Az Országgyűlés a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcserében való magyar részvétel szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. figyelmeztető jelzés: a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SIS II Rendelet) 3. cikk a) pontja szerint a Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt személyes, továbbá az e törvényben meghatározott tárgyakra vonatkozó adatok összessége, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;
2. figyelmeztető jelzések közötti kapcsolat: a SIS II-be bevitt egy vagy több figyelmeztető jelzés között a SIS II Rendelet 37. cikke alapján létrehozott összefüggés;
3. jelzéskezelési művelet: figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok SIS II-ben történő elhelyezése, módosítása – ideértve a lejárati idő meghosszabbítását is – és törlése;
4. jelzéskezelő: az az adatkezelő hatóság vagy szerv, amely a rá vonatkozó törvény szerint általa kezelt adatállományból vagy egyedi adatok alapján jelzéskezelési művelet végzésére jogosult;
5. kiegészítő adat: a SIS II Rendelet 3. cikk c) pontja alapján a SIS II-ben elhelyezett fénykép és ujjnyomat, továbbá az európai elfogatóparancsnak, valamint fordításának elektronikus példánya vagy digitalizált képe;
6. kiegészítő információ: a SIS II Rendelet 3. cikk b) pontjában meghatározott információ;
7. megjelölés: a 6–7. § és a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS II-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze;
8. N.SIS II: a SIS II magyar nemzeti rendszere, amely a következő részekből áll:
a) a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázist támogató funkcióval (a továbbiakban: CS.SIS) kommunikáló nemzeti központ;
b) az NS.CP-n keresztül a CS.SIS-szel kapcsolatban álló jelzéskezelők, valamint a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek informatikai rendszerei,
c) a SIRENE Iroda informatikai rendszere;
d) a központi SIS II adatbázissal megegyező adattartalmú nemzeti másolat, valamint technikai másolatok, és
e) a nemzeti infokommunikációs gerinchálózat;
9. NS.CP: az N.SIS II központi informatikai alkalmazása, amely biztosítja a jelzéskezelők, a SIRENE Iroda, valamint az arra jogosult magyar hatóságok számára a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázis és a CS.SIS elérését;
10. N.SIS II Hivatal: az a Kormány által a SIS II Rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján rendeletben kijelölt hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;
11. Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II): a SIS II Rendelet előírásaira figyelemmel létrehozott információs rendszer, amely az alábbi részekből áll:
a) a CS.SIS, valamint egységes nemzeti interfész,
b) a SIS II Rendelet 4. cikk b) pont szerinti, a SIS II adatbázisának teljes másolatából álló nemzeti másolattal működő magyar nemzeti alrendszer;
c) a többi SIS II-t alkalmazó állam nemzeti rendszerei, valamint
d) a SIS II Rendelet 4. cikk c) pont szerinti kommunikációs infrastruktúra;
12. SIRENE Iroda: a kiegészítő információk cseréjének biztosításáért és a SIS II-be bevitt adatok minőségellenőrzésének koordinálásáért felelős, a SIS II Rendelet 7. cikk (2) bekezdésének megfelelő hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;
13. találat: a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező által végzett lekérdezés során bevitt adatnak megfelelő, a SIS II-ben talált figyelmeztető jelzés, amely alapján további intézkedésnek van helye;
14. SIRENE Kézikönyv: az Európai Bizottság határozata a SIRENE Kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról.
2. § (1) Az N.SIS II Hivatal
a) felelős a nemzeti másolat adatbázisában szereplő adatok kezeléséért, valamint a technikai másolatok folyamatos frissítéséért,
b) biztosítja az NS.CP, a nemzeti másolat és az NS.CP és a CS.SIS közötti kommunikációs infrastruktúra folyamatos működésének és biztonságának technikai és személyi feltételeit, valamint a Kormány rendeletében meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltató útján a jelzéskezelők és az N.SIS II. Hivatal közötti folyamatos adatkapcsolatot,
c) biztosítja a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezeteknek a SIS II adatbázisához történő hozzáférését e törvény és a rájuk vonatkozó jogszabályok keretei között,
d) gondoskodik a jelzéskezelők és a SIRENE Iroda által figyelmeztető jelzésként, kiegészítő adatként vagy megjelölésként továbbított adatoknak a központi SIS II adatbázisban történő azonnali elhelyezéséről,
e) az 5. § (4)–(9) bekezdésében foglalt eljárásrend szerint haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőt, ha a CS.SIS-be történő adattovábbítás során észleli, hogy az érintett személyre vagy tárgyra már létezik egy másik figyelmeztető jelzés a SIS II-ben (a továbbiakban: többszörös jelzéselhelyezés),
f) vezeti a 37. § (1)–(2) bekezdése szerinti nyilvántartást (naplót),
g) gondoskodik az N.SIS II Hivatal munkatársainak és az általa megbízott adatfeldolgozóknak az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról történő képzéséről,
h) tevékenységével összefüggően gondoskodik az adatbiztonsági követelmények betartásáról,
i) az NS.CP közvetlen felhasználói felületén (a továbbiakban: NS.CP Portál) keresztül jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítja,
ia) a jelzéskezelési műveletek elvégezhetőségét,
ib) a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó értesítések, a megjelölések, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok, illetve az egymással összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések kezelését,
ic) a CS.SIS-ből és a nemzeti másolatból való közvetlen lekérdezést, valamint
j) felügyeli, hogy az NS.CP útján adatkezelésre jogosult szervezetek e tevékenységüket a jogszabályoknak és a SIS II technikai követelményeinek megfelelően végezzék.
