Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.9.)

2011. évi CLXVI. törvény

Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról * 

I. Fejezet

A bírságbevételek központosításával összefüggő rendelkezések

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.”

(2) A Kkt. 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:

a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,

b) a tilalom megszegésének ismétlődése,

c) a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke,

d) a termőföld engedély nélküli foglalásának súlya.”

(3) A Kkt. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.”

(4) A Kkt. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét – jogszabályban meghatározott esetekben – felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.”

(5) A Kkt. 19. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint

c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései

e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.

(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.”

(6) A Kkt. 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az engedély felfüggesztése, vagy visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során

a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,

b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,

c) az egyéni vállalkozóra, valamint

d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá

e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre

vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.”

(7) A Kkt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét – az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig – az eljáró hatóság letétként kezeli.”

(8) A Kkt. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírság ismételten kiszabható.”

(9) A Kkt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvény 8. § (1) bekezdés h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díjellenőrzésre vonatkozó, továbbá a miniszter által rendeletben megállapított, közlekedési infrastruktúrával összefüggő állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetési törvényben a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv költségvetésében kell megállapítani.”

(10) A Kkt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet a díjfizetés ellenőrzése érdekében a díjfizetés ellenében használható országos közutakról szóló jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről, amelyet köteles a pótdíjfizetési felszólítás megküldésére jogosult szervezetnek haladéktalanul átadni.”

(11) A Kkt. 33/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító támogatás nyújtására használható fel, ezen bevétel a 33. § (5) bekezdése szerinti szerv költségvetésének részét képezi.”

(12) A Kkt. 33/B. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek, a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) Ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a közúti központi nyilvántartási szervhez elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre, az (5) bekezdés szerinti 60 napos határidő a tényleges üzembetartó ismertté válásától számítandó.”

(13) A Kkt. 33/B. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A használati díj szedésére a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában megjelölt közútkezelő vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelők jogosultak.”

(14) A Kkt. 33/B. §-t követően a következő 33/C. §-sal egészül ki:

„33/C. § (1) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával, hatósági ellenőrzés keretében eljárva a következő intézkedések megtételére jogosultak:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) jogszerű intézkedés céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,

c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,

e) jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyv átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.”

(15) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

„5. A közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, továbbá a járművek üzemeltetésének általános feltételeit,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(16) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 18. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

„18. az e törvény 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult szervezet vagy szervezetek kijelölését,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(17) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy)

„1. a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(18) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy)

„28. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó műszaki szabályzatok, előírások, útmutatók megalkotására és kiadására vonatkozó eljárási szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg)

(19) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 29. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy)

„29. az e törvény 32. § (4) bekezdésében meghatározott állami feladatok végrehajtásának és a feladatok ellátásához szükséges források felhasználásának szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(20) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „c)–e) pontja” szövegrész helyébe a „c)–e) és l) pontja” szöveg, 25/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye” szövegrész helyébe a „külföldön bejegyzett telephely (fióktelep)” szöveg, 33/A. § (4) bekezdés „A használati díjakból” szövegrész helyébe „Az útdíjakból” szöveg lép.

(21) Hatályát veszti a 33/B. § (1) bekezdésében a „, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét” szövegrész és a 48. § (3) bekezdés g) pontjának 5. alpontja.

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.”

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 79. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

f) saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését.”

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés alapján kiszabott pénzbírságot a munkavédelmi hatóság kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.”

4. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

4. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állattenyésztési bírságot a miniszter által e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.”

(2) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

rendeletben szabályozza)

„15. az állattenyésztési bírság befizetésének módját;”

5. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

5. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A bírság összegét a jogsértés által érintettek körének nagyságára, a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértés veszélyességére vagy károsító hatására, a bekövetkezett kár mértékére, a helyreállíthatóság lehetőségére és a jogsértéssel elért jogtalan előny mértékére tekintettel kell meghatározni.”

6. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

6. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki.”

