1. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 36. § (5) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 37. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 37. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 37. § (8) bekezdésében a „kihirdetésétől” szövegrész helyébe a „kézbesítésétől” szöveg lép.
2. § Hatályát veszti a Hmtv. 36. § (1) bekezdésében „a mintaoltalmi bejelentésről való adatközlés,” szövegrész és 37. § (1) bekezdés b) pontjában „a bejelentési nyilvántartásba vagy” szövegrész.
3. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 23. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 23. § (8) bekezdésében a „kihirdetésétől” szövegrész helyébe a „kézbesítésétől” szöveg lép.
4. § Hatályát veszti a Toptv. 23. § (1) bekezdés b) pontjában „a bejelentési nyilvántartásba vagy” szövegrész.
5. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltalálóként feltüntet.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a szabadalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.”
6. § Az Szt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.”
7. § Az Szt. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye Magyarország területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni, amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy amíg a 84/H. § (10a) bekezdése szerinti fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem közölte a 84/H. § (10) bekezdése szerinti hatósági tájékoztatást, kivéve, ha a szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai szabadalom szövegét.”
8. § Az Szt. - a 43. §-t követően - a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
43/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a) a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi oltalomra;
b) a találmányi díj szerződésre;
c) a hasznosítási szerződésre; valamint
d) a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2) A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.”
9. § Az Szt. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére vonatkozó rendelkezései.”
10. § Az Szt. 55. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi lajstromnak a feltalálóra és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzését kérelemre a lajstromban feltüntetett valamennyi feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt jogerős bírósági ítélet alapján módosítja.”
11. § Az Szt. 61. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elsőbbséget megalapozó nap)
„c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé még nem tett szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).”
12. § Az Szt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak, vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.”
13. § (1) Az Szt. 84/H. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítása az igénypontok magyar nyelvű fordításával együtt benyújtható akkor is, ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve az angol volt.”
(2) Az Szt. 84/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) vagy (1a) bekezdésszerinti fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.”
(3) Az Szt. 84/H. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha az (1) bekezdésben előírt fordítást szabályszerűen benyújtották.”
(4) Az Szt. 84/H. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A szabadalmas az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását - az (1) és (1a) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül is - bármikor benyújthatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. E fordítás benyújtására és meghirdetésére a (4)-(7) és a (10) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.”
14. § (1) Az Szt. 84/J. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdésekkel egészül ki:
„(1a) Ha a szabadalmas a 84/H. § (1a) vagy (10a) bekezdése alapján benyújtotta az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, az (1) bekezdést - a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését követően - erre a fordításra kell alkalmazni.
(1b) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt és a szabadalmas a 84/H. § (10a) bekezdése alapján benyújtotta az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, a 84/K. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hasznosítás továbbhasználatra akkor jogosít, ha azt a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését megelőzően kezdték meg.”
(2) Az Szt. 84/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1)-(1a) bekezdésekben foglalt rendelkezések az európai szabadalom megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazhatók.”
15. § Az Szt. 114. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A növényfajta-oltalommal összefüggő személyi és vagyoni viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.”
16. § Az Szt. 114/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/A. § A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi licenciaszerződésre - a 27-30. §-ok, valamint - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
17. § Az Szt. 115/G. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:)
„g) a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása.”
18. § Az Szt. 115/H. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Hivatal - külön jogszabály alapján - ellátja a kutatás-fejlesztési tevékenység előzetes minősítésének feladatait, valamint közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.”
19. § Az Szt. preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „ajánlj” szövegrész helyébe az „ajánl” szöveg, 81. § (7) bekezdésében az „a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő” szöveg, 84/B. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 84/B. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, az „a Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 84/E. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 84/H. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 84/H. § (8) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban a” szövegrész helyébe a „Magyarországon, annak” szöveg, 84/S. § (1) és (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, a „(84/A. §” szövegrész helyébe a „[84/A. §” szöveg, 84/S. § (6) bekezdésében a „megszűnik a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon megszűnik” szöveg, 84/T. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 85. § (8) bekezdésében a „kihirdetésétől” szövegrész helyébe a „kézbesítésétől” szöveg, 104. § (2) bekezdésében a „vagy hogy a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe az „a Magyarországon” szöveg lép.
20. § Hatályát veszti az Szt. 7. § (6) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 30. § (2) bekezdése és 53/A. § (3) bekezdés f) pontjában a „magyar nyelvű” szövegrész.
21. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) - a 36. §-t követően - a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
36/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a) a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra;
b) a használati szerződésre; valamint
c) a védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2) A 7. § szerinti hozzájáruló nyilatkozat a Ptk.-nak a szerződés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható.”
22. § A Vt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére vonatkozó rendelkezései.”
23. § A Vt. 73/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy bitorlása miatt pert indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.”
24. § A Vt. 76/Z. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdéseiben meghatározott valamely lajstromozási napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdései alapján meghatározott napot kell tekinteni.”
25. § A Vt. 116/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1234/2007/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.”
26. § A Vt. 122. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)
„e) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet II. része II. címe I. fejezetének Ia. szakasza.”
27. § A Vt. preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 46/A. § (3) bekezdés h) pontjában a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 46/A. § (3) bekezdés i) pontjában az „a Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 71. § (3) bekezdésében a „[30. § a) pont]” szövegrész helyébe a „[30. § (1) bek. a) pont]” szöveg, 76. § (4) bekezdésében az „a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő” szöveg, 76/A. § a) pontjában a „40/94/EK rendelete” szövegrész helyébe a „207/2009/EK rendelete” szöveg, 76/E. § (1) bekezdésében a „109.” szövegrész helyébe a „113.” szöveg, 76/E. § (5) bekezdésének első mondatában a „108.” szövegrész helyébe a „112.” szöveg, 76/E. § (5) bekezdésének második mondatában a „110.” szövegrész helyébe a „114.” szöveg, 76/H. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 76/H. § (1) bekezdésében a „91.” szövegrész helyébe a „95.” szöveg, 76/I. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 76/N. §-át megelőző alcímének címében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 76/N. § (1) bekezdésében a „nemzetközi lajstromból” szövegrész helyébe a „nemzetközi lajstromozásból” szöveg, 76/N. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 76/N. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 76/N. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 76/N. § (2) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 76/N. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 76/O. § (1) és (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 76/P. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 76/P. § (5) bekezdésében a „vagy az ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról” szövegrész helyébe a „vagy az oltalom részben történő elismeréséről” szöveg, 76/P. § (5) és (5b) bekezdésében a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 76/R. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 76/T. §-ában a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 77. § (8) bekezdésében a „kihirdetésétől” szövegrész helyébe a „kézbesítésétől” szöveg, 95. § (1) bekezdésében a „106. és 107. cikke, illetve 159a.” szövegrész helyébe a „110. és 111. cikke, illetve 165.” szöveg, 112. § (4) bekezdés f) pontjában a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 116/A. § (3) bekezdésében az „a 479/2008/EK rendelet” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet” szöveg, 116/A. § (4) bekezdésében az „a 479/2008/EK rendelet 35. cikkének” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118c. cikkének” szöveg, 116/A. § (5) bekezdés b) pontjában az „a 479/2008/EK rendelet 34., 42. és 43. cikkében” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118b., 118j. és 118k. cikkében” szöveg, 116/A. § (6) bekezdés b) pontjában az „a 479/2008/EK rendelet 34. cikke” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118b. cikke” szöveg, 116/A. § (8) bekezdésében az „a 479/2008/EK rendelet 38. cikke” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118f. cikke” szöveg, 116/A. § (9) bekezdésének harmadik mondatában a „határozat meghozatala” szövegrész helyébe a „határozat jogerőre emelkedése” szöveg, 116/A. § (9) bekezdésének harmadik mondatában az „a 479/2008/EK rendelet 38. cikke” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118f. cikke” szöveg, 116/A. § (10) bekezdésében az „a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118f. cikkének” szöveg, 116/A. § (11) bekezdés b) pontjában az „a 479/2008/EK rendelet 49. cikke” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikke” szöveg, 116/A. § (11) bekezdés b) pontjában az „50. cikke” szövegrész helyébe a „118r. cikke” szöveg, 116/A. § (13) bekezdés b) pontjában az „a 479/2008/EK rendelet 45. cikkének” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118m. cikkének” szöveg, 116/C. § (1) bekezdés c) pontjában az „a 479/2008/EK rendelet 48. cikkének” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118p. cikkének” szöveg, 116/I. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 116/J. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 116/K. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg, 121. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 479/2008/EK rendelet 51. cikke” szövegrész helyébe az „az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikke” szöveg, 122. § (2) bekezdés a) pontjában az „1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet” szöveg lép.
