1. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet cég vagy egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) főtevékenységként folytatja, akkor - a főtevékenységnek cég esetén a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában történő rögzítését követő öt munkanapon belül - köteles a tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi kamarának. A területi kamara a vállalkozást nyilvántartásba veszi.
(6) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet a 39. § (6) bekezdésben meghatározott személyek az ott megjelölt időtartam alatt.”
2. § A Kamtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]
„b) ellenőrzi, hogy az a) pont szerinti tevékenységet - az összeférhetetlenségi előírásokat is figyelembe véve - csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében illetékességi területén
ba) a tervező jogosultságának megállapítása céljából az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat, az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, továbbá az építésügyi, és az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,
bb) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,
bc) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,”
3. § A Kamtv. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)
„d) az országos kamara küldöttgyűlésébe a választási év kezdő időpontja szerinti taglétszám alapján - a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen - az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint a pótküldöttek megválasztása;”
4. § A Kamtv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Két vagy több területi kamara az alapszabályukban szabályozottan egyesülés nélkül is létrehozhat közös etikai-fegyelmi bizottságot. A közös etikai-fegyelmi bizottságba az együttműködő kamarák csak egyenlő arányban választhatnak tagot.”
5. § A Kamtv. 12. § (1) bekezdésének e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara szervei:)
„e) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,
f) az országos titkárság,
g) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok, valamint
h) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok.”
6. § A Kamtv. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)
„c) az éves költségvetési terv meghatározása, ennek részeként az éves tagdíj rendszerének és összegének megállapítása, beleértve a területi kamarák által az országos kamarának fizetendő tagdíj részesedést is, a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultak éves, költségekkel arányos névjegyzéki nyilvántartási díjának megállapítása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása,
d) az etikai-fegyelmi, a továbbképzési, valamint más országos - szakmai önkormányzati - szabályzat elfogadása,”
7. § A Kamtv. 18. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A szakmai tagozatok a saját szakmai területüket illető ügyekben véleményezési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el.
(5) Több érintett szakmai tagozat eltérő véleménye esetén az országos kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők a tagozatokkal történt egyeztetés alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását.”
8. § A Kamtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem lehet az országos kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke, szakmai tagozatának, szakmai kollégiumának vezetője, továbbá a területi kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv kormánytisztviselője, vagy a területi kamara illetékességi területén építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy főépítészi feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő.”
9. § A Kamtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:
a) a kamarai tagdíjakból,
b) az igazgatási szolgáltatási díjakból,
c) a nyilvántartási díjakból,
d) a befizetett bírságokból, regisztrációs és adminisztrációs díjakból, valamint
e) az egyéb bevételekből, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.”
10. § A Kamtv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet, de a kettős kamarai tagság kényszere nélkül, egyik területi kamarai tagsága esetén - az általános szabályoknak megfelelően - a másik területi kamara szakterületén is szakmagyakorlási jogosultságot kérhet. Ebben az esetben a két területi kamara megállapodik az érintett tag tagdíjának megosztásáról.”
11. § A Kamtv. 25. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerinti vállalkozást a szakmai kollégiumba is fel kell venni.”
12. § A Kamtv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi. Nem vonható felelősségre a tag, ha az e törvénnyel vagy más jogszabályi rendelkezéssel ellentétes vagy attól eltérő kamarai szabályzati rendelkezés helyett a jogszabályi rendelkezések szerint járt el.”
13. § A Kamtv. 34/D. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el:)
„f) aki az első fokú eljárásba közvetlenül vagy közvetve beavatkozott, részt vett és akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.”
14. § (1) A Kamtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén vagy ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján, és kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi eljárásról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost.”
(2) A Kamtv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy az elkövetéstől számított két év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a kétéves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.”
15. § A Kamtv. 36/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi tanács meghallgatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá vont személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott iratokat, szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe.”
16. § A Kamtv. 39. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat és a területi szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.
(4) A 20. § (1) bekezdés szerinti tisztségviselő megbízatásának megszűnése és eredményes választás hiányában, a kamara működése törvényességének helyreállítása érdekében a miniszter a 38. § (4) bekezdése szerint a bírósághoz fordul.