(2) Ha a többszörös jelzéselhelyezéssel érintett figyelmeztető jelzések egymással nem összeegyeztethetők és több jelzéskezelőt érintenek, vagy nemzetközi egyeztetést tesznek szükségessé, az N.SIS II Hivatal az érintett jelzéskezelő mellett haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát is.
(3) Az N.SIS II Hivatal az N.SIS II-vel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
(4) Az N.SIS II Hivatal az (1) bekezdés a) és c)–h) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárást szabályozó törvények alapján kezelhető adatok esetén adatkezelő.
3. § (1) A SIRENE Iroda az e törvényben és az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el.
(2) A SIRENE Iroda
a) kiegészítő információkat cserél más SIS II-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival,
b) koordinálja a CS.SIS-ben magyar jelzéskezelők által elhelyezett adatok minőségének ellenőrzését,
c) összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztetőjelzés-elhelyezés kezdeményezése esetén elvégzi a több jelzéskezelőt érintő, valamint a nemzetközi egyeztetést igénylő feladatokat, ha az elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban foglalt prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett jelzéshez képest,
d) ellátja a SIS II Rendelet 35. és 36. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,
e) az NS.CP-n keresztül, az arra feljogosított jelzéskezelő kérésére létrehozza és törli a magyar szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat, szükség esetén módosítja az összekapcsolt figyelmeztető jelzések körét,
f) e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS II-ben ne legyen látható,
g) ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,
h) a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért és az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,
i) biztosítja a SIS II Rendelet 41. cikke alapján a személyek részére a SIS II-ben kezelt adataikhoz való hozzáférési, helyesbítési és törlési jogok gyakorlását, valamint
j) fogadja és kezeli a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást, közli az arra jogosultakkal a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, a figyelmeztető jelzés elhelyezésének céljától eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről szóló döntéseket.
(3) A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a CS.SIS-ben tárolt adatokhoz, valamint rendkívüli esetben az NS.CP Portál segítségével jogosult a haladéktalanul szükséges nemzeti jelzéskezelési műveletek elvégzésére. Az így végzett műveletekről az érintett jelzéskezelőt értesíti.
(4) A SIRENE Iroda az e §-ban meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelő.
4. § (1) A jelzéskezelők
a) az általuk kezelt adatállományokból vagy egyedi adatból az Európai Unió kötelező jogi aktusában és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon elvégzik a jelzéskezelési műveleteket,
b) elvégzik a saját figyelmeztető jelzéseik között vagy a más tagállam figyelmeztető jelzésével összefüggő, összeegyeztethetetlen többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos feladatokat, ha az elhelyezendő jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend alapján nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett jelzéshez képest,
c) a 18. § szerint kezdeményezik a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását;
d) kezelik a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást és megteszik az annak alapján szükséges intézkedéseket,
e) jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén döntenek a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, adattartalmuk eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről,
f) biztosítják, hogy az általuk a CS.SIS-ben elhelyezett adatok megfeleljenek a SIS II adatminőségi követelményeinek,
g) haladéktalanul kezdeményezik az általuk továbbított adatnak a SIS II-ben történő módosítását, kiegészítését, javítását vagy törlését, ha az szükségessé válik, valamint
h) a tevékenységükkel összefüggésben felelősek az adatbiztonsági szabályok betartásáért és a jelzéskezelői feladataikkal érintett személyzet adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért.
(2) A jelzéskezelők az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelők.
(3) Ha valamely jelzéskezelő egy másik jelzéskezelő feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai rendszer útján kapcsolódik az NS.CP-hez, az alkalmazott informatikai megoldástól függetlenül az adott ügy érdemében eljáró jelzéskezelő felel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséért. Az a jelzéskezelő, amelynek az informatikai rendszere a kapcsolódást biztosítja, e tevékenységével összefüggésben az adott ügyben kizárólag az (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott feladatok teljesítéséért felel.
5. § (1) A jelzéskezelő és a SIRENE Iroda a jelzéskezelési műveletet valamint a megjelöléssel és a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokkal kapcsolatos műveleteket az NS.CP útján továbbítja a CS.SIS felé.
(2) A (1) bekezdés szerinti művelet elvégezhető az NS.CP-hez kapcsolódó informatikai rendszer útján (a továbbiakban: rendszer-rendszer kapcsolat), vagy közvetlenül az NS.CP Portál felületén keresztül.
(3) A rendszer-rendszer kapcsolattal rendelkező szervezet erre kijelölt szervezeti egysége vagy személyzetének erre kijelölt tagjai a rendszer-rendszer kapcsolat üzemzavara esetén, az üzemzavar időtartama alatt az NS.CP Portál felületén elvégezhetik a szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti műveletet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti művelet végzése során a SIS II technikai követelményeivel összhangban, a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseire tekintettel kell eljárni.
(5) Egy személyre vagy tárgyra vonatkozóan csak egy magyar jelzéskezelő által elrendelt figyelmeztető jelzés szerepelhet a CS.SIS-ben.
(6) Ha az érintett személyre vagy tárgyra egy másik SIS II-t alkalmazó állam már elhelyezett egy figyelmeztető jelzést, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az (5) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőnek. A figyelmeztető jelzés akkor helyezhető el, ha a két figyelmeztető jelzés egymással jogszabályban meghatározottak szerint összeegyeztethető.
(7) Ha a két figyelmeztető jelzés egymással nem egyeztethető össze és az (5) bekezdés szerinti jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a másik SIS II-t alkalmazó állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda lefolytatja a magyar figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges nemzetközi egyeztetést.
(8) Ha a magyar jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
(9) Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel a CS.SIS-ben egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkozóan egy további jelzéskezelő is figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezi, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az érintett jelzéskezelőnek.