28. § Hatályát veszti a Vt. 7. § (3) bekezdése, 22. §-a, 26. § (2) bekezdése, 76/P. § (5) bekezdésében az „- az (5e) bekezdésnek megfelelően -” szövegrész és 77. § (1) bekezdés b) pontjában „a bejelentési nyilvántartásba vagy” szövegrész.
29. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel (kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.”
30. § Az Szjt. 36. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.”
31. § Az Szjt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.”
32. § Az Szjt. 57/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat alkalmazni kell az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó előadóművész teljesítményére is.”
33. § Az Szjt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és e § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - az (1a) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(1a) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.”
34. § Az Szjt. 70. § (4) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást nem tartalmazó - pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)]
„a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében;”
35. § Az Szjt. XII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„XII. Fejezet
A SZERZŐI JOGOK ÉS A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK KÖZÖS KEZELÉSE
Közös jogkezelés
85. § Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben.
A közös jogkezelés általános szabályai
86. § (1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
87. § (1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is, az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, e rendelkezést - azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel - a 92/E. § (3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.
(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki - az egyikük által sem képviselt jogosultakat illetően - kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és - szükség esetén - hivatalból megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó adatokat.
(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös jogkezelő szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.
(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása szerint az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos - engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző szervezetet említ.
88. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont] alkalmazható.
(4) A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.
(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére - költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
89. § (1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása - vagy az abban való részvétel - és
b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról.
(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
a) alapszabályát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) tagsági szabályzatát,
d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
e) felosztási szabályzatát,
f) éves beszámolóját,
g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött.
(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére használhatja fel.
(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra - a (8) és (10) bekezdésekben foglalt kivétellel - nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével - levonásnak nincs helye.
(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból csak a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.
(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani, azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11) bekezdés szerint használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb - különösen szociális és kulturális - célokra (a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel, valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási helye ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell felosztás céljára átadni vagy - erről szóló képviseleti szerződés alapján - külföldi közös jogkezelő szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem használható fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.
(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A szervezet támogatási politikáját és a bevételnek a jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntését - a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérését követően - a Hivatal javaslatára az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra a Nemzeti Kulturális Alap számára történő átadással - az átvétel tárgyában kötött megállapodás és a jóváhagyott támogatási politika rendelkezései szerint - használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit.
(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény szerinti éves - nem egyszerűsített - beszámoló készítésére köteles; beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredménykimutatásában az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni az adott üzleti évben:
a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként és vagyoni jogonként,
b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és jogcímenként,
c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét és egyéb lényeges feltételeit,
e) szerzett tagdíjbevételeit,
f) kapott támogatásait.
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
90. § (1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását, feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb - a közös jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges - adatokat.
(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása a bejegyzett jogok, tények és adatok fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy - díj ellenében - hitelesített kivonatot kérhet.
(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet
a) alapszabályához,
b) szervezeti és működési szabályzatához,
c) tagsági szabályzatához,
d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
e) felosztási szabályzatához,
f) éves beszámolójához.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
91. § (1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2) bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba vehető.
(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó adatokat a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
92. § (1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
a) amelyhez valamennyi érintett jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös jogkezelésre - csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy
ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős részét is képviseli a ba)-bb) alpontjainak megfelelően.
d) amely - munkavállalói révén - rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
f) amelynek alapszabálya
fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények teljesítéséről,
fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül választott testületet határozza meg,
fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön kívül a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb - a nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő - egyesület kéri nyilvántartásba vételét, több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát - sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán - nem veszélyezteti.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
92/A. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
92/B. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani.
(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal - jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
92/C. § A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.
92/D. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5) Az e § szerinti nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni, a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
92/E. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét tartalmazzák.
(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése - egyebek mellett - igazolható az érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra, illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni.
(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a Hivatalos Értesítőben - szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal - közleményt jelentet meg.
Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
92/F. § (1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból kell törölni.
(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet vagy az általa ellátott tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásából.
92/G. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött határidőn - de legfeljebb egy éven - belül kezdeményezzék egyesületük közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a közös jogkezelő egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös jogkezelő egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
92/H. § (1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.
(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület (102-105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)-(11) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(4) A díjszabáshoz indokolást, és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.
(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől, továbbá - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20-21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.
(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott évben a Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 5%-át.
(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a Hivatal javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter csak a Kormány - általa kezdeményezett - döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. A miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott - a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
92/I. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.
(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
92/J. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
A közös jogkezelés felügyelete
92/K. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal a hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.
(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
a) az alapszabályát,
b) a szervezeti és működési szabályzatát,
c) a tagsági szabályzatát,
d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
e) a felosztási szabályzatát,
f) az éves beszámolóját,
g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen - a tagok értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
(6) A Hivatal a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli - megteszi a következő intézkedéseket:
a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;
c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, ha
da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény,
db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény, vagy
dc) a felügyeleti bírság - egyszeri vagy ismételt - kiszabása nem járt eredménnyel.
(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.
(8) A Hivatal a (3) bekezdésben meghatározott iratokat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.
92/L. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére - különösen a jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére - figyelemmel kell meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.
(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
92/M. § (1) A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a Hivatala javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
92/N. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a helyszíni ellenőrzést megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból történő - értesítésre és figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett nyilvántartásra vonatkoznak. Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
92/O. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a miniszterek, a Hivatal és a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
92/P. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)-(5) bekezdését.”
36. § Az Szjt. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka. Az eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.”
37. § Az Szjt. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet követő év első negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.”
38. § Az Szjt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.”
39. § Az Szjt. 104. § (1) bekezdés második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.”
40. § Az Szjt. a következő 110. §-sal egészül ki:
„110. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály megküldésével.”
41. § (1) Az Szjt. 112. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére, nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,
b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) Az Szjt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint a Hivatal elnöke véleményének kikérésével kiadott rendeletben határozza meg a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a kezelésére, nyilvántartására, visszafizetésére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat.”
42. § Az Szjt. preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „szomszédos jogi” szövegrész helyébe a „kapcsolódó jogi” szöveg, 25. § (1) bekezdésében a „91. § (2)” szövegrész helyébe a „87. § (3)” szöveg, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „91. § (2)” szövegrész helyébe a „87. § (3)” szöveg, 27. § (3) bekezdésében a „91. § (2)” szövegrész helyébe a „87. § (3)” szöveg, 43. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 57/A. § (1) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)” szöveg, 57/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 57/B. § (1) bekezdés f) pontjában az „57/C.” szövegrész helyébe az „57/D.” szöveg, 70. § (12) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
43. § (1) Hatályát veszti az Szjt. 14. § (2) bekezdésében, 16. § (7) bekezdésében, 20. § (7) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 63. § (4) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében, 77. § (3) bekezdésében és 78. § (2) bekezdésében az „(85-93. §)” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Szjt. 38. §-ának (3) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Szjt. 70. § (4) bekezdésében a „(pl. kulturális járulékot)” szövegrész.
(4) Hatályát veszti az Szjt. 94/B. § (3) bekezdésében a „[88. § (1) bek. f) 2. pont]” szövegrész.
(5) Hatályát veszti az Szjt. 101. § (2) bekezdése.
(6) Hatályát veszti az Szjt. 112. § (6) bekezdése.
44. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 12. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg szerzőként szerepelt, vagy akit a mintaoltalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzés módosítását követően szerzőként feltüntet.
(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt - a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a mintaoltalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzés módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.”
45. § Az Fmtv. - a 29. §-t követően - a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
29/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a) a mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra;
b) a hasznosítási szerződésre; valamint
c) a formatervezési mintákkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2) A szerző a Ptk. szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.”
46. § Az Fmtv. 58. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, és a mintaoltalomról - több mintára adott oltalom esetén legalább az érintett minták vonatkozásában - az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”
47. § Az Fmtv. 58/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a mintaoltalom bitorlása miatt pert indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.”
48. § Az Fmtv. preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 32/A. § (3) bekezdés g) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 60/E. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 60/J. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg, 60/K. § (1) bekezdését megelőző alcímének címében az „A Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe az „A Magyarországot” szöveg, 60/K. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe az „A Magyarországot” szöveg, 60/K. § (6) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 61. § (8) bekezdésében a „kihirdetésétől” szövegrész helyébe a „kézbesítésétől” szöveg lép.
49. § Hatályát veszti az Fmtv. 12. § (6) bekezdése.
50. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