(5) A kamarák 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási hatósági feladatainak törvényes ellátása érdekében a miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerinti felügyeleti szerv, a (4) bekezdésben és a 38. § (4) bekezdésben meghatározott esetben miniszteri rendeletben - a kamarai működés törvényességének helyreállításáig - a közigazgatási feladatok ellátására más eljáró területi kamarát jelöl ki.
(6) Ezen időszak alatt az 1. § (1) bekezdésben kamarai tagsághoz kötött mérnöki, illetve építészeti tevékenység kamarai tagság nélkül, a külön jogszabály szerinti ideiglenes névjegyzékbevétel mellett gyakorolható. A területi kamara működése törvényességének helyreálltát követően a kamara dönt az ideiglenes névjegyzéken lévő személyek kamarai tagságáról és
a) kamarai tagfelvétel esetén az visszamenőleges hatállyal állapítható meg a névjegyzéki bejegyzés véglegesítése mellett, vagy
b) kamarai tagfelvétel megtagadása esetén a névjegyzéki bejegyzés törlésre kerül.”
17. § A Kamtv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási hatósági ügyben a területi vagy országos kamara titkára, főtitkára a hatáskör gyakorlója.”
18. § A Kamtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. § (5) bekezdése szerinti vállalkozások nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a vállalkozás neve,
b) a vállalkozás székhelye,
c) a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai,
d) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma,
e) a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontja, cégjegyzékszáma,
f) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja, valamint
g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.”
19. § A Kamtv. a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § (1) Az a vállalkozás, amely a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az 1. § (1) bekezdésében megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet főtevékenységként folytatja, az 1. § (5) bekezdése szerinti bejelentést 2013. március 31-ig teszi meg.
(2) E törvénynek a Módtv.-vel meghatározott 21. § (4) bekezdésében foglaltaknak legkésőbb 2013. április 30-ig kell eleget tenni.”
20. § A Kamtv. a következő 54. §-sal egészül ki:
„54. § Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a területi kamara működése törvényességének helyreálltáig a közigazgatási feladatok ellátására más eljáró területi kamarát rendeletben jelöljön ki.”
21. § A Kamtv.
1. 12. § (2) bekezdésében a „b)-e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)-f) pontjaiban”, szöveg,
2. 21. § (4) bekezdés a) pontjában a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „köztisztviselő vagy kormánytisztviselő” szöveg,
3. 21. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyintéző vagy vezető köztisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg,
4. 25. § (1) bekezdés d) pontjában a „nem áll büntetőeljárás vagy büntetőügyben hozott ítélet, illetőleg” szövegrész helyébe a „nem áll büntetőügyben hozott ítélet alapján” szöveg,
5. 35. § (5) bekezdésében a „120” szövegrész helyébe a „90” szöveg,
6. 35/A. § (1) bekezdésében a „Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését” szövegrész helyébe az „A fegyelmi tanácsnak további vizsgálat nélkül el kell utasítania a panaszt” szöveg,
7. 36/C. § (1) bekezdésében az „A vizsgálóbiztos, az eljárás” szövegrész helyébe az „Az eljárás” szöveg,
8. 37/A. § (3) bekezdésében a „36/A. §” szövegrész helyébe a „36/A. § - a 36/A. § (1) bekezdés a) pontja kivételével -,” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a Kamtv.
1. 34. § (4) bekezdése,
2. 34/D. § (1) bekezdésében a „, valamint vizsgálóbiztosként” szövegrész,
3. 34/D. § (2) bekezdése,
4. 34/D. § (5) bekezdésében a „vagy a vizsgálóbiztos” szövegrész és az „az országos kamara elnökének javaslatára” szövegrész,
5. 34/D. § (8) bekezdés a) pontjában az „- ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is -” szövegrész,
6. 35/A. § (4)-(5) bekezdése,
7. 35/B. §-a,
8. 35/C. §-a,
9. 36. §-a,
10. 36/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a vizsgálóbiztost,” szövegrész, az „A fegyelmi tanács elnöke intézkedéseiről a vizsgálóbiztost értesíti.” szövegrész,
11. 36/A. § (2) bekezdésében a „hogy a vizsgálóbiztos jelentésére legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is,” szövegrész,
12. 36/B. § (2) bekezdésében az „, és erről a vizsgálóbiztost értesíti” szövegrész,
13. 37. § (5) bekezdésében az „a vizsgálóbiztosnak,” szövegrész,
14. 37. § (6) bekezdésében az „a vizsgálóbiztos,” szövegrész,
15. 37/A. § (2) bekezdésében a „, valamint a vizsgálóbiztost, továbbá a kijelöléssel egyidejűleg a vizsgálóbiztos részére az ügy iratait megküldi azzal, hogy a fellebbezésre észrevételeit 15 napon tegye meg” szövegrész,
16. 37/B. § (5) bekezdésében az „a vizsgálóbiztos,” szövegrész,
17. 37/C. §-a.
23. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.”
(2) Az Étv. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz-elosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény.”
(3) Az Étv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program.”
(4) Az Étv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. Önkormányzati (települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főmérnök: a települési önkormányzat településüzemeltetési, a település műszaki - különösen a sajátos építményekkel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos - feladatainak ellátásában közreműködő, e feladatokkal kapcsolatos döntést előkészítő személy.”
(5) Az Étv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. Önkormányzati (megyei, települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főépítész: a helyi önkormányzat településrendezési, valamint e törvényben meghatározott egyéb építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő személy.”
(6) Az Étv. 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum.
20. Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.”
(7) Az Étv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.”
(8) Az Étv. 2. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„29. Településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó terv.”
(9) Az Étv. 2. § 34. és 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása.
35. Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek épületmagasságát és a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, telekalakítási és építésjogi szabályozási elemek alkalmazása nélkül.”
(10) Az Étv. 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„37. Fővárosi településrendezési terv: a fővárosi településszerkezeti terv.”
24. § Az Étv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait.”
25. § (1) Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:)
„c) ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás), valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét,”
(2) Az Étv. 5. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:)
„f) a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,”
(3) Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:)
„g) ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,
h) érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,
i) elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét.”
(4) Az Étv. 5. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre.”
26. § Az Étv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.
(2) Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik.
(3) A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtését, ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat.
(4) A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása a 14-14/A. §-ban foglaltak szerint történik.”
27. § Az Étv. I. fejezete a következő, „A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai” alcímhez tartozó 6/A-6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint -
a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)
aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban,
ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében,
b) a fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét.
(2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon
a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.
(3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.
6/B. § Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat kormányrendeletben meghatározottak szerint egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el.”
28. § Az Étv. II. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„II. FEJEZET
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉS”
29. § Az Étv. 7. §-a és azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei
7. § (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
(2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni
a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,
b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,
c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését,
d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését,
f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását,
g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,
h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait,
j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,
l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét,
m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,
n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit,
o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint
p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével,
b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet,
c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges - beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében,
d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki,
e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.”
30. § Az Étv. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai
8. § (1) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni.
(2) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti.
(3) A településrendezési eszköz - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba.
(4) A polgármester (főpolgármester) gondoskodik
a) a településrendezési eszközök nyilvánosságáról,
b) amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről, valamint
c) az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról.
(5) Az államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott, a településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat nem számíthat fel.
(6) Az államigazgatási szervnek a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell.”
31. § Az Étv. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A településfejlesztés feladata
9. § A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása.”
32. § Az Étv. a 9/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia
9/A. § (1) A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti.
(2) Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését.
(3) A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.”
33. § Az Étv. a 9/B. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A településrendezés feladata és eszközei
9/B. § (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával
a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,
b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,
c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint
d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét.
(2) A településrendezés eszközei
a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg,
b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg.”
34. § Az Étv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14. § (1) A fővárosban a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A fővárosban
a) a fővárosi önkormányzat
aa) fővárosi településfejlesztési koncepciót,
ab) fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát,
b) a fővárosi kerületi önkormányzat
ba) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi településfejlesztési koncepciót, valamint
bb) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi integrált településfejlesztési stratégiát
állapít meg.