(10) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest és a két figyelmeztető jelzés különböző jelzéskezelőktől származik, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda konzultál az érintett jelzéskezelőkkel arról, hogy melyik figyelmeztető jelzés szerepeljen a CS.SIS-ben.
(11) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
6. § (1) Ha a bíróság egy személlyel szemben európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki, figyelmeztető jelzést és hozzá kapcsolódó kiegészítő adatokat kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(2) Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, az európai elfogatóparancs egy elektronikus példányát vagy digitalizált képét kiegészítő adatként el kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(3) Az európai elfogatóparancsnak az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén készült fordításának egy elektronikus példánya vagy digitalizált képe is elhelyezhető a CS.SIS-ben.
(4) A bíróság az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a figyelmeztetőjelzés elhelyezésének kezdeményezése céljából elektronikus úton megküldi a körözés elrendelésére illetékes rendőri szervnek.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendőri szerv a körözési információs rendszer útján kezdeményezi a figyelmeztető jelzés elhelyezését. Ennek keretében a 12. § szerinti adatokat, a (2)–(3) bekezdés szerinti kiegészítő adatokat az NS.CP-n keresztül, a 14–15. § szerinti kiegészítő információkat közvetlenül megküldi a SIRENE Irodának a figyelmeztető jelzés és a kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése, valamint a kiegészítő információknak a többi SIRENE Iroda felé történő megküldése céljából.
(6) A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően elhelyezi a figyelmeztető jelzést és a kiegészítő adatot, valamint továbbítja a kiegészítő információkat a többi SIRENE Iroda felé.
7. § (1) A rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési információs rendszer útján figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el a CS.SIS-ben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti járműről – ideértve a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pótkocsit és lakókocsit is –, úszólétesítményről, légijárműről vagy konténerről, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett ellenőrzést rendelt el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő), követ el, vagy okkal feltételezhető – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján –, hogy ilyen bűncselekményt követ el a jövőben is a SIS II-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő.
(3) Az ügyészség az általa folytatott nyomozásban az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezése érdekében a rendőrséget keresi meg.
(4) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében az indokolt.
(5) A Nemzeti Adó-és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti adatokat elektronikus úton továbbítja a körözési információs rendszerbe.
8. § (1) Ha a körözést folytató rendőri szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,
a) akit a személy- és tárgykörözésről szóló törvény szerint eltűnt személynek kell tekinteni,
b) akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, vagy akinek büntetőeljárásban okiratot kívánnak kézbesíteni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen, vagy
c) aki szabadságvesztés büntetésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt tartózkodási helyének megállapítása érdekében körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésekor azt is jelezni kell, hogy megtalálása esetén
a) a személyt védelem alá kell helyezni saját biztonsága érdekében,
b) a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága érdekében, vagy
c) a személyt nem kell védelem alá helyezni.
(3) A bíróság – ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is – és az ügyészség az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton megküldi a körözést folytató rendőri szervnek.
9. § (1) Az idegenrendészeti hatóság figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatot helyez el a CS.SIS-ben a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a SIS II Rendelet 24. cikk (2) bekezdésében és 26. cikkében meghatározott esetekben.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben figyelmeztető jelzést lehet elhelyezni a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére okot adó jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, közbiztonságra vagy nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.
(3) A SIS II Rendelet 30. cikkében meghatározott esetben a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő hatóság vagy szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
10. § (1) Ha a körözést folytató rendőri szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról:
a) 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
b) úszólétesítmény, valamint légijármű,
c) 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, továbbá lakókocsi, ipari berendezés, külső motor, valamint konténer,
d) lőfegyver,
e) feljegyzett sorszámú bankjegy,
f) értékpapír és készpénz helyettesítő fizetőeszköz, továbbá
g) külföldi hatóság által kiállított eltulajdonított vagy elveszett okmányok, úgy mint:
ga) úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító okmány, vezetői engedély, valamint
gb) gépjármű hatósági jelzése és forgalmi engedélye.
(2) Ha az érintett személy a külföldi kiállítású okmányai elvesztéséről, eltulajdonításáról nem a rendőrségen tesz bejelentést, a bejelentést fogadó hatóság haladéktalanul értesíti a rendőrséget a körözés elrendelése érdekében.
11. § (1) Ha az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba erre irányuló bejegyzést helyezett el, a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által kiállított és eltulajdonított, elveszett, vagy egyéb okból érvénytelenített okmányok, úgy mint:
aa) úti okmány, valamint
ab) tartózkodásra jogosító okmány, továbbá
b) kitöltetlen úti okmány és tartózkodásra jogosító okmány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint
b) kitöltetlen személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(3) A központi útiokmány-nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) magyar hatóság által kiállított magánútlevél és hivatalos útlevél, ide nem értve az ideiglenes magánútlevelet, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott okmány kivételével, valamint
b) kitöltetlen úti okmány – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott úti okmány kivételével –, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(4) A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) magyar hatóság által kiállított vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és az utángyártott rendszám kivételével az állandó rendszámtábla (hatósági jelzés), amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint
b) kitöltetlen vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és állandó rendszámtábla, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(5) A (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyakra vonatkozó adatokat a figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a központi útiokmány-nyilvántartó szerv az NS.CP Portál felületén keresztül helyezi el a CS.SIS-ben.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott érvénytelenített okmányokról és azok hatósági jelzéséről – ide nem értve az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt történő érvénytelenítést – akkor kell a SIS II-ben figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha hivatalból indult eljárásban került sor annak érvénytelenítésére és az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.
(7) Ha a körözést folytató rendőri szerv a 10. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési információs rendszerbe, amelynek adattartalma kiterjed az állandó rendszámtáblára is, az állandó rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni (4) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.
