külön kiemelve az európai uniós programokkal kapcsolatos vitás kérdéseket,

g) az eszköz- és vagyonleltárról (ingatlanok jegyzéke figyelemmel azok terheire, illetve az 1990 után egészségügyi ellátás céljára használt olyan ingatlanokra, amelyek egészségügyi funkciója megváltozott és egyéb közcélra sem került hasznosításra, ingó vagyon és egyéb vagyonelemek összesített bemutatása), vagyoni értékű jogról,

h) az egészségügyi szolgáltatók költségvetési helyzetéről, tárgyévi költségvetés végrehajtásáról és előző évi beszámolóról (kötelezettségvállalás-teljesítés, pénzeszköz állomány, pénzmaradvány-felhasználásokról, beruházások és felújítások, vagyoni helyzete: saját tulajdonban álló, illetve egyéb jogcímen működtetett eszköz- és ingatlanvagyon, vagy más vagyonelem bemutatása, ezzel kapcsolatos nyilvántartások),

i) minden olyan körülményről, veszélyről, illetve lehetőség számbavételéről, amely az adott egészségügyi szolgáltató működését érdemben befolyásolhatja, valamint az eredményes feladatellátáshoz szükséges további tényekről, körülményekről.

j) a fenntartó önkormányzat által – az egészségügyi intézményeknél saját bevételként képződött – elvont és az önkormányzathoz benyújtott igénylési kérelmet követően vissza nem utalt saját bevételrészről havi bontásban.

8. § (1) Az egészségügyi szakellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató alapító okiratának módosítását a Kincstár 2011. december 28-áig jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba.

(2) Az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató esetében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltató kérelmére módosítja a működési engedélyt és a jogszabály alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartásban 2012. január 15-éig átvezeti a módosult adatokat.

(3) Az egészségbiztosítási szerv az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését figyelemmel a fenntartó és a működési engedély változására 2012. május 1-jéig módosítja.

6. A megyei intézményeket fenntartó szervek

9. § (1) Az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézményekkel összefüggő intézményfenntartási feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.

(2) Az egészségügyi intézményekkel összefüggő intézmény-fenntartási feladatokat a kijelölt szerv látja el.

10. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv, valamint a kijelölt szerv az átvett intézmény fenntartójának, alapítójának, kezelőjének az átvett intézménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódja.

(2) A törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a Kormány által rendeletben kijelölt szerv, illetve a kijelölt szerv jár el fenntartóként.

11. § (1) Az átvett intézmények vagyonelemei, illetve az intézmények működését biztosító források terhére a megállapodásban foglalt időponttól az átadás napjáig új kötelezettség a megyei intézmények esetében a területileg illetékes megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának, egészségügyi szolgáltató esetében a kijelölt szerv vezetőjének jóváhagyása nélkül nem vállalható, valamint jóváhagyás nélkül nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a megyei intézmények, illetve az egészségügyi szolgáltatók napi üzemi működését érintően hozzájárulás nélkül 2011. december 28-áig vállalhatnak 2012. február 29-éig átnyúló időszakot érintő kötelezettséget.

(3) A megyei önkormányzat vagyona, valamint a megyei önkormányzat intézményeinek vagyonelemei, illetve az átadásra kerülő fővárosi egészségügyi szolgáltatók, valamint a működésükhöz kapcsolódó vagy azt elősegítő, közvetlen vagy közvetett többségi részesedésükkel működő gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedés és vagyon elidegenítésére és megterhelésére 2012. január 1-jéig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a megyei önkormányzat a 2011. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a megyei önkormányzat a 2011. évi költségvetésében tervezte.

7. Intézményi biztos

12. § (1) A kormánymegbízott a Kormány által rendeletben kijelölt szerv kialakításának előkészítésére intézményi biztost nevezhet ki.

(2) Az intézményi biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2011. december 31-ig szól. Az intézményi biztos a megyei kormányhivatal minisztériumi főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.

(3) Az intézményi biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki intézményi biztosnak.

(4) Ha az intézményi biztos a kinevezése előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, főjegyző, jegyző, aljegyző, közigazgatási szerv köztisztviselője, más államigazgatási szerv kormánytisztviselője, közalkalmazott, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt, az intézményi biztosi megbízatásának megszűnésekor benyújtott írásbeli kérelmére őt intézményi biztosi kinevezését megelőző munkakörébe kell helyezni.

(5) Ha az intézményi biztos kinevezése előtt bíró volt és intézményi biztosi megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételeknek eleget tesz – ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt – akkor őt kérelmére pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök – a hatáskörrel rendelkező szerv javaslatára – határozatlan időre bíróvá kinevezi.

(6) Ha az ügyész, illetve a bíró szolgálati viszonya intézményi biztosi kinevezésével szűnik meg, az intézményi biztosi megbízatás időtartamát ügyészségi, illetve bírósági szolgálati viszonyban töltött időnek kell számítani, ha az ügyész vagy a bíró az intézményi biztosi megbízatásának megszűnését követően ismét ügyészségi vagy bírósági szolgálati viszonyt létesít.