(3) A fővárosi településfejlesztési koncepció - a 9/A. §-ban foglaltakon túl - meghatározza a főváros egészének jövőképét, fejlesztésének elveit, prioritásait, ezen kívül a főváros egészét vagy több kerületét érintő és az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódó településfejlesztési szándékokat foglalja rendszerbe.
14/A. § (1) A fővárosban a településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A főváros településrendezési eszközei
a) a fővárosi településszerkezeti terv,
b) a fővárosi rendezési szabályzat,
c) a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat.”
35. § Az Étv. 17. §-a a következő k)-n) ponttal egészül ki:
(A településrendezési feladatok megvalósulását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:)
„k) összevont telepítési eljárás,
l) településképi véleményezési eljárás,
m) településképi bejelentési eljárás,
n) közterület-alakítás.”
36. § Az Étv. 29. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti
a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését,
b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.
(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a (6) bekezdés szerinti településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el.”
37. § Az Étv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója).
(2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.
(3) A szerződés tárgya lehet különösen
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei - az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása - vagy
bb) következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szerződés esetén
a) az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja,
b) a szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.
(6) A szerződést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - írásban kell megkötni.”
38. § Az Étv. II. fejezete a következő 30/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Összevont telepítési eljárás
30/B. § (1) Az építési beruházás megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon összevont telepítési eljárás lefolytatása kezdeményezhető.
(2) Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll:
a) telepítési hatásvizsgálati szakasz,
b) integrált építési engedélyezési szakasz.
(3) Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg.
(4) A telepítési hatásvizsgálati szakaszban az építésügyi hatóság döntése
a) a kérelem elutasítása esetén határozat,
b) a kérelem teljesítése esetén önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzés formájában kiadott telepítési engedély, mely csak az integrált építési engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
(5) Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően indítható az összevont telepítési eljárás. Ebben az esetben a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát.
(6) Az összevont telepítési eljárást kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság folytatja le, az ott meghatározottak szerint.”
39. § Az Étv. II. fejezete a következő 30/C-30/E. §-sal és az azt megelőző alcímekkel egészül ki:
„Településképi véleményezési eljárás
30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.
(4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata
a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,
b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint
c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme.
Településképi bejelentési eljárás
30/D. § (1) Települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.
(2) A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg.
(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(4) A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 29. § (6) és (7) bekezdése alkalmazásának van helye.
Közterület-alakítás
30/E. § (1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat - szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási tervet készíttethet.
(2) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.”
40. § Az Étv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket.”
41. § Az Étv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.
(2) Az építésügyi hatóság
a) építési engedélyezési,
b) összevont engedélyezési,
c) fennmaradási engedélyezési,
d) használatbavételi engedélyezési,
e) bontási engedélyezési,
f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,
g) jogutódlás tudomásulvételi,
h) használatbavétel tudomásulvételi,
i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,
j) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,
k) kötelezési,
l) végrehajtási,
m) szakhatósági, valamint
n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi
eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt.”
42. § Az Étv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek.”
43. § Az Étv. 37. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.”
44. § Az Étv. 38/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.”
45. § Az Étv. 38/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/D. § (1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek az ott meghatározott tevékenysége folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő.”
46. § (1) Az Étv. a 39. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei”
(2) Az Étv. 39. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat,
a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik,
b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással, és
c) aki - a csak a 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzők kivételével - vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.
(3) Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.”
(3) Az Étv. 39. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő.
(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”
47. § Az Étv. 39/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. E tevékenység végzése során felel a 40. § (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak betartásáért.”
48. § Az Étv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, és azt a jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok és az építési műszaki ellenőr rendelkezésére bocsátja. Jogszabály előírhatja az építési napló elektronikus vezetését.”
49. § Az Étv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.
(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha:
a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy
b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy
c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.
(3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt.”
50. § Az Étv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építtető felel
a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért,
c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért,
e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,
g) az építési munkaterület átadásáért,
h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint
k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.”
51. § (1) Az Étv. 46. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le,
b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység
ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét,
bb) résztvevőinek jogosultságát,
bc) végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát,
bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét,
c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le,
d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le,
e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében
ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz,
eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki,
ec) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot,
f) szakhatósági eljárást folytat le.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi,
b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását
ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették,
bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,
c) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy szervet, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, nem rendelkeznek az előírt regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek,
d) a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen
da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére,
db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
e) a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen
ea) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja,
eb) a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot.”
