1. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) A rendszerüzemeltető évente a saját szállító- és elosztóvezetékeire, valamint a tárolóira vonatkozóan - a 81. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előírások figyelembevételével - kapacitás-felülvizsgálatot végez.
(2) A kapacitás-felülvizsgálat alapján a rendszerüzemeltető a szállítási rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesz.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslata kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot vagy ez alóli mentességi kérelmet tartalmaz.
(4) A rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslatot évente köteles felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(5) A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az összehangolt javaslatot az engedélyesek és a felhasználói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel véleményezteti, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. A fejlesztési javaslatban a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a kétirányú kapacitásbővítésre, vagy abban ez alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során - szükség esetén - nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetén egyeztet az érintett ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.”
2. § (1) A Get. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására. Ha a Hivatal a szállítási rendszerirányítót a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozóan a terv módosítására kötelezi, a szállítási rendszerirányító felszólítására a szállítási rendszerüzemeltető köteles a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatát vagy mentesség iránti kérelmét átdolgozni.”
(2) A Get. 83. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Hivatal a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot, vagy a kétirányú kapacitásbővítés alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet véleménynyilvánítás céljából haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és az érintett tagállamoknak. A véleményezési határidő lejártát követően a Hivatal 2 hónapon belül dönt.
(3b) A Hivatal a (3a) bekezdés szerinti határozat-tervezetet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - a döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a határozatot a kérelmezővel közli.”
3. § A Get. „Földgázellátási zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás” alcíme a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti vészhelyzet három fokozatba sorolható:
a) földgázellátási zavar,
b) főldgázellátási válsághelyzet I. fokozata,
c) főldgázellátási válsághelyzet II. fokozata.”
4. § A Get. 97. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül az az esemény, amely a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentős részének ellátását veszélyezteti. Földgázellátási válsághelyzetet a következő események válthatnak ki:
a) a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani,
b) a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve
c) ezek közvetlen veszélye fenyeget.
(2) A földgázellátási válsághelyzet
a) I. fokozata állapítható meg az (1) bekezdés c) pontja esetén;
b) II. fokozata állapítható meg az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti események bekövetkezése esetén, ha a felhasználók földgázzal történő ellátása - az adott időszakra vonatkozó átlagos fogyasztás mellett - nem tartható fenn, vagy fenntartható, de rövidebb ideig, mint amelyre a felhasználónak szüksége lenne.
(3) A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról - a Hivatalnak a fokozatba sorolásra vonatkozó javaslatot is tartalmazó kezdeményezésére -, valamint a válsághelyzet megszűnéséről a miniszter - határozatban dönt.
(4) A minisztert a (3) bekezdés szerinti, továbbá a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során tanácskozási jogkörrel bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti.”
5. § A Get. 97/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A miniszter a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.”
6. § A Get. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem korlátozható felhasználók körét a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendelet határozza meg.”
7. § A Get. a következő 98/A. §-sal egészül ki:
„98/A. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság a miniszter. A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a hatáskörrel rendelkező hatóság tekintetében meghatározott feladatokat - a 127/B. és 127/C. §-ban, valamint a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a miniszter látja el.”
8. § A Get. a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény általános szabályaitól eltérően, ha a 133. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben foglaltak alapján az egyetemes szolgáltatónak az általa egyetemes szolgáltatás céljára igénybe vett földgáz forrásain a tényadatok alapján nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak indokolt mértéke az árszabályozás során figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását az egyetemes szolgáltató éves beszámolójának mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetheti. A jelen §-ban foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”
9. § A Get. 126. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(A Hivatal feladata különösen:)
„n) a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgáló e törvényben és a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása.”
10. § A Get. a következő 127/B-127/C. §-sal egészül ki:
„127/B. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében, 8. cikkében, 11. cikk (8) bekezdésében, 13. cikk (5) bekezdésében és 13. cikk (6) bekezdés b) pontjában a hatáskörrel rendelkező hatóság számára előírt feladatokat a Hivatal látja el.