8. Az átvett intézmények foglalkoztatottai és a megyei önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők

13. § (1) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott szervek foglalkoztatotti állományába kerülnek a megyei önkormányzati hivataloknál és gazdasági ellátó szervezeteinél a fenntartott intézmények működtetését, irányítását végző köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók (a továbbiakban: foglalkoztatottak).

(2) Az egészségügyi intézmények működtetését, irányítását ellátó foglalkoztatottak a kijelölt szerv állományába, az egyéb megyei intézmények működtetését, irányítását, valamint az átvett intézményekkel és az intézmények feladataival összefüggésben szakmai feladatokat ellátó foglalkoztatottak a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek át, kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá. Az át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a kijelölt szerv és a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek át.

(3) A megyei önkormányzatok hivatalaiból és gazdasági ellátó szervezeteiből az átvett egészségügyi intézmények fenntartásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a kijelölt szerv, az egyéb átvett intézmények ezen feladatokat ellátó köztisztviselői és munkavállalói a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek, kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá. Az át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a kijelölt szerv és a Kormány által rendeletben kijelölt szerv állományába kerülnek át.

(4) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát.

(5) A megyei önkormányzatok gazdasági ellátó szervezeteinél foglalkoztatott munkavállalók tekintetében megvalósuló jogviszonyváltás esetén a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86/B–86/E. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1) A munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában e törvény erejénél fogva legkésőbb 2012. március 31. napján megszűnik az átvett nem egészségügyi intézmény

a) nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott vezetőjének, gazdasági vezetőjének, vezető tisztségviselőjének, kuratóriuma vezetőjének a foglalkoztatási jogviszonya,

b) közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízása.

A megszűnés nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot. Az átvett közoktatási intézmény vezetője megbízásának és a megbízás visszavonásának jogát e törvény hatálybalépése és 2012. szeptember 1-je között az oktatásért felelős miniszter gyakorolja.

(2) Az egészségügyi szolgáltató főigazgatójának és gazdasági igazgatójának e törvény hatálybalépésekor fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagy az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a főigazgatói, gazdasági igazgatói munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) és (5) bekezdés alapján történő betöltéséig fennmarad.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a főigazgatói vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott idő lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (4) és (5) bekezdés alapján még nem került betöltésre.

(4) Az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására e törvény hatálybalépése és 2012. március 31-e között pályázatot kell kiírni.

(5) A (2) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás a (4) bekezdés szerinti pályázat alapján a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör betöltésével, vagy a főigazgatói, gazdasági igazgatói megbízás adásával egyidejűleg megszűnik. A megszűnéssel egyidejűleg

a) a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, vagy

b) a pályázat megnyerése esetén

ba) a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni vagy

bb) – ha jogszabály azt előírja, a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával – vele új munkaviszonyt kell létesíteni.

(6) A jogviszony (5) bekezdés alapján történő megszűnése nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.

(7) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésére irányuló jogviszonyát.

(8) Az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltatóknál működő tulajdonosi felügyelő tanácsok e törvény hatálybalépését követő napon megszűnnek. A megszűnésig a tanácsok tagjait megillető tiszteletdíjat a delegáló önkormányzat fizeti meg.

9. Záró rendelkezések

15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a megyei intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben kijelölje,

b) az a) pontban meghatározott szerv jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait,

c) a megyei önkormányzatoktól átvett intézményekhez kapcsolódó irányítási jogköröket, az intézmények fenntartásával, irányításával és vezetésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek részletes szabályait,

d) a fővárosi, megyei önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények felett az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv által gyakorolt feladat- és hatásköröket, az általa gyakorolt jogokat és kötelezettségeket,

e) a megyei önkormányzatok nem egészségügyi intézményeinek átadás-átvételéről szóló megállapodás megkötésének és tartalmának részletszabályait,

f) az egyes költségvetési szervek fenntartói feladatait ellátó szervek kijelölését

g) az előkészítés, megvalósítás vagy fenntartás alatt álló európai uniós vagy egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott projektek átadás-átvételének részletes eljárásrendjét,

h) a megyei önkormányzatoktól átvett, üdülési céllal használt vagyonelemek tekintetében a fenntartói jogok gyakorlására jogosult szervet

rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egészségügyi szakellátási felelősség állam által történő átvételével összefüggésben

a) a fekvőbeteg-szakellátások és a hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátások tekintetében

aa) a kapacitások felosztásának, újraosztásának, módosításának és átcsoportosításának,

ab) az ellátási területek meghatározásának, módosításának

az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben meghatározott szabályoktól eltérő eljárási szabályait,

b) azoknak az ellátásoknak a körét, amelyek vonatkozásában az ellátási terület megállapítása során az átfedésmentesség, illetve a szakmánkénti megállapítás követelményét nem kell figyelembe venni,

c) a kapacitásoknak és az ellátási területeknek az a) pont szerinti eljárásokban történő meghatározására kijelölt államigazgatási szervet és az ezekben az eljárásokban véleményadásra jogosult szakértői szervet.