(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„11. a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját;”

7. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

7. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:)

n) a halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat”

(rendeletben határozza meg.)

8. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

8. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására külön előirányzat szolgál.”

(2) Az Étv. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

III/A. Fejezet

EGYES KERESKEDELMI ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSÉRŐL

53/E. § E Fejezet alkalmazásában:

Kereskedelmi építmény: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet és bevásárlóközpont.

53/F. § (1) 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmentés iránti kérelmet a kereskedelemért felelős miniszterhez kell benyújtani. Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi építményre elvi építési, telekalakítási vagy építési engedélyezési eljárást a (2) bekezdésben foglalt miniszteri felmentéssel rendelkező kérelmező indíthat.

(4) A (2) bekezdés szerinti Bizottság a felmentésre irányuló kérelemről történő vélemény kialakítása során, valamint a kereskedelemért felelős miniszter a felmentésről való döntés meghozatala során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálja, különösen az alábbi szempontok szerint:

a) a tervezett építmény vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása, különösen a települést és annak vonzáskörzetét illetően,

b) az érintett település és annak vonzáskörzetéhez tartozó települések népességének kereskedelmi ellátottsága,

c) helyi és egyéb piaci lehetőségek.

53/G. § Az e Fejezet szerinti eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági eljárásnak minősül.”

(3) Az Étv. 58. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minősül:)

k) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggésben kiszabott bírságok nyilvántartása,”

(4) Az Étv. 60. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 53/E–53/G. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában folyamatban lévő eljárásnak minősül az építési engedélyezési eljárás, amelyben a (3) bekezdésben megjelölt rendelkezések hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, vagy – bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén – a bejelentést még nem vette nyilvántartásba. A folyamatban lévő eljárásokban a 35. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A kereskedelmi építményre kiadott, az 53/F. § hatálybalépése időpontjában hatályos elvi építési engedély hatálya 2014. december 31-ig meghosszabbodik.”

(5) Az Étv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § Hatályát veszti a III/A. Fejezet, a 60. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 62. § (1a) bekezdése.”

(6) Az Étv. 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

d) az építésügyi bírság kiszabásának és nyilvántartásának részletes szabályait,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(7) Az Étv. 62. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

o) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői feladatának, felelősségének, az építési napló vezetésének, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság kiszabásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(8) Az Étv. 62. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építményekre a fenntartható kereskedelemmel összefüggő építésügyi és környezetvédelmi, valamint kereskedelmi követelményeket,

b) az 53/F. § (2) bekezdésében meghatározott Bizottság összetételét és működését, továbbá

c) az 53/F. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti eljárás sajátos szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

9. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

9. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

f) a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok befizetésére és a jogszabály alapján az eljáró hatóságot megillető eljárási költség felhasználására,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

10. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

10. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni

a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,

b) közösségi közlekedési eszközön,

c) munkahelyen,

d) közterületnek minősülő

da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,

db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos.

(2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely

a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,

b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,

c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni

a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,

b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,

feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely

a) közoktatási intézményben,

b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,

c) az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.

(5) A (7) és (8) bekezdésben foglaltak szerint zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető

a) a 9. §-ban foglalt esetekben,

b) büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára,

c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,

d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja.

(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.

(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és

b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.”

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.”

11. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

11. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”

12. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

12. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

t) a hajózási bírság kiszabása, megfizetése és kezelése részletes szabályainak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”

(rendeletben történő megállapítására.)

13. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

13. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Hatóságnak a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hatóság bevételét képezi.”

14. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

14. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el. A Könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési áron) jusson hozzá a tankönyvhöz. Az iskola biztosítja, hogy a tanuló az iskolai tankönyvellátás keretében jusson hozzá a tankönyvhöz, a 8/A. §-ban foglaltak szerint. Az iskolai terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is.”