127/C. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (6) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben a Hivatal adatokat kérhet a földgázipari vállalkozástól.”
11. § A Get. 132. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„50. a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti megelőzési cselekvési tervet és vészhelyzeti tervet.”
12. § A Get. 133. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„12. földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.”
13. § A Get. 139. § (4c) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(4c) A szerződéseket az érintett engedélyes az üzletszabályzatban meghatározott módon eljuttatja minden, írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó részére, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezményeiről. Az e és a (4) bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon és gyakorisággal ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 119. § alapján bírságot szabhat ki.”
14. § A Get. 159. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
15. § A Get. 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „71. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „71. § (4) bekezdése” szöveg, a „Földgázellátási zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás” alcímében a „zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet” szövegrész helyébe a „vészhelyzet” szöveg, 93. § (1) bekezdés d) pontjában a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány és a miniszter” szöveg, 97/C. § (1) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 105/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „előterjesztését” szövegrész helyébe az „előterjesztésének elfogadását” szöveg, 119/A. § (3) bekezdésében az „f) pontja” szövegrész helyébe az „e) pontja” szöveg, 128. § (3) bekezdésében a „713/2009/EK” szövegrész helyébe a „715/2009/EK” szöveg lép.
16. § (1) Hatályát veszti a Get. 132/A. § 2. pontja és 159. § (1) bekezdés b) pontja.
(2) Hatályát veszti a Get. 138. § (1) bekezdésében a „, de legkésőbb 2012. március 3-áig” szövegrész.
17. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbktv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter a földgáz biztonsági készlet felhasználását - a földgázellátásról szóló törvény szerint a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság kezdeményezésére - a földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén rendeletben engedélyezi.”
18. § Az Fbktv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
19. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 93. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:]
„c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.”
20. § (1) A Vet. 24. § (2) bekezdésében az „és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban” szövegrész helyébe az „és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban” szöveg, a „belső szabályzatát” szövegrész helyébe a „belső kiválasztási szabályzatát” szöveg, 75. § (3) bekezdés e) pontjában a „visszavonták” szövegrész helyébe a „hivatalból visszavonták” szöveg, 142/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „előterjesztését” szövegrész helyébe az „előterjesztésének elfogadását” szöveg, 147. § (1) bekezdés c) pontjában a „termelésszerkezet-átalakítási díj” szövegrész helyébe a „termelésszerkezet-átalakítás támogatása” szöveg, 159. § (1) bekezdés 2. pontjában a „belső szabályzatokat” szövegrész helyébe a „belső kiválasztási szabályzatokat” szöveg, 160. § (3) bekezdésében a „g) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szöveg, 160. § (5) bekezdésében a „kérelm[e]ét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 176. § (4) bekezdésében az „az új szerződések” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés szerinti” szöveg, 170. § (1) bekezdés 28. pontjában az „és felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét” szövegrész helyébe az „és a 147. § (1) bekezdés a) pontja esetében felhasználása és kifizetése szabályait” szöveg, 178/B. § (2) bekezdésében a „142. § (6)” szövegrész helyébe a „142/A. § (1)” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Vet. 149. §-a és a 168. § (4) bekezdés első e) pontja.
21. § A Vet. 176. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A szerződéseket az érintett engedélyes az üzletszabályzatban meghatározott módon eljuttatja minden, addig az időpontig írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó részére, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezményeiről. Az e és a (3) bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott módon és gyakorisággal ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 96. § alapján bírságot szabhat ki.”
22. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya alá tartozik:)
„f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;”
23. § A Bt. 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]
„e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékének építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,”
24. § (1) A Bt. 49. § 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[„Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:]
„a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás,”
(2) A Bt. 49. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. „Feldolgozás”: az ásványi nyersanyagokon - beleértve a külfejtéses bányák működése során - végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás, vagy eljárások összessége, beleértve a méret megváltoztatását, szétválasztását és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott bányászati hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, a mészkőégetéstől eltérő termikus gyártási folyamatokat és kohászati eljárásokat.”