(3) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az e törvény szerint vagyonkezelői joggal rendelkező központi államigazgatási szervet.

16. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A törvény 2. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének első mondata, és (5) bekezdése, a 3–4. §-ai, a 7. § (1) bekezdés, 9–10. §-ai, a 13–14. §-ai, a 17–19. §-ai, a 21–70. §, a 75. §, 76. § (1) és (3) bekezdése és a 77. § 2012. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) 2012. január 1-jén hatályát veszti e törvény 2. § (6)–(7) bekezdése. 2012. január 2-án hatályát veszti e törvény 18–78. §-ai.

(4) 2012. szeptember 2-án hatályát veszti a 14. § (1) bekezdés harmadik mondata.

17. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben a védelmi titkársági feladatok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit a megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal közötti megállapodás rögzíti, melyet az érintettek legkésőbb 2012. január 31-ig megkötnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötésekor az átvett feladathoz kapcsolódó jogviszonyok alatt minden jog és kötelezettség, valamint az átvett feladathoz tartozó létszám, és ahhoz tartozó eszköz- és infrastruktúra-állomány is értendő.

10. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

18. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a következő 92/E. §-sal egészül ki:

„92/E. § (1) Ha törvény a helyi önkormányzat vagyonának az állami részére való átadásáról rendelkezik, e vagyon tekintetében a 79. § (2) bekezdés a) pontja, a 80. § (2) bekezdése, a 92. § (14) bekezdése, a 92/C. § (6) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A 80. § (5) bekezdése szerinti vagyon átruházásához a társuló önkormányzatok egyetértése szükséges.”

(2) Hatályát veszti az Ötv. 63/A. § n) pontjában az „az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és” szövegrész, a 69. §, és 70. §, valamint a 115. § (5) bekezdése.

11. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

19. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § A fenntartó és a fővárosi közgyűlés jóváhagyja a megyei, fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervét és költségvetési előirányzatát.”

12. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

20. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) 2012. június 30-ától a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 7. § (5) bekezdésében a „2011. december 5-étől” szövegrész helyébe a „2012. június 30-ától” szöveg lép.

13. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

21. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló törvény alapján került sor.”

14. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

22. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

ma) a központi költségvetési szerv, a megyei intézményeket fenntartó, Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: megyei fenntartó), a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”

23. § Az Szt. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a megyei fenntartó útján, valamint a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles;

b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;”

24. § Az Szt. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A megyei fenntartó, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére, illetve a fővárosra kiterjed.

(2) A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint az államnak a megyei fenntartó útján teljesített ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei fenntartó azonban – szükség esetén – a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.”

25. § Az Szt. 90/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90/A. § A szociális hatóság az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri, és amennyiben az önkormányzat, illetve a megyei fenntartó az ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, megfelelő határidő tűzésével felszólítja a feladat teljesítésére.”

26. § Az Szt. 91. §-a a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének a jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A megyei fenntartó az állam 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató, intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az adott megye szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, a megyében elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján dönt.”

27. § (1) Az Szt. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megyei jogú város és a főváros koncepciója – a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza különösen –

a) a megye, főváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit,

b) a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit,

c) a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait.”

(2) Az Szt. 92. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A megye, a főváros területén működő nem állami és egyházi fenntartók kötelesek együttműködni és adatot szolgáltatni a koncepció készítése során.”

(3) Az Szt. 92. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel és a kisebbségi önkormányzat(ok)kal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.”

28. § Az Szt. 94/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről]

e) a megyei fenntartó által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető”

[dönt.]

29. § (1) Az Szt. a következő 131/B. §-sal egészül ki:

„131/B. § A megyei fenntartó által fenntartott szociális szolgáltatások fenntartásának költségeit az állam feladatfinanszírozás útján biztosítja.”

(2) Az Szt. 132. § (1) bekezdés a következő x) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa ...]

x) a megyei fenntartó kijelölését;”

30. § Az Szt. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcímet megelőzően a következő 140/K. §-sal egészül ki:

„140/K. § (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények fenntartói joga 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át, ezt az időpontot követően a folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a megyei fenntartó jár el fenntartóként és beutaló szervként.

(2) A megyei önkormányzatok által megkötött és 2011. december 31-én érvényes ellátási szerződés 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át.

(3) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyét a működést engedélyező szerv 2012. január 31-éig hivatalból módosítja.”