(8) Az (1)–(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából elrendelt körözéséről, a körözést folytató rendőri szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervet, személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet, központi útiokmány-nyilvántartó szervet vagy központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából.
12. § A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat legfeljebb a következő adatokat tartalmazhatja:
a) a SIS II Rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatok,
b) a bűncselekmény típusára vonatkozó adatok, továbbá
c) a 6. § (2)–(3) bekezdése szerinti adatok.
13. § Kiegészítő információt a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 3. cikk b) pont i–vi. alpontjában meghatározott esetekben, a SIS II Rendelet 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon továbbíthat.
14. § Az európai elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére kiegészítő információként továbbítja az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is.
15. § A nemzetközi elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére továbbítja a következő kiegészítő információkat is:
a) a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,
b) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje,
c) az elfogatóparancs száma,
d) a bűncselekmény jellege, jogi minősítése,
e) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,
f) amennyire lehetséges, a bűncselekmény körülményei és következményei,
g) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa, valamint
h) a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából szükséges egyéb, személyes adatokat nem tartalmazó információ.
16. § A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – az alábbi adatok átvételére jogosult:
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok közül a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
b) a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatok közül az arra vonatkozó adat, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti okmány birtokosának családi és utóneve – ideértve a születési családi és utónevet is –, arcképmása, saját kezű aláírása, az úti okmány okmányazonosítója, kiadásának, cseréjének, visszavonásának, bevonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, megtalálásának, megkerülésének ténye,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
e) a körözési nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
f) az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól a 12. §-ban meghatározott adatok, illetve feltételezések, valamint a 14–15. §-ban meghatározott adatok,
g) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személyek nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő valamennyi adat,
h) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásban szereplő adatok közül a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme, a fogva tartás jogalapja, helye, a szabadulással összefüggő adatok,
i) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti
ia) engedély-nyilvántartásban szereplő adatok közül a járművezető személyazonosító adata és lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok,
ib) járműnyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
j) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti lőfegyverek központi nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, kivéve az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartamára vonatkozó adatot,
k) a víziközlekedésről szóló törvény szerinti, az úszólétesítmények hajózási hatóság által vezetett nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, valamint
l) a Magyarország Állami Légijármű Lajstromában szereplő valamennyi adat.
17. § (1) A SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha a SIS II-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.
(2) A megjelölés SIS II-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda megjelölni kívánt figyelmeztető jelzést elhelyező állam SIRENE Irodáját keresi meg.
(3) A 6. § szerinti figyelmeztető jelzéshez kizárólag akkor lehet megjelölés csatolását kezdeményezni, ha a figyelmeztető jelzésben szereplő személy a Büntető Törvénykönyv értelmében gyermekkorú, vagy ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék a személy átadásának megtagadásáról döntött, vagy megállapította, hogy nem állnak fenn a kiadatás jogi feltételei. Az e bekezdés alapján csatolt megjelölés nem vonható vissza mindaddig, amíg az e bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(4) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés egy eltűnt személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítására irányul, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. A 2007/533/IB tanácsi határozat 37. cikk (4) bekezdése alapján kiadott célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.
(5) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzést kibocsátó állam különösen sürgős és indokolt esetben a figyelmeztető jelzésben foglalt intézkedés végrehajtását kéri, a SIRENE Iroda haladéktalanul intézkedik annak megvizsgálása iránt, hogy a megjelölést vissza lehet-e vonni. Ha a megjelölés visszavonására sor kerül, a figyelmeztető jelzés szerinti intézkedést haladéktalanul végre kell hajtani.
18. § (1) A SIRENE Iroda végzi az arra feljogosított jelzéskezelők együttes kérésére a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását és törlését. A kérés benyújtása előtt az érintett jelzéskezelők egymással egyeztetnek. A jelzéskezelők egyeztetése és a kapcsolatok létrehozása nem járhat a hozzáférési jogosultságok sérelmével. A létrehozott kapcsolatban két vagy több figyelmeztető jelzés szerepelhet.
(2) A kapcsolatot törölni kell, ha célját elérte, vagy létrehozásának indoka megszűnt. A törölt figyelmeztető jelzés automatikusan kikerül a kapcsolatból. A kapcsolat megszűnik, ha az abban szereplő figyelmeztető jelzések száma kettő alá csökken.
(3) Ha a SIRENE Iroda egy külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, egyúttal az NS.CP útján intézkedik az iránt, hogy az adott figyelmeztető jelzést érintő kapcsolatok a hozzáférésre jogosult hatóságok számára ne legyenek hozzáférhetők.
(4) A (3) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha a külföldi állam utóbb létesít kapcsolatot a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés és valamely más figyelmeztető jelzés között.
(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti korlátozást a megjelölés visszavonása esetén fel kell oldani.
19. § (1) A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik
a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
b) a rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonságvédelmi, körözési, valamint határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
c) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság idegenrendészeti, illetve menekültügyi vagy tartózkodási eljárás lefolytatása vagy ilyen eljárás feltételei fennállásának megállapítása céljából
ca) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó adatot érintően, valamint
cb) az úti okmányra, személyazonosító igazolványra és tartózkodásra jogosító okmányra vonatkozó adatot érintően, továbbá
d) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, valamint a származás-ellenőrzési eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:
da) az 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
db) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,
dc) a gépjármű forgalmi engedélye, valamint
dd) a gépjármű hatósági jelzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS II rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, a SIS II Rendelet, valamint a 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban.
20. § A 19. §-ban meghatározott szervezetek személyzetének erre feljogosított tagjai rendszer-rendszer kapcsolat útján vagy az NS.CP Portál felületén keresztül végezhetnek lekérdezéseket a SIS II-ből.