(2) A Trtv. 8. § (12)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában – megküldi a közoktatás információs rendszerének. A Könyvtárellátó számára a közoktatás információs rendszerének kezelője a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, a 8/B. § (3) bekezdése szerinti adatokat átadja. A Könyvtárellátó a közoktatás információs rendszere adatai alapján a tankönyvrendeléseket összesíti, majd gondoskodik a tankönyvellátásról. A tankönyvellátás megszervezése során úgy köteles eljárni, hogy azzal a tankönyvellátás országos szinten leggazdaságosabb megvalósítását biztosítsa.

(13) A tankönyvellátás feladatainak végrehajtásában – a Könyvtárellátóval kötött megállapodás alapján – közreműködhet más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó, vagy egyéb teljesítési segéd. Iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés) csak a Könyvtárellátóval állhat. A tankönyvellátási szerződést minden év január utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Jogszabály határozza meg, hogy a Könyvtárellátó milyen módon köteles részt venni a tankönyvellátás feladatainak a végrehajtásában, a tankönyvkölcsönzés megszervezésében.”

(3) A Trtv. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása, amely a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadását, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszárú kezelés iskolán belüli feladatainak ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését jelenti, az iskola feladata és felelőssége. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve indokolt esetben az iskolán kívül. A hibás teljesítésért – a tankönyvek darabszám szerint történő átadását kivéve – a Könyvtárellátó felel.

(2) Az iskolai tankönyvellátás feladatainak végrehajtására – ha arról vagy egy részének elvégzéséről az iskola neki fel nem róható okból nem képes saját maga gondoskodni – a Könyvtárellátó és az iskola a tankönyvellátási szerződés keretében megállapodik. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a Könyvtárellátó látja el.

(3) Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.

(4) Az iskola a Könyvtárellátótól átvett tankönyveket a Könyvtárellátó nevében értékesíti, a beszedett vételárral elszámol a Könyvtárellátóval. A Könyvtárellátó az iskola által beszedett vételárából az iskola részére a Könyvtárellátó javaslata alapján az oktatásügyért felelős miniszter által megállapított mértékű jutalékot az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása jogcímén visszatéríti, amely az iskolai tankönyvellátás vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordítandó.”

(4) A Trtv. 8/B. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tankönyvellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, pénzforgalmi számlaszám, képviselő neve),

b) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait,

c) azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól,

d) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit,

e) annak a személynek a nevét, aki a Könyvtárellátó, illetve az iskola részéről (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel,

f) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást,

g) az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására.

(2) Ha az iskolai tankönyvellátásban a Könyvtárellátó a 8/A. § (2) bekezdés szerint közreműködik, az iskola

a) a Könyvtárellátónak átadja a tanulóknak a (3) bekezdésben felsorolt adatait, a tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával,

b) tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól,

c) a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint helyet biztosít az értékesítéshez, illetve a tankönyvek biztonságos őrzéséhez.

(3) A tankönyvellátási szerződés keretei között a Könyvtárellátó és – kizárólag az iskolai tankönyvellátásban való közreműködése körében – annak teljesítési segéde jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók.”

(5) A Trtv. 8/C. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek és a Könyvtárellátónak. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt tankönyv – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a tanuló tulajdonába kerül.

(2) A tankönyvtámogatás összegét az iskola a Könyvtárellátónak utalja át.”

(6) A Trtv. 8/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/F. § (1) A Könyvtárellátó az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehet igénybe olyan teljesítési segédet, amelyben a Könyvtárellátó vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában, továbbá amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) Nem vehet részt az iskolai tankönyvrendelés elkészítésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a Könyvtárellátóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) Az iskolai tankönyvválasztásban közreműködő pedagógus és az iskolai tankönyvellátás szervezésben közreműködő személy a Könyvtárellátótól és teljesítési segédjétől juttatást, kedvezményt semmilyen formában nem fogadhat el.”