31. § (1) Az Szt.

a) 58/A. § (2) bekezdésének záró mondatrészében a „hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra” szöveg,

b) 65. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó” szöveg,

c) 85/C. § (5) bekezdésében a „megyei,” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó és a” szöveg,

d) 90. § (4) bekezdésének első mondatában az „önkormányzat” szövegrész helyébe az „önkormányzat, megyei fenntartó” szöveg,

e) 92. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „helyi” szövegrész helyébe a „fenntartó” szöveg,

f) 92. § (3) bekezdésének utolsó mondatában az „a helyi” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

g) 92. § (3) bekezdés első mondatában az „, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében” szövegrész helyébe az „a településen” szöveg,

h) 115. § (1) bekezdésének első mondatában a „hozzájárulás” szövegrész helyébe a „hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 58/B. § (2) bekezdés első mondatában, 92. § (10) bekezdésében és 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei,” szövegrész,

b) 92. § (5), (8) és (9) bekezdése.

(3) Hatályát veszi az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény 82. §-ának (5) bekezdése.

15. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

32. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló – feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a Központi Statisztikai Hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és, saját területére vonatkozóan a megyei jogú város elkészíti, majd együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86–87. §-ában meghatározott kötelező – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által ellátott – feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítésébe be kell vonni az érdekelt nemzetiségi önkormányzatokat. A fejlesztési terv elkészítéséhez – az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésben – be kell szerezni az érintett települési és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. A fővárosi önkormányzat, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi Önkormányzat határozattal adja ki. A megyei fejlesztési tervet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve készíti el, nyilvánosságra hozza a honlapján, továbbá elektronikus úton megküldi az érintett önkormányzatoknak és a közoktatási intézményeknek. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi önkormányzatnál vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél bejelentkezett.”

33. § (1) A Kt. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való feladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni.”

(2) A Kt. 88. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a megyei fenntartónak, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát – az intézmény által ellátott feladatokkal együtt – használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A Kt. 88. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A fővárosi fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. A központ által fenntartott közoktatási intézmény megszüntetése, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedése esetén tájékoztatja a megyei közgyűlést.”

34. § (1) A Kt. 89/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi a Kormány – területileg illetékes – általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését, módosítását. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni.”

(2) A Kt. 89/B. § (12) bekezdése helyére a következő bekezdés lép:

„(12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, valamint a megyei fenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, a megyei fenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését.”

35. § A Kt. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.”

36. § A Kt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a határozatához – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét.”

37. § A Kt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha – a megyei fenntartó kivételével – a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában – az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.”

38. § (1) A Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, vagy nem a központ, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a Kormány általános hatáskörű – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes – területi államigazgatási szervének;”

(2) A Kt. 102. § (10) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni amennyiben az átadásra a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján kerül sor.”

39. § (1) A Kt. 107. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szakmai ellenőrzést – a költségek biztosítása mellett – indíthat]

b) fővárosi szinten a fővárosi önkormányzat, megyei szinten a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,”

(2) A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 47. ponttal:

[121. § (1) E törvény alkalmazásában]

„47. megyei fenntartó: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény szerint kijelölt szerv.”

40. § A Kt. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közoktatás – fejlesztési tervben jóváhagyott – körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához létrehozott közalapítvány bevételei törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”

41. § A Kt.

a) 81. § (1) bekezdés e) pontjában, a „fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével, a főváros, megyei jogú város kötelező feladata esetén az önkormányzattal” szövegrész,

b) 81. § (16) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat részére” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat részére,” szövegrész,

c) 85. § (6) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a főváros esetén fővárosi önkormányzatnak a szakvéleményét”,

d) 86. § (3) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén” szövegrész,

e) 86. § (6) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén” szövegrész,

f) 89. §-ában, a „fővárosi és megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó, főváros esetén a fővárosi önkormányzat” szövegrész,

g) 87. § (4) bekezdésében, 88. § (5)–(7), (10) bekezdésében, 90. § (1) kezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat” szövegrész,

h) 88. § (4) bekezdésében az „Az önkormányzatok” szövegrész helyébe az „A megyei fenntartó és az önkormányzatok” szövegrész,

i) 89/A. § (6)–(7) bekezdésében a „megyei önkormányzatra” szövegrész helyébe a „feladatellátási kötelezettség a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, a használati jog a megyei fenntartóra” szövegrész,

j) 89/B. § (7) bekezdésében a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész,

k) 90. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó vagy a fővárosi önkormányzat” szövegrész,

l) 37. § (2) bekezdésében a „működést engedélyező szervnél” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész,

m) 37. § (7) bekezdésében, 79. § (1), (3)–(4), (7)–(8) bekezdésében, 80. § (1)–(8) bekezdéseiben, 82. § (1)–(2) és (5) bekezdésében, 91. § (2)–(3), (5)–(6) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés n) pontjában, 94. § (3) bekezdés n) pontjában, 102. § (10) bekezdésében a „működést engedélyező szerv” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész,

n) 80. § (4) bekezdésében, a „működést engedélyező szerv” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész,

o) 80. § (5) bekezdésében, 102. § (10) bekezdésében a „működést engedélyező szervnek” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész,

p) 93. § (5) bekezdésében a „működést engedélyező szervet” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész,

q) 94. § (3) bekezdés j) pontjában a „működést engedélyező szervi” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve általi”,

r) 1. számú melléklet Első rész A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, Iskolában és kollégiumban alcímet követően a „fővárosi, megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, főváros esetén a fővárosi önkormányzat”

szövegrész lép.