(3) A Bt. 49. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. „Ásványinyersanyag-kitermelő ipar”: minden bányászati tevékenységet és ásványi nyersanyag feldolgozást folytató vállalkozás, vagy ahhoz kapcsolódó létesítmény.”
(4) A Bt. 49. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. „Egyéb gázok és gáztermékek vezetéke”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, vagy az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, az együttműködő földgáz rendszerhez történő csatlakozási pontig, vagy az országhatárig szállítja.
A vezetékek alkotórészei:
- indító- és átadóállomás,
- a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,
- a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.”
(5) A Bt. 49. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. „Bányászati hulladék”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével.”
(6) A Bt. 49. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
„46. „Bányászati hulladékkezelés”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék - kivéve a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladék - hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.”
25. § A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„v) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körére és az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
26. § A Bt. 50/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgalmi jog (1) bekezdés szerinti utólagos bejegyzése, illetve a (2) bekezdés szerinti megállapítása az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”
27. § A Bt. 51. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/21/EK irányelve az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (3. cikk 3., 6. és 8. pontja, 7. cikk, 11-12. cikk, 14. és 19. cikk), a törvény 1. §-a, 2. §-a, 16. §-a, 19. §-a, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontja, 43/B. § (6) bekezdés e) pontja, 44. § (1) bekezdés n) pontja, 49. § 4., 6., 8. és 43. pontja, 50/A. § (2) bekezdés m) pontja;”
28. § A Bt. 23. § (3) bekezdésében az „az ásványvagyon feltárására, kitermelésére, előkészítésére, elsődleges feldolgozására, felhasználására, értékesítésére” szövegrész helyébe az „a bányászati tevékenység végzésére és a haszonanyag értékesítésére” szöveg, 24. § (5) bekezdésében az „A kőolaj- és földgáztermelésben, előkészítésben és feldolgozásban” szövegrész helyébe az „A kőolaj- és földgázbányászatban” szöveg, 24/A. § (6) bekezdésében az „a válsághelyzet beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően” szövegrész helyébe az „a válsághelyzet beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően azzal, hogy a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a tényleges szállítást igénylők részére kell felajánlani kivéve, ha a kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet Magyarország területén is bekövetkezik” szöveg lép.
29. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (3) bekezdés c) pontja.
30. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) a 18. §-át követően a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:
„Számviteli szétválasztás
18/A. § (1) Az engedélyes beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az engedélyes köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3) Az engedélyes köteles
a) a kapcsolt villamos energia termelést és a távhőtermelést telephelyenkénti bontásban,
b) a távhőszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva,
c) az egyéb tevékenységeit
a számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása az a) pont alá eső esetben telephelyenként, a b) pont alá eső esetben településenként önálló mérleget és eredmény-kimutatást jelent.
(4) A több tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles a (3) bekezdés szerint a különböző engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.
(5) Ha az engedélyes a számvitelről szóló törvény szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredmény-kimutatást jelent.
(6) A Hivatal jogosult az engedélyes pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokba és iratokba betekinteni.”
31. § A Tszt. a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § (1) Az engedélyes könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás tevékenységei közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(2) Minden engedélyes köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak a számvitelről szóló törvény szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(3) A több engedéllyel rendelkező vállalkozás esetén a tevékenységekre szétválasztott beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani.
(4) Az engedélyes összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.”
32. § A Tszt. a következő 18/C. §-sal egészül ki:
„18/C. § (1) Az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves számviteli beszámolójában szereplő, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nyereségtényező szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát).
(2) Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató (1) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye meghaladja a nyereségkorlátot, dönt a nyereségkorláton felüli összeg megosztásáról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.”
33. § A Tszt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak.”
34. § A Tszt. 60. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A miniszter rendeletben)
„h) állapítja meg az engedélyesek nyereségének korlátozására és megosztására vonatkozó részletes szabályokat.”
35. § Hatályát veszti a Tszt. 60. § (2) bekezdés b) pontjában az „a nyereség korlátozására és megosztására vonatkozó szabályokat, továbbá” és a „, valamint a nyereség korlátozására és megosztására vonatkozó szabályokat” szövegrész.
36. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti tartalommal az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást.
(2) Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig jelentést nyújt be a vámhatóságnak:
a) az általa forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedési célú energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, a beszerzési helyről és a származás helyéről, valamint
b) az üzemanyagból vagy más közlekedési célú energiatermékből származó, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról.
(3) A jelentést az üzemanyag-forgalmazó az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon hitelesíti.
(4) Amennyiben az üzemanyag-forgalmazó a (2) bekezdés szerinti jelentést az előírt határidőre nem nyújtja be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtja be, a vámhatóság bírságot szab ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott üzemanyag vagy energiatermék azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését.”
37. § A Büat. 13. § (1) bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„o) az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról szóló nyilvántartás, jelentéstétel és ezek elmulasztása esetén fizetendő bírság kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait.”
38. § A Büat. 15. § c) pontjában az „1. cikk 5. pont (2) alpontjának” szövegrész helyébe az „1. cikk 5. pontjának” szöveg lép.
39. § (1) A Get.
a) 3. § 1a., 6., 33. és 39. pontjában, 28. § (2) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, a 97/A. § (4) bekezdésében, 114. § (11) bekezdésében és 137. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 3. § 12. és 54. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 3. § 59. pontjában az „Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban” szövegrész helyébe a „Magyarország Helységnévtárában (a továbbiakban: helységnévtár)” szöveg,
d) 27/A. § (5) bekezdésében a „földgáz Magyar Köztársaság területén,” szövegrész helyébe a „földgáznak” szöveg,
e) 54. § (1) bekezdésében, 71. § (9) bekezdésében, 97/A. § (5) bekezdésében, 117. § (5) bekezdésében és 132. § 43. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 54. § (2) bekezdésében és 97/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
g) 121/H. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság nevében önálló, külön törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „Magyarország nevében törvényben meghatározott” szöveg,
h) 132/A. § 1. pontjában a „földgáznak a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „földgáz Magyarország” szöveg
lép.
(2) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 2. § i) pontjában és 3. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
(3) A Vet.
a) 3. § 7. pontjában az „az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 3. § 21. pontjában az „az országhatárt” szövegrész helyébe a „Magyarország államhatárát” szöveg,
c) 3. § 38. pontjában az „országhatárt” szövegrész helyébe a „Magyarország államhatárát” szöveg,
d) 3. § 47. pontjában az „a Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg,
e) 3. § 48. pontjában az „a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország)” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 8. § (1) bekezdésében az „az országban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
g) 10. § (1) bekezdés c) pontjában, 16. § c) pontjában az „az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
h) 36. § (1) bekezdés f) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
i) 79. §-ában az „Az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
j) 88. § (3) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
k) 90. § (1) és (4) bekezdésében az „az ország egész” szövegrész helyébe a „Magyarország teljes” szöveg,
l) 103. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság nevében önálló” szövegrész helyébe a „Magyarország nevében” szöveg,
m) 139. § (1) bekezdés c) pontjában az „az ország vagy országrész villamosenergia-ellátásában” szövegrész helyébe a „Magyarország teljes területén vagy egy részén a villamosenergia-ellátásban” szöveg,
n) 170. § (1) bekezdés 26. pontjában az „az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
(4) A Hgt.
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel” szöveg,
b) 3. § e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
(5) A Büat. 2. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
40. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(1) E törvényt nem kell alkalmazni]
„a) a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) - az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott -, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;
b) a törvény Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;”
(2) A Kbt. 36. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti - a közbeszerzési eljárások tárgyát tekintve gyakran alkalmazandó - elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában nem szerepel, úgy ajánlattevőnek (részvételre jelentkezőnek) vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek a közbeszerzési eljárásban meg kell jelölnie az érintett nyilvántartást.”
(3) A Kbt. 40. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.”
(4) A Kbt. 56. § (1) bekezdés i) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki]
„i) korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét, az ilyen határozatban megállapított fizetési határidőn belül nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett;”
(5) A Kbt. 58. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése céljából az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, valamint gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait kezelni. A kizáró okok fenn nem állta ellenőrzésének keretében - a külön jogszabályban foglalt igazolási szabályok szerint - a büntetlen előéletre vonatkozó adatról hatósági igazolás is kérhető. A kizáró okok hiányának igazolásához benyújtandó, külön jogszabályban foglalt nyilatkozat hitelesítését a tagjai számára gazdasági, valamint szakmai kamara is elláthatja.”
(6) A Kbt. 79. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést - ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.”
(7) A Kbt. 110. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban - az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban - azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell a 71. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat is. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.”
(8) A Kbt. 118. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„118. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni, ha
a) az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy
b) kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérő valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll,
feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.”
(9) A Kbt. 118. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint a 2005/15/EK bizottsági határozat irányadó. Az Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról külön jogszabály rendelkezik. A 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti, egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására vonatkozó eljárásban az Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról rendelkező, valamint az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő végzésével összefüggő minden lényeges tényről történő tájékoztatás nyújtását szabályozó, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló rendelet szerinti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el.”
(10) A Kbt. 120. §-a a következő j) és k) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő]
„j) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;
k) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. szerinti hitel és pénzkölcsön igénybevételére.”
(11) A Kbt. 122. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek vagy költségvetési szervek és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó.”
(12) A Kbt. 123. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(10) A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 74. § (1) és (3) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni azzal, hogy a 74. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak alkalmassági követelmény előírása esetén alkalmazandó.”
(13) A Kbt. 124. § (5)-(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc - építési beruházás esetén további hatvan - nappal meghosszabbodik.
(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig.
(7) Amennyiben jogorvoslati kérelmet [137. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [140. §] nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.”
(14) A Kbt. 126. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő, a (6) bekezdés a) pontja szerinti befizetés helyett a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből levonás útján kerüljön biztosításra.”
(15) A Kbt. 127. § (1) bekezdésének c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha]
„c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [79. § (5) bekezdés, 124. § (6)-(7) bekezdés] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.”
(16) A Kbt. 128. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan - akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt - alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt.”
(17) A Kbt. 129. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat - is alkalmazni kell.”
(18) A Kbt. 130. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.”
(19) A Kbt. 131. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„131. § (1) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a szerződésben a felek magasabb összegű előleg nyújtásáról állapodjanak meg.
(3) A 130. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg. Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet sajátos szabályokat állapíthat meg.”
(20) A Kbt. 133. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„133. § (1) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.
(2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződésnek az e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát -, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ahol e rész közbeszerzést vagy közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.
(4) Ahol e rész közbeszerzést vagy közbeszerzési eljárást említ, azon a minősített és a védelmi beszerzési eljárást is érteni kell.
(5) A minősített beszerzéssel, vagy minősített beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárás esetén, ahol e rész e törvényre hivatkozik - kivéve ahol a hivatkozás az e rész szerinti, jogorvoslatra vonatkozó szabályokra utal -, azon a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésről szóló kormányrendeletet kell érteni.
(6) A védelmi beszerzéssel, vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárás esetén, ahol e rész e törvényre hivatkozik - kivéve ahol a hivatkozás az e rész szerinti, jogorvoslatra vonatkozó szabályokra utal -, azon a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló kormányrendeletet kell érteni.”
(21) A Kbt. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„134. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében - ideértve a XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) - a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 123. § szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)-(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.
(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(6) Nem tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a minősített beszerzési eljárásban a jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés szabályosságával kapcsolatos kérdések eldöntése.
(7) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntését.”
(22) A Kbt. 135. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárásokkal, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos ügyekben eljáró biztosnak a minősített vagy a védelmi beszerzési eljárásnak megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie.”
(23) A Kbt. 137. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának nincs helye, a 140-141. § valamint a 152. § (4) bekezdés e) pontja nem alkalmazható.”