(2) Az Étv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg a (2) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek
a) a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül,
b) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül
van helyük.”
52. § (1) Az Étv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését.”
(2) Az Étv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)
„d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,”
(3) Az Étv. 47. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)
„e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, valamint
f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését.”
53. § (1) Az Étv. 48. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Szabálytalan tevékenység és jogkövetkezményei”
(2) Az Étv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48. § (1) Szabálytalan a
a) jogszerűtlenül,
b) jogosulatlanul vagy
c) szakszerűtlenül
megkezdett és végzett tevékenység.
(2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,
c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -,
d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére
végzik.
(3) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.
(4) Jogosulatlan a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.
(5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.
48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha
a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,
b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy
d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
(2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását.
(3) Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.
(4) Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha az az (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel - kérelemre tudomásul veszi.
(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.
(6) Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik
a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,
b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon,
c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,
d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon.
(7) A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(8) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha az (5) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.”
54. § Az Étv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.”
55. § Az Étv. a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:
a) figyelmeztetés,
b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére,
c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása,
d) bírság megállapítása,
e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.
(2) A névjegyzéket vezető kamara a névjegyzékben szereplő szakmagyakorlóval szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:
a) figyelmeztetés,
b) bírság megállapítása,
c) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése,
d) a tevékenység folytatásának megtiltása,
e) képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához,
f) a névjegyzékből való törlés.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy
a) figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni,
b) arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel,
c) ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt,
d) figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét,
e) figyelembe kell venni - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.
(4) Bírság mint jogkövetkezmény kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg:
a) tervezésre vonatkozó szabályok megszegése,
b) adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
c) jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység,
d) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az építési folyamat szerződéseire vonatkozó szakmai szabályok megszegése,
e) összeférhetetlenségi szabályok megsértése,
f) építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, építtetői fedezetkezelő nélkül végzett építési tevékenység,
g) szakszerűtlenül végzett kivitelezési tevékenység,
h) építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése,
i) állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység,
j) az építésügyi hatósági engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok.
(5) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra
a) megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeket súlyosan megsértették, vagy
b) megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,
amely idő alatt az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.
(6) A szabálytalanságot megállapító hatóság a felelőssel szemben köteles eljárást lefolytatni vagy kezdeményezni az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy névjegyzéket vezető kamaránál. A megkeresett hatóság, névjegyzéket vezető szerv a felelőssel szemben köteles az eljárást lefolytatni.
(7) Az építésügyi szabályok megsértése miatt a természetes személlyel, jogi személy esetén szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben alkalmazott büntetést - jogszabályban meghatározottak szerint - a Nyilvántartás bírság és szankció adatállományában kell rögzíteni.”
56. § Az Étv. az 53/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai
53/A. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ügyfél az engedély kérelmet elektronikusan is benyújthatja.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára.
(3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.”
57. § (1) Az Étv. 53/C. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.
(4) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen harminc nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.
(5) A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak.
(6) Ha a szakhatóság a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.”
(2) Az Étv. 53/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nincs helye fellebbezésnek a másodfokú eljárásban hozott
a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
b) az eljárást megszüntető,
c) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
d) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
e) az irat betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
f) a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló
első fokú végzés ellen.”
58. § Az Étv. 57/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvényben megállapított szakmagyakorlási tevékenységeket érintő feladatok ellátása során a miniszter együttműködik a felsőoktatásban folyó képzési és fejlesztési kérdésekben az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületekkel - különösen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Tervezési Testülettel, a Magyar Rektori Konferenciával -, az egyéb civil vagy érdekképviseleti szervezetekkel és a műszaki tudományos egyesületekkel.
(6) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 11. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott eseteken túl a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara jogosult a Kamtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott körben, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében a külön kormányrendeletben meghatározott módon a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél szakirányú kredittartalmának a megállapítására, ha az oklevélből a külön kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a kormányrendelet alapján - nem állapítható meg.”
59. § (1) Az Étv. 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