(7) A Trtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában

a) az ár aránytalan növelése, ha a változatlan tartalommal és formában értékesített tankönyv előző tanítási évben alkalmazott árának emelkedése, változatlan közgazdasági feltételek mellett eléri a – Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett – ipari termelői árindex száz százalékát,

b) jogszabálysértő az az intézkedés, mulasztás, illetve döntés, amely jogszabályba ütközik,

c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanuló az a tanuló, akit a szakértői és rehabilitációs bizottság erre tekintettel 2006. december 31-éig, továbbá, akit 2007. január 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulónak nyilvánított,

d) tankönyv az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak, tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon,

e) tankönyvkiadói tevékenység a tankönyv előállítása,

f) tartós használatra készült tankönyv az a tankönyv, amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják, feltéve, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vállalja – atlasz esetén legalább három évre, tankönyv, szöveggyűjtemény, szótár, kislexikon esetén legalább öt évre – a tankönyv változatlan kiadását.”

(8) A Trtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46–51/A. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás indítható az ellen, aki nem tagja a Testületnek és nem tartja meg a tankönyvforgalmazói vagy tankönyvkiadói tevékenységre vonatkozó előírásokat. A fogyasztóvédelmi bírságot a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3) bekezdésében megjelölt számlára kell befizetni.”

15. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

15. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot a Nemzeti Foglalkoztatási Alap lebonyolítási számlájára kell befizetni.”

(2) Az Fktv. 21. § (2) bekezdés c) pontjában az „MPA” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA)” szöveg, 24. § (1) bekezdésében, valamint 26. § (1) bekezdésében az „MPA” szövegrész helyébe az „NFA” szöveg lép.

16. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

16. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni.”

17. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosítása

17. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A piacfejlesztési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.”

18. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

18. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A minőségvédelmi bírságot a növénytermesztési hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.”

19. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

19. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft.”

20. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

20. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A forgalomba hozatali járulék az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat bevétele. A járuléktartozás megfizetésén túl a járulék mértékével azonos, de legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére köteles az a forgalomba hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.”

(2) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 43/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát.”

(3) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 43/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.”

(4) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.”

(5) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel érintett borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát.”

21. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

21. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyógyszerellátással kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettség megszegése esetén a bírság összegét a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vagy az eset más a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb összege százezer forint.”

(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.”

22. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

22. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.”

23. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

23. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzbírság összegét, illetve az alkalmazott jogkövetkezményt az eset összes körülményeire – így különösen a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a betegellátási érdekre – tekintettel kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható.”

(2) A Gyftv. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege a jogsértést elkövető vállalkozásnál az előző naptári évben a jogsértés tárgyát képező terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1%-a lehet.”

(3) A Gyftv. 77. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

c) a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésével kapcsolatban kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeire vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

24. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

24. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„1. az e törvény alapján a Hivatal által kiszabható bírság mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg lép.

25. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

25. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti mértékű késedelmi pótlék terheli.”

26. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

26. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény 10. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„10. § Az Nvt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,

b) az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait.””

II. Fejezet

Vegyes módosító rendelkezések

27. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

27. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok irányadók. Az elítéltet gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz juttatás a külön jogszabályban meghatározottak szerint illeti meg.

(2) A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében közgyógyellátásra jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet biztosítja.

(3) A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.

(4) Az elítélt a büntetés-végrehajtási intézet orvosának szakmai javaslatára, az intézetparancsnok engedélyével a hozzátartozó vagy harmadik személy által finanszírozott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt használhatja.

(5) Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a büntetés-végrehajtási intézet – különös méltánylást érdemlő esetekben – átvállalhatja.”

(2) A Bv. tvr. (IV. fejezet VII. címe) a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.”

(3) A Bv. tvr. 118. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetesen letartóztatott)

f) anyagi és egészségügyi ellátásban részesül, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a 47. §-ban és az 53/A. §-ban foglaltak szerint kap,”

(4) A Bv. tvr. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elzárás végrehajtására az 5. §, a 19–22. §, a 25. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja, a 28. § a) pontja a rövid tartamú eltávozás kivételével, a 28. § b) és c) pontja, a 33. § (3)–(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a)–b), d)–f) pontja, a 43. §, a 47. § és az 53/A. § irányadók azzal, hogy az elzárást töltőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.”

28. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

28. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében az „55%-ának” szövegrész helyébe a „60%-ának” szöveg, a „85%-ának” szövegrész helyébe a „90%-ának” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „100%-ának” szövegrész helyébe a „105%-ának” szöveg, 6. § (1) bekezdésében a „25%-ának” szövegrész helyébe a „30%-ának” szöveg, 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „20%-a” szövegrész helyébe a „30%-a” szöveg, 6. § (2) bekezdés d) pontjában a „30%-a” szövegrész helyébe a „20%-a” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „60%-a” szövegrész helyébe a „75%-a” szöveg lép.

29. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

29. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.”

(2) Az Flt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.”

(3) Az Flt. 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:”

(4) Az Flt. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal – a képzési alaprész kivételével – a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.”

(5) Az Flt. 39/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait – kormányrendeletben foglaltak alapulvételével – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.”

(6) Az Flt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg – a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból – a vizsgálatot végző szerv részére.”

(7) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

d) a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,

e) az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének”

(szabályait.)

(8) Az Flt.

a) 19/B. § (1) bekezdésében, 20. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, a 39. §-át megelőző alcímében, 39. § (2), (4), (5), (8)–(10) és (12) bekezdésében, 39/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, valamint (9) és (10) bekezdésében, 39/B. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 39/C. § (4) és (6) bekezdésében, 39/D. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 40. §-át megelőző alcímében, 40. § (2) és (3) bekezdésében, 41. § (1)–(4) bekezdésében, 51/A. § (4) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 56. § (1) és (2) bekezdésében és 56/A. § (3) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,

b) 20. § (2) bekezdésében, valamint 39/C. § (2) és (3) bekezdésében, a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapba” szöveg,

c) 21. § (4) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében és 52. §-ában a „Munkaerőpiaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szöveg,

d) 39. § (3) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapon” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapon” szöveg,

e) 39. § (9) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapnak” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak” szöveg,

f) 39/A. § (8) bekezdés c) pontjában a „c), valamint e)–g) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c) és e) pontjában” szöveg,

g) 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrészek helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,

h) 41. § (3) és (4) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapot” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapot” szöveg

lép.

30. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

30. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan – a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető – valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.”

(2) Az Szjtv. 1. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely:

a) A 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályok alapján az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítását kijelölt szervezet.

b) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, az elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezetek nyilvántartásában szerepel.

c) Az elektronikus aláírással kapcsolatos tanúsító tevékenységben legalább 10 év tapasztalattal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által regisztrált sikeres audittal rendelkezik, amely kiterjed a CommonCriteria EAL4 garanciaszintre is.

d) Bizonyított szaktudással és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett tanúsítási referenciákkal rendelkezik az alábbi területeken:

da) aláírás létrehozó eszközök;

db) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése;

dc) aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazások;

de) elektronikus archiválás szolgáltatás.

(7b) A központi szerver tranzakciós szerverén a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

a) A központi szerver tranzakciós szervere az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, elsősorban az elektronikus tranzakciók alapján készített jelentések megőrzését a megőrzési kötelezettség lejártáig (10 év) folyamatosan köteles biztosítani, úgy hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a módosítás, a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az archiválás szabályaira a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet az irányadó.

b) A játékszervezői tevékenységből származó tranzakciók gyűjtésére, valamint a tranzakciós adatok és jelentések megőrzésére kizárólag olyan hardver-szoftver környezet használható, amelyről az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában nyilvántartott tanúsító szervezett által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a megőrzési köztelezettségben foglalt, zárt rendszer követelményeinek. A kijelölt státuszú tanúsító szervezet a tanúsítványt valamely – informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó – szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki, de legalább CommonCriteria EAL4 garanciaszinttel ekvivalens szoftverbiztonságot ír elő.

c) A központi szerver tranzakciós szervere kizárólag olyan szervezeti és környezeti biztonsági szinten üzemeltethető, amely megfelel COBIT szerinti előírásoknak. A központi szervert működtető szervezet működési kialakításának meg kell felelnie a PSZÁF 1/2007 ajánlásában foglalt kritériumoknak.”