42. § Hatályát veszti a Kt.

a) 89/A. § (2)–(3) és (8) bekezdése,

b) 91. § (5) bekezdése,

c) 121. § (1) bekezdés 46. pontja.

16. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

43. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Magyar Országos Levéltár a megyei levéltárak vagy a főváros önkormányzatának levéltára véleményének előzetes kikérésével gyakorolja a bíróságok, ügyészségek, a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei, a rendvédelmi szervek szervezeti egységei részére készült iratkezelési szabályzatok kiadásával kapcsolatos egyetértési jogát.”

44. § A Ltv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a paragrafus az alábbi (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közlevéltár vezetőjét pályázat útján

a) a Magyar Országos Levéltár esetében a kultúráért felelős miniszter,

b) a megyei levéltárak esetében a kultúráért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó,

c) az állami szaklevéltárak, a települési önkormányzatok, a köztestületek, a közalapítványok, és az egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai esetében a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével a fenntartó

nevezi ki, illetve menti fel.

(4) A megyei levéltár alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához és módosításához a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(5) A megyei levéltárak

a) stratégiai terve, éves szakmai feladatainak meghatározása,

b) munkatervének, beszámolójának elfogadása,

c) költségvetésének feladatalapú tervezése,

d) fejlesztési és beruházási feladatainak meghatározása

során a kultúráért felelős miniszter véleményezési jogot gyakorol.”

45. § Az Ltv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Általános levéltár a Magyar Országos Levéltár, a megyei levéltár és a főváros önkormányzata által fenntartott levéltár.”

46. § Az Ltv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A megyei levéltár területi általános levéltárként az arra kijelölt államigazgatási szerv közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe tartozik a megye közigazgatási területén működő helyi és nemzetiségi önkormányzatok testületeinek, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá a megye közigazgatási területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.

(2) A fővárosi önkormányzat levéltára területi általános levéltárként a főváros önkormányzatának közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe tartozik a fenntartó önkormányzat, valamint az illetékességi területén székhellyel rendelkező nemzetiségi önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá a főváros közigazgatási területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.”

47. § Az Ltv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a települési vagy nemzetiségi önkormányzat megszünteti levéltárát, annak anyagát a területileg illetékes megyei levéltárban kell elhelyezni. Ilyen esetben a települési önkormányzat a levéltár céljait szolgáló vagyonát használatra köteles átengedni a megyei levéltár fenntartójának.”

48. § (1) Az Ltv. 35. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A külföldi magyar levéltári kirendeltségek működtetésének és szervezetének, a levéltári kiküldöttek kiválasztásának, szakmai irányításának és feladatának részletes szabályait a kultúráért felelős miniszter a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.”

(2) Hatályát veszti az Ltv. 34. §-ának (2) bekezdésében az „önkormányzati” szövegrész.

17. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

49. § Az adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. tv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[13. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat]

a) vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést kizárólag külön törvényi felhatalmazás alapján hozhat,”

18. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

50. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § s) pont sa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

sa) a központi költségvetési szerv, a megyei intézményeket fenntartó, Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: megyei fenntartó), a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8–9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”

51. § A Gyvt. 95. § (1) és (2) bekezdése, valamint a §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az állam megyei szintű feladatai, valamint a fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai

(1) Az állam a megyei fenntartó útján, valamint a fővárosi és – a 94. § (2) bekezdésében meghatározott feladatain túl – a megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. Az állam a megyei fenntartó útján és a fővárosi önkormányzat biztosítja a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

(2) A megyei fenntartó, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe – a megyei jogú város területének kivételével – a megyére, illetve a fővárosra terjed ki.”

52. § A Gyvt. 96. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A települési önkormányzat és a megyei fenntartó a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít. Az értékelést – települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően – meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve a megyei fenntartó felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.”

53. § A Gyvt. 104. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója]

k) kijelöli és működteti az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek befogadására szolgáló nevelőszülőt és gyermekotthont,

l) működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket.”

54. § A Gyvt. a XX. Fejezetet megelőzően a következő 122. §-sal egészül ki:

„122. § (1) A megyei fenntartó a 95. § (1) bekezdés szerinti állami ellátási kötelezettségnek intézmény fenntartásával, vagy – a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével – az intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, valamint az (1) bekezdés szerinti ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter ezen jogkörében a 96. § (6) bekezdése szerinti értékelésben foglaltak figyelembevételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti helyi szükségletek alapján dönt.”

55. § (1) A Gyvt. a következő 161/C. §-sal egészül ki:

„161/C. § (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények fenntartói joga 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át, ezt az időpontot követően a folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a megyei fenntartó jár el fenntartóként.

(2) A megyei önkormányzatok által megkötött és 2011. december 31-én érvényes ellátási szerződés 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át.

(3) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyét a működést engedélyező szerv 2012. január 31-éig hivatalból módosítja.”

(2) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

x) a megyei fenntartó kijelölését,”

56. § (1) A Gyvt.

a) 29. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „helyi” szövegrész helyébe a „fenntartó” szöveg,

b) 97. § (1) bekezdésében az „önkormányzat” szövegrész helyébe az „önkormányzat, az állam” szöveg,

c) 135. § (1) bekezdés c) pontjában a „vezetője” szövegrész helyébe a „fenntartója, vezetője” szöveg,

d) 145. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének nyitó mondatrészében a „hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „hozzájárulásra, illetve feladatfinanszírozásra” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 157. § (4) bekezdése,

b) 160. § (2) bekezdése.

19. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

57. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 45. §-a, és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A megyei múzeumi szervezet és a megyei múzeum

45. § (1) Az állam a megyék közigazgatási területén a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról, bemutatásáról és hozzáférhetővé tételéről, a régészeti örökség védelméről költségvetési szervként működő megyei múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.

(2) A megyei múzeumi szervezet az (1) bekezdésben meghatározott feladatok egységes ellátásának intézményrendszere, amelyen belül különböző szakmai besorolású, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények működnek.”

58. § A Kult. tv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A megyei múzeumi szervezet székhelye az önálló működési engedéllyel rendelkező megyei múzeum (a továbbiakban: megyei múzeum). A megyei múzeum gyűjteményi anyagában legalább öt muzeológiai szakág jelenik meg. Gyűjtőterülete az adott megye és az abban található megyei jogú város közigazgatási területére terjed ki. E gyűjtőterülettől – szakmai és tudományos indokok alapján – a működési engedélyben eltérés engedélyezhető.

(2) A megyei múzeum:

a) közreműködik a miniszter és a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) területi feladatainak ellátásában,

b) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a megye közigazgatási területén tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét;

c) a megye közigazgatási területén és a megyében levő megyei jogú városban ellátja a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez;

d) szakmai nyilvántartása alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről;

e) a régészeti feltárás esetén előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni;

f) részt vesz a megye közigazgatási területén lévő régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető, illetőleg a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális közgyűjteményben történő elhelyezésében;

g) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében;

h) ellátja továbbá a megyei múzeumi szervezet működésével kapcsolatos funkcionális feladatokat.”

59. § A Kult. tv. a következő 45/B. §-sal egészül ki:

„45/B. § (1) A megyei múzeumot – a 39. § (2) bekezdése szerint – a fenntartó jelölheti ki, a miniszter előzetes egyetértésével.

(2) A megyei múzeumi szervezet (és egyben a megyei múzeum) vezetője a megyei múzeumigazgató, akit a fenntartó pályázat útján, a miniszter előzetes egyetértése esetén bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.

(3) A megyei múzeumi szervezet alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához és módosításához a miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(4) A megyei múzeumi szervezet 45. § (2) bekezdésében meghatározott tagintézményei esetén a 39. § (3) bekezdésében felsorolt adatok megváltoztatásához, valamint működési engedélyük visszavonásához és megszüntetésükhöz a miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(5) A megyei múzeumi szervezet

a) stratégiai terve, éves szakmai feladatainak meghatározása,

b) munkatervének, beszámolójának elfogadása,

c) költségvetésének feladatalapú tervezése,

d) fejlesztési és beruházásai feladatainak meghatározása

során a miniszter véleményezési jogot gyakorol.”

60. § A Kult. tv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.

(4) A megyei könyvtár költségvetési szerv, fenntartása az állam feladata. A megyei könyvtár nyilvános könyvtár.

(5) Amennyiben a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el megállapodás alapján, a székhely szerinti önkormányzat és az állam köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.”

61. § A Kult. tv. 66. §-a a következő új g) ponttal egészül ki:

[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:]

g) könyvtárellátási szolgáltatásokat nyújt a települési nyilvános könyvtári szolgáltatások megszervezéséhez.”

62. § A Kult. tv. 68. §-a a következő új (2)–(3) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § hatályos szövege (1) bekezdésre módosul:

„(2) A megyei könyvtár alapító okiratának kiadásához, módosításához, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásához, a könyvtár igazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához, az igazgató munkájának értékeléséhez a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(3) A megyei könyvtár szakmai ellenőrzése a kultúráért felelős miniszter feladata, ennek keretében előzetesen véleményezi a megyei könyvtár

a) stratégiai tervét,

b) munkatervét és beszámolóját,

c) költségvetésének feladatalapú tervezését,

d) fejlesztési és beruházásai feladatainak meghatározását,

e) minőségpolitikai nyilatkozatát.”