(24) A Kbt. 137. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(10) A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a (9) bekezdés, valamint a 152. § (4) bekezdés d) pontja nem alkalmazható. A minősített beszerzési eljárásban a kérelemre a 138. § (1) bekezdés h) pontját nem kell alkalmazni.”
(25) A Kbt. 139. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a kérelem az 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az 138. § (2) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetve a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok nyolc napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módját szabályozó kormányrendelet szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívás keretében közli kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.”
(26) A Kbt. 141. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását]
„a) ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott, a Hatóság elnöke általi felhívástól számított határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzési Hatóságnak az éves statisztikai összegezést, továbbá”
(27) A Kbt. 143. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban csak ugyanazon beszerzési eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelmek alapján indult ügyek egyesítésének van helye.”
(28) A Kbt. 144. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. E bekezdés alkalmazásában közérdek különösen a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartása. A minősített beszerzési eljárás, valamint a védelmi beszerzési eljárás tekintetében közérdek különösen a védelmi vagy biztonsági érdek. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik - a minősített beszerzéssel, vagy minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárás kivételével - a szerződés megkötését engedélyező végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.”
(29) A Kbt. 148. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha a minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban tárgyalás tartása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart.”
(30) A Kbt. 149. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő - nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással - indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.”
(31) A Kbt. 153. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozatot, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [144. § (4) bekezdés] meghozatala napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 148. § (3) bekezdése alapján kizárta. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban azonban az e bekezdésben, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.”
(32) A Kbt. 163. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„163. § (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve - megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.
(3) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint szab ki a bíróság bírságot akkor is, ha a minősített beszerzési eljárás vagy a védelmi beszerzési eljárás alapján, illetve annak mellőzésével megkötött szerződés részleges érvénytelenségét vagy az érvénytelenség hiányát arra tekintettel állapítja meg, hogy az súlyosan veszélyeztetné az állam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági programot.”
(33) A Kbt. 164. § (3)-(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti perindításról - kivéve a minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatban - a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését.
(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(5) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.
(6) Az (1) bekezdés szerinti perre az a törvényszék kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 157. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási per indul később - a 157. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.
(7) A (6) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. Fejezetét a 161. § (2) bekezdésében, a 162. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 163. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az (5) bekezdésben foglaltak szerint szab ki a bíróság bírságot akkor is, ha a minősített beszerzési eljárás vagy a védelmi beszerzési eljárás alapján, illetve annak mellőzésével megkötött szerződés részleges érvénytelenségét vagy az érvénytelenség hiányát arra tekintettel állapítja meg, hogy az súlyosan veszélyeztetné az állam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági programot.”
(34) A Kbt. 172. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(2) A Hatóság keretében működő Tanács]
„g) éves összesített statisztikai jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.”
(35) A Kbt. 172. § (2) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(2) A Hatóság keretében működő Tanács]
„o) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és teljesíti a 2004/18/EK irányelv 45. cikk (4) bekezdésben foglalt tájékoztatást;”
(36) A Kbt. 172. § (8)-(11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát is, amelyek a (7) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják. A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért a Hatóság részére külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(9) A Hatóság a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve útmutatót ad ki.
(10) A Hatóság feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek. A (2) bekezdés eb) pontja szerinti eljárás esetében azonban a kérelmező, illetve az érintett minősített ajánlattevő, a (2) bekezdés ec) pontja szerinti eljárás esetében pedig a kérelmező, illetve az érintett hivatalos közbeszerzési tanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A kérelemről a törvényszék nemperes eljárásban, a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz, a Hatóság határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
(11) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak, valamint a közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) XII. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a közbeszerzési eljárásban hozott bírósági határozatok és a Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott határozatok gyűjteményének közzétételére a Bszi. 163. § (1) bekezdésétől eltérően a Közbeszerzési Hatóság köteles,
b) a Bszi. 163. § (3) bekezdés szerinti anonimizált digitális másolatkészítésre a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles,
c) a Bszi. 166. § (4) bekezdése szerinti kérelem a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez terjeszthető elő,
d) a Bszi. 163. § (2) és (5) bekezdése nem alkalmazható,
e) a Bszi. 163. § (3) bekezdése és a Bszi. 164. § (1) bekezdése azzal alkalmazandó, hogy a határozatot meghozó bíróság elnöke a gyűjteményben történő közzététel céljából küldi meg a határozatot az Országos Bírósági Hivatal elnökének, aki azt - és a Bszi. 163. § (3) bekezdésében foglalt kapcsolódó határozatokat - a Közbeszerzési Hatóság elnökének rendelkezésére bocsátja.”
(37) A Kbt. 181. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„181. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti, rendelkezéseit a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell.
(2) A minősített beszerzési eljárásban a kizáró okok megállapítása érdekében az ajánlatkérő jogosult a bűnügyi személyes adatok kezelésére.”
(38) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„3. a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciók alkalmazásának részletes szabályait, a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének, valamint viselésének szabályait;”
(39) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„5. A XIV. Fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzési szabályait, valamint a 118. § (8) bekezdése szerinti eljárással összefüggő szabályokat”
(40) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„10. az építési beruházások közbeszerzéseire, valamint az építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződések teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződések esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésének - e törvénytől eltérő - szabályait;”
(41) A Kbt. 182. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közfoglalkoztatók részéről a közfoglalkoztatás ellátásához szükséges, az uniós értékhatárt el nem érő áru vagy szolgáltatás beszerzések e törvénytől eltérő sajátos szabályait.”
(42) A Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 23. § (4) bekezdésében, valamint 182. § (1) bekezdés 7. pontjában az „az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú” szövegrész helyett „a közös hivatalhoz tartozó” szöveggel, 6. § (1) bekezdés g) pontjában „az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet” szövegrész helyett „az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveggel, 18. § (3) bekezdése a „21 031 200 forintnál” szövegrész helyett a „21 824 000 forintnál” szöveggel, a „262 890 000 forintnál” szöveg helyett a „272 800 000 forintnál” szöveggel, a 45. § (2) bekezdésében „a lehető leghamarabb, valamint” szövegrész helyett „ésszerű határidőn belül, de” szöveggel, a 49. § (6) bekezdésében a „részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak meg kell vásárolnia” szövegrész helyett a „részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak meg kell vásárolnia” szöveggel, 53. §-ában a „részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie” szövegrész helyett a „részvételre jelentkezőnek vagy a részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak át kell vennie” szöveggel, a 89. § (2) bekezdés a) pontjában „a 76. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja” szövegrész helyett „a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja” szöveggel, a 111. § (10) bekezdésében a „jelölje meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat” szövegrész helyett a „jelölje meg a szerződés teljesítéséhez tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat”, a 152. § (3) bekezdés d) pontjában „az ajánlattevőt” szövegrész helyett „a gazdasági szereplőt” szöveggel, a 152. § (3) bekezdés e) pontjában „az e törvény szabályait megszegő” szövegrész helyett „a jogsértő” szöveggel, 152. § (5) bekezdésében „az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása” szövegrész helyett „a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása” szöveggel, 156. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyett a „törvényszék” szöveggel, a 172. § (2) bekezdésének h) pontjában a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja” szövegrész helyett a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” szöveggel, 182. § (1) bekezdés 3. pontjában „az igazgatási szolgáltatási díj mértékét” szövegrész helyett „az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját” szöveggel, 182. § (2) bekezdés c) pontjában „valamint a névjegyzékbe vétel feltételeire vonatkozó szabályokat;” szövegrész helyett „a névjegyzékbe vétel feltételeire, valamint a névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére vonatkozó szabályokat;” szöveggel lép hatályba.
(43) Nem lép hatályba a Kbt. 128. § (6) bekezdése és 175. § (3) bekezdése.
41. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba és 2012. február 2-án hatályát veszti.
(2) E törvény 40. §-a 2011. december 27-én lép hatályba.
(3) Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(4) Ez a törvény a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjának való megfelelést szolgálja.
(5) Ez a törvény az ásványi nyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 6. és 8. pontjainak való megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 40. §-a a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