(3) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § (4) Nem adható meg az engedély, ha]

b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,”

(4) Az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges,

b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna,

c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.

Az állami adóhatóság jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.”

(5) Az Szjtv. 13. § (1) bekezdése f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[13. § (1) A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező]

f) nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.”

(6) Az Szjtv. 13. § (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

[13. § (2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha]

e) 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.”

(7) Az Szjtv. 29/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolásra szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az elhelyezés szerinti EGT-állam hatósága felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező Magyarország területén nyújtott szerencsejáték szolgáltatással kapcsolatos felügyeletére vonatkozóan.”

(8) Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.”

(9) Az Szjtv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzés befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.”

(10) Az Szjtv. 37. § 2. pontja a következő 2.1. és 2.2. ponttal egészül ki:

(2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.)

„2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező/az engedély birtokosa által felszámított díjak és/vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.

2.2. Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel: a tárgynegyedévben befizetett tétek és a kifizetett nyeremények – ideértve a jackpot nyereményt is – különbözete.”

(11) Az Szjtv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.”

(12) Az Szjtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (22)–(25) bekezdése, 29/C. § (4)–(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

(13) Az Szjtv.

1. 1. § (7) bekezdésében a „helyhez nem kötött” szöveg helyébe a „nem helyhez kötött” szöveg;

2. 2. § (1) bekezdésében a „(a továbbiakban együtt: távszerencsejáték.).” szöveg helyébe a „(továbbiakban együtt: távszerencsejáték).” szöveg;

3. 26. § (1a) bekezdésében a „(terminál konzol)” szöveg helyébe a „(terminál, konzol)” szöveg és a „találhatóak” szöveg helyébe a „található” szöveg;

4. 26. § (1b) bekezdésében az „a játékosok pedig szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak” szövegrész helyébe az „a játékosok – a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerhez – szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.” szöveg;

5. 26. § (20) bekezdésében az „ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők” szövegrész helyébe az „ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták és helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták köthetők.” szöveg;

6. 33. § (2) bekezdésében a „ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 900 000 forint” szövegrész helyébe a „ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 1 600 000 forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot – eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 1 600 000 forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot – meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 1 600 000 forint – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forint” szöveg;

7. 33. § (3) bekezdésében a „havonta” szöveg helyébe a „negyedévente”, az „A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgyhavi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a.” szövegrész helyébe az „A százalékos mértékű játékadó a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer tárgynegyedévi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a. A jackpot nyeremény a tiszta játékbevételt csökkenti.” szöveg;

8. 33. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „havonta” szövegrész helyébe a „negyedévente” szöveg;

9. 38. § (2) bekezdés f) pontjában a „feltételeit, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjat külön rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „feltételeivel, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjjal,” szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az Szjtv. 1. § (5a) bekezdés c) pontja.

31. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

31. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 211. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésre tekintettel a szabadságra jogosító időt a 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] igénybevételét 2011. augusztus 1-je és 2011. november 30-a között kezdte meg.”

32. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

32. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási, illetve rendbírság behajtására.”

(2) Az Áht. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírság formájában előírt és központi költségvetési szerv által kiszabható fizetési kötelezettség kivételével a fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.”

(3) Az Áht. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A központi költségvetési szerv által kiszabott bírságból és az ehhez kapcsolódó késedelmi pótlékból származó bevétele – önálló szabályozó szerv és autonóm államigazgatási szerv törvényben meghatározott bevételei kivételével – a központi költségvetés központosított bevétele.”