63. § A Kult. tv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.”

64. § A Kult. tv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) Az állam és a fővárosi önkormányzat a megye települési (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, nemzetiségi önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására közművelődési intézmény működtethető.

(2) Az állam és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.”

65. § A Kult. tv. 85. §-ának nyitó szövegrésze, valamint a)–d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„85. § Az állam és a fővárosi önkormányzat a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében

a) elősegíti a megye közigazgatási területén működő települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatai önkormányzatok és a megye közigazgatási területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását,

b) együttműködik az országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító szervvel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,

c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít,

d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei, fővárosi közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,

e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel,

f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását,

g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.”

66. § A Kult. tv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § A miniszter és a fővárosi önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg:

a) a megyei, illetve a fővárosi közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,

b) a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.”

67. § A Kult. tv. 88. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében:]

e) véleményezési jogot gyakorol a települési önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,”

68. § A Kult. tv. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § A fővárosi és a települési önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív állami hozzájárulásban részesülnek.”

20. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

69. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 141. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen]

l) a fekvőbeteg-szakellátás, valamint a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása és biztosítása.”

(2) Az Eütv. 150. § (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen]

f) egészségügyi szakmai felügyelet gyakorlása körében módszertani és szakmai irányítási feladatokat lát el, kapcsolatot tart a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók fenntartóival, figyelemmel kíséri és véleményezi azok szakmai fejlesztési programját, továbbá egységes szempontok kidolgozásával irányítja az intézményfelügyeleti tevékenység végzését,”

(3) Az Eütv. 150. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen]

g) irányítja az egészségügy területén működő országos intézeteket, valamint az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókat,”

(4) Az Eütv. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat gondoskodik a tulajdonában vagy fenntartásában lévő fekvőbeteg-szakellátó, valamint járóbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató működtetéséről.”

(5) Hatályát veszti az Eütv.

a) 146/A–146/B. § és a 146/A. §-t megelőző alcíme,

b) 149/A–149/D. § és a 149/A. §-t megelőző alcíme,

c) 143. §-ban az „a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a továbbiakban: RET)” szövegrész.

21. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

70. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat]

d) egészségügyi szolgáltató számára közfinanszírozott ellátások biztosításához szakellátási kapacitást vagy ahhoz kapcsolódó ellátási területet állapít meg.”

22. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

71. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Intézeti gyógyszertár a 16. § (2) bekezdésben foglalt esetben a gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszert másik intézeti gyógyszertártól is beszerezheti.”

72. § (1) A Gytv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszert Magyarország területén nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt az utolsó gyártási tétel gyógyszer-nagykereskedőnek történő átadásakor, de legkésőbb a forgalmazás várható megszüntetése előtt három hónappal a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel tudatni köteles, úgy, hogy a forgalmazás várható idejének megszűnéséig a gyógyszer addigi felhasználásából számított szükséges mennyiség rendelkezésre állását biztosítja. A forgalomba hozatali engedély jogosultja által bejelentett és az ellátáshoz szükséges készlet rendelkezésre állását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vizsgálja.

(2) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 21. § (4) bekezdésében foglalt gyógyszerhiány esete áll fenn vagy az előreláthatólag bekövetkezik, a forgalomba hozatali engedély jogosultja ezt a tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjét a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel haladéktalanul tudatni köteles.”

(2) A Gytv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A forgalomba hozatali engedély jogosultjának biztosítania kell, hogy a Magyarországon vele szerződésben álló gyógyszer-nagykereskedők együttesen az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott hatóanyagú gyógyszerekből az ott meghatározott mennyiségű készlettel folyamatosan rendelkezzenek. Az érintett hatóanyagok köre a gyógyszerészeti államigazgatási szerv javaslata alapján kerül meghatározásra.”

(3) A Gytv. 16. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (2) bekezdés szerinti gyógyszerhiányra vonatkozó bejelentést a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzéteszi és erről az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjét és az egészségbiztosítási szervet értesíti.

(7) Az (2) bekezdés szerinti gyógyszerhiány esetében a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint köteles együttműködni az állami egészségügyi, katasztrófa-és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel.”

73. § (1) A Gytv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a gyógyszert, amely az EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, különleges esetben gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha felhasználását különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek vagy a Gyftv. 21. § (4) bekezdésében foglalt gyógyszerhiány indokolja, és alkalmazását – a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezte. Azt a gyógyszert, amelyet az EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyeztek, gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha azt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelentették.”