21. § A rendőrség jogszabályban meghatározott feltételek szerint a határellenőrzési feladatok folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatokat működtethet a SIS II-ben tárolt adatokról. A rendszer üzemzavara esetén a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve a technikai másolatból lekérdezéseket végezhet.
22. § (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama három év. A rejtett ellenőrzés céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje egy év.
(2) A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb tíz év. A rejtett ellenőrzés céljából tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb öt év.
23. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésére kötelezett jelzéskezelő dönthet a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének meghosszabbításáról, ha a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének lejártakor a jelzés elhelyezésének okai továbbra is fennállnak. A jelzéskezelő a meghosszabbításra vonatkozó döntéséről és annak indokairól a megőrzési idő lejárta előtt legalább öt munkanappal tájékoztatja az N.SIS II Hivatalt.
(2) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje alkalmanként, legfeljebb az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.
(3) A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje egy ízben, legfeljebb az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.
24. § A kiegészítő információk cseréjének eredményeként a SIRENE Iroda adatállományában tárolt személyes adatokat legfeljebb az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzésnek a SIS II-ből történő törlését követő egy évig lehet megőrizni, kivéve, ha az adatokra vonatkozó hazai jogszabályok rövidebb megőrzési időt írnak elő.
25. § (1) A magyar hatóságok által elhelyezett figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat, valamint azon figyelmeztető jelzések adatait, amelyekkel kapcsolatban az ország területén magyar hatóság intézkedést foganatosított, az eljáró hatóság és a SIRENE Iroda a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló döntésre és a végrehajtott intézkedésre vonatkozó magyar jogszabályokban meghatározott ideig megőrizheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az ott említett figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információkra is alkalmazni kell.
26. § (1) Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS II-ben tárolnak-e adatot. A kérelmet bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten elő lehet terjeszteni. A kormányhivatal, rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a SIRENE Irodához továbbítja. A SIRENE Iroda és a hatáskörébe tartozó adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelő köteles az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info.tv.) meghatározottak szerint tájékoztatni arról, hogy a SIS II-ben róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás csak a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága, továbbá mások jogainak védelme érdekében tagadható meg.
(2) Ha az érintett olyan adatról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS II-t alkalmazó állam helyezett el a CS.SIS-ben, akkor a kérelmet – válaszadás céljából – az érintett állam központi hatóságának kell megküldeni. A tájékoztatásadást meg kell tagadni, ha az érintett adatokat elhelyező állam a közlésükhöz nem járul hozzá.
(3) Ha a tájékoztatásadást az (1)–(2) bekezdés szerint megtagadták, az érintettet a megtagadás tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell.
(4) Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást közvetlenül valamely jelzéskezelőtől kéri, a jelzéskezelő megadja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az általa kezelt adatok tekinttében és egyben tájékoztatja az érintettet arról, hogy valamennyi adatkategória vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében kaphat tájékoztatást.
27. § (1) A SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a kért intézkedést – ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést is – a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani és erről, valamint a végrehajtás akadályairól, illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a SIRENE Irodát értesíteni kell.
(2) Ha az a hatóság, amelyhez valamely talált tárgy leadásra került, nem rendelkezik az adott tárgy vonatkozásában a SIS II-ből való lekérdezési jogosultsággal, a hatóság a rendőrségnek küldi meg a tárgyat a tárgy SIS II-ben történő ellenőrzése érdekében.
(3) A lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az eljáró hatóság lefoglalja. A tárgy további sorsának rendezése tekintetében szükségessé váló, de nem igazságügyi útra tartozó információcserét az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.
28. § (1) A (6) bekezdésben foglalt eset kivételével az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a figyelmeztető jelzés alapján megtalált, a 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgyat a 27. § alapján – az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 2. §-ában foglaltakra figyelemmel, a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazva – lefoglalja és az eljárást lefolytatja.
(2) A hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat – az (5) bekezdésben szabályozott eset kivételével – értékesíti, ha
a) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatósága a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés megküldését követő hatvan napon belül kijelenti, hogy a tárgy visszaszerzésében nem érdekelt és a tárgynak a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerinti tulajdonos számára történő visszaadása érdekében sem fordul magyar igazságügyi hatósághoz, vagy
b) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult személy a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés megküldését követő hatvan napon belül
ba) úgy nyilatkozik, hogy a tárgy visszaadásában nem érdekelt, vagy
bb) a visszaszármaztatásban való érdekeltségével kapcsolatos nyilatkozatot nem tesz, vagy
c) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam igazságügyi hatósága a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül, illetve a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult a b) pont ba) alpontja szerinti nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül a tárgy átvétele iránt nem intézkedik.
(3) A hatóság az értékesítésből befolyt összeget – a pénzkövetelés elévüléséig – letéti számlán kezeli, s erről az érintetteket értesíti. A hatóság a letéti számlán kezelt összegből levonja a tárgy tárolásával és értékesítésével járó költségeit.
(4) A tagállami igazságügyi hatóság egy alkalommal kérheti a tárgy visszaadását célzó igazságügyi megkeresés előterjesztésére nyitva álló határidő további hatvan nappal történő meghosszabbítását. Ebben az esetben a (2) bekezdés c) pontja alapján a tárgy csak a meghosszabbított határidő letelte után értékesíthető.
(5) Ha a tárgy (2) bekezdés szerinti értékesítése, vagy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult részére történő átadása olyan harmadik személy jogait sértené, aki a jóhiszemű, így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazolja, a hatóság a tárgyat az érdekelt harmadik személy részére adja ki.
(6) Ha a figyelmeztető jelzés alapján megtalált, a 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárggyal összefüggésben Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, lefoglalására és a lefoglalt dolog kiadására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezésekor a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése biztosított legyen, a SIS II Rendelet 35. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
30. § (1) Ha a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóság vagy a SIS II-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS II-ben történt lekérdezés eredményeként észleli, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, a rendőrség – az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére – a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz, valamint feljegyzi a SIS II Rendelet 36. cikk (3) bekezdése szerinti adatokat. Az adatkezelés célja, hogy az érintett személy kétséget kizáróan azonosítható legyen és számára a figyelmeztető jelzésből ne származzon hátrányos jogkövetkezmény.
(2) Ha a személyazonossággal való visszaélést magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság által elhelyezett figyelmeztető jelzés kapcsán állapították meg, a rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem befogadását követően haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést elrendelő hatóságnak. A figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Ha a figyelmeztetést elrendelő hatóság a figyelmeztető jelzést fenntartja, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kiegészítő adatként rögzíti a CS.SIS-ben.
(3) Ha a személyazonossággal való visszaélés a SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzés kapcsán került megállapításra, az adatokat a SIRENE Irodának kell megküldeni, amely haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak. Az adatok csak a SIS II Rendelet 36. cikk (6) bekezdésében foglalt korlátozással használhatók fel, és azokat a SIS II Rendelet 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetben törölni kell.
(4) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan valamely magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság figyelmeztető jelzést helyezett el vagy kíván elhelyezni a SIS II-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező hatóságot a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében.
31. § A 3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő jelzéskezelő jogosult az általa bevitt adat módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.
32. § A SIS II adatokat kezelő szervek csak az e törvényben meghatározott figyelmeztető jelzéseket kezelhetik, valamennyi adatkezelésükért felelősséggel tartoznak és őket terheli annak bizonyítása, hogy adatkezelésük jogszerű volt.
33. § A körözést folytató rendőri szerv, valamint a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv kizárólag az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőségellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – jogosult a 16. § a)–d), illetve f)–g) pontja szerinti nyilvántartásokból az ujjnyomatokra vonatkozó, valamint a 16. § i)–l) pontja szerinti adatok átvételére.
34. § (1) A rendszeres adatvédelmi ellenőrzési feladatokat a SIS II Rendelet 44. cikke alapján kijelölt nemzeti ellenőrző hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) az Info.tv. VI. Fejezetének rendelkezései alapján látja el azzal az eltéréssel, hogy ezen eljárását hivatalból indítja meg. A NAIH-ot ennek során teljes és feltétlen, valamennyi adatkezelésre kiterjedő ellenőrzési jog illeti meg.
(2) A NAIH bejelentésre vagy hivatalból ellenőrzi a SIS II-vel összefüggésben végzett adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, kivizsgálja az adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket, valamint az adatkezelő által a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás megtagadása ellen hozzá intézett jogorvoslati kérelmet.
(3) A (2) bekezdés szerinti jogorvoslati jog nem érinti az érintettnek az Info.tv. 22. §-a szerinti bírósági jogorvoslati jogát.
(4) Valamennyi érintett köteles a NAIH ellenőrzései során a NAIH-hal együttműködni.
35. § Ha a NAIH által vizsgált adatokat más, a SIS II-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a CS.SIS-ben vagy azokat kiegészítő információként közölte, a NAIH az eljárást az érintett tagország ellenőrző hatóságának bevonásával a SIS II Rendelet 34. cikk (3)–(4) bekezdésében foglalt eljárás szerint folytatja.
36. § (1) Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének ellenőrizhetősége céljából az N.SIS II Hivatal, valamint az általuk végzett adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelők és a SIS II-höz hozzáférésre jogosult szervek nyilvántartást vezetnek a CS.SIS-be történő adatbevitelről, a CS.SIS-ben történő adatmódosításról, valamint adattörlésről és lekérdezésről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát valamint a figyelmeztető jelzés schengeni azonosítóját,
b) a 10–11. § szerinti tárgy schengeni azonosító számát,
c) az adatbevitel, -módosítás, -törlés, lekérdezés tényét, helyét és időpontját, valamint
d) az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést és a lekérdezést elrendelő szerv megnevezését és az intézkedés vagy lekérdezés jogalapját, valamint az adatbevitelt, -módosítást, -törlést vagy lekérdezést végző személy azonosító adatát.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő az általa továbbított adat tekintetében, továbbá a SIRENE Iroda és a NAIH tekinthet be.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a SIS II Rendelet 12. cikk (4) bekezdésében meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.
37. § (1) Valamennyi, az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezet nyilvántartja a SIS II-ben adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében.
(2) A jogosultság-nyilvántartás a felhasználó alábbi adatait tartalmazza:
a) viselt családi és utónevét (utónevek),
b) születési családi és utónevét (utónevek),
c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d) születési helyét (ország, település),
e) nemét,
f) születési idejét,
g) szervezeti felhasználói azonosítóját, valamint
h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát.
(3) Az NS.CP-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a rendszer-rendszer kapcsolat útján kezdeményezett adatkezelési műveletek során a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját, valamint az adatkezelési műveletet végző személy jogosultságazonosítóját köteles átadni az N.SIS II Hivatal részére.
38. § (1) Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját,
b) a jelzéskezelő rendszer adatkezelőjének nevét,
c) a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, valamint
d) az adatkezelési műveletet végző személy nevét és jogosultságazonosítóját.
(2) Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő felhasználókról a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében jogosultsági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hozzáférést igénylő
a) viselt családi és utónevét (utónevek),
b) születési családi és utónevét (utónevek),
c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d) születési helyét (ország, település),
e) nemét,
f) születési idejét,
g) a hozzáférés típusát,
h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint
i) a hozzáférést igénylő személy szervezeti és munkaköri adatait.
(3) A jogosultsági nyilvántartásból adatot igényelhetnek a 19. §-ban meghatározott szervek és a SIRENE Iroda a rájuk vonatkozó adatok tekintetében.
39. § (1) A SIS II-ben tárolt adatokhoz és a kiegészítő információkhoz, valamint az alkalmazott technológiához hozzáférési joggal rendelkező személy köteles titoktartási nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy az összes, a SIS II-vel kapcsolatban a tudomására jutott információt titokként megőrzi. Az ilyen személy az adatokhoz, információkhoz és technológiákhoz való hozzáférés megadása előtt képzést kap az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokról, valamint a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.
(2) A titoktartási kötelezettség az érintett személyek foglalkoztatásának megszűnése után tíz évig változatlanul fennáll.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt foglalkoztató szerv köteles a titoktartási nyilatkozatot az érintett személy foglalkoztatásának megszűnésétől számított tíz évig megőrizni.
40. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság, hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
(2) Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS II-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot két hónapon belül nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 34. cikk (4). bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a NAIH-ot.
41. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben meghatározza
a) az N.SIS II Hivatal feladatait ellátó szervet,
b) a SIS II-be történő adatbevitel és a SIS II-höz való hozzáférés részletes szabályait,
c) a SIS II működtetésével, biztonságával és felügyeletével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint
d) a SIS II-ben elért találatot követő eljárás részletes szabályait.
42. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon hatályba.
(2) 2013. január 1-jén lép hatályba
a) a 46. §,
b) a 47. § (1)–(2), (4)–(8) bekezdése, 47. § (12) bekezdése, 47. § (13) bekezdés a) pontja,
c) a 48. § (2)–(3) bekezdése, (5) bekezdése, (8) bekezdése, (10) bekezdése, a 48. § (11) bekezdés a) pontja,
d) a 49. § (2) és (4) bekezdése,
e) az 50. §,
f) az 52. § (1)–(14) és (16)–(17) bekezdése, (19)–(25) bekezdése és (27)–(28) bekezdése,
g) az 53. §,
h) az 54. § (3)–(10) bekezdése és (12)–(16) bekezdése,
i) az 56. § (1) bekezdése, (3)–(4) bekezdése és (6)–(8) bekezdése,
j) az 57–58. §,
k) az 59. § (2)–(5) bekezdése és (7) bekezdése,
l) a 60. § (1)–(13) bekezdése és (15) bekezdése,
m) a 61–63. §,
n) a 65. § (5) bekezdése,
o) 66. § (5) bekezdése.
(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba az 52. § (15) bekezdése.
(4) A SIS II Rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a .../2012/EU tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba
a) az 1–41. §,
b) a 43. §, a 45. §,
c) a 47. § (3), (9)–(11) bekezdése, 47. § (13) bekezdés b) pontja,
d) a 48. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, (6)–(7) bekezdése, (9) bekezdése és a 48. § (11) bekezdés b) pontja,
e) a 49. § (1), (3) és (5) bekezdése,
f) az 52. § (18) bekezdése és (26) bekezdése,
g) az 54. § (1)–(2) bekezdése, (11) bekezdése, (17) bekezdése,
h) az 55. §,
i) az 56. § (2) bekezdése, (5) bekezdése és (9)–(11) bekezdése,
j) az 59. § (1) bekezdése és (6) bekezdése,
k) a 60. § (14) bekezdése,
l) a 64. §, valamint
m) a 69. §.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
43. § (1) Ha jogszabály a Schengeni Információs Rendszerről rendelkezik, azon a SIS II-t kell érteni.
(2) A jelzéskezelők biztosítják, hogy e § hatálybalépésétől számított három éven belül valamennyi, a Schengeni Információs Rendszerből a SIS II-be áttöltésre került hazai figyelmeztető jelzés megfeleljen a SIS II-t szabályozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek. Ezeket a szempontokat a figyelmeztető jelzések valamennyi módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén, illetve a figyelmeztető jelzésre elért találat esetén is vizsgálni kell.
44. § (1) A 48. § (1)–(4) bekezdése, (7)–(8) bekezdése, (10) bekezdés a)–d) pontja, valamint a 49. § (2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 66. § (1)–(2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(3) A 66. § (5) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
45. § (1) E törvény
1. 60. § (8) bekezdése a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének,
2. 60. § (1)–(7) bekezdése a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelvnek [7. cikk, 12. cikk (4) és (6) bekezdés, 19. cikk (1) bekezdés, 20. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (2) bekezdés a) pont, 27. cikk (2) bekezdés c) pont, 39. cikk (1) bekezdés a) pont i) alpont és d) pont],
3. a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak és
4. az 59. § (1) bekezdése a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (9) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
1. a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és
2. a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
46. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „útlevélhatóság személyazonosításra” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság, vagy a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője személyazonosításra” szöveg lép.
47. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
„p) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat.”
(2) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„n) személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait.”
(3) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„o) személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat.”
(4) Az Nytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból – a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével – e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.”
(5) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.”
(6) Az Nytv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
(7) Az Nytv. 21. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:)
„r) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet a hallgatói hitel folyósításával, visszafizetésével és a célzott kamattámogatás igényléséhez szükséges igazolások kiadásával összefüggő feladatai ellátásához.”
(8) Az Nytv. 22. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:)
„i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez.”
(9) Az Nytv. a következő 24/D. §-sal egészül ki:
„24/D. § A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.”
(10) Az Nytv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.
(2) Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről.”
(11) Az Nytv. a következő 50. §-sal egészül ki:
„50. § (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. és 45–49. cikkének átültetését szolgálja.
(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének végrehajtását szolgálja.”
(12) Az Nytv. 24. § (1) bekezdésében az „azonosításához” szövegrész helyébe az „azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához” szöveg lép.
(13) Hatályát veszti az Nytv.
a) 21. § e) pontja, valamint
b) 29. § (8)–(9) bekezdése.
48. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)
„h) akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján védelem alá kell helyezni.”
(2) Az Rtv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén – a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével – bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.”
(3) Az Rtv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az
a) (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
b) (5a) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
használható fel.”
(4) Az Rtv. 46/B–46/C. §-a és az azt megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rejtett ellenőrzés elrendelése
46/B. § A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben
a) arra a személyre, akiről
aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab) okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgyakra.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2) A rendőr – a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A rendőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok és
f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.”
(5) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„k) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy szagmintáját, valamint az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény ügyében lefolytatott büntetőeljárás során rögzített helyszíni szagmaradványokat a rögzítésüktől számított három évig.”
(6) Az Rtv. 91/O. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/O. § (1) A rendőrség a határellenőrzési feladatok folyamatos ellátása érdekében elektronikus úton technikai másolatot vehet át az alábbi nyilvántartásokból:
a) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b) a vízumnyilvántartás,
c) a körözési információs rendszer, valamint
d) a Schengeni Információs Rendszer.
(2) A technikai másolatot elektronikus úton folyamatosan frissíteni kell, a technikai másolat alapján állandó adatállomány nem hozható létre.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások üzemzavar miatt elektronikus úton nem elérhetők, a rendőrség – jogszabályban meghatározottak szerint – a technikai másolatból végezhet lekérdezéseket. A másolatból csak az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások adatállományához hozzáférési joggal rendelkező személy végezhet adatlekérdezést.
(4) A technikai másolat alkalmazásának tényét az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások központi adatkezelő szervénél, illetve a technikai másolatot alkalmazó rendőrségi szervnél is dokumentálni kell.
(5) A másolatból lekérdezést végző szerv a technikai másolat naplóadatait, illetve a (4) bekezdés szerinti egyedi lekérdezést végző szerv az erre vonatkozó naplóadatokat naponta köteles a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni.”
(7) Az Rtv. 101. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„n) a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve által a 91/O. § (3) bekezdése alapján a 91/O. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott nyilvántartásokról készült technikai másolatból végzendő lekérdezés részletes szabályait.”
(8) Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„f) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályait.”
(9) Az Rtv. 104. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„l) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. és 37. cikkei [46/B–46/C. §],”
(10) Az Rtv.
a) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség” ,
b) 42. § (7) bekezdés c) pontjában az „(5) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) és (5a) bekezdés”,
c) 42. § (8) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdés”,
d) 42/A. § (1) bekezdésében a „42. § (1), (2) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „42. § (1), (2), (5) és (5a) bekezdése”,
e) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá hang- és szagmintáját” szövegrész helyébe a „hangmintáját”
szöveg lép.
(11) Hatályát veszti az Rtv.
a) 91/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „és szagmintákat” szövegrész, valamint
b) 104. § k) pontja.
49. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az (1) bekezdésben meghatározott esetben – kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.”
(2) Az Nbtv. 69. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az ellenőrzést)
„d) az Országgyűlési Őrség munkatársai”
(tekintetében.)
(3) Az Nbtv. 80. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikke [41/A. §],”
(4) Az Nbtv. 2. számú mellékletének 6. pontjában a „munkatársai” szövegrész helyébe a „munkatársai, valamint az Országgyűlési Őrség munkatársai” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az Nbtv. 80. § a) pontja.
50. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: T.) 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet erre irányuló igénye esetén adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az országnak a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása tényéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(2) A T. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”
51. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tagjai, az önkormányzati tűzoltóságok tisztségviselői, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a képzés költségei tekintetében mentességet élveznek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet szakképző intézményében. A képzéshez kapcsolódó utazási, élelmezési, szállás-, tanszer-, tankönyv-, jegyzet-, bizonyítvány-, a vizsgabizottság működésével kapcsolatos költségeket, valamint a képzéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok költségeit a beiskolázó szerv vagy a képzésben résztvevő viseli.”
(2) A Ttv. V. Fejezete a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: Repülőtér) működő Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóság működési, fenntartási és alapfeladatai ellátásához szükséges fejlesztési költségeit – a személyi állomány bér- és bérjellegű költségei és általános tűzoltó-szakmai képzési költségei kivételével –, továbbá a repülőtér és a légijárművek szakismereteivel összefüggő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványainak és ajánlott gyakorlatainak megfelelő alap- és éves megújító képzés (elméleti és gyakorlati) szervezését és költségeit a Repülőtér üzembentartója biztosítja a Repülőtér üzemben tartója és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve erre vonatkozó megállapodása szerint.”
(3) A Ttv. 47. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)
„4. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, jogi személyeknél, jogi és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinél a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban foglalkoztatóknak és foglalkoztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelményeit, képzési rendszerét.”
52. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban Utv.) 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;”
(2) Az Utv. 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„e) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.”
(3) Az Utv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje – a kérelem beérkezését követő naptól számított – húsz nap.”
(4) Az Utv. 11. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Hivatalos útlevél – a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével – kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.
(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala –, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.”
(5) Az Utv. 12. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Diplomata-útlevélre jogosult)
„f) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
g) az a)–f) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.”
(6) Az Utv. 14. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére]
„d) a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.”
(7) Az Utv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható.”
(8) Az Utv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Nem utazhat külföldre
a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b) aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén
a) az ügyész vagy
b) ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíró
elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.
(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyész a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(4) Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíró továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását
a) az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,
b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,
d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság
hajtja végre.
(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.
(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.