(4) Az Áht. 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kincstár a 18/B. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében – a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti önkormányzati és nem állami intézményfenntartók, intézmények részére a központi költségvetésből folyósított állami hozzájárulások és támogatások igénylése, elszámolása, elbírálása és jogszabályban meghatározott feltételei fennállásának ellenőrzése céljából – jogosult az intézményfenntartók támogatással érintett intézményeinek, szolgáltatóinak ellátotti körébe tartozó személyek neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi –, a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.”

(5) Az Áht. 24/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a tárgyévet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.”

(6) Az Áht. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a törvényben meghatározott közfeladatok ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok formájában államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesül akkor is, ha törvény az alap forrásaként valamely – a (2) bekezdésben meghatározott – államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetés, hozzájárulás, járulék meghatározott részét állapítja meg.”

(7) Az Áht. 123/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2011. évben e törvény 27. § (3)–(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően

a) a fejezetet irányító szerv a (2) bekezdésben foglalt korlátozással a fejezeti kezelésű előirányzatok adott fejezeten belül – más központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül más fejezeti kezelésű előirányzat javára – történő átcsoportosításáról,

b) a kormány a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez történő átcsoportosításáról

dönthet az évközben felmerülő, az adott fejezeti kezelésű előirányzat eredeti céljával, rendeltetésével nem összefüggő többletkiadások teljesíthetősége céljából.

(2) A fejezetet irányító szerv és a kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét azon fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében gyakorolhatja, amelyek esetén a költségvetési törvény alapján a teljesítés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül nem lépheti túl az előirányzatot.”

33. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

33. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében meghatározott szolgálatfüggő nyugellátást is –, a hozzátartozói nyugellátás és törvényben meghatározott méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumai előállítási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”

(2) Az At. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

a) a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, ideértve az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot;”

(3) Az At. 4. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

„1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjjárulékot,”

(4) Az At. 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;”

(5) Az At. 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve

1. a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására szolgáló költségvetési támogatást;

2. az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvételt;”

(6) Az At. 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

l) törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.”

(7) Az At. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az Egészségbiztosítási Alapnak, a korhatár alatti ellátások fedezetére a Nemzeti Szociálpolitikai Alapnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű pénzeszközt ad át.”

(8) Az At. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Egészségbiztosítási Alap)

b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, továbbá a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat,”

(kiadásainak fedezetére szolgál.)

(9) Az At. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék), ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is;”

(10) Az At. 5. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

„2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot,”

(11) Az At. 5. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;”

(12) Az At. 5. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

k) rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az Ny. Alaptól átvett pénzeszköz.”

(13) Az At. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra.”

(14) Az At. 4. § (3) bekezdés c) pont 3. alpontjában és az 5. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg, a 10. § (2) bekezdésében az „és a központi kezelésű előirányzatokat” szövegrész helyébe az „előirányzatait” szöveg, a „munkaadókat terhelő járulékok” szövegrész helyébe a „munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó” szöveg, a 11/A. § (3) bekezdésében a „járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó és járulék” szöveg lép.

(15) Az At. 13. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.

34. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

34. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.”

(2) A Szoctv. 55/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.”

(3) A Szoctv. VIII. Fejezete a következő 140/I. §-sal egészül ki:

„140/I. § A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható.”

(4) A Szoctv. VIII. Fejezete a következő 140/J. §-sal egészül ki:

„140/J. § A 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében első alkalommal a 2012. január hónapra járó, február hónapban folyósított ellátást kell a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 35. § (4) bekezdés szerinti összegben folyósítani.”

35. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

35. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdésben említett műteremlakás esetén a kultúráért felelős miniszter a bérlőkijelölési jog gyakorlását költségvetési szervre vagy alkotóművészeti hivatásgyakorlást szolgáló gazdasági társaságra átruházhatja.”

36. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása