1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„a) Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,”
2. § A Hpt. 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„d) az (5) bekezdés, 6/A. § (2)-(4) bekezdés, 6/B. §, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/B. §, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)-(9) bekezdés, 87/K-L. §, 87/P. §, 132. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;”
3. § A Hpt. 17. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
„a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,”
4. § (1) A Hpt. 51. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2) A Hpt. 51. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
5. § A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő t)-u) pontokkal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét:]
„t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás.”
6. § A Hpt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia.”
7. § A Hpt. IX. fejezete a következő 69/F. §-sal egészül ki:
„69/F. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazási politikára vonatkozó joga szerinti szabályokat alkalmazza.”
8. § A Hpt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap az államtól kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.”
9. § A Hpt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betétből, valamint azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.”
10. § A Hpt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az Alap - megegyezés szerinti térítés ellenében - az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Amennyiben az állami kezesség érvényesítése az Alapon keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Amennyiben az Alap észleli, hogy a befagyott betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert.
(3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az Alap rendelkezésére. Ezt az összeget az Alap kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.
(4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles.”
11. § A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Postai Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.”
12. § A Hpt. 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség, a kommunikációs költség, a számítástechnikai költség és a jogi költség.”
13. § A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - hiteleiből, kölcsöneiből erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
14. § A Hpt. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § A hitelintézet Alapban fennálló tagsága megszűnik, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet betétet.”
15. § A Hpt. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonya megszűnt, illetve azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése, illetve megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 121. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.”
16. § A Hpt. 130/P. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók]
„a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,”
17. § (1) A Hpt. 139/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Hpt. 139/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szorzószám]
„c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,”
(3) A Hpt. 139/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő éves díj mértéke a 87/M. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.”
(4) A Hpt. 139/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
18. § A Hpt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít.”
19. § A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § Ha a Felügyelet a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és a 181. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét, ideértve a Tvt. 9. § (4) bekezdésével kijelölt rendszer vonatkozásában az MNB-t is - és a Tvt. szerinti kijelölt rendszer esetén a kijelölő hatóságot.”
20. § A Hpt. a következő 185. §-sal egészül ki:
„185. § Hitelintézet tevékenységi engedélyének 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.”
21. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.”
22. § A Hpt. 210. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
(16) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli.”
23. § A Hpt. 211. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés.”
24. § A Hpt. 234/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a fogyasztó nem él a (2)-(5) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a szerződés módosítására a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
25. § A Hpt. a következő 234/L. §-sal egészül ki:
„234/L. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 9. §-ával megállapított 101. § (1) bekezdésében és 12. §-ával megállapított 107. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.
(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 22. §-ával megállapított 210. § (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kezdeményezett felmondásokra kell alkalmazni.
(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 23. §-ával megállapított 211. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.”
26. § A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
27. § Hatályát veszti a Hpt. 210/A. § (7) bekezdése és 235. § (2) bekezdés n) pontja.
28. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adók módjára behajtandó köztartozás legkisebb behajtható összegét elérő vagy meghaladó állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - az állam mint jogosult nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.”
(2) Az Ltp. 24. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.
(6b) A követeléssel kapcsolatos - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott - fizetési könnyítés (részletfizetés, illetve a követelés részben vagy egészben történő elengedése) iránti kérelmek ügyében a kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága jár el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.”
(3) Hatályát veszti az Ltp. 18. § (1) bekezdés h) pontjában az „a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint” szövegrész.
29. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.”
(2) Az Fkt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Azt a tényt, hogy a pénzügyi fióktelep az alapító képviseletében jár el, az üzletszabályzatban, valamint a cégneve alatti eljárása során vagy tevékenysége során keletkező okiraton egyértelműen fel kell tüntetni.”
30. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 92. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„92. minősített befektető: a Bszt. 48-51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető;”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„94. nyilvános ajánlattétel, nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek.]
„a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 141. ponttal egészül ki:
„141. kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát.”
31. § A Tpt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.”
32. § A Tpt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.”
33. § (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha]
„e) az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;”
(2) A Tpt. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha]
„c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;”
34. § (1) A Tpt. 22. § (1) bekezdés c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor]
„c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha
ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy
eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra, Bszt.-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.”
(2) A Tpt. 22. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, haj
„d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;”
35. § (1) A Tpt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy
a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;
b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és
d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.”
(2) A Tpt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kiemelt információ tartalmazza:
a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat,
b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,
c) a nyilvános ajánlattétel általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,
d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit,
e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.”
(3) A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.”
36. § A Tpt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha
a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy
b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.”
37. § (1) A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.”
(2) A Tpt. 31. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.
(4) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül.”
38. § A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállás jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.”
39. § A Tpt. 34. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a) közzé kell tenni a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó, valamint a Felügyelet honlapján, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást,
b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és
c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés l)-s) pontjaiban meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.
(4) A (3) bekezdésen kívüli esetekben a közzététel helye:
a) legalább egy országos terjesztésű napilap,
b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja,
c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek vagy
d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.”
40. § A Tpt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett.”
41. § A Tpt. 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:]
„b) az 1000 euróval, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeggel megegyező vagy ennél nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának a létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,”
42. § A Tpt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja.”
43. § A Tpt. 65/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését - tekintet nélkül annak mértékére - az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.”
44. § A Tpt. 72. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Saját tőkeként]
„a) a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy”
45. § A Tpt. 214. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
46. § A Tpt. 225. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től.”
47. § A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés l)-m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés egyidejűleg a következő n)-o) pontokkal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
„l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára;
m) az MNB számára;
n) az Országos Betétbiztosítási Alap számára és
o) a Befektető-védelmi Alap számára”
[nyújthat.]
48. § (1) A Tpt. 391. § (1) bekezdésének o) és p) pontja helyébe a követező rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„o) a kibocsátó vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
p) a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;”
(2) A Tpt. 391. § (1) bekezdésének r) és s) pontja helyébe a követező rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„r) a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;
s) a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);”
49. § A Tpt. a következő 409. §-sal egészül ki:
„409. § A 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, a 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a 26. § (5) bekezdésében, a 45. § (2) bekezdés b) pontjában és az 54. § (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2013. január 1-től kell biztosítani.”
50. § A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
51. § (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés b) pontjában a „száznál” szövegrész helyébe a „százötvennél” szöveg lép.
(2) A Tpt. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, 26. § (5) bekezdésében, 43. § (7) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében és az 58. § (5) bekezdésében az „ötvenezer” szövegrész helyébe a „százezer” szöveg lép.
(3) A Tpt. 15. § nyitó szövegrészében az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
(4) A Tpt. 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „két és fél millió” szövegrész helyébe az „ötmillió” szöveg lép.
(5) A Tpt. 45. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ötvenmillió” szövegrész helyébe az „a hetvenötmillió” szöveg lép.
52. § (1) Hatályát veszti a Tpt. 19. §-a; 34. § (5) bekezdése; 56. § (5) bekezdése; 391. § (1) bekezdés u) és v) pontjai; 394. § (1) bekezdés l) pontja, 451. § (2) bekezdés d) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tpt. 201/D. § (1) bekezdésében „a 378. § i) pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében” szövegrész.
53. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a fizetést korlátozó eljárás hatálya alatt álló résztvevő által benyújtott transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.”
54. § (1) A Tvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés alapjául szolgáló eljárás átmeneti vagy végleges fizetést korlátozó eljárásnak minősül.”
(2) A Tvt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:
a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában
b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában
c) a jogerős határozat
bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság általi közlésének időpontjával egyezik meg.”
(3) A Tvt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság, illetve a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján, vagy postai úton kell eleget tenni.”
(4) A Tvt. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan üzenettovábbító rendszer útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely
a) biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,
b) megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését, valamint
c) biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről megbizonyosodhat.”
55. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § (1) A biztosító magatartása nem sérti - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott - a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a) a tartalékképzés,
b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,
c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,
e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat elbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a) az olyan - nemi hovatartozáshoz is kapcsolható - közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,
c) az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.”
56. § A Bit. 157. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.”
57. § A Bit. „Átmeneti és vegyes rendelkezések” alcíme a következő 231/B. §-sal egészül ki:
„231/B. § (1) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezések a 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21-ét követően kerül sor.
(2) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések módosításának alábbi eseteiben:
a) a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő, bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,
b) az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának módosítása,
c) a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.
(3) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében.”
58. § (1) Hatályát veszti a Bit. 72. § (4) és (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Bit. 235. § h) pontja.
59. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében - ide nem értve a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokat - a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés az e szolgáltatásokat szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szolgáltatatást nyújtó eljárása az egyének által egyedileg fizetendő díj nagyságában vagy az őket megillető szolgáltatásban a nemi hovatartozáson alapuló közvetlen vagy közvetett különbségtételt eredményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségek nem eredményezhetnek különbséget az egyének által fizetendő díjakban és az őket megillető szolgáltatásokban.”
60. § Az Ebktv. VI. Fejezete a következő 64/C. §-sal egészül ki:
„64/C. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 30/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandók.”
61. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 90. §-a a következő új e) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„e) a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”
62. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és
b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”
(2) A Bszt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 100. § (1) bekezdés e) pont, 105-107. §, 121. §, 124-135. §, 136. § (2)-(5) bekezdése, 137-139. § és 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.”
(3) A Bszt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. § (1) bekezdése kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”
63. § A Bszt. 24. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe]
„m) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál,”
[tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.]
64. § A Bszt. 120. §-a a következő q)-r) pontokkal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás.”
65. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„f) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról.”
66. § (1) A Bszt. 110. § (6) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg lép.
(2) A Bszt. 183. § (1) bekezdés c) pontjában a „2006/48/EK” szövegrész helyébe a „2006/49/EK” szöveg lép.
67. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 24. § (1) és (2) bekezdésében a „június 30-ig” szövegrész helyébe a „december 31-ig” szöveg lép.
68. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;”
(2) A Gfbt. 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;”
69. § (1) A Gfbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.”
(2) A Gfbt. 5. § (3) bekezdésében a „szerződést megkötni” szövegrész helyébe a „szerződést - az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján - megkötni” szöveg lép.
70. § A Gfbt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá - amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele - a kártörténeti rendszerazonosító számot.”
71. § A Gfbt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.”
72. § A Gfbt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”
73. § A Gfbt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.”
74. § A Gfbt. 21. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.”
75. § A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Felügyelet elnöke által meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”
76. § A Gfbt. 23-24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett - a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett - a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével - a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.”
77. § A Gfbt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra.”
78. § A Gfbt. 47. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:]
„b) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkező vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése és a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége visszakövetelése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;”
79. § A Gfbt. 49. §-ában a „megszűnésétől” szövegrész helyébe az „- a 21. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - megszűnésétől” szöveg lép.
80. § A Gfbt. 51. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény alább felsorolt adatait:]
„a) a szerződő üzemben tartó, és a 36. § (8) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó
aa) nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,
ab) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, továbbá
ac) 52. § (6) bekezdése szerint képzett kártörténeti rendszer azonosító számát;”
81. § A Gfbt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv általi sikeres azonosítását követően a kapcsolati kód alapján, a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amelyet a biztosító írásban közöl az üzemben tartóval. A kártörténeti rendszer azonosító számot a biztosító a 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken szerepelteti.”
82. § A Gfbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 5. § (1) bekezdését a 2013. január 1-jét követően tett ajánlatokra vagy megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”
83. § A Gfbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) A biztosító a 2012. október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a 23. § (3) bekezdésétől eltérően 2013. január 1-től alkalmazandó tarifájaként hirdeti meg.
(2) A biztosító a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban a 2013. március 1-jét követően kezdődő biztosítási időszakra szóló ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időponttól kezdődő biztosítási időszakra szóló szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(3) A biztosító a kártörténeti rendszer azonosító számot az e törvény - egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 52. § (6) bekezdésében foglaltak szerint legkésőbb 2013. január 1-jétől köteles szerepeltetni az e törvény 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken.”
84. § A Gfbt. 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
85. § Hatályát veszti a Gfbt. 3. § 7. pontjában a „valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának” szövegrész.
86. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A számlatulajdonos fizetési számlája terhére benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítéséhez szükséges fedezetet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízásban szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének megállapítása után azonnal elkülöníti.”
87. § A Pft. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban harmincöt napig - a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja.”
88. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet tevékenységének célja]
„f) a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli - a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő - rendezése.”
89. § A Psztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
90. § A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata]
„h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,”
91. § (1) A Psztv. 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„e) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,”
(2) A Psztv. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„m) a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatását az egyes betéti-, hitel-, biztosítási és lízingtermékek összehasonlításáról,”
(3) A Psztv. 10. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„u) a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,”
92. § A Psztv. „Nyilvánosságra hozatali kötelezettség” alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A Felügyelet, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek vagy a közérdek védelme miatt szükség van, honlapján közzéteszi
a) a határozat számát és tárgyát,
b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,
c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, és
d) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott döntéseit - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közzététele kivételével - közzéteheti.
(3) A Felügyelet a honlapján - a hatósági eljárásban hozott döntése alapján - közzétett személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti közzététel során a Felügyelet a tisztség betöltését engedélyező határozat esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján.
(5) A Felügyelet indokolt esetben - így különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működésének biztosítása érdekében - a döntésének közzétételét a döntés közlésétől számított legfeljebb 3 hónapig elhalaszthatja.”
93. § A Psztv. 31. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére és civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható.
(4) A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.
(5) A Felügyelet bevételeiből évente - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag a Felügyelet működésének fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.
(6) A Felügyelet elnöke a Felügyelet által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről - legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig - lemondhat.”
94. § A Psztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek felett, amelynek részeként engedélyezési eljárást, ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és piacfelügyeleti eljárást folytathat le.
(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.
(3) A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.”
95. § A Psztv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.”
96. § A Psztv. a 47. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Elektronikus kapcsolattartás
47/A. § (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó nem természetes személy és szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus kapcsolattartásra kötelezett) és a Felügyelet közötti kapcsolattartás a Felügyelet által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.
(2) A Felügyelet az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.
(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról a Felügyelet automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.
(4) A Felügyelet az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). A Felügyelet a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.
(5) Ha a Felügyelet kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. A Felügyelet honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.
(6) A Felügyelet az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez.”
97. § A Psztv. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), n) és r) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.”
98. § A Psztv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából hivatalból ellenőrzési eljárást folytat le (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).
(2) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)-(12) bekezdését, 70. § (1)-(3) bekezdését, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.”
99. § A Psztv. 54. § (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzési eljárás során a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél
a) átfogó vizsgálatot,
b) célvizsgálatot és
c) több személynél és szervezetnél témavizsgálatot
végez.
(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.
(3) A Felügyelet
a) banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál, valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,
b) szövetkezeti hitelintézetnél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél legalább ötévenként
átfogó vizsgálatot folytat le.
(4) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport), az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).
(5) Az átfogó vizsgálat részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet a csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. A Felügyelet az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait az 57. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.
(6) A Felügyelet az átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.”
100. § A Psztv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját a Felügyelet az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.”
101. § A Psztv. a következő 57/A-57/C. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a Felügyelet a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,
d) a Felügyeletnek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e) a megállapítások értékelését.
(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a Felügyeletnek a pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet ennél rövidebb határidőt is előírhat.
57/B. § (1) A Felügyelet az 57/A. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A Felügyelet a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(2) Az 57. § szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - és az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.
57/C. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a Felügyelet tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a Felügyelet a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét az 57/B. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére az 57/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a Felügyelet döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.”
102. § A Psztv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.”
103. § A Psztv. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Ha a bíróság a Felügyeletet új eljárás lefolytatására utasítja, intézkedést a kétéves határidőre tekintet nélkül az elkövetéstől számított ötödik év utolsó napjáig lehet alkalmazni.”
104. § A Psztv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)
a) felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,
b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából.”
105. § A Psztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,
c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges
családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.”
106. § A Psztv. a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § (1) Ha
a) az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,
b) az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és
c) elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,
a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést a Felügyelet hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben a Felügyelet és Budapest Főváros Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és a Felügyelet elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.”
107. § (1) A Psztv. 77. § (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Felügyelet
a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és
c) az a)-b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(4) A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
(5) Piacfelügyeleti eljárás során
a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig,
d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(6) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.
(7) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75-76. §-t is alkalmazni kell.
(8) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
(9) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 61-62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.
(10) Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy a felügyelet által hozott határozatban vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”
(2) A Psztv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait az 54. § (1) és (3)-(8) bekezdése, az 55. §, az 57-57/C. § és a 62. § kivételével alkalmazni kell.”
108. § A Psztv. 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
109. § (1) A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a Felügyelet hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében
ea) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,
eb) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,
ec) nyilvántartásba vételre,
ed) tevékenységi engedély megadására,
ee) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,
ef) fióktelep létesítésére,
eg) a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,
eh) a minősített befolyás engedélyezésére,
ei) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre
irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
f) az 50. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
(2) A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„g) az 1. mellékletben meghatározott kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a nem természetes személy, szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára.”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
110. § A Psztv. a következő 118/A. §-sal egészül ki:
„118/A. § E törvény - egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 97. §-ával megállapított - 50. § (3) bekezdését a Felügyelet elnökének a formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletének a kihirdetését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni, az abban szabályozott engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint bejelentésekre vonatkozó eljárásokban.”
111. § A Psztv. 120. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„n) az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról.”
112. § A Psztv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
113. § A Psztv.
1. 9. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés a) pontjában a „4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek” szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek” szöveg,
2. 10. § (1) bekezdés f) pontjában, 11. § (4) bekezdés a) pont ae) alpontjában, 43. § (2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó” szöveg,
3. 10. § (1) bekezdés h) pontjában és 61. § (4) bekezdés c) pontjában a „4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre” szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre” szöveg,
4. 10. § (3) bekezdésében a „pontjai” szövegrész helyébe a „pontja” szöveg,
5. 11. § (3) bekezdés h)-j) pontjában, 41. §-ában és 121. § (1) és (2) bekezdésében a „§-ának” szövegrész helyébe a „§” szöveg,