(2) A Gytv. 25. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Gyógyszert a (6) bekezdésben foglaltakon túl akkor is lehet indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelni, illetve alkalmazni, ha

a) az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagymértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet,

b) jogszabály szerinti bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, és

c) a (6) bekezdés b)–c) pontjában foglaltak teljesülnek.”

74. § (1) A Gytv. 32. § (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]

g) az orvosi, a sürgős szükség esetén indokolt indikáción túli, valamint a gyógyszerhiány esetén történő gyógyszerrendelés szabályait,”

[rendeletben szabályozza.]

(2) A Gytv. 32. § (5) bekezdése a következő s)–u) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]

s) a 16. § (5) bekezdése szerinti, a folyamatos ellátás biztosításához szükséges készletek mennyiségét, és hatóanyagok körét,

t) a farmakovigilanciával kapcsolatos szabályokat,

u) a gyógyszerhiány kezelése érdekében a gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, a gyógyszer-nagykereskedő, az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelője, az egészségbiztosítási szerv, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat”

[rendeletben szabályozza.]

23. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

75. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

g) egészségügyi térség: megközelítőleg 0,9–1,6 millió biztosított ellátásáért felelős olyan térség, amelyhez tartozó egészségügyi intézményekben a finanszírozható szakmák többségében a progresszivitás minden szintjén ellátás nyújtható;”

(2) Az Eftv. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató ellátási területe a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem egységes, az ellátási területet külön járó- és külön a fekvőbeteg-szakellátásban, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott ellátások kivételével szakmánként, illetve progresszivitási szinteknek megfelelő bontásban kell megadni.”

(3) Az Eftv. 5/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A kapacitásokat és az ellátási területeket érintő változásokat a (7) bekezdés szerinti nyilvántartáson a változás hatálybalépésével egyidejűleg át kell vezetni.”

(4) Az Eftv. 16. § (14) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]

k) az egészségügyi ellátás térségi felosztásának szabályait, az egészségügyi ellátási térségeket,

l) azoknak az ellátásoknak a körét, amelyek vonatkozásában az ellátási terület megállapítása során a szakmánkénti megállapítás követelményét nem kell figyelembe venni.”

24. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

76. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 1. § b) pontja az alábbiak szerint módosul:

[E törvény hatálya]

b) a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi kormányhivatal, a Rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valamint a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv”

[[a továbbiakban a)–b) pont együtt: államigazgatási szerv] kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő, ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára, továbbá a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárainak és helyettes államtitkárainak (a továbbiakban: szakmai vezető) jogviszonyára terjed ki.]

(2) A Ktjv. az alábbi új, 6/C. §-sal egészül ki:

„6/C. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alól az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) A jogviszony kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a köztisztviselőt a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormánytisztviselői jogviszonyt az átadással érintett köztisztviselővel, ebben az esetben a közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a köztisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő számára a Ktv. 19. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(5) Határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

(6) Az átalakult jogviszony esetén a köztisztviselőnek az átalakulással érintett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közszolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(7) A közszolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.”

(3) A Ktjv. 19. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(3) A központi államigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervnél, valamint a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetésvégrehajtás, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.”

25. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

77. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kormánymegbízott gyakorolja. A törzshivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium állományába tartozó, de a törzshivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.”

26. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosítása

78. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2011. évi

a) bevételi főösszegét 12 974 191,6 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 491 291,2 millió forintban,

c) hiányát 1 517 099,6 millió forintban állapítja meg.”

(2) A Kötv. 5. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi és munkaadókat terhelő járulék kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.”

(3) A Kötv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 18 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatán legfeljebb 4860,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül.”

(4) A Kötv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 13. §, illetve a 42. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás, illetve az Önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.”

(5) A Kötv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei, és a megyei jogú városi önkormányzatok pénzforgalmi számlájára.”

(6) A Kötv. 39. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés alapján a megyei önkormányzatokat a 2011. december 1-jétől beszedett illetékből megillető részesedés – a NAV kimutatása alapján – a központi költségvetés bevételét képezi.”

(7) A Kötv. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országgyűlés 2011. december 1-jei hatállyal lemond a Magyar Államnak a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásban részt vevő Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés, és Várpalota települések önkormányzataival szemben fennálló kölcsön követelés tőke- és kamatösszegéről.”

(8) A Kötv. 76. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében kötelezettséget vállaljon az Európa Tanács Fejlesztési Bank (a továbbiakban: CEB) 2011. évi 386. számú határozatában szereplő 17 904 000 euró összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 2 004 000 euró összeg a CEB tartalékai terhére, Magyarország részére történő jóváírásként valósul meg,

b) 15 900 000 euró összeg a Magyar Állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) 2011. évi 613. számú határozatában szereplő 274 565 260 USD összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 16 473 915,6 USD összegű fizetési kötelezettséget a Világbank felé nemzeti valutában, a 2012–2016. években, egyenlő részletekben kell teljesíteni,